TIZENÖT KV EREDMÉNYEI ÉS TAHULSÁGAI.
A könyvtáraknak minden időben, i g y a felszabadulást köz
vetlenül kövatő ávekben i s szép számban v o l t a k haladó g o n d o l kodása munkatársai, mégis a két munkáspárt egyesülése, a pa
rasztsággal szövetségre lépett munkásosztály hatalomra kerülése által k e l t e t t f o r r a d a l m i erjedés - a Szabó E r v i n Könyvtárat kivéve - osak egy Jó esztendő után j u t o t t e l szóra érdemes mértékben könyvtárainkba. Persze, előzően i s történt egy és más, de mindez egyrészt s p o r a d i k u s , másrészt még célkitűzései
ben i s i g e n korlátozott v o l t , az a l a p o k a t nemigen érintette*
A könyvtárügy lényegát jelentő f o r d u l a t , a " f o r d u l a t éve" a könyvtárügyben osak 1949 második felében következett be.
így v o l t ez a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet Könyv
tárában, az Országos Müsztalci Könyvtár elődjében i s . S. hogy az esetleges kételyeket rögtön eloszlassam, meg k e l l emlitensm, hogy I949 elején a könyvtár, bár j o g g a l i g e n jóhirü nyilvános szakkönyvtár v o l t , osak az Intézet e g y i k osztályaként működött.
Az ugyanerre az évre előirányzott egész költségvetési k e r e t e - nem Bíámitva a munkabér jellegű h i t e l t - Összesen 60 000 F t v o l t , Ebből k e l l e t t a könyv- és folyóiratbeszerzést, a kötte- téat és egy aor d o l o g i természetű kiadást f e d e z n i . Ugyanakkor 8 " s t a t u s " állása, egy időszaki fiitője s végül egy nyugdíjas, de tiszteletdíjasként f o g l a l k o z t a t o t t vezetője v o l t . A z t h i szem ezek az adatok - ahogy mondani szokták - önmagukért be
szélnek, a f e l e s l e g e s a további bizonyitás.
A felszabadulás és a munkásosztály hatalomra jutása közöt
t i évek, a háború okozta súlyos h e l y z e t , a puszta létért f o l y t a t o t t áldozatos küzdelem, a hosszú i d e i g tartó pusztító infláoió no meg a koalioiős pártok között fokozatosan kiéleződő p o l i t i k a i haro évei nem kedveztek a Technológiai Könyvtár fejlődésé
nek Bem* A könyvtár helyiségszükében s z e n v s d e t t , felszerelése, berendezése e l a v u l t és szerfölött hiányos v o l t . A háború hoaz- szu e s z t e n d e i a l a t t uz állománygyarapítás külföldi vonatkozás
ban t e l j e a e n szünetelt, hazai vonatkozásban i s sajnálatos mér
tékben leoaökkont, A könyvtár nem g o n d o l h a t o t t az
1949-ss költségvetés alapján sem a háború okozta elmaradás
pótlására, l o e r t még az a k k o r már erőteljesen növekvő számú magyar müveket sem v o l t képes kielégítő mértékben b e s z e r e z n i . Ugyanakkor a látogatók száma napról n a p r a növekedett, az államosított üzemek dolgozóinak a s z a k i r o d a l o m iránti ér
deklődése s z i n t e ugrásszerűen nőtt.
Az év második felében azonban az egész országot átfogó mozgalom i n d u l t meg műszaki elmaradottságunk felszámolásá
ért, egy ötéves műszaki t e r v kialakitá3áért. A párt ebba az előkészitő, tervező munKába a legkülönbözőbb állami és tár
s a d a l m i s z e r v e z e t e k képviselőit, a szakemberek széles töme
g e i t b e v o n t a . így került a s o r a r r a i s , hogy a Technológiai Könyvtárnak i a , a m e l y n e k képviselője ugyancsak résztvett a z előkészitő munkában, e l k e l l e t t készítenie a uiaga fejleszté
s i tervét.
B fejlesztési t e r v megalapozására a könyvtár még az év Őszén közel ogymilliő f o r i n t rendkívüli h i t e l t ós létszám
emelést, a könyvtár dolgozóinak mindon várakozását meghaladó mértékű segítséget k a p o t t , k 80 000 i ' t h e l y e t t , e g y i k napról a másikra közel egy millió állt rendelkezésre, és mindez a z év vége felél Az azóta e l h u n y t Kdplány Géza, a korszerű könyvtárügynek ez a kiváló magyar úttörője, a k i éveken á« e¬
redménytelenül o s t r o m o l t a előterjesztéseivel az illetékese
k e t a könyvtár fejlesztése erdőkében, t i o s t végre megölhette t e r v e i , álmai megvalósulását.
M i n d e z lehetővé t e t t e , hogy a könyvtár m e g i n d u l j o n a z o n az u t o n , amely a mai műszaki termelési könyvtárhálózat k i a lakulásához v e h e t e t t . Elkészült a könyvtár első m u n k a t e r v e . A könyvtár javaslatára az iparügyi m i n i s z t e r körrendeletben utasítja az ipurigazgatősúgokat és vállalatokat, jelentsék, v a n e műszaki könyvtáruk,és közöljük annak l e g f o n t o s a b b a d a t a i t . Ez az első felmérés, az elaŐ központi intézkedés, lízt követi a vidék növekvő szakkönyv igényének kielégítésére a fiókkönyvtári hálósat kiépítése. Az első fiókkönyvtárat M i s k o l c o n avatják f e l . A későbbi években e fiókok a megerősödő közművelődési könyvtárhálózatba o l v a d n a k b e , jelentősegüket elvesztik,és c s a k n a p j a i n k b a n kerül újra felszínre a kérdés fontossága éa megoldása.
A könyvtár állománya szépen g y a r a p s z i k , létszáma növek
s z i k , helyiségeit átalakítja. Azonban a fejlődésnek induló könyvtár m i u d e s i d e i g cank a k l a s s z i k u s n a k mondható könyvtári funkciót tölti b e ; a korszerű szakkönyvtári feladatát, a tá
jékoztatást, megkísérli ugyan Kagyurországon először k i a d o t t ajánló és iparági szakbibliográfiáival, r e f e r e n c e szolgálaté
n a k kiépítésével, de a legmagasabb fokú szolgáltatás, a d o k u mentáció még más intézmény keretében a l a k u l k i .
1947-ben a Technológiai Könyvtártól t e l j e s e n függetle
nül jön létre a Uüszaki Dokumentációs Központ a Llagyar Mér
nökök és T e c h n i k u s o k Szabad Szakszervezetének központjában.
Első kiadványaként m e g j e l e n i k a "Külföldi T e c h n i k a Szemléje".
K i n d e z azonban c s a k előjáték. A nagyüzemek államosítása, a
három Ó V B B t e r v további fejlődést sürget. 1949-ben kormány
r e n d e l e t t e l az Országos T e r v h i v a t a l felügyelete a l a t t mega
l a k u l a Műszaki Dokumentációs Központ, amely hozományként több m i n t 4 millió szabadalommal r e n d e l k e z i k , a Szabadalmi Bíróság anyagával. Ez az intézmény létrejöttekor megkapja a szakterület koordináló és felügyeleti jogkörét) azonban hogy eredményesen dolgozhasson, munkájához s z a k i r o d a l m i bázis i s szükséges. így adódik a kézenfekvő és ésszerű megoldást a Uüszaki Dokumentációs Központ és a Technológiai Könyvtár e- gyesitése. Sajnos azonban a k e z d e t i e l v i tisztázatlanságok nem t e s z i k lehetővé, hogy az egyesülés harc és az ügy káro
sodása nélkül Jöjjön létre. A dokumentáoió a könyvtárat csak a maga kiszolgálójának t e k i n t e t t e , megfeledkezve arról, hogy a könyvtár az a l a p , amelynek e g y i k , bár l e g f e j l e t t e b b s z o l gáltatása a dokumentáoió. A két intézmény egészen 1952- i g még külön-külön fejlődik, saját politikáját f o l y t a t j a , annak ellenére, hogy a formális egyesülésüket elrendelték. A f e j lődés mindezek ellenére mégis ugrásszerű. A könyvtár elébe
megy az ötéves t e r v f o k o z o t t műszaki célkitűzéseinek, könyv
éé folyóiratállományát korszerűen gyarapítja, megnövekszik olvasóforgalma. A dokumentáció ez idő a l a t t kialakítja szer
v e z e t i formáit, különböző szolgáltatásait. Megjelennek a r e - ferálófolyóiratok, megindul a figyelőszolgálat, k i a l a k u l a forditó tevékenység, megvetik a fotólaboratórium alapját.
I g a z ugyan, hogy e k e z d e t i időszakra inkább a mennyiségi, mint a minőségi fejlődés jellemző.
Az 1952-as év végre lezárja a könyvtár és dokumentáció s z e r v e z e t i forrongásait. Az egyesülés formalitása lassanként megszűnik, közös munkaterv készül, koordinálódnak a f e l a d a tok. A változás a könyvtár elnevezésében i s kifejezésre j u t , az intézmény az Országos Műszaki Könyvtár nevet k a p j a , fő
felügyelet! hatósága pedig a Népművelési Minisztérium. így az OMK lassanként megtalálja a maga sajátos feladatkörét, helyét a műszaki életben és k a p c s o l a t a i t a magyar könyvtár- Ügy egészével.
Érdemes e helyütt megállnunk és az elkövetkező évek f e j lődését most már a számok tükrében i s megnéznie
1949 1959
állomány 51 038 187 835 X
létszám 10 140
olvasőforgalom 34 178 93 245
kötetiorfialom 51 661 200 539
referátumok száma 45 599
fordítások, /oldalszáma/ 119 62o
költségvetés 160 000 F t 8 634 800 F t
x ós 5 237 207 szabadalmi leirés
Az eddigiekben a z OMK hármas funkciójának kialakulásábólt országos tudományos szakkönyvtár, dokumentációs központ ás hálózati központ, osak a z első kettővel f o g l a l k o z t u n k , mig a harmadikra, a hálózati központra éppen OBak céloztunk.
Az ország gazdasági fejlődése, a s z o c i a l i s t a üzemek k i a l a k u lása elengedhetetlenné t e t t e az üzemi, vállalati könyvtárak fejlesztését i s . Ahhoz, hogy e könyvtárak munkája valóban hatékony legyen, k i k e l l e t t a l a k i t a n i az egységes könyvtári módszerek alkalmazását, a z egybehangolás, irányitás lehető
ségét. Az OMK elég erŐsnok b i z o n y u l t , hogy e kérdésekkel foglalkozzék, és megkezdi rendszeres módszertani tevékenysé
gét. A vállalati könyvtárak létrehozására k i a d o t t utasitások előkészítő munkájában réaztvesz, és a könyvtárosok képzését, munkaversenyeit s t b . i s megindítja. így lassanként előkészíti a t a l a j t az egységes műszaki termelési hálózat kialakítására.
Tulajdonképpen a meglévő h e l y z e t e t realizálja az 1956-os könyv, tári törvény és végreha 'téoi utasítása, valamint a műszaki termelési könyvtárhálózatra vonatkozó, 1958. évben k i a d o t t végrehajtási utasítás i s .
így fejlődött ki,és áll előttünk az OMK és hálózata, a¬
mely f o n t o s szerepet h i v a t o t t betölteni épülő s z o c i a l i s t a társadalmunkban. Az OMK ma a legkorezerübben f e l s z e r e l t és e l h e l y e z e t t könyvtárunk.
Ahhoz, hogy kitűzhessük azokat a f e l a d a t o k a t , amelyek elvégzését j o g g a l elvárhatjuk az OaJK-tól és hálózatától, ál k e l l e t t tekintenünk kialakulásának legfőbb állomásait.
Az OMK e m i i t e t t hármas funkcióját többszintűén látja e . Egyaránt h i v a t o t t szólalni a tudományos kutatást, az üzeme • ben a műszaki fejlesztést, a termelékenységet előBegitő kor
szerű technológiát és a termelésben közvetlenül résztvevő szakmunkások, f i z i k a i dolgozók műszaki kultúrájának emelését.
A 711, kongresszuson Kádár elvtárs megállapította, hogy a tudományok szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű s z o c i a l i s t a építésűnk f e l a d a t a i n a k megalapozásában. Ugyancsak a kong
resszus céljaiból következik, hogy az i p a r fejlődésében köz
p o n t i szerepet játszó műszaki színvonal emelése i s nagyszabá
sú f e l a d a t o k elé állit. Nemcsak j e l e n problémáinkat k e l l meg
o l d a n i , hanem a jövő technikájának e l v i körvonalait i s k i k e l l Jelölni. Mindezeknek a munkáknak gazdaságos ée s i k e r e s elvégzéséhez rendkívüli segítséget nyújthat - és k e l l Í B nyúj
t a n i a - a szakirodalom felkutatásénak, feltárásának, az ed
d i g elért eredmények közzétételének,- a műszaki dokumentáci
ónak.
Az OMK éa hálózata j e l e n l e g i körülményeink ás adottsá
gaink figyelembevételével képes e nagy oélok megvalósítására, ha erőit tervszerűbben o s z t j a e l , és a f e l a d a t o k végrehajtá
sát koordinálja. M i t j e l e n t ez g y a k o r l a t i l a g ? Köztudomású, hogy az i p a r i minisztériumok nem fordítanak elég gondot a há
lózati alközpontok, v a l a m i n t & vállalati szakkönyvtárak és dokumentációs részlegek működésére. A legtöbb helyen sem a
mUsaakt irányítás, nem a szükséges személyi és d o l o g i felté
t e l e k nem biztosítottak. A h o l a feltételek megvannak, o t t v i szont nem f o l y i k elég tervszerű, megfelelően koordinált mun
ka. Gyakran ugyanazt a munkát végzik e l ismételten, ugyanazo
kat a folyóiratokat tárják f e l az alközpontokban,mint az OMK- ban, a h e l y e t t , hogy az amúgy i s i g e n keskeny feltárási bázist bővítenék, és az OMK által nem végzett f e l a d a t o k a t látnák e l . Még ennél i s nagyobb b a j azonban az, hogy a feltárt i r o d a l o m , a dokumentációs termékek hasznosításának hatásfoka nem kielé
gítői rosaz a dokumentáoiós propaganda. Márpedig hiába készül a l e g j o b b dokumentáoiós kiadvány, ha a benne feltárt adatokat nem hasznosítják, nem v e s z i k tudomásul, nem J u t e l azokhoz, a- k l k számára készült.
Ugyancsak e l h a n y a g o l t terület a szakmunkások irodalommal való ellátottsága. E f e l a d a t o t sem a s z a k s z e r v e z e t i könyvtárak, Bea a vállalati műszaki könyvtárak nem t e k i n t i k szívügyüknek, h o l o t t elsőrondüen f o n t o s a termelésben dolgozók t e c h n i k a i t u dásának növelése. A s i k e r e s megoldást c s a k i s a két könyvtár e- gyUttmükÖdéBS biztosítja* A s z a k s z e r v e z e t i könyvtáraknak k e l l az olvasás iránti igényt f e l k e l t e n i , a népszerű i s m e r e t t e r j e s z tő irodalomtól az alapfokú szakkönyvekig e l v e z e t n i olvasóikat, és ha e z t elérték, a vállalati műszaki könyvtár szakirodalmá
hoz e l j u t t a t n i * De a s z a k s z e r v e z e t i könyvtárak e f e l a d a t u k a t csak akkor tudják JŐ1 végezni, ha ehhez segítséget kapnak a műszaki irodalomban Jártasabb szakkönyvtáraktól. Közös propa
ganda, közös rendezvények vezetnek az eredményekhez. Hogy ez mennyire nem reménytelen, a z t néhány vállalati könyvtárunk pél
dája m u t a t j a . így az Északdunántuli Áramszolgáltató Vállalat műszaki könyvtárában a munkásolvasők aránya / 3 2 , 5 $1 meghalad
j a a mérnök / 9 t 3 Í>/ és a teohnlkus /19 '/>/ olvasók együttes szá
mát.
De nemcsak a hálózati alközpontokon és üzemeken belül k e l l megváltoznia a műszaki i r o d a l o m felhasználásának. I p a r i terüle
t e i n k e n működő közművelődési könyvtárainknak i s e l k e l l látni szakirodalommal - közvetlenül vagy közvetve - a hozzá forduló
k a t * Ezt azonban oaakis a szakkönyvtárakkal együttműködve t u d ják megválóéitani. A l e g f o n t o s a b b irodalommal és dokumentációs termékekkel f e l s z e r e l t közművelődési könyvtár irányitsa olvasó
ját a megfelelő helyre,ha saját erejéből és állományából már nem t u d j a kielégíteni. Mintegy informáoiós központként működjék éa hozza ÖBSze a mogfelelő i r o d a l m a t a megfelelő olvasóval.
M i n t látjuk, az OMK Ó B hálózata előtt u j f e l a d a t o k i s álla
nak, esek megoldásához u j u t a k vezetnek. Ezek az u j utak nem mindig almák, nem egyszer k e l l akadályokat i s legyőzni, de h i szen, hogy a kitűzött oéli a szooializmus a l a p j a i lerakásának befejezéséhez, a esooiallzmua építésének gyorsításához nyújtan
dó sajáton könyvtári ecgltség, erőt ad ez u t s i k e r e s végigjárá
sához.
Szekares Pál
Szekeres. P.i E r f o l g e und Erfahrungen der vergangonen 15 Jahre.
Daa Jahr der Wende im ungarísohen B i b l i o t h e k s w e s e n und auch für den Vorgiinger der Ungarisohen Teohniaohon L a n d e s b i b l i o t h e k , der B i b l i o t h e k dea Teohnologisohen und Matériái p r i i f u n g s i n s t i t u t e s war e i g e n t l i o h daa Jahr 1949*
Daraals verfügte d i e B i b l i o t h e k Über e i n Jahreebudget von ungefahr BO 000 F o r i n t - ohne Gehalter h a t t e insgesant nur 10 A n g e s t e l l t e , i h r e Raumliohkeiten waren eng und i h r e Ausrüetung s p a r l i c h . Ende 1949 begann e i n e , das ganze
ungariache Volk m i t a i c h reissende Bewegung für d i e Erfíll- l u n g dea Fünf j a h r p l a n a und darait zur L i q u i d i e r u n g d e r Zurückgebliebenheit a u f dem Gebiete der Teohnik. Im Rahmen d i e s e r Entwicklung begann auch d i e B i b l i o t h e k m i t K i l f e betráohtlicher G e l d m i t t e l , i h r e n Aufgaben zu entsprechen.
Die technische Dokumentationszentrale war v o r h e rt unabh&ngig von d i e a e r B i b l i o t h e k i n a Lében gerufen worden und e r a t im Jahre 1952 wurden d i e beiden I n a t i t u t i o n e n u n t e r dem Namen
"Ungariache TechniBche L a n d e s b i b l i o t h e k " /OMK/ v e r e i n t , seitdem i e t eine aprunghafte Entwioklung zur bsobaohten.
Zur Unterstützung der Zielsetzungen a u f dem Gebieto der Teohnik erscheinen d i e verachiedensten Dokumentationspub- l i k a t i o n e n , wle íleferateblátter, K a r t e i d i e n s t usw,, wurde e i n Übersetzungsdionst gesohaffen e t o . , e t o . Die d r e i f a l t i g e F u n k t i o n d i e s e r B i b l i o t h e k i u.z. 1 . L a n d e s b i b l i o t h e k der Tachnik) 2. Z e n t r a l e der technischen D o k u m e n t a t i o n a t a t i g k e i t i 3. Z e n t r a l e des technischen B i b l i o t h e k a n e t z e s w i r d ausgebaut.
Durch das Zustandekommen des B i b l i o t h e k a n e t z e s d e r Faohbib- líotheken e n t w i c k e l t e s i c h d i e Tátigkeit der U e t h o d i k - A b t e i l u n g der Ungarischen Technischen L a n d e s b i b l i o t h e k , welche den t e c h nischen Fachbüchereien m i t H i l f e b e i s t e h t . - Die w i o h t i g a t e Zukunftsaufgabe b e s t e h t nun d u r i n , d i e w e i t e r e Erhőhung dea technischen Niveaus m i t b i b l i o t h e k a r i s o h e n M i t t e l n zu u n t e r - stützen, d i e Werbearbeit der DokuiaentationBleistungon zu bee
s e m und g l f l i c h z e i t i g dafür Sorge zu t r a g e n , dass d i e t e c h n i schen Kenntiiisae der W e r k t l i t l g e n fidJutKu. w«rden.
+ + +