LENGYE L ÁDÁM főiskolai tanársegéd:
Ü J MÓDSZER A KU KOR IC A IZOLÁLÁSÁB AN
A kukorica izolálásának lényege
Az Egri Pedagógia i Főiskola Évk ön yve IV. köt et ébe n, Eger. 1958:
483—491 „Beltenyésztéses ágaskukorica kísérle te ink" c. dolgozatomba n hosszabban foglalkoztam a beltenyésztés, illetve az izolálás kérdésével.
A beltenyész tés (endogamia) az önmegporz ó teny észté sn ek az a f o r - má j a , ami kor gondosan ü gye lün k arra , hogy a megt ermé ke nyít é s s a j á t vi rágp orra l t ö r t é n j é k az e gymás után következő ne mz ed éke kbe n. Az endogamias („I" törzsek) ne mz edé keket ú g y k a p ju k , hogy az anya növé- nyek t e r m ő j é t s a j á t virá gp orukk al t e r m é k e n y í t j ü k meg .
A Zea ma y s L. tipikus xe nogamias (idegenmegporzó), közelebbről ane mo gamias (szélporozta) növény. Te rmészet es k ö r ü l m é n y e k között (szabad b eporzás ú t j á n ) 99 százalékban idegenmegporzás következik be, önme gporzá s csak 1 százalékban.
A beltenyésztés a leg jobb módszer a rr a, hogy a heterozygota s n ö- vénye ket homozygotas-s á ala kíts uk át. Az idegenmegporzó nö vé nye k- nél, így a ku korica nemesítésében is nélkülözhe tetle n az endogamias ( l / l , 1/2, 1/3, 1/4, 1/5 stb.) nemzedékek nyeré se.
Beltenyésztéses kísérlete inkben szigetelést (zacskózási izolálást) végzünk. A szigetelés (izolálás) célja az idegen virágpor t ávol tart ás a és a virágok megőrzése a mestersége s megporzás céljaira. Az izolálás lé nye - ge a bban áll, hogy mind a porzós (hímvirág), mind a te r mő s (nővirág) virágzatra pergament-szigetelőzacskó t hú z un k . A porzós virá gzatr a (cí- mer), mikor az a haj táscsúc s végén kezd ki b új n i, de a virágok p ortok ja i még éretlene k, egy 40x21 cm nagyságú imp reg ná lt szigetelőzacskót kö- tü nk. A t e rm ő s - (torzsavirágzat ) virá gz atra , mielőtt a bibeszálak előjöt- tek volna, ugyan csak szigetelőzacskó (28x12, vagy 20x8,5 cm) kerül.
A címerre r áh ú zo t t izolálózacskó fel fogja a beéredő virá gpo r t és vele a mesterséges megporz ást a legmegfelelőbb időpontban elvégezzük.
A kukorica izolálása réqi módszerrel
A kukorica izolálásának eddigi széles körb en e l t e r j e dt módszere abba n van, hogy má s időben végezzük el a szigetelőzacskók felhely ezé-
.339
sét és más időben al kal mazzu k a mestersége s megporzást. A megporzás tehát ké t menet ben t ör t éni k , így eléggé hosszadalmas és költséges. Ezen- kívül az izoláláshoz k ét f é l e méretű (kisebb és nagyobb) zacskó szüksé- ges. (L. 1. ábra)
Az izolálás nagy, sür gős m un k áj á t szeretné m bem ut at n i kísérletei- men keresztül. 1959. é vben 2000 kukori catöve t izoláltunk. A 2000 ku -
koricatőre f el rakt un k 2000 nagy és 2000 kis zacskót. Amikor a porzós virágzatok zacskóiban é r e t t virágpo r gyűlt össze (a felrakás u t án 2—7 nap múlva), akkor beporoztuk a t er mő s virágzatokat. A címerrő l a nagy zacskók lekerültek a torzsavi rágzatra , tehát a 4000 zacskót ismét kéz- bevett ük . leszedtük és új bó l f el kötöt tük . Hacsak 1—1 percet számítok 1—1 zacskó kezelésére: felkötés, levétel, a porzás elvégzése stb. (de en- nél több időre van szükség), az összesen 8000 per cnek felel meg, ami 16 nyolcórás m u n ka n a po t tesz ki. Ehhez hozzá kell tennem, hogy az izolálást igen gyorsan (2—3 nap alatt) el kell végezni, mert ha ki há nyt a címerét a kukorica és előjöttek a bibeszálak, akkor már nem lehet izo- lálni. A megporzással ugyancsak igyekezni kell, m e r t a pollen meleg hő- mérsékl et ű levegőben (24 C°) 60 órai állás után (2,5 nap) m ár t el jesen meddő lesz. Ennek a r égi izolálási elj árás na k van m ég egy nagy hi bá ja,
.340
a fölfogott pollen átvitele a szigetelt bibeszálakra a legfigyelmeseb b és leggondosabb m u nk a esetében sem biztosítja az önmegporzás tisztasá- gát, me r t a levegőben számos más növény nagymennyiség ű pol lenje le- beg és ebből, ha kevés is, de könnyen rá ker ül het a bibeszálra.
A kétmenetes izolálás leegyszerűsítése, idő és anyag megtakarítás, val amin t a régi módszer hibáinak kiküszöbölése céljából alkalmazo m az ú j módszert. Az ú j módszer lényege: az izoláláshoz egyetlen nagyméret ű izolálózacskóra van szükség, az izolálózacskó 55 cm hosszú és 20 cm szé-
les, mi ndkét vége nyitott. Kiválasztom az izolálandó növényt, amel ynek cimere a hajtácsúc s végén kezd kibúj ni , a csőkezdemény is megj elent, de a bibeszálak mé g ne m jöttek elő. Az izolálandó növény szárát a leg- felső nodus alatt és fel et t óvatosan összenyomom, m aj d gyengén meg- csavarom és 90°-os szögben meghajl ítom, m a j d a csőkezdeményhez h ú- zcm. Az egymáshoz közelített virágzatoka t a két végén nyitot t, 55 cm hosszú, 20 cm át mé rőj ű szigetelőhengerbe dugj uk . A szigetelőhen - ger ké t végét (cimer fölött és a csőkezdemény alatt) zsineggel (kötözőpa- mut , raff ia) elköt jük. A cimer alapj a köré ezenkívül gyapot-vat tát te- szünk, hogy az idegen pollen be jut ás át megakadályozzuk. (L. 2. ábra) A szigetelőhenge r mindvégig a növényen marad , az önbeporzá s az egyes hímvi rágo k felnyílásána k pillanatába n megy végbe a nap bár- mely időpontijában. Nem áll fenn a megt ermékenyülé s bizonytalansága,
A kukorica izolálása új módszerrel
.341
mert itt mindig van elegendő, megtermékenyítőképes, élő pollen. A szi- getelésben sok időt takarítok meg, mert elmarad a második munkame - net: a megporzás.
ős zintén meg kell mondanom, hogy az ú j izolálási módszer gya- korlati eredményeiről még nincsenek végleges számadataink. Az idén 5 törzzsel, összesen 100 tővel végeztem kísérletet az ú j módszerrel. A kísérletben hároméves beltenyésztéses (1/3) ágas törzsek szerepeltek.
Ezzel az ú j módszerrel elért megtermékenyítési eredmény igen jónak mondható, mer t ma j d n e m olyan, mint a szabad megporzás (idegen meg- porzás) útjá n.
Amikor dolgozatom be fejeztem, akkor k erült kezembe a „Kuku- ruz a " c. szovjet tudományos folyóirat legújabb száma. A „Kukuruza' ' c. szakfolyóirat 1959. 10. sz. 34—37. o. A. E. Kovarszkij professzor „A kukorica genetikai szelektív m u n k á j a " c. dolgozatában leírja az ú j izo- lálási módszerrel 1956—1958. évekbe n a kisinyevi „Frunze" n ev ű Me- zőgazdasági Kísérleti Intézetben végzett kísérletei eredményeit. A kí- sérletekben különböző szovjet k uk oric a fajt ák és hibridek szerepeltek. A hároméves szovjet eredmények pozitive értékelik az ú j izolálási mód- szert.
I R O D A L O M :
Kovarszkij, A. E.: A kukorica genetikai szelektív mun ká j a. Kukur uza, Moszkva, 1959. 10. sz. 34—37. o.
Lengyel Ádá m: Beltenyésztéses ágaskukorica kísérleteink. Egri Pedagógiai Főis- kola Évkönyv e IV. Eger, 1958: 483—491. o.
LENGYEL ÁDÁM:
NEUE METHODE BEI DER ISOLIERUNG DES MAISES
Die neue Method e e liminie rt die alte Zwei-Gangs-Arbeit, bedeutet Zeit und Stoffersparniss , und schliest auch alle Fehler der alten Methode aus. Z u m Isolieren benützen wi r ein e einzige grosskalibrige Isolier-Walze (55x20 cm). Der Wappen un d die Kolbenspitze des Maises k om m t in eine Isolier rähr e (Walze). Die Selbst- einstäubun g kan n in je dw eden Z eitpunkt e des Tages erfolgen, die Unsickerheit der Be fr uchtun g besteht üb er ha up t nicht. Ich ha b e Versuche gemacht mit drei- jähr igen I nnenzucht- Zw eigstä mme n im L auf e des Sommers des Ja h r e s 1959 und ka n n sagen, dass de r Gr ad der Be fr uc htun g ein e se h r gute war.
Zeic henerklärung : 1. Figur: Der Isolierung des Mais's nach der alten Methode.
2. Figur : Die Isolierung des Mais's mi t der neunen Methode.
.342