MAGYAR
HELYSÉGNEVEK EREDETE
(A MAGYAR HELYNÉV-KUTATÁS EREDMÉNYEI)
? " - <
IRTAn - .. * s
VIRÁGH RÓZSA
SZEGED, 1931.
SZEGED VÁROSI NYOMDA ÉS KÖNYVKIADÓ RT.
I I p , Éi3SÍStilÉ¡l§3
MAGYAR
HELYSÉGNEVEK EREDETE
(A MAGYAR HELYNÉV-KUTATÁS EREDMÉNYEI)
IRTA:
VIRÁGH RÓZSA
SZEGED, 1931.
SZEGED VÁROSI NYOMDA ÉS KÖNYVKIADÓ RT.
J000676460
» - • • •
SZEG . D0MANYl;GY2TEM 1 / \
femt !' . V f Lelt st.
F
'u *
Szeged Városi Nyomd» és Könyvkiadó Rt. 31—907
legjobban az embereket, hogy miért hívják ezt vagy azt így v a g y úgy; vagyis egyes szavaknak és helyneveknek eredete áll az emberek nyelvi érdeklődésének középpontjában. Ez az eti- mologizáló hajlam még a csekély műveltségű nép körében is lépten-nyomon észlelhető, az irodalomban pedig már a legré-
gibb idők óta vannak rá adataink. A mi irodalmunkban Béla ki- rály névtelen jegyzője az első, aki magyarázni próbálgatja egyes helynevek eredetét s azon túl is számtalan írónál talál- kozunk ilyen magyarázó kísérletekkel. Annál feltűnőbb, hogy a helyneveknek komoly, tudományos magyarázata nálunk aránylag nagyon későn kezdődik. Sajnovics, Gyarmathi, Révai, Hunfalvy, Budenz, Simonyi, Szinnyei hol kisebb, hol nagyobb érdeklődéssel és eredménnyel a nyelvtudomány számos ágát művelte, de helynévmagyarázatot alig-alig találunk munkáik- ban; ha itt-ott elvétve mégis egyet-egyet, ezt is csak egyéb nyelvészeti célok szolgálatában. A nyelvészeti érdeklődés elő- terébe csak a legutóbbi 20—25 év óta került a helynévkutatás, ami elsősorban Melich János, Gombocz Zoltán és Paizs Dezső érdeme. Jelenleg talán legbuzgóbban Bátky Zsigmond műveli, azonban főleg a történeti földrajz szempontjából.
Ma m á r nem férhet kétség a helynévkutatás fontosságá- hoz. Minden nyelvész, történész, geográfus stb. tudja, hogy elsősorban a helynevek segítségével szerezhetünk magunknak valamilyen képet a honfoglalás korának és a honfoglalást kö-
vető első századok Magyarországáról. Helyneveink pontos is-
merete megvilágíthatja hazánk régi történetét, földrajzi fekvé-
sét, népességének elhelyezkedését, sűrűségét, fölfedezhet el-
avult ősszókat, melyeknek írott nyelvemlékeinkben már sehol
semmi nyomuk. Egyes helynevek feltüntetik történeti férfiaink neveit, némelyek egykori birtokosaikra, mások védszentjeikre emlékeztetnek. Sokról bebizonyul, hogy őseink itt talált más- nyelvű népektől vették át őket, ismét másokról, hogy állatok, növények, folyók, vizek, vidékek sajátságainak, kutak, patakok nevét őrzik. Vannak helynevek, melyek a régi őrhelyekre mu- tatnak, s ezek az egykori gyepűk hollétéről tanúskodnak. A vi- lágháború óta még politikai érdekek is kívánatossá teszik a hely- nevek pontos vizsgálatát, mert cseh és oláh részről „a háború befejezése után értekezések, könyvek jelentek meg, amelyek el- szakított területeink földrajzi neveinek vallomása alapján kí- sérelték meg bizonyítani, hogy ezek az országrészek történeti jogon tulajdonaik". (Mclich: M. Ny. XXIV, 8.) Tehát már
ilyen szempontból is milyen jó volna, minél több helynevünk eredetét tudni, hogy az ilyen munkákat esetleg megcáfolhassuk.
összefoglaló munka a magyar helynévkutatás köréből eddig csak egy jelent meg, Résö Ensel Sándoré, Helynevek Magyarázója címen (1861—62). Résö Ensel nagy ambícióval gyűjtögette a helyneveket, de eredetükről való magyarázatai tudományos szempontból teljesen értéktelenek.
Hazánk helyneveinek összegyűjtése körül sokkal nagyobb érdemeket szerzett magának Pesty Erigyes. Hatvanhárom kö- tetre terjed a Magy. Nemz. Múzeum könyvtárában levő hatal- mas kézirata, mely hosszú évek fáradságos munkájának gyü- mölcse. Kiadásra azonban nem alkalmas, mert több, részben hozzá nem értő ember gyűjtötte és írta le az adatokat s ezért sok hiba és tévedés csúszott bele. Egy kötetet még maga Pesty adott ki 1888-ban Magyarország helynevei címen. Ez nemcsak magyarországi, hanem más európai, sőt amerikai városokat, falvakat, dombokat, hegyeket, patakokat, romokat stb. is tár- gyal s a meglevő helynevek sorába felveszi a ma már nem lé- tezőket is. Nyelvészeti szempontból azonban csak elvétve ma- gyaráz meg egy-egy helynevet, tehát munkájának zömét tör- téneti és földrajzi leírások teszik. Az ő kis kötetének megjele- nése óta összefoglaló mű nem jelent meg helyneveinkről, de annál nagyobb számban jelentek meg és jelennek meg újabban folyóiratokban, értekezésekben, nagyobb szabású munkákban egyes helynevek magyarázatai, fejtegetései.
A következőkben nem általában a magyar helynevekről,
hanem csak lakott helyek neveiről, az úgynevezett helység-
érzékünk számára teljesen érthetők. Pl. az Ábrahámfalva, Jenőháza, Péterlaka, Jánoshida, Simontornya, Váralja, Sziget- vár, Máriavölgy, Óbánya, Újfalu, Magyarfalu, Oláhfalu, Ká- polnás-oláhfalu, Hódmezővásárhely, Kanásztanya, Úsztató, Agyagos, Sárospatak, Málnás, Tölgyes stb. helynevek nyelvi szempontból semmiféle magyarázatra nem szorulnak. Helyne- veinknek igen nagy, talán legnagyobb része azonban olyan, hogy eredetük mai nyelvérzékünk számára már többé-kevésbbé homályos, pl. Magyarád (a magyar vagy a mogyoró szónak valamilyen származéka?). Vidrány (a vidra szóból, vagy talán idegen eredetű?), Mikháza, Laborfalva (miféle személynevek Mik és Labor?), Kakasd (mi az a -d a kakas szó végén?) stb., sőt merőben érthetetlenek is pl. Budapest, Debrecen. Kalocsa, Győr, Veszprém, Pécs stb. A helynévkutatásnak elsősorban e többé-kevésbé homályos vagy teljesen érthetetlen helynevek keletkezésének kiderítése, eredeti jelentésük megmagyarázása a célja.
Jelen kis munkám célja pedig a mai magyar nyelvtudo- mány szempontjából kétségtelenül helyes vagy legalább is elfo- gadható, de különféle munkákban vagy folyóiratokban szét- szórtan megjelent helységnévmagyarázatok összegyűjtése és lehetőleg röviden összefoglalva betűrendben való bemutatása.
Itt-ott önállóan is pótoltam vagy kiegészítettem egyes adato- kat. A gyűjtést 1929. nyarán zártam le. Remélem, hogy ezen
nem nagyon mutatós, de igen fáradságos munkával jó szolgá- latot tehettem a magyar nyelvtudománynak is, a történettudo- mánynak is és a történelmi földrajznak is.
Rövidítések és jelek magyarázata
a. = alatt
alakv. = alakváltozat al. = alakja
bee. = becéző bes. — besenyő bolg. = bolgár csn. = családnév ered. = eredetű fr. rrr francia germ. = germán gör. = görög
= alatt has. r= hasonló
hn. = helynév k. = község kr. = községrész kfn. = középfelnémet kn. — köznév kies. — kicsinyítő köv. — következő 1. - lásd lat. = latin lengy. = lengyel
m. ±= magyar
magy. = magyarázat mn. = melléknév
ném. = német
nemzets. n. = nemzetség név nom. = nomen
nyj. i= nyelvjárás óin. = ófelnémet ol. = olasz p. = puszta
R = régi magyar nyelvben rom. — román (oláh) röv. = rövidítése, rövidített szárm. = származéka szn. ~ személynév
A
A b a k. Fejér stb. vm. < tör. ered. Aba szn. ( < tör. aba ^ apa 'Vater, älterer Bruder, der Bär'). Összet. Abaliget, -fája, -falva, -háza.
EtSz. I, 2. Gombocz: MNy. XI, 342.
A b á d k. Heves stb. vm. < Abád szn. < Aba szn. (1. Aba a.) + -d kies. képző. Gombocz: MNy. XI, 342. Pais: Magy. Anon. 102. Balássy:
Heves vm. 99.
A b a j p. Zemplén vm. < Abaj szn. < Aba szn. (1. Aba a.) + -f kies. képző. Gombocz: MNy. XI, 342. Domó Gy.: Akk. XXII, 28.
A b a r a k. Zemplén vm. < Abara szn. ( < Ábrahám). Dongó Gyár- fás: Akk. XXII, 29. Petz: Nyr. XXVII, 344. szer. < rut. obora 'kerített szénatartó'. Más magy.-ok: Czirbusz: Akk. XII, 130. Lukimch: FK.r
XXXVI, 105.
A b d a 1 ó c k. Vas vm. < szl. Obidilovcu < szl. Obidilo szn.
( < obid- 'circumire'). Moór: UJb. IX, 245.
A b ó d k. Borsod vm. < Abód szn. < Aba szn. (1. Aba a.) + -ó + -d kies. képzők, melyek a becézve csonkított Ab-tőhöz járultak. Gom- bocz: MNy. XI, 343. Szilády: Nyr. II, 116.
A b o n y k. Pozsony vm. < Abony szn. < Aba szn. (1. Aba a.) + -ny kies. képző. Gombocz: MNy. XI, 343. Dongó Gyárfás: Akk. XXII, 30.
A b o s k. Sáros vm. < Abos szn. < Aba szn. (1. Aba a.) -f- -s kies.
képző. Gombocz: MNy. XI, 343. Kubinyi: Régi m. szn. I, 60.
Á b r á m f a l v a k. Sáros vm. < Ábrám szn. (az Ábrahám röv.) -f- falva. Kubinyi: Régi m. szn. I, 59.
Á b r á n f a l v a k. Udvarhely vm. < Ábrahámfalva < lat. ered.
Ábrahám szn. - f falva. EtSz. I, 7. fforger: MNy. IX, 115.
Á b r á n k a k. Bereg vm. < Ábránka szn. (Ábrán szn. kicsinyítése, ez pedig < Ábrahám szn.-böl.) Kubinyi: Régi m. szn. I, 59.
szer. = szerint szl. z= szláv szlov. =r szlovén
szöv. röv. = szövegben rövidítve tör. — török
úfn. = újfelnémet v. — város vált. = változat vszleg — valószínűleg
~ = a váltakozás jele
< és > = két szó között annak a jele, hogy az egyik (amely felé a hegye van fordítva) a másikból fejlődött
' ' — a szó jelentésének a jele.
Á b r á n y k. Borsod vm. < lat. ered. Ábrahám szn. Horger: MNy.
IX, 114. Kubinyi: Régi m. szn. I, 59.
A b r u d b á n y a v. Alsóíehér vm. < abrud ( < obrugy) 'aurum' dák szó + bánya. EíSz. I, 10.
A c s a k. Pest stb. vm. < Acsa szn. EtSz. I, 13. Kubinyi: Régi m.
szn. I, 61.
A c s á d k. Vas vm. < Acsa szn. + -d kies. képző. Melich:
Jegyz.
Á c s t e s z é r k. Veszprém vm. < ács -j- teszér ( < szí. tesar 'ács'). Tagányi: FE. II, 230. Szombathy: Tur. VI, 81.
A d (Diós-) k. Szilágy vm. < Ad vszleg szn. ( < tör. at 'ló').
Báíky: FE. VIII, 208. Historikus: Nyr. XLIV, 446.
A d a k. Bács-Bodrog vm. < tör. ada ~ hada 'sziget'. Borovszky:
Bács-Bodrog vm. I, 29. Kolosváry G.: FE. VIII, 111. Iványi: Bács-Bodrog vm. hn. I, 2. Trencsény: Nyr. XXVI, 451.
A d a 1 i n k. Kolozs vm. < óin. adal 'nemzetség' szárm. Has.
ered. a gyengültebb úfn. szótővel Edelény. Borovszky: Hor.f. tört. 86.
Á d á m o s k. Kis-Küküllö vm. < Ádámos szn. lat. Adamus 'Ádám'). EtSz. I, 15. Kubinyi: Régi m. szn. I, 66.
Á d á n d k. Somogy vm. < Ádám szn. -f- -d kies. képző. Melich:
MNy. X, 149. EtSz. I, 15.
A d o r j á n k. Szatmár vm. < Adorján szn. ( < lat. Adrianus szn.) EtSz. I, 18.
A g á r d k. Maros-Torda stb. vm. < Agárd szn. < agár 'Wind- hund' - f -d kies. képző. EtSz. I, 23. Gombocz: MNy. III, 23. Szilády:
Nyr. II, 106. Dongó Gyárfás: Akk. XXII, 218. Kubinyi: Régi m. szn.
I, 70.
Á g a s e g y h á z a k. Pest vm. < Agas ( < Agos) szn. + egyháza.
Kubinyi: Régi m. szn. I, 73.
A góc p. Zemplén vm. < R Agolch < Agolc szn. Kubinyi: Régi m. szn. I, 73.
Á g o s t y á n k. Komárom vm. < R Abostyán. EtSz. I, 27. — Más magy.: Nagyszigethy: Nyr. XVII, 531.
Á g o t a (Kun-) k. Csanád stb. vm. < Ágota szn. ( < lat. Agatha szn.) EtSz. I, 30. Nagy G.: MNy. VI, 35.
Á g y a k. Arad vm. vszleg < Atya szn. (vö. Ata szn.-t Áta a.) EtSz. I, 168. Kubinyi: Régi m. szn. I, 74.
A g y i d ó c k. Zemplén vm. vszleg < Aegidius 'Egyed' szn. Bo- rovszky: Zemplén vm. 16. Dongó Gyárfás: Akk. VI, 323.
A h a k. Bars vm. < Aha szn. Kubinyi: Régi m. szn. I, 74.
Á j k. Abauj-Torna vm. < áj 'keskeny völgy, hegynyílás'. Hefty:
Nyr. XL, 158.
A j a k k. Szabolcs vm. < tör. ayak 'láb'. Bátky: FE. IV, 121.
Bátky: FE. IX, 193.
A j t ó n k. Kolozs vm. < Ajtón szn. < R Ohtun < Ohtun < Ohtum
< Achtum < Altum < v. *Achtim ~ *Altim < tör. "Altym szn.
( < tör. altyn ~ altun 'arany'). EtSz. I, 41. — Has magy.-ok: Melich:
MNy. IX, 356., NyK. XLIV, 346. Gombocz: MNy. X, 33. — Más, de téves magy.: Pröhle: Nyr. XLII, 446. Melich: Honi. Mo. 223.
A j t ó s k. Békés vm. < ajtós kn. 'ajtónálló, Türhüter'. Melich:
MNy. XXIV, 224. Karácsonyi: Békés vm. tort. 9.
A k a c s p. Torontál vm. < Akcs szn. Kubinyi: Régi m. szn. I, 75.
A k a r a t t y a kr. Veszprém cm. < Akar szn. ( < tör. akar ^ okor 'folyóvíz, patak') -f- attya « atya). Bátky: FE. VIII, 210.
A k l i k. Ugocsa vm. < akol ( < szl. okolu 'ciroulus, castra, szlov.
eine Umzáumung für Schweine, Schafe') szárm. EtSz. I, 50.
A k n a (Kolos-) Szoln.-Dob. vm. < akna kn. ( < szl. okno) 'Salz- grube'. EtSz. I, 48.
Á k o s k. Szilágy vm. < tör. ered. Ákos szn. ( < tör. Aku§
< Ak 'fehér' + kus 'sólyom'). Gombocz: MNy. X, 247.
A l a p k. Fejér stb. vm. < tör. ered. Alap szn. ( < tör. alyp ^ alp 'hős'). EtSz. I, 64. Gombocz: MNy. X, 241., XI, 346. Melich: MNy. III,
167., IX, 356. Kubinyi: Régi m. szn. I, 79. Karácsonyi: M. nemzetiségek a XIV. sz. közepéig I, 121.
A l a p s a p. Tolna vm. < Alapsa szn. Kubinyi: Régi m. szn. I, 79.
A 1 a 11 y á n k. Heves stb. vm. < R Alapján ^ Oluptivan < tör.
ered. Olup 'Alap' szn. ( < tör. alp ^ alyp 'Held, Riese') + Tiván ( < tör.
Tyyan szn.) EtSz. I, 64. Gombocz: MNy. XI, 346. Historikus: Nyr. XXXVIII, 277. Gombocz: MNy. X, 248.
A 1 b i s k. Bihar vm. < R Albeus ~ Albes az Albert bee. al. EtSz.
I, 66. — Más, de téves magy. Borovszky: Honf. tört. 87.
A 1 g y ő 1. Győ a.
A1 i b á n f a k. Zala vm. < R Alibantfalva < Olivantfalva
< Olivant szn. + falva. Wertner: Nyr. XLIV, 294.
A l m á d k. Temes vm. < alma kn. -d képzős szárm. EtSz. T, 77.
A l m á d i (Balaton-) k. Veszprém vm. az alma kn. -di képzős szárm. EtSz. I, 77. Gombocz: MNy. III, 23.
A l m á g y k. Gömör stb. vm. az alma kn. -gy képzős szárm. EtSz.
I, 77. Gombocz MNy. III, 23.
A l m a k e r é k k. Nagy-Kükiillő vm. az erd. szász Malmkrog nép- etymologiás átalakítása. Kunos: Nyr. XIII, 539.
A l m á s c s á k a 1. Csáka a.
Á 1 m o s d k. Bihar vm. < vszleg bolg.-tör. ered. Álmos szn. -f- -d kies. képző. EtSz. I, 79. Gombocz: MNy. XI, 146.
A1 p á r k. Pest vm. < tör. ered. Alpár szn. ( < tör. alp 'hős' + er 'férfi'). EtSz. I, 85. Pais: Magy. Anon. 103.
A 1 p a r é t k. Szoln.-Dob. vm. < vszleg ném. ered. Albrecht ^ Al- pret szn. Szoln.-Dob. vm. tört. II, 3.
A l s ó á b r á n y k. 1. Abrány a.
A l s ó b a g o d 1. Bagód a.
A l s ó k k. Somogy vm. 1. Jolsva a.
A l s ó s z o p o r 1. Szopor a.
Á l u n k . Hunyad vm. < kfn. alun 'timsó'. Borovszky Honf. tört. 87.
A n a r c s k. Szabolcs vm. R Onorch < ófn. Unart 'rossz termésű talaj'. Borovszky: Honf. tört. 87.
A n d a c s p. Bihar vm. < Andacs szn. (az András szn. bee. al.
EtSz. I, 92.
A n d a h á z a k. Liptó vm. < Anda szn. (az András szn. bee. al.) - f háza. EtSz. I, 92.
A n d o c s k. Somogy vm. < Andocs szn. (az András szn. bee. al.
-cs kies. képzővel). EtSz. I, 92. Melich: MNy. XV, 3. Wertner: MNy. I, 232. Bútky: FE. IX, 189. szer. < Andocs szn. ( < tör. anmak 'megemlé- kezni' szárm.)
A n d ó d k. Nyitra vm. < Andód szn, (az András szn. bee. al.) EtSz. I, 92.
A n g y a l o s k. Háromszék vm. < Angyalos ( < lat. Angelus) szn.
EtSz. I, 98. Karácsonyi: Kleb. eml. 218.
A n t k. Bihar vm. < Ant ( ^ Ont) szn. ( < On szn. szárm.
< tör. on 'tíz'). Bátky: FE. IX, 196.
A n t o s k. Szoln.-Dob. vm. < Antos szn. (az Antal szn. bee. al.) Szoln.-Dob. várm. tört. II, 26.
A p a k. Szatmár vm. < Apa szn. ( < apa kn.) Összetét.: Apahida, -telek, -nagyfalu. EtSz. I, 106. Borovszky: Szatmár vm. tört. 35.
A p á g y k. Abaúj-Torna vm. < Apágy szn. < tör. ered. Apa szn.
( < tör. apa 'Vater') -f- -gy kies. képző. Gombocz: MNy. XI, 344.
A p a j k. Pozsony vm. < Apaj szn. < Apa szn. (1. Apágy a.) 4 - -j kies. képző. EtSz. I, 109. Gombocz: MNy. XI, 344.
A p a h i d a k. Kolozs vm. < Apáthida. Szádeczky: Nyr. XLIII, 212.
— 1. még Apa a.
A p a n a g y f a l u 1. Apa a.
A p a t e l e k I. Apa a.
A p á t f a k. Zala vm. < apát 'Abt, Mönch' - f fa ( < falva). EtSz.
I, 110.
A p á t i k. Arad vm. az apát kn. szárm. EtSz. I, 110. Karácsonyi:
Békés vm. tört. 16.
A p a t i n k. Bács-Bodrog vm. < Apáti (1. ezt külön.) Trencsény:
Nyr. XXVI, 451.
A p c z k. Heves vm. R Opuz < vszleg Apocz nemz. n. Karácsonyi:
Magy. nemzetséged a XIV. sz. köz.
A p o n y k. Nyitra vm. < Apony szn. ( < apa 'Vater' -f- ny kies.
képző.) Melich: MNy. XIX, 107.
A p s a k. Máramaros vm. < R Absa szn. (az Absolon szn. -sa képzős bee. alakja.) EtSz. I, 116. Wertner: MNy. I, 233.
A r a d v. Arad vm. < Arad (R Orud) szn. EtSz. I, 121. Bátky:
FE. VIII, 117. Szilády: MNy. II, 106.
A r a n y o d k. Zala vm. < arany kn. -f- -d hn.-képző. Szarvas:
Nyr. II, 343.
A r b o n y a (-zsadány) k. Zemplén vm. < Arbonya ( < Orbán szn.
'pap' szárm.) szn. -f- Zsadány « Sodan szn. 'pap, táltos') szn. Dongó Gyárfás: Akk. VIII, 3.
A r d á n y k. Szoln.-Dob. vm. < Ardány szn. < R Járdán
< Jordán ~ Jordanus lat. ered. szn. EtSz. I, 128.
Á r d á n l i á z a k. Bereg vm. < Jardánhaza < Járdán ~ Jordán lat. ered. szn. háza. EtSz. I, 128. — Más, de téves magy. Lehoczky:
Száz. VII, 66.
A r d ó k. Bereg stb. vm. < erdó < erdő-ó < erdő-óvó. Karácsonyi:
Nyr. XXXIII, 286. EtSz. I, 128. — Más, de téves magy. Borovszky:
Honf. tört. 87.
Á r k i k. Hunyad vm. az árok kn. szárm. EtSz. I, 141. Gombocz:
MNy. III, 24.
A r 1 ó k. Borsod vm. < ószl. orilu 'sas'. Borovszky: Borsod vm.
8. L. még Orló a.
A r n ó t k. Borsod vm. < ném. ered. Arnold szn. EtSz. I, 139.
A r n ó t f a l v a k. Szepes vm. R Arnoldfalva < ném. ered. Arnold
~ Arnolt szn. -j- falva. EtSz. I, 139. Deutsche Ortsnamen, 33.
Á r t á n d k. Bihar vm. < vszleg Ártánd szn. ( < ártán ~ ártány 'verschnittener Eber' + -d kies. képző.) EtSz. I, 146. Gombocz: MNy.
III, 25.
Á r v á t f a l v a k. Udvarhely vm. R Árvádfalva < Árvád szn.
+ falva. Karácsonyi: A szék. ered. 38.
Á s ó k . Vas vm. < ném. Aschau. Deutsche Ortsnamen, 25.
A s z ó k. Szolnok-Doboka vm. < aszó 'olyan völgy, melyen végig esős időszakban s tavaszi olvadáskor kisebbszerü patak foly, de egyéb- kor száraz, v. fluvius, Bach Fluss'. összetét.: Hosszú- stb. EtSz. I, 161.
fiefty: Nyr. XL, 160. Pais: MNy. XII, 79. Szoln.-Dob. vm. II, 56.
A s z ó d k. Pest vm. < aszó (jel.-ét 1. Aszó a.) + -d kies.
képző. EtSz. I, 161. Pais: MNy. VIII, 391. Tolnai: FE. II, 71.
A s z ó f ö k. Zala vm. < aszó (jel.-ét 1. Aszó a.) -j- fő 'elő, kezdet'.
EtSz. I, 161. Tolnai: FE. II, 71. Hefty: Nyr. XL, 167.
Á t a k. Baranya vm. < tör. ered. Áta szn. ( < tör. Ata 'Vater, Vorfaihr, Greis'). EtSz. I, 167. Gombocz: MNy. XI, 433.
A t á d k. Somogy vm. < Atád szn. < Ata szn. (1. Áta a.) -f- -d kies. képző. EtSz. 1,167. Edelspacher: Nyr. V, 194. Gombocz: MNy. XI, 433.
A t a j k. Heves vm. < tör. ered. Ataj szn. < Ata szn. (1. Áta a.) + -j vszleg kies. képző. Gombocz: MNy. XI, 433.
A t á n y ( ^ Átány) k. Heves vm. < tör. ered. Atány szn. < Ata szn. (1. Áta a.) + -ny. kies. képző. EtSz. I, 167. Gombocz: MNy. XI, 433.
A t k á r k. Heves vm. < ógerm. Odoakar (Ottokár) szn. Kará- csonyi: A m. nemz. honalap. 7.
A t o s f a l v a k. Maros-Torda < tör. ered. Atos szn. ( < Ata szn.
(1. ott) + -s kies. képző) + falva. EtSz. I, 167. Gombocz: MNy. XI, 433.
Karácsonyi: A szék. ered. 38.
A 11 a 1 a k. Somogy vm. < gót atta 'atya' kies. alakja. Borovszky:
Honf. tört. 87.
A t y a k. Szatmár vm. < Atya nemz.-n. (és szn.) (Vö. Ata szn.
Áta a.) EtSz. I, 168. Melich: A honfogl.-kori Mo. 78.
A t y a s k. Bihar vm. < Atya szn. (Vö. Ata szn. Áta a.) -f- -s kies.
képző. EtSz. I, 168.
B
B á b a k. Szoln.-Dob. stb. vra. < Bába szn. Szoln.-Dob. II, 83.
Borovszky: Borsod vm. 8. szer. < ó-szl. baba 'vénasszony' szárm., úgy- szintén Bábony és Bábona.
B á b o n a 1. Bába a.
B á b o n y 1. Bá/ba a.
B a b o s k. Szoln.-Dob. vm. < Babos szn. Szoln.-Dob. vm. II, 89.
B á c s k. Bács-Bodrog vm. < szl. ered. Bács szn. ( < vszleg
*bahacs < *bahacsi < *ba-facy < ó-tör. baya 'méltóságnév -f- cy nom.
poss. képző.) EtSz. I, 218. Melich: NyK. XLTV, 343. Trencsény: Nyr. XXVI, 451. Borovszky: Bács-Bodrog vm. I, 33; III, 3. MNy. XX, 174, XXIV. 149.
B á c s a k. Győr vm. < tót bácsa 'számadó juhász'. Szombathy:
Tur. VI, 87.
B á c s i p. Zala vm. < R Bácsi ~ Bácsé < Bácsei < Bács szn.
4- e j ( > é > í- > -i) nom. possessivum Melich: MNy. X, 156.
B a d a c s o n y k. Szilágy vm. < Bod szn. ( < tör. ered. Bodomér szn. röv. al.) bee. szárm. Bátky: FE. II, 70.
B a d i n k. Zólyom vm. < Badin szn. Melich: Jegyz.
B a g k. Pest vm. < Bag szn. ( < bag ~ bak). Szilády: Nyr. II, 205.
— L. még Boglár a.
B a g a m é r k. Bihar vm. < Bagamér ( < szl. Bogumir 'Amadeus'X szn. EtSz. I, 222.
B a g d k. Bihar vm. < Bag szn. - f -d képző. Szarvas: Nyr. II, 343.
B a g 1 a d k. Zala vm. < Baglad (R Bogliod) szn. Szilády: Nyr.
II, 107.
B a g ó (Magyar-) k. Alsófehér vm. < Bagó szn. EtSz. I, 226.
B a g ó d k. Zala vm. < Bagód szn. ( < bag ^ bak kn. -f- -d kies.
képző.) Szilády: Nyr. II, 206. — L. még Boglár a.
B a g o s k. Szatmár stb. vm. < Bagos szn. ( < bag ~ bak -R -s képző.) Szilády: Nyr. II, 205. — L. még Boglár a.
B á g y o m p. Fehér vm. < Bágyon (1. ezt külön). Simonyi: N y r . XL, 242.
B á g y o n k. Torda-Aranyos vm. < Bágyon szn. (R. írva: Bagón, Bagun, Bagen, Bagin, Bagyn) < ném. Balduin szn, magyaros átalakítása.
Weríner: MNy. I, 327.
B a j k. Bihar vm. < tör. ered. Baj szn. ( < tör. bai 'reich, Wirt, Held'.) Gombocz: MNy. XI, 434.
B a j a v. Bács-Bodrog vm. < vszleg tör. ered. Baja szn. < B a j (1. Baj a.) szn. - f -a kies. képző. Gombocz: MNy. XI, 434. EtSz. I, 543.
Iványi: Bács-Bodrog vm, hn.-i I, 7.
B a j á n k. Ung vm. < Baján tör. ered. szn. < Baj (1. Baj a.) szn.
bee. szárm. Gombocz: MNy. XI, 434. Lukinich: FK. XXXVI, 105. szer.
< baján avar méltóságnév.
B a j c s k. Győr vm. < Bajcs szn. < Baj (1. Baj a.) szn. bee. szárm.
Gombocz: MNy. XI, 435.
B a j k a k. Sopron vm. < Bajka szn. < Baj (1. Baj a.) szn. bee.
szárm. Gombocz: MNy. XI, 434.
B a j m o c s k a k. Nyitra vm. < tót Bojnicka < tót Bojnic (m.
Bajmócz) + kies. képző. Pesty: MO. hn.-i 29.
B a j o m k. Somogy vm. < Bajon. (L. ezt külön.) Simonyi: Nyr.
XL, 243.
B a j o n k. Pest stb. vm. < vszleg tör. ered. Bajon szn. < Baj (1.
B a j a.) szn. szárm. Gombocz: MNy. XI, 434.
B a k k. Zala vm. < Bak szn « bak kn.) Szilády: Nyr. II, 205. — L. még Boglár a.
B a k a k. Pozsony vm. 1. Boglár a.
B a k ó n a k k. Zala vm. R Bokonuk ~ Bokolnuk ^ Bokonok
^ Bakonik < Bakó szn. + -nok -nik) kies. képző. Bátky: FE.
VIII, 212.
B a k o n y (összetételek előtagja) R Bokon < *Bukun a tör. *buk ( < bük) 'erdő' szónak -n képzős magy. szárm. Rdsonyi N.: MNy. XXIII, 571. Bátky: FE. VI, 175. szer. < Bakony szn. < Bak szn. -f- -ny t < - n < -m) képző.
B a k o n y c s e r n y e 1. Csernye a.
B a k s a k. Baranya vm. < Bak szn. ( < bak kn.) -f- -sa képző, v. < szl. Boksa szn. (a Bogo-, Bogu-kezdetű szl. szn. bee. al. — Vö.
T>ogu 'isten). EtSz. I, 246. Melich: MNy. III, 174. szer. < szl. ered. Bogsa szn. Boksa) < szl. Bog- 'deus' szn. -f- szl. -§a kies. képző. Pais:
Magy. Anon. 105.
B a l a k. Maros-Torda vm. < Bala szn. ( < bal 'link' -f" _ a kies.
képző), összet.: Balavásár. EtSz. I, 248. Rásonyi N.: MNy. XXII, 213.
szer. < Bala tör. ered. szn. ( < tör. bala 'gyermek').
B a l a t o n k. Borsod vm. < szl. blato 'tó' szárm. Has. ered.: Ba- lota, Blatnica. Borovszky: Honi. tört. 70, Borsod vm. 8.
B a l a t o n a l m á d i 1. Almádi a.
B a l a t o n f ü r e d 1. Füred a.
B a l a v á s á r 1. Bala a.
B a 1 á z s d k. Temes vm. < Balázs ( < lat. Blasius) szn. -f" -d kies. képző. EtSz. I, 253.
B á l d k. Kolozs vm. < Báld szn. ( < bal 'link' + -d kies. képző.) EtSz. I, 248.
B a 1 k á n y k. Békés vm. < ószl. balkány 'vízállásos hely'. Kará- csonyi: Békés vm. 22.
B a 11 a (Mátra-, Szilágy-) k. Heves stb. R Barla vszleg a Barna- bás ( ^ Barlabás) szn. röv. al. Szily: MNy. I, 37.
B a 1 m a z k. Hajdú vm. < vszleg tör. Bolmaz szn. ( < tör. bol- 'sein, werden' -f- -maz tör. negatív part. képzője.) 'Nicht seiend' jel. Gombocz:
MNy. XI, 148. — Has. magy. Németh: Kleb. eml. 140. Pais: MNy. XVIII, 95. Pais UJb. III, 248.
B a l o g (Alsó- stb.) k. Gömör stb. vm. < Balog szn. « bal 'link' - f -g kies. képző, összetét.: Balogfa, -falva, -fő. EtSz. I, 248.
B a l o g d k. Abaúj-Torna vm. < Balogd szn. < Balog szn. (I. ez- alatt) + -d kies. képző. EtSz. I, 248.
B a 1 o t a kr. Pest vm. 1. Balaton a.
B a 1 s a k. Hunyad stb. vm. < Balsa szn. ( < bal 'link' + -sa kicsr^
képző.) EtSz. I, 248.
B á 1 y o k k. Bihar vm. R. Baluk < vszleg Balog szn. alakválto- zata K bal 'link' + -g kies. képző.) EtSz. I, 248.
B á n k . Trencsén vm. < Bán szn. ( < bán 'Herr'). EtSz. I, 268. — Más magy. Karácsonyi: Békés vm. 25.
B á n a k. Komárom vm. < Bána szn. ( < bán 'Herr, dominus - j—a kies. képző.) EtSz. I, 268.
B á n d k. Veszprém vm. < Bánd szn. ( < bán 'Herr' + -d kies- képző.) EtSz. I, 268. — Has. magy. Szarvas: Nyr. II, 343. Karácsonyir A szék. ered. 38.
B á n k k. Nógrád (vm. < Bánk szn. ( < bán 'Herr' -J- -k kies. kéipző.) EtSz. I, 268. Bátky: FE. VIII, 206. szer. Bánkháza és Bánkfalva is így magyarázandó.
B á n k f a l v a 1. Bánk a.
B á n k h á z a 1. Bánk a.
B á n ó c z k. Zemplén vm. < bán 'Herr' -j- -ócz R ótz 'vágás'l Dongó Gyárfás: Akk. IX, 99.
B á n o s k. Baranya vm. < Bános szn. ( < bán 'Herr' -f- -s kies, képző.) EtSz. I, 268.
B a r a c s 1. Bori a.
B a r a c s k a k. Fejér vm. < Barakcsa < Borokcsa < Brokcsa (Brucsa ^ Brugsa Anonymusnál). Karácsonyi: A m. nemzetiségek a XIV sz. köz. I, 202. Bars vm. 18. Pais: Magy. Anon. 105. szer. < Baracska
szn. — L. még Bori a.
B a r a k o n y k. Pozsony vm. < Barakony szn. < vszleg Barak szn. ( < tör. barmak 'menni') szárm. Bátky: FE. IX, 189.
B a r a n c s k. Zemplén vm. < Barancs ^ Boroncs ez pedig -ne képzős tör. igei származékból lett tör. azután m. szn. ('Basilius, Balázs')- Dongó Gyárfás: Akk. IX, 66. Melich: MNy. XIX, 140. EtSz. I, 488. Melichr Honf. MO. 202.
B á r á n d k. Bihar vm. < bárány kn. 4 -d képző. EtSz. I, 282'- Bátky: FE. II, 165.
B a r a n y a k. Ung vm. < Baranya szn. EtSz. I, 283. — Más, de- vszleg téves magy.-ok: Tagányi: MNy. IX, 259. Borovszky: Honf. tört. 78- B a r a n y a v á r k. Baranya vm. < borona a gyepürendszer kö- rébe tartozó szí. ered. szó. Pais: Magy. Anon. 105.
B a r a s z ó k. Csík vm. < Boraszó < bor a savanyúvíz jel.-ű borvíz 4 -aszó 'völgy'; tehát Baraszó = olyan völgy, melyben savanyú- vízforrás fakad, v. folyik végig. Pais: MNy. VIII, 393.
B a r á t i k. Hont vm. R Borát, Bórád, Barád. Melich: MNy. XIIr
215.
B á r c z a k. Abaúj-Torna vm. < tör. ered. Barac (tör. barsz 'pár- duc, tigris') szn. szárm. Bátky: FE. VII, 124.
B a r c i k a k. Borsod vm. < tör. ered. Barc szn. ( < tör. barsz 'pár- duc, tigris') + -ika kies. képző. Bátky: FE. VII, 123.
B a r c s a 1. Bori a.
B á r d k. Győr vm. < bárd kn. 'Beil' v. 'ein Stück Wald, welches
•von einem Manne in einem Tage mit einem Beil gefällt werden kann'.
EtSz. I, 289.
B a r d ó c k. Udvarhely vm. < szl. brdo 'hegy'. Karácsonyi: A szék. ered. 44.
B á r d o s k. Vas vm. < Bárd ~ Bárt szn. szárm. (vszleg a lat.
Bartholomeus szn. bee. iah, de leihet, hogy a bárd kn.4iez tartozik.) EtSz. I, 302.
B a r k a s z ó k. Bereg vm. < Berkaszó < berek -R -aszó 'völgy'.
Pais: MNy. VIII, 394.
B a r n a g (Magyar-, Német-) k. Veszprém vm. R Barnak ^ Bar- lag ^ Borlog ~ Burlog < szl. brlog (cseh-tót borlok) 'kunyihó, vacoik,
barlang'. Bátky: FE. VI, 175.
B a r o m l a k k. Bihar vm. < erd. szász. Wurmloch. Kunos: Nyr.
XIII, 539.
B á r ó t k. Háromszék vm. R. Boralt < Boralt tör. ered. szn.
( < tör. ború 'eine Pferdefarbe' -R alda ^ aldy 'vad, menyétfajta vszleg tiyest'; tehát a szn. eredeti jelentése vszleg 'pejszínű nyest') Pais: MNy.
XXIII, 580. Orbán: A Székelyföld leír. I, 213.
B a r s v. Bars vm. < Bars szn. (R Bors ^ Borsu) <vszleg bors fcn. 'Pfeffer'. EtSz. I, 300. Pais: MNy. XVII, 161. Pais: UJb. III, 240.
B a r s a kr. Bihar vm. < Barsa (R Borsa) szn. Karácsonyi: A m. nemzetiségek a XIV. sz. köz. I, 206.
B á r s o n y o s k. Veszprém vm. < Bársonyos- szn. Bátky: FE.
I, 140.
B a r t k. Esztergom vm. < Bart szn. (vszleg a lat. Bartholomeus szn. bee. al.) Összetét.: Bártfalva. EtSz. I, 302.
B á r t f a v. Sáros vm. R Bárdfa < bárd 'fegyver' -R -fa ( < falva).
Myskovszky: Tur. X, 127.
B a r t o s k. Bars vm. < Bartos szn. (vszleg a lat. Bartholomeus szn. szárm.) összetét.: Bartosfalva. EtSz. I, 376.
B a s a l k. Somogy vm. < vszleg a tör. bas 'fej' szárm. Bátky:
FE. IX, 44.
B a s k a I. Baskó.
B a s k ó k. Abaúj-Torna vm. < Baskó szn. < Bas szn. ( < tör.
bas 'fej, fő, főnök') -R -kó kies. képző. Has. ered. Baska, Baskóc, Bást.
Bátky: FE. IX, 193.
B a s k ó c k. Zemplén vm. < Baska szn. -R -óc (R otz) 'vágás'.
Dongó Gyárfás: Akk. IX, 133. — L. még Baskó a.
B á s t k. Gömör vm. R Abást ~ Abásd < Abásd szn. Karácsonyi:
A szék. ered. 37. — L. még Baskó a.
B á t a k. Heves vm. < Báta szn. (R Bajta ^ Boyta). Pauler:
Száz. XI, 386.
B a t i z k. Szatmár vm. < Batiz szn. összetét.: -falva, -háza.
EtSz. I, 309. Melich: Jegyz.
B á t o n k. Hont vm. <C Bát szn. szárm. Melich: Jegyz. — Más magy.: Szolnok-Doboka vm. II, 136.
B a 11 o n y a k. Csanád vm. < szl. ered. Batonya szn. « szl.
bat- -R -ona képző). Melich: Szl. jöv.-szav. I. k. 2. r. 101.
B á t o r k. Heves vm. < Bátor vszleg besenyő, ill. kun ered. szn.
Összetót.: -egyháza, -hely, -falu, -keszi. EtSz. I, 312.
B á t y a k. Pest vm. < bátya kn. (az -a kies. képző). EtSz. I, 313.
B a 11 y á n k. Baranya stb. vm. < Battyán szn. < lat. Bothianus.
űalássy: Nyr. XXV, 446.
B a z i n k. Pozsony vm. < szl. bazin 'bodzatermő vidék' ( < szl.
baza 'bodzafa'). Wagner: Pozsony vm. hn. magy. 5. Borovszky: Pozsony vm. 210. szer. < szász dialekt. Basen 'rét' ( < ném. Wasen 'Wiesen').
B é b (Ó-) k. Torontál vm. < Béb szn. Borovszky: Torontál vm. 94.
B e c s e k. Veszprém vm. < Becse vszleg tör. ered. szn. Gom- bocz: MNy. XII, 285. N. Imre: Száz. VI, 343. Borovszky: Bács-Bodrog vm. I, 122.
B e c s k e r e k (Nagy-, Kis-) k. Torontál vm. < avar becs ~ bécs
~ bécse 'szigeten épült, erősített körvár'. Czirbusz: FK. XXXV, 377. Bo- rovszky: Torontál vm. 555.
B é d k. Nyitra vm. < Béd szn. Szilády: Nyr. II, 106.
B e d e k. Maros-Torda vm. < Bede szn. (a Benedek szn. bee. al.) EtSz. I, 354. Karácsonyi: A szék. ered. 38.
B e d e c s k. Kolozs vm. < Bedecs szn. (a Benedek szn. bee. al.) EtSz. I, 354.
B e d ő k. Bihar vm. < Bedő szn. R Bedech (a Benedek szn. bee.
al.) üsszetét.: Bedőháza. Melich: NyK. XLIV, 359. EtSz. I, 355.
B e k e k. Szoln.-Dob. vm. < Beke szn.
B é k é s c s a b a 1. Csaba a.
B é l k. Bihar stb. vm. < vszleg Bél (R Beél ~ Beéli) szn. EtSz.
I, 344. _ Más, de vszleg téves magy. Borovszky: Honf. tört. 68. és Bo- rovszky: Borsod vm. 8. szer. Bél (Béla és Bély is) a szl. bélű 'fehér'
szárm.)
B é l a 1. Bél a.
B é l á d k. Bars vm. < Bélád szn. < Béla szn. -j- -d kies. képző.
EtSz. I, 344.
B é 1 d k. Hont vm. < Béld szn. < B é l« bél 'Darm, Kern') -{- -d kies. képző. Melich: A honf.-kori MO. 40.
B e l e d k. Sopron vm. < Beled szn. < Bél szn. (1. Béld a.) -¡- -d kies. képző. Melich: A honfogl.-kori MO. 40. Moór: UJb. IX, 245. — Téves magy. Kunos: Nyr. XIII, 491.
B e 1 e g k. Somogy vm. R. Belige ^ Bileky < vszleg Bilug
^ Belug szn. (1. Biliege a.) szárm. Bátky: FE. VI, 233. — Más magy.
Bátky: FE. VI, 235.
B e l é n y e s k. Bihar vm. < bölény kn. szárm. Borovszky: Honf.
tört. 77.
B é l f e n y é r k. Bihar vm. < bél 'belső' - f -fenyér. EtSz. I, 344.
B e l o v e z s a Sáros vm. < szl. beli 'fehér' - f -veza 'ház, sátor'.
Melich: Jegyz.
B é 11 e k k. Szatmár vm. < ófn. Waldeck 'erdőség, erdőalj'. Bo- rovszky: Honf. tört. 87.
B é l y k. Zemplén vm. 1. Bél a.
B é 1 y e kr. Pozsony vm. < bes. Billa Bylla) szn. Bátky: FE.
I, 139.
B e n e k. Bereg vm. < Bene szn. (a Benedek szn. bee. al.) ö s z - szetét.: -falva. EtSz. I, 355. Karácsonyi: A szék. ered. 38.
B e n i c z k. Turóc stb. vm. R. Benice < m. Bene ( < Bena) szn.- ből átvett tót Bena szn. -ic-képz. szárm. Melich: MNy. XIX, 109. Me- lich: Jegyz.
B e n k k. Szabolcs vm. < Benk szn. (a Benedek szn. bee. al. -k kies. képzővel.) EtSz. I, 356.
B é n y k. Esztergom vm. < Bény szn. (R Byn). Rupp: MO.
helyr.-i tört. I, 126.
B é r k. Nógrád vm. < Bér szn. ( < oszm. ver + mek 'adni' ige szárm.). Has. ered. Bere, Bercsény, Berzseny, Berend, Berencs, Berente,
Beremend, talán Pere, Pered is. Bátky: FE. IX, 191.
B é r c k. Szepes vm. < bérc. kn. 'domb, kisebb hegy'. Hefty: Nyr.
XL, 161.
B e r c s é n y 1. Bér a.
B e r d á r k a k. Gömör vm. < szl. brdar 'takács, bordakészítő'.
Melich: Jegyz.
B e r e k. Szatmár vm. < Bere szn. (talán az Albert bee. al.) EtSz. I, 365. Karácsonyi: A szék. ered. 38. Melich: Jegyz. szer. < Be- riszló (Berislav) v. Bereck (Brictius) szn. bee. al. — L. még Bér a.
B e r e c k k. Háromszék vm. < Bereck szn. < *Berekc < *Birikc
~ *Bürükc < *Biricki ~ Bürükci < lat. Brictius szn. EtSz. I, 366.
B e r e g k. Bereg vm. < avar brek 'bereg vizenyős, bozótos hely'.
Czirbusz: Akk. XII, 130. Borovszky: Honf. tört. 87 szer. < ófn. bérg 'hegység, hegyvidék'. Lehoczky: Száz. VII, 65. szer. < tót bereh 'berkes táj'. EtSz. I, 366. szer. (mivel Beregszász 1247-ben Luprechtszásza) < ném.
Luprecht (vö. germ. Lindberct) rövidült Brect alakjából.
B e r e g s z á s z I. Szásza a.
B e r e k b ö s z ö r m é n y I. Böszörmény a.
B e r e k s z ó k. Hunyad vm. < Berekaszó < berek 'nemus, lucus, Hain' - f aszó 'völgy'. EtSz. I, 367. Pais: MNy. VIII, 392. — Téves magy.
Hefty: Nyr. XL, 162.
B e r e m e n d 1. Bér a.
B e r e n c e k. Szolnok-Doboka vm. < szl. ,bernica bertiye 'iszap, sár'. Szolnok-Dob. vm. II, 148.
B e r e n c s k. Nyitra vm. < szl. brana 'kapu' (a gyepűrendszer korából). Tagányi: MNy. IX, 259. — L. még Bér a.
B e r e n d I. Bér a.
B e r e n t e 1. Bér a.
B e r é n y (Jász-) Jász-Nk.-Szolnok vm. < Berény szn. « Bi- riny) 'Birinius'. Balássy: Heves vm. tört. 78. — Más magy.-ok: Bo- rovszky: Honf. tört. 88. Karácsonyi: Békés vm. 218.
B e r e s z t ó c z k. Torontál vm. R Bresztovácz < szl. breszt 'szilfa' szárm. Borovszky: Torontál vm. 25.
B e r e t t ő k. Zemplén vm. < szl. Brati-, Breti- (-slav) szn. szárm.
Melich: Jegyz.
B e r e z n a 1. Breznó a.
B e r g e n y e k. Maros-Torda vm. < tör. Bergen szn. -f- -e képző. Treml: UJb. VIII, 397.
B e r k e t e l k e k. Szoln.-Dob. vm. < Berke szn. + telke. Szoln.- Dob. vm. II, 153.
B e r n á d k. Kis-Kíiküllö vm. < Bernád szn. « lat. Bernhardus
~ Bernardus szn.) EtSz. I, 374.
B e r n á t f a l v a k. Abaúj-Torna vm. < Bernát szn. ( < lat. Bern- hardus ^ Bernardus szn.) -f- falva. EtSz. I, 374.
B e r n o 1 d k. Heves vm. < ném. ered. Bernold szn. ( < ném.
Bernard). Deutsche Ortsnamen 38.
B e r t ó t k. Sáros vm. < Bertót szn. ( < lat. Bertholdus ^ Ber- toldus szn.) EtSz. I, 377.
B e r z e n c e k. Zólyom vm. < szl. Breza 'nyirfa' szárm. Melich:
Jegyz. Borovszky: Honf. tört. szer. < szl. bruzu 'sebes' szárm. Hason- lóan: Berzevice, Berzseny is.
B e r z e v i c e I. Berzence a.
B e r z s e n y 1. Berzence a. és Bér a.
B e s e k. Alsófehér stb. vm. < tör. ered. Bese szn. < bese
« tör. basa) 'madárnév, esetleg kánya'. EtSz. I, 379. Gombocz: MNy.
X, 295.
B e s e n y ő k. Beszt.-Naszód vm. < besenyő ( < tör. *bácánáY 'a besenyők nemzeti neve'.) EtSz. I, 379.
B e s e n y s z ö g k. Jász-Nagykun-Szoln. vm. < Besenyőszög. Ba- lássy: Heves vm. 80.
B e s z t e r k. Abaúj-Torna vm. < szl. béstru 'sebes' szárm. Ha- sonlóan Beszterce. Borovszky: Honf. tört. 69. Bátky: FE. IX, 194. szer.
< vszleg a tör. bez + mek 'jóllakni' ige szárm., azaz jel. 'jóllakató'.
Hasonló ered. Bösztör is.
B e s z t e r c e v. Beszterce-Naszód vm. < Beszterce folyónév
< szl. Bistrica ( < szl. bystr.í. -a, -o mn. 'gyors, sebes, tiszta, világos' szárm.) EtSz. I, 383. Horgcr: Nyr. XXXIX, 292. Wagner: Pozsony vm.
hn. magy. 6. Mályusz: Turóc vm. 19.
B e t (-falva) k. Udvarhely vm. < Bet szn. Karácsonyi: A szék.
ered. 38.
B e t h l e n k. Szoln.-Dob. vm. < Bethlen szn. Szoln.-Dob. vm. II, 153. Karácsonyi: A szék. ered. 38.
B e z é d k. Szoln.-Dob. vm. < Bezdéd szn. ( < szl. Bezdedov 'ősök nélkül való, nem nemes'. Szoln.-Dob. vm. II, 194.
B e z e r é d k. Zala vm. R Bezdred, Bezdered < cseh ered. Bez- dridus szn. ( < cseh bez 'nélkül' - f cseh-tót stryk 'Brúder des Gross- vaters'; tehát a szn. jel. k. b. 'rokontalan, testvértelen'. Melich: MNy. II, 53. Bátky: FE. IX, 194. szer. < Bezer szn. ( < tör. bez - f mek 'jóllakni' ige szárm.) -f- -d képző.
B e z i n e k. Árva vm. < szl. bízt 'bodzafa' szárm.; tehát jel. 'bod- zás'. Melich: Jegyz.
B i a 1. Bolya a.
B i c s k e (Tápió-) k. Pest vm. < Bicske szn. Karácsonyi: A m.
nemz. a XIV. sz. köz. I, 242.
B i h a r k. Bihar vm. < vszleg szl. ered. Bihar szn. (R Bichor).
Melich: Honf. MO. 224. EtSz. I, 398. Melich: jöv.-szav. I, k. 2. r. 105.
B i h a r o m k. Zemplén vm. < Bihar szn. -f- -m ( < -n) kies.
képző. Horger: FE. IX, 42.
B i k a 1 k. Baranya stb. vm. < bik 'bükk' - f -al 'alja vnek'. Viski:
MNy. XXV, 140.
B i k k k. Borsod vm. < ószl. buky 'bükk'. Borovszky: Borsod vm. 8.
B i k s z á d k. Szatmár stb. vm. < bik 'bükk' + szád 'száj' (a gyepíírendszer korából). Tagányi: MNy. IX, 261. Borovszky: Honf. tört. 97.
B i k s z á r d k. Pozsony vm. < bik 'bükk' -f- szárd vszleg 'szád, száj' (a gyepíírendszer korából). Tagányi: MNy. IX, 261.
B i 11 e g e k. Zala vm. R Byluga ~ Bylga ~ Bylege ~ Bylge
~ Bylige ^ Billike < vszleg Bilug ^ Belug szn. < tör. ered. bileg
~ billeg ~ biliig ~ billeg < belkü ~ belki 'bélyeg'. Bátky: FE. VI, 232.
B i s z t e r e c k. Árva vm. < szl. bystru 'sebes, gyors' mn. szárm.
Melich: Jegyz.
B i z e r e k. Arad vm. < szl. bizere 'gyöngy'. Márki: Arad tört.
I, 496.
B 1 a t n i c a k. Turóc vm. < szl. blato 'mocsár, tó, sár' szárm.
Melich: Jegyz. — L. még Balaton a.
B 1 e n k e (-mező) Szolnok-Doboka vm. < Blenke szn. Szoln-Dob.
vm. II, 199.
B o b r ó h. Árva vm. < szl. bobru 'hód' szárm. Borovszky: Honf.
tört. 77.
B o b r ó c k. Liptó vm. < szl. bobru ~ bober 'hód' szárm. Melich:
Jegyz.
B o c s á r k. Torontál vm. < Bocsárd szn. « ófn. Burghard.) Borovszky: Torontál vm. 31.
B o c s á r d k. Abaúj-Torna stb. vm. < Bocsárd szn. (R Bolcsárd
^ Balcsárd) < vszleg a Boldizsár szn. alakvált. EtSz. I, 428.
B o d k. Heves vm. < Bod szn. Szilády: Nyr. II, 107.
B o d a k. Baranya stb. vm. < Boda szn. ( < Bod szn. -a kies.
képző), összetét.: -falva, -háza. EtSz. I, 434. Szoln.-Dob. II, 208. Bátky:
FE. II, 70. szer. Bod szn. a tör. Bodomér szn. röv. al.
B ó d é k. Veszprém vm. < Bódé szn. ( < Bod szn. -R -é kies.
képző). EtSz. I, 434.
B o d o r f a k. Zala vm. < Bodor szn. -j- fa ( < falva). EtSz. I, 436.
B o d o s k. Háromszék vm. < Bodos szn. ( < Bod szn. - j — s kies.
képző). EtSz. I, 434.
B o d z á s k. Zemplén vm. < bodzás kn. a bodza 'Holunder' szárm.
EtSz. I, 439.
B o g á c s k. Borsod vm. < bogács kn. 'takács, mácsonya'. Bátky:
FE. IV, 120. Borovszky: Borsod vm. szer. < ószl. bogatű 'gazdag'.
B o g á t (Maros- stb.) Torda-Aranyos stb. vm. < szl. ered. Bogát szn. ( < szí. bogatü 'reich'). EtSz. I, 443. Karácsonyi: A m. nemz. hon-
alap. 25. Melich: Szl. jöv.-szav. I. k. 2. r. 105. Borovszky: Alsófehér vm. 746.
B o g d á n (-háza) k. Szilágy vm. < ószl. ered. Bogdán 'Istenadta' szn. Has. ered. Bogdány is. Karácsonyi: A m. nemz. ostort. 92
B o g d á n y 1. Bogdán a.
B o g d á n d k. Szilágy vm. R Bogdán ~ Bagdán < Bogdán s z l ered. szn. EtSz. I, 444.
B o g l á r k. Somogy vm. R Baklár < tör. (bes.) ered. Bak szn.
-j- -lár tör. többes képző. Vszleg ide tart.: Bag, Bagód, Bagos, Bak, Baka, Bakod. Karácsonyi: MNy. XVII, 211. Bátky: FE. I, 139.
B o g o r (-falva) k. Krassó-Ször. vm. < Bogor szn. Pesthy: Krassó tört. II, 56.
B o g s á n k. Krassó-Ször. vm. R Bokcsa (írva: Boxa) szn. Pesty:
Krassó tört. II. 57.
B o g y i s z l ó k. Pest vm. < cseh Budislav szn. (Vö. Bogyoszló).
EtSz. I, 447.
B o g y o s z l ó k. Sopron vm. R Bogyiszló ~ Bugyiszló ~ Bo- diszló ^ Buduszló < (szl.) cseh Budislav szn. EtSz. I, 447. Karácsonyi:
A m. nemz. honalap. 25. Borovszky: Bihar vm. 58.
B o h o 1 c k. Nagy-Küküllő vm. < ném. Buchholz. Kunos: Nyr.
XIII, 490.
B o h o 11 k. Hunyad vm. < ófn. bocholt (kfn. buochholz) 'bükkfa'.
Borovszky: Honf. tört. 88.
B o j t k. Bihar vm. < Bojt ( ^ Bujt) , szn. R Boht ~ Boct
^ Boctu. EtSz. I, 451. Melich: NyK. XLIV, 349.
B o k o d k. Komárom vm. 1. Boglár a.
B o k s a k. Zemplén vm. < Boksa szn. ( < bok ~ bak kn. + -sa kies. képző). Szilády: Nyr. II, 204.
B o l g á r o m k. Nógrád vm. < Bolgár szn. + -m « -n) kies.
képző. Melich: MNy. XIII, 18. Horger: FE. IX, 42.
B o 1 m á n y k. Baranya vm. R Abolmány < vszleg Obalman szn.
(a szókezdő A-t névelőnek fogta fel a nyelvérzék). Pais: MNy. XI, 271.
B ó 1 y a k. Nagy-Küküllő vm. < Bólya szn. ( < talán a tör. Buga
^ buha 'bika'. Talán ennek változata Bia hn. is Pais: Magy. Anon. 107.
Karácsonyi: Száz. XXXIV, 771.
B o n y á r d k. Szeben vm. R Bonyárd ^ Bunárt ^ Bongart
^ Bomgart < ered. szász *Bongard 'Baumgarten'. EtSz. I, 470. Melich:
Jegyz.
2*
B o n y h a k. Kis-Küküllő vm. < Bohnya < Buhnya < Buchna szn. (írva Bucna a R). EtSz. I, 547. Melegdi: MNy. VII, 182. Pais: Magy.
Anon. 107.
B o n y h á d k. Tolna m. < R Bahnya ~ Bahnyán ~ Bonyháit
~ Bohmány ~ Bohmán < Bochnya szn. + R -n ma -d kies. képző»
EtSz. I, 472. Melegdi: MNy. VII, 182. Karácsonyi: Száz. XXXIV, 772.
B o r b á s (Szent-) Somogy vm. < Barbás < Barabás szn. Hor- ger: Nyr. XXXIX, 340.
B o r d a (Kelecseny-) k. Abaúj-Torna vm. < borda ( < szl. brda 'hegy'). Hefty: Nyr. XL, 162.
B o r g á t a k. Vas vm. R Aborgáta ~ Oborgáta (a szókezdő A-t névelőnek fogta fel a nyelvérzék). Pais: MNy. XI, 272.
B o r h i d Borhida) Szatmár stb. vm. R Borihida < Bori
~ Borh szn. -f- hida. Karácsonyi: MNy. IV, 354.
B o r i k. Hont vm. < tót bor 'bórfa, -fenyő' szárm. EtSz. I, 475.
Borovszky: Honi. tört. 74. szer. Baracs, Baracska, Barcsa is has. ered.
B o r j á d k. Baranya vm. R Barjád ^ Bárját ~ Borlyád ~ Bar- lyád ~ Barlád < vszleg Barla szn. ( < Barl(n)abás szn. röv. al.) -f- -d kies. képző. EtSz. I, 484. Melich: MNy. X, 354.
B o r k ú t k. Máramaros vm. < bór buór) 'fenyő' + kút; tehát olyan kút, melynek gárdja bór, buór fenyőfából volt. EtSz. I, 474. Kará- csonyi: MNy. IV, 354. Szoln.-Dob. II, 240. szer. < bor 'ásványvíz, borvíz'.
B o r o n k a k. Somogy vm. < szl. bruno 'sár' szárm. Borovszky:
Honf. tört. 70.
B o r o s n y ó k. Háromszék vm. < boros 'savanyú' -f- jó 'folyó, patak'. Fiók: Nyr. XXX, 21.
B o r o s t y á n k. Vas vm. R Porostyán ~ Burustyán ~ Purus- tyán ^ Porustyán ^ Parastyán ^ Perestyen ~ Pernstan ~ Perystair
< ném. Pernstein 'Barenstein, Medvekő'. EtSz. I, 489. Pór: MNy. I, 367.
B o r o s t y á n k ő k. Vas vm. < Borostyán (1. ott) + kő (a kő tehát felesleges). Pór: MNy. I, 367.
B o r o s z l ó k. Sáros vm. < Boroszló szn. < R *Braszló szn.
( < *Bratiszló szn. bee. al.) < szl. Bratislav szn. EtSz. I, 490. Melich:
Jegyz. szer. < szl. brestov 'szilfás'.
B o r o s z n o k k. Gömör vm. < tót brusnik 'fenkő fejtőhely v.
ahol áfonya terem'. Melich: Jegyz.
B o r o v a k. Pozsony vm. < borova 'fenyves4. Wagner: Pozsony vm. hn.-nek magy. 7.
B o r s k. Bihar vm. < Bors szn. ( < tör. Bors szn. v. bors 'Píeiler').
Összetét.: -fa, -monostora. EtSz. I, 492. — Téves magy. Szilády: Nyr.
II, 204.
B o r s a k. Máramaros stb. vm. < Borsa szn. < Bors szn. (1. ott>
+ -a kies. képző. EtSz. I, 493. Karácsonyi: Magy. nemz. a XIV. sz. köz.
I, 268. Pais: UJb. III, 241. — Téves magy. Szilády: Nyr. II, 204.
B o r s f a k. Zala vm. R Basfalva ~ Bosfalva < Bos ~ B a s
~ Bors szn. - f falva. EtSz. I, 303.
B o r s i k. Zemplén vm. a Bors szn. (1. ott) szárm. EtSz. I, 493.
B o r s o d k. Borsod vm. < Borsod szn. < tör. ered. Bors szn.
<1. ott.) + -d kies. képző. EtSz. I, 495. Melich: Nyr. XXXIII, 312. Balássy:
Száz. VII, 97. Borovszky: Borsod vm. 11. Pais: Magy. Anon. 108. Pais:
MNy. XVII, 161. Pais: UJb. III, 241.
B o r s o v a (ma Borzova) k. Bereg vm. < Borsoha < Borsva
^ Borsoa <*Borseva ~ *Borsevo < m. Bors szn. 4 szl. képző. 'Bors-é'.
Melich: MNy. XXII, 4.
B o r s z é k k. Csík vm. < bor 'íons acidae aquae, Sauerbrunn' - f szék. EtSz. I, 474. Karácsonyi: MNy. IV, 354. szer. < bór (buór) 'fe- nyő' 4 szék ( < szl. sjek 'irtás'), azaz 'bóríenyő irtás'.
B o r s z ó k. Szoln.-Dob. vm. < Boraszó < bor 'bor-, buórfenyő' 4 - aszó 'völgy'. Pais: MNy. VIII, 394. EtSz. I, 474. szer. < bor 'vinum' 4 - szó ( < aszó) 'völgy, patak'. Szoln.-Dob. vm. II, 246. szer. < ószl. bor;
breza 'nyírfa'.
B o r z k. Bihar vm. < Borz szn. Szilády: Nyr. II, 201.
B o r z á s k. Kis-Küküllö vm. R Bozjás Bozziás ~ Bozzás) a 'Holunder' jel.-ű bodza régibb bojza alakjának szárm. EtSz. I, 439.
Szoln.-Dob. II, 252.
B ő r z i k k. Bihar vm. R Borzlyk < *borzlik 'borzlyuk'. EtSz. I, 495.
B o r z a v á r k. Veszprém vm. < tót Borisavar 'Borcsa főzése' vszleg téves magy. Szombathy: Tur. VI. 82.
B o r z o v a (Nemes-) Szatmár vm. < Borzodva < Borsa szn.
4 - odva. Vszleg téves magy. Borzovay Nagy: Tur. XXVII, 59. Kiss K.:
szer. < borz 4 odva. — L. Borsova a.
B o t t y á n k. Bihar stb. vm. < Bottyán szn. < lat. Bothianus.
Balássy: Nyr. XXV, 446.
B o z (Fertő-) k. Sopron stb. vm. < boz 'Holunderbaum'. EtSz.
I, 438. Fábián: NyK. VII, 119.
B o z ó k k. Hont vm. < tör. ered. Bozók szn. < Buz 'jég' jel. tör.
szn. 4 -k kies. képző. Bátky: FE. IX, 195.
B o z o 1 n o k kr. Kolozs vm. < tör. ered. Bozolnok szn. ( < tör.
bozulmak 'megromlani' ige szárm.) Bátky: FE. IX, 100.
B ő k . Sopron stb. vm. < Bő szn. ( < vszleg bő 'gazdag'). EtSz.
I, 514. Balássy: Nyr. XXV, 446. Karácsonyi: A szék. ered. 39. Pais: MNy.
XXIV, 506. szer. < tör. ered. Bő szn. ( < tör. bág ~ bá^ méltóságnév) és ennek származékai: Bőd, Bős (szn.-ből lett) hn. is.
B ő c s k. Borsod vm. < bőcs a bölcs régi alakv. EtSz. I, 521.
B ő d k. Szoln.-Dob. vm. < Bőd szn. < Bő szn. (1. ott.) 4 -d kies.
képző. EtSz. I, 514. Balássy: Nyr. XXV, 446. — L. még Bő a.
B ö d ö n k. Szoln.-Dob. vm. < szl. budin 'őrhely'. Szoln.-Dob. vm.
I, 546. Szoln.-Dob. vm. II, 270. szer. < bödön Völgy, teknő, medence'.
B ö g ö d (ma Bögöt) 1. Bök a.
B ö g ö t 1. Bögöd a.
B ö g ö t e 1. Bök a.
B ö k p. Komárom vm. < tör. ered. Bök szn. ( < tör. bök ^ bük 'erdő, erdős domb, púpos hát'. E szn.-vel függnek össze Bökény, Bököny, Bögöte, Bögöd (szn.-ből lett) hn.-k is. Bátky: FE. VIII, 208.
B ö k é n y k. Kolozs stb. vm. < Bökény szn. < Bök szn. (1. ott.) 4 - kies. képző. Bátky: FE. VIII. 209.
B ö k ö n y 1. Bök a.
B ö n y r é t a l a p 1. Alap a.
B ő d k. Szoln.-Dob. vm. < Bőd szn. Szoln.-Dob. II, 263.
B ő s p. k. Pozsony vm. < B ő s szn. < Bő szn. (1. ott.) -R - s képző. EtSz. I, 514. Balássy: Nyr. XXV, 447. — L. még Bő a.
B ö s z ö r m é n y (Berek-, Hajdú-) v. Bihar stb. vm. < böszörmény 'izmaelita' ( < tör. *büsürman v. *bisirman). EtSz. 531. Simonyi: NyK.
XXIV, 333. Györffy: FE. VI, 179.
B ö s z t ö r 1. Beszter a.
B r a c z k a k. Szoln.-Dob. vm. < rom. Broaska 'béka, békás'.
Szoln.-Dob. vm. II, 275.
B r a s s ó v. Brassó vm. < vszleg szl. szn.-bői való -ov ( ^ -ev) mn.-képzővel. EtSz. I, 534. — Téves magy.-ok: Borovszky: Honf. tört.
88. Fiók: Nyr. XXX, 23.
B r á z o v a 1. Breznó a.
B r é b (-falva) k. Szoln. Dob. vm. < Bréb szn. Szoln.-Dob. vm.
II, 277.
B r é t e (Szász-) Szoln.-Dob. vm. < ném. Brecht 'irtovány'. Szoln- Dob. vm. II, 280.
B r e z a k. Árva vm. < szl. breza 'nyírfa'. Melich: Jegyz.
B r e z n ó (-bánya) k. Zólyom vm. < szl. breza 'nyírfa' szárm.
Hasonlóan: Brázova, Berezna. Borovszky: Honf. tört. 74.
B r e z o k. Gömör vm. < breza 'nyírfa'. Melich: Jegyz.
B r o g y á n k. Bars vm. < szl. brodü 'gázló, sekély víz, átjáró hely. Melich: Jegyz.
B ú c s k. Zólyom vm. < szl. buce, bucje 'tölgyes' (szl. buk 'tölgyfa' + -je gyüijtőnévikéipző). Has. ered. Bucsa. Melich: iJegyz.
B u c s a I. Búcs a.
B u c s u k. Vas vm. < Bucsu szn. < Bulcsu ~ Bulsu < Bulcsó
^ Bulsó < Bulcsou ^ Bulsou < Bulsuu < Bulsuh < búcsú kn. < régi (tör. ered) *bos ~ *bocs- igéből nom. verb. alak. Melich: MNy. IX, 327, B u c s u m k. Alsófehér vm. < rom. Bucium 'fatörzs, gyök'. Bo- rovszky: Alsófehér vm. monogr. 744.
/ B u d a k a l á s z 1. Kalász a.
B u d a p e s t v. Pest vm. < Buda szl. ered. szó. 'falu' -R pest ószl. szó 'barlang, kőszikla' (azaz a Dunának kőszikla melletti, révnek való része). Salamon: Bpest tört. II, 65. Salamon: Bpest leírása 62. szer. < szl.
buda 'falu' -R pest 'kemence, barlang, rév'. Riedl: Nyr. X, 8. szer.
< Buda ( < szl. buda 'épület, város') -R Pe s t ( < b o ,S- Pe s t 'hegy'). EtSz.
I, 550. szer. < Buda szn. (melynek ered. bizonytalan) -R pest. — A pest-et 'kemencének' magyarázzák: Melich: MNy. VI, 296., II, 99. Pais:
Magy. Anon. 133. Asbóth: Nyr. X, 115. Hunfalvy: Ethnogr. 337.
B u d i s k. Turóc vm. < cseh Budis szn. 'virrasztó, ébrenlevő, őriző'. Melich: Jegyz.
B u k ó c I. Bukovina a.
B u k o 1 c k. Abaúj-Torna vm. < ném. Buche v. szl. buk -R -olcz ( = holz). Deutsche Ortsnamen 26.
B u k o v a I. Bukovina a.
B u k o v e c 1. Bukovina a.
B u k o v i n a k. Liptó vm. = szí. bukű 'bükkfa' szárm. Hasonlóan:
Bukova, Bukovec, Bukóc. Borovszky: Honf. tört. 74.
B u 1 c s u k. Bereg vm. < Bulcsu ~ Bulsu szn. < Bulcsó ^ Bulsó
< Bulcsou ~ Bulsou < Bulsup < Bulsuli < bulsu igenév = búcsú kn.
(a bocsát ige tövéből). EtSz. I, 567.
B u l k e s z k. Bács-Bodrog vm. < Bolykeszi < Volykeszi
< Voly (a Sávoly szn. röv. al.) szn. + keszi. Pesty: Száz. IX, 651.
Iványi: Bács-Bodrog vm. I, 50.
B u n y (Nagy-) k. Szoln. Dob. vm. < szl. banj, banje 'fürdő'.
Szoln.-Dob. vm. II, 293. — Más magy.: Szoln.-Dob. I, 546.
B ú r k. Pozsony vm. < búr 'bor, bőr, búr erdei fenyő'. Wagner:
Pozsony vm. lin. magy. 2.
B u z a k. Szoln.-Dob. vm. < Buza szn. ( < vszleg buza 'Weizen' kn.) Összetét.: -háza, -falva. Karácsonyi: A szék. ered. 39. — Más magy.:
Szoln.-Dob. II, 304.
B ú z á d k. Temes vm. < Búzád szn. < Buza szn. (I. ott.) + -d kies. képző. EtSz. I, 586.
B u z i á s k. Temes vm. < rom. Buziás < m. R Bozjás a 'Holun- der' jel.-ű bodza régibb bojza alakváltozatának -s képzős szárm. EtSz.
I, 439. Pesty: Száz. II. 111.
B ü d (Tisza-) k. Szabolcs vm. < Büd ( ^ Bőd) szn. < Bő (1. ott) tör. ered. szn. - f -d kies. képző. Pais: MNy. XXIV, 171.
B ü k k . Sopron vm. < bük 'Buche'; de volt Bük szn. is. EtSz. I, 592.
B ii k k ö s d k. Baranya vm. < bükkös kn. 'Buchenwald' + -d kies. képző. EtSz. I, 592.
C
C á k k. Vas vm. < Cák ( ^ Szák) szn. EtSz. I, 609.
C a k ó k. Gömör stb. vm. < Cakó szn. ( < Cák szn. -j- -ó kies.
képző v. < cakó 'gólya'). EtSz. I, 609.
C e g e k. Szoln.-Dob. vm. < Cege szn. (R Cega < Szega
< Szeg szn. + -a kies. képző. EtSz. I, 623. Bátky: FE. VI, 235. és Szoln.- Dob. vm. II, 477. szer. < cege 'halrekesztő, halfogó készülék, vízrekesz' és has. ered. Cegő is.
C é g é n y k. Szatmár vm. < Cégény szn. < Cege szn. (1. ott.) + -n kies. képző. EtSz. I. 624.
C e g l é d v. Pest vm. < cegle cigle) 'partifűz, kosárkötőfűz' -f- -d kies. képző. EtSz. I, 626. Pais: MNy. X, 68.
C e g ő 1. Cege a.
C e n t e k. Szoln.-Dob. vm. < Cente szn. Szoln.-Dob. vm. II, 506.
C i k e n d á 1 k. Szeben vm. < ném. Ziegenthal. Kúnos : Nyr.
XIII, 490.
C i k 1 é d p. Szabolcs vm. R vszleg Cigléd < cigle 'fanév, vszleg sárgafűz' + -d képző. Vö. Cegléd. Pais: MNy. X, 69.
C i k m á n t o r k. Kis-Küküllő vm. < vszleg cika 'tölgy' + mánd + or. Bátky: FE. II, 237.
C i k ó k. Tolna vm. < cikó 'barka, hajfonadék'. Bátky: FE. II, 237.
C i k o 1 a k. Fejér vm. < Cikolya < Cikólya < Cikóalya < Cikó- alja < Cikó szn. ( < cikó 'kemence' Szlavóniában) -f- alja. Pais: MNy.
XII, 18.
C i n t o s k. Alsófehér vm. R Acintos ~ Jacinthus. Pesty: MO.
hn.-i 78.
C i r á k k. Sopron vm. < Cirák (R Szirák) vszleg szn. < tör.
ered. szirak kn. 'karó, hosszúlábú, nyúlánk'. Hasonló ered. Szirák is.
Bátky: FE. VII, 122.
C ó d k. Szeben vm. < vszleg szád 'száj' a gyepűrendszer korából.
Tagányi: MNy. IX, 261.
C o p (-telke) k. Szoln.-Dob. vm. < Cop szn. Szoln.-Dob. vm.
II, 513.
C u n d r a (ma Csóronfalva) k. Sopron vm. < ném. Tschurndorf.
Kunos: Nyr. XIII, 537.
Cs
C s á b k. Hont vm. R Csáb < Csáb szn. EtSz. I, 781. Pais: Magy.
Anon. 110. szer. < tör. ered. Csáb szn. ( < tör. csobán 'pásztor' m. fej- leménye és ide tart.: Csaba, Csabd is.
C s a b a (Békés-) k. Békés vm. < Csaba szn. ( < talán a kel.
germ. Scarpa szn.) EtSz. I, 784. Szoln.-Dob. II, 330. — L. még Csáb a.) C s a b a c s ü d 1. Csüd a.
C s a b d 1. Csáb a.
C s a b o n y kr. Pest vm. < tor. ered. Csabony szn. ( < tör. cso- bán 'pásztor'). Pais: Magy. Anon. 110.
C s a h o 1 c k. Szatmár vm. talán a Csahó szn. szárm. EtSz. I, 798.
C s a j t a k. Vas vm. < vszleg Csajta szn. EtSz. I, 801.
C s á k k. Temes vm. < Csák szn. összetét.: -berény, -tornya, -vár. EtSz. I, 804.
C s á k a (Almás-) Szoln.-Dob. vm. < Csák szn. -f- -a kies. képző EtSz. I, 804. Szoln.-Dob. vm. I, 549. szer. < Csáka szn.
C s á k á n y k. Somogy vm. < Csákány szn. EtSz. I, 806. — Más.
de téves magy.: Kúnos: Nyr. XIII, 537. Melich: Szl. jöv.-szavaink I, 2. r.
110. szer. a Pozsony vm.-i Csákány k. < cseh-tót Csákán szn. ( < szl.
cák- 'expectatio'); az Abaúj-Torna vm.-i pedig < szl. ered. csákány v. szl.
cakane ( < szl. cekati 'várni') 'az a hely, ahol a vadász lesben áll'.
C s á k b e r é n y k. Fejér vm. < Csák szn. ( < tör. csak -f- mak Vágni, ütni* ige egyes 2. felszólító al.; tehát — 'vágj. üss') + Berény
K tör. ver -f- mek 'adni') vszleg szn. Bátky: FE. IX, 190.
C s á k ó k. Torda-Aranyos vm. < Csákó szn. < Csák szn. -f" -ó kies. képző. EtSz. I, 804. Karácsonyi: Békés vm. 59.
C s á k v á r k. Fejér vm. < Csák szn. -j- vár. Nagy I.: Tur. III, 50.
C s a l á d k. Nyitra vm. < család kn. 'ein Haus sammt Familie, ház, lak'. Has. ered. Családka is. EtSz. I, 822.
C s a l á d k a 1. Család a.
C s a l á r k. Nógrád vm. talán a csal ige szárm. EtSz. I, 829.
C s a l i k. Hont vm. < Csal szn. EtSz. I, 821.
C s a n á d (Érsek- stb.) k. Pest stb. vm. < Csanád (R Sunad,
Sunadi) szn. < Csana szn. + -d kies. képző. EtSz. I, 839. Csánki: Tört.-i földr. I, 691. Melich: MNy. XXIV, 6. Dudás: Száz. XXXVII, 472. Szilády:
Nyr. II, 107. Karácsonyi: A m. nemzet, a XIV. sz. köz. I, 344.
C s a n a k k. Komárom vm. < Csanak szn. < csanak 'fából ké- szült merítő pohár, szilke'. Bátky: FE. VIII, 209.
C s a n t a v é r k. Bács-Bodrog vm. < vszleg *Csantafér (fér
> vér népetym.) < R Chontafeyer < Csonta ( ^ Csanta) szn. -R fejér 'fehér'. Pais: MNy. XII, 15., MNy. XVIII, 28.
C s á n y k. Csongrád vm. R Csán, Cson < Cson szn. EtSz. I, 1140.
C s a p k. Ung vm. < Csap ( ^ *Csop) szn. EtSz. I, 860.
C s a p i k. Zala vm. < Csap szn. szárm. EtSz. I, 860.
C s a p ó (Maros-) k. Kis-Küküllő vm. < Csapó ( < Csap szn. - |— ó kies. képző v. < csapó 'Walker, Tuchwalker, Wollbereiter'). EtSz. I, 860.
C s a p o d k. Sopron vm. a Csap szn. szárm. EtSz. I, 860.
C s a p o 1 c k. Bereg vm. a Csap szn. szárm. EtSz. I, 860.
C s a r n a k. Békés vm. < 'fekete' jel.-ű ószl. szó. Karácsonyi:
Békés vm. 62. — L. még Cserna a.
C s a r o d a k. Bereg vm. R Csarnavoda 'fekete talajú víz'. Le- hoczky: Száz. VII, 66.
C s á s z á r i k. Szoln.-Dob. vm. a császár kn. szárm. Gombocz:
MNy. XXI, 128. Karácsonyi: MNy. XXI, 24. Szoln.-Dob. vm. II, 359.
C s á s z I ó k. Szatmár vm. < Császló szn. < cseh Caslav szn.
EtSz. I, 876.
C s á s z l ó c k. Ung vm. a Császló ( < cseh Caslav) szn. szárm.
EtSz. I, 876.
C s á t (Mező-) k. Borsod vm. < Csát szn. Pesty: MO. hn.-i 63.
Karácsonyi: Árpád és az Árpádok 140.
C s a t á n k. Szoln.-Doboka vm. < szl. catina 'fenyő'. Szoln.-Dob.
vm. II, 338.
C s a t á r k. Békés stb. < csatár kn. a várjobbágyok egyik faja.
Karácsonyi: Békés vm. 63. — L. még Csitár a. — Vszleg téves magy.:
Szombathy: Tur. VI, 81.
C s a t k a k. Veszprém vm. < tót csádka 'kormocska'. Szombathy:
Tur. VI, 81.
C s é b- (Duna-) k. Bács-Bodrog vm. < cséb 'szigony alakú faesz- köz'. Trencsény: Nyr. XXVI, 451.
C s é c s é n y k. Zólyom vm. < szl. cek 'irtani' szárm. Melich:
Jegyz.
C s é f á n y k. Békés vm. < Csépán szn. « gör. Stefanos). Ka- rácsonyi: Békés vm. 64.
C s é f f a k. Bihar vm. < Cséf szn. 4 - -fa « falva). EtSz. I, 904.
C s e g e (Tisza-) Hajdú vm. < Csege szn. ( < vszleg Cseg ~ Csög szn. vált.). EtSz. I, 904. Pesty: MO. hn.-i 66. Kolozsváry Gl: FE. VIII, 108.
szer. < csege ( ^ czége) 'kiépített, halászati berendezés'.
C s e g ő d k. Bihar vm. < csege cseke) 'gázló, átkelőhely' szárm. a gyepűrendszer korából. Has. ered. Csökmő, (Drág-) Csike, (Magyar-) Cséke, Cséklye. Györffy: FK. XLI, 471. Szilády: Nyr. II, 107.
szer. < Csegőd (R Chekud) szn.
C s e g ö 1 d k. Szatmár vm. < Csegöld szn. (R Chekud). Szilády:
Nyr. II, 107.
C s e h i k. Vas vm. < Cseh szil. + -i (birt. rag) 'Cseli-é'. EtSz.
I, 907.
C s e j d k. Maros-Torda vm. < Csejd szn. < vszleg Cseh K Cseh) szn. + -d kies. képző. EtSz. I, 908.
C s e j t p. Békés vm. < Cseht < Cseh szn. v. népnév + -t kies.
képző. Melich: NyK. XLIV, 341. Karácsonyi: A szék. ered. 39. Karácsonyi:
Békés vm. 66.
C s e j t e k. Nyitra vm. < Csejte szn. (R Csechte < *Csechta).
Melich: MNy. XIX, 107. EtSz. I, 909. szer. < cseh-tót *Csechta szn.
C s e k e k. Bars vm. < Cseke szn. (R Cseka < Csek szn. -f- -a kies. képző). EtSz. I, 912. Tagányi: MNy. IX, 262. szer. < vszleg régi m.
csek, csekik 'átgázolni, gázolni' ige szárm. a gyepíírendszer korából és ilyen ered.: Csékefa, Csekefalva, Csekej, Csekelaka, Csököly is. Bátky:
FE. IX, 194. szer. < kun-tör. ered. Cseke szn. ( < tör. csek -f- mek 'húzni, vinni, eltűnni' ige szárm.) — L. még Moór: UJb. IX, 247.
C s e k e f a k. Vas vm. < Cseke szn. -j- ( < falva). Karácsonyi:
A szék. ered. 39. — L. még Cseke a.
C s e k e f a l v a 1. Cseke a.
C s e k e j 1. Cseke a.
C s e k e l a k a 1. Cseke a.
C s e k l é s z k. Pozsony vm. vszleg a R csek, csekik 'átgázol' ige szárm. (a gyepűrendszer korából). Tagányi: MNy. IX, 262. Wertner: Nyr.
XLIV, 298. szer. < cseklész ( < cseklye 'tőr, Falle, Schlinge') 'az, aki a cseklével madarakat és egyébb vadat fogdos'. Has. magy.: Wagner: Po- zsony vm. hn. magy. 7.
C s é k l y e k. Bihar vm. < Cséklye szn. EtSz. I, 916. — L. még Csegőd a.
C s e 1 ő t e k. Nógrád vm. < Cselőte szn. < cselőke ^ celőke
~ cselőte 'karó, dorong'. Bátky: FE. VII, 196.
C s é m k. Vas vm. < Csém szn. és nemz. név. Bátky: FE. I, 140.
Karácsonyi: Magy. nemzetiségek a XIV. köz. I, 272.
C s e n g e r b a g o s 1. Bagos a.
C s e n i k k. Borsod vm. < szl. Csenik 'Vince' szn. Borovszky:
Borsod vm. 8.
C s e n g ő d p. Pest vm. < Csengőd (R Chencud) szn. Sziláry: Nyr.
II, 107.
C s é p á n k. Beszterce-Naszód vm. < Csépán szn. < szl. Őcepán 'Stephanus' szn. Has. ered. Csép is. EtSz. I, 942. Borovszky: Borsod vm. 8.
C s é p k. Komárom vm. < Csép szn. < Csépán szn. (1. ott.) kies.
elvonása. EtSz. I, 941.
C s e p e l k. Pest vm. < Csepel szn. EtSz. I, 946.
C s e p r e g k. Sopron vm. R Csepereg ~ Sepreg ~ Csepleg
< vszleg csepel ^ csepe 'tölgy' szárm. Vszleg szn. volt először. Bátky:
FE. III, 26.
C s é r k. Sopron vm. < cser 'Eichenwald, Wald'. EtSz. I, 958.
C s e r e (-falva) k. Maros-Torda vm. < Csere szn. Karácsonyi r A szék. ered. 39.
C s e r é p (-falva) k. Borsod vm. < Cserép szn. ( < cserép kn.).
Bátky: FE. VI, 234.
C s e r n a k. Hunyad vm. < szl. crűnű 'fekete' szárm. Has. ered.
Csorna, Csarna, Csernegyház, Csongrád, Csernek. Borovszky: Honf.
tört. 68.
C s e r n e 1. Cserna a.
C s e r n e g y h á z 1. Cserna a.
C s e r n e j k. Borsod vm. < szl. ered. csernej (ószl. crűnű) 'fekete' szárm. Borovszky: Borsod vm. 8.
C s e r n e k 1. Cserna a.
C s e r n y e (Bakony-) k. Veszprém vm. < tót csernya 'cserzés'.
Szombathy: Tur. VI, 82.
C s e r ő kr. Pest vm. < cserő, R csere 'cserjés, bokros hely'. Pais:
MNy. X, 69.
C s e r v e n k a k. Bács-Bodrog vm. < szí. ered. cservenka 'erős- ség, vár'. Trencsény: Nyr. XXVI, 451. Borovszky: Bács-Bodrog vm. I, 69.
C s e s z n e k k. Veszprém vm. < tót csesznák 'fokhagyma'. Szom- bathy: Tur. VI, 81.
C s e t é n y k. Veszprém vm. < tót scseteni 'kerülős'. Szombathyr Tur. VI, 82.
C s e t n e k k. Gömör stb. vm. < *Csötnök ^ Csétnék < *Csüt- nük ^ Csitnük < Csitnik < ó-tót *§citnik ( < tót scitnik 'fegyvernek').
Melich: MNy. XI, 291. EtSz. I, 1006.
C s i b a k. Maros-Torda vm. < Csiba szn. EtSz. I, 1014. Kará- csonyi: A szék. ered. 39. — Más magy. Melich: Jegyz.
C s i c s ó k. Szoln.-Dob. vm. < vszleg Csúcs vált. Szoln.-Dob. vm.
II, 379.
C s i t á r k. Nyitra stb. vm. < ó-cseh v. ó-tót Scitáry. EtSz. I, 1107. Moór: UJb. IX, 243. szer. < szí. scitar (i) 'Schildmacher' és has.
ered. Csatár is.
C s í z k. Gömör vm. < Csíz szn. < vszleg cseh-tót C i í ( < cseh-tót ciz 'csíz') szn. EtSz. I, 1110.
C s i s z é r k. Szilágy vm. < Csizér ^ Csiszér szn. EtSz. I, 1104.
C s o b á d k. Abaűj-Torna vm. < Csobád szn. < Csaba szn. szárm.
vszleg -d kies. képzővel. EtSz. I, 784.
C s o b a j k. Szabolcs vm. < Csobaj szn. < Csaba szn. - f -j kies- képző. EtSz. I, 784.
C s o b á n k a k. Pest vm. < tör. ered. Csobán szn. + -ka kies.
képző. EtSz. I, 789. Szoln.-Dob. vm. 446.
C s ó k (-falva) p. Gömör vm. < Csók szn. Karácsonyi: A szék., ered. 39.
C s ó k a k. Torontál vm. R Csaka < vszleg Csaka szn. Bo- rovszky: Torontál vm. 36.
C s o k m á n y k. Szoln-Dob. vm. < rom. cokoju 'bérlő, bérlés'.
Szoln.-Dob. vm. I, 548.
C s o k v a k. Borsod vm. R Chokoha < *Csokova < Csok szn.
