DR. BÜCHLER SÁNDOR:

Teljes szövegt

(1)

DR. BÜCHLER SÁNDOR:

A GOLDZIEHERÉK CSALÁDFÁJÁRÓL

KÉZIRAT GYANÁNT.

t x y u x N Q i VÍV M U N Y X U W

(2)

A M agyarországon és az o sz trák örökös ta rto m á n y o k ­ ban lakó z sidókat II. József k ö tele zte állandó családnév viselésére. Ügy ta p a sz ta lta , hogy visszásságokat idéz elő, a m ié rt „F am íliák sem m i bizo n y o s v e z e té k -n e v e t, a különös sze m é ly e k pedig sem m i ism é re tes elöljáró n e v e t" nem haszn áln ak . Az e lő fo rd u lt re n d etle n sé g e k kiküszöbölése v égett h a tá ro z ta el a császár 1787 jú liu s 23-án, hogy a k ö ­ vetkező év k e zd e té tő l m in d en zsidó „N ém et elöljáró n e ve t válasszon m agának, s azt é le té n e k tellyes id ejé b en meg ne változtassa". A ugusztus 7-én re n d e lte el a m agyar h e ly ­ ta rtó ta n á c s , hogy novem ber u to ljá ig m in d e n családos zsidó tíz fo r in t p é n zb ü n te té s, vagy n y olcnapi d o lo g té tel terhe alatt írásban je le n tse helysége v ezető sé g én e k, hogy m ilye n n e ve t akar s fo g állandóan v iselni; a b e je le n té s t várm egyei k ik ü ld ö tte k láttam o zz á k a fő rab b iv a l e gyütt, a helység e lö l­

járó ság a pedig őrizze m eg azt.1

1 P e st várm egye le v é ltá ra 1787. évi fasc., a h e ly ta rtó ­ sági re n d e le t száma 28785; Moson várm egye le v é ltá ra 1787, 4126 sz. Jegyzőkönyv. Az o sz trá k zsid ó k ra v o natkozólag A. von C ram er: G esetzsam m lung fü r die Ju d e n sc h a ft (P rag, 1793), 131, 138, 141.

D r B ü c h le r S ándor: A zsidók tö rté n e te B u d a p este n (B u d ap est, 1901), 64— 65, 72, 94— 95.

3 M agyar Országos L e v é ltá r 1770, 1773-iki conscrip tió k .

4 F ritz B a er: Die Ju d e n im c h ristlich e n Spanien I (B erlin, 1929) és II (B erlin, 1936) tá rg y m u ta tó já b a n u ta ­ lások az a d a to k ra ; D r Max G ru n w ald : Sám uel O ppenhei- m er und sein K reis (W ien, L eipzig, 1913), 326.

M agyar Országos L ev é ltá r, P ozsonyi k a m a ráh o z in té ­ z ett levelek, K öpcsény 1689 feb r. 9.

N em egészen új, nem tő lü k idegen valam i vo lt az, am it a z sidóknak a császár in tézk ed ésév el v álla ln io k k e lle tt. O k­

levelek b izo n y ítjá k , hogy M agyarországon m ár a m ohácsi csata id ő tá já n a k a d ta k zsidók, akik családi névnek v o lta k b irto k o sai. T esti jellegzetessége, e red e te , vagyoni helyzete m ia tt v e tte fel vagy k a p ta e k k o r nevét F e k e te M endel, F o­

dor O roszlán, Gazdag Ja k a b , N agy Iz ra e l, Olasz B ona, S ze ­ rencsés Á b ra h ám .2 A köv etk ező k é t század k ú tfő i, főkép c o n sc rip tió k nyom án, gazdag s é rdekes g y űjtem ény á llít­

h a tó össze zsidók n ém et, szláv és m agyar családneveiből.

Az u tó b b ia k töm egében ta lá lh a tó a G yém ánt Á d á m , H orváth M ihály, K u n L őrinc, Magyar G ábor, Ö tves L őrinc, Spanyol Ádám , T ím á r Bence név3, am ely, m in t ahogy sok társu k é, k ülsejével nem is se jte ti, hogy viselői an n ak az elnyom ott zsidó nép o sz tá ly n a k v o lta k tag ja i, a k ik e t II. József e m b e r­

sége a k a rt a polg áro sításh o z közelvinni.

Azok közé, akik m á r a császár né v elren d e lése e lő tt állan d ó c saládnevet v ise lte k , a G oldzieher-csaíád szintén o d a ta rto z o tt. A család N ém etországból hozta m agával n e ­ vét, am elyben m a ra d v á n y k é n t re jtő z ik valam elyik k é zm ű ­ ves ősének foglalkozása.

V alaha az arany- és ezü stm ü vesség e lte rje d t m esterség volt az e u ró p ai zsidók k ö ré b en , a k ik n e k k é sz ítm én y e it szí­

vesen v á sá ro lta k irály i u d v a r, főnem esség, pa p sá g .4 A zsidó aranym űvesek — h é b er nyelven m egjelölésük C óréf — régi o k m ányokban A u rifa b e r, G o ld tsc h m id t, spanyolul Pia- tero néven fo rd u ln a k elő. A sze rin t, ahogy ezek az a ra n y a t m eg m u n k álták , vele b á n ta k , ju to tt k ö z ü lü k egyik-m ásik m este r családnevéhez. E sz te rh áz y P á l n á d o rn a k 1689-ben p á rtfo g o ltja0: A le x an d e r L ebl, „Sido J o b b á g yu n k aranyat E zü stü l v á lo szto ", a kinek ez a pro fesszió ja szerezte meg a G oldschayder nevet. A ki az a ra n y a t vékony lap o k k á v e rte , azon ra jta m a ra d t a G oldschlager név, abból, aki aranyból h u z alo k at, szálak at v o n t ö tvösm unkákhoz, paszom ányra, le tt a G oldzieher. Nagy h írre t e t t szert egykoron H am burg

(3)

arany-eziistkézm űvessége, az e ttő l e lő á llíto tt huzalok any- nyira k e d v e ltté v á lta k , hogy h á tté rb e sz o ríto ttá k az efféle m ilánói g y á rtm án y o k a t.6 H am burgban, am elynek m ú ltja zsidó a ranym űvesekről tu d7, tű n ik fel legelőször Gold- zie h er családnévvel fe lru h á z o tt zsidó. Az aranym űvesség- nek azt a fa jtá já t, am elynek ű zését a G oldzieher család ­ név h írü la d ja , a X V . században S panyolországban szintén gy ak o ro lta zsidó. Egy spanyol a k ta az 1490-iki évből May- mon Z alm ati ja tiv a i zsidót „triador </or“ -nak nevezi8, 9 ami n é m e tre fo rd ítv a G old zieh ern ek , a ran y h u z alt v onónak felel meg.

6 C urieuses und reales N a tur-K unst-B erg-G ew erck- und H andlungs-L exicon 1717, H a m b u rg címszó a la tt; u g y a n itt a régi aranym űvességről G o ld -A rb e ite r és G oldschlager a la tt.

' M. G ru n w ald : P o rtu g ie s e n g rá b e r auf d e u tsch e r E rde (H am burg, 1902) 9, 112.

8 F ritz B a er: Die Ju d e n im c h ristlich e n S panien II (B erlin. 1936), 512.

9 Die M em ciren d ér G lückel von H am eln, herausge- geben von P ro f. D r. D ávid K a u fm an n (F ra n k fu rt am M ain, 1896). 30.

10 Dr. D ávid K a u fm an n : Aus H e in ric h H eines A hnen- saal. (B reslau, 1896), 300.

11 Alább.

12 Moson várm egye le v é ltá ra 1788. évi fasc. 1140. szám.

A G oldzieher-család H am burgból k ö ltö z ö tt M agyaror­

szágba. Még a m ú lt század ele jén is levelekben, ok m án y o k ­ ban a m agyar G old zieh erek szívesen h a sz n áltá k a m aguk ism e rte té sé re a G o ld z ie h erre l vegyest a H am burg és H a m ­ burger nevet, am iben e re d e tü k hely én ek em lék ét ta r to ttá k fenn.

M agyar ágon a G oldzieher m e lle tt a ném et ortográfia ellen ére a család tag ja in á l a G oldziher elnevezés is já rta . Az u tó b b i alkalm azkodás a család n év n ek h é b e r b e tű írá s á ­ hoz. Ez a családnév legrégibb íro tt m egjelenése, m ert m ár G lückel von H am eln a X V II. század végén0 és S im o n de G eldern a X V III. században sz in té n G oldziher-nek írta h éb erü l a csa lá d n ev e t10 és így jegyezte ezt az 1725. és 1731.

években a család egyik h am b u rg i s a rja11. A bban a f e lte r ­ jesztésben, am elyben N ozdroviczky M iklós, Moson v á r­

m egye főszo lg ab írája 1788 fe b ru á r 23-án várm egyéje zsidó lakosságának állandó c saládneveit k özölte, a G oldzieher család h o z zá ta rto zó i to lih ib a k ö v e tk e zté b en G olzihr és G oldzihr m egjelöléssel ta lá lh a tó k .12

Zsidók le te le p ed é se H a m b u rg b an a XVI. század végével.

1577 felé k e z d ő d ö tt. E k k o r a p y re n ei fé lszig etrő l e lvonult spanyol-portugál m árránók k e re ste k o tt m enhelyet, ahol egy darabig színleg k a th o lik u so k n a k m u ta tk o z ta k , de id ő ­ vel titk u k a t fe ltá rv a , n y ílta n v a llo ttá k a zsidó h ite t. Z sidó vo ltu k k itu d ó d á sa u tá n a v árosi tan á cs és polgárság 1612- ben k ö tö tte ezekkel a gazdag, szárm azásukra büszke, n y e l­

vüket, hag y o m án y aik at gondosan őrző jövevényekkel az első szerződést és b iz to síto tta b á torságos m eg m arad ásu k at.

A sp a n y o l-p o rtu g á l g yülekezet m á r m egizm osodott, m ik o r a X V II. század közepe tá já n n é m e t zsid ó k je le n te k meg H am burgban. A ném et zsidók lete le p e d é sé t tiltó h a tá ro z a t g á to lta, e m ia tt ezek a p in n eb e rg i grófság, m ajd a dán k i ­ rályság fe n n h ató sá g a a la tt álló szom szédos A lto n a h elység­

ben la k ta k s a la p íto tta k h itk ö z sé g et, ahol te m e tő jü k e t 1611-ben lé te s íte tté k . A h a m b u rg i p o lg árm ester á lta l egy a ra n y é rt k iá llíto tt és négy h é tre érvényes passzussal j á r ­ ta k be n a p p a l H am burgba ü z le teik le b o n y o lítá sá ra; az o tta n i hatóság elnézésével, később pedig jóváhagyásá­

val lakói a kereskedelem , ip a r te ré n fe llen d ítő i le tte k a

(4)

H an sa-v áro sn ak .13 14 15 A lto n a első zsidó tele p ese in ek egyike és az o tt fejlő d ésn ek in d u lt hitközség e lnöke S panier N ótán b en M ózes, a G o ld zie h erek őse nőágon, m ert Spa n ier N ótán u n o k á já t altona-ham burgi G oldzieher v e tte fele ség ü l.1* Az 1646 novem ber 12-én m eghalt S p an ier N á tán a ty já t, M ózest is figyelem be véve, a G o ld zie h erek legrégibb hite les nyom a nőágon k ö rü lb e lü l a X V I. század végéig k ö v e th e tő . A nőág első ism ert alak ja, noha né m e t zsidónak sz á m íto tták , a S p a n ier névből k ö v e tk e zte tv e , ta lá n a p y re n ei félsziget k i­

v á n d o ro ltja itó l e red t.

13 Dr. A. F e ilc h e n fe ld : Die á lte ste G eschichte d ér deu tsch en Ju d e n in H am burg, M o n a tsc h rift fü r G eschichte und W issenschaft des Ju d e n tu m s, 43. évf. (1899), 271;

Jew ish E ncyclopedia és E ncyclopaedia Ju d a ica H am burg címszó a la tt.

14 Dr. D ávid K a u fm an n : Die M em oiren d é r G lückel von H am eln, 30; D e n k w ü rd ig k eiten d é r G lückel von Ha- m eln, aus dem Jü d isc h -D e u tsch e n ü b e rse tz t von Dr. A lfréd F e ilc h e n fe ld (B erlin, 1920), 24 és id é z e tt M o n atsch rift, 274. S p a n ier N á tán halálozási dá tu m a M. G runw ald: Ham - burgs deutsche Ju d e n (H am burg, 1904), 298 oh, 4005 szám ú sírfe lira t. S p a n ier N á tán rokonsági k a p cso la ta a k is­

m a rto n i W olf-családdal az E rn st W olf á lta l k ia d o tt Die Fa- m ilie W olf-hoz (H. A. D egener, L eipzig, 1924 ) csatolt le­

szárm azási táb lá n .

15 G runw ald: H a m b u rg er d eutsche Ju d e n , 250 oh, 1229.

szám és 275 ol., 2703. szám.

16 G runw ald i. m. 250 ol., 1230. szám.

4' G ru n w ald : P o rtu g ie s e n g ra b e r auf d e u tsch e r E rde, 12.

18 Dr. Max F re u d e n th a l: L eipziger M essgáste (F ra n k ­ fu rt am M ain, 1928), 26, 87, 150.

19 G esam m elte S c h rifte n von D ávid K au fm an n , her- ausgegeben von M. B ra n n (F ra n k fu rt am M ain, 1915), 117— 118, ahol n n = r r w r e r e

N incs ú tb aig a zító a d at, hogy h o n n a n szak ad t A ltona- H am b u rg b a a G o ldzieher-családot i tt a la p ító ős. A H am ­ b u rg b an le te le p e d e tt, vagy az oda A lto n áb ó l b e já rt Gold- z ie h e re k rő l az alto n a i tem e tő számos sírköve n y ú jt tá jé ­ k o z ta tá s t; benne G o ld zieh erre vonatkozó legrégibb s írfe l­

ira t 1694-ből való. E zen esztendő augusztus 3-án b a lt meg G oldzieher Á brahám leánya, H an n a és u g y a n ak k o r G old­

z ie h er Á brahám fia, J u d a .10 A X V III. század e le jérő l Gold- z ie h er-sírk ő a G oldzieher F re u d ch e-é, aki 1711 jú n iu s 1-én sz e n d erü lt jo b b lé tre ; leánya vo lt G oldzieher A brahám M ó­

zes ben S im onnak.16 Az alto n a i sírfe lira to k ta n ú s ítjá k , hogy a G oldzieher-fam ilia a X V III. század első felében m ár e lte re b é ly e se d e tt; a rá n k m a ra d t epitáfium okból k itű n ik , hogy a ham burg-altonai G o ld zieh erek őse az Á bra h á m n e ve t viselte, aki valószínűleg a X V II. század első fe lé b e n s z ü le te tt. U tó d a i közül szám osán az ő em lékeze­

té re v iselték az Á b rah ám nevet, így G oldzieher E frájim A b rah ám is, ki 1746-ban h am burgi tea-kávé-dohánykeres- kedő vo lt.1'

A G oldzieher-törzs a X V III. század legelején le te le p e d e tt H am burgon tú lra is, A m sterdam ba, F ü rth b e . Az A m ster­

dam ba fe lk e rü lt G oldzieher Mózes m in t a Jó zsef V ita a lk a lm a zo ttja és a fü rth i G oldzieher Salam on, v alam int G oldzieher Sám son és Á ron az 1700—1717. években a lipcsei v á sá ro k a t lá to g a ttá k .18

A X V III. században a m eg n é p esed e tt G oldzieher-család egyik ága vagyonban, te k in té ly b e n g y a rap o d o tt. E nnek h o z zá ta rto zó ját, G oldzieher Á bra h á m o t v á la sz to ttá k meg a h am burgi hitközség e lö ljá ró já n a k .19 M ózes fiát A brahám sógorával, B allin É lijával — H am burg igen gazdag

(5)

em berei közé so ro lta visszaem lékezéseiben20 Gliickel von H am eln asszony (1646— 1724). G oldzieher Mózes ben Á b ra ­ hám 1725-ben ta n ú k é n t írta alá a ham burgi B erend Cohen v é g re n d e le té t,21 e n n ek fia pedig M agyarország első országos fő ra b b ijá n a k , a H absburgok h íres b a n k á rjá n a k , W erthei- m er Sám sonnak le á n y á t b írta feleségül. A ham b u rg i városi k ö n y v tár k é z ira ta i közt ta lá lh a tó D ávid ben M esullám F e ib el és R u b en leán y án ak , R eb ek á n ak h é b er házasság­

levele (k e th u b a ), am elyet H am b u rg b an 1731-ben (5491 á d á r 1) ta n ú k é n t írt alá G oldzieher Mózes ben Á brahám és K a ró Dávid B ár ben B o rd e ch á j.22 23 24 25

20 M em oiren, 30 W ; D enk-

w ü rd ig k e iten 25 „ d ie seh r reich e L eute w a re n44.

21 G esam m elte S c h rifte n von D ávid K aufm ann III, 117— 128.

22 M. S te in sch n e id er: C atalog d é r h e b ráisc h en H and- sc h rifte n in d é r S ta d tb ib lio th e k zu H am burg (H am burg, 1878), 162 ol., Codex 335.

23 E sz te rrő l és fé rjé rő l M em oiren 29. 30, 60, D enkw ür- d ig k eiten 24— 25, 37 és az u tó b b ih o z csato lt családfa.

24 M em oiren 267, D en k w ü rd ig k eiten 246, 249, G run- w ald: H am burgs deutsche Ju d e n , 76; Jew ish E ncyclopedia H am b ro ’ Synagogue címszó a la tt; D r. D ávid K au fm an n — D r. Max F re u d e n th a l: Die F am ilie G om perz (F ra n k fu rt am Main, 1907), 320; S. W in in g er: G rosse jüdische N ational- B iog rap h ie, H a m b u rg er M ordechai címszó a la tt.

25 G esam m elte S c h rifte n von D ávid K au fm an n , heraus- gegeben von M. B ra n n (F ra n k fu rt am M ain, 1935) I I I , 117.

G oldzieher M ózest házassága abba a társad a lm i rétegbe em elte, am ely a X V II. század végén és a X V III. század elején az eu ró p ai zsidóságban a szellem - és p é n z a risz to k rá c iá t je le n ­ te tte . Felesége az altonai H ild esh eim Löb és Spanier E sz­

ter leánya v o lt. É rd ek es a jellem zés, am elyet G oldzieher Mózesné an y já ró l a d o tt rokona, G lückel von H am eln asz- szony m em o á rja ib a n : „ E s th e r — írja róla — w ar eine se b t w ackere, from m e, e h rlich e F ra u , die das G escháft gut ver- sta n d en h a t. Sie h a t w irk lic h die ganze F am ilie e rn á h rt und ist im m er m it W aren zum K ie le r U m schlag gereist. Sie b ra u c h te fre ilic h n ich t viel W aren m itzunehm en, denn die L eute habén sich in je n e r Z eit (m it w enigen) begnügt. Sie v e rstan d gut zu red en . G ott h a t ih r G unst gegeben in den A ugen aller, die sie sahen; adlige D am en in H olstein, h a ­ bén sie seh r gern gem ocht.“

E szter fé rje , Löb ugyancsak kedvező m é lta tá s t k a p o tt G lückel von H a m eln tő l, aki így ism e rte ti: „ D ér ist ein Hil- desheim er gewesen. E r w ar zw ar k ein re ic h e r M ann, h a t a b er doch seine K in d e r gut v e rh e ira te t, w ie es in jen e r Z eit üblich w a r . . . er ist von H ild esh eim gewesen, von L eu ten , die sich allezeit gar p rá c h tig g e h alten h a b én .4423

G oldzieher Mózes sógora, Mózes b en Löb a tö rö k u r a ­ lom k o ráb an B udán n e v elk ed e tt, m ajd A skenázi Cebi alto n ai ra b b it, a „C háchám Cebi44 d ö n tv é n y tá r szerzőjét bőkezűen tám o g a tta. Mózes ben Löb fia, M ordecháj, aki G lückel von H am eln F re u d c h e leányával a la p íto tt o tth o n t, L ondonba k ö ltö z ö tt, ahol c sa lá d já t visszahagyva, tíz éven át In d iá b a n j á r t s fo g lalato sk o d o tt és i tt ro p p a n t vagyonra t e t t szert.

K incskereső szerencsés ú tjá ró l h a za té rv e , L ondonban h i t ­ községet s b e n n e tem p lo m o t lé te s íte tt, am ely H a m b ro ’ Sy- nagogue néven 1936-ig állt fe n n .2

A gazdag G oldzieher m e lle tt a X V III. század k e zd e ­ té n szűk anyagi viszonyok közé so d ró d o tt G o ld zih ert is t a ­ lálu n k H a m burgban. G oldziher G o ttsch a lk volt az, aki az 1724— 29-iki években a h am burgi hitközség alkalm azásában á llo tt.20 G o ttsc h alk ben Á b rah ám 1744 á p rilis 25-én té r t ö rök p ih en ő re .2

4

(6)

A bba a vérbe, am ely H eine H e n rik ném et k ö ltő e r e i­

ben k e rin g e tt, belevegyült a G oldziher Mózes családjáé is.

H ein e an y ján ak , P ie rch e de G eldern-nek nagybátyja, a k a ­ landos, v ilá g járt Sim on de G eld ern ö ssze állíto tta a G eldern- c sa lá d fát, am elyen m in t a család h o z z á ta rto z ó já t fe ltű n ­ te tte a h am burgi G oldziher M ózes E speranza leányát, va­

la m in t fé rjé t, a h a n n o v eri G ans N á tá n t és ezek h a t g y e r­

m e k é t.2'

A k é t fiú és a négy leány k ö zö tt, akik H eine H e n rik anyai családfáján szerep eln ek , a legelőkelőbb családi tű z ­ helyhez G oldziher E speranzának Cipóra leánya ju to tt, aki L ip ó t anhalt-dessaui herceg u d v a ri fa k to rá n a k , ulff É lijá n a k le tt a feleség e.26 27 28 C ipóra dessaui h á zá t messze földön tiszte lték , híressé te tte azt jótékonysága, m ind a zsidó tudom ány, m ind a vallásos le lk i szükségletek á p o lá ­ sára fo rd íto tta áldozatossága. C ipóra apósa, uff Mózes B en jám in az an h alt-d essau i h erce g tő l 1694 decem ber 14-én k a p o tt privilégium a la p já n A m sterdam ból h o z o tt szedőket és ug y a n o tt szerzett b e tű típ u sso k a t, hogy könyvnyom dát a la p ítso n D essauban, M endelssohn Mózes szülővárosában;

a nyom da 1704-ig á llt fenn. N em ü zleti haszon k e d v éé rt, h a n em tisztá n ideális célból lé te s íte tte a h é b er nyelvű sa jtó t, hogy a biblia, im akönyvek, zsidó szellem i term ék e k e lte rje d é s é t m egkönnyítse. A dessaui könyvnyom dát hosz- szabb szünetelés u tán G oldziher E speranza veje 1742-ben ism ét üzem be h elyezte; ö n zetlen vállalkozása elism erésre ta r t h a t szám ot, m ivel a nyom da tevékenységének m eg­

ú jítá sa idején m ár h a n y atlásn a k in d u lt vagyoni ereje. J ó ­ lé té t, am ely tám o g a tá st n y ú jto tt sok szegénynek és becses szolg álato t t e tt a zsidó iro d alo m n ak , G o thával fo ly ta to tt hosszú p ereskedése v itte a rem iás felé. Az ezzel járó izg al­

m ak fe lő rö lté k C ipóra fé rjé n e k egészségét, s ie tte tté k h a lá ­ lát. U ra elh ú n y ta u tá n a tö n k re ju to tt özvegy B erlin b e k ö l­

tö z ö tt gazdag, tek in tély es gyerm ekeihez, ak ik n ek k ö réb en 1759 novem ber 18-án h u n y ta le ö rö k re szem eit.29

26 G runw ald: H am burgs deutsche Ju d e n , 250 ol., 1233.

27 Dr. D ávid K a u fm an n : Aus H e in ric h H e in e ’s A hnen- saal, 300; G runw ald i. m. 150 ol. 1230. szám a la tt téves a D essauba való u talás.

28 Dr. Max F re u d e n th a l: Aus d é r H eim at M endels- sohns (B erlin, 1900), 135.

29 F re u d e n th a l i. m. 137— 138. C ipóra fé rje , ulff É lija 1723-ban a sa ját k ö ltségén a d o tt ki h é b e r könyvet Jessnitz- ben, ahová á thelyezte az aty ja a la p íto tta nyom dát.

G oldziher E speranza leányának, C ipórának utódai a X V I I I . század a lko n y a tá n a porosz főváros zsidó társadal­

m á n a k legfelsőbb ré teg é h ez ta rto zta k , „ a u fk lá ris ta " írók, tu dósok, m űvészek fo rd u lta k meg nálu k . A b e rlin i ház sokat m agasztalt szellem i színvonalát, finom ízlését C ipóra női le ­ sz á rm a zo ttja i m agukkal v itté k Bécsbe. F anny, báró A rn ste in N átán Á d á m felesége (szül. 1759 novem ber 29, m egh. 1818 jú n iu s 8.) és Cecília, báró E skeles B ernát neje (szül. 1760, m egh. 1836 április 27.) — héb er n e vé b en G oldziher E spe­

ranza leányának neve ö rö k lő d ö tt — Bécs társadalm i é le té ­ n e k ü n n e p e lt irá n y ító ivá v á lta k .30 A bájos, fe le tte ro k o n ­ szenves A rnstein F a n n y b á ró n é szalonja a bécsi kongresszus a la tt a legelőkelőbb a ris z to k ra tá k , d ip lo m aták , k ö ltő k n e k vo lt gyülekező helye.31

A rn stein F anny lén y é t b ám ulóinak egyike következően fe ste tte m eg:

„Eine hohe, schlanke G estalt, stra h le n d v on S c h ö n h eit u n d A n m u th , vo rn e h m en T ons u n d B etragens, leb h a ften , feu e rig e n A u sd ru cks, sc h a rfe n V ersta n d un d W itz m it fröh- lich er L aune verein en d , n ich t ohne B elesen h eit, u n d frem -

(7)

dér Sprachen tvie dér eigenen m it M eistersch a ft k u n d ig .'1 G oldziher E sp e ran z a leánya. C ipóra u tó d a in a k sorában kim a g a slo tt a ze n e k ö lté sz e t halhatatlan m estere, M endels- so h n-B artholdy F élix (szül. 1809 fe b ru á r 5, H am burgban, m egh. 1847 novem ber 4, L ipcsében).30 31 32

30 G oldziher E sp e ran z a leszárm azo ttjai B erlin b en , Bécs- ben, F re u d e n th a l i. m. 147— 152, 282— 283 és dr. B ern h ard W achstein, Die In sc h rifte n des altén Ju d e n frie d h o fe s in W ien, II. (W ien 1916), 368, 462.

31 A k é t nő v ér je llem rajz a, M. K a y se rlin g : Die jüdi- schen F rauen (L eipzig, 1879), 220— 227; N ahida Remy:

Das jüdische W eib (L eipzig, 1892), 242— 250; Dr. Sámuel K rausz: G eschichte d é r isr. A rm e n an sta lt in W ien (W ien, 1922), 81— 82; Max G ru n w ald : V ienna (P h ila d e lp h ia , 1936);

N achtrage zűr G eschichte d ér Ju d e n in ö s te rre ic h (W ien, 1936) W achstein-rész 70— 72, T aglicht-rész 62— 71. A b e r­

lini társasági é le trő l Ludw ig G eiger: Die jü d isch e Gesell- sc h a ft B erlins im 18. J a h rh u n d e rt (Ja h rb u c h fü r jüdische G eschichte u n d L ite ra tu r, B erlin, 1898), 190— 215.

32 M e n delssohn-B artholdy F élix leszárm azása, F re u ­ d e n th a l i. m. 282.

33 M agyar O rszágos L evéltár, C an ce llá ria i fogalm azvá­

nyok 1707 okt. 4.

34 Az 1736-iki pozsonyi összeírásban a h am b u rg i J o a ­ chim H am b u rg er k isk e re sk e d ő ; Dr. B. W achstein a Hugó G old által k ia d o tt D ie Ju d e n und die Jud e n g e m e in d e Bra- tislava m eg b íz h atatlan gyűjtem ényében, 81— 83.

30 Az 1727-iki c o n sciptio M agyar Országos L evéltár, A cta p a rtic u la ria No. 43, 1727 okt. No. 56.

36 Weisz Iz sák : Á bné b éth h á jó c er (P ak s. 1900). 901, 23. sz.

M ialatt a G o ld z ih e r nőág h a jtá sai B e rlin b e n és Bécs- ben a jószerencse ö rö m ét, ragyogását é lv e zh e tté k , a császár­

várostól nem messze, a m agyar határon fe k v ő K öpcsény- ben, m elynek K itts e e a ném et neve, az é le t nehézségeivel k ü z d ö tte k a h a m burgi G oldziher törzs egyenes leszárm a­

zo ttja i fiágon. Az E szte rh á zy h e rc eg e kn e k ezen a b irtokán, az úgynevezett „hét k ö zsé g “ (Sebá k e h ilo th ) egyikében, G oldziher E ljá k u m G o ttsc h a lk fia M ózes g y ö k e re d ze tt meg, a k i a G o ldziherek m agyar ágának m egalapítója.

F e ld e ríté sre vár, hogy G oldziher Mózes m ié rt szakadt el a H an zav áro stó l? V á jjo n a M agyarországra széledt h am burgi zsidó g y a rm a tb a n esetleg ro k o n ai voltak-e, akik m agukhoz h ív tá k , vagy felszólításuk n é lk ü l a m aga e lh a tá ­ rozásából k ö v e tte n y o m u k at, hogy k ö zelükben keresse bol­

dogulását? H am burg és Magyarország zsid ó i k ö zt a nagy távolság ellenére ö ss ze k ö tte té s á llo tt fe n n m ár a X V II. szá­

zad végén. K ism a rto n i zsidó kereskedő H am b u rg b an és L ip ­ csében szerezte be á r ú it;33 a kism arto n i K óhén Izsák ben Ja k a b 1721-ben A lto n á b a n já rt, hogy o tt m ag y a ráz a ttal k i­

ad ja a peszachi H á g ád á t. A X V III. szazad első felében H am burg és H a m b u rg e r nevűek, ami rá v ilá g ít szárm azá­

su k ra , M agyarország n y u g a ti várm egyéiben sz á lltak meg.

A pozsonyi zsidók 1727-iki összeírása m egem líti, hogy k ö rü l­

b elül 1717-ben k ö ltö z ö tt A m sterdam ból P ozsonyba a bécsi Sinzheim b a n k á r és h a dseregszállító köny v elő je, Joachim H a m b u rg er34 * és felesége R achel. Jo ach im fia, az 1727-iki conscrip tió b an f e ltü n te te tt József n y o m ta tta A m sterd am ­ b an 1757-ben Schw ab M enáchem M endellel együtt a V ikuach Já jin -t. U gyancsak A m sterdam ból é rk e z e tt P o ­ zsonyba 1721 tá já n Volff H am burg és n eje Lea. 1717 felé jö tt Pozsonyba D ávid M arcus H am burg és fra n k fu rti szár­

m azású felesége Lea. U gyancsak ham burgi szárm azású volt a Pozsonyban élő M arcus A rn ste in ern e k Salam on nevű ta n í­

tó ja és a f ra n k fu rti Moyses Drach F re u n d l nevű felesége, k i 1717-ben te le p e d e tt le Pozsonyban.30 A pozsonyi te m e tő ­ ben po rlad a h a m b u rg i Izsák jám bor, jó té k o n y Rebeka leánya, ki 1727 m ájus 24-én ha lt meg.36

(8)

H am burgból rajzó zsidók ú tja nem csak Pozsony felé, hanem m áshova is irá n y u lt M agyarországon. B udára vá n ­ d o rolt a tudós C hálfán Józsua ben G erzson;3' a C hálfán név foglalkozást je le n t, C h álfán-nak h ív tá k héberül a p é n zv á ltó t, a b a n k h á z tu la jd o n o st. A budai Chálfán- H am burger Józsuának fiát Á ro n Juda L őböt, ki ra b b ita n á ­ csosként m ű k ö d ö tt P rá g á b an , 1751-ben rabbinak v á la szto t­

tá k a sopronm egyei N é m e tk e r e s ztú ro n , D eu tsch kreu tz-o n , a g h e ttó n y elvé n Gélemben.™ Józsua fivére, Izsák volt talá n az a jeles tudós s rab b i, k in ek H am b u rg er M enáchim Cevi nevű fia Z alaszen tg ró to n viselt ra b b ih iv a ta lt, ahol 1806 augusztus 16-án fe je zte be é le té t.* * * 38 39 A n é m e tk ere sz tú ri rabbi nővére R ebeka (m eghalt K ism a rto n b a n 1772 m ájus 1) fe le ­ sége volt a szintén H am b u rg b ó l e re d t K ohén A zriel ben C hájjim k ism arto n i ra b b itan á c so sn a k .40

3‘ B ü c h le r: A zsidók tö rté n e te B udapesten, 244, álta la h ely reig azítv a M agyar Z sidó Szemle X X V II. évf. (1910), 88.

a B acharach-család M agyarországon dolgozatában.

38 M andl B e rn át kö zö lte ra b b ilev e lét a M agyar Zsidó Szemle X V III. évf., 388— 391. H ibás leszárm azási tá b lá ja : Dr. B. V achstein: U rk u n d e n u n d A ktén zűr G eschichte dér Ju d e n in E isen sta d t (W ien, L eipzig 1926), 718.

39 H a m b u rg er M enáchém C eviről Dr. R ich tm an n Mózes i. m. 51.

40 S írfe lira tu k S ándor W olf— Dr. B. W achstein, Die In sc h rifte n des altén Ju d e n frie d h o fe s in E isen sta d t (W ien 1922), 81, 137. o.

41 A bécsi zsidó n a g y k ere sk e d ő k re és a lk a lm a z o tta ik ra vonatk o zó an : Dr. Max G runw ald, Sám uel O pp en h eim er und sein K reis (W ien, L eipzig 1913); D r. J. T aglich t: Nachlásse d ér W ien er Ju d e n im 17. und 18. J a h rh u n d e rt (1917); Dr.

B. V ach ste in : Die In sc h rifte n des a lté n Ju d e n frie d h o fe s in W ien. II.

42 A. F. P rib ra m : U rk u n d e n und A ktén zűr G eschichte d ér Ju d e n in W ien (W ien, L eipzig 1918) I, 335, 338, 405.

43 M agyar Országos L ev é ltá r, H e ly ta rtó ság i osztály, C onscriptiones Ju d a e o ru m .

Nem á lla p íth a tó meg, hogy G oldziher M ózest ezekhez a k u ltú rá lt, a ném et v árosi é le te t a m agyar v id ék k e l fe l­

cserélő zsidókhoz vérségi k a p cso la t fűzte-e, ami b efo ly áso l­

h a tta , hogy u tá n u k in d u ljo n .

Z sidók a X V III. században nem k ö ltö z k ö d h e tte k sza­

badon Bécsbe. A m egtelepülés nehézségei okozták, hogy a k o rlá to lt szám ú bécsi zsidó n ag y k eresk ed ő k és szállítók h atalm as gazdasági g é p e z e tü k n e k41 k ü lfö ld ö n to b o rz o tt a lk a lm a zo ttait, b e v ásárló it részben m agyar fö ld esu rak b ir ­ to k ain h ely ezték el, ahol nagylelkű v édelm et k a p ta k . V aló ­ színű, hogy G oldziher E ljá k u m G ottsch alk fiát, Mózest szintén bécsi n a g ykereskedőház vonta H am burgból b e ­ v ásárló n ak K öpcsénybe, ahol nem é rte az a sok zaklatás, m elynek a B écsben lakó zsidók a hatóságok részéről ki vo ltak téve. A főnem esi u ra d alo m b a n n y u godtabb élet ju to tt ki neki, m int a Bécsbe sz orult néhány ham burgi zsidónak.42

G oldzieher M ózes — ahogy hivatalos írás kö z li431735-ben jö tt M agyarországba feleséggel, g y erekkel. Az 1735-iki köpcsényi ö sszeírásban44 m int Moises G etschl fo r­

dul elő, am inek je le n té se : M ózes a G o ttschalk fia. Ez a c o nscriptio Mózes dom inus h e re d ita riu sá n a k D ánia k irá ly á t tü n te ti fel, ami a rra u ta l, hogy a h am burgi zsidók közül való volt, k ik re a dán k irályság te rje s z te tte védelm ét. Nős, egy kis gyerm ek atyja vo lt ek k o r. Foglalkozási ro v atáb a b e v ez ették : „Alys M erces em endas p ro c u ra re sólet, vulgo U n te rh a n d le r.“ Mások m egbízásából v égzett bevásárláso k at, ü zleti k ö z v etíté st K öpcsényben, úgy m int péld áu l a m orva Salom on H a jju d , aki a zé rt k a p ta ezt a nevet, m ert szénát sz á llíto tt a bécsi császári istá lló k n a k , a n ü rn b e rg i Selig- m ann, aki gyöngyöket is v e tt és a prág ai H irsch el P rach .

7

(9)

M időn G oldzieher M ózes m e g v e te tte lábát K öpcsény- ben, i tt 61 zsidó családfő la k o tt, n é hányon tu la jd o n h á z u k ­ ban. G oldzieher M ózes többedm agával az uradalm i k ú riá ­ ban b érelt lakást. A családok tú ln y o m ó an m agyar szárm a­

zásúak v o lta k : m agyar 36, m orva 15, cseh 5, n é m e tb iro ­ dalm i 3, lengyel 2. L egnagyobb részük kereskedéssel fog­

lalk o zo tt, p o rté k á ju k a t n y ito tt b o lto k b a n á ru síto ttá k vagy fa lu z ta k vele lovon s b a ty u k b a n ; ny e rsterm én y e k e t, ezüstöt, re z e t v e tte k . A szabó, üveges, p á lin k a fő z ő ip a ro n kívül k e ­ n y é rk e re se te t n y ú jto tt n e k ik a ta n ítá s , levélhordás, főzés.

Az egyik abból é lt, hogy lak o d a lm a k o n tré fá k a t űzött.

G y erm ekeitől e lta rto tt, foglalk o zásn élk ü li, koldus m in d ­ össze 4 volt. Tíz özvegyasszony é lt a zsidó községben, akik közül h e te n csipkét, paszom ányt k é sz íte tte k .

A község élén a lengyel L azarus A braham ra b b i á llo tt,43 az is k o la re k to rt M ajernek h ív tá k .

Ebbe az idegen hum uszba, a h a m b u rg itó l teljesen e lü tő k ö rn y e ze tb e p lá n tá ló d o tt be G oldzieher Mózes.

A z 1771-iki m osonvárm egyei co n sc rip tio to llh ib áv a l Moyses H a im b u rg e r-n ek nevezi G o ld zieh er Mózest, h á z ta r ­ tásáb a n feleséget és egy 14 éves fiút ta lá l, k e n y é rk e re s e té ­ ről m egjegyzi: A ttrita s vestes d is tra h it, n ullum lucrum h a b ét. Az 1774-ben k é sz ü lt köp csén y i összeírásban, m ely 83 zsidó család ró l tu d , 336 lélekszám m al, Moyses H a m b u r­

ger fele ség é n e k neve „Chajle M oyses". E bben az összeírás­

ban m egjelenik m ár M ózes fia is: Libm an Moyses feleségé­

vel R ejle-ve\ és h á ro m 16 éven aluli fiával, foglalkozása gyapjú- és b ő rk e re sk e d é s.44 * 46

44 M agyar O rszágos L evéltár, U rb a ria et conscriptio- nes fasc. 2, no. 71.

4o S írfe lira ta Mózes E liezer ben A b rah ám n ak nevezi, L. Moses: In sc h rifte n und U rk u n d e n aus den Sieben G em einden, 6.

48 M agyar Országos L ev é ltá r, H e ly ta rtó ság i osztály, C onscriptiones Ju d a e o ru m .

4‘ 1777 ja n u á r 30. családi okm ány öregnek jelöli.

G oldzieher Mózes m agas k o rt é rt e l;4' az 1786-iki d á tu m o t viselő családi okm ány Mózes neve m ellé a h a lo t­

ta k n a k k ijá ró eu lo g iát ille sz te tte .

Az ö rök nyugalom ra t é r t G oldzieher Mózes fiairól családi é rte sítő k é n t az a fe le tte é rd ek e s okm ány számol be ném et nyelven, m ely B aum H iersch l D ávid köpcsényi ra b b i, R eich en stein W olf Jacob zsidó b író és F ig d o r Jacob tem p lo m e sk ü d t aláírásáv al és pecsétjév el m egerősítve, a köpcsényi zsidók névjegyzékét ta rta lm a z z a .48 *E nnek össze­

állítása 1787 novem ber 25-én készült, az állandó családnév viselését e lre n d elő császári p áten s v ég reh a jtá sa k o r. E bből a hivatalos ira tb ó l k itű n ik , hogy a köpcsényi hitközségben, m elyben a k k o r 90 zsidó család é lt 384 lélekszám m al, három G oldzieher családfő la k o tt. O tt é lte k :

G oldziher Carolus — a g hetto jegyzője G olzihr K rolesz- n e k írta — R eb e ka fe le ség é v el és Maria leányával. Az a k ta tu d ó sítá sa sz e rin t G o ld zih er C arolust a g h e ttó b a n K álm án L ebl-nek h ív tá k , aki nem leh e t más, m in t G oldzieher M ózes fia K alonym os K á lm á n Júda Lob.

G oldziher P h ilip p és feleség e R ela, a k it a jegyzék

„ R e n a tta “ -nak nevez, v alam int „F eischl, N a tte n J a ko b "i 9 fiaik, to v áb b á három leá n y u k: „Hane, P essel, H eye". Ez a ,.P h ilip p G o ld zih r“ azonos G oldzieher M ózes fiával, Jóm tób L ipm ann-na\.

Az o k m ányban a h a rm a d ik G oldzieher családfő

„ E froim H am burger" és neje „Lehe H elena". G yerm ekük nincs fe ltü n te tv e , m ert fiatal házasok v o lta k .50 H am b u rg er E frá jim , épúgy testv ére Á brahám , a k it az okm ány k ih a ­ g yott, fiai v o lta k G oldzieher Jóm tó b L ip m a n n a k.

(10)

Jó m tó b L ipm ann fia, N á tán Ja k a b , P ozsonyban te le ­ p e d e tt m eg; az 1828-iki pozsonyváraljai conscrip tió b an G oldszir N a tan néven fo rd u lt elő 2 fiúval, foglalkozásának m egjelölése: F a c to r.

G oldzieher M ózesnek Jó m tó b L ipm ann és K alonym os K álm án Ju d a Lob fiain k ívül Lea nevű leánygyerm eke is v o lt; fé rjé t Ju d a ben Jó zsefn ek h ív ták , szintén K öp- csényben la k o tt, m elynek virágzó zsidó községe 1786-ban házat v á sá ro lt k ó rh á z c é ljá ra .48 * 50

48 Moson várm egye le v é ltá ra 1788. évi fasciculus, 1140. szám.

59 N átán Ja k a b 1801-ben még n őtlen volt.

50 Moson várm egye lev é ltá ra, 1786, 259. sz. jegyző­

könyv.

51 A családi íráso k közt. A régi családi írá so k a t, okm á­

n y okat, m elyek a X V III. századig n y úlnak vissza, dr. Gold- zih e r Ignác h a lá la u tá n fia, dr. G oldziher K á ro ly m űegye­

tem i p ro fessz o r g y ű jtö tte össze. A családra vonatkozó a d a ­ to k a t, ha nem idézem a fo rrá s t, ezekből az írásokból, o k ­ m ányokból m erítette m .

52 F e n t: M agyar Országos L ev é ltá r A cta Ju d a e o ru m 1760; no. 101 R. A h ro n Löw von H am b u rg -n ak nevezi. R óla Dr. R ich tm an n Mózes, L an d a u E zekiel, p rá g ai ra b b i és a m agyar zsidók, 37.

A k é t fiú és családja K ö pcsényben gen erá ció ko n át b ő r­

gyártást és k e resk e d ést ű zö tt, ami szerény m egélhetést n y ú jto tt n e k ik , de a zé rt m ódot a d o tt, hogy h á z a t szerez­

hessenek o tt. A feld o lg o zo tt b ő rö k e t A u sztriáb a n és M agyar­

ország különböző v áro saib an ho zták p ia c ra az ü z le ttá r ­ saságba tö m ö rü lt családtagok, k ik n ek becsületességét, e m e lk ed e tt szellem i színvonalát lakóh ely ü k ö n tú l is e lis­

m erték . A „ c h á b é r“ -adom ányozó oklevél, m elyet Jóm tó b L ipm ann vőlegénysége id ejé n D eutsch M anáchem M endel köpcsényi ra b b itó l 1762 jú n iu s 13-án k a p o tt, így jellem zi Jó m tó b L ip m a n n t: „ tiszte ln i való, a vallás szavaira figyelő, a S zentírás ism e re téb e n fo k o t elért fiatalem ber^. K á lm á n ­ ról, ennek lak o d alm a e lő tt az U ngarisch-B ródból szárm a­

z o tt Baum Cevi H irsch köpcsényi ra b b i m e g á lla p íto tta :

„ősei n y o m d o ka in halad ú tjá n , igazsággal övezi m agát és egyenesek bölcsességében szerze tt b ir to k o t“.51 52

H iába dolgozott m ozgékonyán, nem tu d o tt K öpcsény­

ben nagyobb jó lé tre vergődni a család, de e lé rte , hogy m eg­

becsüljék. In tellig e n ciá ja és nem vagyona em elte ki a tö ­ m egből a családot, m ely olvasni, ism ere tek e t gy ű jte n i sze­

re te tt. B ár elm élkedésre hajlam osok, m űvelődök, tiszta- látásúak vo ltak ezek a falusi G oldzieherek, ahogy a családi írásaikból k ite tsz ik , von zó d tak a m iszticizm ushoz, a m u le ttek v arázserejéb en h itte k .

1752 augusztus 10-én sz ü letett G oldzieher K a lo n y ­ mos K álm án Juda Löb — születési a d a ta it a pozsonyi M andl-T heben Wolff circum cisionális könyve ta rta lm a z ta .3 2 H am burgból e red t atyja ham burgi szárm azású család­

dal h á z a síto tta össze. N é m e tk e r e s ztú ro n v iselt rabbi állást C hálfán-H am burger Á ro n Löb, ak in ek R eb e ka u n o k á já t, H am b u rg er József C hájjim ház- és fö ld b irto k o s leán y át, jeg y ezte el 1777 január 30-án G oldzieher K álm án. Szer­

ződésbe fo g lalták , hogy a vőlegénynek 400 rénes fo rin to t, kelengyét ad apja és a m enyasszonynak jeg y a já n d é k o t; a leánynak pedig 330 rénes fo rin t lesz a hozom ánya, am ely­

ből, a szokásos tiz e d e t leszám ítva, tisztá n 300 fo rin to t visz fé rje házába. A fiatalasszony ezenkívül h é tk ö z n a p i és ü n ­ nepi ru h á z a to t k ap szüleitől. Az 1777. fő ü n n e p e k e t követő ú jh o ld n a p ra tű z té k ki az esküvőt, m elynek kö ltség eit n é m e tk ere sz tú ri szokás sz e rin t a vőlegény és m enyasz- szony szülei v iselték. N éhány évre a lakodalom u tá n , 1782 jú n iu s 11-én fe je zte be é le té t a n é m e tk e re sz tú ri ra b b i.53

(11)

M agára ta rtó p a tríc iu s zsidó család ré g en te a rra tö ­ re k e d e tt, hogy a tem plom fé rfi- és nőosztályán állandó ülőhelye legyen. A köpcsényi zsinagógában ilyennek vo l­

ta k tu la jd o n o sa i a G oldzieherek. G oldzieher K álm án 1800- ban tem plom ülését elc se rélte a H eine H e n rik atyafisá- gához ta rto z ó M éir ben M ichel lézerével.

A tyafiak összeházasodása a G o ldziehereknél gyakori eset volt. G oldzieher J ó m tó b L ip m a n n a k fia V itu s Srágó Feis P hoebus 1800 fe b ru á r 23-án eljegyezte G old­

zieh er K a lo n ym u s K álm án Júda Lob és R eb eka leányát, Mária M irjám D ebórát. Az eljegyzési szerződésben m eg­

á lla p o d ta k a szülők, hogy a vőlegénynek apja kiházasí- tásu l 200 ré n es fo rin to t ad a tiz e d en kívül, ü n n e p i és h é tk ö z n ap i ru h á z a to t és a m enyasszony részére 100 rénes fo rin t é rté k ű jeg y a ján d é k o t. A m enyasszony a p já tó l 400 rénes fo rin to t k ap a tiz e d en kívül és, ahogy az eljegy­

zési szerződések állandó szövege h a n g zo tt, ü n n e p i és h é t­

köznapi k elengyét, fá ty o lo k a t, á lta lv e tő k e t, ágyat h u z a ­ to k k a l és a vőlegény szám ára fe h é r fő ü n n e p i h a lo tti-k ö n ­ tö st tálisszal. A fiatal p á rt a m enyasszony a p já n ak asztala ta r tja el k é t éven át. Az esküvői k ö ltség e k et a m enyasz- szony szülei viselik, A lak o d a lm a t 1801 o k tó b er 7-én ta rto ttá k . A G oldzieher-család nem zed ék eib en sokszor visszatérő M ária és a h é b e r M irjám D ebóra név amolyan lé le k v án d o rlási stációja G oldzieher V itusnénak.

G oldzieher K álm án Juda L ö b n e k fia — M ária M ir­

jám D ebóra fivére — H e r m á m , h é b erü l Á ro n M ózes Cvi H irsch, 1807 m ájus 7-én eljegyezte G oldzieher E frá jim leányát, M álkát. Az eljegyzési szerződésen a családtagok H am burg, H a m b u rg er és G oldzieher néven szerepelnek.

Az esküvő 1809 ja n u á r 22-én tö rté n t.

K á lm á n n a k ugyancsak g y erm ek e Dávid B ar és Ci­

póra, a k it 1813 m ájus 18-án Izs á k ben Izrá el Züss v e tt fe le ­ ségül. G oldzieher D ávid Bar 1816 decem ber 12-én ta r to tta e sküvőjét Pozsonyban G oldschm idd C óréj M ordecháj ben C hájjim nak E szte r leányával.

G oldzieher H erm ann C heile leányát 1836 jú n iu s 16-án v e tte feleségül a p rá g ai születésű dr. W ehle Jechiél ben Salam on n y irb á to ri orvos, G ü tl leányát 1845 m árcius 2-án P esten a csákberényi G rü n fe ld Júda Lob ben Izsá k és Cháná (F anny) leányát V áco tt 1848 jú n iu s 15-én Ro- senberg É lijás ben Sám uel Jehuda.

Az 1828-iki köpcsényi összeírás a következő „G old- z ih e r'4 h o z zá ta rto zó k ró l szám ol be: Moises, V itus, A bra- hám , M auritius. A legm ódosabb V itus, ak in ek k é t cseléd­

leánya volt h á z ta rtá sá b a n . A con scrip tio m egem líti Moises H am b u rg er zse llért is, aki valószínűleg nem ta rto z o tt a családhoz, m e rt e k k o r a család tö b b é nem h asználta régi szárm azási h elyének nevét.

G oldzieher K álm án hosszú é le tk o rt é rt el. 1830 m á ­ jus 18-án e lk é sz íte tte K öpcsényben h é b e r v é g ren d e le tét, m elynek bekezdése m agyar fo rd ítá sb a n :

„ G y ű lje tek össze gyerm ekeim , hallgassatok a p áto k ra!

M egöregedtem , nem tudom halálo m n a p já t és nincs em ­ ber, ki se jth e tn é , hogy m it szül a nap. H a elé rk ez ik e l­

re n d e lt időm , hogy lelk e m e t k ö v e te lje , esetleg, — ami távol m ara d jo n — h irte le n ra g a d n á n a k m eg a h alál k ö ­ telé k ei és így nem b írn ék re n d elk ez n i házam fe le tt, hogy b é ­ kés legyen pihenésem és hogy he legyen viszály, össze- különbözés — am itől m egóvassam — leszárm azo ttaim és feleségem örökösei közt, m egkövetem fiaim at és leá n y ai­

m at, hogy ne íté lk ez ze n ek fe le tte m , m ondván: Az öregnek

53 S írfe lira ta L. Moses, In sc h rifte n un d U rk u n d e n aus den Sieben-G em einden (Ja h rb u c h d é r jü d is ch -lite ratisc h en G esellschaft X V III, XIX . évf. no. 15. és a tá rg y m u tató b an .

(12)

aggkorában nem volt értelm essége, m e rt hisz igazsággal, m éltányossággal, tiszta ésszel és készséges lélekkel teszem r e n d e l k e z é s e i m e t .E g é s z vagyonát, az ezüst, cinn, ólom, vas- és ré z tá rg y a k a t, az ágynem űt, a ru h á k a t, a te m p ­ lom i férfi- és n ő ü lések e t H e rm an n ra hagyja, aki évek óta a ty já t és m eghalt an y ját e lta rto tta , ru h á z ta és fizette ad ó ju k at, am ely kiad áso k k ö rü lb elü l 2000 fo rin tra rú g ­ ta k . H erm ann ta rto z ik to v áb b ra is g o n d já t viselni a p já ­ n a k és tem etési k ö ltség e it kifizetni. H e rm an n a k jogában áll odaadni C ipóra n ő v é rén e k azt a tem plom i ü lést a köpcsényi régi női tra k tu sb a n , m elyet K álm án felesége szándékozott C ip o rán a k ajándékozni. H a m egcselekszi b o l­

dogult anyja a k a ra tá t, jó és szép dolog lesz, de ha nem , n incs ra jta k ö v e te ln i való.

A köpcsényi család te k in té ly é t fo k o z ta Jóm tó b Lip- marinak fia: G o ld zieh er V itus, k in ek tudom ányos fe lk é ­ szültségét B aum -B roda Cebi H irsch köpcsényi ra b b i 1816 o k tó b er 6-án a „M ó rén u “ cím m el tü n te tte ki, ugyanő k é ­ sőbb abba a három tagú kurató riu m b a delegálta, m e ly n e k megbízatása v o lt, hogy B aum -B roda tudo m á n yo s m u n k á it sajtó alá re n d e zze . A k u ra tó riu m felü g y e le te a la tt 1822- ben B écsben A n to n S traussnál je le n t m eg a ra b b i k é z ira t­

ban h á tra h a g y o tt m űveinek első része, a családjogra v o ­ n a tk o z ó : E rec Cebi, Teóm é C ebijjáh. A G oldzieher család m ég őrzi B aum -B roda testa m en tu m á t, m ely é rdekes h ír ­ m ondója a v id ék i m agyar rabbi m ag á n éle té n ek a XIX. szá­

zad elején, v a la m in t a v é g ren d e le tte l kapcsolatos elszá­

m olást, m elyből k itű n ik , hogy a zsidó könyvek e lm a ra d ­ h a ta tla n m agasztaló ap p ro b ác ió it v alah a nem ingyen osz­

to g atták , hanem azokat m egfizették.34

G oldzieher V itu s gazdag k ö n y v tá r f e l e tt re n d e lk e z e tt, m e ly n e k tú ln y o m ó része rabbi fiához, M éir H irsch H e n ­ rik h e z , tö re d é k e u n okája dr. G old zih er Ignác héber b ib liothékájába és e n n ek halála u tá n a jeru zsá lem i héber eg ye te m kö n yvtá rá b a k e r ü lt. V itus nem p usztán kön y v e­

k e t gyűjtő, han em azokban el is m élyedő, áldozatkész, ö n ­ é rzetes em ber vo lt, a k irő l P o p p e r Lőb köpcsényi ra b b i 1827-ben azt ír ta : „ községünk leg k ivá ló b b ja“, a híres Schreiber M ózes po zso n yi rabbi pedig barátjának, e lő ­ k e lő n e k , m agasrendű tud ó sn a k n e ve zte. A nagyapa em lé­

k é t unokái: dr. G oldzieher V ilm os és dr. G oldziher Ig ­ nác, a b u d a p esti P ázm ány P é te r T udom ányegyetem p ro ­ fesszorai m eleg k e g y elettel idézik n a p ló ik b a n . Dr. G old­

z ie h er Vilmos n a p ló já n a k50 rá v o n atk o zó sorai:

„Mein V a te r Isa k G oldzieher ivar d é r jü ngste Sohn eines nur massig b e m itte lte n jü d isch e n K a u fm a n n es V itu s G oldziher, dessen Hang zu d en jü d isch-theologischen S tu d ie n noch h e u te g e rü h m t w ird. Er h a tte m e in em V a ­ te r n ichts hin terla ssen , als den R e s p e k t vor den S tu d ien , den er dadurch zu bezeugen ivahnte, dass er seinen E rst- geborenen3® schon in dér W iege d e n W issen sch a ften ívid- m ete, w elch em V o rsatze er auch g e treu lich , soviel es an ih m , dem b esch eid en en M anne lag, nach ka m , in d e m ih m in dér Z u k u n ft k e in e r le i O p fer fü r dicsen Z w e c k zu gross i v a r . . . Ich b e m er ke, dass auch die anderen drei Söhne

14 B aum -B roda ra b b i k é t v é g re n d e le te t k é sz ített, m in d ­ k e ttő a G oldziher családi ira to k k ö z ö tt fekszik, az egyiket bécsi példány a la p já n hibásan kö zö lte D r. B. W achstein, a Jüdisches A rchív X V III. évfolyam ában (1927 dec. szám.

1— 7 old.) H irsc h B rodas letzw illige V erfü g u n g ü b e r seinen lite ra risc h e n N achlass cím m el. A m oson várm egyei le v é ltá r 1788. évi fa scic u lu sán a k 1140. sz. ok m án y áb an B aum -B roda ra b b i feleségét E ster-n e k h ív ták , k é t fiuk v o lt: Moyses Wolff, Jacob és k é t leá n y u k : D aw ora, T áltze.

55 R om án A u ré ln é G oldzieher K lá ra , a professzor le á ­ ny án ak b irto k á b a n .

(13)

m eines Grossvaters, von denen dér E ine R a b b in e r5' ward, eine ehensolche E h rfu rc h t vor den ^ is s e n s c h a fte n ubor­

kám én; doch ausser m e in em V a te r gelang es n u r cinem von ih n en , dem A e lte s te n ," seinen S o h n d en S tu d ie n zu w id m e n — es ist dies dér n a h m h a fte O rien ta list Ignaz G oldziher, einer dér g e le h rtesten un d o rig inellsten Mán- ner, die m ir in m ein er L a u fb a h n v o rg e ko m m en sind.“

Dr. G oldziher Ignác n a g y aty ját kö v etk ező en szem lél­

te ti n a p ló já b a n :56 57 58 59

56 Dr. G oldzieher Vilmos.

57 G oldzieher M éir H irsch H enrik.

58 G oldziher A dolf.

59 Dr. G oldziher K á ro ly őrzi.

„Nach den Sc h ild e ru n g en , die m ir alté H erren botén, die m ein en G rossvater in seinen B lü th e ja h re n k a n n te n , muss er ein w ackerer, tu g en d h a fter, in seinen G esinnun- gén stren g er M ann geivesen sein. Für d en R eic h th u m seiner K e n n tn isse in dér jü d isch e n religiösen L ite ra tu r, habé ich selbst m anches Zeugniss in H anden. Dér G ru n d sto ck m e i­

ner jiidischen B ib lio th e k hat bereits a u f dem B ü ch e rb rett m eines Grossvaters, eines e in fa c h en H andelsm annes gestan- den. M eine E lte rn hien g en m it selten er P ietiit an seinem A n d e n k e n . Bis an ih r L ebensende gedachte m eine M u tter Tag fü r Tag ihres biederen Schw iegervaters u n d seiner m e n sc h lic h en T u g en d en , des S c h u tzes, den ihr sein g erech ter Sinn in dér F rem de gew ahrte. F ür m e in en V ater ivar das A n d e n k e n seiner E lte rn G egenstand eines ivahrhaft religiösen K u ltu s. A ls ich a u f m einer ersten Stu d ie n re ise im O k tó b er 1868 in B erlin anlangend, m eine Schreibe- m appe ö ffn ete, fa n d ich in derselben einen in hebraischer Sprache abgefassten W unsch m eines V aters, solange ich lebe, an den S terb eta g en seiner E lte rn fü r ih r Seelen h eil zű r le m e n u n d zu h e te n , ein fro m m e r W ille , dem ich bis zu m h e u tig e n Tag u n v erb rü ch lich n a ch g eko m m en bin u n d den ich bis an m e in L ebensende heilig h a lté n iverde.“

G oldziher A d olfnak a n ap ló b an e m líte tt, 1868 o k tó ­ ber 5-ike éjje lé n k e lt levele fe n n m a ra d t; kérése te lje s íté ­ sét hogy is ta g a d h a tta m eg G oldziher Ig n á cn a k szülői m eg­

becsülésre b e á llíto tt lelke, m ely m ár g y erm ek k o rb an , 1862 áp rilis h avában, m eglepő h é b er stilisztik ai készséggel m eg­

h a tó fo g ad alm at v e te tt p a p írra , m elyben a tiz e n k e tte d ik évéhez közeledő fiú jó sz án táb ó l kö telezi m agát, hogy m in ­ dig k ö v e tn i fogja az apa s anya tis z te le té t m egparancsoló szentírási igét. A v é rb en ö rö k lő d ö tt családias érzés ju to tt szóhoz ebben a fogadalom ban, nem csupán a szüleinek á l­

d o z a ta it m éltán y o ln i tu d ó gyerm ek h álája.

G oldzieher V itu sn ak Lea leán y át 1821 fe b ru á r 25-én e lje ­ gyezte F uchs-L öw y Izsá k , Á rjé Je h u d a veszprém i ra b b i fia.

A hercegi u ra d alo m 1818 óta k o rlá to z ta a zsidó h ázassá­

gokat, ezért V itus fo lyam odványt in té z e tt herceg E szter- házy M iklóshoz, m elyben e lő a d ta : „M eine T o c h te r m it Isaac Löwy aus W essprim schon d u rc h d rei J a h re verspro- chen, dessen m oralische einzig gute E rzieh u n g allgem ein b e k a n n t ist, un d ausser seinen vielen an Tag gelegten K e n ntnissen auch ein ansehnliches V erm ögen be sitz et, wo- d u rc h ich glaúbe, als re d lic h g u td e n k e n d e r e rfa h re n e r V ater, m eine gute T o c h te r glücklich zu m achen.“ A k is­

m a rto n i u ra d alm i igazgatóság 1823 augusztus 19-én ad ta meg az engedélyt, hogy „L ene G o ld zieh er“, leánya „des V itus G oldzieher Schutz- un d H a n d elsju d e n d é r H e rr- sc h a ft K itts e e “ , házasságot k öthessen „m it dem W essprim er R ab in erso h n Isac L evi“ . Az esküvőt 1824 á p rilis 29-én t a r ­ to ttá k ; házasságukból sz á rm a zo tt Löwy Ja k a b bécsi k e re s­

k edő, ki a S trasser-családból n ő sült és Löwy H anna (C heile), a k it 1844-ben nagybátyja v e tt feleségül.

(14)

G oldzieher V itu sn ak C heile-A nna leánya 1825 decem ber 22-én férjh ez m en t a pozsonyi előkelő Lem berger-Livotc-csa- ládw tagjához, Chájirn ben M enáchém M endelhez. A fiatal asszony h a m a r özvegységre ju to tt, 1828 szeptem ber 21-én le tt m ásodik fé rje a p ozsonyi F ra n k fu r te r Dávid ben Ger- zson b ő rk e re sk e d ő ,81 ki egykorú n y ila tk o za tá b a n Cheile k elen g y éjén ek ezeket az ék sz ere it so ro lta fel: „E ine goi*

dene S ch lan g e rk ette, ein V e n ez ian e rk ettl, eine goldene F ra u e n u h r m it Schm elz, zwei goldene A lliau zrin g l m it R a u te n , ein D ia m a n trin g m it ein S tein, ein silberfiligran- g e a rb e ite te s K u v e rtl.“ C heile-A nna apósa é k sz erre l k e ­ re sk e d e tt, házizsidója volt herceg G rassalkovics A n ta l­

n ak .82 F ra n k fu rte r G erzson le s z á rm a z o ttja báró K o rn fe ld Z sigm ondné F ra n k fu rte r B e tti.

G oldzieher V itus legidősebb fia A d o lf volt (sz ü letett K öpcsényben 1811 ja n u á r 20, m eghalt P e ste n 1874 m ájus 10), ki az Á ro n J ó m tó b L ip m a n n h é b e r nevet viselte és családi névül a G oldziher-t h aszn álta. G oldziher A dolf szorgalm asan h a llg a tta S c h re ib e r Mózes pozsonyi rabbi elő ad ásait, aki a ,,c h á b é r“ cím et adom ányozta nek i 1828 fe b ru á r 27-én és ugyanebben ré sz e síte tte őt az előző év szep tem b er 28-án a stom fai szárm azású P o p p e r Lob köp- csényi rabbi is. M in d k e tte n k iem e lték tudásvágyát, szo r­

g alm át, vallásos érzését és hogy e lfo rd u l a fiatalság világi élv ezeteitő l, csapodárságaitól.

G oldziher A do lfn ak m osonvárm egyei helységből v á ­ la sz to tt é le ttá rs a t apja, R ajkáról, m elynek ném et neve R agendorf. I t t a X V III. század végén híres ra b b i tev é k en y ­ k e d e tt, H orow itz M ayer P e rl;83 az á lta la v e ze te tt gy ü lek e­

zetben élt a lev ita „Marcus D ávid T e ttin g e r “, aki 1788-ban, II. József c saládnevet e lren d elő p á te n se k ö v e tk e zté b en a B erger nevet v e tte fel. Az e k k o r sz e rk e sz tett hivatalos névjegyzék B erger M arcus feleségét M alke-nek, ném etü l M aria A nná-nak, fiait M ayer Marcus, Jacob, /sa ac -n ak nevezi.

B erger M árkusz fia, Izs á k hévvel v e te tte m agát a zsidó tárg y ú tu d o m á n y ra és ebben m ár ifjú ság áb an h írre t e tt szert. V alaha a g h e ttó b a n a gazdag becsvágyának t e ­ k in te tte , hogy tu d á sb a n je le sk ed ő t szem eljen ki vejéül és leh ető v é tegye neki, hogy anyagi gond o k tó l felm entve, to ­ vább búv árk o d h assék . E bben leli o k á t, hogy a trieschi W einm ayer B ecálél, T e ré z leányát — alighogy 14 éves le tt

— összeh ázasíto tta a rajkai jó h írű B erger Izsá k k a l és ab­

ban az időben szo k atlan u l nagy hozom ányt a d o tt neki, 4000 pengő fo rin to t, v alam int fiúgyerm eket m egillető egész ju sst fe k ete b an k ó cé d u lá b a n .60 * * 63 64 Az esküvői ünnepség 1811 jú n iu s 27-én K öpcsényben folyt le, a fiatal p á r o tth o n á t R a jk á n „in Domo P o s ta li“ re n d e z te be, m elynek neveze­

tessége volt, hogy ebben a p o sta é p ü le tb en id ő zö tt I. N a p ó ­ leon császár és itt v á lto tta k n e k i lo va ka t. Ez a jele n e t m é­

lyen bevéső d ö tt B erg er Izsák em lékébe és még u tó d ja i e lő tt is gyakran fo rd u lt a beszélgetés a rra a p illa n a tra , m ikor a hó d ító legendás alakja fe ltű n t abban a faluban, hol a zene-

60 Die F am ilie Lwów, M o n a tssc h rift fü r G eschichte un d V issen sch a ft d ér Ju d e n tu m s, 72. évf. (1928). 487— 499.

81 Az 1828-iki pozsonyi összeírásban: Q uaestor Corio- ru m h a b ét fornicem .

6' Dr. F aragó László b u d a p esti ügyvéd, sz o c iá lp o liti­

kai író közlése. Dr. Faragó u n o k á ja F ra n k fu rte r Sám uel­

nek, ki a köpcsényi S trasser K a ta lin t, G oldzieher Izsákné S trasser Jú lia n ő v é rét b írta feleségül.

63 Moson várm egye lev é ltá ra, 1788. évi fasc., 1140.

szám. M arcus H orow itz Ju d e n R a b in e r á R a ck e n d o rf 1788 ja n u á r 13-án ír ta alá a névjegyzéket.

64 A ra jk a i B e rg er-család ra vonatkozó régi íráso k at e n n ek leszá rm a z o ttja, B ogdán Rezső b u d a p esti n ag y k eres­

k edő, m exikói konzul őrzi.

(15)

m űvészet óriásának vétség éh ez tarto zó k is la k ta k . Liszt L ő rin c kovácsm ester és Liszt Á dám gazdálkodó.®3 A család­

ban, a B erg er-o tth o n közelségében m egcsodált B o n a p a rté ­ nak neve és ennek révén a c satáiról, győzelm eiről szálló h ír beszö v ő d ö tt a gyerm ekek fa n tá z iá já b a , úgyhogy am ikor az egyik fiú 1847-ben anyjához í r t levelében éle tk ü zd e lm é t vázolja, fellengősen n a p ó le o n i csaták k al h a so n lítja össze.

B erg er Izsák n y e rsterm én y ü z lettel fo g lalato sk o d o tt.

É veken át — 1839-ig, m időn szerv ezetét betegség tám a d ta meg — a pozsonyi K önig Á b rah ám cég m eg b ízo ttja volt R a jk á n , de az ü z le te t tu la jd o n k é p p e n felesége vezette, m e rt a fé rj id ejé n ek ja v á t tudom ányos könyvek m ellett tö ltö tte . E nnek az id eá lis m ag a slatra fe ltö rek v ő m ódos em ­ b e rn e k K atharina — G ü tl leányát (szül. 1814 szept. 24-én, m egh. B udán 1884 m ájus 3) v e tte fele ség ü l K öpcsényben 1838 o k tó b e r 2-án G old zih er A d o lf. A fiatal asszony k e le n ­ gyén kívül 700 fo rin t hozom ányt — 3 ezüsthuszast egy fo ­ rin tb a szám ítva — és 1050 fo rin tn y i jövőbeli apai jusst b izto sító írást k a p o tt. A fiatal p á r az eljegyzési szerződés sz e rin t egy évig e g ykenyéren és közös fe d él a la tt é lt Gold- z ie h e r Vitussal.

N agyatyjáról, B e rg er Iz sák ró l ezt az ism e rte té st adja n a p ló já b an G oldziher Ig n ác:

„ Ic h selbst e rh ie lt d en N am en des m ü tte rlic h e n Gross- v a te rs, Isak B erger, eines in R aggendorf (R ajka) lebenden M annes, d é r bei seinem ka u fm á n n iseh e u B e ru fe Tag und N a ch t dem jüdischen S túdium oblag u n d so w ie m ein v á te rlic h e r G rossvater zu den grossen G e le h rte n in freu n d - sc h a ftlic h e r B eziehung stan d , w elche die R ab b in atsitze des P re ssb u rg er und W ieselburger K o m ita ts schm ückten.

W enn ich von diesem N am ensahn die ihm nach g erü h m te G efühlslosigkeit fü r allé p ra k tisc h e n L ebensinteressen, seine L iebe fü r das Stúdium des jü d isch en G esetzes g e erb t habé, so ist auf m ich eine se in er grossen V orzüge n ich t über- gegangen: seine h e rrlic h e K a llig rap h ie , die w eit un d b re it in den „sieben G em einden“ b e rü h m t w ar un d dérén Pro- ben ich u n te r den D e n k w ü rd ig k eiten m ein er V o rfa h ren b ew ahre. E ine K ra n k h e it fü h rte ihn zu seinem B rú d er nach T étény, wo e r ...sta rb und b eg rab en w urde.“

G oldziher A dolf 1842-ben m egvált a lassa n k én t eln é p ­ te le n e d ő , a lak ó it nagyvárosokba széteresztő K öpcsényből,

ahol a hitközség szám ottevő tag ja k én t s a Szentegylet v ezető­

je k é n t szerepelt. Üj la k ó h e ly ü l S zék esfeh érv árt v álaszto tta, m ely a tö rö k uralom m egtörése óta p riv ilé g iu m án a k jogára tám aszk o d v a sokáig nem e n g ed e tt te rü le té n zsid ó k at m eg­

te le p e d n i. Az óbudai és lovasberényi zsidók tö b b ek k e l e g y ü tt p an aszt em eltek a H e ly ta rtó ta n á c sn á l, hogy Székes­

fe h é rv á r g á tolja k e resk e d é sü k e t, tü relm i adót szed tő lü k és m ég az éjje lisz állást is m egvonja tő lü k .86 II. József k o r­

m án y z atá n ak tü relm es szellem e se h a to tt a szabad k ir. v á ­ ro sra , hogy 1783-ban bevegye a F e h é r m egyében m ár 23 eszten d ő óta la k o tt csőri á rendás zsidót, Iz rá e l G ottlieb o t, S a p h ier M. G. h u m o ristá n a k n a gyatyját, aki in k o lá tu sé rt fo ly am o d o tt.6' K ésőbb egy zsidóval m égis k iv é te lt te tt,88 S te rn C hájjim nak h ív tá k , aki az átvonuló és a v ásárokra érk ez ő zsidóknak t r a k té r iá t n y ith a to tt. A városi tanács 1837-ben m ár h a jla n d ó n a k m u ta tk o z o tt, hogy régi m erev á llá sp o n tjá t fe la d ja és bizonyos fe lté te le k m e lle tt a zsidók e lő tt fe ltá rja k a p u já t.69 Az u ta t az 1840-iki országgyűlés

60 M. Orsz. L ev é ltá r, 1829-iki ra jk a i conscriptio.

66 M agyar Országos L ev é ltá r, A cta Ju d a e o ru m , Lad. A., Fasc. 10.

67 Singer Á brahám , M agyar zsidó le v é ltá r — U ngarisch jüdisches A rchív, V á rp a lo ta . 1899 július, II. füzet, 21— 22.

68 Dr. S teinherz Ja k a b , A sz ék esfeh érv ári zsidók t ö r ­ té n e te (B udapest, 1895) 4.

69 Je len k o r, 1839. év 12. és 16. szám.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :