Kognitív pszichológia
A kognitív szemléletű kutató a megismerési szempontot
helyezi előtérbe, s a megismerő modelleket úgy tekinti, mint a
környezetet modelláló rendszereket.
A kognitív pszichológia…
…a megismerő folyamatok, a megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása középpontjába.
Fő kérdéseik
• az egyén hogyan strukturálja,
• hogyan képezi le tapasztalatait,
• hogyan integrálja,
• rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását,
• hogyan gondolkodik,
• milyen sémákat használ?
A kognitív pszichológia témái
• Észlelés (alakfelismerés)
• Figyelem (minőség és terjedelem)
• Emlékezet (konstruktív)
• Probléma megoldás (játék és döntéselmélet)
• Érzelmek (érzelemfelismerés)
• Nyelv (szemantikus hálók)
• Kognitív neuropszichológia (diagnosztika, agyi plaszticitás)
Kelly személyiségmodellje - A humanista és a kognitív pszichológia határán
• Az ember folyamatosan „megteremti” a környezetét
• Folyamatosan újraértékeli maga körül a világot
• Az ingerek, tapasztalatok kategóriákba sorolása
• Az egyén információ feldolgozó stratégiáinak dimenziói
SZEMÉLYES KONSTRUKTUMOK
Kelly személyiségmodellje
• kategóriák – értékelés – reagálás - válaszreakció
• a világ értelmezése egyedi – a másik megértésének korlátai – nincsenek sablonok
• Hogyan lehet megérteni a másikat az adott szituációban?
Szerep-repertoár eljárás
én Part-
ner apa anya barát tanár Ellen
-ség Kon- struk -tum
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
Szerep-repertoár eljárás
• valóságos nevek
• kettő miben hasonlít, úgy hogy e tulajdonságban a harmadiktól különböznek = konstruktumok
• Hétfokú skálán értékelni a személyeket
Kognitív forradalom
Az 1950-es 60-as évek fordulóján a behaviorizmust a saját eszközével
„szorítják meg”.
Módszertani hagyomány folytatása, de a tudat, a mentális folyamatok tanulmányozásával.
Számítógép metafora és kibernetika.
Ulrich Neisser (1967): Cognitive Psychology
Giuseppe Arcimboldo - Vertumnus
A manierizmus irányzata az észlelés konstruktív folyamatain keresztül hat a közönségre.
Mentális reprezentáció
A mentális információ-feldolgozó rendszer által eltárolt tartalmak.
Nem csak a külvilág leképezése, hanem testi állapotok, hangulatok, elvont fogalmak, összefüggések is lehetnek.
Pl: nagymama
Szeged közlekedési térképe szerelem
mentális számegyenes
Bruner és Goodman (1947)
• Hiba
• kartonpapír esetén ±5%
• pénzérme esetén +15% és +40% között (névértékkel nő!)
• Pénzérménél hibaarány
• gazdag gyerekeknél +10% és +20% között
• szegény gyerekeknél +20% és +50% között
• szegényeknél +10 és +40%, ha látják a pénzt
Bruner és Goodman (1947)
Behaviorista szemszögből az inger a korong, a válasz a beállított körnagyság.
Az inger egyforma, de a válasz eltérő.
Mitől más a válasz a csoportokban?
A kutatók szerint a koronghoz társított képzetek (szociális értékelés) miatt van különbség. Más a pénzérmék mentális reprezentációja a két csoportban.
Moyer és Landauer (1967)
• A kisebb távolság lassabb a választ eredményez, mert nehezebb feladat az összehasonlításuk.
(4 vagy 6? 4 vagy 10? )
• A kisebb arány is lassabb a választ eredményez.
(4 vagy 6? 45 vagy 47? )
• A tanulás nem javítja a teljesítményt.
(1, 4, 6, 9 viszonya az 5-höz, 1600 próba)
Moyer és Landauer (1967)
• A számok mennyiségi tulajdonságainak reprezentációja távolsági viszonyokkal analóg reprezentáció, azaz a
mentális számegyenes
• Ez a mentális számegyenes egyre nagyobb számoknál egyre jobban „összenyomódik”.
• A mennyiség érzet a
6. érzék. (Harvey et al, 2013)
Nagy számok mentális „összenyomása”
• Fordított kísérlet: Ön szerint melyik számsorozat véletlenszerűbb?
A: 879 5 1322 1987 212 1776 1561 437 1098 663 B: 238 5 689 1987 16 1446 1018 58 421 117
• Mondjanak véletlenszerűen számokat 1 és 1000 között!
A kisebb számok felülreprezentáltak.
Összehasonlítás más paradigmákkal
módszertan megismerési folyamat Analitikus eset-
tanulmány Ösztön – megküzdés Behaviorista kísérlet Inger – válasz
Humanisztikuseset- tanulmány Élmény – jelentés
Kognitív kísérlet Információ – mentális reprezentáció
Sémák
Az információ értelmes mintázata
Bartlett (1932): A szellemek háborúja (mese)
A nem értelmezhető részeket változtatják, vagy kihagyják.
Rumelhart és Norman: mag és változók, hierarchia, absztrakciók.
Piaget: asszimiláció és akkomodáció
Neisser: Challenger katasztrófa emlékeinek vizsgálata.
Bartlett (1932)
„Amikor a nap felkelt, a földre zuhant. Valami fekete jött ki a szájából.
Arca eltorzul.”
A kísérleti személyek variációi:
• „Amikor a nap felkelt, a földre zuhant. Felkiáltott, s ahogy kinyitotta a száját, valami fekete dolog szállt ki abból.”
• „Még élt az éjszaka során s a következő napon, naplementekor azonban meghalt, s lelke eltávozott a száján keresztül.”
• „Szelleme elhagyta a világot.”
Bransford és Jonhson (1972)
„Először rendezz mindent különböző csoportokba. Persze egyetlen halom is elég lehet, attól függően, hogy mennyi gyűlt fel az az utóbbi időben. Jobb, ha egyszerre túl kevés kerül bele, mint ha túl sok. Lehet ez nem tűnik fontosnak, de könnyen bonyodalmak adódhatnak. A
hibának aztán nagy lehet az ára.”
Walter Mischel kognitív személyiségelmélete
• Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi figyelembe.
• Ezek a személyiség részét képezik, és a külvilági tapasztalatokból (tanulás) származnak.
• Átveszik a vonások szerepét a személyiség meghatározásában.
• Kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel, így határozzák meg a konkrét viselkedést.
Kognitív változók
1. A személyiség kompetenciái: készségek, problémamegoldó stratégiák, amelyek segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk.
Mire vagyunk képesek?
Kognitív változók
2. A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók, amik nem mások, mint a világnak az ember által létrehozott egyedi értelmezései.
Milyennek látjuk a helyzetet?
hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló információt, hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az eseményeket.
Kognitív változók
3. A személy elvárásai
Feltevés arról, hogy egy eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni utána.
4. Szubjektív érték
Különböző emberek különböző értéket tulajdoníthatnak viselkedés ugyanolyan eredménynek is.
Kognitív változók
5. Önszabályozó rendszerek és tervek.
Célok, tervek: Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek reális terveket kidolgozni
Összegzés
A viselkedés alapjai:
• Hogyan kezeli és dolgozza fel az információt
• Legtöbb döntés nem tudatos – mentális szerveződések
– döntéshozatali folyamatok alkalmazása
• Célorientáltság
- a cél reprezentációja - közelítése
A kognitív pszichológia gazdasági jelentősége
• Herbert Simon (1978 Nobel-emlékdíj)
• Tversky & Kahneman (2001 Nobel-emlékdíj)
Heurisztika: mentális döntési eljárás, mely nem feltétlen az optimális megoldást ad, de takarékos a mentális erőforrásokkal.
Elérhetőségi heurisztika: olyan heurisztika, mely az áttekinthetetlenül nagy halmazok közül azt becsli nagyobbnak, melynek elemeit könnyebb felidézni.
Elérhetőségi heurisztika
Tversky – Kahneman (1972)
valószínűségek/gyakoriságok becslése
„Tekintsük az R betűt!
Hol fordul elő valószínűbben az R betű?
_ a szó első betűjeként.
_ a szó harmadik betűjeként. (jelölje meg az egyiket) Szerintem a két lehetőség gyakoriságának aránya _:1”
(K, L, N, R, V)
Korlátok és erősségek
+ tudományos szempontból ma a legerősebb irányzat + precíz fogalomalkotás
+ gyakorlatban könnyen alkalmazható
– elmélet és fogalmak arról, ami kísérleti környezetben megragadható (kevés tudás az érzelmekről)
Köszönöm a
fgyelmet!
JELEN TANANYAG
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.
PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT
LECKESOROZAT
COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018
A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.