Ara 10 korona. Ü L,ró

Teljes szövegt

(1)

F ő s z e r k e s z t ő :

j ^ i s s J O ' t s e j f :

4

T A R T A L O M :

BOROSS LASZL£ (JÓZSEF) a- poleon és a mai Franciaország.

C R A Y O N : Ö r ö / t i t o k . (Vers.) KRISTÓF ISTVÁN: AZ ő r ü l t ? (Dra-

molett.) /

TOLL ÉS TŐR : ü j N a p o l e o n o k . — Százezer elintézetlen ü g y d a r a b .

— Egy közbeszólásról. — A ba- jusz. — Vásárolj osztálysorsjegyet.

BÁSTYÁI H O L T Z E R TIVADAR.(Cim- k é p ü n k h ö z .

F Ö L D I M I H Á L Y : Jegyzetek intéz- ményekről s emberekről. (Be- fejező közlemény.)

BARTHA F E R E N C : Levél. (Vers.) P Á L O S F R I G Y E S : E m l é k . (Kis re-

gény Ill ik folyt.)

I N N E N - O N N A N : A h i b á k győzelme.

— A sémi lélek tudósa. — Az uj vallás. — A muzsikális csont- szerkezet. — Pénzkicserélés. — J a p á n és az általános titkos. — H á r o m heti böjtöt.

BALINTH I M R E : Piros bugyelláris.

K O R O D A P A L : Dialógok.

Dr. L A Z A R B É L A : Levelek a mű- vészetről IV.

KÜN IMRE : Magyar grafikusok.

(Y.) Surányi M i k l ó s : Domoszlay.

ASCHER O S Z K Á R : Dr. Földessy Gyula Ady-előadása.

M o z g ó s z i n h á z a k . — Sporthírek. — Közgazdaság. — Hirdetések.

Ü

BÁSTYÁI H O L T Z E R TIVADAR

( G ö m ö r i Sári felvétele.)

nTTnirrmmapr

i v '.• ••• 1921. május 15.

Ara 10 korona.

r

II)

(2)

I I I

s t r a n d f ü r d ő 408 II Pálffy téri villamostól 30 perc II L e g i d e á l i s a b b k i r á n d u l ó h e l y

„ I N V A L I D U S "

a l t r u i s t a s z ö v e t k e z e t . B u d a p e s t , Vil., Hársfa-utca 83.

Telefon: Jőzsel 119—98.

Tagok mindenféle kedvezményben részesülnek. 418

Grand Hotel EsplasÉ

s z á l l o d a

410

III., Zsigmond-utca 38-40.

Földi és Xurucz

bank- és bizományi üzlet V„ Arany János-utca 3. 418

U l l l e r L X és £ár$3 cipőnagykereskedése

b a r a b á s y j á n o s es t á r s a D e n t a l d e p o t B u d a p e s t , V I . , V i l m o s c s á s z á r - u t 4 6 (Hajnal-u.7)

fogorvosiét fogtechnikai

teljes berendezések, a n y a g o k , műfogak, műszerek stb. stb.

420 IMPORT-EXPORT

Miskolczy Gáspár

u t ó d a : Berkovits Gyula

Budapest, IV., Semmelweiss-utca4. sz.

II. lépcső, I. emelet. 409 Legjobb minőségű szövetből készí- tek divatos ruhákat. Hozott anyagból finom elsőrangú munkát vállalok.

Hat hónapig ingyen

kapja „A HÉT" folyóiratot, ha be- küld 600 korona névértékű, hibátlan,

használt magyar bélyeget 424

PÁTKAI Jenő bélyegáruházába Budanest. II/.. Semmelweiss-utca 7. sz.

Szőnyeg-, kőtő-, szövő és kézimunka gyapjulonaiak gyártása és eladása.

Textil és Szőnyeggyár r. t.

I.. A t t i l a . U t c a 67. s z á m Déli vasúti villamos megálló. 415

B U D A P E S T

407

T

IV., Xároly-körut 6. sz.

UZOLTOSZfiRELVÉNY ÉS LÉTRAGYÁR Mátrai Antal és Tsa R. T.

Budapest, TI., Teréz-hörut 33.

Bácskay Arthur

barih- és bizományi üzlet V.joltán-Jitca 9.// Telefon 59-92.

Girószámla az OSZTRÁK-MAGYAR banknál. 482

Forbát, Winter és

Q n m m o r bank és tözsde-

O U U i i i l C l

bizományos = Budapest, Vilmos császár-ut 60

T e l e f o n : 113 - 88. 405

B f l L t o & l r f t É L f l

418 SZÁLLlTTb

ifTSilmos császár-ut 22.

E l f o j k d Melyben és v i d é k r e m i n nem fi kfil

lenrteiifl kf á l , ewáuiol

7

Idemények s z á l l l t á * lást és b e r a k t á r o z á s t

AAINDEN gondos anya g y e r m e -

J V 1 h ó n a k kizárólag Kőldes féle hyglenikus Baby-krémet, Baby-hlntó- port, Baby-szappant használ. Kap- ható minden gyógytárban és drogé-

* Vj-iáhan. Egyedüli készítője : 483 v p t f r í n a oyöayiszafí és

' t l C n l l Y H vegyiipari r.-t.

BUDAPEST, IV.. MAGYAR-UTCA 40. SZ.

ALBAGHÁRY É8 KORAI

g o m b - , c é r n a - é s s z a b ó k e l l é - k e k l e r a k a t a 469

E r z s é b e t - t é r 12. s z á m .

T e l e f o n : 1 1 3 - 1 0 .

. a n c

( Kötött árú különleges- ségek és Iparművé- szeti olkkek műhelye KÉSZÍTÜNK: Ruhákat, kabátokat, blúzokat, perzsa szőnyegeket, hím- zéseket, gobelineket stb. 411

Budapest, VI., Dalnok-utca 5. I. em. 5 .

DIANA

F O G K R É M m i n d e n ü t t K a p h a t ó

417 i u U R S C H I N G É S T Á R S A

V., N á d o r - u t c a 15. és V I I . , h á r s f a - u t c a 3B.

TÖMÉS HÚZÁS ÉS KORONÁS

FOG

T R 1 M A R " Import-és Export Ke-

„IlmlllMíl reskedelml T á r s a s á g B U D A P E S T , V., Honvéd-utca 4.

416 t e l e f o n : ho—41.

W I E N , I., P l a n k e n g a s s e 2.

H A M B U R G , Hohe Blelchen 20.

Állandó behozatal festék-, vegyi ter- mékek-. cserző- és feetóanyagokban

MAYER PÁL

:: PÁLFFY-ÉTTERMEI ::

Elismert kitllnö konyha, legjobb italok.

BUDAPEST, II., PÁLFFY-TÉR 4.

Telefon : 1 6 9 - 3 2 . 401

Mielőtt m u l a t s á g b a megy, előbb

Zita

üdilö pipereszappannal

mosakodjék. M i n d e n ü t t k a p h a t ó . Legkevesebb 3 d a r a b o t 100 kor. beküldése elle- nében bérmentve k f i l d :

Zjl T A K O Z M E T I K A

BUDAPEST, BAROSS-UTCA 86.

DIANA

S Ó S B O R S Z E S Z 428 m i n d e n ü t t K a p h a t ó

419

I LI.

G y á r t e l e p e :

VI., Erzsébet Királyné-ut 44

Telefonszám: József 24—33.

Központi i r o d a : V., BanK-utca 7

Telefonszám : 57—33.

Elvállal mindenféle tömegcikk gyár- tást, gépmunkák, szállodák, bankok és üzletek berendezését. Készleten vannak állandóan elsőrendű háló-, leány- és gyermekszobák, továbbá konyhaberendezések. — Legolcsóbb bútorbeszerzés! forrás. 414

(HüÉUOf

f ó r t i s z a b ó k

B u d a p e s t , I I I . Zsigmond utca30

Hozott anyagból is készítenek első- rangú munkát. 447

flIUlf FERENC

URI- É S N Ő I C I P É S Z UI., Zsigmond-utca 15. 425

C U K O R K A Á R U T

G e r b e a u d é s m i n d e n f é l e gyárt- m á n y ú t a l e g e l ő n y ö s e b b napi á r a k mellett száliit 408 I I O S E N T X I Á L B u d a p e s t , Vilmos császár-ut 37

TAURUS

M

o d e r n i r o d a b ú t o r o k , p é n z - s z e k r é n y e k , u j é s h a s z - n á l t Í r ó g é p e k n a g y r a k t á r a , í r ó g é p e k v é t e l e é s b e c s e r é - l é s e . — I r ó g é p j a v i t ó m ű h e l y ,

s o k s z o r o s í t á s o k .

Budapest, V., Fiirdő-u. 9.

T e l e f o n : 1 4 5 - 4 7 . 404

PRAGER ZOLTÁN

fogtechnikai laboratóriuma

BUDAPEST « «

VIII., Népszinház-utca 16. s z á m .

(3)

Megjelen minden hó 1,10 és 20-án

Előfizetési feltételek:

Egész évre . kor. 180.—

Félévre . . „ 9 0 . - Negyedévre . „ 50.—

E g y e s s z á m á r a 10 k o r o n a .

A H E T

POLITIKAI ÉS IRODALMI SZEMLE.

/

Főszerkesztő: KISS JÓZSEF

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

BUDAPEST

V., O r s z á g h á z - t é r 16. s z á m .

Telefonszám: 142 — 17.

H i r d e t é s e k f e l v é t e l e u g y a n o t t .

Budapest, május hő 15.

KRÓNIKA.

Napoleon

és a mai Franciaország:.

Száz éve most, hogy ' Napoleon Sct. Helenában leélte azt a sorsot, melyet jelenleg II Hohenzollern Vilmos Hollandiában variál. Egyébként mi nem fogunk most a százados évforduló alkalmával Napoleon élet- történetével foglalkozni; azt — nagyon érdekesI — megtalálni a lexikonban és a számos lexikonkivonatban, melyek mindenféle alkalomra készültek. Napoleon azért érdekel bennünket, mert, mint Taine mondja, ő vetette meg a jelenkori Franciaország alapjait. Engels Taine tételét később a következő bonmot val fejezte ki: a francia köztársaság császárság császár nélkül. Guisot szerint a modern Franciaország káros állapotai tovább vezetnek vissza, mint Napoleonig: ezeknek magvait a nagy forradalom tüntette el; egy ország, mely forra- dalmon esett keresztül, minduntalan szélsőségek közölt ingadozik. Taine tulajdonképpen osztja, ha pontosabban is fogalmazza, ezt a felfogást; tehát Napoleon, az ellen- forradalmár, nyilván szerinte is a forradalom terméke, miként a szentszövetség legitimistái szerint. Minden- esetre Napoleon az, aki a nagy forradalom utáni Francia- ország intézményeit megalkotta, életmódját és politikai gondolkozásmódját az ismert irányba terelte.'Ma is éi ez a Franciaország, az ántánt elismerte az ő legnagyobb érdekeltségét a középeurópai kérdésekben s ezért a mi sorsunkra el nem hanyagolható befolyása van. Ez a befolyás a francia közéletnek éppen Napoleon óta fenn-' álló kóros tünetei miatt elég furcsán érvényesül.

Számunkra nem az a legfontosabb, ami a napoleoni háborúk leglényegesebb hatása volt Franciaországra.

Ennek az országnak előbb nagyobb népessége volt, mint szomszédjának, a rivális Németországnak, de a napoleoni háborúkkal járó nagy vérveszteségek után a francia népesedés pangásnak indult, a német túlszár- nyalta és. ez a francia politikát állandóan idegesiti. Ez az idegesség ug/an döntő szerepet játszott a nyugat- magyarországi kérdés keletkezésében, amiről máskor

— az osztrák csatlakozási mozgalom előrehaladtával — bővebben fogunk irni. De most nincs ok rá, hogy a pillanatnyi helyzet előtt mindjárt leboruljunk, mint a világháború diadalmas óráiban; a szin gyakran változik és a nyugatmagyarországi bonyodalomból nemsokára

már csak az eljövendő hasznát fogjuk látni. A francia népesség megtizedstése arra is vezetett, hogy a francia tőke hazai munkaerő hijján (illetőleg, fogytán) idegen országokban keres kamatoztatást. Franciaország iparos- állam helyett rentier-állammá fejlődött. Ugy bizony, — no de nem ezt akarjuk most elbeszélni, ha lehetővé is teszi némely bonyodalmas ügy tisztult látását.

Franciaországban Napoleon óta rendesen. ellen- forradalom van. Polgárosult ellenforradalom. A harmá- dik köztársaság alatt se vesztek, ki Párisból azok az előkelő társaságok, melyek mindig néhány hónap múlva koronázni akarnak, s melyek számára sohse az a kérdés, hogy Franciaország monarchia lesz-e, hanem már csak az, hogy melyik trónkövetelő dinasztiának milyenek az esélyei. Ha elmarad aztán a koronázás, ebbe is bele- n^ugosznak; elvégre az a fő, hogy legyenek bizonyos előkelő gyülekezetek, ahol megszerezheti mindenki az előkelőség veretét, akit a francia demokrácia felszínre vet. Mert demokrácia — ez van Franciaországban, ezt a sok ellenforradalom nem tudta eltörölni. A francia ellenforradalmárok tartanak a jó tónusra, jó modorra is és nem követnek el atrocitásokat; elvégre, aki elő- kelősdit játszik, annak a modorát ne érhesse gáncs!

Pénzt csinálni lehet finoman; az ember alapit egy hazafias, majd egy jótékony egyletet/elküldi a feleségét a pénzügyminiszter elcsábítására, igy szerez bizonyos információkat, másnap játszik és nyer a tőzsdén, csupa csekélység. Aztán alakul egy társaság a francia-román testvériség kipuhatolására, - mennyi dotációi Pláne ha egy benfentes kamarai képviselő és nagyszerű szó- nok; ez kicsikar a külügyminisztertói a titkos rendel- kezési alapból egy megfelelő összeget. Hisz már a nagy Napoleon is kedvelte a keleti fiókbonapartizmusokat a külpolitikája erősítésére és Páris keleti külvárosainak, a Szajna partján, sok régi befolyásos összeköttetése van.

Hogy az ilyen ügyeknek szilárd népies alapja legyen, szövetkezni kell a klerikálisokkal és izmosítani a val- lásos érzelmeket. Ilyen körülmények között nem kell a koronázásokat erőltetni. Amikor a szélső jobboldal ennyi guvernementális érzéket tanusit, akkor konciliáns a szélső baloldal is; sokszor az a baloldali párt jut kormányra, mely kitudja egészíteni magát többséggé monarchistákkal; ebeket természetesen ki kell elégíteni és az ö kielégítésük vonzó. Nem példanéiküli eset a francia politikában, hogy az egykori szociálista Briand később Poincaréval és Barthouval a militarizmus fő- bajnokává lett. Marad elég a díszes sorozatban, ha

(4)

.210

koncedáljuk is, hogy se Clemenceau, a hajdani kommu- nard, se a szociálista kezdetű Millerand nem tartoznak ide; ők komoly meggyőződésű emberek, akik inkább tulmereven ragaszkodnak koncepciójukhoz, semhogy azt áldozatul vetnék karrierjüknek. Egyébként nemcsak az ilyen kivételes egyéniségek miatt birja ki Francia- ország a iejlődési betegséget, hanem főleg a francia kultura miatt, mely sokkal fejlettebb, műveltebb, csi- szoltabb, fortélyosabb annál, semhogy a francia köz- vélemény előtt az épség minden arculc$apását vállalni lehessen. A külszint se lehet megóvni anélkül, hogy ne tartsanak be bizonyos logikát. Pláne a demokráciában tul sok az ellenőr.

Franciaország már régebben himbálódzik forrada- lom és ellenforradalom között, mint Magyarország;

valószínűleg tehát korábban is fog, kiegyeztető meg- oldást találni és akkor majd tanulhatunk tőle. Már sok kísérlet irányult erre a célra, hiszen ezt akarta — persze csak ugy mellesleg — lll. Napoleon és Jaurés, egyike azoknak, akit Leninék szocialpatriótának csúfolnak, a nemzeti eszméből . akarta kiépíteni a nemzetközi szocializmust — a másik oldalon Clemenceau áll, aki szerint előbb a mult függőben maradt kérdéseit kell dűlőre vinni, csak aztán lehet célba venni a jövőt, addig csak nem szabad letérni a jövő irányából. A mult el- intézése ugyan nem sikerült a Versaillesi konferencián;

a zavaros képzeteivel fontoskodó Wilsonnal, a cinikus

— legalább külügyekben cinikus — Lloyd Georgeval és a külpolitikai szakértő gyanánt "felléptetett dilettáns Balfourral nehéz volt jó politikát csinálni. Pláne Wilsont már előre megpreparálta Masáryk, akinek Take Jonescu"

is segítségére ment Amerikába; Romániának azonkívül, hogy a Masarykéval koncentrikus tendenciája volt Magyarország ellen', még a i is kedvezett, hogy a Venize- lozéval koncentrikus tendenciája volt Bulgária ellen;

igy aztán Versaillesban egészen más jölt létre, mint Franciaország biztosítása.

A hiba ki fog derülni, és annál jobb kelele lesz akkor Franciaországban azon koncepcióknak, melyek kikorri- gálhatják a hibát. Nem igen lehet olyan koncepciót találni, melynek középpontjában nem Magyarország áll.

De, hogy ilyen koncepció van, ezt se mondta meg még senki se a franciáknak, kik rólunk csak annyi aktuali- tást tudnak, hogy mi a világháborúban Németország o l d a l á n h a r c o l t u n k . Boross László (József.)

• Örök titok.

A holt vizeken, ha találkoznánk mi kottcn,

Lót l>us árnyék, Lót . fájó omlók:

mii kérdeznél ? - Váj jon mit mondanók ? Volna-e .szava szádon a volt bánatoknak, volna-o könnye szemedben az elhullt mámoroknak, mos'dohliauna-o szived, ha emlékeznénk ?

Vn&'y némán suhanna el két csónak • t Cít'ymás mellett,

két, bús árnyék husim a holt vizekre meredne és tudnánk, liojrv nincs feltámadás.

Crai/on.

Az őrült ?

— Dramolet. — Irta: KRISTÓF ISTVÁN.

SZEMÉLYEK:

Miniszterelnök Az őriilt Afgán követ Inas

Két ápoló.

S z í n : Nagyúri kényelemmel, de komoly tónussal beren- dezett uriszoba. Sehol semmi feltolakodó szín.

Mikor a függöny felgördül, az íróasztalnál a miniszterelnök ül, vele szemben titkára áll.

I d ő : Estbe forduló.

T i t k á r (alázatos, de nem gerinctelen, megnyerő külsejű 25—30 éves fiatalember): Kegyelmes uram, parancsol, a mai minisztertanács jegyzőkönyve.

M i n i s z t e r e i n ö k (40—45 év körüli, borotvált arc, magas homlok, sűrű fekete hátraomló haj. Tónu- sából, öltözékéből lepihent elegáncia sugárzik; a felé- nyujtott iratot átveszi): Köszönöm. (A székben hátra- veti magát.)

T i t k á r (gyors iramban): Holnap# ülés a Ház- ban . . . Igazságügyminiszteri felszólalás . . . Ma este nyolc órakor tiszti bál. Kegyelmes uram a fővédnök.

M i n i s z t e r e l n ö k : Köszönöm. Más nincs?

T i t k á r : Semmi, kegyelmes uram.

M i n i s z t e r e l n ö k : Akkor köszönöm. (Kezét nyújtja)

T i t k á r (mély meghajlással): Legalázatosabb szol- gája. (Távozik.)

(Miniszterelnök csenget.)

I n a s (bejö): Parancsolni méltóztatik?

M i n i s z t e r e l n ö k : Hozd be az ezrede-i uni- formisom. Ma tiszti bálba megyek. Az autó a kapu előtt álljon.

I n a s : Parancsára Excellenciádnak. (Távozik.) (Miniszterelnök egyedül marad, irataiba mélyül.

Inas visszajő. Tiszti uniformist egy székre he- lyezi, majd néma meghajlással távozni akar.)

M i n i s z t e r e l n ö k (az inashoz): Menj a klubba.

Ezt a levelet add át Lord Curton Ő excellenciájának.

A választ tedd az íróasztalomra.

I n a s (átveszi a levelet): Parancsára, kegyelmes u r a m ! (Él.)

(Pár pillanatnyi csend után, a szoba egyik ablaka bezuzódik és rendkívül zilált külsőben, kalap nélkül, kuszált hajzattal, fehér lengő köpenyben, egy 3 0 - 3 5 éves férfi ugrik be az ablakon. Mikor látja, hogy van valaki a szobában, pillanatra megtorpan, menekülni akar. A miniszterelnök felugrik íróasztala mellől.)

Ő r ü l t (rapszodikusan): Uram . . . irgalmazzon.

Megszöktem . . . a bolondok házából . . . Becsuktak, már két éve . . . Jaj, jönnek . . . hallom . . . a nyo- momban vannak. Uram, ne adjon ki nekik . . . Nem vagyok bolond. Csak rámfogják . . . Hadat üzentem a háborúnak. Én magam . . . hahaha. De lefogtak. Bo- londnak mondtak. Becsuktak. (Összeborzong.) Nem jó bolondnak lenni. Kéqyszerzubbony . . . korbács . . . szöges fekhely . . . vasrács. Pedig megmondtam nekik, hogy megölöm a háborút. Éjnek idején odalopództam volna hozzá és mint a hiéna, beleharaptam volna a szivébe és addig szíttam volna, mig az utolsó csepp vére ki nem folyik, hahaha . . . (Hirtelen döbbenettel) Látja . . . most is . . . most is . . . ott jön . . . felém tart . . . de én nem félek . . . (Kiegyenesedve) Itt a keblem . . . döfj belé! Engem nem fog a gyi'ok. Én vagyok a Küzdés, a véres homlok, a feszülő mell, a

(5)

sóvárgó ajk, a Mindig, a Minden . . . az örök, a dia- dalmas halhatatlan Ember . . .

(Kívülről lárma hallik, az őrült az ablakhoz rohan, visszaretten): Hallja? ! Már jönnek értem. (Könyörögve.) Uram, rejtsen el. Nem akarok visszamenni, (összeku- porogva a félelemtől) nem akarok . . .

M i n i s z t e r e l n ö k (dermedtségéből föleszmélve):

Jöjjön . . . gyorsan . . . ide . . . (Egy szobába tusz- kolja.)

(E pillanatban kopognak kívülről A miniszterelnök ajtót nyit. Két ápoló ront be, fehér orvosi köpeny van rajtuk).

I. Á p o l ó : Uram, legveszedelmesebb őrültünk fel- törte zárkáját és kiszabadult. Ide menekült.

M i n i s z t e r e l n ö k (rémületben): Hát tényleg őrült ?

Á p o l ó : Az orvosokat megtámadja. Tegnap ráve- tette magát egy ápolóra és ha idejében ki nem tépjük kezeiből, megfojtotta volna.

M i n i s z t e r e l n ö k : Ide menekült. Könyörgött, rejtsem el. De bármennyire is sajnálom benne az Em- bert, természetesen vissza kell vinni.

Á p o l ó : Merre v a n ?

M i n i s z t e r e l n ö k : Ebben a szobában.

(Ápoló kényszerzubbonyt vesz elő, társával és a miniszterelnökkel abba a szobába megy. ahová az őrültet rejtetté.

E pillanatban az,őrült egy másik ajtón visszatér, hirtelen magára ölti a katonai uniformist. Mikor készen van, zajt hall, egy függöny mögé rejtőzik.

Közvetlen ezután a miniszterelnök lér vissza az ápolókkal.)

M i n i s z t e r e l n ö k (döbbenettel): Lehetetlen . . . itt kell lenni, magam vezettem be . . . bizonyosan megszökött. Autóm a kapuban van. Utána hajtunk. Én önökkel tartok.

(Mindhárman eltávoznak.)

Ő r ü l t (kilép á függöny mögül, a szobában loppal körüloson, leoltja a közbülső csillárt, ügy hogy a szo- bára csak az íróasztali lámpa fénye vet bágyadt vilá- got) : Csak menjetek, hahaha . . . De hát hol is .va- gyok? (Az íróasztalhoz ü l ) Kinek az íróasztalánál ülök? (Széthányja a papírokat) Ah, itt a névjegydoboz!

(Fölnyitja.) Lord Haward, miniszterelnök. (Gúnyos ön- teltséggel.) Hiszen akkor most én vagyok a miniszter- elnök.

(E percben kívülről kopogtatás hallik.)

ő r ü l t (nyugalmat erőszakol magára): Szabad!

I n a s (belép, de ugy, hogy az Íróasztali székben ülő őrültnek csak a hátát láthatja): Kegyelmes uram, átadtam a levelet. Lord Curton Ő Excellenciája meg- hagyta, hogy bárhol volna a kegyelmes ur, rögtön keressem fel és adjam át a választ. (Az íróasztalra teszi a levelet.)

(Őrüli átveszi ,a levelet, fejével igent int, kezével távozást jelez.)

(Inas kimegy.)

Ő r ü l t (heves iramban feltépi a levelet, olvassa):

Kedves barátom 1 Az afgán követ e pillanatban érkezett meg. Halaszthatlanul beszélni kiván veled. Mikor inasod átadja levelem, valószínűleg már ott is lesz.

(Kívülről autótülkölés hallik, röviddel utána ajtó- kopogtatás.)

Ö r ü l t (pózba vágja magát, arcára jégmaszkot kényszerit, az ajtó felé tart): Szabad!

A f g á n k ö v e t (alacsony termet, diplomata ruha, rézbőrű arc; fürge, majdnem kómikus mozdulatain izga- tottság tükrözik): Hirduso márki, Afgánia teljhatalmú követe vagyok.

Ő r ü l t : Örülök. Lord Haward, miniszterelnök.

A f g á n k ö v é t (körülnéz): Egyedül vagyunk?

Beszélhetek?

Ő r ü l t : Igen.

A f g á n k ö v e t (rapszódikusan): Chiffre-táviratát megkaptuk. Ahogy ön tanácsolta, — a császárnő már halóit. A forradalom kitört. Minden recseg-ropog. A terv nagyszerűen sikerült Az önök hercegét biztosan a trónra ültetjük. Most pénzért jövök. A mi készletünk már kifogyott. Egyelőre ötmilliárd kell.

Ő r ü l t (vád kirobbanással az asztalra üt): Egy fillért se adok.

A f g á n k ö v e t (meghökkenve): Kegyelmes uram, ez ellenkezik a megállapodásunkkal.

Ő r ü l t : Fütyülök a megállapodásra. Őrültség, amit csinálnak. Mindig csak vér és vér. A józan embereket a bolondok házába csukják, a bolondokat pedig a népek nyakára szabadítják.

A f g á n k ö v e t : De itt van Excellenciád saját távirata. Pár nap előtt más véleményen volt.

Ő r ü l t ' (a táviratot kikapja kezéből, összetépi):

Pár nap előtt bolond voltam és másokat tartottak okos- nak, most mások mondják, hogy őrült vagyok, de én tudom, hogy bölcsen cselekszem. Ideül és azonnal meg- fogalmazza kormányának *a táviratot, hogy ha ebben a pillanatban be nem állítja a mesterségesen szitott forra- dalmat, ön az életével lakol. Érti? (Feléugrik.)

A f g á n k ö v e t (hátrál): Kegyelmes uram, ugy látszik . . .

Ő r ü l t : Mondja csak ki - Igaza van, — megőrül- tem. És örült is akarok maradni. Nem fogok hideg, józan észszel néhány ember nagyravágyásának ember- milliókat áldozatul dobni. Nem fogom, mért nem tudom kötélidegekkel kiszámítani, hány évig tartson a rombo- lás, hány százezer anyának repedjen meg a szive, hány bölcsőben sikongjon fel egy drága gyermekhang, amikor a hideg acél éppen az ő nemzője szivébe tolakszik.

Eddig a bölcsek kormányozták a világot, most mi, az"

őrültek kaparintottuk kezünkbe a hatalmat, hahaha . . . A f g á n k ö v e t (félve menekül): U r a m . . . félek ö n t ő k . .

Ő r ü l t : Ne féljen . . . vagy tán mégis igaza van,

— féljen.. Nézze, itt a telefonkagyló a kezemben. Hall- gassa 1 (Telefonál)

— Halló . . . központ ?

— Itt Lord Haward, miniszterelnök.

— És ott?

— A Marconi állomás.

— Azonnal táviratozzák meg minden ország fő- városába: Hirduso márkit, aki azért jött hozzánk, hogy az anyacsászárnő meggyilkolásáért és az ennek nyomá- ban támadt forradalomért a vérdijat felvegye és országunk egyik hercegét a trónra ültesse, ma egy őrült meg- gyilkolta. (Hirtelen levágja a telefonkagylót, a márkihoz ugrik, ráhajitja a ' kényszerzubbonyt, a földre teperi, rémes kacagással.) No lásd, kis furcsaszemü, nem lesz háború. Milliók helyett csak te lakolsz, te kis gnóm, te megőrült, bölcs, vagy bölcs örült, ahogy akarod, hahaha . . .

A f g á n k ö v e t : Kegyelem, uram . . .

Ő r ü l j : Kegyelem. Jó, - megadom. Itt van nálam egy kis méregüveg. Mindig magamnál hordom. Egy csepp az ajkadra . . . és aztán mindennek vége, hahaha . . .

A f g á n k ö v e t : Kegyelem . . .

Ő r ü l t : Nincs kegyelem Te vagy a háború és a háborúnak el kell pusztulni Hahaha. Jobb ha te egy- magad, mint mi mindnyájan (Ártikulátlan kacagással.) Kérlek, akarj szépen meghalni. Diszes temetést kapsz, minden nép ott lesz a koporsódnál, gyönyörű gyász- beszédeket fognak mondani, hahaha . . .

A f g á n k ö v e t : Kegyelem . . .

(6)

.212

ő r ü l t : Hányan kértek tőled kegyelmet, de te nem adtál nekik?! Anyák keblükre ölelve rejtették előled magzatukat és te véres kézzel tépted le mellükről, — nem hagytad végigcsókolni az első csókot és máris fekete fátylat terítettél drága lányszemek fölé. (Extázis- ban.) Kegyelem rimánkodtak millió ajkak és te süket voltál, ahogy most én is süketté lettem, hahaha. Itt a méreg, halj meg . . . kérlek . . . váltsd meg az Embert.

(E pillanatban kivül erősen kopogtatnak. Az őrült az ajtóra mered.)

A f g á n k ö v e t : Segítség, megölnek . . .

(Az ajtó kívülről bezuzódik. A miniszterelnök ront be a két ápolóval.)

ő r ü l t (felugrik, a méreg üveget magasan fölemeli, fékevesztett hangon): Hozzám ne n y ú l j a t o k . . . (Az afgán követre mutat.) ő a h á b o r ú - . . . Meg akarom

ölni . . .

(E- pillanatban az egyik ápoló az őrült háta mögé kerül, ráveti a kényszerzubbonyt.)

ő r ü l t (megrázza magát, a zubbonyt lehántja, a méregüveget fenékig üríti, megtántorodik): Nem tudtam megölni (összerogy) háború . . . há . . . bo . . . rú . . . (Élettelenül elterül, meghal.)

- FÜGGÖNY. -

TOLL ES TOR.

UJ NAPOLEONOK ágálnak a frar.cia fóru- mon, most, amikor, száz esztendeje annak, hogy Szent Ilona-szigetén, gyomor-rák kö- vetkeztében, befejezte életét a Császár.

Mindegy: Briandnak, Fochnak, Poincarénak, Loucheur- nek, vagy éppen Clemenceaunak hivják az uj Napo- ieont, mindegy: kinek tekervényes agyában születnek meg az^uj, európai-méretű imperializmus lázálmai, a lényeg az, hogy a niai Franciaország — a francia köz- társaság 1 — ájtatosan zarándokol az invalidusok dóm- jába, hitet és tanúságot téve a napoleonizmus mellett,

mely meg nem halt, csupán szunnyadt, de uj életre támadt a francia keblekben. Ó, a tömegek mindig imádták a „félistenek" ét és őrjöngve rohantak utánuk, valahányszor vérbe taposott a csizmájuk sarka és em- beri hullákon gázoltak keresztül. A mai francia „fél- istenek" is efféle babérokra vágynak: temetőkertté dermeszteni minden földet, ahol nem gall idiómát hurcol magával a szél. A napoleon fiókák telhetetlensége nem ismer határt és nem érzik, hogy gyilkos gyűlöletükkel envesztükbe rohannak. Pedig jó lenne megjegyezni, ha

még rem késő, az uj Napóleonoknak az egykorú Journal deCommerce intését, amelylyel Napoleon halá-

láról emlékezett meg: — A szentilonai sír örök lecke a föld urainak és arra int, hogy hiába a lángész, hiába a győzelmes zászlók végighurcolása egész Európán, a bukás mégis elkövetkezik, ha nem védi ét a népek szeretete és azoknak az alkotásoknak az ereje, amelyek a nép akarata szerint épültek ki. — Foch marsall el- mondta emlékbeszédét, a százegy ágyúlövés eldördült,

— de senki nem hallotta meg az intelmet, amit Szent Ilona- szigetéről hozott a tavaszi szél. Az ünnep leper- gett és a gyűlölet hétköznapjait folytatják ott, ahol egyetlen napra abbahagyták.

SZÁZEZER ELINTÉZETLEN ÜGY- DARAB még nálunk is sok, ahol pedig az elintézetlenül heverő aktalömeg nem volt eddig sem ismeretlen jelenség. Az azonban mégis igazságtalanság, hogy emiatt Benárd exminisztert akarják felelősségre vonni. Higyje el nekünk mindenki, hogy ez a kiváló férfiú és politikus orvos nem tehet arról, hogy a játékos sors bársonyszéket juttatott neki. Feltesszük a kérdést: ki az a magyar, aki hasonló helyzetben a jelkinált tárcát el nem Jogadta volna ? Benárd dr. csak azért vállalta a népjóléti miniszterséget, hogy diszmagyarját — amelyet a moly kezdett ki a szekrényben

— egy kissé kiszellőztesse. A díszmagyar elvégre mégsem arra való. hogy a molyok szétrágják. A diszmagyar-moly ellen pedig a legjobb szer — a miniszteri bársonyszék.

Az ember sokszor felveheti magára a díszmagyart és senki sem csodálkozik rajta. Igaz, viszont hogy disz- magyarban nem lehet aktákat elintézni. A díszmagyar tehát gyakori szellőztetésben részesült, minek következtében a molyok fogytak, sőt végérvényesen kipusztultak, — a népjóléti akták ellenben egyre szaporodtak, örüljünk neki.

Mert igazán nem tudhatjuk, mi jobb: hogy a díszmagyar nem ment tönkre, vagy: hogy Benárd doktor ur ezt a százezer ügydarabot, képessége és hajlandósága sze-

rint — véletlenül tényleg elintézi!

0 0 0

EGY KÖZBESZÓLÁSRÓL. Harcias beszéd hangzott el mostanában a nemzetgyűlésen. Egy fiatal honatya, aki c$,ak nemrégiben került a dunaparti kupolás csarnokba, suhajtotta meg az éles kritika vesszőjét közállapotaink és legújabb tör- vényalkotásaink felett. Többek között a numerus clausus- ról is elitélő véleményt mert megkockáztatni, rámutatván, hogy az még csak nem is okos intézkedés a zsidóság veszedelme ellen. Mert azok a fránya zsidógyerekek ki- mennek a külföldi egyetemekre, ahol magasabb képzett- séget sajátítanak el, a tudás erösebb fegyvereivel jönnek haza és szorítják hátra a keresztényeket. Amire egy közbe- szólás hangzott el: — Nem a tudás a fő, hanem a hazafi- ság és a becsület! Engedtessék meg nekünk a megjegyzés:

a t.-közbeszóló képviselő urnák nincs egészen igaza. A hazafiság és becsület kétségtelenül fontos dolog, sőt el- engedhetlen feltétel azoknál, akik e hazában akarják kenyerüket keresni. De azért, ha az ügyvéd elveszti a pert, az ügyfelét nem fogja kielégíteni az a tudat, hogy a fiskális rossz fiskális ugyan, de tizenhárompróbás hazafi:

s a beteg, akinek felvágják a hasát és benne felejtik az esernyőt, sem vigasztalódik meg azzal, hogy az orvosa talpig becsületes e m b e r . . . Talán inkább ugy áll a dolog, 'nogy az a legjobb hazafi, az használ nemzetének a leg- többet, aki a tudás legmagasabb fokát igyekszik elsajátí- tani, mert éppen ezzel szerzi hazájának a jó hírnevet és becsülést. Vájjon — hogy tovább is az orvosi szaknál ma- radjunk — Németországban Virchow, a franciáknál Pasteur, nálunk Herzl tanár nem inkább hasznára váltak hazájuknak, mint azok á kollegáik, akik többet értetlek a politikához, mint a mesterségükhöz?

0 0 0

" A BAJUSZ, a férfiasság szimbóluma és lendületes függeléke, újból szerepelni kezd a történelmi rekvizitumok tárházában. Minden I időknek megvoltak a maguk bajusz-szenzációi, I amikről legendákat szőttek és amelyeknek mi- kénti állásától népek és világok sorsa függött. Ennek a bajusznak szerepe is világtörténelmi perspektivájú. Kár, hogy Necker nem viselt bajuszt abban az időben, amikor

(7)

a párisi menádok kivonullak Versaillesba, Maillard vezetése alatt és korgó gyomorral kiáltozták: — Du pain, pas tant de longs discours! — Mert akkor figyelmebe ajánlhatnék a históriai nevezetességű bajusz viselőjének, hogy stilus kedvéért ragaszkodjék a történelem útmutatásához. A bajusz, amely, filmre fotografálva, bejárta már a párisi mozgószinházakat, ma is olyan bánatos buzgalommal konyul lefelé, mint a békefeltételek átvételekor. Akkor a békefeltételek gyalázatos szigorúsága miatt volt bús és lekonyult. Hát most miért olyan, amilyen és amilyen volt?

Az uj idők magyar Neckerének bajusza talán azért konyul le bánatosan, mert hallja a menádok hangtalan sirámát?

És ez a bajusz, mint valami gyászlobogó, mindaddig bús és figyelmeztető szimbólum marad, amig véget nem ér a véget nem érő hossZú beszédek ideje és amig az emberek, lelkesen és jobb ügyhöz méltó buzgalommal, abba nem hagyják „egy nemzet regenerálását, tökéletesítve a sza- bálytalan igékről való teóriájukat".

0 0 0

V Á S Á R O L J O S Z T Á L Y S O R S J E G Y E T , mert az j ó és mert a sorsot párviadalra hivni nemes és uri foglalkozás. Aztán olvass pikáns regényeket, járj el a kávéházba, szórakozzál a mulatóhelyeken és várd, amig kihúzzák a sorsjegyedet. Minek dolgoznál, felebarátom, m i k o r állami értékpapír tulajdonosa v a g y ? A ma- gyarság a te két kezed munkája nélkül is talpra*áll, sohse félj.

Te csak kisérd figyelemmel a nyerők listáját, a többivel ne törődj. Ha pedig megunod a főnyeremény k i v á r á s á t : végy még egy sorsjegyet, aztán még egyet, sőt még egyet, ráadásul még egyet és végül akár ezret is, hisz nemes gesztusokkal az állam- vagyont szaporítod és még, ráadásul, eseüeg, véletlenül, netalán

— szerencséd is lehet. Igaz, hogy kissé hazárd mulatság ez, de hatósági ellenőrzés alatt áll, hatósági jóváhagyás mellett működik, hát neked is szabad, hatósági ellenőrzés alatt és hatósági jóvá- hagyás mellett — hazardírozni. Ha tiltott kártyajátékon érnek, megérdemled a büntetést, Vásárolj tehát osztálysorsjegyet, mu- tass be ilyen áldozatot a Hazárd istenének — és akkor becsü- letes állampolgár vagy. Az pedig ne fájjon neked, ha — fölös számú sorsjegyed dacára — mégsem nyersz. Vigasztalódjál azon, hogy nem nyerhet mindenki. Végre i s : az osztálysorsjáték nem azért teremtődött, hogy — éppen te gazdagodjál meg. Számodra marad az a felemelő érzés, hogy — ha szerencsétlen maradsz az osztály- sorsjátékban — biztos szerencséd lesz a szerelemben. És ez se megvetendő d o l o g !

bástyái Holtzer Tivadar.

— Cimképünkhöz.

A szegedi kereskedő-kongresszus, melyet az GM KE rendezett az ottani kereskedők szövetségével együtt, alkal- mat adott arra, hogy egynéhány kitűnő, európai művelt- ségű és ízig-vérig magyar kereskedő nevét felszínre hozza és a szűkebb szegedi miljőből országosan ismertté tegye.

Ezek közül való -bástyái Holtzer Tivadar, aki azoknak a müveit és koncepció* kereskedőknek fájából van fa- ragra, akik más szerencsésebb országokban a kereskedel- met liosszu nemzedékek során keresztül tiszteltté, becsültté és keresett hivatássá tudják tenni. Elnöki megnyitója, amelyet Szegeden tartott a kongresszuson, a közgazdasági kérdések egész tág horizontját érintette és alig volt aktuáli* gazdasági probléma, amelyet bástyái Holtzer Ti- vadar lucidus elmével ne világított volna meg. A Sze- gedi Kereskedők Szövetsége komoly közgazda-ági faktorrá lett azóta, hogy Holtzer intézi az ügyeit.

bástyái Holtzer Tivadar (eddigi életét illetőleg elég volna azt mondani: dolgozott, munkálkodott, fáradthatat lan energiával vezette a maga üzemét és ezzel előbbre vitte a magyar kereskedelmet. Már itt pontot lehetne

tenni és megállni, hiszen ebben a szerencsétlen korteskedő, politizáló országban ez is érdem.

Azért nem a számok rideg embere, amint várni lehetne, felettébb fogékony a kulturális ós szociális kér- dések, a népegészség problémáival szemben, amit bizony nemcsak Magyarországon, do világszerte igen kevés köz- gazdasági tényező mondhat ol magáról. Igen kevés em- ber akadt hazánkban eddig, aki a sport és lestnevelés nemzet fenntartó szükségességeit felismerte volna. A fel ismerések, ha egyáltalán vannak, ujabb keletűek és ere detfik a háborúban szemünk elé keveredett angol pél- dán keresendő.

bástyái Holtzer Tivadar jó régen elnöke már a Szegedi Athlétikai Clubnak, Magyarország e huszonkét esztendeje fennálló vidéki |Kjrtegycsületének. Az ő szor- gos, fáradhatatlan munkásságának eredménye, hogy ez a sport-club Magvarország egyik legkiválóbb sportegyesülete lett. I

Egy pár perci® megálltunk, meg kellett állnunk, hogv üdvözöljük Fástvai Holtzer Tivadart a magyar nem- zetnek ezt a gazdasági és társadalmi téren csendesen, (le annál eredményesebben küzdő becsületes polgárát.

Jegyzetek

intézményekről s emberekről.

(Befejező közlemény.)

IIu megváltozik az ember, megváltoznak az állami ós társadalmi intézmények. I)e változik e az ember?

*

Hipnotikus kutatásait leiró könyvében Lómbioso el- mondja, hogy egy reggel C. S. nevü tizennégy esztendős leányhoz hivták el, orvo i minőségbeli. A legkülönösebb és legérthetetlenebb tüneteket észje't • az olasz tudós ennél a leánynál. Igy ha, például, nagy távolságból hirtelen fel- villanó sugarat bocsájtott a leánv fülére, sugarat, amely egyáltalában nem érintette a szemet —- a leány kedvetlenül, sőt izgatottan kiáltott fel: Ön meg akar vakitani engem! S egyúttal védőn tartotta kezét a füle felé. A leány szaglószerve is át volt helyezve. Ha rendkívül erős szagú ammóniákat tartott a leány orra alá, nem mutatkozott semmiféle hatás. De a lábfejéhez közelitett legenyhébb illatot is rögtön megérezte s lia kelle- metlennek találta a szagot, testének ideges rángatód/úsa közben emelgetto lábait.

Lombro*onak nem ez volt az egyetlen ilven esete s nem is Lombroso az egyetlen, aki leir ily különös eseteket, amelyekben egyes érzékszervek transzponálódtak, vagy egyes érzékszervek működési köre mélyrehatóan kitágult.

Carniagnole a Giornale deli Academiaban leirt egy leányt, aki a kezével s lábával látott. Despino megemlékezik egy ueuchateli tizenegyéves leányról, kinek a hallása külön- böző testrészekbe, igv a kézébe, könyökébe ós vállába helyeződött át. ^

Mindezeket a többé-kevésbé hiteles formában történt följegyzéseket nagy kételkedéssel fogadta a tudomány hi- vatalos világa s Lombroso lelke* védől>eszédét a szellemi

P A R F O M O é s k o z m e t i k a i

k ü l ö n l e g e s s é g e k COTY, HOUBIG ANT

b'ORSAY, ROGER GAL KOSZTELITZ KALMAN, V., Dorottya-utca 12.

(8)

e r ő k n e k oly s ü r ü n e l ő f o r d u l ó a g g k o r i o ' g y e n g i l t é é v o l s m i s z t i c i z m u s r a v a l ó h a j l á - a v a l m o g r u ' á ztu. E f e l j e g y z é - sek a z o n b a n 192 l - b e u ' i s m é t felelevenedtek e l ő t t ü n k e g y a n g o l o r v o s n a k s z i n t e regényes k i 6 Jetei k a p c s á n : az. élet- t a n n a k e g y l o n d o n i t a n á r a e d d i g ismeretlen i d e g v é g z ő d é - seket és i d e g v é g k é s z ü l é k e k e t fedezett fel a b ő r b e n , o l y i d e g v é g z ő d é s e k e t , a n e ' v e k n e m a b ő r n e k e d d i g k i d e r í t e t t m ű k ö d é ét v é r z i k , h a n e m a m e l y e k e g y é b ér ékszorvi f a r k • t i ó k r o , i g y a l á t á s r a , h a l l á s r a , s z a g l á s r a e n g e d n e k kö- vetkeztetni. E z e k a z i d e g v ó g k ő rzQlékek s a t n y á k és el- koi'<-osodtak, teljesen d e g o o e ált p a i á n y i kis k é p z ő d m é - n y e k , a m e l y e k n i a m á r ( v a g y t a l á n m a m é g ) s e m m i f é l e é r d e m l e g e s m ű k ö d é s t n ő m t u d n a k k i f e j t e n i .

*

A csoda csak a d d i g csoda, a u i i g m e g nem s z o k t u k , l i o g y v a n .

A b ő r n e k p d d i g felderített m ű k ö d é r e is r e n d k í v ü l s o k o l d a l ú ; b e n n e v a n n a k elhelyezve a. t a p i n t á s n a k , a Ili dog- és m e l e g é i z é s n e k s a f á j d a l o m é r z é s n q k k ö r n v é k i idcg|<és/ülékei. Kr/ékszerveinek s z á m a m á r r é g ó t a n e m ö t , h a n e m niindonosotro j ó v a l t ö b b ; s z á m u k a t m a m é g n e m is l o b o t , s t a l á n s ó b a 0111 lesz lohctrégos v é g é r v é n y e s e n m e g á l l a p í t a n i . A z e m b e r b e n , m i n d e n é l ű testben, á l l á n d ó a n f e j l ő d h e t n e k u j érzékszerv o k , vagv a most u i é g l a p p a n g ó élők ós m ű k ö d ő k az é l e t m ó d változásai n y o m á n erő-ebbe'i k i f e j l ő d b o t n o k . a m e g l e v ő k t ö k é l e t e s e d h e t n e k , m ű k ö d é s ű k s z á m t a l a n á r n y a l a t t a l b ő v ü l h e t , s z ű k ü l h e t . A k u l t ú r e m b e r .szaglószerve s<ik t e k i n l o t l . o n visszafejlődni,011 v a n ; solTörök ós a v i a t í k u s o k o l y m ű k ö d é ö k r e h a s z n á l j á k fel érzékszerveikot, m e l y e k r e e d d i g ós i[v m é r l é k b o n n e m voll sem a l k a l o m , sem szűk-ég. Az. e l e k t r o m o s s á g és m á g i i o s r é g v a l a m e n n y i j e l o m ó g ó t m a m é g nem t u d j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i s n y i l v á n , j i o m c s a l ó d n a k a ' o k , a k i k ennek o k á t a b b a n g y a n í t j á k , h o g v a v i l l a m o s - á g és m á g nesség nem r é g ó t a s z c e j i o l az o m b o r éleiéi m i . Jeli át nem r é g ó t a n y ú j t a ' k a l m a t ú j s z e r ű m ű k ö d é s e k kifejtésére.

*

A z é r z é k s z e r v e k n e k e e m z o ' l é k e k e n át v é g b e m e n ő f e j l ő dé őre igen fontos h a t á s a van a n n a k , l i o g y a szervezel é l e t m ó d j a é- életfeliéto'ei m i l y e n i n g e r e k kérésé ét v a g v körű'(Vét teszik s z ű k égőssé. R é g i * t ö r v é n y , h o g y a szük- séglet s a. m e g s z o k á s szervet t u d t e r e m t e n i . J e l e n s é g e k e t l á t u n k , amelyeket, m a m é g ne n t u d u n k m e g m a g y a r á z n i . E g y i k e m b e r r á n é z a m á s i k r a s rá t u d j a e r ő s z a k o l n i p a r a n c s a i t , m e g t u d j a f o s z t a n i a k a r a t á t ó l s h e l v é b o ül teti a m a g á é t . A z e m b e r , az é l ő l é n y m o z g á s i k ö r e , h o r i z o n t j a n y i l v á n k o r l á t o z o t t , p é l d á u l , a világleslek' éle tóhoz k é p e s t ; de e g v pontvéd a j ö v ő b e nézve, v é g t e l e n ü l g a z d a g n a k , s z i n t e h a t á r t a l a n n a k l á t s z i k . A b ő r n e k a z i t é r k é p e , melyet az a n g o l t a n á r felfedő-é-e elénk torit.

ilyen végtelen leliotősógeket, i l y e n h a t á r t a l a n n a g y biro- d a l m a k a t m u t a t meg'. A hi'/ő szem jóleső, k a l a n d o s v a g v g y a l u t a z z a be e b i r o d a l m a k a t s l e n d ü l át a h a t á r o k o n , melyeket a kétely e m e l . A z a. b i t ü n k , l i o g y j ó v a l t ö b b é r z é k s z e r v ü n k volt, van és lehet, m i n t t u d j u k , m i n t g o n d ő l j ü k : volt, de elveszelt, v a g y o'osökevéiiyesedetl ; v a n , o a k nem t u d u n k r ó l a s n e m t u d j u k h a s z n á l n i ; lehel, lm n e m z e d é k e k e n á l sz.ük é g ü n k lesz rá k i t e r e m t j ü k m a g u n k b ó l .

M o s t kót s z e m ü n k v a n , d o g y a k r a n v a g y m i n d i g , k i n e k n e m kevés e kettő a m e g é l h e t é s , a g o n d o k , hitet- len é l e ' i i n k k ü z d e l m e i b e n , vagv a k u t a t ó asztal l á m p á j á - n á l , a n i k o r c s ü g g e d ő n a s e m m i s é g b e n é z ü n k , v a g y ami- k o r l e g k e d v e e b b v a g y l e g g y ü l ö l t e b b e m b e r ü n k k e l szem- h e n á l l u u k a p i l l a n t á s u n k ) m e l y b e n s ő j é b e a k a r h a t o l n i , t e h e t e t l e n ü l p a t t a n lo b ő r e p u h a f a l á r ó l . . . M i é r t no re- m é l j ü k , h o g y egyszer t a l á n m e g l e s z a h a r m a d i k szé- n i ü n k , a s z e m , m e l y v a l ó b a n l á t és v a l ó b a n v é d ? T a l á n i s m é t k i f e j l ő d n e k b ő r ü n k ele-enevé zedett l á t ó k é s z ü l ó k o i s l á t n i f o g u n k ogyszor egész, b ő r f e l ü l e t ü n k k e l , é p p u g y , m i n t a h o g y most t a p i n t a n i s f á j d a l m a t é r e z n i t u d u n k vele.

T a l á n v a l a h o l a s z i v ü n k k ő z e t é b e n , m e l l ü n k k ö z e p é n f o g k i i e k i n l o n i b e l ő l ü n k , m i n i di<zes n a g y vívóig, mely b ő r ü n k titokzatos földjVsből f a k a d t .

*

A t u d o m á n y e d d i g t ú l s á g o s a n azt v i z s g á l t a , h o g y mi volt és m i v a n . M a j d n e m teljesen e l h a n y a g o l t a a/l a k é r d é s i , h o g y m i lesz. M é g v i z s g á j a t o k b a is a l i g bo o s á j t k ő z i k , m i h e l y t a h o l n a p t ó l és h o l n a p u t á n i ó l van s / ó .

A z i : o ! a t é ' u is, a u i ü é - z o ' is. F e l a d a t é n a k t o k i u l i a t e g n a p f m a l e í r á s á t , f á r a d h a l a t l a n u l tud a d a t o k a t g y ű j t e n i , l i o g y f o t o g r a f i k u s h ű s é g g e l vrtjjy lestői eleven ,réggel e l ü n k pállil.sa a n i u l l a l és j e l e i d . A j ö v e n d ő előtt a z o n b a n olfoili a r c á t .

Passzív ez a t u d o m á i i v , h i t é l t é n v>. a z i r o d a l o m . A k t í v t u d o m á n y r a és h i v ő m ű v é s z e t r e v á g y u n k . T u d o m á n y r a , mely k i i l a l j a és i r á n y í t j a a h o l n a p u l , i r o d a l o m r a , nu-lv l á t n ó k i v i l á g o s s á g g a l és elloiiá llliatal bili erővel f á k l v á z z u elénk a |övő j ó ós h a t a l m a s e i n b o i o t .

* V á l t o z i k - e az e m b e r ?

A uiiillal k u t a t ó t u d o m á n y azt feleli, hogv v á l t o z i k az e n i b e i i tesl. Á t n i a k u l i i a k a z érzékszervek, b a r á z d á l ó d i k a z a g y v e l ő , a m a i e m b e r n e k t ö b b a k u l l u r á j a s f ö l ó n y eve n m e g g a z d a g o d o t t a t e c h n i k á j a .

E r k ö l c s i élole a z o n b a n a l i g k ü l ö n b ö z i k a közel vagy r é g m ú l t emberek erkölcsi életétől.

R e m é l h e t j ü k - e , h o g y a Utó és lélek erkölcsi szervei m e g é r n e k v a l a h a is a j ó s á g e s z m é j é n e k b e f o g a d ó - á r a ? H o g y az e m b e r e k m i n d e n cselekedetéi l e g a l á b b is a segitö kö/öu.v f o g j a i r á n y í t a n i ?

Itt a bit s z ó l a l m e g o r g o n á s h a n g j á n , itt a hit v i l á g i t száz e v a n g é l i u m i g v o r t y á v a l .

l)e e bit n é l k ü l érző és értelmes lény egy lépést sem tehet. E Ilit n é l k ü l n e m érdemes l e í r n i egy sort som, n e m ' é r d e m e s s/édui e g y szót sem, nem é r d e m e s k é z b e v o n n i e g v k a l a p á c s o t som, n e m érdenies e l h i n t e n i egy » magvat sem a földbe.

E b b e n h i n n i kell.

H i n n i k e l l , liog-v ö n t u d a t r a é b r e d az e m b e r s m e g hit ja, h o g y m i n d e n , m i él, m i n d e n , m i h o l t , s i n , és d a l o l ó testvér, egy ö l b ő l f a k a d t , e g y a n y á t ó l k i s z a k a d t rabtest vér.

H i n n i kell, h o g y á r v a és s / o u v e d ő r a b a F ö l d , h a nem t á t j a a N a p o t és H o l d a t , a Véiiusl és J u p i t e r t , s á r v a és szenvedő rali a.z eiiilwr, lia nem l á t j a m i n d e n m i l l i ó einbei leslvé é| és á l ' a l f i a l és v i i á i g l e á n v á l a f ö l d ö n , a f ö l d alatt és f ö l d felett.

(9)

Hinni kell, hog'.v leomlanak a határok ós egymás felé nyúlik millió és millió szenvedő é.s vak kéz. Hinni kell, hogy sír a föld, inert "ninc-s hídja, mely összekösse a holddal, ó/s hinni kell, hogy ezt a hidat a közös emberi munka fogja megépíteni. Hinni kell, hogy süket a vég- telen űr, mert nem hallja a dalt, a százmilliók dalát, az egyesült, a kibékült, az egymásra, talált, a szív bé- kéjében s az értelem fölver izzásában egyesült összes em- beri, szájak boldog' é.s háladatos himnuszát az élet istenéhez.

Hinni kell, hogy Iré fog' épülni a közös munkának ez a hídja, hinni kell, hogy el jön a nap, melyen felhar- san ez a dal, liinni kell, hogy testvérünk minden em- ber, minden állat ós minden növény. Hinni kell, hogy holtak vagyunk, mig ezt. nem hisszük. H i n n i kell, hogy feltámad e hitben az ember.

Ebben hinni kell, hinni kell.

Földi Mihály.

Levél.

Most levelet írok, mert itt az óra — Titokzatos szavak egymásba róva.

A szomorúság lám itt csupa tinta, És lengenek a szavak, mint a hinta.

Mit őszi szél hajt neki a világnak.

8 ez ákombákom és e szarkaláb:

A hetük, s arcunkra hintett virág, Ez fekete tintával irott bánat, Az lekonyult ránc mi arcunkon támadj Az ember is csak hervadó virág. 4

Virág, világ, — szonj; játék a szavakkal, Mi mégis néha multakba marasztal, Az élőt, eliramlik mindhiába,

Hiába vagyunk egyszer Indiába, M i is lehullunk majdan a haraszttal.

Rég volt hogy láttalak, bocsáss meg kérlek, A dalaim nyomába most nem érek,

A (éli szél dudál én egyre hallom

8 tavaszszal tüske nő majd minden halmon — És más virágra most ugyan ki várhat ?

Ez a virága az álomkinálynak.

Barthii Ferenc.

E m l é k .

Irta: PÁLOS FRIGYES.

(3) (Kis r e g é n y . )

Ahogy valaki leirta nekem, puha, bemondó ernyedt- ség ömlött végig magas, sovány alakján s tagjai lazán, pettyhttdten mozogtak. De ezzel szemben egy nagy név, egy hatalmas birtok örököse volt s királyi her- cegekig vitte fel származását Már kimerült az élet- ben és elfáradt a céltalanságban, egyedül élt palotájában s már nem bántotta a magány Egy szálloda hall- jában megismerkedett Sophie kisasszönynyal s úgy érezte, hogy az élet még lehetséges számára és valami- féle homályos cél is elképzelhető, — ha csak ez a nő az oldalán van. Ez a sejtelme meggyőződéssé vált, amikor bátyám elhagyta a kisasszonyt. Feleségül vette őt, boldog volt vele s most eljött ide a városba. Azt

hitte, hogy szép és romantikus gesztussal cselekedett s várta, hogy ezzel régi, gáláns múltja megélemedik.

Egy percre sem remélt feleségétől szerelmet, de bizott abban, hogy az értékelni és becsülni fogja benne ezt a gesztust. Ám amint hozzánk érkezett, meglepődve látta, hogy anyagilag és erkölcsileg is oly kitűnő házas- ságot kötött, amely megfelelt családja akaratának és a hagyományok kívánalmainak. Mindig tiltakozott ezek ellen s most mégis olyan helyzetbe jutott, mintha végül meghajolt volna parancsaik előtt. Ez a látszat bosszan- totta és lehangolta.

De asszonyának szép fiatalságában csakhamar megvigasztalódott. Nagyon megkedvelte apósát, igen tetszettek neki a jól felszerelt, hatalmas birtokok, a gazdag gyűjtemények s városunkat egész csinosnak találta.'

A grófnő is boldog vQlt e napokban, mert újra atyja mellett élhetett, akin gyerekkorától fogva szeretettel csüngött. Múltjából semmit sem bánt meg, csupán azt, hogy e szeretett embernek oly mély fájdalmat okozott.

Hat éve vágyott haza hozzá, hogy a szemébe nézzen s megértesse vele a megérthetetlent, hogy megvigasz- talja, S ez most sikerült neki. .

Vidámnak és elégedettnek látszottak mind a hár- man Ahogy pompás fogatjukon végigszáguldottak a városon, az emberek úgy néztek rájuk, mintha a bol- dogság és a szerencse szekere hajtott volna el előttük.

S oly zárkózottnak és elérhetetlennek is tűntek fel, mint a boldogság és a szerencse. Már két hete voltak váro- sunkban s még senki sem tudott a közelükbe férkőzni.

A kíváncsi türelmetlenség a tetőpontjára hágott.

Városunk nagy nyári ünnepélye közeledett, amelyet védőszentünk Szent-István napjára rendezünk minden évben, ősi szokás szerint. Magas, széles sátrak emel- kednek ilyenkor a folyó mellett, hogy befogadják a hata'mas vendégsereget. Szines lampionok fényvonala kígyózik a partokon át. Kivilágított, felvirágzott hajók úsznak a ragyogó vizén amelyet a zene hullámai fod- roznak. Gyönyörű rakéták sivítanak fel a meleg, nyári éjszakába, ahonnan a hulló csillagok gyönyörűbb rakétái villannak felénk. S a Szent-István hegyről az ágyuk hangos üdvözlése köszönt bennünket.

Máskor ez időben már lázas szerénységgel folyt a rendezés munkája, de idén valami súlyos feszültség ülte meg a lelkeket s vontatottan indult el a készülő- dés. Ennek az ünnepélynek vagy husz esztendőn át az államminiszter voit védnöke. Mindig is megjelent rajta s még a fővárosból is lerándult hozzánk e napra, ame- lyet gyerekkorában annyira megszeretett. Fehérruhás lányok virágcsokorral, a polgármester üdvözlő beszéd- del várták őt s az ő szavai nyitották meg a mulatságot.

Ez évben is küldöttség kereste fel a minisztert, hogy a védnökség vállalására kérje. Ám ezúttal is, mint most már hat esztendőn át, a grófnő szökése óta bár vállalt védnöki tisztet, az utolsó percben mindig lemondott róla. Az idei igéretét már nem vették komo- lyan. Senkisem remélte jövetelét. Ezért egyáltalán nem is készültek reá, nem rendeltek számára sem virág- csokrot, sem fehérruhás leányokat és a polgármester sem tanulta be hagyományos beszédét.

Eljött az ünnepély napja s már délután megindult városunk népének vándorlása a folyó felé. A nap éppen lehanyatlott, amikor az utolsó vendégcsapatok végig- vonultak az utcákon. Lassan este lett, kigyúltak a lam- pionok, a kivilágított hajók tündéri ragyogásban lebeg- tek a vizek felett, egy elsietett rakéta röppent fel. A polgármester éppen meg akarta adni a jelt a kezdetre.

De ekkor egyszerre nagy zúgás támadt a tömegben. A miniszter fogata robogva közeledett, galoppban felhaj- tott s megállott a díszsátor előtt. A miniszter és a

(10)

.216

grófnő és a gróf szálltak ki belőle. A díszsátorban erre minden összezavarodott. Városunk előkelő társadalma e nem várt esemény hatása alatt egészen a fejét vesztette.

Mintha a lábak meggyökeredztek volna, senkisem tudott előlépni, hogy fogadja az ünnep védnökét. Ő maga ott állt a bejárat előtt s várta a rendezőket, hogy szokás szerint a sátorba vezessék. A tömeg elnémult.

Ö keresve körülnézett, majd belépett a sátorba, ahova a grófi pár követte. A zavar itt ezzel még csak növe- kedett. Ösztönszerűen meghátrált elölte a társaság s egyetlen hang sem üdvözölte az érkezőket. A csend már fenyegetővé vált. A szivek megpatlanásig feszültek az izgalomban. Végre a miniszter mentette meg a hely- zetet. Szokott derűs mosolya végig ömlött kerek arcán s könnyed hangsulylyal beszélni kezdett.

— Igazán megható, — mondta, — ez a szeretet, ez a ragaszkodás, amelylyel fogadnak. Mert az igaz szeretet, a mély ragaszkodás az, amely már nem talál szavakat arra, hogy kifejezze magát. Örömmel jöttem ézért ide' s magammal hoztam leányomat és vömet, akiket, amennyiben nem ismernék őket, ezennel be- mutatok önöknek.

A társaság fellélegzett s a feszültség alól most még nagyobb erővel tört ki a reménytelen kíváncsiság, a megrémült türelmetlenség. Nagy kavarodás kerekedett.

Mindenki az előkelő vendégek közelébe akart jutni s az ildomos társaság tagjai udvariatlanul lökdösték egy- mást. Egy kérdés reszketett minden ajkon, egy kérdés sugárzott minden szemhői, itt kimondhatatlan kérdés.

S a félelem, hogy mégis kipattan egy szó, csak egyet- len szó összeharapta az ajkakat s újra megbénította a meginduló mozgást. Újra terhes csend borult a társa- ságra. Feszült, kényszeredett helyzetekben mereven állottak az emberek. S ekkor egy hang élesen/rikácsolva törte át a csendet az alpolgármesterné hangja.

— Mi újság Párisban?

Ez a feltűnően alacsony, kövérkés asszony, aki hires volt gonosz nyelvéről és bátyám iránt érzett remény- telen szerelméről most közvetlenül a grófnővel szemben állott kihívó tartással. Cserepes ajkai különben sem tudták eltakarni lapátszerű, sárgás fogainak kiálló sorát, de 'ebben a percben félelmetes aránynyal tárultak szét,

mintha egész lelkét rajluk át akarta volna kiönteni. Az emberek egészen megdermedtek, arcuk elsápadt meg- nyúlt, szemük lehunyódott. A grófnő nyugodtan mérte végig az alpolgármesternét. Szeretettel, melegen és nevetve beszél e férjéhez majd a társasághoz fordulva.

— Nagy újságot hozunk Párisból. Vagy talán már tudják is. Egy honfitársunk, akit mindnyájan igen jól ismernek, nagy dicsőséget szerzett városunknak. Az egész francia közönség és kritika osztatan tetszése mellett adják a darabját Párisban s az akadémia nagy dijával tüntette ki őt

Most megoldódott a dermedtség, az arcok kipirul- tak, a szemek tágra nyiltak, a társaság egyszerre szórós gyűrűbe fogta a minisztert és a grófi párt s a kérdések özönével árasztotta el őket.

A miniszter vetett végett a kinos jelenetnek. Meg- adta a jelt az ünnepély kezdetére. Városunk zenekarán s népünk ajkán egyszerre megcsendült nemzeti him- nuszunk A Szent István-hegyen megszólaltak az ágyuk s a rakéták szines raja sivítva röppent felfelé. Mintha minden bátyám dicsőségét zengte volna.

Másnap valaki felvetette azt az eszmét, hogy a nagysikerű drámát nálunk is elő kellene adatni. A gon- dolat némi visszhangra talált. Bátyám régi barátai és megmaradt jóakarói lázas buzgalommal fogtak e terv megvalósításához.

Ma már megvan az a határozott sejtésem, hogy áz egész dolog mögött a grófnő állott s az ő szép,

fehér keze mozgatta az embereket. A műszaki tanácsos és az alpolgármesterné nem tudtak felejteni. A sebek, amelyeket bátyám ejtett rajtuk, nem hegedtek be, sőt most még inkább felszakadtak Velük érzett az alpolgá - mester s vele együtt az ő egész számottevő pártja is.

Ezek felháborodással tiltakoztak. De ez elég volt ahhoz, hogy a polgármester más véleményen legyen. Fia ugyan ott viselte arcán bátyám kardjának nyomait s neki ma- gának is volt mit szenvednie a kard tulajdonosától.

Ezúttal minderről megfeledkezett. Ő maga állott a moz- galom élére, amely a darab előadását kívánta s túl- súlyban lévő pártja szorosan követte. Amikor egy napon az államminiszter is nyíltan hozzájuk csatlakozott, a harc körülberül eldöntött lett volna, ha egy nagy aka- dály nincs még előttük

Színházunk, amely egyszerű, felemelő arányaival a főtéren áll, régi, nemes és tiszteletreméltó hagyományok székesháza. Éz az épület városunk egyik büszkesége 's egyik legrégibb otthona a színművészetnek hazánkban.

Az uralkodó család első, nagy őse alapította - meg és azóta is az uralkodóház állandó támogatását élvezi s császári intendantura igazgatja kényes Ízléssel és tagad- hatatlan hozzáértéssel. Színészei mindig a művészi erő, a tehetség valóságos birtokosai voltak. Irodalmunk uj klasszikus korának úttörői és hősei benne látták elő- ször megelevenedni költészetük örök életű alakjait. Ezek- nek az úttörőknek, ezeknek a hősöknek, ezeknek az alakoknak lehelete lengette színpadát és patkó alakú nézőterét. Ez a levegő, amely valamikor szabad és tiszta volt, ma már egy kissé megposhadt, mert óva védték minden friss légáramlat elől. Évtizedek óta csak halott költők művei előtt nyiltak meg a hatalmas kapuk.

A hagyományok rideg, merev ellenkezését kellett hát megtörni még, hogy az élő költészet bevonulhas- son színpadunkra. Hosszú küzdelmek után a siker tény- leg intett bátyám pártfogóinak. A darabot meghozatták Párisból s az intendantura elfogadta előadásra. A mun- kát lefordították nyelvünkre s megkezdődtek a próbák.

Emlékszem, újév napjára tervezték eredetileg az első előadást, de uj intrikák érvényesültek. Már ugy volt, hogy nem is kerül műsorra a darab. Végül mégis február 15-ére kitűzték a bemutatót s erre meghívták a szerzőt Párisból.

Váro-unk ekkor döntő jelentőségű eseménvek elő- estéjén állott. Nem kevesebbről volt szó, minthogy végre megkapjuk a rég óhajtott gázvilágitást és az annyira nélkülözöd központi vízműveket. De bátyám alakjának árnyékában elmosódtak e nagyszabású tervek vonalai.

Minden érdeklődés feléje fordult s ezzel együtt egész közönségünk két szembenálló pártra szakadt. Bátyám pártja mindenesetre nagyobb volt, ám a másik tábor azért szintén sok és tekintélyes hivet számlált.

Végre elérkezett a nap, amelyre oly türelmetlen hévvel várakoztak városunkban. Bátyám vonata délután érkezett s barátai, Arany-Szarvas-beli társasága s még igen sokan nagy tömegben fogadták a pályaudvaron.

Mi, gyerekek szintén elébe kívánkoztunk mindenáron.

Hisz, mióta az első hirek felreppentek bátyánkról, csak róla beszéltünk rejtekeinkben s jólesően élveztük pajtá- saink előtt fölényünket, amely érdemünkön kivül most oly bőven árasztott el bennünket. De apánk, amint elébe terjesztettük kérésünket, akkora szigorral förmedt ránk, hogy nem mertünk kimoccani. ő ebben az időben feltűnő ideges állapotban volt s néha hetekig nem hagyta el házunkat. Ezen a napon alig birt magával s fáradhatatlanul járt fel és alá szobájában. Talán mert félt a fiával való találkozástól s félt attól is, hogy bá- tyám nem jönne haza, elkerülne bennünket. Vagy talán csak azért gondoltam ezeket, mert magam igy éreztem.

(Folyt, köv.)

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :