A váradi vár. Ebben az évben, június 6-án lesz 250 esztendeje, hogy

A váradi vár.

Ebben az évben, j ú n i u s 6-án lesz 250 esztendeje, hogy⁷ Szent László városa, E r d é l y n e k egykoron féltve-féltett kulcsa, 32 évi r a b s á g u t á n felszabadult a reánehezedett török uralom alól. Az esemény n a g y fontosságából önként következik, hogy a visszavívás körülményeivel, bel- és k ü l f ö l d ö n e g y a r á n t so- k a n foglalkoztak, többé-kevésbbé részletesen megírva a hosz- s z ú r a n y ú l t ostrom történetét.

Nem a k a r v á n m á r nem ú j dolgok ismételgetésével bibe lcdni. ezúttal nem hadieseményekről, h a n e m a sok vihart látott és átélt v á r r ó l szándékozom megemlékezni, mert ennek keletkezése, fejlődése és h a n y a t l á s a — vagyis m ű s z a k i tör- ténete — kevésbbé, v a g y tévesen ismert.

A á r a d története nem n y ú l i k vissza n a g y o n távoli időkig;

se a n é p v á n d o r l á s zűrzavaros hullámveréséig, se a m a g y a r honfoglalás koráig. Ugyanis, az ismeretlenség h o m á l y á b ó l csak a XI. század utolsó negyedében kezd kibontakozni az a hely, ahol Szent László k i r á l y u n k A áradot. az 1093-ban m á r B i h a r v á r a d¹ néven szereplő települést alapította, mert hiszen mai f o g a l m a i n k szerint való városról a k k o r még nem lehetett szó.

A most említett időben rengeteg erdőség borította ezt a t á j a t , a m e l y n e k fokozatos benépesítése csak Szent László korától f o g v a számítható. Az ő ^figyelme f o r d u l t először V á r a d k ö r n y é k é r e , amely t a l á n n y u g a t i h a t á r a volt az innen E r d é l y b e á t n y ú l t n a g y k i t e r j e d é s ű királyi vadászterületnek.'

Tliúróczi k r ó n i k á j á b a n o l v a s h a t j u k , hogy Szent László

— a k k o r még csak herceg, de a tiszántúli vidék u r a — va- dászat k ö z b e n b u k k a n t a Sebes Körözs eg>*ik szigetére s ott

— „inter f l u m e n Kewres" — angyali intésre egyházat ala-

1 Zichy-Oklevéltár: I. 1. 1.

2 Karácsonyi János: Szent László és Bihar-megye benépesítése.

(Biharm. Rég. és Tört. Egylet évkönyve. 1909. 56. és k. 11.)

pított.³ Ez 1075 t á j á n történhetett s az első alapítás csupán

„capitulum collegiatum", azaz t á r s a s k á p t a l a n volt. M a j d amidőn a kunok 1091-i betörése a püspökség bihari székhe- lyén is temérdek k á r t okozott, a nagy király a püspökséget s vele együtt az egész vármegye s ú l y p o n t j á t is, a Sebes Kö- rözs p a r t j á r a tette át.4

Sajnos, V á r a d n a k sincs középkori hiteles képe, mert mindazok az ábrázolások, amelyeket g y a k r a n még tudomá- nyos m u n k á k is középkoriaknak m o n d a n a k , a XA II. század- ra, vagy legjobb esetben is csak a XVI. század végére valló állapotot tűntetik fel. Az úgynevezett Képes Krónika minia- tora lefestette ugyan, nem is egyszer, a várbeli székesegyhá- zat — m á r tudniillik úgy, ahogyan ő elgondolta — azonkívül pedig a vasmegyei, turnicsai templom XV. századbeli falképe is ezt ábrázolja, a hozzácsatlakozó f'ogaspártájú v á r f a l egyik d a r a b j á v a l együtt. Ámde ez is csak a puszta képzelet szüle- ménye.

A most mondottak n y o m á n önként felvetődik az a kér- dés: hogy ha így v a n a dolog, minő alapon merek az aláb- biakban V á r a d középkori v á r á r ó l szólani? Hogy minden kétséget eloszlassak, a később elmondandó részleteknek bi- zonyos fokig eléje vágva, m á r most megemlítem, hogy van V á r a d n a k több olyan XA I. és XVII. századból való képe, sőt a v á r n a k egy a XVII. század első éveiből való t e r v r a j z a is, amelyen, az ú jkori váron belül, a középkori is felismerhető.⁵ Ha

tehát lehámozzuk róla a XA I. század utolsó h a r m a d á t ó l fogva épült olasz-bástyarendszerű övet, n a g y j á b a n előttünk áll a h a j d a n i középkori erősség. Ennek felépítménye sokat változ- hatott és bizonyára változott is hosszú századok folyamán, de eredeti a l a p r a j z á t , legalább f ő b b vonásaiban, a XVII. szá- zad első negyedéig megőrizte.

Nem is volt reá semmi kényszerítő ok, hogy merőben ú j alapon ú j várat építsenek. A mongol t á m a d á s nem pusztította el egészen a régit s az 1474-i török rajtaütés, valamint az 1514-i pórlázadás se okozott elevenbevágó kárt. Sőt az 1556—

57-i ostrom u t á n se került rögtön ú j építkezésre a sor.

D e a v á r tulajdonosa — a k á p t a l a n — m á r csak azért is húzódozhatott valami a l a p r a j z b a v á g ó gyökeres változtatás-

tól, mert a középkori nagyon alacsony, fövénnyel és kavics- csal borított szinten, igen n a g y nehézségbe ütközhetett az

3 Thuróczi János: Chronica Hungarorum Cap. LIX. (Sclnvandtner:

Scriptores Rerum Hungaricarum. I. 1765. kiadás, 216. 1.)

4 Karácsonyi: Szent László király élete, 67. 1.

5 2. és 4. ábra.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k X L I I I . 5

alapozó m u n k a , m á r csak a szükségképpen feltóduló t a l a j - víz miatt is.6

Nem a k a r o k itt hosszadalmas és t a l á n unalmas ikonográ- fiái m a g y a r á z a t o k b a bocsátkozni. Röviden c s u p á n a n n y i t említek meg, hogy a mondanivalóim a l a p j á u l szolgáló képe- ket és t e r v r a j z o k a t valamikor — több mint 30 évvel ezelőtt

— a helyszínén pontosan ellenőriztem. T o v á b b á azt is tud- n u n k kell, hogy a középkori üár nyugati körfalának egy része

most is meg van, persze a föld alatt, de 1911-ben, amikor a vízvezeték készült, n a p v i l á g r a k e r ü l t , igazolva és hitelesítve azokat az ábrázolásokat, a m e l y e k n e k n y o m á n a középkori v á r a t ismertetni a k a r o m .

I.

A középkori vár.

Mint a XI. s z á z a d b a n épült magyarországi v á r a k n a g y része, a v á r a d i is úgynevezett ,,templomvár" volt. Vágyás c s u p á n a székesegyház és a körülötte lévő épületek védelmére szolgált, pusztító, rabló lovascsapatok ellen, amelyek amilyen hirtelen jöttek, u g y a n o l y a n gyorsan el is t ű n t e k . í g y h á t ne- hézkes ostromgépeket sem cipelhettek m a g u k k a l . Menedéket a d h a t o t t t o v á b b á az ilyen t e m p l o m v á r a k ö r n y é k népének is, lázadás, v a g y külső t á m a d á s esetén. Az e f f é l e e r ő d í t m é n y nem volt se völgyzáró, se útzáró, se h í d f ő . Ennélfogva nagy tévedés volna, h a v a l a k i a v á r a d i v á r építését is, ezeknek a f e l a d a t o k n a k egyikével v a g y másikával a k a r n á .egybe- kapcsolni.

A templomvár, vagyis az egyházi- és hadiépítés elemeinek ez a különös keveréke, hosszú múltra tekinthet vissza. Ke- letkezése i d ő s z á m í t á s u n k V. vagy VI. s z á z a d á b a n kereshető;

t e c h n i k á j a a XI. s z á z a d r a m á r teljesen k i f e j l ő d ö t t és meg- állapodott.7 Azok az ismeretlen, de b i z o n y á r a idegen meste- rek, a k i k a v á r a d i székesegyházat tervezték, kétségkívül jól ismerték és a l k a l m a z t á k is mindazokat a szabályokat, ame- lyek szerint egy ilyen védhető t e m p l o m n a k és külső védő- v o n a l á n a k épülnie kellett.

Nem lehet vitás, hogy a v á r a d i t e m p l o m v á r magva Szent László félköríves stílusban épült, h á r o m h a j ó s , ikertornyos székesegyháza volt. amelyet a XIV. s z á z a d b a n csúcsíves csar- noktemplommá a l a k í t o t t a k át.

6 A vár területének színtje 800 év alatt, több. mint 3 méterrel emelkedett. Nem is sok, ka meggondoljuk, hogy egy-egy évre átlag fél-

centiméter se esik. >

7 L. A. Maggiorotti: Chiese fortificate. (Esercito e Nazione: 1951.

évf. 882. és k. 11.)

A szokásos megoldás szerint, a t e m p l o m h á z igen erős k a p u i t és ajtóit, belülről k ö n n y e n el lehetett torlaszolni. En- nek megtörténte u t á n csak létrán, v a g y valami k ö n n y e n fel- h ú z h a t ó lépcsőn lehetett, a föld felett t ö b b méter magasság- ban vágott szűk nyíláson át. a t o r n y o k egyikébe jutni. A t o r n y o k a t egymástól és a templom f ő p á r k á n y a alatt f u t ó — g y á m k ö v e k e n , v a g y pilasztereken n y u g v ó — védőfolyosótól, csapóliíd választotta el. A templomot övező k ö r f a l a k belső oldalán, kellő magasságban, szintén védőfolyosó húzódott végig.

Természetesen arról is kellett gondoskodni, hogy a külső védőövről, vagyis a főgátról visszavert v é d ő c s a p a t k ö n n y e n bejuthasson az utolsó m e n t s v á r b a , a templomépületbe. Erre szolgált egy v a g y több összekötő f a l és folyosó a külső védő- vonal és a bejáróréssel ellátott torony között.

A v á r a d i v á r legkorábbi, de — sajnos — n a g y o n rövid és éppen ezért nem is eléggé világos leírása, a m o n g o l j á r á s t átélt Rogerius k a n o n o k t ó l származik.⁸

Tudósításából teljes bizonyossággal csak a n n y i t olvasha- t u n k ki, hogy körülárkolt, tornyos erődről v a n szó.⁹ Nem volt tehát „vízivár", mert a k k o r az árok fölösleges lett volna. Sőt sehol sem volt közvetlenül szomszédos a folyó egyik ágával se. T u d n u n k kell ugyanis, hogy a k ö z é p k o r b a n a Sebes Kö- rözs a várostól keletre három, a városon át pedig két á g b a n folyt.10 A délit (a kisebbiket) a XVII. s z á z a d b a n Kis Körözs- nek hívták.1 1 E b b e torkollott, a V a d k e r t és Velence nevű vá- rosrészek között, a közeli P ü s p ö k - és F é l i x - f ü r d ő meleg for- rásaiból táplálkozó Hévjó, mostani elcsúfított nevén: Pece.12

A v á r k ö z é p p o n t j a , a székesegyház, a két Körözs-ág közé, feleúton épült. (1. ábra.)

Rogerius leírásából az is kiviláglik, hogy K á d á n t á m a - d á s a k o r a v á r egyik része m á r romlott volt s ezért „széles fallal" kellett sebtében kijavítani.1 3

T ö b b v i t á r a adott m á r okot és máig is eldöntetlen, hogy Várad X I I I . századbeli v á r a kőből v a g y f á b ó l volt-e? Az utóbbi

8 M. Rogerii Miserabile Carmen. Cap. XXXIY. (Schmandtner: i. k.

I. 514. 1.)

9 „Nam magnis munitum erat fossatis, et turribus ligneis super muros". (I. h.)

10 A váradi káptalan legrégibb statutumai. (Kiadta Bunyitay Vince, 1886.) 32. 33. 1.

11 Nem tévesztendő össze a mai Kis Körözzsel, mert azt a közép- korban „Viaszos"-nak hívták. (U. o. 32. 1.)

12 Szalárdi János: Siralmas Krónika, (Újabb Nemzeti Könyvtár II.

365. 1.)

Miles Mátyás: Siebenbürg. Wiirg-Engel. 206. 207. 1.

1 3 „Et cum. Castrum ex una p a r t e d i r u t u m . cerneretur, amplo muro illud feeimus reparari". (Schmandtner: i. h.)

feltevés hívei azt h a n g o z t a t t á k , hogy a mongol veszedelem előtt m i n á l u n k nem igen építettek k ő v á r a t . Továbbá a r r a is t á m a s z k o d t a k , hogy Rogerius, m i n d e n félreértést kizáróan, f a t o r n y o k r ó l beszél. Már pedig sehogysem hihető, hogv vala- mely v á r tornyait fából, k ö t ő g á t j a i t pedig téglából v a g y kő- ből építették volna, l é h á t , h a a kanonok leírása nem csal. az egész v á r n a k f á b ó l kellett lenuie.

Ez m i n d helyes és igaz. A z o n b a n ne f e l e d j ü k , hogy Vá- r a d 1192-től. vagyis László szenttéavatásától fogva, országos z a r á n d o k h e l y lett, mert s z é k e s e g y h á z á b a n őrizték a n a g y k i r á l y földi m a r a d v á n y a i b ó l azt, amit a k ö z é p k o r ereklye- tisztelete m á s f e l é nem hordott. í g y h á t feltehető, hogy egy ilyen fontos kegyhely oltalmára nem l á t t á k elegendőnek a, kivált nedves t a l a j esetén, k ö n n y e n r o m l ó p a l á n k o t .

Ezen az alapon talán a r r a lehet következtetni, hogy a v á r téglából v a g y kőből épült s c s u p á n a t o r n y o k n a k a kö- tőgátak fölé magasodó része készült fából, a m i r e elég példa volt. Ez azonban csak feltevés, amely lehet helytálló is, meg nem is.

Az idecsatolt 1. á b r a V á r a d középkori v á r á n a k a l a p r a j z á t m u t a t j a . Mint l á t j u k , a k ö r f a l mintegy 550—600 méter k e r ü - letű. s z a b á l y t a l a n hétszöget zár be,¹⁴ a m e l y n e k déli oldalát, legalább részben, a p ü s p ö k i lak alkotta, ú g y hogy külső f a l a közvetlenül a védővonalba esett. Háromszor megtört hom- lokzatánál fogva, jól oldalozható épület volt.15

A k ö r f a l a t s z a b á l y t a l a n u l elosztott, k ü l ö n b ö z ő m é r e t ű tornyok szakították meg. A keleti oldalon l á t h a t ó torony (E) mindenik képről hiányzik, de kétségtelen, hogy legalább egy- nek azon a homlokzaton is kellett v a l a m i k o r állania. A szé- kesegyháztól (A) délre, az ilyen elrendezésben más templom - v á r a k b a n is l á t h a t ó p ü s p ö k i u d v a r (C) terül el. A templom f ő b e j á r a t a előtt pedig Szent László lovas-, Szent István és Szent I m r e gyalogszobra (D) állott: m i n d a h á r o m a Kolozsvári- testvérek XIV. századi alkotása.1 6

A v á r k a p u j a az északi homlokzaton, a toronv szomszéd- s á g á b a n volt: mivel azonban a v á r a d i k á p t a l a n n a k 1370 t á j á n összeírt legrégibb s t a t u t u m a i „ é s z a k i n a k " m o n d j á k , mind ebből, mind egy másik k ö r ü l m é n y b ő l a r r a lehet következ- tetni. hogy — úgy mint a XVI. s z á z a d b a n — a XlV-ikben is m á r két k a p u nyílott a főgáton. Ugyanis, a d é l n y u g a t i hom- lokzaton két kerek torony áll, egymás közvetlen közelében (F). Az ilyen ikertornyok között m i n d i g k a p u n y í l o t t : itt le- hetett tehát a v á r második b e j á r ó j a .

De t a l á n f e l b u k k a n h a t most az a kérdés: védhető volt-e valóban a székesegyház? A válasz csak igenlő lehet, mert az a belső gát. a m e l y az északi homlokzat tornyától a p ü s p ö k i u d v a r védővonaláig ér. t o v á b b á u g y a n e n n e k az u d v a r n a k északi, a székesegyház déli t o r n y á h o z csatlakozó kerítése, csak a t e m p l o m n a k a k ö r f a l védőfolyosójával való összeköt-

14 Egves X M I . századbeli ábrázolásokon csaknem körré változik.

15 Az 1. á b r á n : B.

16 1660-ban pusztultak el.

tetését szolgálhatta, még pedig azért, hogy a f ő g á t n a k a k á r északi, a k á r n y u g a t i h o m l o k z a t á r ó l a s z é k e s e g y h á z b a lehes- sen j u t n i . E n n e k nem lenne semmi értelme, h a a templom nem v é d h e t ő s n e m tölti be az utolsó t á m a s z p o n t szerepét a v á r b a h a t o l t t á m a d ó ellen.

Mivel, az e b n o n d o t t a k b ó l l á t h a t ó a n , a v á r nem volt n a g y , a székesegyházon, Szűz M á r i á n a k az északi k a p u közeiéhen állott k i s e b b egyházán,1 7 Keresztelő Szent J á n o s n a k bizo- n y á r a szintén csak k á p o l n a s z e r ű templomán1 8 s a p ü s p ö k i la- k o n k í v ü l , nem f é r h e t e t t bele n a g y o b b épület. E z é r t a k a n o - nokok se a v á r b a n , h a n e m a m a i N a g y v á s á r t é r h e l y é n állott P é n t e k h e l y , v a g y P é n t e k s z e r n e v ű b e l v á r o s b a n l a k t a k .

N a g y o n kétséges, v á j j o n ez meg volt-e kezdettől f o g v a erődítve, m e r t R o g e r i u s n a k az a megjegyzése, h o g y „ h a a várost nem v é d h e t n ő k . a v á r b a Aronulunk vissza"1 9 t u l a j d o n - k é p p e n semmit se mond. í g y is, ú g y is lehet m a g y a r á z n i . A n n y i a z o n b a n bizonyos, hogy P é n t e k h e l y a késő k ö z é p k o r - b a n , sőt m é g a z u t á n se volt igazi „kulcsos város". Az 1532-ben V á r a d o n j á r t D e l i a Valle F e r e n c se fallal, se mással b e nem k e r í t e t t a l f ö l d i k i s v á r o s n a k m o n d j a Yáradot.2 0 H a t e h á t a te- lepülésnek a v á r u t á n legfontosabb része — a belváros — n y i l t volt. ö n k é n t k ö v e t k e z i k , hogy a többi k ö z é p k o r i város- rész (részben t a l á n csak utca) : Velence. P a d o v a . Bologna, V a d k e r t , S z o m b a t h e l y , Zsúpos, Egerszeg, Ujbécs, Olaszi és S z e n t p é t e r se lehetett védhető.

Rogerius n a g y o n rövidrefogott leírása után, sokáig nem h a l l u n k semmit a v á r állapotáról. C s a k a XA . s z á z a d utolsó n e g y e d é b e n szólal m e g R a n z a n o P é t e r l u c e r a i p ü s p ö k , a k i a m o r v a s z á r m a z á s ú Filipetz János v á r a d i p ü s p ö k2 1 alkotá- sait a k a r v á n m a g a s z t a l n i , h u m a n i s t a í r ó n á l megszokott túl- zással azt á l l í t j a , h o g y Filipetz be nem v e h e t ő v á r a t épített, r o p p a n t t o r n y o k k a l és falakkal.2 2

Mi lehet igaz m i n d e b b ő l ? Az 1. á b r á r a p i l l a n t v a , rögtön l á t h a t j u k , hogy- a k ö z é p k o r i v á r a l a p r a j z a nem m u t a t egy- séges tervre. Déli felének a p r ó t o r n y o c s k á i r é g e b b i e k n e k lát- szanak az északi, de f ő k é n t a n y u g a t i h o m l o k z a t n a g y o b b t e r - j e d e l m ű t o r n y a i n á l . N é m i valószínűséggel a r r a g o n d o l h a t u n k

17 A váradi káptalan legrégibb statutumai: 72. 1.

18 Bunyiíay: A váradi püspökség története, III. 120. 1.

19 Schmandtner: i. h.

20 „Varadino è città piccola in pianura, senza alcun altra Serrag- lia di muro. ne d' altra sorte". (Magy. Tört. Tár. III. 25. 26. 1.)

21 1476—1490.

22 „Struebat Yaradini arcem inexpugnabilein. cujus ingens murus turresque, et idoneae tanto operi mansiones satis plane ostendunt mag- nitudinem animi conditoris". (P. Ranzani Epitome Rerum Hungaricarum.

— Schmandtner : i. k. I. 551. 1.)

tehát, hogy Filipetz talán ezeket építette ú j j á , amivel azon- b a n a v á r középkori jellegén mitse változtatott.

T u d n u n k kell ugyanis, hogy7 az á g y ú n a k a v á r h a r c b a m á r a r á n y l a g k o r á n történt beállítása következtében, a kö- zépkori v á r a k magas, de elég vékony k ö r f a l a i és részben csak figyelésre szánt tornyai, nem feleltek meg többé a siker- rel biztató védelem követelményeinek. Ezért, m i n d a tor- nyokból. mind a kötőgátakból, jókora d a r a b o t lebontottak s az u t ó b b i a k a t belső oldalukon széles f ö l d h á n y á s s a l támasz- tották meg. E z e n k í v ü l földdel töltött v a g y boltozott, de mind- két esetben á g y ú k b e f o g a d á s á r a a l k a l m a s n a g y rondellákat, b a l u a r d o k a t r a g a s z t o t t a k a várhoz. Ez volt a v á r é p í t é s n e k úgynevezett átmeneti stílusa, amelyet csak a W I. század első éveitől k e z d v e vált fel egyre s ű r ű b b e n az olasz b á s t y a - rendszer.

Azonban V á r a d o n nem l á t j u k ennek az átmeneti stílus- n a k semmi n y o m á t . A belső, vagyis a régi vár, m i n d H o u f - nagel 1598-i metszetén, mind az ennek n y o m á n készült többi k é p e n is, a középkori várépítés vonásait m u t a t j a . A kö- t ő g á t a k szabadon állanak, t e h á t k ö n n y e n l e d ö n t h e t ő k s egyetlen rondella se j á r u l t hozzájuk.2 3 Ilyen v á r a t a XV. szá- zad végén m á r nem terveztek; Filipetz tehát mindent közép- kori alapon ú j í t o t t meg.

II.

A vár átalakulása.

A váradi v á r k ö z é p k o r a nem zárult le a h a t á r j e l z ő ü l ál- talánosan, b á r nem helyesen elfogadott 1492. évvel, h a n e m még 78 évig tartott.

D e m i u t á n G y u l a 1566 szeptember 1-én a török h a t a l - m á b a jutott s így V á r a d b ó l — f ö l d r a j z i helyzeténél fogva — végvár lett, nem lehetett m á r sokáig meghagyni akkori, min- d e n k é p p e n elavult állapotában, h a n e m gondoskodni kellett róla. hogy a b á s t y a r e n d s z e r szerint é p ü l j ö n át. E n n e k szüksé- ges voltát m á r János Zsigmond fejedelem is átlátta s valóban, még az ő u r a l k o d á s á n a k végén, megindult az építkezés.

*

Azonban mielőtt ennek részleteire á t t é r n é n k , t a l á n nem lesz fölösleges legalább röviden szólani a b á s t y a r e n d s z e r mi- voltáról, mert erről legtöbb embernek hamis fogalmai v a n - nak. Általános jelenség, hogy a l a p r a j z á t ó l és berendezésétől

23 A rondellák jellegzetes példáit l á t h a t j u k ma is Budavárának északi és nyugati homlokzatán.

függetlenül, b á s t y a k é n t liallunk emlegetni mindent, ami a k ö t ő g á t a k elé szögelik. „ K ö r b á s t y á r ó l " is liallunk, holott a b á s t y a r e n d s z e r é p p e n a k e r e k oldalazó és t á v o l b a h a t ó épít- m é n y e k n e k üzent kérlelhetetlenül h a d a t .

Röviden meghatározva, ez a rendszer b á s t y á k n a k és kötő- g á t a k n a k nem ötletszerű, h a n e m szigorú szabályokhoz kötött váltakozása. A s ú l y p o n t a b á s t y á k o n van. A z o n b a n ahhoz, hogy v a l a m e l y e r ő d í t m é n y erre a névre számot tarthasson, nem elég a sokszögű a l a p r a j z . Alapvető kellék a jókora terjedelem is, mert ennek h i á n y á b a n nem lehet elegendő á g y ú t állítani reá. A b á s t y á n a k továbbá az ötszög négy (esetleg mind az öt) oldalával h a t á r o l t n a k kell lennie, még pedig úgy, hogy a kiszögelő négy oldal közül a két hosszú a homlokzatot, a két rövid pedig a s z á r n y a t alkossa. Meg kell lennie a n n a k a lehe- tőségnek is. hogy a homlokzat á g y ú i kereszttűzbe foghassák a v á r előtti térszínt: a s z á r n y a k á g y ú i v a l pedig a k ö t ő g á t a k előtti holt teret lehessen kiküszöbölni.

A k ö t ő g á t r a állított á g y ú k lövőiránya a szomszédos két b á s t y a h o m l o k z a t á g y ú i n a k lövőirányát keresztezte. A szár- n y a k . az olasz b á s t y a r e n d s z e r s z a b á l y a i szerint, a h o z z á j u k csatlakozó kötőgátra merőlegesek, s k a z a m a t á i k — hogy job- b a n legyenek védve — a homlokzat lekerekített v a g y levágott

füle2 4 mögé v a n n a k hátratolva. Minthogy azonban a kötő- gáttal derékszögben találkozó szárnyról nem lehetett a szom- szédos homlokzat előtti árkot pásztázni: a rendszer fejlettebb k o r á b a n ú g y segítettek ezen a hiányon, hogy a kötőgát kö- zepét tompaszögben megtörték: ezzel a s z á r n y a k á g y ú i n a k l ö v ő i r á n y a a szomszédos b á s t y a homlokzatával lett p á r h u z a - mos, eltűntetvén az ottani holt teret. U g y a n e z t érték el azzal is, hogy a kötőgát két végét törték meg s v é g p o n t j a i r a állí- tották merőlegesen a s z á r n y a k a t . Az előbbi megoldás a b u d a - vári Halászbástyán,2 5 a másik G v u l a f e h é r v á r o t t látható.2 6

Az árok m i n d k é t p a r t j a f a l b u r k o l a t o t kapott. A külső p a r t o t „controscarpa", a belsőt „ s c a r p a " névvel jelölték az olaszok.27 Kezdetben n e m t u d t a k gyökeresen szakítani az át- meneti stilus h a g y o m á n y a i v a l s ezért az árok belső f a l a jó- val m a g a s a b b a külső ároklejtőt burkoló f a l n á l ; tehát m á r messziről jól l á t h a t ó célfelület volt. Ezen idők m ú l t á v a l úgy segítettek, hogy az escarpe-fal p á r k á n y á t a contrescarpe- falé-

24 Orecchione, orillon.

25 Az elnevezés nem szabatos, mert ez az erődítmény nem „bástya", hanem két félbástyából és egy kötőgátból álló Hornwerk'' (opera a corno). Nehezen kimondható magyar neve: „szarvmű".

26 Gyalókay Jenő: Erdélv várai 1756-ban (Hadtört. Közlemények;

1935. évf. 242. és k. 11.)

27 Használatosabb a francia „escarpe" és „contrescarpe" név.

val egy szintre süllyesztették. Ha az árok szélessége kellően volí méretezve, a k k o r a külső á r o k p a r t elé helyezett ,,glacis"²⁸ t a r a j v o n a l a fölött. 15 foknál nem meredekebb p á l y á n átsu- h a n ó lövedék m á r nem t a l á l h a t t a el az escarpe-fal p á r k á n y á t se.

Az escarpe-fal fölött földből készült mellvéd, emögött pedig á g y ú p a d volt. amelyről v a g y a t a r a j v o n a l fölött, v a g y a mellvédbe vágott résen át lőttek a h a r á n t g á t a k , v a g y ezek h i á n y á b a n földdel töltött s á n c k o s a r a k közé állított á g y ú k . A szárnyak ágyúit b o m b a á l l ó a n boltozott k a z a m a t á k b a n he- lyezték el.

A b á s t y a r e n d s z e r teljes k i f e j l ő d é s é n e k f o k á n , a v á r a t külső mellékművekkel, még pedig a k ö t ő g á t a k elé szögelő pajzsgátakkal,^{2 9} és a b á s t y a h o m l o k z a t o k k a l p á r h u z a m o s fedő- gátakkal3 0 is k ö r ü l v e t t é k .

Lássuk mármost, hogy mindebből mi és h o g y a n valósult meg V á r a d o n ?

A váradi ú j vár története 1570-ig n y ú l i k vissza.³¹ Eb- ben az évben, a j a n u á r i u s 1. és 6. között tartott medgyesi or- szággyűlés m á r rendelkezik a költségek fedezésére szükséges adó kivetéséről, továbbá az építkezéshez m e g k í v á n t szekerek és ..apró mívesek" állításáról.^{3 2} A szászoktól k ő f a r a g ó k a t , kőműveseket és téglaégetőket kért erre a célra a fejedelem.

Ezt a kívánságot az 1573 j a n u á r i u s 1. és 6. közötti kolozs- vári országgyűlésen is h a n g o z t a t t a János Zsigmond u t ó d a , Báthory István.3 3 M a j d . egy évvel később, m a g u k az erdélyi rendek kérik Báthoryt, hogy viselje szívén V á r a d v á r á n a k építését.34

Sajnos, mindeddig nem sikerült megállapítani, hogy ki készítette az első tervet? Egyes nyomokból némi valószínű-

28 Magyar neve nincs, honvédnyelven: ..sikam". Az olaszoknál

„spalto" („lejtő"), de ez se szabatos, mert a glacis voltaképpen töltés, amely meredek lejtőjével a várárok felé fordul, a másik oldalon pedig nagyon menedékesen simul el.

29 Ravelin, rivellino.

30 Contregarde. eontroguardia. falsabraga.

31 Karácsonyi szerint 1569-ig (Békés-megve története: III. 155. 1.)

32 Erdélyi Országgyűlési Emlékek: II. 275. 1.

33 U. o. 555. 1.

34 „Könyörgenek nagyságodnak fejenként az nagyságod hívei, hogy nagyságod viseljen oly gondot az mívre, hogy mind ez ideig volt és tör- tént fogyatkozások ne legvenek benne, hanem isten segítségével jó mó- do n vitesse véghöz, hogy az nagyságod nevét mi is utánunk valók is örökké dicsirhessük és magasztalhassuk ez féle gondviseléséért". (U. o.

548. 549. 1.) " ,

seggel a r r a leliet következtetni, hogy a kétségkívül olasz h a d i m é r n ö k a bolognai Domokos mester (Domenico da Bo- logna) volt. Erről t u d j u k , hogy 1534 és 1540 között János ki- rályt szolgálta. B u d a v á r á b a n ő fejezte be az úgynevezett ..Esztergomi-rondella", továbbá a déli homlokzaton állott

„Baluardo d'Italia" építését. Ő építette t o v á b b á — mintegy m u t a t v á n y s z á m k é n t — a b u d a i v á r n a k egyetlen XYI. szá- zadi b á s t y á j á t , az északkeleti homlokzaton álló „Erdélyi- b á s t y á t . " János k i r á l y h a l á l a u t á n E r d é l y b e ment s mint ab- b a n az időben egyetlen ott tartózkodott olasz építész, Alvin- con és S z a m o s ú j v á r o t t dolgozott.35

B á t h o r y I s t v á n 1581 f e b r u á r i u s 1-én kelt rendeletéből azt is t u d j u k , hogy a meg nem nevezett tervező meghalt, még mielőtt n a g y m ű v é t bevégezte volna.³⁶ Örökébe ú j a b b , rész- ben m á r ismertnevű olasz v á r é p í t ő k jöttek, de — mint más- hol is m i n d e n ü t t — itt is meglátszik a váron, hogy egymás- u t á n többen foglalkoztak vele s mindenik a maga sajátos el- gondolását a k a r t a érvényesíteni. Nem c s u p á n a szakember, h a n e m a laikus is rögtön észreveheti, hogy a v á r a d i v á r nem teljesen egységes terv szerint épült. Ez nemcsak az alap-

rajzból. h a n e m a f e l é p í t m é n y egyenlőtlen voltából is nyom- ban k i t ű n i k .

A n n y i bizonyos, hogy a tervező kezdettőlfogva se gon- dolhatott a középkori v á r n a k bástyarendszerre való á t a l a k í - tására, mert a r r a a kis hétszögre nem lehetett volna hét, v a g y a k á r csak öt valamirevaló b á s t y á t se állítani, anélkül, hogy az egves alkotórészek szokásos a r á n y a meg ne bomlott volna,.

Ennélfogva az öt b á s t y á b ó l és u g y a n a n n y i kötőgátból álló ú j védőövvel k ö r ü l f o g t a az alapjában változatlanul hagyott régi erődöt, úgy, hogy A á r a d n a k ettőlfogva kettős v á r a volt, ami k ü l ö n b e n Szalárdi és Bethlen János leírásából is kivi- láglik.37

Az építkezés a csúcsával délfelé m u t a t ó „Királyfia"-bás- t y á v a l (2. és 3. ábra) indult meg. de nem előbb 1570-nél, s az ötödik („Föld"- v a g y „ F a " - később „Bethlen"-) b á s t y á n át,

1596-ban a K i r á l y f i a - b á s t y a n y u g a t i s z á r n y á n á l be is végző- dött legalább is a n n y i b a n , hogy ezzel az ú j védőgát n a g y j á - b a n bezárult.

36 V. ö. Florio Banfi: Domenico da Bologna: 11. és k. 11.

36 Florio Banfi: Báthory István és Domenico Ridolfino (Hadtört.

Közlemények: 1941. évf. 26. 1.)

37 Szalárdi azt í r j a , hogy Gyula eleste után a vár „derekasabb bástyákkal építtetni és környülvetetni úgy kezdetett" (I. m. 363. 1. to- vábbá: 241. és k. 11.) Bethlen szerint: .,Arx ipsa duplex". (Commentani de Rebus Transilvanicis: III. 13. 1.) *

Mivel a v á r területe merőben sík. kétségtelen, hogy a ko- r á n elhalt h a d i m é r n ö k teljesen szabályos v á r a t tervezett, egyenlő n a g y b á s t y á k k a l és e g y f o r m a hosszú k ö t ő g á t a k k a l . D e nyilvánvaló, hogy csak a K i r á l y f i a - b á s t y a és t a l á n a tőle északkelet felé induló kötőgát épülhetett az ő elgondolása szerint, mert a sorrendben u t á n a következő Veres-bástya egészen más. Ugyanis, a K i r á l y f i a - b á s t y a escarpe-fala a fele- magasságában húzódó p á r k á n y t ó l felfelé függélyes, tőle le- felé pedig erősen lejtős. Ez az alsó rész f a r a g o t t terméskővel van burkolva. E z e n k í v ü l az egész é p í t m é n y jóval kisebb a Veres-bástyánál, a m e l y — legalsó részét leszámítva — tég- lából épült s az árok fenekétől a p á r k á n y i g egyenletes h a j - lásszögű.

A m u n k á t — t a l á n m á r 1572-től fogva — többszöri meg- szakítással, Genga Simon folytatta,^{3 8} m i n d a d d i g , m í g egyéb teendői végleg másfelé nem szólították. Megbízható a d a t o k h i á n y á b a n nem k ö v e t h e t j ü k n y o m r ó l - n y o m r a a v á r építésé- nek m i n d e n fázisát. C s a k g y a n í t h a t j u k , hogy az 1576 m á j a s 1-én lengyel királlyá választott, d e E r d é l y ügyeivel a z u t á n is törődő B á t h o r y István, nem jó h í r e k e t k a p h a t o t t a v á r a d i épít- kezés haladásáról. Legalább is erre m u t a t , hogy 1581 f e b r u á r i u - sában ide k ü l d t e az őt szolgáló Ridolfino Domokos h a d i m é r - nököt, s azzal b í z t a meg, hogy vegye a l a p o s a n szemügyre a v á r a t és g y ő z ő d j é k meg róla, v á j j o n az u t ó d o k jól megértet- ték és követik-e az e l h ú n y t építész terveit? Vizsgálja meg az árkot, továbbá a b á s t y á k a t is, főleg a legutolsónak^{3 9} k a z a m á - táit s h a valami hibát talál, állapítsa meg, h o g y a n lehetne k i j a v í t a n i . A v á r n a k n a g y o n kezdetleges á l l a p o t á r a vall az ú t a s í t á s n a k az a p o n t j a , amely szerint Ridolf'inonak el kell döntenie, hogy a k a p u t hova lehetne l e g k ö n n y e b b e n tenni s hogy a mellvédek kőből, v a g y földből készüljenek-e?4 0 Mind- ez azt bizonyítja, hogy a b á s t y á k v a l a m e n n y i r e állottak m á r , de a k ö t ő g á t a k még csak ideiglenes p a l á n k o k lehettek, mert végleges f o r m á j u k b a n a k a p u n a k is készen kellett volna lennie.41

A fenti utasításból az látszik, hogy B á t h o r y a legelső tervet pártolta. E r r e vall az is, hogy — t a l á n é p p e n Ridol- f i n o közbelépése f o l y t á n — a C s o n k a - b á s t y a f a l a z á s a k o r telje-

38 L. A. Maggiorotíi: Architetti e architetture militari, II. 380. 1.

30 A későbbi Bethlen-bástya.

40 F. Banfi: Báthory István és Domenico Ridolfino, (36. 37. 1.)

41 A kapu a nyugati homlokzat közepére épült. Rácz András ny.

városi levéltáros szíves közlése szerint, az utóbbi években, az Aranyos- és a Veres-bástva közötti kötőgátban, úgyszintén a Csonka-bástya déli oldalán is, boltozott k a p u b u k k a n t elő. Kétségtelen, hogy egyik se igazi kapu, hanem csak „poterna" lehet.

sen visszatértek az eredeti megoldáshoz, vagyis a Királyfia- b á s t y á n á l alkalmazott harántmetszethez.

R idol fi no 1582 a u g u s z t u s á n a k végén ú j b ó l V á r a d r a ment, d e nem hosszú időre, mert a következő tavaszon m á r Baldi- gara O k t á v h a d i m é r n ö k — É r s e k ú j v á r tervezője — jelent meg \ áradon, az építkezés felülvizsgálása végett. Possevino Antal jezsuita, Kassán találkozott Baldigarával s ez f e l t á r t a előtte a váradi váron észlelt fogyatkozásokat.4 2 Jelentést is készített róluk, amelyet Possevino október 20-án Como bíbo- ros ú t j á n továbbított Báthoryhoz.

E n n e k kérésére Rudolf k i r á l y 1583 december 9-én meg- engedte. liogy Baldigara ú j b ó l V á r a d r a mehessen.⁴³ Mivel azonban sokfele elfoglaltsága miatt ő sem m a r a d h a t o t t állan- d ó a n ott, legjobb esetben is csak az ő útasítá.sai n y o m á n , de személyes felügyelete és vezetése nélkül folyt t o v á b b a m u n k a .

1598-ban. de még a török t á m a d á s előtt. Báró Roedern Menyhért v á r p a r a n c s n o k meghívta Gróf Isolani Márkot a b b a n az időben neves szakértőt — hogy amit lehet javítson a váron.4 4 Ámde a szeptember 26-tól november 3-ig tartott k e m é n y ostrom m i n d e n f e l e é p í t ő m u n k á t meghiúsított. A csak f á b ó l és rőzsefonattal megkötött földből épült délnyugati (később Bethlen-) b á s t y a s a tőle délkeletfelé induló kötőgát, ebben az ideiglenes állapotban volt kénytelen szembenézni a szerencsére meghiusult támadással.^{4 5}

Az ostrom u t á n n e m s o k á r a a műszaki téren nagyon jár- tas Basta G y ö r g y t á b o r n o k jelent meg A áradon, a v á r sok- féle f o g y a t k o z á s á n a k megszűntetése végett. De a látottakról nagyon lesújtó véleményt mondott a b b a n a jelentésében, amelyet 1598 december 30-án. a helyszínéről. Miksa főherceg- hez intézett.40 U g y a n a b b a n az i d ő t á j b a n ú j a b b olasz építész is t ű n i k fel Váradon. T a r d u c c i Achilles személyében, azonban arról, hogy mit végzett, nincs adatunk.4

A következő év tavaszán — fennállása óta először — a

42 Fraknói Vilmos: Possevino nagyváradi látogatása 1585-ban. (B'- harm. Rég. és Tört. Egvlet Évkönyve, Í902. 5. és 15. !.)

43 Banfi Florio: i. m. 29. 50. í.

Possevino kísérőleveléből az tűnik ki. hogy akkor még élt Ridoj- fino: „S. M-tà non mi scuopra al Ridolfino, accioche stiamo in pace".

(A Vatikán titkos levéltára: Germ. 94. — 268 v — 269 r. és u. o. 506 r.

Vitéz Kárpáthy-Kravjánszky Mór szíves közlése: Roma, 1955 dec. 2.)

44 Maggiorotti: i. m. II. 456. 1.

45 A védőcsapat hősiességének kétségbevonhatatlan bizonyítéka, hogy ilyen bevégezetlen állapotában is meg tudta a várat védelmezni.

46 „(le) imperfettioni di questa f o r t e z z a . . . sonn i n f i n i t e ; . . . perché non ha in se altro di buono che la forma". (Veress Endre: Basta György levelezése. I. 156. 1.)

47 Maggiorotti: i. m. II. 585. 1.

vár lerombolásának gondolata is felbukkant.4 8 D e az U d v a r i H a d i t a n á c s nem h a g y t a helyben ezt a javaslatot, amely most m á r végleg el is t ű n t a n a p i r e n d r ő l . Basta tehát m a g á - hoz vette az előbb m á r említett Isolanit s 1599 július 6-án ismét A á r a d r a ment, az ostrom okozta k á r o k alapos k i j a v í - tása végett.49

V á r a d m e g ú j u l t v á r a 1598-ban állotta ki az első. még pedig sikeres t ű z p r ó b á t s ezzel jutott, az ország h a t á r a i n túl is, az általánosabb érdeklődés homlokterébe. Érthető tehát, hogy többen is lerajzolták, még pedig leginkább a b b a n a helyzetben, amint a török j a v á b a n ostromolja. Bizonyos, hogy ezeknek az á b r á z o l á s o k n a k nagyrésze nem hiteles, mert

a rajzoló nem a valódi állapot megörökítésére, h a n e m első- sorban művészi h a t á s r a törekedett. Van olyan k é p is, ame- lyen A á r a d a n n y i r a eltorzult, hogy rá se lehet ismerni.50

H o u f n a g e l G y ö r g y rézmetsző, aki sok m a g y a r v á r ké- pét készítette el, 1598-ban m e g f o r d u l t A á r a d o n s lerajzolta az egész várost.^{5 1} Ez se tökéletes m u n k a , de egyes kisebb hibái és fogyatkozásai ellenére is, A á r a d v a l a m e n n y i a k k o r i k é p e közül a leghelytállóbb. A v á r a t — helyesen, — b e nem vég- zett á l l a p o t á b a n á b r á z o l j a s. mint Szalárdi hitelt érdemlő le- írása igazolja, P é n t e k h e l y védőműveit, sőt u t c á i t is, elég hí- ven vetette p a p í r r a . Ez az u t c a h á l ó z a t f ő b b v o n á s a i b a n egye- zik az 1691-i felvételen láthatóval. Ellenben az északi város- rész (Olaszi) k é p e teljesen elnagyolt; ilyen a k k o r se lehetett, mert az 1552-i adóösszeírás szerint 110 p o r t á j a volt, t e h á t nem csupán a H o u f n a g e l r a j z á n l á t h a t ó n é h á n y elszórt ház- ból állhatott.

Lássuk most, mit m o n d ez a metszet, Szalárdi és mások egyes adataival kiegészítve. (2. ábra.)

A belső (középkori) v á r r a j z a megfelel az 1. áb- r á n a k , azzal a különbséggel, hogy n y u g a t i fele H o u f n a g e l n á l csaknem f é l k ö r r é változott. Közepén a székesegyház, tőle délre a p ü s p ö k i u d v a r és a p ü s p ö k i lak látszik. Ebben szé- kelt egvideig Izabella özvegy k i r á l y n é .

48 „ . . . quella piazza si potria con un mediocre essercito difendere, per esser il sito di essa molto a v a n t a g i o s o . . . quando questo non sia, trovarci molto m e g l i o . . . che Sua Maestà la fecesse del tutto rovinare e distruggere.. ." (Veress — i. k. 193. 1.)

49 U. o. 222. 1.

50 Például Delia Scala rajza.

51 Cime: YARADINUM, vulgo Gros Wardein, Transiluaiiiae op- pidum, cum munitissimo propugnaculo. In prouinciae introitu secundo, a Mahumeta Turcarum Imp. obsessum, et f r u s t a tentatum. (2. ábra.)

— Várad 1598-ban (Houfnagel György metszete)

A k ö r f a l a k feltűnően alacsonyak és semmiképen, se val- l a n a k a középkori várépítés s z a b á l y a i r a . Ez érthető is, mert amikor a b á s t y á s védőgát felépült, nem lehetett többé golyó- fogóul meghagyni a föléje magasodó t o r n y o k a t és kötőgáta- k a t . Le kellett belőlük jókora d a r a b o t bontani. Ezzel, ter- mészetesen eltűnt a védőfolyosó, m i n d e n kellékével és .járu- lékával együtt. E l t ű n t a f a l a k a t koronázó f o g a s p á r t a is. Az így lefaragott k ö t ő g á t a k o n kőből készült nyeregtető f e d t e be a belsejükben végigfutó n a g y o n szűk, boltozott folyosót, amelynek külső falát elég s ű r ű k e s k e n y lövőrések törték át.

Ezen a folyosón és a tornyok f ö l d s z i n t j é n át, k ö r ü l lehetett járni a v á r a t . Azt, hogy a k ö t ő g á t a k c s a k u g y a n ilyenek vol- tak, hogy tehát H o u f n a g e l nem valótlanságot rajzolt, m i n d e n kétséget k i z á r ó a n b i z o n y í t o t t a az a n y u g a t i részük, amely 1911-ben, csekély mélységben, a vízvezetéki csövek elhelye- zése miatt ásott á r o k b a n jutott n a p v i l á g r a . Ezt a f a l a t a k k o r

— nehéz m u n k á v a l — át kellett s z a k í t a n i s így h a r á n t m e t - szete is l á t h a t ó lett.

A belső Agárnak 1598-ban m á r nem volt á r k a , mert azt — kétségkívül az ú j v á r építésekor — betemették. Az utóbbiból, a valódi helyzetnek megfelelően, négy b á s t y á t és u g y a n a n n y i kötőgátat ábrázol végleges a l a k b a n a művész. Az ötödik bás- t y á t és kötőgátat szintén helyesen r a j z o l j a ideiglenes épít- m é n y k é n t : de m á r a szögletesnek feltüntetett b á s t y a f ü l e k téves megfigyelés a l a p j á n j u t h a t t a k a képre, mert ilyen vá- gott f ü l e csak a Veres-, t o v á b b á egy-egy oldalon az Aranyos- és a K i r á l y f i a - b á s t y á n a k van.

Nagyobb hiba. hogy a s z á r n y a k k a z a m á t á i nem látsza- n a k a rajzon. Pedig azt, hogy a k k o r m á r megvoltak, nem c s u p á n az idézett Báthory-féle ú t a s í t á s b a n . h a n e m Báró Roe- dern v á r p a r a n c s n o k n a k 1598 november 5-én, vagyis közvet- lenül az ostrom u t á n kelt jelentésében is olvashatjuk.^{5 2} Azon- b a n h a r á n t g á t a k n a k n y o m a se volt; ilyesmit H o u f n a g e l se rajzolt oda, de viszont a k é p e n l á t h a t ó k ö r ü l f u t ó á g v ú p a d o k 1692-ben se voltak még meg. A nvuffati — a k k o r még egyet- len — k a p u fölött négyszögletű, későbbi t e r v r a j z szerint k e r e k torony áll.

Az árok 16 öl (30 és ^ méter) széles volt. Külső lejtőjének falazása, úgyszintén a fedett út és a glacis, teljesen hiányzott.

Általában az árok k ö r n y é k e nagyon rendetlennek látszik a metszeten. Az á r o k b a a Sebes Körözsből. boltozott csatornán folyt a víz, a C s o n k a - b á s t y a csúcsával m a j d n e m szemben.

Lefolyása a K i r á l y f i a - b á s t y a alatt volt.53 52 Történelmi T á r : 1878. évf. 99. és k. 1.-

53 U. o. 109. 1.

A most e l m o n d o t t a k b a n máris érintettem a v á r egyes üi- báit és fogyatkozásait, amelyekre Baldigara és Basta is bizo- n y á r a r á m u t a t o t t . A legfeltűnőbb jelenség az. hogy a vár épí- tése elakadt. Négy ötödrésze a r á n y l a g h a m a r elkészült, de az utolsó ötödrész az 1570 óta eltelt 28 év elmúltával is csak ideiglenes jellegű e r ő d í t m é n y volt. Mi lehetett az oka? Ma m á r

nem t u d j u k megmondani. — R á kell azonban t é r n ü n k a v á r n a k eddig még nem tár-

gyait két n a g y b a j á r a . Az első és legnagyobb — mert el nem t ű n t e t h e t ő — h á t r á n y a szőlőhegyek közelsége volt. Ez a t ű z i f e g y v e r e k a l k a l m a z á s a előtt, természetesen, nem volt érezhető, de a n n á l i n k á b b az á g y ú n a k ostromra való fel- használása óta. A Szent Péter- (Kálvária-) hegy. v a l a m i n t a Szent István-hegy (Görög-oldal) lejtőjéről, kellő magasságból, m á r 1598-ban is belőttek a v á r b a a törökök, de n a g y o b b k á r t nem okoztak.3 4 A z o n b a n előrelátható volt, hogy ebből később m a j d b a j lehet. Meg is történt 1660-ban.

Szintén n a g y h á t r á n y k é n t , P é n t e k h e l y és keleten Velence házai n a g y o n közel estek a v á r á r k á h o z s lehetővé tették, hogy az ellenség észrevétlenül megközelítse. Le kellett volna tehát a két városrész h á z a i n a k jókora részét rombolni, hogy a vár előtt köröskörül, szabad kilövést biztosító üres tér keletkez- zék.

A p é n z h i á n y o n kívül, b i z o n y á r a a v á r köriilépített volta is egyik oka lehetett a n n a k , hogy a külső védőm ű vek teljesen h i á n y z o t t a k . Pedig — voltaképpeni f e l a d a t u k o n k í v ü l — ezeknek kellett volna az árok vízállását szabályozó zsilipe- ket is biztosítaniok. hogy az ellenség h o z z á j u k ne férhessen⁵⁴®

Már volt róla szó, hogy a belváros (Péntekhely) a közép- k o r b a n t a l á n nem is tartozott a védővonalhoz, sőt nem volt erődítve még a XA L század első h a r m a d á b a n sem. Azonban B á t h o r y í s t v á n fejedelem szükségesnek látta, hogy ez a vá- rosrész is k a p j o n védőgátat, egyelőre p a l á n k a l a k j á b a n , amely később állandó erődítményé épült volna át. Ezért m á r az 1574 december 15. és 18. között t a r t o t t segesvári, m a j d az 1575 december 6. és 10. közötti besztercei országgyüléssel is, ennek megfelelő t ö r v é n y t hozatott.^{5 5} Az építkezés meg is indult, de a f a l a z á s n a g y o n lassan és a k a d o z v a h a l a d h a t o t t ,

54 U. o. t i t . 1.

Ezeket a külső mellékműveket Itáliában már a XVI. század leg- első éveiben is széltében alkalmazták. (Maggiorotti: Le origini della for- tificazione bastionata, 8. 1.) A mi váraink külső védőművei már csak a XVIII. században, akkor is nagy oboára csupán papíron épültek fel.

55 Erdélyi Országgyűlési Emlékek: II. 572. 1.

mert Possevino még 1584-ben is azt ír ja. hogy \ á r a d n a k nincs fala. csak kitíínő. falazott cittadellája. A vár ugyanis, Péntekhelynek a védőövbe történt foglalásával azon az úton volt. hogy cittadella váljék belőle. '⁶

Az 1398-i ostrom idején m á r állott a belváros kerítése, sőt egy része nagvon romlott és hiányos volt. ami a r r a m u t a t , hogy nem ebben az évben, hanem jóval előbb készülhetett.

Szalárdinak H o u f n a g e l r a j z á t mindenben támogató le- írása szerint. '7 Péntekhely . n y u g a t i oldalán, vagyis a m a i Nagy vásártér n y u g a t i szélén, a Sebes Körözstől a H é v j ó v a l egyesült Kis Körözs p a r t j á i g , széles árok húzódott. Mögötte félig, szabadonálló. tehát merőben középkori jellegű, k ő f a l volt. mindkét végén egy-egy földdel töltött alacsony, négy- szögletű b a l u a r d d a l . Kzek m á r az átmeneti stilnsra emlékez- tetnek. A fal közepe t á j á n , körülbelül a mai Zöldfa-utca meg- hosszabbításában. csapóhídas (emelcsős) k a p u nyílott, mely- nek emeleti helyisége k ö n n y ű ágyú vagy tarack b e f o g a d á s á r a volí berendezve. A k a p u déli oldalán négyszögletű torony állott. (2. ábra.)

A fal két végétől, a folyók mentén, m á r csak p a l á n k hú- zódott végig, amelynek az északi oldalon a Gsonka-bástya, a délin a k i r á l y f i a - b á s t y a csúcsával szemben kellett volna a vár á r k á t elérnie. De 1598-ban a déli p a l á n k m á r csak a

\ a d k e r t - k a p u i g állott épen, azon túl csak egyes m a r a d v á - nyai voltak meg. Az északi se sokkal t e r j e d t tiil azon a k a p u n , amely a mai r e f o r m á t u s templom t á j á n volt h í d n a k déli f e j é - hez épült. A palánk h i á n y z ó részeit csak 1604-ban p r ó b á l t á k ,

úgy ahogy pótolni.38

Velencének, Olaszinak. továbbá a mai N a g y v á s á r t é r és a Szent Lászlótér közötti Szombathely és Zsúpos városrésznek, a szóbanlevő időben nem volt kerítése.

Mint az elmondottakból látható, a belváros védőművei se lehettek alkalmasok arra. hogy nagyobb ellenállást fejtse- nek ki.

5fi Possevino szerint: ..Yaradino nobile città benche sen/a mura, c m segnalata et grande et mu rata cittadella" (Fntes Rerum Transih anica-

rum. II. 54. 1.)

Tudnivaló, hogy a „cittadella" nem mindig „fellegvár", ahogyan legtöbben hiszik, hanem a város védőövébe ékelt, avagy ahhoz kívülről vagy belülről szorosan csatlakozó zárt erődítmény. Legtöbb bástyarend- szerű cittadella ütszögű alapra épiilt. Legrégibb a torinoi (1564—68). Ma- gyarországon a váradin kívül, csak három valóságos cittadella volt: a nagyszebeni, a kassai és a kanizsai. Mindhárom megsemmisült.

57 Szalárdi: i. m. 565. 566. I.

valami árkocskát ástak volt, péntek helt korétettek volt l>e a nyáron, annál az árkocskánál. ki csak igen keskeny, tövissel h á n t á k fel és földdel a szélét". (Gyulaffi Lestár feljegyzései. — Mon. Hung.

Hist. Scriptores: XXXI. 55. 1.)

H a d t ö r t é n e l m i Közlpnu-nyek X L I I I . 6

Hallottuk, hogy az olasz bástyarendszeríí vár építése az ötödik b á s t y á n á l elakadt, s hosszabb ideig nem is indult meg ú j r a .

\ á r a d 1606-ban Bocskay István kezére jutott, Iittőlfogva 1692-ig nem is dolgoztak benne császári mérnökök, de Ibi6-ig erdélyiek se. Bocskay és R á k ó c z y Zsigmond rövid, majcí B á t h o r y Gábor zavaros uralkodása alatt, mitse változott a v á r s csak 1616-ban f o r d u l t feléje Bethlen G á b o r figyelme. Ő ugyanis, a m i d ő n a H o m o n n a y - f é l e mozgalom egy t e n a g y o b b h u l l á m o k a t kezdett verni, elhatározta, hogy végre befejezi a vár védőövét. Alkalmasint az őt szolgáló olasz várépítő — Landi János — tervei a l a p j á n , végleges f o r m á b a n építtette fel a délnyugati, később róla elnevezett bástyát, a hozzá- csatlakozó kötőgáttal együtt. í g y a z u t á n . 4S év elmúltával, v a l a h á r a bevégződött az 1570-ben megindult építkezés."

Mivel ezzel a v á r végleges f o r m á t kapott, lássuk az alap- r a j z á b a n többé nem is változott fogát fontosabb méreteit.⁶⁰ A b á s t y á k csúcsát összekötő, tehát a szerkesztés a l a p j á u l szolgáló ötszög kerülete 1141 méter: a k ö t ő g á t a k h a t á r o l t a öt- szögé 788 méter. A v á r egész területe 15 és iél hektár.

A v á r a d i v á r — mint hallottuk — nem teljesen, h a n e m csak a n n y i b a n épült egységes terv szerint, a m e n n y i b e n min- denik m é r n ö k e ragaszkodott a füles b á s t y á h o z és a kötőgátra merőleges hátratolt szárnyakhoz. De m á r a b á s t y á k és kötő- gátak méreteiben eltérések láthatók, amelyeket a teljesen sík várterület s e m m i k é p p e n se okolhatott meg. Az itt következő összeállítás világos képet ad ezekről az egyenlőtlenségekről.

Bástya K i r á l y f i a Veres A r a n y o s Csonka Bethlen

A k ö t ő g á t a k hosszúsága kevesebb ingadozást mutat. A leghosszabbik 91, a legrövidebb 76 méter. Ellenben nagyon eltér egymástól a b á s t y a t o r k o k mérete, mert a legszűkebb csak 6, a legtágabb azonban 46 méter széles. Mindezt csak az alapterv ismételt megváltoztatása m a g y a r á z z a ' meg.

A b á s t y á k , k ö t ő g á t a k és s z á r n y a k alkotta védővonal egész hosszúsága k e r e k s z á m b a n 1400 méter, vagyis nem egé-

59 Ez azonban csak a külső várra vonatkozik. A belsőre má> sors várt.

60 Báró Borgsdorf esás/ári hadimérnök 1 t>92-i felvétele nyomán.

(Bécsi Hadilevéltár. Feldacten 1692. Fase. IX. Nr. 1.)

Homlokzat Szárny Csúcsszög m. . m.

57 és 62 7 ' - és 4;i4 S8-°

87 és 101 912 és 1513 70°

70 és 70 7¹1> és 7¹ •> 75°

68 és 74 5% és 53i 72°

89 és 99 • 9¹é s 9³ 72°

s z e n 1900 lépés. Ha m á r most — úgy ahogy h a j d a n á b a n ki- s e b b v á r a k n á l szokásos volt — egy lépésnyi védővonalra más-

fél embert s z á m í t u n k , a k k o r a r r a az e r e d m é n y r e j u t u n k , hogy a v á r a d i vár védelméhez 2800—2900 ember kellett volna.

E n n y i azonban sohase volt.

*

Bethlen G á b o r u r a l k o d á s a alatt megkondult a halál- liarang a középkori belső v á r felett. Ez eddig csak felépítmé- nyében változott lényegesen, de a l a p r a j z á b a n nem. Bethlen azonban úgy látta, hogy a most már. legalább részben, kor- szerűnek m o n d h a t ó v á r b a sehogyan se illik az elavult s a vár- u d v a r fokozatos feltöltése f o l y t á n mindegyre j o b b a n a földbe süllyedező e r ő d í t m é n y : elhatározta tehát, hogy f a l a i n a k részben való felhasználásával, ötszögletű v á r k a s t é l y t épít, "

melynek sarkain toronvszerű oldalazó s z á r n y a k emelked- nek.⁶¹

Az ő uralkodása idején t ű n t el a föld színéről a közép- kori v á r voltaképeni magva, a székesegyház is. T u d n u n k kell.

hogy amidőn V á r a d 1557-ben János Zsigmond fejedelem bir- tokába keriilt. a püspökség ..de f a c t o " megszűnt. A székes- egyházat bezárták. Ámde 1565 j ú n i u s 22-én, úgynevezett „fe- lelőtlen elemek" feltörték és kirabolták.0 2 Most m á r nem volt r a j t a mit zárogatni s az emberi kegyetlenség h a m a r elvé- gezte azt a romboló m u n k á t , amelyet a n n y i r a szívesen szok- t u n k az idő mindent megőrölő v a s f o g á n a k s z á m l á j á r a írni. A sorsára hagyott műemlék olyan gyorsan pusztult, hogy 1581- ben már arra se volt jó amire Báthory I s t v á n szánta, hogy tudniillik padlása ütegállásul, belseje pedig lövőszeres r a k - t á r u l szolgáljon.⁶ Miskolczy István r e f o r m á t u s esperes 1609- ben szemlélte meg a v á r a t s azt írja^{6 4} a székesegyházról, hogy szentélye m á r hiányzik. Hét évvel később, a m i d ő n a fejede- lem m i n d j o b b a n sürgette R h é d e y Ferenc f ő k a p i t á n y t és az u d v a r b í r ó t , hogy h a l a d é k t a l a n u l f o g j a n a k a főgátat bevégző építkezéshez,6 5 ezek figyelme a roskadozó templomra f o r d u l t . Téli idő járt s bajos lévén a kővágás és a kőhordás, erre ve-

61 Az építkezésről részletesen szól Szalárdi (i. m. 241. és k. 11.)

62 Bunyitay: A váradi püspökség története, I. 440. 1.

63 Banfi Florio: Báthory István és Domenico Ridolfino (i. h.)

04 Schedius; Zeitschrift von und f ü r Ungarn. 1804. évi. 86. 87. 1.

65 „Mert lia Várad nem lészen. Szent Job és a többi sem lészen uram; őrizzük Váradot, mert úgy m a r a d h a t Kegyelmed is szép keresett javaiban, s mi is Erdélyben". (Bethlen politikai levelei; 82. 1.) Majd 1618 februárius 24-én megparancsolja a fejedelem, hogy építsék a bástyát

„sietséggel, mivel az nem gyermeki dolog". (Bunyitay: A mai Várad megalapítása: 6. 1.)

tették m a g u k a t . Nemcsak földfeletti részét pusztították el., h a n e m még az a l a p f a l a k nagy részét is kiszedték s köveit az épülő b á s t y a alapjába,"'5 továbbá 1618-ban, messziről szembeötlő c s ú n y a k o n t á r m u n k á v a l , a bástyától kelet felé induló kötőgátba rakatták."⁷

Bethlen már nem érte meg az ú j v á r k a s t é l y teljes elké- szültét. I. Rákóczy G y ö r g y uralkodása alatt tovább folyt és be is fejeződött a n a g y m u n k a , n a g y o b b á r a I b r á n y i Mihály vezetése alatt.68 A szászfenesi ütközetben halálosan megsebe-

sült II. R á k ó c z y Györgyöt ebbe az ú j belsővárba szállítottak s benne is h ú n y t el. 1660 június 7-én. hajnali 1 órakor.

hz az é p ü l e t t ö m b jóval kisebb lett a középkori várnál, mert a n n a k n y u g a t i homlokzata teljesen k i m a r a d t belőle.

Alapsokszöge mindössze 560—3S0 méter kerületű. Árka kez- dettől fogva nem volt. (5. és 6. ábra.)

,H Szalárdi állítja, (í. m. >b5. I.) hogy a Bethlen-bástya kőből 'is téglából épiilt. Ámde nagyobb mennyiségű kő csak az alapjában lehet.

Többek között egy vörös márványból készült főpapi síremlék j ó - kora d a r a b j a is l>ele volt falazva. Ezt én vétettem ki 1911-ben.

' * Szulúrdi: i. m. I.

5. — \ árad a töíök uralom alatt

Azonban az ú j belső várkastély felépítésével még nem készült el teljesen a v á r : ele az I. Rákóczy G y ö r g y alatt folyt k o n t á r k o d á s s a l csak rontottak, ahelyett, hogy j a v í t o t t a k volna r a j t a . Hallottuk, hogy a középkori v á r a t azért kellett lenyírni, mert az ú j főgát fölé magasló része igen n a g y célfelület volt.

U g y a n e z a b a j állott be az ú j v á r k a s t é l y felépítésével is.9a

Ezen tehát úgy a k a r t a k segíteni, hogy a többinél a l a c s o n y a b b Csonka-bástyát másfél öllel magasították, a z u t á n pedig a többi négyet is u g y a n e r r e a szintre emelték.70 \ égül még ennél is n a g y o b b balfogás t ö r t é n t ; az tudniillik, hogy az ere- detileg csak 30'2 méter széles árkot — nem lehet tudni, k i n e k a rossz tanácsa a l a p j á n — kiszélesítették, a n n y i r a , hogy leg- keskenyebb helyén is71 45. a k a p u előtt 89. sőt a \ eres és a Bethlen-bástya csúcsával szemben 108 méter széles lett. Tehát é p p e n az ellenkezőjét cselekedték m i n d a n n a k , amit észsze- r ű i n tenniök kellett volna. A belsővár ezentúl is a főgát fölé tornyosult, a contrescarpe pedig még kevésbbé fedezte az escarpe-f alat mint eddig. Szalárdi szerint embermagasságnyi- val mélyítette volna R á k ó c z y az árkot.⁷- Alighanem túlzás lesz. \ alószínű, hogy csak az idők f o l y a m á n lerakódott vas- tag iszapréteget távolíttatta el a fejedelem, mert ,.emberma- gasságnyi" mélyítés esetén, az escarpe- és contrescarpe-fal a l a p j a is s z a b a d r a került volna. Lehet, hogy f e n é k á r k o t is készítettek.7®

Az árok külső lejtőjének t é g l a b u r k o l a t a 1660-ig se késztilt el teljesen. Szerencsére 1598 óta csak Bocskay felkelése, az 1614 februári a« 12-i nagy f öldindulás, valamint az 1659 szep- tember 15. és 20. közötti t a t á r j á r á s z a v a r t a meg Yáraci lakói- n a k nyugalmát. D e már 1660-ban a k o r á b b i a k n á l is súlyosabb veszedelem zúdult a városra. Ugyanis, a török az eddiginél n a g y o b b erővel és felkészültséggel t á m a d t a meg a v á r a t . Most m á r nagyon is éreztette h a t á s á t a szőlőhegyek közelsége, m e r t az ellenség a Kálvária-hegy oldalára és a Görög-oldalra, ne- héz á g y ú k a t állított s a belső vár egy részét a védők n y a k á b a rontotta. A \ eres- és az A r a n y o s - b á s t y a közötti kötőgát ösz- szeomlott s a törökök, miután az árok vizét a Bethlen-bástyá- val szemben lecsapolták, f e l r o b b a n t o t t á k az előbb említett két b á s t y á n a k északi homlokzatát. H i á b a volt a m a r o k n y i

b'J „(Ai'x) interior totidem quidein habebat prupugnacula, sed eius mucnia in altiim erecte palatiorum simul arcisque representebant usuin;

egivgia in pace degentium commoditas. sed vt informs patebit, magnum arcem defendentibus exitinni". (Bethlen: Cominentarii de Rebus Tran- silvanicis, 111. 13. 1.)

70 Szalárdi: i. m. 241. 1.

71 A Csonka-bástva nvugati homlokzata előtt.

72 I. m. 240. 1.

7:1 ..kesselgraben", „cunette", „cunetta''.

őrség b á m u l a t o s hősiessége: az összelőtt v á r augusztus 27-én^T 45 napig tartott ellenállás után, török kézre került s csak 32 év m ú l t á v a l s z a b a d u l t fel.

III.

I árad a török uralom alatt.

Azt lehetne hinni, hogy a törökök, kiismervén az ostrom alatt és u t á n a v á r és a város minden gyöngéjét, teljes erővel a j a v í t h a t ó h i b á k kiküszöböléséhez fognak. Nem így történt.

Váratlan eseménynek kellett elkövetkeznie, hogy tétlenségük-

ből f e l o c s ú d j a n a k . • 1664 m á j u s 27-re v i r r a d ó b a n , Gróf Pethő Zsigmond kas-

sai vicegenerális, a hozzácsatlakozott Gróf Rákóczy Lászlóval együtt, r a j t a ü t é s s e l p r ó b á l t a h a t a l m á b a keríteni a v á r a t . A k u d a r c b a f u l l a d t kísérlet R á k ó c z y László elestével végző- dött s r a j t a k í v ü l még v a g y 40 ember életébe került. D e mi- vel az egykorú tudósítás szerint: „Olaszi mind megégett, P é n t e k h e l y e n m o n d j á k , hogy m a r a d o z t a k h á z a k meg",74 az ú j gazda m o s t m á r sürgősnek látta a két városrész erődítmé- nyeinek ú j j á é p í t é s é t . (3. ábra.)

Az eddig csak árokkal és f ö l d h á n y á s s a l védett Olaszi köré, f ölddel töltött és külső oldalán agyaggal tapasztott kettős cölöpgátat (palánkot) állítottak. Ez az ú j védőgát szabályta- lan sokszög a l a k j á b a n , mintegy 1800—1900 lépés hosszúság- b a n övezte Olaszit. A mai „garasos-híd" közelében kezdődött s előbb é s z a k n y u g a t r a , m a j d északkeletre, a Széchenyi-téri kioszk t á j á n pedig keletre fordulva, s az úgynevezett „Pa- s z u l y v á r " k e r t j é t átszelve, érte el a mai Sztaroveczky-utcát, O n n a n délfelé tartott s a mostani „nagy híd"*tól a Sebes Körözs p a r t j á n húzódott végig az előbb említett kezdő- pontig.⁷⁵ A törökök n a g y o n siettek vele. mert a folyóparti rész kivételével, még 1664-ben meg is építették.^{7 6}

Teljesen 1668 t á j á n készült csak el s egyes d a r a b j a i 1738-ig állottak fenn. Egészen középkorias védőmű volt, ami egyáltalán nem meglepő, ha t u d j u k , hogy a törökök idegen- kedtek a bástyarendszertől. A D a r d a n e l l á k erődítését is kö-

74 Boldoai Márton székelyhídi kapitány jelentése: 1664 május 28.

(Török-magyarkori államokmánvtár. IV. 121. 1.) Továbbá Pethő jelentése 1664 m á j u s ' 5 0 . (Tört. Tár. 1900! 575. 1.)

75 3. ábra.

76 Eolia Cselebi — a világjáró török — írja Olasziról 1664-ben:

„Váradra néző oldalán a Körözs folyik s ezért ott falra nincs szüksége.

A mögötte elterülő dombos rétek és kertekben azonban erős bástyái vannak, még pedig 7 b á s t y á j a van." (Karácson Imre: Evlia Cselebi m a - gyarországi utazásai, II. 255. 1.)

zépkori stílusban kezdették meg. Olaszi védővonalát is csak a p r ó rondellák7 7 és szögletes kiugrások7 8 oldalazták. A dél- n y u g a t i sarkon még ilyen se volt.⁷ '. Egyedüli korszerű része az északi k a p u elé tett p a j z s g á t . (4.)

Péntekhely n y u g a t i kerítése is megváltozott. A k a p u t feljebb tették a 9. számú saroktorony mellett befelé n y ú l ó közbe. A f a l déli végén, a korábbi négyszögletű b a l u a r d íté- lvén, bástyaszerű kiszögelés látható. (10). A fal sarkaitól a v á r i r á n y á b a n a törökök is beérték a v a l a m e n n y i r e rendbeszedett palánkkal. Az északit meghosszabbították, úgy hogy az A r a - nyos-bástya (111.) északi homlokzatával szemben érte el a vár á r k á t . A délit is m e g n y ú j t o t t á k a Bethlen-bástya 0 .) i r á n y á b a n .

Érdekes, hogy a törökök a Kiskörözs és a Hévjó medrét elgátolták s a két folyó vizét a vártól keletre a Sebes Körözsbe vezették. A Péntekhely7 alatti z s á k u t c á b a n tehát nem volt élővíz.

í gy látszik, hogy a törököknek volt valami hozzáértő emberük, aki t a l á n i n k á b b észrevette a v á r h i á n y a i t , m i n t Rákóczy G y ö r g y mérnökei. Ennek t u l a j d o n í t h a t ó , h o g y a b á s t y á k homlokzatára résekkel ellátott mellvéd, t o v á b b á rövid h a r á n t g á t a k épültek. A Veres-bástya déli k a z a m a t á j á - ból gyalogajtót^{8 0} törtek, amelyből b ü r ű n lehetett az árok túlsó p a r t j á r a jutni. Az A r a n y o s - b á s t y a szárnyai fölé ú j a b b k a z a m a t á k a t építettek. Ezek a s z á r n y a k mostmár emeletesek voltak. Végül pedig a Bethlen-bástya torkát fallal z á r t á k el.

Arra azonban a törökök se gondoltak, hogy az árok elé glacist tegy enek, m á r pedig az o k t a l a n u l magasított escarpe- f a l a k a t csak ilyen úton-módon lehetett volna valamivel job- ban fedezni. A kötőgátak mögé se készítettek rendes á g y ú - padot. Ezért írja Evlia Cselebi. hogy — m á s v á r a k t ó l el- térően — nem leheteti egyik b á s t y á r ó l közvetlenül a m á s i k r a átmenni.8 1

V á r a d n a k a török uralom végére vonatkoztatott állap >ta nagyon jól kitűnik abból a már nem szemmérték, h a n e m pontos felmérés a l a p j á n , az 1691-i ostrom idején készült szép tervrajzból, amely — felirataiból ítélve — spanyol m é r n ö k müve.8- Ez nemcsak a v á r a t t s a városrészek v é d ő g á t j á t , h a - nem az akkori utcahálózatot is feltűnteti. Ebből l á t h a t j u k .

77 A 3. á b r á n : 2. "5. 5.

78 U. o. 6, 7.

79 U. o. 1.

80 Ausfallsthiir. P a t r o u i l l e n t h ü r , pusterla.

81 Karácson: i. k. II. 232. 1.

82 E r e d e t i j e a bécsi Hadilevéltárban van. Jelzése: 1691-a. I n l a n d C. \ . 485 4c. Kiadták német m a g y a r á z ó szöveggel is.