Információcsillagászat az Interneten: elmélet és gyakorlat megtekintése

Darányi Sándor

S c h o o l of J o u r n a l i s m , Library a n d I n f o r m a t i o n S c i e n c e , O s l o C o l l e g e , N o r v é g i a

Információcsillagászat az Interneten:

elmélet és gyakorlat

Az információkeresést az Interneten három tény korlátozza: az elégtelen indexelés, a ke- resőmodellek tisztázatlanságai, valamint a navigáció nevű félreértés. A valódi három-, illetve négydimenziós navigáláshoz előbb szemantikai univerzumokat kell készíteni, amelyek a szakterületek ismereteit térben ábrázolják. Az ilyen tartalmi térképezés irányel­

vei Gerard Salton dinamikus könyvtára elképzelésében keresendők. Ez a rekurzív modell bármilyen, folyamatosan változó osztályozási rendszert fejlődésében képes leírni, és elektronikus dokumentumok kezelésére is alkalmas. Az eredeti modellben a klaszteranalízist főkomponens-analizissel helyettesítve, az információ láttatása is lehető­

vé válik, A helyettesítés eredményeként dokumentumok és kulcsszavak olyan stabil el­

oszlásait kapjuk, amelyek csillagképekre emlékeztetnek, egy ma még nem létező infor­

mációcsillagászat felé egyengetve az utat.

h e a d e r t ő l h e a d e r i g tartó m e z e j é b e n , a teljes s z ö ­ v e g b e n v a g y az IP c í m t a r t o m á n y b a n t ö r t é n i k . U g y a n a k k o r e m o d e r n d o k u m e n t u m o k n i n c s e n e k k u l c s s z a v a k k a l i n d e x e l v e , h i á n y o z n a k a k e r e s é s f i n o m a b b , e l v o n t a b b t á m p o n t j a i , a m i a találati hal­

m a z m i n ő s é g é r e v i s s z a h a t . A m e g o l d á s t e h á t c s a k i s v a l a m i f é l e indexelés lehet, t a r t a l m i s ű r í t m é ­ n y e k k e l , f e l e t t e s f o g a l m a k k a l m e g c i m k é z e t t elekt­

ronikus d o k u m e n t u m o k és d o k u m e n t u m f á j l o k létre­

h o z á s a , a u t o m a t i k u s a n g y a r a p o d ó s z ö v e g e g y ü t t e s e s e t é b e n n y i l v á n a u t o m a t i k u s i n d e x e l é s s e l [2].

Mi a probléma?

A m e n n y i r e ez a világhálózat f e j l ő d é s é n e k m a m é g k u s z a és f e l d o l g o z a t l a n t ö r t é n e t é b ő l k i s z ű r h e ­ tő, az e l m ú l t e s z t e n d ő k b e n n é p s z e r ű v é vált s z o l ­ g á l t a t á s o k - kis m ó d o s í t á s o k k a l - r e n d r e u g y a n ­ a z o k a t az ö t l e t e k e t h a s z n á l t á k , e z e k a kis v á l t o z t a ­ t á s o k a z o n b a n e v o l ú c i ó j u k h o z v e z e t t e k . H a e g y távoli g é p n e k s z a b v á n y o s I P - c í m e t a d u n k , az e r e d m é n y a t e l n e t lesz; h a e h h e z a f e l - és letöltés l e h e t ő s é g é t t e s s z ü k h o z z á , m e g k a p j u k az ftp-t; ezt

Bevezetés

Ügy tartják, hogy az i n f o r m á c i ó s t á r s a d a l o m az i n f o r m á c i ó r o b b a n á s k ö v e t k e z m é n y e (vagy az lesz). Ezt a r o b b a n á s t p e r s z e s e n k i s e m s z ó sze­

rint érti, h a n e m egy o l y a n t á g u l á s i f o l y a m a t r a utal v e l e , melyet az i n f o r m á c i ó katalizál. E katalízis l é n y e g e a z , hogy a t u d á s m e n n y i s é g e az a d a t o k ­ ból kivont i n f o r m á c i ó é v a l a r á n y o s a n n ö , a n ö v e k v ő t ö m e g ű ismeret p e d i g e g y r e n a g y o b b teret foglal el. A k ö r f o l y a m a t g y o r s u l , a t á g u l á s e z é r t hasonlít e x p l ó z i ó r a .

U g y a n a k k o r a m e t a f o r a e g y m á s i k é r t e l e m b e n is m e g á l l j a a helyét. A z Internet n ö v e k e d é s i sta­

tisztikái azt bizonyítják, hogy újabb, s o k k a l k e v é s ­ b é k é p l e t e s i n f o r m á c i ó r o b b a n á s j á t s z ó d i k le a s z e m ü n k l á t t á r a1, a m e l y d o k u m e n t u m o k új típusait h o z t a létre (1).

E g y s z e r i e s e m é n y lehet v é l e t l e n v a g y c s o d a , u g y a n a b b ó l kettő a z o n b a n e g y i k s e m . A m á s o d i k r o b b a n á s t e h á t b i z o n y o s g y a k o r l a t i és elméleti k é r d é s e k e t e g y a r á n t felvet. A z m i n d e n k i s z á m á r a v i l á g o s , hogy egy o t t l a p , f t p - a r c h í v u m v a g y adat­

bázis e s e t é b e n a t a r t a l o m n a k a d u n k lokalizálható f o r m á t . A z e l e k t r o n i k u s c í m h e z kötött e l e k t r o n i k u s t a r t a l o m a z o n b a n m á r a az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t - i á b a állítja a h á l ó z a t i i n f o r m á c i ó f o r r á s o k i n d e x e l é ­ sét és v i s s z a k e r e s é s é t , h i s z e n m i n é l n a g y o b b t ö m e g ű a d a t b ó l kell az a l g o r i t m u s n a k k e r e s n i e , a találatok p o n t o s s á g a a n n á l i n k á b b v e s z é l y b e n f o r o g².

Mivel a kezdet k e z d e t é n s e m m i f é l e e g y e z m é n y n e m k ö t ö t t e ki a d o k u m e n t u m o k relevanciájának j e l ö l é s m ó d j á t , a k e r e s é s t ö b b n y í r e a h t m l s z a b v á n y

' Lásd az Internet Society statisztikáját (1995. aug. 2.):

1995 első félévében a növekedés 37%-os volt, a hostok száma elérte a 6.6 milliót. 14 negyedév növekedési rátáját alapul véve, az ezredfordulóra ez 101 millió gép bekapcsolását jelentené.

7 A találati halmazzal ugyanis arányosan növekszik a

„zaj" halmaza is. Manapság ez a naponta elemzett szövegvagyon 2 2 - 2 3 millió oldalra, 8 - 1 0 milliárd szóra becsülhető.

Darányi S.: Információcsillagászat az Interneten.

m e n ü k k e l és k e r e s z t h i v a t k o z á s o k k a l k i e g é s z í t v e , a G o p h e r h e z j u t u n k ; a k e r e s z t h i v a t k o z á s o k a t hiper- t e x t k é n t k e z e l v e létrejön, m a j d - g r a f i k u s f e l ü l e t e n - s z a l o n k é p e s külsőt ölt a W W W .

V a l a m e n n y i felsorolt s z o l g á l t a t á s v i s s z a k e r e ­ s é s i oldala o l y a n szoftvert h a s z n á l , a m e l y t a r t a l m i o s z t á l y o k törzsfáját járja b e , h e l y b e n v a g y i d e g e n g é p e k e n . E z e k e t a t ö r z s f á k a t a z o n b a n el kell k é ­ s z í t e n i ; a k ú s z ó m á s z ó - a crawler, spider, search engine stb. - e g y n é l t ö b b d o k u m e n t u m o t egy h e ­ lyütt c s a k i s a k k o r k é p e s találni, ha a z o k előzőleg v a l a m i f é l e c s o p o r t o s í t á s n a k lettek alávetve. Ez a c s o p o r t k é p z é s lehet k é z i (pl. a Y a h o o - n á l az a u ­ t o m a t i k u s h t m l - g y ű j t é s t k é z i b e k ö t é s s e l egészítik ki, a m i a G o p h e r subject tree „ w e b e s í t e t t " v á l t o z a ­ t a ) , g é p i (pl. az A l t a V i s t a a g y a k r a n használt o l d a ­ lakat n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l sorolja a k é r d é s r e r e l e v á n s a k közé) v a g y v e g y e s t e c h n i k á j ú (pl. az E u n e t G a l a x y g y a k o r i s á g i a l a p o n é p í t t a r t a l m i f a ­ s t r u k t ú r á t ) .

Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t az i n f o r m á c i ó k e r e s é s sikere legalább négy t é n y e z ő k ö l c s ö n h a t á s á n m ú ­ lik. E z e k : az indexelés k é r d é s e , a k e r e s ő m o d e l l p r o b l é m á j a , a n a v i g á c i ó mint f o g a l m i e l t é v e l y e d é s , és a h i á n y z ó t a r t a l m i t á m p o n t o k ü g y e . A z elsőt m á r v á z o l t a m . A m á s o d i k h o z legfeljebb annyit k í v á n o k h o z z á t e n n i , hogy a k e r e s é s m a ismert négy modellje közül - e z e k a B o o l e - , a p o n t a t l a n logikai, a v e k t o r t é r - , illetve a v a l ó s z í n ű s é g i m o d e l l - a f e l h a s z n á l ó s z á m á r a e g y e t l e n p e r c r e s e m vilá­

g o s , melyik s z o l g á l t a t á s b a n m e l y i k é r v é n y e s ü l , v a g y i n k á b b m e l y e k k e v e r é k e . A k e r e s é s i f o l y a m a ­ tot ez á t t e k i n t h e t e t l e n n é t e s z i , a találati listán s z e ­ replő o t t l a p o k t ö m e g é t pedig e s e t l e g e s s é . E m l í t é s t é r d e m e l az a h á r o m d i m e n z i ó s o l v a s á s is, amelyet rejtélyes o k b ó l n a v i g á c i ó n a k n e v e z t e k e l , s a m e l y ­ nek állandó e m l e g e t é s e a z t az érzetet kertheti, m i n t h a úgy lennénk urai a h e l y z e t n e k , a h o g y a n Tengerész Henrik kortársai v o l t a k urai a t e n g e r e k ­ nek. V a l ó j á b a n a z o n b a n a h a j ó z á s m á r a m o l u k k á k idején, s z e x t á n s s a l és a s z t r o l á b i u m m a l is b i z t o n ­ s á g o s a b b r é v b e v e z e t e t t , mint a z infonautika m a ­ n a p s á g . M i n d e n n e k k ö z ö s o k a a n e g y e d i k h i á ­ n y o s s á g : n e v e z e t e s e n , a h a j ó s o k n a k voit S a r k c s i l ­ laguk, és v o l t a k csillagképeik, a m e l y e k h e z haladá­

sukat m é r h e t t é k , n e k ü n k v i s z o n t n i n c s e n e k tar­

t a l m i konstellációink.

M i n d e z e g y ü t t e s e n felveti, lehet-e az Interneten s z a p o r o d ó i n f o r m á c i ó leírására o l y a n rekurzív m o ­ dellt találni, a m e l y u g y a n a k k o r a z a u t o m a t i k u s i n d e x e l é s t e c h n i k á i v a l ö s s z h a n g b a n k e r e s h e t ő , és a k e r e s é s e r e d m é n y e g r a f i k u s a n láttatható, v a g y i s a f e l h a s z n á l ó a k e r e s é s v é g s ő s z a k a s z á b a n . r o b o t p i l ó t a " helyett „ k é z i v e z é r l é s r e " t é r h e t át. Egy ilyen m o d e l l részint e g y s z e r ű v é t e n n é a b o n y o l u l ­ tat, m á s r é s z t á t t e k i n t h e t ő v é a m a m é g á t t e k i n t h e - tetlent - létrehozná a z o k a t a t a r t a l m i c s i l l a g k é p e ­

ket, m e l y e k a négy keresési m o d e l l v a l a m e l y i k é v e l bejárhatók.

Saltontól a tartalmi térképezésig

A z i n f o r m á c i ó - h á z t a r t á s n a k a z t a modelljét, mely a t a r t a l m i bővülést v a g y t á g u l á s t rekurzióval e g y s z e r ű s í t i , a k ö z e i m ú l t b a n elhunyt Gerard Salton f o g a l m a z t a m e g . M i v e l e l g o n d o l á s a i t d o k u m e n t u ­ m o k a u t o m a t i k u s i n d e x e l é s e és o s z t á l y o z á s a s o ­ rán d o l g o z t a ki, m o d e l l j e d i n a m i k u s k ö n y v t á r n é v e n vált i s m e r t t é . A z a l á b b i a k b a n e l ő b b n é h á n y s z ó b a n ezt i s m e r t e t e m , m a j d - á l t a l á n o s í t á s a u t á n - m e g m u t a t o m , miként h a s z n á l h a t ó hálózati infor­

m á c i ó g y a r a p o d á s á n a k leírására. V é g ü l pillanatfel­

v é t e l e k e t m u t a t o k be a d a t b á z i s o k információtar­

t a l m á n a k eloszlásairól.

A dinamikus könyvtár

S a l t o n e l g o n d o l á s a az volt, hogy a d o k u m e n ­ t u m o k t a r t a l m i feltárását is g é p e s í t s e , m a j d erre a l a p o z z a m i n d t á r o l á s u k a t , m i n d v i s s z a k e r e s é s ü ­ ket [3, 4 ] . Erre a s o k v á l t o z ó s statisztika egyik m ó d s z e r é t , a klaszteranalízist h a s z n á l t a .

S o k v á l t o z ó s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á h o z az i n ­ put a d a t o k a t m á t r i x b a n ábrázoljuk, m e l y e k n e k egy s o r a felel m e g pl. egy d o k u m e n t u m n a k , egy o s z l o ­ pa pedig a d o k u m e n t u m h a l m a z o n m e g f i g y e l h e t ő e g y i k t u l a j d o n s á g n a k . A s z e r i n t , hogy a s z ó b a n f o r g ó i s m é r v j e l l e m z ő - e az adott d o k u m e n t u m r a , a m á t r i x b a 0-t v a g y 1-et í r u n k3. A mátrix s o r a i a d o ­ k u m e n t u m v e k t o r o k , o s z l o p a i a k u l c s s z ó - ( t u l a j d o n ­ ság-) v e k t o r o k , r o k o n d o k u m e n t u m o k v a g y ö s s z e ­ t a r t o z ó i n d e x k i f e j e z é s e k k e r e s é s e t e h á t e g y a r á n t a v e k t o r t é r m o d e l l h e z v e z e t .

E z e k r ő l a m ó d s z e r e k r ő l e l e g e n d ő á l t a l á n o s s á g ­ b a n annyit m o n d a n i , hogy e s e t ü k b e n a c s o p o r t ­ e l e m z é s k ü l ö n b ö z ő válfajairól v a n s z ó . M i k é n t lehet egy c s o p o r t struktúráját m a g á b ó l az a n y a g ­ ból, t e h á t a m e g f i g y e l ő e l ő z e t e s ítéletalkotása n é l k ü l m e g i s m e r n i ? Állhat-e a c s o p o r t n a g y o n s o k e g y e d b ő l , és o s z t á l y o z h a t j u k - e e z e k e t n a g y o n s o k t u l a j d o n s á g u k a l a p j á n ? E z e k r e a k é r d é s e k r e v á l a ­ s z o l a klaszteranalízis is, az e l e m z e t t s o k a s á g , például d o k u m e n t u m o k h a s o n l ó s á g a i t és különb­

ségeit m e t r i k u s térbeli v i s z o n y o k r a , k ö z e l s é g r e és t á v o l s á g r a fordítva le. A z így készült ö s s z e h a s o n l í ­ t ó á b r á n két d o k u m e n t u m minél k ö z e l e b b esik e g y m á s h o z , a t a r t a l m u k a n n á l h a s o n l ó b b , é s v i s z o n t . H a v i s z o n t i n d e x k i f e j e z é s e k térbeli v i ­ s z o n y a i t vizsgáljuk, a k ö z e l s é g f o g a l m i ö s s z e t a r t o ­ z á s t takar. M i n d e z a z o n b a n c s a k a r e n d s z e r egy b i z o n y o s állapotára igaz, m e r t h a a r e n d s z e r m e g -

3 Léteznek nem bináris technikák is, ezekkel azonban itt nem foglalkozom.

T M T 4 4 . é v f . 1 9 9 7 . 7 - 6 . SZ.

v á l t o z i k ( d o k u m e n t u m o k a t a d u n k h o z z á v a g y v e ­ s z ü n k belőle el), a z i n f o r m á c i ó b e v i t e t v a g y - v e s z ­ t e s é g k ö v e t k e z t é b e n m i n d a d o k u m e n t u m c s o p o r ­ t o k s z e r k e z e t e , m i n d a k e r e s ő k i f e i e z é s e k ö s s z e t a r ­ t o z á s a m e g v á l t o z h a t . M á s s z ó v a l a k l a s z t e r e k s ú l y p o n t j a á t h e l y e z ő d i k . A r e n d s z e r két á l l a p o t á ­ nak k ü l ö n b s é g e a k u l c s s z a v a k b ó l k é p e z e t t c e n t - roid v e k t o r o k e g y m á s t ó l m é r t t á v o l s á g á v a l a r á ­ n y o s .

M i n d e b b ő l két d o l o g k ö v e t k e z i k . Először: n e m ­ c s a k a d o k u m e n t u m o k , h a n e m a k e r e s ő k é r d é s e k is k l a s z t e r á l h a t ó k , a k e r e s é s i s z e m p o n t o k v á l t o z á ­ sa p e d i g a k e r e s ő k é r d é s e k t e m a t i k u s c s o p o r t j a i ­ n a k s ú l y p o n t j á t m o z d í t j a el. V é g e r e d m é n y b e n t e ­ hát o l y a n m o d e l l h e z j u t o t t u n k , a m e l y b e n m i n d e n d i n a m i k u s , a r e n d s z e r „ o s z t á l y a i " { a z a z klaszterei) m i n d e n k o r h í v e n t ü k r ö z i k az a d o t t állapotot, u g y a n a k k o r m i n d e z t e m b e r i b e a v a t k o z á s n é l k ü l , a m i a t á r o l á s t és a v i s s z a k e r e s é s t az o s z t á l y o z á s ­ sal és a z i n d e x e l é s s e l e g y logikai alapra h e l y e z i . ( M i n d e z t a k ö n y v t á r r a mint i n t é z m é n y r e v o n a t k o z ­ t a t v a , a g y a r a p o d á s v á l t o z á s a i á l l a p o t t é r - v á l t o ­ z á s o k k á a l a k u l n a k át, a v á l t o z ó t a r t a l o m v á l t o z ó t é r v i s z o n y o k k é p é b e n jelenik m e g , m e l y e k e t a k e r e s é s e k s z i n t é n v á l t o z ó t é r s t r u k t ú r á j á v a l kell m e g f e l e l t e t n ü n k . ) M á s o d s z o r : f o l y a m a t o s g y a r a ­ p o d á s t f e l t é t e l e z v e , a c e n t r o i d o k k i s z á m í t á s a r e ­ kurzív m ó d o n , u g y a n a z o k a t a l é p é s e k e t i s m é t e l v e t ö r t é n i k .

A modell továbbfejlesztése

A z i m é n t az a l a p k é r d é s e k s o r á n n e m e m e l t e m ki a c s o p o r t v i s z o n y o k láttatását, mely a statisztikai p r o g r a m c s o m a g o k n a k n e m a l e g e r ő s e b b o l d a l a . A s a l t o n i m o d e l l is e b b ő l a s z e m p o n t b ó l f e j l e s z t h e t ő . E z e n a t e r ü l e t e n v i l á g s z e r t e m e g é l é n k ü l t a k u t a ­ t á s4.

Norbert Wiener i d ő s o r e l e m z é s e i óta i s m e r e t e s , hogy az a n a l ó g i n f o r m á c i ó n é g y k o o r d i n á t a , x, y, z, és f m e g a d á s á v a l d e f i n i á l h a t ó [5]. M i v e l f az időko­

o r d i n á t a é r t é k e , m e l l y e l m o s t n e m f o g l a l k o z o m , a k é r d é s a z , v a n - e o l y a n s o k v á l t o z ó s m ó d s z e r , a m e l y az x, y, z s z e m a n t i k a i k o o r d i n á t á k , mint e g y f o l y a m a t pillanatnyi állapota k i s z á m í t á s á r a k é p e s . T a p a s z t a l a t a i m szerint a f ő k o m p o n e n s - a n a l í z i s - b i z o n y o s m e g s z o r í t á s o k k a l , m e l y e k r e a l á b b v i s z - s z a t é r e k - ilyen e l j á r á s , ez p e d i g m e g n y i t j a az utat

4 Az érdeklődő az alábbi lapok bármelyikéről elindulhat:

http://www.cc.gatech. edu/gvu/softviz/infoviz/infoviz.

html, http://websom.hut.fi/websom/. http://www.Hs.pitt.

edu /-isdept/taculty. html.

5 Ezi nem átvitt értelemben gondolom, hanem szó sze­

rint. Mivel a sokváltozós módszerek bármilyen, tehát nem nyelvi eredetű vizsgálati anyag csoportjait is távol­

ságviszonyok által fejezik ki, ezek értelmezése (sze­

mantikájuk) az x. y, z koordinátahármas függvénye.

a k á r e g y e s a d a t b á z i s o k , a k á r az Internet t a r t a l m i t é r k é p e z é s e f e l é , ha k é p e s l é t r e h o z n i a t á j é k o z ó ­ d á s h o z s z ü k s é g e s t a r t a l m i k o n s t e l l á c i ó k a t .

A z e r e d e t i input m á t r i x o t s z o r z a t n a k t e k i n t v e , a f ő k o m p o n e n s - a n a l í z i s k i s z á m í t j a a s z o r z a n d ó , v a l a m i n t s z o r z ó mátrixot. A z e g y i k e t a d o k u m e n ­ t u m o k , a m á s i k a t a k u l c s s z a v a k e l o s z l á s á n a k t e ­ k i n t v e , m e g k a p j u k a k e r e s e t t t é r k o o r d i n á t á k a t . V a g y i s o l y a n f o g a l m i t e r e t a l a k í t h a t u n k ki, a m e l y ­ b e n a d o k u m e n t u m o k c s o p o r t j a i az e g y e s tételek s z e m a n t i k a i v i s z o n y a i t t ü k r ö z i k , k u l c s s z a v a i k c s o ­ p o r t o s u l á s a i n e m k ü l ö n b e n . A z fgy kialakított s z e ­ m a n t i k a i t é r a v e k t o r m o d e l l e l k e r e s h e t ő , a z a z

„ h a j ó z h a t ó " (1., 2. ábra).

• í

V :1 ; • • • • • <>;- • V •

1. ábra 1 3 8 9 d o k u m e n t u m és 1 8 3 9 k u l c s s z ó t a r t a l m i térképe (legyezöszerü ponthalmaz az l-ll tengelyek

körül, illetve háromszögű eloszlás az origóban) [Sophia adatbázis, I - művészet.

II - történelem/földrajz, III = filozófia]

M i l y e n lesz az az i n f o r m á c i ó s tér, a m e l y e g y n é l t ö b b a d a t b á z i s t t a r t a l m a z ? H o g y e z t e l k é p z e l j ü k , a h h o z j ó t á m p o n t a v i l á g e g y e t e m s z e r k e z e t e , mely e g y m á s b a á g y a z o t t n a g y s á g r e n d e k k e l láttatható.

E s z e r i n t N a p r e n d s z e r ü n k a T e j ú t nevü g a l a x i s b a n t a l á l h a t ó , az v i s z o n t - m i n t e g y h ú s z m á s i k s p i r á l ­ k ö d d e l - a z ú g y n e v e z e t t Helyi C s o p o r t o t alkotja. A Helyi C s o p o r t a z o n b a n c s u p á n t ö r e d é k e a H e l y i S z u p e r k l a s z t e r n e k , a m e l y a m e g f i g y e l t u n i v e r z u m k ö z e p e t á j á n h e l y e z k e d i k e l , a p e r e m v i d é k e n é s z ­ lelt k v a z á r o k h o z - c s i l l a g s z e r ű o b j e k t u m o k h o z - képest [ 6 j . A h o g y a n e b b e n a m i n t e g y h a r m i n c m i l l i ó f é n y é v á t m é r ő j ű , t á g u l ó g ö m b h a l m a z b a n é g i t e s t e k állandó, c s i l l a g k é p e k n e k n e v e z e t t konstellációit látjuk, u g y a n ú g y b o n t a k o z i k ki a s z e m a n t i k a i tér-

2 ábra K u l c s s z a v a k c s o p o r t o s u l á s a a f o g a l m i t é r b e n

k é p e z é s s o r á n az ö s s z e t a r t o z ó d o k u m e n t u m o k s z á m o s , e g y m á s b a á g y a z o t t n a g y s á g r e n d j e . E z e ­ ket n e v e z e m e l s ő - , m á s o d - , illetve f e l s ő b b f o k ú m o r f o l ó g i á k n a k . E v o l ú c i ó j u k , a l a k u l á s u k a saltoni m o d e l l e l k ö v e t h e t ő [7].

M i n d e b b ő l k ö v e t k e z i k , hogy h a h a g y o m á n y o s d o k u m e n t u m o k helyett pl. ortlapok t a r t a l m á t írjuk le az input m á t r i x b a n , az x, y, z k o o r d i n á t a h á r m a s k i s z á m o l á s á v a l e l v b e n az e g é s z Internet t a r t a l m i t e r e l é t r e h o z h a t ó . A n e g y e d i k , í k o o r d i n á t a a r e n d ­ s z e r v á l t o z á s a i t köti i d ő p o n t h o z . E k k o r a t a r t a l m i t é r k é p v á l t o z á s á n a k két o s z t á l y o z á s k ü l ö n b s é g e felel m e g . Egy ilyen, t á g u l ó s z e m a n t i k a i t é r b e n az i n f o r m á c i ó k e r e s é s a v i d e o j á t é k o k ű r u t a z á s a i r a f o g h a s o n l í t a n i [8].

Más táguló modellek

A z i n f o r m á c i ó s t é r l á t t a t á s á b ó l általában követ­

kezik, hogy a d i n a m i k u s k ö n y v t á r e g y b e v e t h e t ő a táguló v i l á g e g y e t e m k o z m o l ó g i a i modelljeivel [9], E b b e n az é r t e l e m b e n a t a r t a l m i g a l a x i s o k t é r k é p e ­ z é s é t tekinthetjük az i n f o r m á c i ó c s i l l a g á s z a t e l ő ­ m u n k á l a t a i n a k . Ezt az e l n e v e z é s t a z o n b a n c s a k m e t a f o r i k u s á n h a s z n á l o m ; t o v á b b i v i z s g á l a t o k n a k kell e l d ö n t e n i ü k , v a j o n az é r d e k e s h a s o n l ó s á g o k t a k a r n a k - e v a l ó d i , m é l y e b b ö s s z e f ü g g é s e k e t . Egy m á s i k , ö n g e r j e s z t ő t á g u l á s i f o l y a m a t az e m b e r i m e g i s m e r é s , ha a t a r t a l o m síkjából f o l y t o n a t a r t a ­ lom k o n t e x t u s á b a l é p ü n k ki, majd kezdődik m i n d e n elölről.

Darányi S.: I n f o r m á c i ó c s i l l a g á s z a t az I n t e r n e t e n . . .

Kitekintés

A j a v a s o l t m o d e l l t o v á b b i e l ő n y e i :

1. A i-emaítre-, majd G a m o w - f é l e k o z m o l ó g i a , n é p s z e r ű n e v é n „ Ő s r o b b a n á s - e l m é l e t " ellenpár­

j á v á Plótinosz i s m e r e t e l m é l e t é t t e s z i : a k o z m o ­ lógiában e g y b ő l , a k e z d e t i s z i n g u l a r i t á s b ó l6 k e ­ l e t k e z i k s o k , a m e g i s m e r é s b e n s o k b ó l egy („a m e g i s m e r é s u g y a n i s o l y a n l á t á s , a m e l y a ket­

t ő b e n látja az E g y e t " ) [ 1 0 ] . A t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y o k b a n m i n d e n n a p o s e z a s o k a t a k e v é s r e , a j e l e n s é g e k e t o k u k r a , a v a r i á l ó d á s t n é h á n y v a g y e g y e t l e n i n v a r i á n s r a v i s s z a v e z e t ő s z e m l é ­ let.

2. A j a v a s o l t eljárás a s z a b á l y i n d u k c i ó r é v é n k a p ­ c s o l ó d i k a t u d á s - v a g y a d a t b á n y á s z a t h o z [11], illetve a s z a k é r t ő i r e n d s z e r e k a l k a l m a z á s á h o z . A s z a k é r t ő i r e n d s z e r e k i s m e r e t i m a g j a , ú g y n e ­ v e z e t t t u d á s b á z i s a g y a k r a n h a s z n á l j a a pro­

d u k c i ó s s z a b á l y n a k n e v e z e t t , „ h a - a k k o r " f e l t é ­ t e l f o r m a l i z m u s t : ilyen „ h a - a k k o r " s z a b á l y o k h ú ­ z ó d n a k m e g e g y - e g y k o n k r é t o s z t á l y o z á s h á t t e ­ r é b e n is - ha egy o b j e k t u m ilyen és ilyen ismér­

v e k n e k m e g f e l e l , akkor e b b e és e b b e az o s z ­ t á l y b a t a r t o z i k . O s z t á l y o z á s u t á n ezt a feltétel­

r e n d s z e r t „ k i c s a p a t v a " , o l y a n hibrid r e n d s z e r e k h o z h a t ó k létre [ 1 2 ] , a m e l y e k a d a t b á z i s o k r a v a g y a z Internetre e g y a r á n t a l k a l m a z h a t ó k , á m m a nincs vizuális k o m p o n e n s ü k .

3. A láttatás l e h e t ő s é g e i n é l f o g v a a t a r t a l o m és a virtuális v a l ó s á g k ö z ö t t i s z a k a d é k á t h i d a l h a t ó [13]. E n n e k m ó d j a a k á r a V R M L - s z a b v á n y {Virtual Reality Modelling Language), akár m á s s z a b v á n y é r t é k ű k o n v e n c i ó k , például a H y p e r - G k ö v e t é s e .

4. A s z á m i t á s m e n e t p r o b l é m á i t , illetve e z e k m e g ­ o l d á s a i t n e m r é g i b e n t a g l a l t a m [14]. H á r o m d i ­ m e n z i ó s , v a g y a l a c s o n y d i m e n z i ó s z á m ú m e g ­ o l d á s e s e t é n a t a r t a l o m ú n . „ f e k e t e l y u k a k b a "

hull, t ö b b k u l c s s z ó esik a z o n o s k o o r d i n á t á k r a . T ú l m a g a s d i m e n z i ó s z á m ú m e g o l d á s v i s z o n t a t a r t a l m i v i s z o n y o k a t zilálja szét. A 3. ábrán o l y a n , n = 100 d i m e n z i ó s m e g o l d á s e r e d m é ­ nyeit s z e m l é l t e t e m , a m e l y e k t a r t a l m i h ű s é g e m e g f e l e l ő , és h á r o m d i m e n z i ó s e g y e d i f e l h a s z ­ nálói a l t e r e k b e n m é g i s láttathatok. A k u l c s s z a ­ v a k v i s z o n y a i t m e g v á l t o z t a t j a , h o g y h a pl. a „ 1 9 . s z á z a d " , illetve a „ k e r e s k e d e l e m " k e r e s ő k é r d é ­ s e k e t „ E u r ó p a " és az . i r o d a l o m " k o n t e x t u s á b a n

„ A m e r i k a " v a g y a „ k ö z g a z d a s á g " felől s z e m l é l ­ j ü k .

6 A szingularitás a kozmológiában is matematikai abszt­

rakció, valóságos megfelelőjéről keveset tudunk - megfelelője az őspont. amelyből minden keletkezett.

TMT 44. óvf, 1997. 7 - 8 . sz.

' Y= Európa

- \

• iü

X=

/

19. század

/

/ Z= Amerika

. \ Y=Európa

\

\ \

- / •

/ irodalom ' j , kereskedelem

Z = közgazdaság

3 ábra Saphia adatbázis, alterek keresése K ö s z ö n e t

Köszönöm Szabó Sándornak és munkatársainak (ELTE TFK Könyvtár Tanszék), hogy kutatóévemhez és e munka megírásához a feltételeket biztosították, Kokas Károlynak (JATE Központi Könyvtara) a hálózati információkeresés módszereiről folytatott beszélgetést.

Horváth Tibornak (OPKM) a lektori jelentésében java­

solt módosításokat, melyek mondandóm pontosabb előadásában segítettek.

I r o d a l o m

[1] DARÁNYI S.: Quo vadis. bibliothecarius digitális?

- Bajza J.-Tóth B. (Szerk..): Networkshop'95 kon­

ferencia anyaga (IIFP] Budapest, 1995. p. 7 2 - 7 3 . [2] DEMPSEY, L.: Networking for Libraries. A

Seminar at Libtech International '94 (Learned Information) London, Appendix V. 1994.

[3] SALTON. G.: Automatic information organization and retrieval. McGraw - Hill, New York, 1968 [4] SALTON. G.-McGILL, M. J.: Introduction to Mo­

dern Information Retrieval. McGraw - Hill, New York. 1983.

[5] HAUFFE. H.: Die Informationsgehalt von Theo- rien, Springer, Wien. 1981. p. 10 [11].

[6] MARIK M. (Szerk.): Csillagászat Akadémiai Ki­

adó. Budapest. 1991

[7] DARÁNYI S.: Az automatikus osztályozástól a magasabb fokú morfológiákig. - Könyvtári Figye­

lő, 37. köt. 3. sz. 1991. p. 4 1 8 - 4 2 2 .

[8] KORFHAGE. R. R.: BROWSER - A concept for visual navigation of a database. = IEEE Computer Society workshop for visual languages (IEEE) Washington. 1986 p. 143-148

[9] FERRIS, T.: A vörös határ. A Világegyetem szélé­

nek kutatása. Gondolat. Budapest, 1985.

[10] PLÓTINOSZ: Az Egyről, a szellemről és a lélekről.

Európa Könyvkiadó. Budapest, 1986. p. 2 3 1 . [11] PIATETSKY-SAPHIRO. G.-FRAWLEY, W. J.

(Eds.): Knowledge Discovery in databases AAAI Press - The MIT Press, Menlo Park, Ca. - Cambridge, Ma. 1991.

[12] BIELAWSKI. L - L E W A N D . R Intelligent systems design: integrating expert systems, hypermedia.

and database technologies. Wiley. New York 1991

[13] DARÁNYI, S.-ZAWIASA, R - H A J N A L . Z. Con- ceptual mapping of a database in the humanities:

first results of an experiment with Sophia. - Jour­

nal of Documentation. 52. köt 1. sz 1996. p. 86¬

99.

[14] DARÁNYI, S - P R E M I N G E R , M - H A J N A L , Z.:

Bubble retrieval: A geometric approach to automated classification and information visualízation. Az ALA SIGIR '97 konferenciára (Philadelphia. USA) beküldött kézirat.

Beérkezett: 1997. III. 5-én.

Álláshirdetés

A z O r s z á g o s M ű s z a k i I n f o r m á c i ó s K ö z p o n t é s K ö n y v t á r levéltárosi munkakörbe k e r e s b ö l c s é s z v é g z e t t s é g ű , f e l d o l g o z ó i g y a k o r l a t ú , p u b l i k á c i ó s k é s z s é g g e l é s n y e l v i s m e r e t t e l b í r ó m u n k a t á r s a t . L e h e t n y u g d í j a s i s . B e s o r o l á s é s i l l e t m é n y a K j t s z e r i n t m e g á l l a p o d á s a l a p j á n .

J e l e n t k e z n i l e h e t 1 9 9 7 . a u g u s z t u s 3 1 - i g az O M I K K M u n k a ü g y i O s z t á l y á r a p o s t á n k ü l d ö t t r é s z l e t e s s z a k m a i ö n é l e t r a j z z a l .

C i m : 1 4 2 8 B u d a p e s t , P o s t a f i ó k 12.