J V H A S Z L A J O S f őis ko lai a d j u n k t u s :
HALLGATÓINK NÖVÉNYISMERETÉNEK BIZTOSÍTÁSA
Hallgatóinknak széleskörű növényismeretre van szükségük, egy- részt a főiskolai növénytani t a nul mán yok megértése, megkönnyítése, másrészt a szaktárgy jó taníthatása céljából.
Növényismertetésre az egész t a nu l mán yi időt felhasználjuk, er r e minden lehetőséget megragadunk.
A sokoldalú növényismeret, illetve egyáltalában a növényismeret fontosságát felesleges bizonygatni. Sejttanban, szövettanban, szerv- tanban, élettanban és a növénytan egyéb t udományágában számtalan- szor hivatkozunk növényekre, növényi részekre
Ha a hallgatóság n e m ismeri az említett növényt, szinte »légüres- térben lógó« elméleti ismeretet szerez. Ha azonban a hallottakat az e m - lített növényre, mint már ismertre konkretizálja, könnyebben megérti az összefüggéseket.
Mi igyekszünk a növényt akkor bemutatni, mikor tanítunk róla.
Sokat sikerül is idejében szemléltetni, sokszor azonban nincs mód vagy idő arra, hogy a kérdéses növényt éppen az előadás alkalmával d emo n- stráljuk. Ezért arra törekszünk, hogy hallgatóink mielőbb és minél nagyobb számú növényt megismerj enek: hogy hivatkozáskor azok már ismertek legyenek.
Elsősorban az élő növények ismeretét k í v ánj uk megvalósítani, tudván, hogy a valóságot egyedül az élő növény testesíti meg. Csak élő növények szemléltetése nyomán jön létre helyes ismeret. Legjobb, ha a hallgató élő növényre emlékezik. Természetesen a szárított növé- nyek adta didaktikai lehetőségekkel is élünk.
Tanszékünk botanikus kerttel nem rendelkezik, noha többször szorgalmaztuk, hogy botanikus kert ünk is legyen. Így kénytelenek vagyunk a botanikus kert hiányát a tanszékre behozott élő növények- kel és gazdag élősarkokkal, valamint egyéb módon pótolni.
Növényismertetésre felhasználj uk: 1. a kiállítószekrényt, 2. a t er ep - gyakorlatokat, 3. kirándulásokat, 4. szakköri foglalkozásokat, 5. növény- tani gyakorlatokat, 6. az előadóteremben elhelyezett élősarkokat, 7. a hallgatók által készített törzsherbáriumokat és ún. speciális g y ű j- teményeket, végül 8. fejlődésmeneti vázlatrajzokat.
A felsoroltakat a következőképpen használjuk fel :
1. Kiállítószekrény. Elől-, hátul-, oldalt- és felül üvegezett szek- rény, melynek alsó és felső polcán egyszerre 25—30 növény hetyez-
10
hető el. A szekrény a Tanszék be já rata előtt, a folysón van felállítva.
T a n év kezdetétől annak végéig üzemben t a r t j u k . T a r t a l m át vá lt juk. A növényeket az évszaktól függően gyorsabban, vagy lassabban cserél- j ü k. Ősszel két hetenkint, tél en hónaponkint, tavasszal kéthetenkint, illetve má j us b an hetenkint, júniusban 3—4 naponkin t vá l t j uk a növé- nyeket. Őszkor virágzó növényeket, erdei f ák, cserjék terméses ágait, különféle gyümölcsöket, színes lombcsokrokat állítunk ki. Télen h a j t a - tott és elővirágoztatott növényeket szemléltetünk, pl. gyöngyvirágot, hóvirágot, salátaboglárkát, s á f r á ny (Crocus)-fajokat, lókörömfüvet, (Tussilago-t), pirosló hu nyo rt (Helleborus purpurascens-et), tavaszi héricset (Adonis vernalis-t), tüdőf ű (Pulmo naria)-f a jókat, kankalin- fa j ok at , orgonát, japánbirset, ara nyfát (Forsvthia-t), mandul afát stb.
Azonkívül t esz ünk a szekrénybe algákat (Spirogyra, Botrydium, Clado- phora stb.), gombákat (penészek, ehető és mérgező gombák, kártevők stb.), zuzmókat, mohákat, pá frá nyo kat, fenyőágakat tobozokkal.
Tavasszal a nyílás sorrendjében a gyakoribb növények kerülnek sorra. Csiráztatási kísérleteink eredményeit szintén kiállítjuk, így tölgy-fajokat, bükköt, b okrét afát, szelíd gesztenyét, diót, szilvát stb.
Elhelyezünk a szekrénybe gyomokat, gyógynövényeket, gazdasági- és ipari növényeket. Nyár elejétől terméses növényeket, így pl. erdei szamócát terméssel, virággal, 'íostorindákkal vagy bakszakáll {Trago- pogon maj or) repítőernyős kaszattermés gömbjét és másokat.
A kiállított növények elé cédulákat helyezünk a következő ada- tokkal: m agy ar név, latin név, alá családnév, zárjelbe annak nemzet- közi neve. Olyko r néhány szavas megjegyzést is teszünk, pl. a csor-"
molyánál (Melampyrum-nál): félélősködő (hemiparasita) növény. A sza- mócánál: jól láthatók ostorindái, ezekkel szaporodik. A vicsorgónál (Lathraea-nál): gyökérélősködő (holoparasita). A nadragulyánál (Atropa belladonna-nál): gyógynövény, alkaloidája az atropin, szemgyógyszer. G yer ty ánná l: ma kkt erm és ét h ár om ka r é j ú leveles kupacs védi.
Ősszel kb. 150, télen 50, tavaszkor és nyár elején 400 növényt, tehát összesen mintegy 600 élő növényt m u t a t u n k be a kiállítószekrény felhasználásával.
A kiállított növényeket a hallgatók kényelmesen megfigyelheti k és ta nul mányozhatj ák. A növények neveit, esetleg fel t ünte te tt adatait kötelesek naplójukba, gyakorlati munkafüz eteikbe bejegyezni. Ilyen módon a látási (vizuális memória), kiejtés, illetve írás által (motorikus memória) bevésődik és megmarad a hallgatók emlékezetében annál is inkább, m e r t a másod- és harmadévesek ú j ra találkoznak csaknem ugyanazokkal a kiállított növényekkel. Az ismételt látás és írás csak fokozza és elmélyíti a növényismeretet.
2. Terepgyakorlatok. Minden tanévben kétszer t a r t u n k többnapos terepgyakorl atot : ősszel és tavasszal. A szomszédos Bükk-hegység olyan helyeit keressük fel, ahol viszonylag a leggazdagabb vegetációt találjuk és amel y területek nem esnek távol szálláshelyünktől s könv- nyen megközelíthetők.
A terepgyakorlatokr a tervszerűen és jóelőre felkészülünk. A t an- szék egyik dolgozója egy héttel korábban végigjárja a kérdéses t e r ü-
letet, hogy megállapítsa annak növényállományát. — A terepgyakor- latok általában négynaposak, ebből két nap állattani, két nap növény- tani. A növénytani napokon végi gj árjuk a tanulmányozand ó területet. Feljegyezzük a látott virágtalan és virágos növényeket. így el érj ük azt, hogy ismert terület ismert növényeit m u t a t j u k be hallgatóinknak.
Az elsőévesekkel az előfordul ó növényeket főleg morfológiai szem- pontok szerint beszéljük meg, pl. tavaszi kankalin (Primula veris), levélrózsája, tőkocsánya van, virágzata egyszerű ernyő, termése tok.
A keltike (Corydalis) földalatti szára gumó, magvait hangyák terjesztik (myrmecochor növény). Fehér fagyöngy (Viscum album) örökzöld, fél- élősködő. A fogasírnak (Dentaria-nak) s a rjha gymái vannak és így tovább.
A másodévesekkel elsősorban rendszertani szempontból tárgyaljuk a növényeket. Ezenkívül isme rtetj ük a növények társulási viszonyait, élettani sajátságaikat, környezettani (ökológiai) vonatkozásaikat, gaz- dasági jelentőségüket stb. Pl. a bükkfa (Fagus silvatica). Bükkfélék családja (Fagaceae). Hegységeinkben az északi lejtőkön összefüggő erdőket, bükkösöket (Fagetum) alkot, amelynek aszerint, hogy milyen a talaj kémhatása, több típusa ismert. B e m u t a t j u k az erdei madár- sóskás bükk erdőtípust (Fagetum oxalidosum-ot), amelynek savanyú, podszolos tal aj a van. Más helyen fel hívjuk a figyelmet a szagos mügére (Asperula odorata-ra), megjegyezve, hogy kissé bázikus t a l a jú bükkö- sök gyepszintjében uralkodik, állományt alkot (Asperula-facies). El- mo ndj u k még a bükkről, hogy csak kora tavasszal, lombfakadás előtt van aljnövényzete, később záródó lombja teljes árnyékot vet, ilyen- kor leginkább csak gombák vegetálnak alatta. F á ja jó bút ornak, tüzelő- nek, szerszámnak, talpfának, bányafának, vágásfordulója 80 év. Hét- évenkint bőven terem. Termése 3 élű makk, ol aj tartal mú, megfásodó kupacsban érik. Egy másik példa: a közönséges acsalapu (Petasites hybridus). Fészkesek (Compositae) családjába tartozik. Kétlaki növény.
Kora tavasszal virágzik, virágzata fészkes-fürt. Június ban levelei óriás- r a nőnek. Pa t ak me nt i magaskórós társulásban (Altoherbosa) állományt (Petasitetum) alkot. — Természetesen csak a fontosabb növényeket beszéljük meg olyan részletesen, mint a bükköt. Egyes növényeknél az ismertető jegyeket, a megkülönböztető vonásokat különösen hang- súlyozzuk, pl. a gyertyán levele tojásdad, szimmetrikus, széle kétsze- resen fűrészelt. A szil (Ulmus-) fa j o k levele hasonlít a gyertyánéhoz, de aszimmetrikus .
A hallgatókat a növényismertetésben lupékkal és növényhatáro- zókkal segítjük, ezeket induláskor osztjuk ki.
A szabadszemmel ne m látható vízi növények tanulmányozása cél- jából 4—5 db mikroszkópot viszünk magunkkal. A mikroszkópos vizs- gálatokat a terepről való bevonulás után, a szálláskörlet megfelelő helyiségében végezzük.
A hallgatók törzsherbáriumuk növényeinek javarészét a terep- gyakorlatokon gyű jt ik össze.
A hallottakról, látottakról mindenki köteles részletes feljegyzést vezetni, az útvonalról vázlatrajzot készíteni. Hazatérés után a gyakor- lati munkanaplóba az egészet le kell tisztázni.
10*
Végül egyik t er epg yak or latun k eredményét i s me r t e t j ü k: 1957.
m á j us hó 8-án és 10-én Szilvásvárad környékén az elsőéves hallgatók 140, a másodévesek 161 féle nö vényt g yűjt ött ek. Megbeszéltünk 293 n ö vén y f a j t, ebből kétszikű 197, egyszikű 33, haraszt 10, moha 10, zuzmó 5, gomba 5, moszat 33 f a j .
3. Kirándulások. Tanév közben többször rendezünk kisebb, fél- napos kirándulást, pl. Eged-hegyre, Almárvölgybe, Szarvaskőre stb.
A másodéves hallgatókkal a második félévben tavasztól kezdve gyakor- lati óráikat a t erepen töltjük.
Ezeken a kisebb kirándulásokon a növényeket ugyanolyan módon i sme r t e t j ük, mint a terepgyakorlatokon. Az itt végzett feljegyzéseket , szintén belemásolják mu nka fü zet eik be.
A terepgyakorl atoko n és kirándulásokon tárgyalt növények listáját legépelve a tanszéki faliújságra kifüggesztj ük. Innen, a jegyzeteikbe hel ytel enül leírt növényne vek et korrigálhat ják. — A kirándulásokon b emu t at o t t és ismertetet t növények száma meghaladja a 150-et.
4. Szakköri foglalkozások. Szintén a növény ismertetés szélesíté- sének szolgálatában állanak. Itt n e m annyira a vadontermő növénye- ket, mint inkább a ku l t úr nö vény eket i smertetj ük. — Szakköri sétákat teszünk városunk p ar k j a ib a , a városi kertészetbe, a városi fü rdő t el epre és a környékbeli k ert ekb e. Megismerte tjük a parkok, üvegházak, me- legvizek és kertek növényeit. Rossz idő esetén közös növény határozást végzünk.
5. Növénytani gyakorlatok alkalmával nagy gondot for dít unk a mikroszkopikus és virágtalan növények ismertetésére is. Minden nevezetesebb osztálynak, rendnek, illetve családnak m u t a t u n k be kép- viselőjét. Azokat hosszasan tanulmányozzuk, közösen meghatározzuk, m a j d a hallgatók m u n k a f ü z e t ü k be lerajzolják.
Vizsgáltunk t ö bb b a k t ér i u m f aj t, kék moszatot, ostoros moszatot, sárgás moszatot, barázdás moszatot és különösen sok zöld moszatot.
Vörös moszatok k ö z ül a Batrachospermum moniliforme-t vizsgáltuk meg. Vizsgálatainkat megkönnyít ett ék a gazdag bak tériu m- és alga- tenyészeteink.
A Chlorella és Scenedesmus zöldmoszatok tanulmányozásakor különösen fe l h í v t uk figyelmüket ezekre a n é h á ny mikron kicsinységű, viszonylag nagy felszínű algaszervezetekre, mint olyanokra, melyek kis tömegükkel, de nagy fel ület ükkel a f é n yt igen nagy hatásfokkal t u d j ák értékesíteni. Biomassza képzésük a növényvilágban a leg- nagyobb mérvű, ú g y, hogy termesztésük rentábilis. Sok értékes feh ér- jét, zsírt (olajat), szénhidrátot, vitamint tartalmaznak . Több f a j u k antibiotikumot is termel. Mind állati t ak ar má n y n ak, mind emberi táp- láléknak alkalmasak, baktericid hatású anyagokat is készítenek belőlük.
A gombák közül mind az alacsony, mind a magasabb fejlettségűek közül sokat élő állapotban t a nu l mány oz t u n k. Ezt előzőleg beállított különböző gomba tenyészeteink t et t ék lehetővé.
Számos zuzmót, mohát és harasztot vizsgáltunk, köztük 11 olyan p á f r á n y - f a j t, mel yeke t becserepezve h e rb ár i umu n kb an neveltünk.
A mikroszkóppal vizsgált baktériumok és algák száma fel ül múlja
az 50-et, míg a zuzmók, mohák, harasztok száma megközelíti a 100-at.
Az elsőévesek morfológiai gyakorlatain növényi részeket vizsgál- nak, azonban a kérdéses növényt globálisan is szemléltetjük. Növény- határozási gyakorlatok alkalmával is több növényt megismernek.
6a) Előadóteremben elhelyezett élősarkok. Az előadóterem középső ablakmélyedésben egy általános iskolai minta-élősarkot, a másik kér ablakban két kisebb élősarkot létesítettünk.
Ezekben az élősarkokban akvárium, cserepes növények, vágott virágok, ha j t at ot t , gyökereztetett és csiráztatott növények vannak elheiyezve. A növények nevét, családját magyaru l és latinul kis cédu- lákra í r j uk és a növények elé helyezzük. Itt a növényeket változásuk- ban, fejlődésükben szemlélhetik hallgatóink. — A minta-élősarokban tavasztól kezdve az általános iskolai típusnövényeket is kiállítjuk.
Az élősarkokban ny ern ek elhelyezést baktérium-, alga-, gomba- és egyéb tenyészeteink is. Beállított kísérleteinket is ide helyezzük.
b) Az előadói asztalra dekorációs célból elhelyezett növények és virágok a díszítésen túlmenőleg t an ul má nyi célokat is szolgálnak, amennyiben mikroszkopikus gyakorlatok szünetében — hogy hallga- tóink szeme időközben megpihenje n — a növényeket röviden ismer- t etj ük.
c) A herbáriumban sok különféle cserepes növényt t a rt u nk . Ezeket nevekkel l á t j uk el, de időnkint be is m u t a t j u k hallgatóinknak.
7a) Törzsherbáriumok. Félévenkint 50, tehát a második év végén 200 s z á nt ott és meghatározott növényből álló herbári umot kell be- n y ú j t a ni minden hallgatónak. A meghatározás hibahatára legfeljebb 1—2 % lehet. A növényeket általános mér et ű rajzl apr a kell felerősí- teni. A nagyobb családokat borítópapírban kell összefogni és a fejlődés s orrendjében elrendezni. A herbáriumi lapok adatai: család, magyar név, latin név, gyűjtési hely, idő, végül a gyűjtő neve. A herbáriumok külső borítását egységesítettük: sötétkék, kemény, címkével ellátott mappát kívánunk.
b) Speciális gyűjteményeket mind az első-, mind a másodéves hallgatók kötelesek beadni. A speciális gy űj t em én yek l ehetnek : rügy-, levél-, virág-, mag-, termés-, kéreg-, korong vagy egyéb, pl. gyom- növények, gyógynövények, élősködők stb . gyűjt emények.
8. Fejlődésmeneti vázlatrajzok. A növényeket nemcsak adott álla- potban, azaz sztatikusan tanulmányozzuk, hanem mozgás, változás, fejlődés állapotában is, tehát dinamikusan. Nyomon k öve t j ük a növény él et útj át, egész fejlődését. Er r e a célra felhasználjuk az előadó t e r e m falaira felerősített 54 dara b fejlődésmeneti vázlatrajzot. A rajzok az egyes típusnövényeket teljes fejlődési körben (ciklusban) m u t a t j ák be. Az egyes képek az illető növény egyedfejlődését (ontogéniáját), az egész képsor pedig az egész növényvilág törzs fejlődését (filogéniá- ját) szemlélteti dinamikusan.
Az elmondottak alapján világos, hogy hallgatóink a többszöri látás-, hallás-, írás-, mondás, illetve megfigyelés alapján megjegyzi k a növények neveit, megismerik azokat és tartósan megőrzik emléke- zetükben. Nálunk tehát a növény ismertetést illetőleg érvényesül a régi
mondás: »Repetitio est ma te r studiorum.« Különösebb erőfeszítés nélkül nagy és széleskörű növényismeretre tesznek szert, a többszöri ismétlés alkalmával m e gt a n ul j ák a növények neveit és egyes t u l a j d o n - ságait.
Az is mertetet t módokon hallgatóink t anulmányaik folyamán m i n t - egy 1200 n öv é n y f a jt is mernek meg, ebből virágtalan kb 280, virágos kb 920 f a j .
A növényismeretből többször t a r t u n k számonkérést. Igyekszünk gyakran meggyőződni hallgatóink növényismeretéről. Elsőéveseknek tanév végén 20 fás- és 30 lágyszárú növényt biztosan meg kell i sm er - niök.
A másodéveseknek tanév végén az utolsó gyakorlati órákra be- készítünk a teremb e 20 erdei fát, 20 cserjét, ezek leveles szárát vízbe téve, ezenkívül 30 gazdasági növényt és 30 gyomnövényt. Jelest csak az kaphat, aki m inden növényt felismer. Itt azonban megjegyezzük, hogy a bekészített növényeket előzőleg konzultáció keretében ú j ra és ú j ra b e m u t a t j u k .
Kollokviumaik és szigorlataik alkalmával kötelesek herbáriumai- kat és speciális g yűj t em én ye ik et magukkal hozni. Szóbeli után f e l - nyi tj uk és a növények nevei letakarásával növény ismereti próbát t a r - tunk. Ennek e re dmé nye a kollokvium, illetve vizsgaeredménybe szá- mít be.
Államvizsga alkal mával a III. év végén történik az utolsó számon- kérés növényismeretből. Az államvizsga-terembe néh ány nappal ko ráb- ban bekészítünk üvegekbe, vízbe téve 50 legközismertebb fás és 100 dudvásszárú növényt. Ezeket az államvizsgát megelőző két estén át konzultáció keretében b e m u t a t j u k és megbeszéljük. Minden vizsgázótól 10—15 növényt megkérdezünk. Jelest csak olyan jelölt kaphat, aki mindegyik kérdezett növényt megismert e és rendszertani kategóriáit megnevezte.
Módszerünkkel e l é r j ü k, hogy az általános iskolába olyan biológia- szakos t a n á r ok kerül nek ki tőlünk, akik biztosan ismerik a leggyako- ribb növényeket és n e m kell m a j d a terepen »nótáztatni« a kivonuló tanulókat olyan helyen, ahol sok n öv é n y faj találhat ó abból a célból*
hogy a tanulók ne kérdezzék azok neveit.
Л а й о ш Ю х а с :
Р а з в и т и е з н а н и я р а с т е н и й н а ш и х с л у ш а т е л е й
В с т а т ь е а в т о р и з л а г а е т с п о с о б ы , н а о с н о в а н и и к о т о р ы х с о т р у д н и к и Б о т а н и - ч е с к о г о ф а к у л ь т е т а о б е с п е х и в а ю т о б ш и р н ы е р а с т е н и й с л у ш а т е л е й .
