A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

(1)

T A R T A L O M Jogszabályok

2006: XXVI. tv. A földgáz biztonsági készletezésérõl . . . . 323

2006: XXXV. tv. A villamos energia árszabályozását érintõ egyes törvények módosításáról . . . . 328

2006: LIII. tv. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésé- rõl . . . . 329

14/2006. (I. 26.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti gazdasági együtt- mûködési megállapodás kihirdetésérõl . . . . 331

23/2006. (II. 3.) Korm. r. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl . . . . 334

26/2006. (II. 7.) Korm. r. A gazdálkodó szervezetek 2006. évi egyedi termelési támogatásáról . . . . 349

28/2006. (II. 7.) Korm. r. A mûszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésérõl szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 350

3/2006. (II. 15.) GKM–PM e. r. A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a felügyeleti díj fizetésének szabályai- ról szóló 19/2002. (XI. 5.) GKM–PM együttes rendelet módosításáról . . . . 351

4/2006. (II. 16.) GKM r. A Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról . . . . 351

5/2006. (II. 20.) GKM r. A kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII.14.) GKM rendelet módosításáról . . . 358

Kormányhatározat 1015/2006. (II. 10.) Korm. h. Ganz Transelektro Villamossági Rt. részére nyújtandó korlátozott költségvetési készfizetõ kezesség- vállalásról . . . . 359

Miniszteri utasítás 3/2006. (II. 21.) GKM utasítás a felügyeleti igazolványokról szóló 4/1989. (K. H. Ért. 16.) KöHÉM utasítás módosításáról . . . . 360

Minisztériumi közlemények 2/2006. (GK 3.) GKM közlemény kijelölt szervezet kijelölésének visszavonásáról . . . . 360

Pályázati felhívás „Ipari Park” c. elnyerésére (kódszám: IPC-2006) . . . . 360

Pályázati felhívás a Magyar Formatervezési díj elnyerésére . . . . 362

A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye . . . . 363

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye hatósági alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezõ gazdálkodó szervezetekrõl . 364

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Szerkesztõség

1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.

Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail:

gazdasagikozlony@gkm.hu

Elõfizetési díj egy évre: 21 168 Ft

Ára: 1242 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

(2)

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Igazgatóságának közleményei

Közlemények nyilvántartásból történõ törlésrõl . . . . 375

Magyar Energia Hivatal közleményei E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 268/2005.) . . . . 388

E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 269/2005.) . . . . 389

DÉMÁSZ Rt.-nél lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 290/2005.) . . . . 390

E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaságnál lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 291/2005.) . . . . 393

EL PASO Kft. határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési mûködési engedély I. módosítása (Hat. szám: 308/2005.) . . . . 394

Tigáz Rt. Földgázelosztási mûködési engedély VIII. módosítása (Hat. szám: 361/2005.) . . . . 396

Tigáz Rt. Földgáz közüzemi szolgáltatási mûködési engedély VIII. módosítása (Hat. szám: 362/2005.) . . . . 402

Tigáz Rt. Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására és szolgáltatására irányuló mûködési engedély (Hat. szám: 363/2005.) . . . . 407

PRÍMAGÁZ HUNGÁRIA Rt. PB szolgáltatási engedély III. módosítása (Hat. szám: 367/2005.) . . . . 415

Tigáz Rt. Földgázelosztási mûködési engedély IX. módosítása (Hat. szám: 368/2005.) . . . . 417

Tigáz Rt. Földgáz közüzemi szolgáltatási mûködési engedély IX. módosítása (Hat. szám: 369/2005.) . . . . 419

Tigáz Rt. részére hatósági ellenõrzés lezárása, és késedelmes visszakapcsolás miatti bírság kiszabása (Hat. szám: 374/2005.) . . . . 421

Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság, mint elosztói engedélyes villamos energia ellátás megbízhatósága elvárt színvonalának és minimális minõségi követelményének meghatározása (Hat. szám: 381/2005.) . . . . 423

Budapesti Elektromos Mûvek Részvénytársaság, mint elosztói engedélyes villamos energia ellátás megbízhatósága elvárt színvona- lának és minimális minõségi követelményének meghatározása (Hat. szám: 382/2005.) . . . . 425

Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság, mint elosztói engedélyes villamos energia ellátás megbízhatósága elvárt színvonalának és minimális minõségi követelményének meghatározása. (Hat. szám: 383/2005.) . . . . 427

MOL Földgázszállító Rt. korlátozási sorrend jóváhagyása (Hat. szám: 386/2005.) . . . . 429

Egyéb közlemény Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség pályázati felhívása munkavédelmi jellegû bírságok felhasználására . . . 430

(3)

Jogszabályok

2006. évi XXVI.

törvény

a földgáz biztonsági készletezésérõl*

Az Országgyûlés a földgázellátás biztonságának foko- zása érdekében a földgáz biztonsági készletezés átlátható és versenysemleges szabályozásának kialakításával a kö- vetkezõ törvényt alkotja:

A törvény hatálya 1. §(1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség),

b) a Magyar Energia Hivatalra (a továbbiakban: Hiva- tal),

c) a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ tá- rolókra, rendszerirányítóra, közüzemi nagykereskedõre, közüzemi szolgáltatókra, a földgázkereskedõkre, valamint a földgáztermelõkre,

d) a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókra a földgáz-behozatali tevékenységük körében, valamint

e) a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggõ tevékenységekben közremûködõ szervezetek eljárására.

Értelmezõ rendelkezések 2. §E törvény alkalmazásában

a) föld alatti gáztároló:a földgázellátásról szóló 2003.

évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 3. §-ának 15. pontjában meghatározott gáztároló,

b) háztartási fogyasztó:a GET 3. §-ának 28. pontjában meghatározott fogyasztó,

c) kommunális fogyasztó:a GET 3. §-ának 31. pontjá- ban meghatározott célra földgázt felhasználó fogyasztó,

d) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: a GET 3. §-ának 7. pontjában meghatározottak közül az a fo- gyasztó, aki, illetve amely földgázigényét kereskedelmi szerzõdés keretében elégíti ki, és a GET elõírásainak meg- felelõen nyilvántartásba vették,

e) földgáztároló névleges kapacitása:a tároló névleges kapacitását a következõ jellemzõk határozzák meg:

– mobil földgázkészlet a feltöltött tárolóból kivehetõ földgázmennyiség (Mm³/ciklus)],

– besajtoló kapacitás [besajtolási ciklusban egységnyi idõ alatt betárolható maximális földgázmennyiség (em³/óra)],

– kitárolási kapacitás [a kitárolási ciklusban egységnyi idõ alatt kivehetõ maximális földgázmennyiség (em³/óra)],

f) földgáz biztonsági készletezés:föld alatti gáztároló- ban végzett nem kereskedelmi célú földgáztárolás,

g) Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban:

ÜKSZ):a GET 3. §-ának 42. pontjában meghatározott sza- bályzat,

h) hozzáférési jogosult:a GET 30. § (1) és (2) bekezdé- seiben felsorolt, szállító-, elosztó- és tároló-rendszerek használatára jogosultak,

i) lekötött kapacitás:szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának az a része, amelyhez adott idõ- szakra, az arra jogosultak hozzáférési jogot szereztek,

j) szabad kapacitás:a szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes által üzemeltetett szállító-, tároló-, illetve elosztó-rendszerek rendelkezésre álló névleges kapacitá- sának szerzõdéssel le nem kötött, a hozzáférésre jogosultak részére rendelkezésre álló további része,

k) rendszerirányító: a GET 16. §-ában meghatározott feladatkörrel, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelke- zõ földgázipari vállalkozás,

l) földgáztermelõ:az a jogi személy, aki a Magyar Köz- társaság területén földgáz bányászati tevékenységet vé- gez,

m) földgáz közüzemi nagykereskedõ: a GET 3. § 33. pontjában meghatározott tevékenységet végzõ, a Hiva- tal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállal- kozás,

n) földgáz közüzemi szolgáltató:a GET 3. § 34. pontjá- ban meghatározott tevékenységet végzõ, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás,

o) földgázkereskedõ:a GET 3. § 22. pontjában megha- tározott tevékenységet végzõ, a Hivatal által kiadott enge- déllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás,

p) földgáztároló engedélyes:a GET 3. § 24. pontjában meghatározott tevékenységet végzõ, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás.

A földgáz biztonsági készletezés

3. §(1) A Szövetség köteles az e törvényben meghatáro- zott módon és mértékben földgáz biztonsági készletet lét- rehozni és fenntartani.

(2) A földgáz biztonsági készletet mûködésre engedé- lyezett, mûszakilag ellenõrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok elõírásainak megfelelõ, olyan – a Magyar Köztársaság területén lévõ – föld alatti tárolótérben kell tárolni, amely alkalmas arra, hogy a kész- letezett földgáz mennyiségét megõrizze és a felszíni gáz- elõkészítést követõen a szállítóvezetékre való betáplálásra alkalmas minõségben biztosítsa.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a

* A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.

(4)

fogyasztóvédelemnek, a mûszaki-biztonsági, a kémiai biz- tonsági, munka-egészségügyi és a minõségbiztosítási elõ- írásokban meghatározott követelményeknek megfelelõen kell végezni.

(4) Az e törvény által elõírt földgáz biztonsági készlet elsõsorban a háztartási és a kommunális fogyasztók biz- tonságos földgázellátását szolgálja, valamint azon fo- gyasztók ellátását, akik (amelyek) gázfogyasztásukat más energiaforrásból nem tudják pótolni.

4. §(1) A földgáz biztonsági készlet mértéke legalább 1200 millió m³ mobilgázkészlet. A földgáz biztonsági készletet olyan tárolóban kell elhelyezni, amelynek kitáro- lási kapacitása legalább 45 napon keresztül 20 mil- lió m³/nap.

(2) A készletezési kötelezettség csak a Szövetség tulaj- donában, résztulajdonában vagy bérleményében lévõ föld alatti tárolóban tárolt földgázzal teljesíthetõ.

(3) A földgáz biztonsági készlet a Szövetség tulajdonát képezi. A Szövetség jogosult a földgáz biztonsági készle- tezés céljára – a GET által meghatározott engedély nélkül is – földgázt beszerezni (vásárolni) és az e törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerinti felhasználás esetén föld- gázt értékesíteni.

A biztonsági készlet felhasználása

5. §(1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továb- biakban: miniszter) a földgáz biztonsági készlet felhaszná- lását a rendszerirányító kérelmére, illetve a Hivatal kezde- ményezésére rendeletével engedélyezi, ha a földgázellátás és -fogyasztás egyensúlya felbomlik vagy a felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetõségeit, illetve ezek közvetlen veszélye fenyeget.

(2) A miniszter a biztonsági készlet felhasználására vo- natkozó rendeletében meghatározza:

a) a felhasználás engedélyezésének okát és célját, b) a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét, c) a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét.

(3) A felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az ár- alkalmazási feltételeket a miniszter állapítja meg. Az árat és az áralkalmazási feltételeket úgy kell megállapítani, hogy az értékesítésbõl befolyó bevétel fedezetet nyújtson a készlet visszapótlásának várható költségeire. Az értékesí- tés, illetve a készlet visszapótlása nem zavarhatja a föld- gázpiac mûködését. A közüzemi nagykereskedõ, illetve a közüzemi szolgáltató által vásárolt felhasználásra engedé- lyezett földgáz beszerzési ára olyan indokolt költség, amelyet az árszabályozásban el kell ismerni.

(4) A miniszter a biztonsági készletbõl történõ felhasz- nálás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az Európai Bizottságot

a) a felhasználás indokairól,

b) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekrõl,

c) a készletek elõre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.

Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség 6. §A Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatai a következõk:

a) biztosítja a földgáz biztonsági készletképzés feltéte- leit, a szükségessé váló beruházásban tõkerészesedéssel részt vesz;

b) gondoskodik az elõírt készlet fenntartásáról és a szükséges fejlesztések elvégzésérõl;

c) ellenõrzi az e törvényben meghatározott tagsági jog- viszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését;

d) gondoskodik a felhasznált földgáz biztonsági kész- let e törvény szerinti visszapótlásáról;

e) vezeti a tagsági nyilvántartást;

f) meghatározza a tagi hozzájárulás mértékét – a Köz- gyûlés által – az éves költségvetés keretében az Alapsza- bályban rögzített szabályok szerint, és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti;

g) gondoskodik a tagi hozzájárulás beszedésérõl;

h) e törvény 10. §-ában foglalt rendelkezések szerint adatszolgáltatást végez.

A földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos tagsági jogviszony, a tagok jogai és kötelezettségei 7. §(1) E törvény alapján kötelezõen a Szövetség tagjá- vá válik:

a) a Hivatal által kiadott mûködési engedéllyel rendel- kezõ

aa) földgáz közüzemi nagykereskedõ, ab) közüzemi szolgáltató,

ac) feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítõ földgázkereskedõ;

b) feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítõ föld- gáztermelõ;

c) határkeresztezõ szállítóvezeték kapacitáshoz hozzá- férési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljogo- sított fogyasztó.

(2) A szövetségi tagság

a) az engedéllyel rendelkezõk, a földgáztermelõk és a határkeresztezõ szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók vonatkozásában az e törvény hatályba- lépésének idõpontjában,

b) a késõbb engedélyt szerzõk az engedélyessé válásuk idõpontjában,

c) a feljogosított fogyasztóknak földgáz értékesítõ földgáztermelõk értékesítõ tevékenységük megkezdése- kor,

(5)

d) a határkeresztezõ szállítóvezeték kapacitáshoz új hozzáférési engedéllyel rendelkezõ feljogosított fogyasz- tók esetében az engedély megadásának idõpontjában jön létre.

(3) A szövetségi tagság megszûnik, ha a) a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,

b) a földgáztermelõ fogyasztók részére történõ értéke- sítõ tevékenységét megszünteti,

c) a határkeresztezõ szállítóvezeték-kapacitáshoz hoz- záférési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljo- gosított fogyasztó e fogyasztói jogállását megváltoztatva közüzemi fogyasztóvá válik.

(4) A tagsági jogviszony megszûnik, ha a földgázterme- lõ fogyasztók részére történõ értékesítõ tevékenységét, illetve más tag a GET szerinti földgázipari tevékenységét, illetve a feljogosított fogyasztó behozatali tevékenységét legalább egy évig nem gyakorolja.

8. §(1) A tag a földgázipari, illetve termelõi tevékeny- ségével összefüggésben, illetve a határkeresztezõ szállító- vezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó földgáz-behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájá- rulást fizet.

(2) Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha

a) a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztónak földgázt értékesít,

b) a közüzemi nagykereskedõ a közüzemi fogyasztó- nak földgázt értékesít,

c) a földgázkereskedõ a feljogosított fogyasztónak földgázt értékesít,

d) a földgáztermelõ közvetlenül a feljogosított fo- gyasztónak földgázt értékesít,

e) a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be harmadik országból,

f) a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be az Európai Unió tagállamából.

(3) A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a)pontja esetében a közüzemi szolgáltatót,b)pontja eseté- ben a közüzemi nagykereskedõt,c)pontja esetében a föld- gázkereskedõt,d)pontja esetében a földgáztermelõt,e)és f)pontja esetében a feljogosított fogyasztót terheli.

(4) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdésa)–d)pontja esetén az értékesített földgáz hõmennyisége, a (2) be- kezdése)–f)pontja esetén a vásárolt vagy importált föld- gáz hõmennyisége gigajoule-ban mérve.

(5) A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség

a) a (2) bekezdésa)–d)ésf)pontja esetében az általá- nos forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés idõ- pontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,

b) a (2) bekezdése)pontja esetében a belföldi forgalom számára történõ vámkezeléskor, a belföldi forgalom szá- mára vámkezelt mennyiségre

vonatkozik.

(6) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz bizton- sági készletezés céljára vásárolt földgáz után.

(7) A tag a tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások kö- zött köteles elszámolni.

9. §(1) A Szövetség tagja minden hó 15-éig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy a megelõzõ hónap- ban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló földgáz hõmennyi- sége. A Szövetség felhívására a tag köteles minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenõrzéséhez szükséges.

(2) A havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag ki- számítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezett- ség összegét, és azt a következõ hónap utolsó munkanap- jáig köteles a Szövetség bankszámlájára átutalni.

10. § A Szövetség a tagok részére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésérõl. Errõl tá- jékoztatja a Hivatalt, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hi- vatalt és a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnok- ságát.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. §(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglal- tak kivételével – a kihirdetését követõ 2. hónap elsõ napján lép hatályba.

(2) E törvény 4. § (1) bekezdése 2010. január 1. napján lép hatályba.

(3) E törvény 31. §-a a törvény kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a GET 55. §-al)pont- jának „földgázellátási válsághelyzet esetén” szövegrésze helyébe a „a földgázellátási válsághelyzet fennállását, földgázellátási válsághelyzet esetén” szöveg lép.

(4) A tagi hozzájárulás fizetésének kezdõ idõpontja 2007. január 1.

(5) A Szövetség e törvény hatálybalépése napjától hala- déktalanul intézkedik a névváltozás bírósági bejelentésé- rõl, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel foglalko- zó munkaszervezet kialakításáról.

(6) A Szövetség jogállására, szervezetére, gazdálkodá- sára, a követeléseinek behajtására és elszámolására, a fel- ügyeletére, az ellenõrzésre, valamint a tagok jogaira és kö- telezettségeire vonatkozóan a Kt. rendelkezéseit az e tör- vényben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.

12. § (1) E törvény hatálybalépésétõl 2009. december 31-ig a jelenlegi földgáztárolók szabad kapacitása határoz- za meg a földgáz biztonsági készlet mértékét, amely meg-

(6)

felelõ mértékû szabad kapacitás rendelkezésre állása ese- tén nem lehet kevesebb

a) 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között 150 millió m³-nél,

b) 2007. október 1. és 2009. december 31. között 300 millió m³-nél.

A földgáztárolók szabad kapacitásának földgáz bizton- sági készletezésre történõ felhasználását a Hivatal elnöke saját hatáskörben engedélyezi, illetve elrendeli. A Hivatal elnöke a tárolói szerzõdések megkötésére az ÜKSZ által megszabott határidõ lejárta után nem tagadhatja meg a hozzáférésre jogosultak által le nem kötött szabad kapaci- tások biztonsági készletek céljára való feltöltésének enge- délyezését.

(2) Ha a földgáz biztonsági készletezési célra rendelke- zésre álló szabad kapacitás mértéke a tárgyi évben nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott legkisebb mértéket, a földgáz biztonsági készlet kiegészíthetõ tüzelési célra fel- használható kõolajtermékekkel. A földgáz biztonsági készlethez tartozó kõolajtermékek felhasználása esetén azok árát a miniszter a készlet visszapótlásának várható költségeinél alacsonyabban is meghatározhatja azzal, hogy az ár ebben az esetben sem lehet alacsonyabb, mint a tüzelési célra felhasználható kõolajtermékkel helyettesí- tett földgáz hatásfokkal korrigált hõmennyiségben kifeje- zett ára. Az e bekezdés szerinti kõolajtermék rendeletben meghatározott ára és a készlet visszapótlásának költségei közötti különbözetet a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség költségvetésében a bevételek és a ráfordítások különbözetének számításakor figyelembe kell venni.

(3) A hozzáférésre jogosultak az ÜKSZ által megszabott határidõig az elõzõ évben biztonsági készlet céljára lekötött kapacitáshoz is hozzáférhetnek. A bejelentett ka- pacitás lekötési igény esetén, annak mértékéig – amennyiben a biztonsági készlet más tárolóba nem helyezhetõ el – a készlet értékesítésre kerülhet. A biztonsági készlet e ré- szét a Szövetség szabadon értékesítheti.

(4) A földgáz tárolói engedélyes köteles a földgáz biz- tonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapa- citásra a Szövetséggel szerzõdést kötni.

(5) Az 5. §-ban foglalt a készlet felhasználására vonat- kozó szabályokat a (2) bekezdés szerinti tüzelési célra fel- használható kõolajtermékek vonatkozásában is alkalmazni kell.

13. §Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a földgáz biztonsági készlet felhasználására vonat- kozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg,

b) rendeletben engedélyezze a földgáz biztonsági kész- let felhasználását, illetve rendeletben határozza meg a fel- használásra engedélyezett földgáz és tüzelési célra értéke- sített kõolajtermék árát és az áralkalmazás feltételeit.

14. §Ez a törvény a Tanács 2004/67/EK, a földgázellá- tás biztonságának megõrzését szolgáló intézkedésekrõl szóló irányelvének való megfelelést szolgálja.

Módosuló jogszabályok

15. § A Kt. III. fejezetének „Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség” címe helyébe a „Magyar Szénhid- rogén Készletezõ Szövetség” cím lép.

16. §A Kt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A kõolaj és kõolajtermék, valamint a földgáz biz- tonsági készletezését a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) látja el.

(2) A Szövetség a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt áll. A Szövetség mûködését saját bevéte- leibõl fedezi.

(3) A Szövetség hatáskörébe tartozik

a) a kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezése, b) a földgáz biztonsági készletezése.

(4) A Szövetség szervezete kõolaj és kõolajter- mék-készletezési szekcióból és földgázkészletezési szek- cióból áll.”

„11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében és a földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI.

törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott mérté- kû biztonsági készletképzés feltételeinek megteremtése és fenntartásának biztosítása, valamint az ehhez szükséges tárolók létesítése, mûködtetése és fejlesztése. A Szövetség nem alanya a társasági adónak.”

„14. § A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben elõ- írt földgáz biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggõ – az alapszabályban meghatáro- zott – tevékenységek gyakorlására jogosult. A bevételeket a készletezési költségek fedezésére, az ezt meghaladó be- vételeit különösen kõolaj-, illetve gáztároló létesítésére, fejlesztésére, a tároló parkokban való tulajdonszerzésre és a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére, valamint a Szö- vetség mûködésére fordíthatja.”

19. §A Kt. 15. §-a (2) bekezdésénekh)ési)pontja he- lyébe a következõ rendelkezések lépnek:

[(2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni:]

„h) a kõolaj és kõolajtermék készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a készletállomány összetéte- lére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi és minõségi paraméterek meghatározásának módját, valamint a földgázkészletezés rendszerének rész- letes szabályait;

(7)

i) a kõolaj és kõolajtermék készletek minõségének megõrzése céljából történõ kõolaj és kõolajtermék cserélé- sének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a nor- matív veszteségre és annak pótlására vonatkozó elõ- írásokat, továbbá a földgázkészletezés minõségellenõrzé- sére vonatkozó eljárását;”

„17. § A Szövetség legfõbb szerve a közgyûlés, amely a kõolaj és kõolajtermék készletezési és a földgázkészlete- zési szekciók tagjainak összességébõl áll.”

21. §A Kt. 18. §-a (4) bekezdésének helyébe a követke- zõ rendelkezés lép:

„(4) A közgyûlés határozatképes, ha azon mindkét szek- cióban az összes szavazatok több mint 50%-át képviselõ tag jelen van.”

„21. § (1) A közgyûlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy szavazattal. Ez te- szi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az elõzõ naptári évben tagi hozzájáru- lást fizettek.

(2) A közgyûlési határozat érvényességéhez a kõolaj és kõolajtermék készletezéssel kapcsolatos kérdésben az ezen szekciót képviselõ tagok többségi szavazata, a föld- gázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselõ tagok többségi szavazata szükséges.”

„23. § Az igazgató tanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kõolaj- és kõolajtermék-készletezési szekcióból, négy tagot a földgázkészletezési szekcióból a közgyûlés választ három évre. A további négy tagja közül kettõ a miniszter, egy a pénzügyminiszter, egy a Magyar Energia Hivatal Elnökének képviselõje.”

„26. § (1) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tag és ebbõl a mindkét szekció 50%-át kép- viselõ tag jelen van.

(2) Az igazgató tanács határozatait általában egyszerû szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A 27. § (2) bekezdés szerinti új igaz- gatósági tag kijelöléséhez a jelenlévõ tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.

(3) Az igazgató tanácsi határozat érvényességéhez szükséges a kõolaj és kõolajtermék készletezéssel kapcsolatos kérdésben ezt a szekciót képviselõ tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselõ tagok többségi szavazata.”

25. §A Kt. 26/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

„(1) A felügyelõ bizottság hat tagból áll. A felügyelõ bi- zottság két tagját a miniszter, egy tagját a pénzügyminisz- ter delegálja, a további két tagját a kõolaj és kõolajtermék készletezõ szekció, egy tagját a földgázkészletezõ szekció jelölésére a közgyûlés választja három évre. A tagok ma- guk közül elnököt választanak. A felügyelõ bizottság hatá- rozatképes, ha legalább három tagja jelen van; határozatát egyszerû többséggel hozza és szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelõ bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és a közgyûlés hagyja jóvá.”

26. §A Kt. 29. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Szövetség köteles eszközeit és forrásait, bevéte- leit és ráfordításait a kõolaj és kõolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységenként, illetve azokat a nem készletezési tevékenységeitõl belsõ szám- vitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítõ mellékletében, készletezési tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban oly módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gaz- dálkodó szervezetek végeznék. A kõolaj és kõolajtermék készletezésre, illetve a földgázkészletezésre, valamint a nem készletezési tevékenységre fel nem osztható költsége- ket, ráfordításokat az egyes tevékenységekkel kapcsolato- san felmerült költségek, ráfordítások arányában kell elszá- molni.”

27. §A Kt. 41. § (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) A 31. § (1) bekezdése szerinti költségvetés közgyû- lés elé terjesztéséhez a miniszter, a pénzügyminiszter és a Magyar Energia Hivatal igazgató tanácsbeli képviselõinek hozzájárulása szükséges.”

28. §A Kt. 43. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

„43. § (1) A miniszter, valamint a Szövetség megbízott ellenõrök útján ellenõrzi, hogy a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók a törvény rendelkezéseinek megfele- lõen folytatják-e a kõolaj és a kõolajtermék behozatali, forgalmazási és felhasználási tevékenységüket, illetve földgáz-értékesítõ tevékenységüket.”

29. § A GET 4. §-ának (1) bekezdése a következõ y)–z)pontokkal egészül ki:

[(1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hiva- tal) földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatai a kö- vetkezõk:]

„y) kezdeményezi a miniszternél a földgáz biztonsági készletezésrõl szóló törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott földgáz biztonsági készlet felhasználását,

(8)

z) engedélyezi a kereskedelmi földgáztárolók szabad kapacitásának az Fbkt.-ben meghatározott földgáz bizton- sági készletezésre történõ igénybevételét.”

30. §A GET 9. §-ának (5) bekezdése a következõ máso- dik mondattal egészül ki:

„A földgáz biztonsági készletezést végzõ tárolói enge- délyes jogosult és köteles a Hivatal által kiadott mûködési engedélyében – az Fbkt. által – meghatározott eltérõ sza- bályok mellett üzemeltetni az engedélyével érintett tárolót és berendezéseit.”

31. §A GET 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

„(1) Földgázellátási válsághelyzetnek minõsül a szemé- lyeket, vagyontárgyakat, a természetet, környezetet, illetõ- leg a fogyasztók jelentõs részének ellátását közvetlenül veszélyeztetõ földgázellátási zavar. A földgázellátási vál- sághelyzet fennállásáról a rendszerirányító kezdeménye- zésére a miniszter elõterjesztése alapján a Kormány dönt.”

„(3) A tárolói engedélyes az üzemeltetésében álló rend- szernek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesíté- se után fennmaradó szabad kapacitását nyilvános, átlátha- tó, az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ kereskedelmi feltételek mellett köteles a közüzemi nagyke- reskedõ, kereskedõk, valamint – saját felhasználásuk mér- tékéig – a feljogosított fogyasztók rendelkezésére bocsáta- ni. Az ezen igények kielégítését követõen fennmaradó szabad kapacitásait a tárolói engedélyes köteles az Fbkt.-ben meghatározott esetekben a Szövetség részére földgáz biz- tonsági készletezés céljára, díj ellenében rendelkezésre bocsátani. A földgáz biztonsági készletezésre kialakított tárolót üzemeltetõ engedélyes mûködési engedélyében a Hivatal köteles rögzíteni azokat a speciális szabályokat, eltéréseket, amelyek e tároló szolgáltatásainak igénybevé- telét jellemzik.”

„(4) A tárolói és a szállítói engedélyes az üzemeltetésé- ben lévõ rendszer szabad kapacitását elõször a rendszerirá- nyításhoz használt gázmennyiség mértékéig a rendszerirá- nyítónak, azt követõen az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából köteles felajánlani az ilyen fo- gyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az elosztói enge- délyes az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellá- tása céljából köteles felajánlani szabad kapacitását az ilyen fogyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az (1) be- kezdésben meghatározott fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre álló szabad kapacitásokat a tárolói és a szállítói engedélyes a közüzemi nagykereskedõnek, a kereskedõnek, termelõnek

és a feljogosított fogyasztónak; az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak, a kereskedõnek, termelõnek és a feljogosított fogyasztóknak köteles hozzáférhetõvé tenni.

Az ezt követõen még szabad szállítói és tárolói kapacitáso- kat az engedélyes köteles biztonsági készletezés céljára felajánlani.”

„(2) A hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indo- koltan befektetett eszközök és a hatékonyan mûködõ enge- délyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós mû- ködéshez szükséges nyereséget, továbbá az Fbkt.-ben meghatározott tagi hozzájárulást.”

Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

2006. évi XXXV.

törvény

a villamos energia árszabályozását érintõ egyes törvények módosításáról*

1. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjá- nakA)Termékek fejezete a következõkkel egészül ki:

„401010-bõl a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesí- tett közüzemi célra lekötött villamos energia ára

gazdasági és közlekedési miniszter.”

2. §A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 95. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„95. § (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rend- szerirányítás, a termelõk közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, a közüzemi nagykereskedõ és a köz- üzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a köz- üzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott ha- tósági árszabályozás körébe tartozik.

(2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a ter- melõ és a villamosenergia-kereskedõ közötti, és a villamosenergia-kereskedõk egymás közötti kereskedelme, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia.”

3. §Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba.

(9)

2006. évi LIII.

törvény

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról

és egyszerûsítésérõl*

Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egysze- rûbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a ren- delkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásá- val, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

A törvény hatálya 1. §(1) A törvény hatálya az egyes,

a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, vagy

b) részben vagy egészben központi költségvetési támo- gatásból megvalósítandó, és legalább 5 milliárd forint teljes költségigényû vagy legalább 1000 új munkahely meg- teremtését biztosító,

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beru- házásokkal összefüggõ, a Kormány által rendeletben meg- határozott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiak- ban: kiemelt jelentõségû ügy) indult eljárásokra terjed ki.

(2) A kiemelt jelentõségû ügyben indult eljárások e tör- vényben nem szabályozott elemeire a közigazgatási ható- sági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügy- fajtára vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezé- seit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A hatósági eljárás szabályai 2. §(1) Kiemelt jelentõségû ügyben elsõ fokon

a) a Kormány által rendeletben meghatározott közigaz- gatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó kü- lönös eljárási szabályok szerint másodfokon eljáró köz- igazgatási szerv,

b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben meg- határozott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügy- fajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint má- sodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el.

(2) Kiemelt jelentõségû ügyben másodfokon

a) az (1) bekezdésa)pontja alkalmazásával elsõ fokon eljáró szervet felügyelõ miniszter, illetõleg a Kormány ál- tal rendeletben meghatározott közigazgatási szerv,

b) szakhatóságként az (1) bekezdésb)pontja alkalma- zásával elsõ fokon eljáró szakhatóságot felügyelõ miniszter, illetõleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv jár el.

3. §(1) Kiemelt jelentõségû ügyben a kérelmet soron kí- vül kell elbírálni, az ügyintézési határidõ azonban legfeljebb hatvan nap lehet.

(2) A hatóság vezetõje indokolt esetben az ügyintézési határidõt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Errõl a hatóság a kérelmezõ ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelemérõl szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés ha- táridõkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

4. §A kiemelt jelentõségû ügyben a beruházó vagy a ha- tóság kezdeményezésére az eljárásnak a Ket. 29. § (1) be- kezdése szerinti megindulása elõtt a hatóság, valamint a szakhatóságok – amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja – az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétõl szá- mított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetõleg egyeztetést tartanak, amelyrõl emlékeztetõt vesz- nek fel. Az emlékeztetõ tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban megha- tározott feltételekrõl és egyéb követelményekrõl.

5. §(1) Kiemelt jelentõségû ügy engedélyezési eljárásá- ban a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetõje indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszab- bíthat. Errõl a szakhatóság a kérelmezõ ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot haladéktalanul értesíti.

(2) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelmérõl szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határ- idõkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

6. § (1) A hiánypótlásra történõ felhívás, illetõleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irá- nyuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerül- het sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásá- hoz szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhetõ.

(2) Ha a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett – hatóságként jogerõsen vagy szakha- tóságként jogerõsen lezárt ügyben – már állást foglalt, úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tár- gyában, ha az állásfoglalás kialakítása óta az annak kiala- kításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemé- re kiható változás állt be. Egyéb esetben a megkeresõ ható- ságot a korábbi állásfoglalás megküldésével tájékoztatja.

A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata 7. §A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek-

(10)

ben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8–10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

8. §(1) A perre a Fõvárosi Bíróság kizárólagosan illeté- kes. A perben a jogi képviselet kötelezõ.

(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a kere- setlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3) Ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásá- nak felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíró- ság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érke- zését követõ öt napon belül határoz.

(4) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetle- vélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a szakhatóság- gal, mely a közlést követõ három napon belül nyilatkozik a perbehívás elfogadása tárgyában.

(5) Az ellenérdekû felet a bíróság az iratoknak a bíró- sághoz való érkezését követõ öt napon belül értesíti a be- avatkozás lehetõségérõl. Az ellenérdekû fél a beavatkozá- sát az értesítés kézhezvételét követõ nyolc napon belül je- lentheti be a bíróságnak.

(6) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidõn belül lehet megváltoztatni, illetõleg kiterjeszteni. A Pp.

335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

9. §(1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlá- sára legfeljebb nyolc napos határidõ adható, melyet egyszer, indokolt esetben, további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.

(2) A perben szünetelésnek nincs helye.

(3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül hatá- roz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti.

Az ellenérdekû fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp.

338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdé- sét alkalmazni kell.

(4) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elsõ tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való ér- kezését követõ 30 napon belül kell megtartani, illetve a pert e határidõn belül kell tárgyaláson kívül elbírálni. Tár- gyalás tartása esetén a pert az elsõ tárgyalást követõ 30 napon belül kell elbírálni. A határidõ számításakor a hiány- pótlásra fordított idõ nem vehetõ figyelembe.

(5) A bíróság határozatának írásba foglalására, valamint a határozat felek részére történõ kézbesítése tekintetében a Pp. 333. §-ának (5) bekezdésében foglalt határidõk alkal- mazandók.

10. §(1) A bíróság a közigazgatási határozatot nem vál- toztathatja meg.

(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsõbb Bírósághoz való érkezését követõ kilencven napon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a Leg- felsõbb Bíróság az eljárást a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése alapján felfüggeszti, a felfüggesztés idõtartama e határidõ számítása során nem vehetõ figyelembe.

A hivatalos iratok kézbesítése

11. §A kiemelt jelentõségû ügyekben a hivatalos iratok kézbesítésérõl szóló külön jogszabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy minden küldeményt elsõbbségi kéz- besítés útján kell a címzetthez eljuttatni.

Záró rendelkezések

12. §(1) E törvény a kihirdetését követõ negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit – a (2) bekezdés kivéte- lével – a hatálybalépését követõen indult közigazgatási ha- tósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határo- zatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni.

A (2) bekezdést a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Pp. 339/A. §-ának „a közigazgatási eljárás megin- dításakor” szövegrésze.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Ket.

14. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõsé- gû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egysze- rûsítésérõl szóló külön törvény e törvénytõl és az ügyfajtá- ra vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérõ rendel- kezéseket állapíthat meg:

a) a hiánypótlásra, b) a kézbesítésre,

c) az ügyfél tájékoztatására, d) a hatáskörre, az illetékességre, e) a szakhatóság közremûködésére.”

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az illeté- kekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete a követ- kezõ XI. címmel és rendelkezéssel egészül ki:

„XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal

összefüggõ hatósági eljárások illetéke

A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szem- pontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.”

(11)

(5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügyek körét;

b) a 2. §-ban meghatározott esetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügyben eljáró hatóságot és szakhatóságot.

A Kormány 14/2006. (I. 26.) Korm.

rendelete

a Magyar Köztársaság Kormánya

és a Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti gazdasági együttmûködési megállapodás

kihirdetésérõl

(A megállapodás 2005. november 21-én hatályba lépett.) 1. §

A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szer- bia és Montenegró Minisztertanácsa közötti gazdasági együttmûködési megállapodást (a továbbiakban: Megálla- podás) e rendelettel kihirdeti.

2. §

A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvû szöve- ge a következõ:

„Gazdasági együttmûködési megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya

és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között A Magyar Köztársaság Kormánya és Szerbia és Monte- negró Minisztertanácsa (a továbbiakban: „Szerzõdõ Fe- lek”),

– attól az óhajtól vezérelve, hogy elmélyítsék az orszá- gaik között hosszú ideje fennálló kapcsolatokat,

– kifejezve törekvésüket, hogy fenntartsák és erõsítsék hagyományos gazdasági kapcsolataikat,

– azzal a szándékkal, hogy a kölcsönös elõnyök alapján fejlesszék és intenzívebbé tegyék gazdasági, ipari, mûsza- ki és technológiai együttmûködésüket,

– azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szerzõdéses keretek bõvítése a további együttmûködéshez megfelelõ és kedve- zõ alapot teremt,

– a két országban hatályban lévõ törvények keretei kö- zött és nemzetközi kötelezettségeikkel teljes összhangban, az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

A Szerzõdõ Felek hatályban levõ törvényeik keretein belül a gazdasági és társadalmi fejlõdés minden fontos te- rületén elõsegítik a kölcsönösen elõnyös gazdasági együtt- mûködés erõsítését és bõvítését.

2. Cikk

Figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és perspektíváit a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy a hosszú távú együttmûködésre kedvezõek a feltételek többek között a következõ területeken:

– mezõgazdaság és élelmiszeripar, agrártermékek fel- dolgozása és tárolása;

– erõmûvek és magas feszültségû elosztó hálózatok, gáz és kõolaj csõvezetékek hálózatának fejlesztése és re- habilitációja;

– elektromos berendezések és készülékek gyártása;

– ásványi nyersanyagok és bányászati termékek kuta- tása, kitermelése, kezelése, további feldolgozása, valamint értékesítése;

– vegyipar és kõolaj-feldolgozás;

– csomagolási technológia;

– környezetvédelem;

– vízgazdálkodás, erdõgazdálkodás;

– humánerõforrások fejlesztése;

– gyógyászati berendezések és gyógyszeripar;

– idegenforgalom;

– kis- és középvállalkozások közötti együttmûködés;

– számítógép és informatikai technológia;

– közlekedés;

– tudomány és technológia.

3. Cikk

A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy megfelelõ esz- közökkel szélesítsék és intenzívebbé tegyék együttmûkö- désüket:

– elõsegítik a kapcsolatok építését és erõsítik az együtt- mûködést a gazdasági döntéshozók, kormányzati intézmé- nyek, szakmai és üzleti szövetségek, kamarák, regionális és helyi szervek között, bátorítják a kölcsönös érdeklõdés- re számot tartó gazdasági információk cseréjét, valamint saját képviselõik és más gazdasági-mûszaki delegációk lá- togatásait;

– információkat cserélnek a fejlesztési prioritásokról és megkönnyítik az üzleti szereplõk részvételét a fejlesztési projektekben;

– szorgalmazzák a két ország üzleti körei közötti új kontaktusok létesítését és a meglévõk szélesítését, bátorít- ják az egyének és vállalkozások között a látogatásokat, összejöveteleket;

(12)

– üzleti információkat cserélnek, bátorítják a vásáro- kon és kiállításokon történõ részvételt, üzleti események, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szerve- zését;

– elõsegítik a magánszektor kis- és közepes vállalkozá- sai erõsebb részvételét a kétoldalú gazdasági kapcsolatok- ban;

– marketing, tanácsadói és szakértõi szolgáltatások nyújtásával bátorítják az együttmûködést a kölcsönös ér- deklõdésre számot tartó területeken;

– arra bátorítják pénzügyi intézményeiket és bankszek- torukat, hogy közelebbi kapcsolatokat létesítsenek és erõ- sítsék együttmûködésüket;

– bátorítják a beruházási tevékenységet, vegyesvállala- tok alapítását, vállalati képviseletek és fiókvállalatok léte- sítését;

– elõsegítik a régiók közötti együttmûködést és a nem- zetközi szintû együttmûködést a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kérdésekben.

4. Cikk

Jelen Megállapodás megkötésével a Szerzõdõ Felek lét- rehozzák a Vegyes Bizottságot, amelyet a Szerzõdõ Felek bármelyikének kérésére felváltva hívnak össze Magyaror- szágon és Szerbia és Montenegróban.

A Vegyes Bizottság feladatai különösen az alábbiakat foglalják magukba:

– a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása,

– új lehetõségek azonosítása a jövõ gazdasági együtt- mûködésének további fejlesztéséhez,

– javaslatok kidolgozása a gazdasági együttmûködés feltételeinek javítására mindkét ország vállalatai között,

– javaslatok tétele jelen Megállapodás alkalmazására.

A Szerzõdõ Felek közötti, a Megállapodás alkalmazásá- val vagy értelmezésével kapcsolatos véleményeltéréseket a Vegyes Bizottság keretei között kell rendezni.

5. Cikk

A jelen Megállapodás nem alkalmazható olyan módon, amely sértené azokat a kötelezettségeket, amelyek Ma- gyarország európai uniós tagságából fakadnak. Követke- zésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései nem értel- mezhetõk vagy alkalmazhatók úgy, hogy befolyásolják az Európai Unióról szóló Szerzõdés vagy az Európai Közös- ség és Szerbia és Montenegró között kötött megállapodá- sok által elõírt kötelezettségeket.

6. Cikk

A jelen Megállapodás a két országnak a Megállapodás hatályba léptetéséhez szükséges belsõ eljárásának befeje- zését jelzõ jegyzékváltás napján lép hatályba. A Megálla-

podás határozatlan idõtartamra kerül megkötésre. A Meg- állapodást bármikor felmondhatja bármelyik Szerzõdõ Fél, ha errõl diplomáciai úton írásban értesíti a másik Fe- let. Ilyen jegyzék küldése esetén a Megállapodás a jegyzék beérkezését követõ hat hónap elteltével veszti hatályát.

Jelen Megállapodás bármely módosításánál és a módo- sítások hatályba léptetésénél a Megállapodás megkötése- kor alkalmazott eljárásrendet kell alkalmazni.

Készült és aláírásra került Belgrádban, 2005. május 26.

napján, két eredeti példányban, magyar, szerb és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értel- mezés esetében az angol változat mérvadó.

Agreement

on Economic Co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Council of

Ministers of Serbia and Montenegro

The Government of the Republic of Hungary and the Council of Ministers of Serbia and Montenegro (hereinafter referred to as „the Contracting Parties”),

– Desirous of enhancing the long-standing relationship between their countries,

– Wishing to continue and reinforce their existing traditional economic relations,

– With the intention of developing and intensifying their economic, industrial, technical and technological co-operation on the basis of mutual benefit,

– With the conviction that the deepening of the contractual framework establishes favourable conditions and suitable basis for further co-operation,

– Recognizing the respective legislation in force in the two countries and in full conformity with their international obligations,

Have agreed as follows:

Article 1

The Contracting Parties shall promote, within the framework of their respective legislation in force, the expansion and diversification of mutually advantageous economic co-operation in all fields relevant to economic and social development.

Article 2

Considering the current state and perspectives of economic relations, the Contracting Parties agree that there are favourable conditions for long-term co-operation, inter alia, in the following areas:

– Agriculture and food processing industry, processing and storage of agricultural products;

(13)

– Expansion and rehabilitation of power stations and high-tension distribution networks as well as gas and oil pipeline networks;

– Manufacturing of electrical equipment and appliances;

– Exploitation, production, preparation, treatment and further processing as well as marketing of mineral raw materials and mining products;

– Chemical and petrochemical industry;

– Packaging technology;

– Environment;

– Water management and forestry industry;

– Human resource development;

– Medical and pharmaceutical industry;

– Tourism;

– Co-operation between small and medium-sized businesses;

– Computer and information technology;

– Transport;

– Science and technology.

Article 3

The Contracting Parties shall endeavour to broaden and intensify their co-operation through appropriate means, such as:

– Promoting the links and strengthening the co-operation between the economic policy-makers, government institutions, professional organizations, business federations, chambers, regional and local entities, encouraging the exchange of economic information of mutual interest, as well as the visits of their representatives and other economic and technical delegations,

– Exchanging information on development priorities and facilitating the participation of business operators in development projects.

– Expediting the establishment of new contacts and broadening the existing ones between the business circles of the two countries, encouraging the visits, meetings and other interactions between individuals and enterprises,

– Exchanging business information, encouraging the participation in fairs and exhibitions, organizing business events, seminars, symposia and conferences,

– Promoting the stronger participation of small and medium-sized private sector enterprises in bilateral economic relations,

– Encouraging the co-operation in providing consulting, marketing, advisory and expert services in areas of mutual interest,

– Encouraging their financial institutions and banking sector to establish closer contacts and strengthen their co-operation respectively,

– Encouraging investment activities, the foundation of joint venture companies and establishment of representative and branch offices of companies,

– Promotion of inter-regional co-operation and co-operation on international level in issues of mutual interest.

Article 4

With a view of fulfilling the intents of this Agreement a Joint Commission shall be established by the Contracting Parties which shall be convened upon request of each of the Contracting Parties alternately in Hungary and Serbia and Montenegro.

The duties of the Joint Commission shall comprise, in particular, the following:

– Discussions of the development of the bilateral economic relations,

– Identifying new possibilities for the further development of the future economic co-operation,

– Drawing up suggestions for the improvement of the terms for the economic co-operation between enterprises of both countries,

– Making proposals for the application of this Agreement.

Differences in opinion between the Contracting Parties on the application or interpretation of this Agreement shall be settled within the framework of the Joint Commission.

Article 5

This Agreement shall apply without prejudice to the obligations flowing from Hungary’s membership in the Eu- ropean Union, and subject to those obligations. Consequ- ently the provisions of the Agreement may not be invoked or interpreted in such a way as to invalidate or otherwise affect the obligations imposed by Treaty on European Un- ion or by the agreements between Serbia and Montenegro and the European Community.

Article 6

This Agreement shall enter into force on the date of exchanging the notes by which the Contracting Parties shall notify each other about the completion of the necessary procedure, as provided for by the national regulations, for the entry into force of this Agreement.

This Agreement is concluded for an indefinite period of time. Either Contracting Party may terminate the Agreement at any time by giving notice to the other through diplomatic channels. If such notice is given, the Agreement shall cease to be in force six months after the receipt of this notice.

Any amendment to this Agreement shall be made and shall enter into force under the same procedure by which the Agreement is to be concluded.

(14)

Done and signed in Beograd, on the 26^thof May 2005, in two originals in the Hungarian, Serbian and English languages respectively, all texts being equally authentic.

In case of differences in interpretation the English version shall prevail.”

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések- rõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

A Kormány 23/2006. (II. 3.) Korm.

rendelete

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági

felügyeletérõl

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés j)pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó létesítmé- nyekbe telepített, ott üzemeltetett, valamint a cseppfolyós propán-bután gázokat és elegyeiket tartalmazó azon nyo- mástartó berendezésekre és egyszerû nyomástartó edé- nyekre, amelyekben a legnagyobb megengedhetõ nyomás (PS) a 0,5 bar értéket meghaladja, továbbá

b) aza) pontban meghatározott nyomástartó berende- zések, rendszerek és egyszerû nyomástartó edények tulaj- donosaira, illetve az ezeket üzemeltetõ természetes szemé- lyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gaz- dasági társaságokra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsá- gi követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdésében felsoroltakra, kivéve az R. 2. § (2) bek.

c)pontjában foglalt, az R. IV. fejezetében tárgyalt egysze- rû nyomástartó edényeket, amelyekre e rendelet hatálya kiterjed,

b) a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerinti szállítható nyo- mástartó berendezésekre,

c) a mélyfúrás, a kõolaj- és földgáztermelés, a kõolaj-, földgáz-elõkészítés és elsõdleges feldolgozás létesítmé- nyeinek részét képezõ csõvezetékekre és szerelvényekre,

d) a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kõolaj-, kõolajtermék- és gázszállító vezetékek állo- másainak részét képezõ csõvezetékekre és szerelvényekre,

e) a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kí- sérlet, minõség-ellenõrzés céljára szolgáló berendezésre,

f) arra a nyomástartó edényre – töltetre és nyomásra való tekintet nélkül –, melynek teljes ûrtartalma 25,0 liter- nél nem nagyobb,

g) a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelõ, folya- dékkal teljesen feltöltött nyomástartó edényre, amennyiben a töltete az R. 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 2. csoportba tartozik,

h) a vízellátó vagy melegvíz ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 115 °C-on mûkö- dõ edényére,

i) az erõátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomás- tartó edényt nem képezõ részére,

j) a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képezõ tartozékára (pl. iszapszivattyú légüstje, – kivéve a kompresszorok kiegyenlítõ tartálya – a kitörésgátlót mûködtetõ nyomásfokozó nyomáskiegyenlítõ tartálya),

k) az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomás- tartó edényére, amely nagyfeszültségû villamos rendszer- rel közös zárt térben van felszerelve,

l) a külön jogszabályban¹meghatározott kazánra, m) a vasúti és a közúti tartálykocsira,

n) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 3. § 5. pontjában meghatározott elosztóvezetékre, kivéve a propán-bután gáz elosztóvezeték megtáplálását biztosító tartályt.

(3) A nyomástartó berendezések mûszaki és biztonsági követelményeire külön jogszabályok, szabályzatok elõ- írásai vonatkoznak.

2. §

A hatósági felügyeletet elsõ fokon a területileg illetékes Bányakapitányság (bányakapitányság), másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban együtt: bá- nyafelügyelet) látja el.

Fogalmak 3. §

Az R. fogalommeghatározásain túlmenõen e rendelet alkalmazásában:

1 A nyomástartó és töltõlétesítmények mûszaki-biztonsági hatósági fel- ügyeletérõl szóló 63/2004. (IV. 24.) GKM rendelet.