• Nem Talált Eredményt

PRAGMATIZMUS Dr. habil. Krémer Sándor

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "PRAGMATIZMUS Dr. habil. Krémer Sándor"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Jelen tananyag a Szegedi

Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projekt azonosító:

EFOP-3.4.3-16-2016-00014

PRAGMATIZMUS

Dr. habil. Krémer Sándor

VII. TÉMA (OL-19): ROBERT BOYCE BRANDOM (1950- ) ÉLETE ÉS JELENTŐSÉGE

Robert Brandom 1950. március 13-án született New York Cityben. A Distinguished Professor of Philosophy kitüntető cím büszke birtokosa a Pittsburghi Egyetemen, ahol eddigi egyetemi karrierjét töltötte, mely 1976-ban kezdődött.

(2)

Brandom filozófiai BA fokozatát 1972-ben szerezte meg a Yale Egyetemen, és ezt követően ugyanott, matematika szakon szerzett MA fokozatot. Amikor matematikus hallgatóként statisztikai kurzusokat (többek között halmazelméleti kurzust) hallgatott, akkor döbbent rá, hogy érdeklődése sokkal alapvetőbb. Közben eszmetörténeti órákat is vett a Yale filozófia tanszékén (Bruce Kuklick óráit), és felismerte, hogy egyformán érdekli a matematika megalapozásának lehetősége, és a filozófia története. Döntenie kellett, de MA tanulmányainak végére már tudta, hogy a filozófiában találhatja meg a keresett válaszokat, ezért Princetonba ment. Ph.D. fokozatát pedig 1977-ben a Princeton Egyetemen, ahol Richard Rorty és David Lewis vezetésével írta meg disszertációját. A Distinguished Professor of Philosophy kitüntető cím mellett a

Distinguished Service Professor of Philosophy birtokosa is volt a Pittsburghi Egyetemen 1998 és 2007 között. Tudományos munkatárs volt a Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences a Stanford Egyetemen 2002-2003-ban, és jelenleg az American Academy of Arts and Sciences munkatársa.

Brandom rettenetesen termékeny kutató és szerző, számos könyvet írt és szerkesztett, több mint 100 tanulmány alkotója, és filozófiai előadások százait tartotta a világ minden táján. Különösen jelentősek meghívott előadóként tartott előadás sorozatai, beleértve a Locke Előadásokat Prágában (2007), a Woodbridge Előadásokat a Columbia Egyetemen (2007), és a Hegel Előadásokat Münchenben (2011). A kortárs filozófusokra gyakorolt hatásának igazolása, hogy majdnem húsz könyvet írtak már munkásságáról.

A 20. század végén és a 21. század elején, Brandom a pragmatizmus egyik jeles képviselője, mentoraival Hilary Putnammal és Richard Rortyval együtt. Ahogy az utóbbi filozófusok esetében, úgy Brandomnál is azt látjuk, hogy munkássága a

filozófia számtalan területét felöleli, a nyelvfilozófiától kezdve, a tudományfilozófián keresztül, egészen az elmefilozófiáig, sőt számos filozófiai tradíciót is, beleértve az analitikus filozófiát, a kontinentális filozófiát, és az úgynevezett Amerikai

Pragmatizmust is.

Filozófiájában Brandom számos történeti személlyel explicit módon foglalkozik a filozófiatörténet területéről, például Kanttal és Hegellel, a klasszikus amerikai pragmatisták közül olyan gondolkodókkal, mint Peirce, James, Dewey és Mead, valamint kortárs gondolkodókkal is.

(3)

További olvasmányok:

- Brandom, Robert B., Making It Explicit: Reasoning, Representing, and Discursive Commitment. Cambridge, Massachusetts, 1994.

- Wanderer, Jeremy, Robert Brandom. Montréal, Canada, 2008.

- Barber, Michael, The Intentional Spectrum and Intersubjectivity. Athens: Ohio University Press, 2011.

Ellenőrző kérdések:

1. Milyen szakon szerezte MA fokozatát Brandom?

2. Kinél írta PhD disszertációját Brandom?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

2 Menand tesz említést arról, hogy a Metafizikai Klub szellemiségéhez nem csak a pragmatizmus alapítóit tarthatjuk számon, hanem olyanokat is, akiknél meghatározóan

- Végül, de nem utolsó sorban, John Deweyt (1859-1952) kell említenünk, aki majdnem évszázadnyi élete során nem csupán számtalan jelentős művet írt a világ szinte minden

A metafizika tanulmányozza Peirce szerint a valóság és valóságos tárgyak legáltalánosabb tulajdonságait, hogy olyan világnézetet alkothassunk, amely

Vallásos meggyőződésére James már legkorábbi esszéiben, és előbb említett, The Principles of Psychology című művében is utalt, de csak későbbi írásaiban (The Will to

Ha ugyanis – mint James állítja – minden gondolat és elmélet, még a filozófiai elmélet is csak annyit ér, amilyen mértékű pozitív gyakorlati változást képes

Hasonlóképpen, ahogy a lényegek, úgy az igazság is független az elmétől: valami igaz, függetlenül attól, hogy bárki valaha is gondolt-e rá vagy sem.. Az igazság az

A Chicagói Egyetemen töltött egy évtizede alatt (1894-1904), Dewey olyan jelentős demográfiai változások tanúja volt, amelyek magukban foglalták a munkások

Dewey eme állítás első felére már válaszolt, A Common Faith című művében, amikor amellett érvelt, hogy az olyan fogalmak, mint „bűn” túlságosan homályosak