• Nem Talált Eredményt

La Revue de l'Enseignement des Sciences

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "La Revue de l'Enseignement des Sciences"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

k ü l f ö l d i l a p s z e m l e . 5 0 3

ethikai tantárgyak (történelem, irodalom, vallástan és filozófia) fontos szolgálatokra vannak hivatva a nemi felvilágosítás dolgában is.

A füzet egyébként egy komoly s gondolkodó főnek műve; femi- nistáink nagy élvezettel fogják olvasni. Kemény Ferenc.

Külföldi lapszemle.

L a R e v u e d e l ' E n s e i g n e m e n t d e s S c i e n c e s . 8°. Librairie H. Le Soudier (Paris; 174—176, Boulevard Saint-Germain). Évenként 10 szám, előfizetés külföldön : 6 frcs. I. évfolyam. 1907 január—julius.

Az ú j francia tanterv legnagyobb büszkesége az az egységes és modern felfogás, mely az «enseignement des sciences»t, a matbematika és természettudományok oktatását áthalja. Francia társaink büszkén hirdethetik is utasításaik jelszavát: ctoute latitude est laissée au pro- fesseur pour adopter tel ordre qui lui conviendra, pour employer les méthodes les plus profitables aux éléves qu'il dirige®: a tanár teljes szabadsággal választhatja azt a módszert, mely nézete szerint a leg- megfelelőbb és melyből a gondjaira bizott tanulók szempontjából leg- több haszon meríthető. Ebben a törekvésben a francia embert az jel- lemzi igazában, hogy szépen megfogalmazott gondolatát nemcsak hir- deti, hanem minden tekintetben valóra is váltja. A címben jelzett új folyóirat egyik értékes bizonyítéka a tanszabadság széleskörű érvé- nyesítésének. A Revue a tanárok önálló, minden szellemi és anyagi befolyástól ment vállalkozása, még a kiadás költségeit is a magukéból fedezik. 39 tanár alapította, tizenkettő szerkeszti (ezek között 5 nő van) a folyóiratot, melynek élén F. Marotte (a Lycée Cbarlemagne tanára) áll. Az utasításokban kimondott tanszabadságból fakadó ú j módszerek és tapasztalatok közlésére, megvitatására, továbbá belföldi és külföldi reformtörekvések ismertetésére óhajtanak alkalmat nyújtani. Igen cél- szerű, hogy a legfontosabb hivatalos közlések, ujabb utasítások, iskolai jelentések és vizsgálati tételek összeállítására is nagy gondot fordítanak.

Az előttünk levő első hét füzetet tartalmilag sokoldalúnak és érdekesnek találjuk. Ez ideig legtöbb hely a mathematikai oktatás re- formálását illető kérdéseknek j u t o t t ; ezek foglalkoztatják mai nap leginkább a hivatalos köröket, az 1902-es tantervet követő újabb hi- vatalos utasítások (különösen az 1905 julius 27. tervezet) ezekről in- tézkedtek leghatározottabban. Kiemelendő, bogy a Revue euquéte-t indít a geometriai oktatás reformálása dolgában, tájékoztatóul több kérdésből álló questionnaire-t bocsátva a referálok rendelkezésére.

(2)

5 0 4 k ü l f ö l d i l a p s z e m l e . 504

E kérdések az Euklides nyomában járó, a mai kivánalmaknak sem tar- talmilag, sem módszertanilag már meg nem felelő scholastikus irány- nak üzennek háborút, hangsúlyozva a geometria gyakorlati jellegéhez és a tudomány mai állásához alkalmazkodó módszereket. Hirdetik továbbá a logikai (demonstráló) geometriát megelőző intuitív (expe- rimentáló) geometria fontosságát és a grafikai rajzolás szükségét. A szi- gorú logikai tanmenet előtti propaedeutikus geometria jelentőségét mai nap már mindenfelé hirdetik, különösen az angolok és az amerikaiak

értek el e téren számos eredményt (conerete, inventional, observational geometry). Az angol Perry-féle antieuklidesi mozgalmak nagyszabású eredményeire hivatkozva a francia törekvések is okvetlen sikeresek lesz- nek. A feleletek és referátumok sorozatát Clairaut, hires mathematikus szavai vezetik be; a 6. füzet tudniillik az igazi modern szellemű »Elő- ments de Géometrie* (1741.) című munkájának bevezetését tartalmazza.

Az intuitív geometriai oktatás elveiről szól az a körözvény (5.

füzet), melyet L. Liard, az Académie de Paris aligazgatója a leány- iskolák vezetőségeinek küldött. Idézzük ebből a következő mondatot:

«Az ilyen módon értelmezett geometriai tanításban a rajzolásnak fon- tossága nyilvánvaló; a tanulók szerkesztéseiket nagy pontossággal vé- gezzék, mértani helyeket pontsorozatokkal tűzzenek ki, végül saját méréseikkel győződjenek meg arról, bogy a metrikus viszonyokra vo- natkozó tantételek milyen fokú pontossággal igazolhatók.» Felemlítjük még C. Roubaudi dolgozatát (4. füzet): «Le programme de dessin graphique dans le premier cycle B des Lycées et Colleges*. Az új tan- terv néhány fogyatékosságára rámutatva egységesen kifejti a mathe- matikai oktatással párhuzamosan haladó, a testek ogeometrális ábrá- zolását* követelő és első sorban gyakorlati jellegű -tervezetét. Ponto- sak a művészeti, műszaki és technológiai alkalmazásokról szóló meg- jegyzései és az a kívánsága, hogy a premier cycle két felső osztályában- másfél órai összefüggő rajzolást ír elő. Tájékoztatóul szolgáljon, bogy az ú j francia tantervben a geometriai oktatást mindvégig a mathema- tikai disciplinák szolgálják; különválik tehát a «Dessin», mely a legfelsőbb osztály kivételével minden osztályban külön tárgyként szerepel. A premier cycle-ben a rajzolást a geometriai tanítás kiegé- szítőjéül tervezték. A 7. füzetben H. Chénard: «Fusion de la géo- metrie pláne et de la géometrie de l'espace* c. cikke a középső szak- iskolák számára fuzionista irányú új geometriai tervezetet nyújt, mely- nek főcélja a térbeli szemlélet kifejlesztése.

A mathematikai tárgyú értekezések sorában még néhány ap- róbb, részletkérdések methodikáját illető cikket találunk. Érdekes pél- dául az 1. füzetben E. Harlé gyáros a Lettre d'un industriel sur l'édu- cation matbématique des auxiliaires de l'industrie* c. kísérlete, mely-

(3)

k ü l f ö l d i l a p s z e m l e . 505

ben a tecbnibai főiskolák túlzottnak látszó analitikai eljárását szembe- állítja a gyakorlati életben igazán használható és bizonyítások nélkül is célhoz vezető gondolkodással.

A fizikai oktatásról szól L. Liard 1906. okt. 1. körözvénye. Ennek első része az új tanterv alapján elért mathematikai, második része a fizikai tanítási eredményekről és további kívánalmakról számol be (4. füzet). Liard (akadémiánk külső tagja) paedagogiai dolgozatait első

sorban nagy határozottság, azután a reális élettel való céltudatos kapcso- lat jellemzi. E rövid körözvényében rendkívül élesen határozza meg a

«l'esprit physique et le sens de la réalité»-t hangsúlyozó oktatás alap- elveit, továbbá tájékoztatást nyújt a bemutatott anyag számításszerű -és gyakorlati alkalmazásainak dolgában. Az 1. füzetben olvasható P. Massoidier referatuma az északamerikai tanároknak a fizikai okta- tás és a fizikai gyakorlatok egységes szervezése körül kifejtett legújabb törekvéséről. A«Central Association of Science and Mathematics Teachers»

1905. évi chicagói összejövetelének egyik határozata volt, hogy szava- zással döntsenek a fizikai oktatást illető legfontosabb metbodikai és gyakorlati kérdésekben. (A megfelelő hivatalos jelentéseket a The School Review XIV. és a School Science and Mathematics VII. évfoly. tartal- mazzák. E mozgalomról referál még a Zeitschr. für phys. und chem. Unt.

XX. évf. [19071].) 275 szavazatot adtak be és ezek érdekes eredményei- ről számol be Massoulier. Közli a legtöbb szavazatot nyert kísérletek sorozatát, összeállítja a fizikai oktatás feladatára, a használandó mód- szerek megjelölésére, a gyakorlatok jellemzésére, a tanár munkájára vonatkozó feleleteket. Feltűnő, bogy a modern felfogásukkal vezető amerikai tanárok olyan sokféle módon nyilatkoztak és bogy nem fél- tek attól, bogy ilyen különös szavazási eljárással esetleg sokak szabad- ságát veszélyeztethetik. A francia tanárok sokkal ügyesebben oldják meg e nehéz feladatot. 1906 húsvétján megalakították a «L'Union -des Physiciens»-t, mely sok munkatárs közreműködésével egységesen

óhajt a gyakorlati és elméleti kívánalmaknak megfelelni. A kísérleti, technikai és didaktikai tapasztalatok összegyűjtésére havi Bulletin-t adnak ki (évi tagdíj a Bulletinnel együtt: 3 frcs). Érdekes részleteket ad I. Gallaud cikke : «Lapbotograpbie dans l'enseignement des scien- ces natúr elles® (4. f.), mely többek között kiemeli a stereoszkopikus képeknek fontosságát az oktatás szempontjából.

A tudományos tartalmú cikkek közül valók a követke- zők: J. Tannery: «Sur la définition des unités dérivées» c. szel- lemes elmélkedése (3. füzet) a származtatott egységek reális alapon történő értelmezéséről, rámutatva a tudományos definitióknak vesze- delmére az elemi oktatásban. — J. Lemoine : «L'optique géometrique

•et les ondes lumineuses® (1. füzet és M. Brillouin megjegyzéseivel a

(4)

5 0 6 k ü l f ö l d i l a p s z e m l e . 506

3. füzetben) c. cikk bemutatja, hogy a geometriai optika legelemibb eredményei a hullámtan alapján milyen egyszerű módon vezethetők le. — H. Pécheux: «Les mesures électriques au laboratoire d'une Ecole d'Arts et Métiers* (5. füzet) c. dolgozata a gyakorlati elektromos laboratóriumok berendezését és a kísérletek helyes értelmezésének és elméleti megvilágításának alapelveit ismerteti. — P. Chauvet: «L'en- seignement pratique de la géologie* (2., 5. és 6. füzet) című érde- kes, hosszabb dolgozata, mely a tudományos geologiának középiskolai tanításában alkalmazandó alapkísérleteket mutatja be. (Ugyané tárgy- ról értekezik E. Brucker az 1. füz.) — M. Morgues: «Les équilibres physiques et chimiques* (3., 4. és 6. füzat) értékes összefogla- lása a modern fizikai chemia alapfogalmainak és elméleteinek be- vezetéséről. — Végül a 7. füzetben E. Brucker cikke: «L'appareiI moteur des animaux.*

A francia iskolai viszonyokat érintő cikkek közül kiemeljük a vizsgálati rendszer átalakításáról (A. Grévy, F. Marotte) és az érettségi vizsgálat reformálásáról szólókat. A Revue könyvészeti adalékai, tan- ügyi krónikája, levelezési rovata, a mellékletek folyóirat-szemléje és tankönyv-hirdetései nagyban fokozzák az egyes füzetek (egy-egy füzet átlag két ív, jövő évtől kezdve három ív) érdekességét.

Az új francia folyóiratot az elmondottak alapján igen ajánlhat- juk a külföldi reformmozgalmakkal foglalkozók figyelmébe. A refor- málás terén ez idő szerint Franciaországé a vezetés ; az új törekvések itt már határozott, sok tekintetben végleges megoldásig értek. A Revue ez új iránynak nemcsak szószólója, hanem biráló fóruma is;. össze- gyűjti ugyanis az idevágó tapasztalatokat és utat jelöl az új terveze- tek gyakorlati kivitelének. A folyóirat, mely nemes kezdeményezésé- ben követendő példa lehet úgy psedagogiai, mint tudományos tekintet- ben, elsőrangú vállalkozásnak mondható. Dr. Goldziher Károly.

*

JLehrproben u n d L e k r g á n g e a u s d e r P r a x i s d e r G y m u a s i e n u n d R e a l s c h u l e n . 1907. óv I-ső és Il-ik füzete.

Az 1907. évfolyam első füzetében Budde hannoveri tanár

• Didaktik und Fachwissenschaft im Unterricht der höheren Schulen einst und jetzt* c. tanulmányban Herbart-ra ós ennek tanítványaira, mint Stoy—Ziller és Frickre hivatkozva annak szükségét hangsúlyozza, hogy a magasabb intézetek tanárait a bölcsészet ,és neveléstan tekin- tetében alaposan ki kell művelni. Ennek következtében azt követeli, hogy a didaktikának a magasabb iskolákban több tért engedjenek.

Erre nézve több íróra hivatkozik; így Frick «Pádagogische und didaktische Abhandlungen* című művében a legerólyesebben tiltako-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

strófa fog feltenni (Ki farag valaha bennünket egészre?). A két kérdőmondat szim- metrikus helyzetű, a második, illetve az utolsó előtti versszak mértani pontossággal fe-

strófa fog feltenni (Ki farag valaha bennünket egészre?). A két kérdőmondat szim- metrikus helyzetű, a második, illetve az utolsó előtti versszak mértani pontossággal fe-

„Az adathordozó hatalma" című negyedik, egy ben utolsó fejezet egyik írásában arról vall Pál József, hogy mely négy könyv kíséri végig útitárs ként

E megfontolások egyrtészt arra szolgálnak, hogy az egész számoknak többféle tulajdonságát geometriai módon szemléltesse, sőt sok esetben geometriai

a másik mint vágy, a harmadik mint rég letűnt álom vagy valamely könyv emléke, amely egybeforrt lényével.. A pszichológusnak elsősorban, azzal nyújt élvezetet, hogy

Az itt-ott folyamatban lévő re- formok közül említést érdemel a-görög, amely felügyelet szempontjából a 84 kisebb helyi egységet hat nagy kerületbe szándékozik összefoglalni;

nemzetközi közoktatásügyi értekezlet napirendjére tűzte az értelmi vagy testi fogyatékosok (vakok, siketnémák, nyomorékok és szellemileg fogyatékosok) szakoktatásának

ható, azonban az adatok sok esetben már a meg- változott államterületre vonatkoznak, így a térké- pek nem szolgálhatnak az adatok hátteréül.. A kötet az előzőekhez