78 . „ T I S Z A T Á J
most alkothatunk képet arról a sajátos koztató remekműveket érezzen bennük, elbeszélő stílusról, amelyet alkotójuk ha nem kellene minden sorban és min- * mintegy saját maga számára teremteti den fordulatban éreznie a nagy művészet meg. Füst Milán- nem tartozik a termé- leghitelesebb bélyegét: a paracsolóerejü keny novellisták közé, viszont az a 12 vhlóságot. '
elbeszélés* melyet a Véletlen találkozd- SOLYMOS IDA sok tartalmaz, minden egyes nekifutás-
sal egy-egy új formaproblémát old meg HALÁSZ GÁBOR: AZ ÉRTELEM és ugyancsak új világba vezet. KERESÉSE. (Franklin.)
Van elbeszélése, amelyik jóformán a k ö n y v Halász Gábor egyetlen egyetlen hosszan kitartott hangon el- \ _ életében megjelent — tanul- mondott életgyónás, mint a Cicisbeo, ez mánygyűjteménye, ö írta a kötet élére, a renaissance környezetbe helyezett tc. Bessenyei-tanulmánya egyik alcímét, kéletesen vesett és mégis teljesen lírai, a z értelem keresését", a kötet elé
• amellett sűrű-tőrténésrű monolog. Más- Keresztúry Dezső írt bevezetőt: néhány kor megbontja az él,menyek síkját, mint jellemző vonással • rajzolja meg Halász a Kst ballada egy édesanyáról, amely- Gábor emberi-írói portréját és tragikus ben az időbelileg előbb történt epizód életútját, amely a balti táborban ért
kerül, mintegy csattanóként a törtenet v é gét, ahol az embertelen barbársá^ ál- végére, hogy annál jobban alá tudja dozata-ként pusztult el 45 éves korában, huzm annak jelentőseget,. Néha teljesen „Csodálatos illúziója sok irodalomtcr- szervetlennek látszó elemeket is bele- ténésznek. hogy végeredménynek hiszi vesz, megint :csak azért, hogy a lendítő- a kiindulópontot — írja Halász Gábor terek ritmusa szerint meg tudja enzm Kazinczy-tanulmányában. _ Ha s'került
a mindennél fontosabb dinamikát. Hang. a z e g yént a korban elhelyeznie, gondo- váltására jellemző, hogy a „könnyű mu- lataiban a hatások szövevényét felfedni, fajban" is kísérletet, tesz, ami nála azt lelkére illeszteni a klasszikus" ro- jelenti, itt a z-Emléklapok Holdacská. m a n tikus", ° „barokk". "„felvilágosodott"
rol című elbeszélesre gondolunk —, hogy jelzőket, úgy érzi, elvégezte feladatát.
, az eredetileg Boccacciós ötletet, ezt a Valójában az elemzés akkor kezdendő mindenestől pikáns es nevettető adómat m u n k á j a elől, csak kényelmes fogalmak megmártja életismeretenek és eletáter- m ö gé menekült.. - A korszellemmel zésének „keserű levében" Ugyanez a megjelölés nem megoldás, hanem prob- filozófia szólal meg a Mit tudom én tcr. l é m a > n e m felelet, hanem kérdés"., tenetsorozatában, de olyan elménygaz- " E z ekben a mondatokban nemcsak , a daságon, a realitásnak olyan sűrű Köze- k o r irodalomtörténetírásának a kritiká- gen keresztül, hogy az impresszipniszti- j át adja, hanem saját módszereit is ki- kusan hangzó cím megtelik elesenlátott, j e l ö l i A h a t t a n uim á n y a z t bizonyítja", ha gjykor fantasztikumba is hajló való- h o g V g y a,k 0rlatban is megvalósította sággal. Néha egesz könnyedén, szinte módszertani elveit: bemutatja a gondo- világiasan játszik,, mint a Yorki herceg lat-árnya!atok széles skáláját, a hatások születésnapja-ban. De ez a jáiék egyut- ezerarcú tükröződését Elsősorban alél- tál bírálatot és leleplezést 15 jelent. Az kiisaneretes pozitívizmus emeli ki élet- éremnek másik oldalát mutatja meg ab- művét a szellemtörténeti iskola követői- ban a dzsentri-törtenetben amely su- n e k- .m u nkái közül Ahogy egy - művet, ritett borzalmával, fülledt tárgyilagossá- e g y embert vagy egy kort megközelít, gával mintegy a halálharangot kondítja kiindulása többnyié azonos a szellem- rtneg egy történelemből kiesett „törté- történeti iskola módszerével: nála Its a '
nelmi osztály" felett. És vannak olyan szubjektív élmény válogatja ki a problé- hangjai is. melyeket mintha saját költői mákat, a saját lelkiállapotával rokon, lantjáról lopott volna .el: tiszta és ke- v a g y rokonnak érzett műveket embere- resztülcsillogó emberi panasz, mini az ket. korokat választja ki, amelyekre Aladin apja sírjánál. ^ belsőleg rezonál. De amint sikerült-be-
Füst Milán novelláit a „tudós keltő1' hatolnia az idegen valóságba, a szubjek- formálta remekké. Még így, mostani tív rpkonérzés mellé, nála egy új szen- formájukon is átérzik a költő fegyelme, vedély párosul: az értelem keresésének mely nem nyugszik, míg meg nem ta- láza, a pozitív tények és összefüggések lálta a tökéletes szót. S valóban, az ol- teljes feltárásának szenvedélye. A ter- vasónak erős a kísértése, hogy elvonat- mészettudományos felfedezők módján
KÖNYVEK 79
hisz a valóságnak — a kutató személyé- től függetlenül létező — objektív törvé- nyeiben, amelyek csak részletes kutató- munkával tárhatók fel. Az „értelem ke- .rcsésú' tehát nemcsak felelet a kor- tu- dományos felületességeire, hanem iro- dalomtörténeti kutatásának végső törek- vése is.
Halász Gábor sűrűn utal az irodalmi jelenségek társadalmi kapcsolataira és ha nem is mutatja ki az összefüggések (teljes láncolatát, az irodalom társadalmi és történelmi kapcsolatainak figyelem- bevételével nagyobb távlatba tudja állí- tani " felfedezéSjeit, mini Irodalomtörté- netire és esszéista kortársainak leg- többje.
Az iskolás leírásokban n szinét-ízét vesztett történelmi portrékbá mély át- éléssel életet tudott lehelni. (Kazinczy emlékezete. A fiatal Széchenyi, A bihari remete.) De ebben is mentes maradt az elmúlt 'évtizedek tudományos túlzásától, az . „elpszihológizálástól". A divatos
„pszihológiai portrék" általában hitele- sebb jellemképet adtak a tanulmányíró- ról, mint a modellről. Halász Gábor Kazinczyt is, Bessenyeit is emberi kap- csolataikban rajzolja meg: amint a ve- télytársaikkal szellemi párbajukat vív- ják. amint egy baráti levélben, a sorok között odamondanak egymásnak, vagy kifakadnak egy harmadik "ellen. Párat- lan érzékenységgel rezonál az emberi relációk egyensúlyjátékára. Ez a mód- szer klasszikus arányokat nyer a kötet legértékesebb tanulmányában, a íiatal Széchenyiről rajzolt arcképben. Széche- nyi naplójából vett idézetekkel tölti meg a tanulmányt, lapokon át csak épphogy kommentálja az idézeteket, mégis va- lóságos drámai feszültséget érzünk a ta- nulmány minden fejezetéből. - • ° .
A kötet időrendben utolsó tanulmá- nya az 1937-ben megjelent Proust-ta- nulmány. Babits, Szerb Antal. Gyergyai Albert, Németh László mellett Halász Gábor is felmérte a prousti mű világát.
Halász Gábor későbbi tanulmányai még nem jelentek meg könyvalakban.
„Későn indul, ez az első könyv, de ta- lán még haszonnal", — írta az első ki- adás előszavában. Aki Halász Gábor ta- nulmányai közül csak ezt a hatot is- meri, könnyen szerzői frázisnak véli ezt a szabadkozást. Pedig valójában egy életpálya elfordulását jelzi: mikorra ez a kötet napvilágot látott, Halász Gábor jelentős mértékben közelebb jutott ' a
realizmus elveihez. Pályájának ezt a második szakaszát Lukács György em- lékbeszéde, Sőtér István* és legújabban Lengyel Balázs** tanulmánya mérte föl.
ismertetőnkben elsősorban azokat vo- násokat emeltük ki ezekből a korai ta- nulmányokból, amelyek Halász Gábor második korszakának már legjellemzőbb
tulajdonságai voltak. a
VARGHA KÁLMÁN J. SUR: HAJRÁ, ELŐRE! (Üj ma- gyar könyvkiadó.)
„Mi már nem vagyunk' ugyanazok az oroszpk, akik voltunk, az 1917. év előtt, .és Oroszország sem ugyanaz már és a mi jellemünk sem ugyanaz." Ezt' mondotta nemrégen Zsdanov, a Bolse- vki Párt egyik fő ideológusa, a haladó emberiség ezevi nagy halottja. Sur könyve szinte eleven bizonyítéka en- nek a mondásnak. Pontos számadatok- kal, grafikonokkal, ábrákkal találko- zunk a műben, amely hatalmas, a kapi- talista országok számára hihetetlennek tűnő fejlődést tár elénk a cári Oroszor- szágtól' a mai Szovjetunióig Nem üres adatfelsorolással állunk szemben de a történeti fejlődés eseményeinek bemuta- tását a leghitelesebben támasztják alá ezek az adatok. Sur igen szívesen, él- vezetesen írja le mondanivalóját és munkájával egészen sajátos műfaját adja a gazdaságpolitikai beszámo'óknak.
Élesen láthatjuk a kapitalista országok módszereit, ahol nagy ívben emelkedik ugyan a termelés görbéje, gyorsan nő a tőkések haszna, csak a dolgozó nép életszínvonala marad alul továbbra is.
í g y növekszik egyre a nyomor a bőség közepette. Csak szocialista állam tudja megteremteni azt, hogy amilyen arány- ban nő a dolgozók igénye, olyan arány- ban nőjjö-n a termelés is. Ezért nem le- het sohasem, válság vagy munkanélkü- liség a Szovjetunióban.
Nehéz, küzdelmes utat kellett azon- ban megtenni addig, amíg a Szovjet- unió idáig elérkezhetett. Az óriási, ga- bonában bővelkedő orosz birodalom ugyanis az első, világháború idején is a koldusok országa volt, amelyből még ráadásul különféle külföldi érdekeltsé- gek búzták a maguk hasznát. Lenin és
* Sőtér István: Játék és valóság (ta- nulmánykötet), 1946., 135. 1.
** Lengyel Balázs: Csillag, 1948. de.
cemberi szám. &
