• Nem Talált Eredményt

Közzéteszik a budapesti Kölcsey Ferenc gimnázium 1965/66

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Közzéteszik a budapesti Kölcsey Ferenc gimnázium 1965/66"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Bessenyei György: Rómának viselt dolgai.

Közzéteszik a budapesti Kölcsey Ferenc gimnázium 1965/66. évi IV./a osztályának munkaközössége. Szerkesztette és jegyze­

tekkel ellátta: Ádámné Révész Gabriella.

Az előszó dr. Hollós István igazgató, a bevezető tanulmány Neményi Kázmér munkája. Bp. 1966. Tankönyvkiadó V. 330.1.

Tudjuk, hogy Kazinczy igazságtalan volt, amikor olyan sommásan szólta le — „Voltairi románkának" nevezvén — a pályája befeje­

zése előtt álló Bessenyei egyik fő művét, a Tariménes utazását. A lekicsinylésben azon­

ban mégis ott kell éreznünk az igazság egy mozzanatát: az ötvenhat esztendős „öreg"

és kései alkotásai nem abba a korba ille­

nek, ahol már bontakozik Berzsenyi, Köl­

csey, Katona és Kazinczy tehetsége. Műfaj, jelleg és mondanivaló szerint is inkább a hetvenes éveket, fiatalságának nagy évtize­

dét idézik ezek a művek, azt a korszakot, amelyben ő, az akkori Bessenyei viszont éppen a tizes évek említett óriásainak korai társaként áll előttünk. Esztétikailag igazán érvényes, öntörvényű alkotások létrehozása nélkül, de megélte már a Berzsenyiben dúló feszültséget: neki volt szüksége először ama

„gigászi műfegyelem" látszatára elfedni s megvédeni szenzibilitását; a fiatal Bessenyei számára a banki sztoicizmus jóvátehetetlen, tragikumot ébresztő megsértése már csaknem ugyanolyan lehetőség, mint Katona drámá­

jában lesz; az ifjú filozófust pedig"— néha szószerinti egyezésekkel — Kölcseyre jel­

lemző ismeretelméleti problémák gyötrik s Ő, a Programmadó találja meg azt az utat, amelyet Kazinczy teljesít ki nagy művé­

vel, a nyelvújítással. S milyen paradox, hogy míg a fiatal lényegszerint kortársa a klasszi­

cizmus nagy korszakának, az ezzel a korszak­

kal csaknem cgyidőben újra fellángoló öreg a korábbi világ szinte „tiszta" képviselőjeként mutatkozik. Hiszen most írja meg — válasz­

képpen az egykorú francia bölcsek kihívására

— nagy lélegzetű „systéme"-jeit, most a Tari- ménest, amely minden gazdagságával együtt is — államregény, egy új század hajnalán előveszi újra Pope-ot, költi a Debrecen siral­

mát a Désastre de Lhbonne magyar párja­

ként s Millot-val hajol a római történelem eseményei fölé.

• A „bihari remete" ez utóbbi foglalatossá­

gának végeredményét kaptuk most (másfél­

száz év után) kézhez ezzel az ízléses, nagyon szép kiállítású kötette). Nem egy törienelmi pillanatnak, a XIX. század elejének, hanem egy korábbi s teljes korszaknak, a magyar felvilágosodás korának egvik karakteres müvét, jellegzetes történetírói produktumát tette közzé a budapesti Kölcsey Ferenc gimnázium 1965/66 évi IV/a osztályának munkaközössége, amikor Bessenyei 1803-ban

keletkezett Rómának viselt dolgai c. munkáját kiemelte a kézirattár homályából. Kitűnő választás — az író, a felviíágosodás kori történelemszemlélet, de az olvasók szempont­

jából is egyaránt az. Az írás sajátos ízeit s nagyonis jelleges eredetiségét szépen fejti ki a magvas és körültekintő kísérő tanulmány írója, Neményi Kázmér: Bessenyei az erudí- ciót, a tényanyagot kölcsönzi csak volteriá- nus elődjétől s azután mint kommentátor, a XVIII. század legmarkánsabb gondolatai­

nak birtokosaként sétál és „álmodozik" a

„nagy roppanások" között, csapongva, önel­

lentmondásoktól sem megriadva fűzi közvet­

len hangú, nemegyszer aktualizáló észrevéte­

leit a Miliőt abbétól kapott tényekhez. Nem krónikát kapunk így, hanem eleven, esszébe hajló s dinamikus történelemírást s a műnek éppen ezt a vonását erősíti fel alaposan a sajtó alá rendező kollektíva egy kitűnő ötlete.

A szövegközlésben ugyanis tipográfiailag is feltüntették Bessenyei viszonyát forrásához s rögtön elénk ugrik az átvett anyag terje­

delme s az oly sűrűn nekieredő gondolat útja

— szinte az író műhelyébe pillanthatunk.

Az ötlet (s az egész vállakózás is) termé­

szetesen igen komoly filológiai feladatot jelentett s elismeréssel kell megállapítanunk, hogy az Ádámné Révész Gabriella vezette munkaközösség a lehető alapossággal végezte azt el. Nagyon jó, nélkülözhetetlen segítség ez a kötet az elkövetkezendő idők Bessenyei­

kutatásai számára, méltó folytatása a Vajthó László neve által fémjelzett nemes hagyo­

mánynak, amelynek történetéhez dr. Hollós István igazgató értékes adalékokat is közöl szép előszavában.

Biró Ferenc

Feszty Mása—Ijjas Antal: Feszty Árpád élete és művészete. Bp. [1966.] Múzeumi Ismeret­

terjesztő Központ Propaganda Osztálya. 138 1. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Forráskiadványai. 3.)

Feszty Mása és Ijjas Antal könyve, amely a századvég egyik legsikeresebb művészegyé­

niségének életútját rajzolja meg, egyaránt számot tarthat a művészettörténet művelői­

nek s az irodalomtörténet érdeklődésére.

Ehelyütt a könyvnek inkább csak azokra a részeire hívnánk fel a figyelmet, amelyek közvetlenül vagy közvetve irodalomtörténeti érdekkel is bírnak. Az ilyen részletek száma a könyvben nem kevés, hisz Feszty pályáját már a kezdő évektől végig kísérik az irodalmi kapcsolatok. Ez utóbbira épp a jelen pályarajz derít fényt. E-kapcsolatok elején az a barátság áll, amely a 70-es évek közepén a Margitszi­

getre kijáró Gyulai s a Kemény Zsigmond vonatkozásában is nevezetes Tahyné (akiről a könyvben ugyancsak nem érdektelen bekez-

12* 695

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A középiskolák ott korántsem olyan jók, mint a Fasori Gimnázium volt" - mondta Wigner Jenő a budapesti József Attila Gimnázium diákjaival folytatott

ben két magyar egyetemen, a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karán és a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Orvosi karán oktattak élet- és

„Él magyar, áll Buda még!” – zengi Kisfaludy Károly versét Kodály utolsó, 1965-ben komponált vegyeskari műve, a Mohács.. Itt, élete végén visszatér a korábbi,

Bárdossy a berlini magyar és a budapesti német követ útján egyaránt kifej- tette, hogy Magyarország hivatalosan nem lép hadba Jugoszlávia ellen, és a honvédség csak a

A koncentrálódá—si folyamat tehát Budapes- ten volt a nagyobb mértékű, és 1965—ben a budapesti szövetkezetek átlagos nagy- sága a teljes saját termelési érték

A trianoni békediktátummal nem csak Magyarország területi kiterjedése változott meg, hanem az etnikai arányok is nagymértékben átalakultak. A történeti Magyarország

Az interjúalanyok kiemelték az üzleti szemléletet, amely ahhoz szükséges, hogy a nyelvtanár szolgáltatásnak tekintse az üzleti szaknyelv tanítását, és maga mint

Zsigmond Sebestyén Huba a budapesti Piarista Gimnázium növendéke, tanára: Koós Levente Samu Zsófi a Julianna a budapesti Németh László Gimnázium növendéke,