• Nem Talált Eredményt

Tizenöt év eredményei és tanulságai megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tizenöt év eredményei és tanulságai megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

TIZENÖT KV EREDMÉNYEI ÉS TAHULSÁGAI.

A könyvtáraknak minden időben, i g y a felszabadulást köz­

vetlenül kövatő ávekben i s szép számban v o l t a k haladó g o n d o l ­ kodása munkatársai, mégis a két munkáspárt egyesülése, a pa­

rasztsággal szövetségre lépett munkásosztály hatalomra kerülése által k e l t e t t f o r r a d a l m i erjedés - a Szabó E r v i n Könyvtárat kivéve - osak egy Jó esztendő után j u t o t t e l szóra érdemes mértékben könyvtárainkba. Persze, előzően i s történt egy és más, de mindez egyrészt s p o r a d i k u s , másrészt még célkitűzései­

ben i s i g e n korlátozott v o l t , az a l a p o k a t nemigen érintette*

A könyvtárügy lényegát jelentő f o r d u l a t , a " f o r d u l a t éve" a könyvtárügyben osak 1949 második felében következett be.

így v o l t ez a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet Könyv­

tárában, az Országos Müsztalci Könyvtár elődjében i s . S. hogy az esetleges kételyeket rögtön eloszlassam, meg k e l l emlitensm, hogy I949 elején a könyvtár, bár j o g g a l i g e n jóhirü nyilvános szakkönyvtár v o l t , osak az Intézet e g y i k osztályaként működött.

Az ugyanerre az évre előirányzott egész költségvetési k e r e t e - nem Bíámitva a munkabér jellegű h i t e l t - Összesen 60 000 F t v o l t , Ebből k e l l e t t a könyv- és folyóiratbeszerzést, a kötte- téat és egy aor d o l o g i természetű kiadást f e d e z n i . Ugyanakkor 8 " s t a t u s " állása, egy időszaki fiitője s végül egy nyugdíjas, de tiszteletdíjasként f o g l a l k o z t a t o t t vezetője v o l t . A z t h i ­ szem ezek az adatok - ahogy mondani szokták - önmagukért be­

szélnek, a f e l e s l e g e s a további bizonyitás.

A felszabadulás és a munkásosztály hatalomra jutása közöt­

t i évek, a háború okozta súlyos h e l y z e t , a puszta létért f o l y t a t o t t áldozatos küzdelem, a hosszú i d e i g tartó pusztító infláoió no meg a koalioiős pártok között fokozatosan kiéleződő p o l i t i ­ k a i haro évei nem kedveztek a Technológiai Könyvtár fejlődésé­

nek Bem* A könyvtár helyiségszükében s z e n v s d e t t , felszerelése, berendezése e l a v u l t és szerfölött hiányos v o l t . A háború hoaz- szu e s z t e n d e i a l a t t uz állománygyarapítás külföldi vonatkozás­

ban t e l j e a e n szünetelt, hazai vonatkozásban i s sajnálatos mér­

tékben leoaökkont, A könyvtár nem g o n d o l h a t o t t az

1949-ss költségvetés alapján sem a háború okozta elmaradás

(2)

pótlására, l o e r t még az a k k o r már erőteljesen növekvő számú magyar müveket sem v o l t képes kielégítő mértékben b e s z e r e z ­ n i . Ugyanakkor a látogatók száma napról n a p r a növekedett, az államosított üzemek dolgozóinak a s z a k i r o d a l o m iránti ér­

deklődése s z i n t e ugrásszerűen nőtt.

Az év második felében azonban az egész országot átfogó mozgalom i n d u l t meg műszaki elmaradottságunk felszámolásá­

ért, egy ötéves műszaki t e r v kialakitá3áért. A párt ebba az előkészitő, tervező munKába a legkülönbözőbb állami és tár­

s a d a l m i s z e r v e z e t e k képviselőit, a szakemberek széles töme­

g e i t b e v o n t a . így került a s o r a r r a i s , hogy a Technológiai Könyvtárnak i a , a m e l y n e k képviselője ugyancsak résztvett a z előkészitő munkában, e l k e l l e t t készítenie a uiaga fejleszté­

s i tervét.

B fejlesztési t e r v megalapozására a könyvtár még az év Őszén közel ogymilliő f o r i n t rendkívüli h i t e l t ós létszám­

emelést, a könyvtár dolgozóinak mindon várakozását meghaladó mértékű segítséget k a p o t t , k 80 000 i ' t h e l y e t t , e g y i k napról a másikra közel egy millió állt rendelkezésre, és mindez a z év vége felél Az azóta e l h u n y t Kdplány Géza, a korszerű könyvtárügynek ez a kiváló magyar úttörője, a k i éveken á« e¬

redménytelenül o s t r o m o l t a előterjesztéseivel az illetékese­

k e t a könyvtár fejlesztése erdőkében, t i o s t végre megölhette t e r v e i , álmai megvalósulását.

M i n d e z lehetővé t e t t e , hogy a könyvtár m e g i n d u l j o n a z o n az u t o n , amely a mai műszaki termelési könyvtárhálózat k i a ­ lakulásához v e h e t e t t . Elkészült a könyvtár első m u n k a t e r v e . A könyvtár javaslatára az iparügyi m i n i s z t e r körrendeletben utasítja az ipurigazgatősúgokat és vállalatokat, jelentsék, v a n e műszaki könyvtáruk,és közöljük annak l e g f o n t o s a b b a d a ­ t a i t . Ez az első felmérés, az elaŐ központi intézkedés, lízt követi a vidék növekvő szakkönyv igényének kielégítésére a fiókkönyvtári hálósat kiépítése. Az első fiókkönyvtárat M i s ­ k o l c o n avatják f e l . A későbbi években e fiókok a megerősödő közművelődési könyvtárhálózatba o l v a d n a k b e , jelentősegüket elvesztik,és c s a k n a p j a i n k b a n kerül újra felszínre a kérdés fontossága éa megoldása.

A könyvtár állománya szépen g y a r a p s z i k , létszáma növek­

s z i k , helyiségeit átalakítja. Azonban a fejlődésnek induló könyvtár m i u d e s i d e i g cank a k l a s s z i k u s n a k mondható könyvtári funkciót tölti b e ; a korszerű szakkönyvtári feladatát, a tá­

jékoztatást, megkísérli ugyan Kagyurországon először k i a d o t t ajánló és iparági szakbibliográfiáival, r e f e r e n c e szolgálaté­

n a k kiépítésével, de a legmagasabb fokú szolgáltatás, a d o k u ­ mentáció még más intézmény keretében a l a k u l k i .

1947-ben a Technológiai Könyvtártól t e l j e s e n függetle­

nül jön létre a Uüszaki Dokumentációs Központ a Llagyar Mér­

nökök és T e c h n i k u s o k Szabad Szakszervezetének központjában.

Első kiadványaként m e g j e l e n i k a "Külföldi T e c h n i k a Szemléje".

K i n d e z azonban c s a k előjáték. A nagyüzemek államosítása, a

(3)

három Ó V B B t e r v további fejlődést sürget. 1949-ben kormány­

r e n d e l e t t e l az Országos T e r v h i v a t a l felügyelete a l a t t mega­

l a k u l a Műszaki Dokumentációs Központ, amely hozományként több m i n t 4 millió szabadalommal r e n d e l k e z i k , a Szabadalmi Bíróság anyagával. Ez az intézmény létrejöttekor megkapja a szakterület koordináló és felügyeleti jogkörét) azonban hogy eredményesen dolgozhasson, munkájához s z a k i r o d a l m i bázis i s szükséges. így adódik a kézenfekvő és ésszerű megoldást a Uüszaki Dokumentációs Központ és a Technológiai Könyvtár e- gyesitése. Sajnos azonban a k e z d e t i e l v i tisztázatlanságok nem t e s z i k lehetővé, hogy az egyesülés harc és az ügy káro­

sodása nélkül Jöjjön létre. A dokumentáoió a könyvtárat csak a maga kiszolgálójának t e k i n t e t t e , megfeledkezve arról, hogy a könyvtár az a l a p , amelynek e g y i k , bár l e g f e j l e t t e b b s z o l ­ gáltatása a dokumentáoió. A két intézmény egészen 1952- i g még külön-külön fejlődik, saját politikáját f o l y t a t j a , annak ellenére, hogy a formális egyesülésüket elrendelték. A f e j ­ lődés mindezek ellenére mégis ugrásszerű. A könyvtár elébe­

megy az ötéves t e r v f o k o z o t t műszaki célkitűzéseinek, könyv­

éé folyóiratállományát korszerűen gyarapítja, megnövekszik olvasóforgalma. A dokumentáció ez idő a l a t t kialakítja szer­

v e z e t i formáit, különböző szolgáltatásait. Megjelennek a r e - ferálófolyóiratok, megindul a figyelőszolgálat, k i a l a k u l a forditó tevékenység, megvetik a fotólaboratórium alapját.

I g a z ugyan, hogy e k e z d e t i időszakra inkább a mennyiségi, mint a minőségi fejlődés jellemző.

Az 1952-as év végre lezárja a könyvtár és dokumentáció s z e r v e z e t i forrongásait. Az egyesülés formalitása lassanként megszűnik, közös munkaterv készül, koordinálódnak a f e l a d a ­ tok. A változás a könyvtár elnevezésében i s kifejezésre j u t , az intézmény az Országos Műszaki Könyvtár nevet k a p j a , fő­

felügyelet! hatósága pedig a Népművelési Minisztérium. így az OMK lassanként megtalálja a maga sajátos feladatkörét, helyét a műszaki életben és k a p c s o l a t a i t a magyar könyvtár- Ügy egészével.

Érdemes e helyütt megállnunk és az elkövetkező évek f e j ­ lődését most már a számok tükrében i s megnéznie

1949 1959

állomány 51 038 187 835 X

létszám 10 140

olvasőforgalom 34 178 93 245

kötetiorfialom 51 661 200 539

referátumok száma 45 599

fordítások, /oldalszáma/ 119 62o

költségvetés 160 000 F t 8 634 800 F t

x ós 5 237 207 szabadalmi leirés

(4)

Az eddigiekben a z OMK hármas funkciójának kialakulásábólt országos tudományos szakkönyvtár, dokumentációs központ ás hálózati központ, osak a z első kettővel f o g l a l k o z t u n k , mig a harmadikra, a hálózati központra éppen OBak céloztunk.

Az ország gazdasági fejlődése, a s z o c i a l i s t a üzemek k i a l a k u ­ lása elengedhetetlenné t e t t e az üzemi, vállalati könyvtárak fejlesztését i s . Ahhoz, hogy e könyvtárak munkája valóban hatékony legyen, k i k e l l e t t a l a k i t a n i az egységes könyvtári módszerek alkalmazását, a z egybehangolás, irányitás lehető­

ségét. Az OMK elég erŐsnok b i z o n y u l t , hogy e kérdésekkel foglalkozzék, és megkezdi rendszeres módszertani tevékenysé­

gét. A vállalati könyvtárak létrehozására k i a d o t t utasitások előkészítő munkájában réaztvesz, és a könyvtárosok képzését, munkaversenyeit s t b . i s megindítja. így lassanként előkészíti a t a l a j t az egységes műszaki termelési hálózat kialakítására.

Tulajdonképpen a meglévő h e l y z e t e t realizálja az 1956-os könyv, tári törvény és végreha 'téoi utasítása, valamint a műszaki termelési könyvtárhálózatra vonatkozó, 1958. évben k i a d o t t végrehajtási utasítás i s .

így fejlődött ki,és áll előttünk az OMK és hálózata, a¬

mely f o n t o s szerepet h i v a t o t t betölteni épülő s z o c i a l i s t a társadalmunkban. Az OMK ma a legkorezerübben f e l s z e r e l t és e l h e l y e z e t t könyvtárunk.

Ahhoz, hogy kitűzhessük azokat a f e l a d a t o k a t , amelyek elvégzését j o g g a l elvárhatjuk az OaJK-tól és hálózatától, ál k e l l e t t tekintenünk kialakulásának legfőbb állomásait.

Az OMK e m i i t e t t hármas funkcióját többszintűén látja e . Egyaránt h i v a t o t t szólalni a tudományos kutatást, az üzeme • ben a műszaki fejlesztést, a termelékenységet előBegitő kor­

szerű technológiát és a termelésben közvetlenül résztvevő szakmunkások, f i z i k a i dolgozók műszaki kultúrájának emelését.

A 711, kongresszuson Kádár elvtárs megállapította, hogy a tudományok szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű s z o c i a l i s ­ t a építésűnk f e l a d a t a i n a k megalapozásában. Ugyancsak a kong­

resszus céljaiból következik, hogy az i p a r fejlődésében köz­

p o n t i szerepet játszó műszaki színvonal emelése i s nagyszabá­

sú f e l a d a t o k elé állit. Nemcsak j e l e n problémáinkat k e l l meg­

o l d a n i , hanem a jövő technikájának e l v i körvonalait i s k i k e l l Jelölni. Mindezeknek a munkáknak gazdaságos ée s i k e r e s elvégzéséhez rendkívüli segítséget nyújthat - és k e l l Í B nyúj­

t a n i a - a szakirodalom felkutatásénak, feltárásának, az ed­

d i g elért eredmények közzétételének,- a műszaki dokumentáci­

ónak.

Az OMK éa hálózata j e l e n l e g i körülményeink ás adottsá­

gaink figyelembevételével képes e nagy oélok megvalósítására, ha erőit tervszerűbben o s z t j a e l , és a f e l a d a t o k végrehajtá­

sát koordinálja. M i t j e l e n t ez g y a k o r l a t i l a g ? Köztudomású, hogy az i p a r i minisztériumok nem fordítanak elég gondot a há­

lózati alközpontok, v a l a m i n t & vállalati szakkönyvtárak és dokumentációs részlegek működésére. A legtöbb helyen sem a

(5)

mUsaakt irányítás, nem a szükséges személyi és d o l o g i felté­

t e l e k nem biztosítottak. A h o l a feltételek megvannak, o t t v i ­ szont nem f o l y i k elég tervszerű, megfelelően koordinált mun­

ka. Gyakran ugyanazt a munkát végzik e l ismételten, ugyanazo­

kat a folyóiratokat tárják f e l az alközpontokban,mint az OMK- ban, a h e l y e t t , hogy az amúgy i s i g e n keskeny feltárási bázist bővítenék, és az OMK által nem végzett f e l a d a t o k a t látnák e l . Még ennél i s nagyobb b a j azonban az, hogy a feltárt i r o d a l o m , a dokumentációs termékek hasznosításának hatásfoka nem kielé­

gítői rosaz a dokumentáoiós propaganda. Márpedig hiába készül a l e g j o b b dokumentáoiós kiadvány, ha a benne feltárt adatokat nem hasznosítják, nem v e s z i k tudomásul, nem J u t e l azokhoz, a- k l k számára készült.

Ugyancsak e l h a n y a g o l t terület a szakmunkások irodalommal való ellátottsága. E f e l a d a t o t sem a s z a k s z e r v e z e t i könyvtárak, Bea a vállalati műszaki könyvtárak nem t e k i n t i k szívügyüknek, h o l o t t elsőrondüen f o n t o s a termelésben dolgozók t e c h n i k a i t u ­ dásának növelése. A s i k e r e s megoldást c s a k i s a két könyvtár e- gyUttmükÖdéBS biztosítja* A s z a k s z e r v e z e t i könyvtáraknak k e l l az olvasás iránti igényt f e l k e l t e n i , a népszerű i s m e r e t t e r j e s z ­ tő irodalomtól az alapfokú szakkönyvekig e l v e z e t n i olvasóikat, és ha e z t elérték, a vállalati műszaki könyvtár szakirodalmá­

hoz e l j u t t a t n i * De a s z a k s z e r v e z e t i könyvtárak e f e l a d a t u k a t csak akkor tudják JŐ1 végezni, ha ehhez segítséget kapnak a műszaki irodalomban Jártasabb szakkönyvtáraktól. Közös propa­

ganda, közös rendezvények vezetnek az eredményekhez. Hogy ez mennyire nem reménytelen, a z t néhány vállalati könyvtárunk pél­

dája m u t a t j a . így az Északdunántuli Áramszolgáltató Vállalat műszaki könyvtárában a munkásolvasők aránya / 3 2 , 5 $1 meghalad­

j a a mérnök / 9 t 3 Í>/ és a teohnlkus /19 '/>/ olvasók együttes szá­

mát.

De nemcsak a hálózati alközpontokon és üzemeken belül k e l l megváltoznia a műszaki i r o d a l o m felhasználásának. I p a r i terüle­

t e i n k e n működő közművelődési könyvtárainknak i s e l k e l l látni szakirodalommal - közvetlenül vagy közvetve - a hozzá forduló­

k a t * Ezt azonban oaakis a szakkönyvtárakkal együttműködve t u d ­ ják megválóéitani. A l e g f o n t o s a b b irodalommal és dokumentációs termékekkel f e l s z e r e l t közművelődési könyvtár irányitsa olvasó­

ját a megfelelő helyre,ha saját erejéből és állományából már nem t u d j a kielégíteni. Mintegy informáoiós központként működjék éa hozza ÖBSze a mogfelelő i r o d a l m a t a megfelelő olvasóval.

M i n t látjuk, az OMK Ó B hálózata előtt u j f e l a d a t o k i s álla­

nak, esek megoldásához u j u t a k vezetnek. Ezek az u j utak nem mindig almák, nem egyszer k e l l akadályokat i s legyőzni, de h i ­ szen, hogy a kitűzött oéli a szooializmus a l a p j a i lerakásának befejezéséhez, a esooiallzmua építésének gyorsításához nyújtan­

dó sajáton könyvtári ecgltség, erőt ad ez u t s i k e r e s végigjárá­

sához.

Szekares Pál

(6)

Szekeres. P.i E r f o l g e und Erfahrungen der vergangonen 15 Jahre.

Daa Jahr der Wende im ungarísohen B i b l i o t h e k s w e s e n und auch für den Vorgiinger der Ungarisohen Teohniaohon L a n d e s b i b l i o t h e k , der B i b l i o t h e k dea Teohnologisohen und Matériái p r i i f u n g s i n s t i t u t e s war e i g e n t l i o h daa Jahr 1949*

Daraals verfügte d i e B i b l i o t h e k Über e i n Jahreebudget von ungefahr BO 000 F o r i n t - ohne Gehalter h a t t e insgesant nur 10 A n g e s t e l l t e , i h r e Raumliohkeiten waren eng und i h r e Ausrüetung s p a r l i c h . Ende 1949 begann e i n e , das ganze

ungariache Volk m i t a i c h reissende Bewegung für d i e Erfíll- l u n g dea Fünf j a h r p l a n a und darait zur L i q u i d i e r u n g d e r Zurückgebliebenheit a u f dem Gebiete der Teohnik. Im Rahmen d i e s e r Entwicklung begann auch d i e B i b l i o t h e k m i t K i l f e betráohtlicher G e l d m i t t e l , i h r e n Aufgaben zu entsprechen.

Die technische Dokumentationszentrale war v o r h e rt unabh&ngig von d i e a e r B i b l i o t h e k i n a Lében gerufen worden und e r a t im Jahre 1952 wurden d i e beiden I n a t i t u t i o n e n u n t e r dem Namen

"Ungariache TechniBche L a n d e s b i b l i o t h e k " /OMK/ v e r e i n t , seitdem i e t eine aprunghafte Entwioklung zur bsobaohten.

Zur Unterstützung der Zielsetzungen a u f dem Gebieto der Teohnik erscheinen d i e verachiedensten Dokumentationspub- l i k a t i o n e n , wle íleferateblátter, K a r t e i d i e n s t usw,, wurde e i n Übersetzungsdionst gesohaffen e t o . , e t o . Die d r e i f a l t i g e F u n k t i o n d i e s e r B i b l i o t h e k i u.z. 1 . L a n d e s b i b l i o t h e k der Tachnik) 2. Z e n t r a l e der technischen D o k u m e n t a t i o n a t a t i g k e i t i 3. Z e n t r a l e des technischen B i b l i o t h e k a n e t z e s w i r d ausgebaut.

Durch das Zustandekommen des B i b l i o t h e k a n e t z e s d e r Faohbib- líotheken e n t w i c k e l t e s i c h d i e Tátigkeit der U e t h o d i k - A b t e i l u n g der Ungarischen Technischen L a n d e s b i b l i o t h e k , welche den t e c h ­ nischen Fachbüchereien m i t H i l f e b e i s t e h t . - Die w i o h t i g a t e Zukunftsaufgabe b e s t e h t nun d u r i n , d i e w e i t e r e Erhőhung dea technischen Niveaus m i t b i b l i o t h e k a r i s o h e n M i t t e l n zu u n t e r - stützen, d i e Werbearbeit der DokuiaentationBleistungon zu bee­

s e m und g l f l i c h z e i t i g dafür Sorge zu t r a g e n , dass d i e t e c h n i ­ schen Kenntiiisae der W e r k t l i t l g e n fidJutKu. w«rden.

+ + +

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az ember nagy közhelynek vagy lapos bölcsességnek is tarthatja az olyan vég- következtetéseket, mint: „Mindig így volt a világi élet: egyszer fázott, máskor lánggal

A brit katonai vezetés 1918 őszén, a következő év tavaszára nagyszabású légitámadás soroza- tot tervezett a német nagyvárosok ellen, hogy a lakosság ellenálló

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Az Egységes Európai Okmány (1986), majd az Európai Unióról szóló szerződés (1992) megerősítette a „regionális dimenziót” az európai politikák alakításában, valamint

1996a).This broader interpretation on the one hand serves to promote exploration of the connections of the countryside and the farm economy, while on the other hand enabling