• Nem Talált Eredményt

Éjszak [Észak!] Amerika : a Nyugat-Indiai szigetek és Közép-Amerika ; A mexikói fensík [fennsík!] ; Az Éjszak-Amerikai [Észak-Amerikai] Egyesült Államok ; Canada [Kanada!] ; Az Amerikai sarkvidék ; Visszapillantás az Éjszaki [Északi!] Atlanti óceán amerik

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Éjszak [Észak!] Amerika : a Nyugat-Indiai szigetek és Közép-Amerika ; A mexikói fensík [fennsík!] ; Az Éjszak-Amerikai [Észak-Amerikai] Egyesült Államok ; Canada [Kanada!] ; Az Amerikai sarkvidék ; Visszapillantás az Éjszaki [Északi!] Atlanti óceán amerik"

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

I. A N y u g a t - I n d i a i szigetek és K ö z é p - A m e r i k a .

1. Nyugat-India.

Európa-Ázsia és Afrika· egymással összefüggnek, vagyis egy földséget képeznek, melv az európaiak által később felfedezett Amerika és Ausztráliá- val (Uj-világ) ellentétben — 0 - v i l á g n a k neveztetik.

Amerikát 1492 okt·. 12-én Kolmnbus Kristóf fedezte fel, ki az európai paitoktól egyenesen nyugatnak evezve — Indiába s a khinai partokhoz vélt eljuthatni. — Midőn nevezett napon a B a h a m a szigetcsoport G u a n a- h a n i nevű szigetecskéjén kikötött, azt azon erős hitben tette, hogy e sziget Indiához tartozik. — Az Éjszak- és Dél-Amerika közt levő szigetek ez okból Indiának neveztettek s később is — a tévedés kiderülvén — a név megtar- tatott, csak hogy a tulajdonképeni Indiától való megkülönböztetés céljából Nyugat-Indiának mondatott.

Nyugat-India a B a h a m a , Kis- és N a g y - A n t i 11 á k szigetcso- portjaiból áll ; ezek egyrészt a Dél- és Éjszak-Amerika közzé ékelt tengert a nyílt Atlanti Óceántól elválasztják s másrészről azt — a Y u k a t a n i s z o r o s által összekötött -— két részre osztják : a déli K a r i b i tengerre s az éjszaki M e x i k ó i ö b ö l r e .

a) A B a b a , m a s z i g e t è k — Anglia birtokában — alacsony, ne- hezen megközelíthető, de dús növényzettel borított· Korai-szigetek. Lakosaik- nak száma 50.000. .

b) A K i s - A n t i l l á k részint Korai-szigetek, részint (kivált a nyu- gatiak) vulkanikus származásnak. Az előbbiek alacsonyak, az utóbbiakon egyes hegycsúcsok 1500 méterig is emelkednek. A Kis-Antillákhoz számítják a tengerpart közelében fekvő T a b a g o és T r i n i d a d szigeteket is.

A Kis-Antillák szigetei mind termékenyek. Birtokosaik az angolok, franciák, spanyolok, hollandusok, dánok és svédek.

A Kis-Antilláktól éjszakra fekvő V i r g i n i a i s z i g e t c s o p o r t o t is közönségesen a Kis-Antilláklioz szokták számítani.

c ) A N a g y - A n t i 11 á k, névszerint : P o r t o r i c o , H a i t i , -J a- m a i c a és C u b a , mind vulkanikus eredetre vallanak. — Legmagasabbra

(2)
(3)

emelkednek Haiti hegyei (3000m/). E szigetek szerfelett termékenyek. Ere- detileg rengeteg erdőkkel voltak borítva, most pedig az erdők eszeveszett pusztítása következtében majdnem fában szűkölködnek. A mocsaras tenger- parton a leginkább feketékből álló lakosság leginkább cukornádat termeszt.

Beljebb a dohány, kávé és pamutfermesztés virágzó.

Portorico, a spanyolok birtoka, hasonnevű fővárossal leginkább dohányt, szivart, kávét és cukrot szállít Európa felé.

Haiti ez idő szerint két köztársaságból áll, melyek közül a nyugatiban (Haiti) a négerek, a keletiben (S.-Domingo) a fehérek vannak túlsúlyban;

amott P o r t a n P r i n c e , az utóbbiban S . - D o m i n g o a főváros. Mind- két állam jóléte és termelési képessége az örökös belzavarok és forradalmak következtében nagyon alá sülyedt.

•Jamaica, az angolok birtoka. I i i n g s t o n a sziget gazdag cukor-, kávé- és dohánytermésének főkiviteli helye. ·

Cuba, a Nagy-Antillák legnagyobbika ( I I G X J O O O K / m , ]'/2 rmll. lak.), a spanyolok birtoka, fővárosa H a v a n a h a sziget kitűnő dohányának s az abból itt nagy mennyiségben készített szivaroknak főkiviteli helye. '

2. Közép-Amerika.

Cuba nyugati csúcsával szemközt, nyúlik kelet felé a Y u k a t á n i f é l - s z i g e t , mely Közép-Amerika éjszaki kidudorodását képezi.

Közép-Amerika alatt ugyanis Amerika azon részét értjük, mely éjszak- nyugati irányban haladva Dél- és Éjszak-Amerika összekötő kapcsát képezi s helyenként igen szűkre szoruló szárazföldjével válaszfalat az Atlanti- és Nagy-Oeeán között. — Déli határát a P a n a m a i földszoros, éjszaki határát a T e h u a n t e p e c horpadás képezi.

A Panamai földszoros legalacsonyabb részét az A s p i n w a l l t ó l Pa- n a m a felé vitt, iO^jm hosszú vasútvonal jelöli. Ennek legmagasabb pontja csak 80 méternyire van a tenger színe felett. Ide van tervezve a legközelebbi időben megvalósítandó azon csatorna, melynek hivatása lesz a nevezett .két világtenger összeköttetése.

Ezen horpadástól éjszak-nyugat felé egész Közép-Amerikán keresztül emelkednek a közép-amerikai C o r d i l e r á k 2000®!/ átlagos magasságban, egyes csúcsokkal a 4500 métert is felülhaladva.

A hegység főgerince délen a szárazföld közepe táján emelkedik, foko- zatosan s egyenletesen leereszkedve a két tenger felé ;· tovább éjszak felé a fó'gerinc csak a déli partvidéken húzódik, hozzá'éjszak felé szélesen kiteijedő fensíkok és magas térségek csatlakoznak, melyek a Karibi tenger felé fokoza- tosan aláereszkedve, mocsáros és egészségtelen tengerparti alföldekké válnak.

Ebből magyarázható ezen part kikötőkben való feltűnő szegénysége.

Közép-Amerika területe (Costarika, Nikaragua, S.-Salvador, Honduras,

(4)

Guatemala) ennélfogva kizárólagosan a Nagy-Oceánra van utalva. A legfon- tosabb kikötő itt a N i c o y a öbölben fekvő P u n t a - A r e n a s.

Közép-Amerika növényzete bámulatos gazdagságú, földe termékeny, s lia ezen a természettől oly bőven megáldott vidék a kivitel tekintetében oly alárendelt szerepet játszik, az csakis — a mintegy 272 mill. tehető s nagyobb részt tiszta indiánusokból s csak kis részben európaiakból s vegyes szávma- zásuakból álló lakosság torzsalkodásának s a gyakori állami rázkódtatásoknak tulajdonítható.

A H o n d u r a s i öböl mellett fekvő területet Angolország állandó birtokába vette s az itt elterülő rengeteg őserdők fáival jövedelmező keres-' kedést űz.

Mint Brit-Honduras, úgy a szomszéd, politikailag Mexikóhoz tartozó Yukatan félsziget is rengeteg őserdőkkel van borítva. Az itteni mahagóni

és campéche fák mind inkább nagyobb mérvű értékesítésének köszöni

—• a hasonnevű öböl mellett fekvő — C a m p é c h e városa gyors felvi- rágzását.

Természeti tárgyak.

N ö v é n y e k . . 1. A m a h a g o n i f a (Swietenia Mahagóni) igen magas, vastag és el-

ágazó törzsű fa, melynek bőrnemű, fényes, örökzöld levelei és apró sárgásfehér virága és barna toktermése van. Világosbarna, kemény, nehéz fája igen becses, bútorokra és hajóépítésre használtatik.

2. A c a m p é c h e f a (Haematoxylon campecliianum) igen magas és ágas fa, melynek kérge fekete, külső fája fehér, belső fája piros. Ez utóbbi kerül a kereskedésbe, mint festőanyag. Használják ezen kemény és nehéz fát, főleg fekete — és vörös festék előállítására.

3. A d o h á n y (Nicotiana Tabacum) egyévi fűnemü növény, melynek 1—2™/ magas, egyszerű vagy elágazó, bütykös és molyhos szára van. Nagy levelei tojás alakúak, hegvezettek, a fölsőbbek kisebbek és lándzsaidomúak.

A virágok bugát képeznek a szárliegven, corollájok harangidomú, tányéros szélű, rózsapiros ereszű, egyébként fehér. A maradandó, csöves, harangidomú kehely körülveszi a sokmagú tokot. — A dohány termesztése és különféle kikészítése és feldolgozása gyárakban, sok embernek ád foglalkozást és ke- resetet.

U . A m e x i k ó i fensík.

A T e h u a n t e p e c horpadástól éjszaknyugatra kezdődik a M e x i - k ó i f e l f ö l d , úgy az Atlanti- mint Nagy-Oceánmelléki mocsáros parti alföldekből egyaránt meredeken emelkedve. — Ezen rögtöni meredek emel- kedés nagyon megnehezíti a belföld és a tenger közti összeköttetést s V e r a- c r u c újabbkori gyors felvirágzását csakis azon bámulatos merészségű vasút- nak köszönheti, mely innen az 0 r i z a b a vulkánt megkerülve, a fensíkon fekvő M e x i k ó felé viszem Mexikótól délre emelkedik a P o p o k a t e p e 11,

(5)

nyugatra tőle a J o r u l l o s nem messze a Xagy-Oceán partjaitól a C o l i m a , mind vulkánok, melyek a mexikói fensíkot· magasságban jóval felülhaladják.

A nevezett vulkánoktól éjszakra, a fensík — két párhuzamos liegy- láncztól kisérve — éjszak-nyugati irányban húzódik, a E i o G r a n d d e l N o r t e folyó vidékéig. A fensík közepén emelkedik a S i e r r a M a d r e nevű hegylánc, Mexikónak hajdan mesés gazdagságú ezüst bányáival. Ezen középső hegység éjszakon a Eio Grand del Xorte és C o l o r a d o közti terü- leten kopár, magas térséggé szélesedik, mely már a Coloradón túl elterülő · M o h a r a sivatag dél-keleti részének tekinthető.

A gyéren lakott C a l i f o r n i a i f é l s z i g e t Mexikótól a hosszúra nyúlt C a l i f o r n i a i ö b ö l által van elválasztva.

A mexikói fensík lakosai legnagyobb részt a régi mexikói indiánok maradékai. A fehérek és vegyes származásúak száma aránylag igen csekély s négerek is csak a tengerparti városokban találhatók nagyobb számban.

A mexikói köztársaság éjszaki területei többnyire kopárok és terméket- lenek, de a déli részek, úgy a mocsáros tengerparton, mint a száraz fensíkon igen termékenyek; s ha Mexikó mindazonáltal fokozatosan szegényedik, s úgy anyagilag, mint szellemileg sülyedésben van, ez csakis a gyakori belza- varok következménye, melyek a köztársaság lakóit évtizedek óta a békés munkálkodástól elszoktatták. Jellemző terményei közül legyenek a követke- zők megemlítve: jalapa, vanília, jatropha, bromélia (ananasz), kaktuszok, kukorica; — jaguar, tapir, kolibri, alligator; — a bibortettí.

Természeti tárgyak. ' 1. N ö v é n y e k .

1. A j a 1 a p a (Ipomea purga) nedves hegyierdőkben termő gumós növény gyönyörű bíborpiros tölcséralakú világokkal. Okölnagyságú fekete- barna gumói kellemetlen szagnak és íziiek; erős hashajtó gyógyítószert szol- gáltatnak.

2. A v a n í l i a (Vanília aromatica) fákon fölkusző, élősdi növény.

Hosszú, feketebarna, és fényes hüvely termésében apró magvakat tartal- maz. Ezek fűszeres ízűek és illatúak és mint v a n í l i a hozatnak a keres-

kedésbe. ·

• 3. A m a n i o k (Jatropha Manihot) 2—3™/ magas cseijés növény, melynek levelei tenyeresen osztottak. Minden tropicus vidéken termesztik gyökere miatt. Ez 60 % hosszú, karvastagságú, néha 15 % súlyú és mérges tejnedvén kívül sok lisztet tartalmaz. A mérges nedvet kisajtolják, s a lisztből igen tápláló k a s s a v e nevű kenyeret készítenek.

4·. Az a n a n á s z (Bromelia Ananas) 30 % magas, fölnyúló szára van, mely húsos, hosszú, kegyes, tövisesen fogazott levélcsokor közepéből emelke- dik ki és hegyén lilavirágú kalászt visel. A bogyók, melyek az egyes virágok- ból fejlődnek aranysárga színű, nagyon kedves illatú és ízű tobozféle gyümöl- csökké változnak. Gyümölcsét is állandó levélkorona díszíti.

5. A b i b o r t e t ű k a k t u s z (Opuntia coccinellifera) sajátságos nö- vény, melynek előbb húsos, később megfásodó, ízeit törzsén valódi levelek

(6)

nem fejlődnek. A törzs egyes ízei laposak, elhpticusok és'szétszórt, szőrpama- tokkal födvék. Nagy, vörös virágai a felső ízek szélein bújnak ki. Virágai tö- kéletesek, számos viszás tojásalakú sziromból, számos bosszú porszálból és' egy magasra nyúló termőből állanak. Hosszú, liúsos gyümölcse vörös bogyó.

— Mexicoban termelik a rajta élő bibortetű miatt, melyből a karmin-festéket készítik. — Más kaktusz fajok: a m e d v e t a l p - k a k t u s z (Opuntia ma- crorhiza), pompásan illatozó virágaival; a c l i n n y e - k a b t u s z (Melocactus communis) gömbös törzsű és apró vörös virágú; a t ö v i s e s k a k t u s z (Ecliinocactus horizontliallonius) s az ó r i á s i k a k t u s z (Gereus gi- ganteus).

6. A k u k o r i c a (Zea Mays) egyévi növény, melynek 1—2™/ magas, 2—8 % vastag, nem üres, hanem szivacsos, nedvdús béllel töltött rostos szára, 5—8 széles levelei és kettős virága van. A porszálas virágok ugyanis a szár hegyén gazdag bugát képeznek, a termővirágok pedig a szál· oldalából nőnek ki. Ez utóbbiakból fejlődik ld a cső, melyen az ismeretes laposra nyo- mott. sárga, vörös, fehér vagy tarka kukorica-szemek láthatók. Éretlen gyü- mölcse főzve vagy sütve élvezhető, érett magjai pedig megőrölve, finom lisztet és nagyon hasznos sertéshizlaló anyagot szolgáltatnak.

2. Állatok.

." 1. A j a g u a r (Felis onca) ragadozó, macskaféle állat. Fölül vörhe- nyes sárga, oldala hosszában négy sor szemfoltokkal, melyeknek köre köze- pén egy vagy két fekete ponttal tarkított szabálytalan gyűrűt ábrázol; alúl fehéres fekete haránt sávokkal, hátát egészen fekete foltok, farkát hasonló színű karikák díszítik. — Ezen pompás színezetű macskafaj 60 % hosszú farkának leszámítása mellett is megüti a 140 % hosszúságot és Amerika forró vidékének erdeiben tartózkodik, hol a legnagyobb és legfélelmesebb ragadozó, mely nemcsak a nagyobb házi állatokat, hanem az embert is megr

támadja. · 2. A z a m e r i k a i t a p i r (Tapirus americanus) feje hosszú, orra

fölső ajkával együtt könnyen mozgatható ormányt képez, melylyel eledelét szájába viszi. Nyakát sörény, testét rövidszőrü vastag bőr födi, melynek alap- színe vörhenyes sötétbarna, pofája és fülhegye fehér. Előlábain négy, utóin három mancsos körme van. A tapir Amerika forró tartományainak erdeiben él, hol éjjel barangol s legelész és az ültetvényekben néha sok kárt tesz. Na- gyon félénk ; jóízű busáért és zsírjáért igen szorgalmasan vadászszák.

3. A r u b i n k o l i b r i (Trochilus mosquitus) egyike a legkisebb és legcsinosabb madaraknak. Hossza csak 8 % , feje teteje rubinvörös, nyaka vörös, sárga és aranyzöld színben tündöklik; testének többi része fölül barna, alul fehér. Vékony csőre hosszú, kinyújtható nyelve hegye két ágban végző- dik. Rövid és igen gyönge lábai egész az ujjakig tollasak. Szárnyai aránylag erősek és keskenyek. A rubin kolibri számos pompás színben tündöklő rokon- fajával Amerika forró tartományaiban él, hol a virágok körül röpköd, melyek- ből hosszú csőrével a bennök levő apró rovarokat szedi ki. Némelyek ezen csinos és élénk teremtmények közül csak 5 %, hosszúk ; gyapotból készített fészkük dióhéjnagyságú és tojásaik akkorák mint egy lás borsó.

4. A z a l l i g a t o r (Alligátor lucius) szája és orra tompa, lelapult.

Háta paizsokkal, hasa pikkelyekkel födött. Előlábai ötujjuak, az utólábai négy- ujjuak és félliártyások. Szine sárga, barna fekete harántvonásokkal. A 4—5™/

hosszú állat veszélyes ragadozó. . 5. A b i b o r t e t ű (Coccus cacti) igen kicsiny, a kaktuszon élő rovar.

A kifejlett nőstények keveset mozognak, rátapadnak szívás által a kaktusz

(7)

nedvdús ágaira és miután petéiket hasuk alá lerakták, elhalnak. A hímeknek két fehér, átlátszó szárnya van. A rovar élete csak hat hétig tart, testében pompás festőanyag van, melyből a legfinomabb karmint és skárlátvörös fes- téket készítik. Azért ezen rovarokat kaktusz-kertekben tenyésztik, összegyűj- tik és forró vaslemezeken megszárítva kereskedésbe bocsátják. 70,000 rovar nyom fél kilót, s mindamellett magából Mexikóból már 492,000 kilogrammot is szállítottak egy év alatt Európába,

LLl. A z É j s z a k - A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k .

1. A Nagy-Oceán melléke.

California éjszaki folytatását képezi a több mint 150.000Q'í7m elfoglaló Mohara sivatag. Ezen sósviztí mocsarakkal borított sivatag éjszak felé foko- zatosan emelkedik s ott, hol azt az Éjszak-Amerikai Egyesült Államokat szelő Pacific vasút szeli, dombokkal tarkázott, csekély termékenységi! fensíkká válik, melyet keletről a S z i k l á s - l i e g y s é g , nyugatról pedig a S i e r r a - N e- v a d a hegylánc határol.

A Sierra-Nevada s a tengerparti hegység közötti tórádét, nem termé- keny ugyan, de mivel sok aranyat tartalmaz, sűrűn van benépesítve. Ezen — szinte C a l i f o r n i á n a k nevezett — tartomány főhelyei S.-F r a n c i s c o és S a c r a m e n t o . Az utóbbinál kezd a Pacific vasút a Sierra-Nevada felé emelkedni, melyen aztán Y i r g i n j a - C i t y közelében egy 2194™/ magas hágón át van vezetve.

Tovább éjszak felé a tengerparti hegység K a s z k a d e hegységnek neveztetik. Ezt a tekintélyes vízmennyiség felett rendelkező C o l u m b i a folyó töri keresztül.

A 49-ik szélességi fokon túl, a kisebb tengerparti folvócskák által meg-megszakított hegység az előbbinek folytatását képezi. Hozzátartozónak tekinthetők azon, részint Anglia, részint az Egyesült-Államok birtokát képező szigetek is, melyek szakadatlan egymásutánságban a sziklás tengerpart hosz- szában a tengerből kiemelkednek.

Ezen Amerika éjszak-nyugati csúcsáig haladó hegység (Aljaska, Wales herceg foka) legmagasabb pontja a S z . - I l l é s begycsúcs, mely újabb méré- sek alapján egész Éjszak- Amerika legmagasabb csúcsának bizonyodott. Párhu- zamosan ezen tengerparti hegységgel halad a S z i k l á s h e g y s é g , Amerika szárazföldjének éjszaki csúcsától (Barorv-fok), a Rio Grand del Norte forrás-

vidékéig. Éjszaki része nem képez szakadatlan láncolatot, sőt több helyen szélesebb völgyelések által van megszakasztva. Tömörebb hegyláncolattá csak

a Columbia forrásvidékén lesz, a honnan a mamuthíenj'ővel és mezquito- fával borított tetők szakadatlan egymásutániságban dél felé húzódnak, azon magas térség keleti határát képezve, melynek közepét a N a g y - S ó s t ó foglalja fel.

(8)

A Sziklás-hegység délnyugati lejtőin ered a Colorado és legnagyobb mellékfolyója a G r e e n ; déli végágain fakad a Rio Grand del Norte ; keleti lejtői pedig a M i s s o u r i és mellékfolyóinak forrásvidékét képezik.

2. A Prairiek és a Mississippi alföldje.

A Sziklás-hegység azon beláthatlan sík területnek képezi nyugati ha- tárát, mely a Rio Grand del Norte folyótól éjszak-keletre a Mississippi és Missouri folyók egyesüléséig húzódik.

Ezen a Mississippi alföldjéből kiemelkedő s prairie-nek nevezett, szá- mos folyók mély völgyelései által szelt, embermagasságú fűvel benőtt térség

— számos .vadállat kedvenc otthonja; a többek közt legyen elég a következő- ket kiemelni: bölény, pézsmaökör, aprairie-eb, a mosómedve.

E területen nagyobb községet nem találunk. Hatoltak már ugyan idáig is európai gyarmatosok, de állandó letelepedésüket felette megnehezítik az itt főnökeik alatt élő s függetlenségüket féltékenyen őrző indián törzsek.

A Mississippi forrásvidékét azon dombsor utolsó ága képezi, mely a Missouri forrásainál a Sziklás-hegységtől kelet felé elágazik, azután pedig a R e d R i v e r felső völgyét körülövezve a F e l s ő t ó partvidékéig elhúzó- dik. Ezen dombsor képezi Éjszak-Amerika egyik legfontosabb vízválasztó emelkedését. •

A Mississippi felső kanyargós folyása közben a vidék számos tavának vizeit magába fogadva, csakhamar tekintélyes folyóvá növi ki magát, úgy, hogy már S z . - P á l városától kezdve hajózható lesz. St.-Louisnál egyesül a magánál sokkal hosszabb és hatalmasabb M i s s o u r i v a l . Az egyesült két hatalmas folyó azután déli irányban halad s az egészségtelen fekvésű N e w - 0 r 1 e a n s mellett, számos ágra oszolva, ömlik a tengerbe. (Nagyobbodó delta.) .

. A Mississippi-Missouri hosszúsága 6300 — vidéke több mint 3 mill. O7^,,!· Ezen általa és mellékfolyói által szelt terület majdnem kivétel nélkül síkság. Ennek nyugati része magas térség, keleti — s felette termé- keny déli része alföld, melyhez keletfelé még a F l o r i d a i félsziget·és kör- nyéke is számítható.

3. Az Atlanti Óceán melléke. Az Alleghany.

A Floridától éjszak felé húzódó partvidék mocsáros és lapályos. Na- gyobb változatosságot s emelkedéseinél fogva alkalmasabb kikötőket e part- vidék csak ott kezd felmutatni, hol a C h e s a p e a k e és D e 1 a w a r e öblök egy mélyen a tengerbe nyúló félszigetet körülvesznek. A nevezett két öböl környékén élénk ipar és kereskedelem fejlődött ki, a miről N o r f o l k , R i c li- m o n d, Wa s h i n g t o n, B a l t i m o r e és P h i l a d e l p h i a városok elég tanúbizonyságot tesznek; de mindezeket felülmúlta a H o s s z ú s z i g e t

(9)

hátterében fekvő X c w - l ' o r k. földünk felületének első gyárvárosa. Éjszakra tőle még B o s t o n és P o r t i a n d említésre méltók, az Egyesült· Államok éjszakkeleti részén, hol az Alleghany hegység a S z . - L ő r i n c öböltől határolt U j - S k o t i a félszigetre húzódik.

Az Alleghany hegység részint az Atlanti tengerbe, részint a Missis- sippibe folyó vizek hosszvölgyei által egymástól elválasztott több párhuza- mosan haladó láncolatból áll. Ezen hegységben levő nagymennyiségű petró- leum , de különösen annak kőszén és vasércekben való gazdagsága az Egyesült-Államok óriásilag kifejlett gyáripaiának egyik fő alapfeltételét képezi.

Az Alleghany hegységet éjszaknyugat felé határolja a P i t t s b u r g - t ó 1 kezdve hajózható 0 h i o, a Mississippi balparti mellékfolyóinak leg- nagyobbika. Völgyében C i n c i n n a t i nőtte ki magát a vidék legnagyobb községévé.

4. A Nagy tavak vidéke.

Valamint az Ohio, úgy a Mississippi és a H u d s o n ö b ö l b e ömlő folyók is alig észrevehető emelkedések által vannak elválasztva az'— Egyesült- Államok és Brit-Amerika határán fekvő s egymással természetes összekötte- tésben álló — öt tótól. Négy közülök, név szerint: a P e 1 s ő, M i c h i g a n, H ú r o n ( G e o r g i á i ö b ö l ) , E r i é magasabban fekvők; az utóbbiból a.

víztömeg a N i a g a r a vízesésen át (50^) ömlik az ötödikbe az O n t a r i o tóba, melyből azután a mind inkább szélesedő S z. - L ő r i n c folyó viszi az

Atlanti tenger felé.

Az öt tó közül különösen a déli kettőnek, az Erié és Michigam tavak- nak déli partvidéke élénk forgalomnak s kifejlett iparnak színtere. Az utóbbi mellett épült C h i c a g o , az öt tó vidékének legnagyobb s legvirágzóbb községe.

Az É j s z a k - A m e r i k a i E g y e s ü l t - Á l l a m o k területe ez idő szerint 39 szövetséges köztársaságból, 1 szövetséges keiületből s 9 területből áll s összes (az oroszoktól megvett Aljaskával s vidékével együtt) területének nagysága több mint 9 millió OTijM. Ezen óriási területnek lakossága aránylag még csekély (50 mill.), de — különösen tömeges bevándorlás által — foly- tonos és gyors növekvésben van. A lakosok részint őslakosok (rézbőrű indiá- nusok) a Mississippi mellékén és Aljaskában, részint európai bevándorlottak (angolok, irek, németek, franciák stb.), azután — különösen a nyugati része- ken — az újabb időben mind tömegesebben letelepülő khinaiak s végre négerek.

A lakosság foglalkozása a földmívelés és állattenyésztés, továbbá egyes arra- alkalmas területeken a bányászat is, — de a műipar egyes ágai, neveze- tesen a gépipar az újabb időben egyes területeken szinte oly óriási lendületet nyert, hogy Amerika a gyors és olcsó közlekedés következtében az európai államokat nemcsak mezei terményeivel s egyéb nyers iparcikkeivel, de mű-

(10)
(11)

iparcikkeivel is mindinkább elárasztja. — Az Egyesült-Államok szabad alkot- mánya, a polgároknak teljes egyenlősége, a felekezetek sokfélesége s a nemes verseny, mely úgy szellemi, mint anyagi téren, semmi hagyományos előíté- letektől nem korlátozva észlelhető — minden téren megtermi áldásos gyü- mölcseit s bámulva kell tekintenünk ezen, újnak nevezhető államra, mely rövid idő alatt az elaggott Európát minden téren nem csak hogy utóiérte., de sokban felül is multa.

Természeti tárgyak.

1. Növények.

1. A m a m u t h f e n y ő (Wellingtonia gigantea) a legnagyobb fii:

Califomiában egész erdőket képez. Magassága átlag véve 100'"/, vastag-

sága 30™/. , 2. A M e z q u i t o f a (Algarobia glandulosa) Éjszak-Amerikában termő

fa, melytől a Mezquito mézga (Gummi Mezquite) származik.

2. Állatok.

1. A z a m e r i k a i b ö l é n y (Bos americanus) termetére hasonlít az európaihoz, de valamivel kisebb; teste előrészét hosszabb bozontos szőr födi és hátán zsírdaganata van. Éjszak-Amerika legelőin ezreket számláló csor- dákban él; az utóbbi időkben azonban nagyon gyorsan apad a száma, mivel ízletes húsa és becses bőre miatt folytonosan üldöztetik. Sok indiánusnak ez a legfontosabb vadászati tárgya.

2. A m o s u s z ö k ö r (Bos moschatus) termetét tekintve az ökrök és juhok között kapocs gyanánt állhat. Feje nagy, homloka magas, orrának hegye szőrös; szarvai tőben szélesek, a bika homlokán egyenes vonalban összeérők, innen oldalt lehajlanak, s hegyök ismét fölcsavarodik; testét hosszú gyapjúféle barna szőr födi, kis farka szintén hosszú szőrű, lábai rövi- dek. A tehén kisebb, vékonyabb, szarvú, melyek a homlokon össze nem érnek, testét rövidebb szőr borítja. Éjszak-Amerikában nagyobb csordákban legel.

Szaglása nagyon finom. Húsa, míg fiatal, jóízű, később mosuszszaga miatt nem lehet enni; bőrét és szőrét különféle ruházatra használják.

3. A p r a i r i e - e b (Arctomys Ludovicianus) vagy amerikai mar- motta, társasan él magasra halmozott üregekben, mely halmok az ottani lakosoktól· kutya-falvaknak neveztetnek. Hangja a kutyaugatásra emlékeztet.

4·. A m o s ó m e d v e (Procyon lotor) a borznál valamivel kisebb, de épen oly színezetű, barnás szürke, orra fehér, szemein keresztül egy sötét- barna szalaggal; farka feketével és fehérrel gyűrűzött. Magas fákon tartóz- kodik, éles karmai a kúszásban nagyon segítik ; nappal az odvasfákban rejlik, s éjjel keresi eledelét, mely mindenféle gyümölcs. É mellett rovarokat, hala- kat és madarakat is eszik. Azon szokása van, hogy minden eledelét, mielőtt szájába vinné, előlábaival a vízbe mártja, s innét kapta nevét. Húsát némelyek megeszik, bőre kucsmának és karmantyúnak használtatik; szőréből kalapot

készítenek. ·

(12)

I V . Canada. .

1. A Sz. Lőrinc melléke.

A Felső-Huron-, Erié- és Ontario tavak az Egyesiilt-Allamok éjszaki határait képezik az angol birtokok felé, úgy hogy az Ontario éjszaki partjain fekvő T o r o n t o és K i n g s t o n már angol területen (Canada) fekíisznek.

Az utóbbi közeiéhen hagyja el a Sz.-Lőrinc folyam az Ontario tavat s innen éj szak-keleti irányban folyik az Atlanti Óceán felé. — Kis darabon maga ezen folyó is határfolyó, de M o n t r e a l közelében a brit birtok a Sz.-Lő inc jobb parti vidékére is kiterjed, úgyhogy a szakadozott partú. de zátonyokkal környezett Uj-Skotia félsziget is még a brit gyarmat-birtokoklioz tartozik.

Ugyancsak oda tartoznak a Sz.-Lőrinc torkolatával szemközt fekvő N e w- E o u n d l a n d (St.-Johns), valamint számos kisebb sziget a Q u e b e c - t ő l

•öböllé szélesedő Sz.-Lőrinc folyam torkolatában.

2. A Hudson öböl s a Jeges tenger partvidéke.

A Sz.-Lőrinc folyam torkolatától éjszakra terül el, a keleti partjain

•gyéren lakott L a b r a d o r félsziget, a tekintélyes nagyságú H u d s o n öböl keleti határán.

A Hudson öböl és Sz.-Lőrinc folyam közti vízválasztót képezi a Va 11 s i

•emelkedés, mely balzsam- és kanadai fenyővel borított csúcsaival, némi vál- tozatosságot ád a különben egyhangú, gazdagon öntözött, számos tavakkal borított vidéknek. ' •

A Hudson öböltől nyugatra a Sziklás-hegységig húzódó terület bőven

•öntözött s értékes bőrű vadakban bővelkedő vidék. Lakosai Indiánusok, kik- től az angol utazó ügynökök az elejtett vadak bőreit puskaporért vagy — a minek az indiánusok nagy kedvelői — pálinkáért s más amazoknak szükséges eszközökért becserélik. Ezen terület részben sík, részben hullámos domb- vidék s vizei részint az Éjszaki Jeges-tengerbe, részint a Hudson öbölbe ömlenek.

A Hudson öbölbe ömlő folyók közül nagyobbak a W i n i p e g tóból jövő N e l s o n , éjszakra tőle pedig a számos kisebb kiterjedésű tavakat szelő

G h u r c h i 1 (Missinippi).

Az Éjszaki Jeges-tengerbe omlik a N a g y H a l f o l y ó s az A t l i a - b a sk a -, N a g y - R a b s z o l g a - és M e d v e - tavak vizeit magába fogadó Katalmas M a c k e n z i e.

Az egész több mint 8 millió •7$„1-re becsült s körülbelül 4 millió

•embertől lakott terület, Angolország névleges birtoka. Névleges azért, mert

& legújabb időkig az egésznek csak délkeleti része volt az európai gyarmato- sok tényleges birtokában; a többi részek független indián törzsek vadász-

S c h o I t z. Földrajz. I i r . 3

(13)

területét képezik. Ezen területeken csak néhány megerősített állomás van, a liol a szabadalmazott angol-hudsonöbli-társaság az indiánusoktól az érté- kesebb bőröket becseréli.

T e r m é s z e t i tárgyak.

Növények.

1. A b a 1 z s a m f e n y ő (Pinus balsamea) és

2. a k a n a d i a i f e n y ő (Pinus canadensis) Éjszak-Amerikában ter- mő fenyőfák, melyeknek megfúrt törzseiből gyanta folvik ki, mely kanadai balzsam név alatt kerül a kereskedésbe, és sokféle alkalmazásnak örvend.

V. Az A m e r i k a i sarkvidék.

A Mackenzie és Nagy-Halfolyó torkolataitól éjszakra s éjszak-keletre számos sziget fekszik az Éjszaki Jeges-tengerben. Ezen szigetek az év leg- nagyobb részén át jéghegyekkel vannak környezve s csak a nyári hónapok alatt látogatják bárkáikkal a cetbalászok. Itt tanyáznak ugyanis nagyobb számban cetek, rosmárok, fókák, narvalok, a jégbegyek között pedig a jege3 medve, mely ha mutatkozik, szinte bőrével fizet.

A jelzett szigeteken túl éjszakkeletfelé látjuk a B a f f i n ö b l ö t , melyet az Atlanti nvilt tengerről a D a v i s ú t j a köt össze. Mindkettő délnyugati határát képezi a szinte Amerikához számíttatni szokott G r ö n- 1 a n d n a k. Ennek csak délnyugati partvidéke lakható. Belseje teljesen isme- retlen, úgy szinte a SO-ik szélességi fokon túl terjedő nyugati partvidéke is.

Grönland Dániához tartozik; a 10.000-re becsült eszkimók között itt letelepedett·, számszerint 200-ra tehető dánok közvetítik az összeköttetést és kereskedést az anyaországgal.

Természeti tárgyak.

' Állatok.

1. A c e t h a l (Balsena Mvsticetus) ritkán nő 20™/ hosszúra. Teste egy harmadát képező nagy feje elülről keskenyebb ; aránylag nagy alsó áll- kapcsa fogatlan, felső állkapcsa keskeny s ebben fogak helyett egymás mel- lett álló szarulemezek vannak. Feje tetején két fecskendő-nyílás van. Kis szemei a szájszöglet mögött vannak, a mellevezők előtt. Teste széles fark- uszóba végződik. — A cetbal vagy bálna egyesével vagy párosan él az Éjszaki Jeges-tengerben. Dacára az irtózatos szájüregnek, melyben egy közönséges sajka kényelmesen elfér, toroknyílása igen szűk, úgy hogy csak kisebb ten- geri állatokat ehet, de ezeket roppant nagy mennyiségben emészti föl. A cet- hal szolgáltatja az úgynevezett halzsírt és halcsontot, mely utóbbit a felső állkapocsban levő szarunemű 300 lemezből hasogatás által nyerik; ezen lemezek nem ritkán 4-—5™/ bosszúk, 20—25 % szélesek. A cethal ezen ge-

(14)

rendaszerű lemezeket háló gyanánt használja az apró tengeri állatok össze- fogdosására. A cethal súlya néha több mint 100,000 kilogram s így egyenlő súlyú 200 hízott ökörrel; maga a szájában levő halcsont is néha 1700 kilo- gramot nyom. — Bálnahalászatra évenkint számos hajót szerelnek föl s a kifürkészett állatokat szigonyokkal megsebezik és lándzsadöfésekkel ölik meg.

2. A n a r v a 1 (Honodon monoceros) 4 · — h o s s z ú , delfinhoz hasonló állat. Feje tompa, orra domború, szája kicsiny, melyből egy hosszú, nyárs- idomú fog nyúlik előre vízszintesen, "mely csavaralakúlag van megsodorva.

Egyéb foga nincsen. Bőre vastag, kopasz és tarka. Előlábai evezők, farka víz- szintes úszóba végződik. — A narval az Éjszaki Jeges-tengerben él és tengeri állatokkal táplálkozik. Halászszák az elefántcsonthoz hasonló foga miatt.

3. A b o r j ú - f ó k a (Plioca vitulina) megnő 100—160%» hosszúra.

Testét sűrű, sötétzöld szőr födi. Feje a kutyáéhoz hasonlít, fogai ragadozók.

Szemei nagyok, fülei a szőr közé vannak rejtve. Orra körül bajusza van.

Hengeres teste hátra felé folyton vékonyodik, míg végre uszó utólábakba végződik. — A borjú-fóka más rokonfajokkal az Éjszaki Jeges-tengerekben halakkal él. A fókákat húsukért és bőrükért üldözik. A grönlandiak húsát megeszik, vérét és zsírját megiszszák, sőt beleit, inait és csontjait is föl tud-

ják használni a legkülönbözőbb célokra. ' . 4. A r o z m á r (Trichecus rosmarus) 4—5™/ hosszú, lomha állat, melynek testét barnássárga, merev szőr födi. Termete hasonlít a fókáéhoz, de fogazata különbözik amazétól. Felső állkapcsából egy pár erős fog nyúlik ki. A rozmár az Éjszaki Jeges-tengerekben csapatosan él, és tengeri állatok- kal táplálkozik. Kiálló fogait a jégen való kapaszkodásra használja. Zsírjáéit és fogaiért halászszák.

5. A j e g e s m e d v e (Ursus maritimus) nagyságra és veszélyességre nézve fölülmúlja a barna medvét. Feje hosszú, lapos, bundája fehér; talpai igen nagyok, karmai ujjaihoz képest rövidek. A jeges medve kizárólag az éjszaki sarkok körül tartózkodik, eltűri a legnagyobb hideget; táplálékát hal, fóka, s más tengeri állatok húsa képezi; ügyesen úszik; az emberre nézve veszélyes ; bundája becses szűcsárucikk.

V I . Visszapillantás az É j s z a k i Atlanti óceán a m e r i k a i és e u r ó p a i mellékeire.

Ha Éj szak-Amerika és Európa atlanti partvidékeit figyelmesen vizs- gálva összehasonlítjuk, akkor egyes helyeknek a szélességi fokok alapján eszközölt összehasonlítása tanúbizonyságot fog tenni azon lényeges éghajlati különbségekről, melyek e két partvidéken észlelhetők.

Az európai Jriszabon egyenlő szélességben fekszik Philadelphiával.

Az európai Konstantinápoly egyenlő szélességben fekszik New-Yorkkal.

Az európai Budapest egyenlő szélességben fekszik Quebeekkel.

Az európai Páris egyenlő szélességben fekszik Uj-Foundlanddal.

Az európai Berlin egyenlő szélességben fekszik Labradorral (Keleti csúcs).

Az európai Stockholm egyenlő szélességben fekszik Grönland déli

csúcsával. · 3*

(15)

A Skandináviai félszigeten fekvő Hamerfest- pedig az Éjszaki .Jeges- tengerben fekvő oly amerikai szigetekkel, melyek az év legnagyobb részén át jéggel borítvák s Grönland oly részeivel, hová ember lábát még nem tette.

A klimatikus különbség létezik ; bebizonyítására elegendők a felhozott példák ; nem marad egyéb hátra, mint ezen különbség okait kutatni.

Tény az, hogy Izland szigetének lakói a tengerből kihalászott amerikai fából építik házaikat s ugyanazt használják tüzelő anyagúi, — hogy Norvégia partjain nem ritkák a tengerben úszó oly növények és fák, melyek a Missis- sippi folyam völgyében fejlődtek, — hogy Nem-Yorkból Brémába a gőzösnek rövidebb időre van szüksége, mint visszafelé.

Mindezekből világos, hogy az Atlanti Óceán, Európa és Amerika közt elterülő éjszaki része, egy nyugatról kelet felé irányzott áramlásnak színtere.

Ezen áramlás — golfáramlásnak neveztetik. (Névleg már Izland és Norvégia tárgyalásánál meg volt említve.) E golfáramlás az egyenlítő alatt átmelege- dett vizet Közép-Amerika parjain a mexikói öbölbe s innen a szűk Floridai csatornán át — még mindig az amerikai partok irányát követve — a nyilt Atlanti tengerbe viszi. A 38-ik szélességi fok alatt ezen eddig alig néhány mérföldnyi széles áramlás mindinkább szélesedik — természetesen sebessé- gének rovására — s négy főirányban az Atlanti Óceánt bekanyarogja. Az egyik ág Izland felé veszi útját, a másik s amannál hatalmasabb Norvégia partjain hatol éjszak-keletre a Spitzberga szigetcsoport felé, a harmadik a biszkaijai öblöt megkerülve az ir sziget partjain enyészik el, a negyedik vég- tére délre, majd nyugatra kanyarodva visszafordul Amerika partjai felé. Az utolsónak köralakú útja körülveszi a S a r g a s s o - n a k nevezett tengert·, mely nyugodt állásánál fogva tengeri füvekkel van borítva s más — az áramlás által más vidékekről ide sodort — növényekkel.

A meleg golfáramlás Európa éjszaknyugati partvidékeinek feltűnően enyhe éghajlatára a legnagyobb befolyású tényező s ismerete nélkül aligha lehetne érteni, hogyan lehet Norvégia sziklás partvidékének öblöcskéiben oly aránylag dús növényzetet találni, midőn a tőle nyugatra, ugyanazon szélességű fok alatt fekvő Grönland partvidéke jégbilincsekbe van verve.

A délnyugatról éjszak-kelet felé irányzott meleg golfáramlás ellen- súlyozására azonban észlelhető az Atlanti Óceán éjszaki részein egy másik, ellentétes irányú áramlás, melyet s a r k á r a m l á s n a k szokás nevezni.

Ez az Éjszaki Jeges-tenger hideg vizét, esetleg jéghegyeit Grönland partján délre tereli ; azután Grönland déli csúcsának megkerülése után, a Baffin öbölből jövő hasonirányú áramlattal erősbödve, Labrador mellett New-Foundlandig liatol, hol azután a golfáramlás alatt folytatja avval ellentétes irányú útját.

A mint Európa partvidéke a golfáramlásnak köszöni előnyös éghajlati viszonyait, úgy Amerika éjszakkeleti partvidékei a sarkáramlás hatása alatt állanak. Innen van, hogy a Párissal egy szélességi fok alatt fekvő New- Foundlandban még jeges medvékre vadásznak, s hogy az Éjszaki Jeges-ten-

(16)

gerből az Amerikai partokon délre terelt jégbegyek egészen New-Yorkig, sőt Philadelphia vidékéig is eljutnak. Ezen körülményben leljük továbbá annak is a magyarázatát, hogy honnan van New-Foundland és Uj-Skotia partvidékeinek halakban való szerfeletti gazdagsága. — Az Éjszaki .Jeges- tenger hideg vizéhez szokott halak s más, a tengerben élő állatok (fókák), a

É S S A K K - Á R A M L Á S .

sarkáramlás irányát követve, idáig vándorolnak, itt azután szemközt jön velők a meleg vizű golfáramlás, mely őket megállásra kényszeríti, s délre való vándorlásukban megakadályozza. — Nagy részök azután, mielőtt vissza- térhetne, zsákmányul esik az itt mindig százakra s ezrekre menő halász- bárkák embereinek — a tömeges halvándorlás idejét tapasztalatból ismerő halászoknak.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A földgáz esetében 61 százalék a 202049 várható leterheltség és 34 százalék a geológiai vagyon megkutatottsága. az Egyesült Államok és Dél-Amerika jelentik elsősorban a

Jóllehet a nyugati civilizáció (az alkotmányos parlamentarizmus és a piaci kapita- uzmus) a tízes évektől inkább megvetés és elutasítás, mint csodálat és elfogadas tárgya

( Az Egyesült-Államok gazdasági életének fellendülése, mely az elmult év utolsó három hónapjában mindhatározottabb arányokban bontakozott ki, a jelen év első hónapjaiban

A SZÚLETÉSI ABÁNYSZÁM ALAKULÁSA (ezer lakosra jutó élveszületések

Maga a Budai hegység az egész vidék legmagasabb és legterjedelmesebb tagja s a Duna medrétől éjszak felé Vörösvárig és Pilis-Csabáig, nyugat felé Jenőig és Pátyig,

Itt Amerika déli csúcsától annak éjszaknyugati csúcsáig egy összefüggő s csak helyenként alacsonyabbra ereszkedő hegygerinc húzódik, mely azután egyes

Befelé, a parti láncztól nyugatra, száraz és terjedelmes feltérségek (Campos) terülnek el, melyek- nek alacsony cserjései éles ellentétet képeznek Amazonvölgy

Dél-Amerika legnagyobb és legfontosabb állama Brazília, ez egyszer- smind Amerika egyedüli monarchiája. Ezen, kiterjedésre nézve Európát megközelítő császárság,