nyos kivitelezésû, fejlesztõ, a tervezést, a gyakorlatot végsõ soron orientálni, jobbí- tani szándékozó szemrevételezésének ki- váló példája. Az alkalmazott módszer iránymutató a közoktatás jövõbeni folya- matos vizsgálatához, a bemutatott eredmé- nyek a közoktatás (és a kapcsolódó gazda- sági-társadalmi szféra) térségi alakulásá- nak értelmezéséhez, alakításának tervezé- séhez, a humán erõforrás fogalmának a programokba való beépítéséhez nyújtanak alapot. Így a könyv mintegy kötelezõ iro- dalommá lép elõ a közoktatás alakításában bármilyen szinten részt vevõ, a pedagógus, az intézményvezetõ, a fenntartó, az okta- táspolitikus, de a gazdasági szféra alakító- inak számára is. Olvasmányossága, érthe-
tõsége, tartalmi újdonsága és közérdek- lõdésre számot tartó izgalmas-érdekes eredményei miatt szívvel ajánlom a ma- gyar közoktatás jelene és jövõje iránt érdeklõdõk számára is.
Jegyzet
(1)Koestler, A. (1998): A teremtés.Európa Könyvki- adó, Budapest. 1017.
(2)Halász G. (2001):Az oktatási rendszer.Mûszaki Könyvkiadó, Budapest. 216.
Balázs Éva (2005):Közoktatás és regionális fejlõdés.
Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 290.
Bankó Marietta
Pannon Egyetem, Tanárképzõ Kar, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék
Iskolakultúra 2006/9
140
Megérteni az értelmezhetetlent
Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtudósi munkásságára már a kezdetektől az érdeklődés termékeny sokirányúsága, illetve a
szövegalakítás és fogalomhasználat iskolákat, irányzatokat párbeszédre bíró összetettsége volt jellemző. Legújabb kötete, a
Hermeneutikai szakadékok olyan kérdésekre keres választ, melyeknek már a puszta fölvetése is jelentős szakmai teljesítmény.
H
ol és hogyan van a mûvészet?” (1) Talán nem félrevezetõ a Hermene- utikai szakadékok által is olvasott Heidegger-mû, A mûalkotás eredetee lé- nyegi kérdését idéznünk elöljáróban. Mert bár a recenzálandó kötet korántsem csupán (s meglehet, nem is elsõsorban) mûvészet- elméleti kérdések színrevitelében érdekelt, tudományos intenciójának alapossága a heideggeri eredetkeresõ igényt, igényessé- get idézheti föl az olvasóban: a tárgyalt kérdéskörök, sõt problémahálók gondosan kontextualizált vizsgálata Kulcsár-Szabó Zoltán dolgozataiban a hol és hogyan típu- sú elemi kérdések szintjén foglalkozik a nyelvi és nem nyelvi mûalkotás (és nem mûalkotás) értelmezhetõségének (vagy ér- telmezhetetlenségének) összetevõivel…Mintha azt kérdeznék e szövegek: Hol és hogyan van a nyelv? Hol és hogyan van a szöveg? Hol és hogyan van a megértés, az értelmezés, az irodalom, a kultúra, a medi-
alitás…? A szerzõi fülszöveg megfogal- mazásában: a kötet tanulmányai „az értel- mezés »nem-hermeneutikai« fogalmának, illetve az újabb kultúra- és médiaelméle- tekben kidolgozott alternatíváinak lehetõségeit és korlátait kutatják, illetve azt firtatják, hogy miként boldogul az ér- telmezés, valamint az értelmezés elméleté- nek diskurzusa olyan hermeneutikai sza- kadékokkal, mint az ellenõrizhetetlen és behatárolhatatlan szövegiség, a mûalkotás és a nyelv »materialitása« vagy éppen a nyelv nem-materiális képisége.”
A kötetet nyitó tanulmány (Az interpre- táció fogalma „nem-hermeneutikai” dis- kurzusokban) az értelmezés értelmezésére tett nagy ívû kísérlet. (A nagy ívet érzékel- tetendõ elég csak utalnunk arra, hogy a hi- vatkozások Hermésztõl Luhmannig, Schleiermachertõl Kittlerig jószerivel va- lamennyi, a tárgy szempontjából fontos szerzõt [illetve istent] megidéznek – és
„felülolvasnak”.) A Klartext fogalmától a Rausch jelentésköréig olyan kategóriák, alapvetések és föltevések válnak itt – tör- téneti távlatú – reflexió tárgyává, melyek- nek értelmezése során mindvégig az értel- mezés lehetõségei, az interpretáció szük- ségessége/szükségtelensége reflektálódik.
A második szöveg (A közvetlenség visz- szatérése? [Materialitás és medialitás az irodalmi kommunikációban])a(z irodalmi) szöveg materialitásának, a (nyelvi) mûal- kotás medialitásának, a közlekedéselvû kommunikáció modellje irodalmi alkal- mazhatóságának kérdéseit a kultúratudo- mányok (cultural
studies, Kulturwis- senschaften) nyitotta szellemtörténeti és intézményi térben problematizálja. (Ér- dekesmód [?] nem kevésbé problemati- kusnak látva, láttatva a nyelviség értelmez- hetõségét, mint – né- miképp esetlegesen hozott példával – egy csaknem száz évvel korábbi gondolatme- net: „A dolgok nyel- vének fordítása az ember nyelvére nem- csak a némának for- dítása a hangzóra: a névtelen fordítása is a névbe.” [2] S el- gondolkodtató ugya-
nezen eszmefûzés folytatásának teoretikus elevensége is: „Arról van ugyanis szó, hogy a nyelv, minden egyes esetben, nem pusztán a közölhetõ közlése, hanem a nem- közölhetõ szimbóluma is egyben.” [3]) AFigurativitás és történetiség Heideg- ger A mûalkotás eredetecímû mûvébencí- met viselõ írás a Hölderlint és a Hölderlint olvasó Heideggert elemzõ de Man nyomán adja A mûalkotás eredete egy lehetséges olvasatát; az ezt követõ Gadamer-olvasás (Az „eminens szöveg” fogalma Gada- mernél) a hermeneutika Gadamer-féle uni- verzalitásigényét az irodalmi hermeneu-
tikai jaussi modelljével szembesítve keresi az „eminens szöveg” lehetséges jelentése- it (Gadamernél – is).
A könyv utolsó elõtti írása (Kommentár helyett „hymen”? [A metatextualitás fel- számolása Christoph Ransmayr Die letzte Welt címû mûvében]) példásan részletezõ prózatanulmány, mely a posztmodern re- gényirodalom kiemelkedõ (s lehet talán már mondani: kultikus és klasszikus) szerzõjének mûvét olvasva a szoros olva- sat, a szövegközeli értelmezõi mûveletek szakszerûen árnyalt, aprólékos alkalmazá- sával képes az elemzett mû megalko- tottságbeli árnyaltsá- gáról, aprólékossá- gáról számot adni.
Láthatóan komolyan véve, azaz a gyakor- latban „hasznosítva”
azt az elméleti alap- vetést, amelyet a je- len kötetben is több- ször reflektált Paul de Man-i életmû egy szöveghelye ekképp fogalmaz meg: „min- den mû saját létezé- sének módjára kér- dez rá, és az elem- zõnek nem az a föl- adata, hogy megvá- laszolja ezt a kér- dést, hanem, hogy megmutassa, milyen módon és a tudatos- ságnak milyen foká- val merül föl a kérdés.” (4)
Végül a Kép és jelentés a retorikai ol- vasásban, amely a „líraiság” kódját (av- agy a líraiság „kódját”) a kép, pontosab- ban a „költõi kép” olvashatósága felõl kí- sérli meg szóra bírni,ugyancsak nem ma- rad adós releváns (esetenként revelatív) mûolvasatokkal. Oravecz, KAF, Petri, Pound, Celan, Trakl és József Attila verse- inek egy-egy részletével nem pusztán el- méleti tételeket illusztrál a kötet utolsó dolgozata (bár az sem volna kevés), de az elemzett mûvekre nyitott horizont újsze- rûsége révén, a líraértés megújíthatósága
141
Kulcsár-Szabó Zoltán: Hermeneutikai szakadékok
A kötet tanulmányai „az értel- mezés »nem-hermeneutikai« fo- galmának, illetve az újabb kul- túra- és médiaelméletekben ki-
dolgozott alternatíváinak lehetőségeit és korlátait kutat- ják, illetve azt firtatják, hogy mi-
ként boldogul az értelmezés, va- lamint az értelmezés elméleté-
nek diskurzusa olyan hermeneutikai szakadékokkal, mint az ellenőrizhetetlen és be- határolhatatlan szövegiség, a műalkotás és a nyelv »material- itása« vagy éppen a nyelv nem-
materiális képisége.
mellett, a jelzett szerzõk mûveinek újra- érthetõségét is igen határozottan fölveti.
Mindeközben, s ez alighanem ezen írás- nak is egyik legfõbb érdeme, fel sem éb- resztve a gyanút, hogy szakszerûsége „ön- célú”, hogy tudományos nyelvi és szemlé- leti minõsége „mûvészetidegen” volna.
Hiszen, bár érik még efféle vádak a tudo- mányos iskolázottságú irodalomértés ma- gyarországi hagyományát (rosszabb eset- ben személyesen a mûvelõit), nehéz volna elképzelni irodalomtudóst, akinek tevé- kenységében ne tudományos elvek érvé- nyesülnének. (A félreértés talán a mûvé- szethez való viszony összetettségének fél- reismerésébõl adódik. Egy másképp tudo- mányos értelmezõi nyelv és észjárás bölcs belátásával szólva: „Nem írószerszám- mal, szavakat, mondatokat, kifejezéseket aláhúzkodva, darabolva, tudóskodó smok- ként olvasunk verset, hanem a mûegész élményi hatása nyomán kezdjük nyomoz- ni, mily szótári, grammatikai, hangtani, emlékasszociációs s egyéb elemeknek mily szerkezeti egymásraható összetétele nyomán váltják ki a hatást, horribile dictu, az élményt.” [5]Ami akkor is igaznak tet- szik, ha érvényesnek érezzük az olvasás mint mûelemzés igényének a tágabb ösz- szefüggések iránti elkötelezett kíváncsi- ságból való származtatását is: „Ahhoz, hogy a mûvészetnek a valóságos mûben mûködõ lényegét felleljük, a valóságos mûhöz fordulunk, és azt kérdezzük tõle, hogy mi is õ és miképpen van.” [6]) A Csokonai Kiadó „alföld könyvek” so- rozatának egyik legfontosabb kötetét ajánljuk az olvasó megkülönböztetett fi- gyelmébe. A tanulmányokban rendkívüli tájékozottság és kivételes pontosságigény egymást segítõ, együttes teljesítménye mutatkozik meg – ez nemcsak érthetõvé, de indokolttá is teszi az olvasást körülte- kintõ lassúságra késztetõ (kényszerítõ)
formális tényezõk jelenlétét: a jegyzetek föltûnõen hosszú sorát, a reflexiókban és önreflexiókban gazdag mondatok többszö- rös összetettségét s a teorémák és terminu- sok meglehetõsen kiterjedt rendszerét.
Aki pedig – hogy a Kulcsár-Szabó-írá- sokra egyébként is jellemzõ, finom irónia, esetenként kifejezett humor alakzatairól se feledkezzünk meg – azt szeretné megtud- ni, hogy a „Portugália-Anglia Európa-baj- noki negyeddöntõ izgalmai”-nak, a ma- gyar és a mauritiusi irodalom komparatív vizsgálatának vagy a mosásra vonatkozó utasításoknak egy ruhacímkén mi közük is van az értelmezés-nem-értelmezés herme- neutikai-nem-hermeneutikai dilemmái- hoz, sietünk megnyugtatni: a Hermeneu- tikai szakadékokba lapozva a legjobb könyvhöz fordul válaszért.
Jegyzet
(1)Heidegger, M. (1988): A mûalkotás eredete.Eu- rópa Könyvkiadó („Mérleg”), Budapest. 33–34.
(2)Benjamin W. (2001): A nyelvrõl általában és az ember nyelvérõl. In uõ: „A szirének hallgatása”. Vá- logatott írások.Osiris Kiadó, Budapest. 17.
(3) Benjamin, i. m. 22.
(4)de Man, P. (2002): Az idõbeliség mintái Hölder- lin Wie wenn am Feiertage… címû versében. In uõ:
Olvasás és történelem. Válogatott írások. Osiris Ki- adó („Osiris könyvtár. Irodalomelmélet”), Budapest.
159.
(5)Németh G. B. (1998): Nehéz, de nélkülözhetetlen.
A versfordítás néhány kérdése. In uõ: Írók, mûvek, emberek. Krónika Nova Kiadó, Budapest. 222.
(6) Heidegger, i. m. 35.
Kulcsár-Szabó Zoltán (2005): Hermeneutikai szaka- dékok. Csokonai Kiadó, Debrecen. („Alföld köny- vek” 17.)
Halmai Tamás
Baranyai Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Gimnázium Intézményegység
Iskolakultúra 2006/9
