A 10. s z á z a d i m a g y a r tá rs a d a lo m
(M TI-Press) • A 10. század i m a gyar társadalom szerkezetét az a kö- r u lm é n y h a tá r o z t a m e g , h o g y a m a gyarok a 10. sz á z a d tú ln y o m ó r é s z é b e n lo v a s n o m á d o k v o lt a k , társadalm uk tehát nagyjából m egfe
lelt annak a képnek, ami a lovauno- mádokat általában jellem ezte. Mivel a 10. századi magyar társadalomról hiányoznak a közvetlen írott forrá
sok, a régészeti leleteket pedig a kór
ós az etnikum m eghatározás problé
m ái t e r h e lik , a n a ló g iá k h o z k e ll fordulnunk.
Tagolt társadalom - előjogokkal
N a g y t é v e d é s le n n e a z t h in n i, hogy e nomádok az idillikus egyen lő s é g á lla p o t á b a n é lt e k . Eppor.
ellenkezőleg: erőteljesen előrehaladt n á lu k a tá r s a d a lm i é s a v a g y o n i tagozódás. A társadalom élén azok álltak , akik n eves ósók utódai v o l
tak, szárm azásuk eleve vezető pozí
ciók betöltésére rendelte őket. Olyan előjogokat élveztek, am elyek egyér
telm űen m utatták k ivételezett h e ly z e t ü k e t , A b e ls ő - á z s ia i tü r k ö k a term ékeny és állatok kal b őségesen ellátott A rany-hegyet vezetőjüknek, a k a g á n n a k en g e d té k át. A k azár sereg zsákm ánya főnökük, az isad táborába gyű lt össze, aki m ind azt, ami m egtetszett neki, k iválasztotta é s m e g t a r t o t t a m a g á n a k , a zsák m án y m egm aradó ré sz ét ad ta oda a k atonáknak, hogy ók m aguk között szétosszák. A főnökok alatt a bátor vitézek csoportja helyezkedett el, akikből a vezető kísérete alakult, s akiknek legkiválóbbjai felem elked
hettek a főnökök közé. A társadalom ‘ tú ln y o m ó r é sz é t az „eg y szerű no- m ád"-ok, a k ö zre n d ú ek a lk o ttá k . F r a p p á n sa n tü k r ö z i e z t a t á r s a d a lo m k é p e t a 8. s z á z a d i u jgu rok rétegezódése, akiknél három csoport figyelhető meg: a kilenc nagy bujruk (főnök), az ezer katonai vezető, vala
m in t a „ fek ete nép", a f e g y v e r e s tömeg.
A lovasn om ádok tá rsa d a lm á n a k
egyik legfontosabb ism érve, hogy a k aton aság és a nép m ég nem külö
n ü lt el egym ástól, m inden fegyver
forgató (teh át m egfelelő életkorban le v ő ) férfi eg y sze rsm in d h arcos is volt. Am int ezt egy ném et történész m egfogalm azta: a lovasnom ádoknál
„a k a to n a i f o g la la to s s á g s z in t e a m ind en nap i norm ális tev é k e n y sé g h ez ta r to z o tt, és a lo v a sn o m á d o k h a d se re g e nép i had v o lt”. De m ég en n él is lényegesebb, hogy a lovas
nom ádok társadalm a csupa szabad e m b e r b ő l á llt , v a g y is k ö r ü k b e n h iá n y z o tt az a lá v e t e t t s é g j o g ila g szen tesített formája, a szolgaság.
Nem voltak szolgák
E sém a szerint kell elképzelnünk a 10. századi magyarok társadalm át is. Ebből egyenesen következik, hogy a magyarok társadalm ának csúcsán a h a t a lm u k a t a m e s s z e m ú ltb a v iss z a v e z e tő és m agu k at a lk a lm a s in t m itik u s ősök től sz á r m a z ta tó nem zetség- és törzsfők álltak. Körü
löttük alakult ki - nagymértékben a k a la n d o z ó h a d já r a to k s o r á n - a katonai kíséret. A m agyarok töme- eit szintén a szem élyükben szabad, árm ik or h adra fogh ató nom ádok a lk o ttá k . Ok je le n te tté k e g y s z e r s
m ind a zsák m án y- és fogolyszerző hadjáratok (a kalandozások) katona
ságát. Az, hogy a magyarokról a 10.
században ekként megrajzolható kép reá lis, m ind m egelőző (9. század i), m ind későbbi (11. század i) forrás- h ely e k m utatják . A 9. század végi kútfők arról írnak, hogy a magyarok
„ruhája brokát, fegyvereik ezüstből vannak, és arannyal berakottak”. Ez é p p e n ú g y a m a g y a r k ö z n é p r e , vagyis a népi hadra igaz (és nem az elitre!), m int az a m ásik, ugyancsak 9. század végi híradás, am ely szerint a m agyarok „vagyonosak és sz e m b etű n ően gazdagok, am it k ere sk e
delm üknek köszönhetnek" (Zimonyi I s t v á n f o r d ít á s a i) . Á 10. s z á z a d elején a bizánci császár azt jegyezte fel a m agyarokról, hogy „férfiakban gazdag és szabad ez a nép" (Morav-
csik Gyula fordítása).
Amikor pedig - éppen a 10. századi források hiánya m iatt - a 11. század e le jé tő l m e g sz a p o r o d n a k az ír o tt források, azokban arról olvashatunk egészen a l l . század végéig, hogy az állam hatalom legfontosabb feladata a s z a b a d m a g y a r o k t ö m e g e in e k le sü lly esz tése , szolgává tétele volt.
Márpedig, ha a magyarok már a 10.
s z á z a d b a n d ö n tő tö b b s é g ü k b e n n é lk ü lö z té k v o ln a a sz a b a d sá g o t, azaz alávetettek lettek volna, akkor v a jo n k ik n e k a le s ü l ly e s z t é s é é r t küzdöttek volna a l l . századi kirá
lyok - S zent István, S zen t László és Kálmán - törvényei és oklevelei?
Leigázott idegenek
E z a z t j e l e n t i , h o g y a K á r p á t
m e d e n c é b e n az e g é s z 10. sz á z a d fo ly a m á n jo g i é r t e le m b e n c s u p a szabad ember lakott volna? Nem. A nomád berend ezkedésekb en a szól
ók a hozzájuk állt, illetve a meghó- ított népek, vagyis az idegben etn i
kumok közül kerültek ki. Mivel tud
j u k , h o g y a m a g y a r o k n a k n a g y szám ban - alk alm asin t a magyarok létszá m á t m eghaladó n agyságrend ben - voltak katon ai, k ézm ű ves és fö ld m ű v e s s z o lg á la t o t t e l j e s í t ő , csa tla k o zo tt vagy le ig á z o tt n ép eik (kavarok, székelyek, avarok, onogu- rok, szlávok), a M agyar Fejedelem ség szolga elem eit ezek az - idővel elmagyarosodó idegenek alkották.
A 10. s z á z a d i k á r p á t-m e d e n c e i társadalom teh át szabad magyarok
ból és a lá v e t e t t id e g e n e k b ő l á llt , le g fe lje b b a n ag y o b b id e g e n c s o p o rto k v e z e t ő i K e r ü lh e tte k be a M a g y a r F e j e d e le m s é g e t ir á n y ító e l it b e a z o n az á ro n , h o g y s a j á t népük a Magyar Fejedelem ség szol
ga elem ei k özött é lt. A 10. század vége felé kezdődhetett m eg a nomád é le tm ó d d a l fe lh a g y ó , le te le p e d n i kényszerülő szabad m agyarok szol
g á v á t é t e l e , de a f o ly a m a t n a g y le n d ü l e t e t c s a k a 11. s z á z a d b a n kapott.
