Egyes betűelemek gátló hatása az írás automatizációjára és a tempógyorsításra

GÖLLESZ V I K T O R

e g y e s b e t ű e l e m e k g á t l ó h a t á s a a z í r á s

v

a u t o m a t i z á c i ö j á r a é s a t e m p ö g y o r s í t á s r a

A Nemzetközi Nevelésügyi Egyesület 1948-ban Genfben t a r t o t t konferen- ciája — az írástanítás kérdéseivel foglalkozva — néhány olyan megállapítást, tett, amelyek szerint az írástanítás módszereit és az írások típusait tekintve, világszerte v a n n a k még tennivalók. E megállapítások közül különös figyelmet érdemelnek azok, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanítási módszerek nem veszik eléggé figyelembe a gyermekek képességeit, valamint azok, amelyek arra ' ' utalnak, hogy a legalkalmasabb írástípus meghatározása, kiválasztása még a jövő feladata. Az írástanítás kérdései a hazai szakembereket is foglalkoztatják, s ha különböző nézőpontokból vizsgálva is, de állandóan felszínen vannak (lásd

Vincze Antalné 1955., Speizer. Márton 1956., Gémesy Tiborné 1958., Hunyadi Zoltán és Udvarhelyi Gyuláné 1958., Békés Ferenc 1961., Makoldi Mihályné 1961., Elyés Sándor 1959 és 1961., valamint Justné Kéry Hedvig 1958 és 1962.

tanulmányait).

.Jelen dolgozatunkban az írásban, pontosabban írott betűinkben rejlő néhány olyan tényezővel foglalkozunk;-amelyek — tapasztalataink szerint — nehézsége- ket t á m a s z t a n a k az írástanulás kezdeti szakaszán az írásmotorica elsajátításában, dé az automatizált írás tempógyorsításában is.

" Különböző betűformákkal tanított — párhuzamos — osztályok tanulói- nak írását vizsgálva javasoltuk, hogy írott kisbetűinket a háromsorközös írófüzet alapvonaláról kiinduló kezdővonallal lássuk el (Tapodi—Göllesz 1958.). A jelen- leg alkalmazott betűformák egy része ugyanis kezdővonalnélküli (pl.: a, o,), más része a vonalköz különböző téregységeiből, illetve ezeknek különböző pontjairól induló kezdővonallal (pl.: e, s, b stb.), s végeredményben az írott kisbetűk írása 5 különböző vonalvezetéssel kezdődik — akkor, ha a b e t ű k e t önállóan vagy szókezdőként írjuk. (Pl.: a,b, i, r, t.) Az írás elsajátításán fáradozó gyermek az'írás m u n k á j á n a k feltételeihez való hozzászokás, a betűalakok elsajátítása mellett lépten-nyomon találkozik a kezdővonalakkal kapcsolatos téri becslés feladatával is, mert a betűk kezdési helyének megítéléséhez'csak a tényleges kezdés helyétől

„ t á v o l " levő vonalak n y ú j t a n a k némi segítséget. Amennyiben azonban sorra megvizsgáljuk írott kisbetűink alakjait, kiderül, hogy ez a segítség nem egyér- telmű, s írott betűink éppen a betűkezdés helyének megítélése szempontjából rendkívül sokfélék.

A téri t á j é k o z ó d á s t á m a s z t o t t a nehézség szempontjából í r o t t kis- és n a g y - b e t ű i n k e t t ö b b csoportra o s z t h a t j u k aszerint, hogy a b e t ű k leírása során hány alkalommal jelentkezik a téri becslés mint feladat :

I. D,0,

II. a, b, c, cs, d, e, g, gy, h, k, l, ly, m, n, ny, o, p, r, s, u, e, z, zs, C, Cs, E, F, G, Gy, H, I , J, L, Ly, M, N, Ó, P, S, T, U, V, Z, Zs,

III. á, é, f , i, í, (!), j, ó, sz, t, ty, u (!), B, É, I (!), ö , Ö, R, U (!), IV. ö ő, ü, ű, (!), A, K, Ny, Sz, Ty, Ü, Ü (!),

V. Á,

Az összeállítás első c s o p o r t j á b a n csupán két b e t ű szerepel. Mindkét b e t ű esetében egy-egy alkalommal jelentkezik a téri becslés feladata. A „D" végvonala a felső vonalközben végződik, míg az „ 0 " írását a felső vonalközben k e z d j ü k , í g y érthető, hogy .további csoportosításra nyílik lehetőség aszerint, hogy a betű kezdő vagy végvonalának elhelyezése problematikus-e.

Megjegyzendő, hogy elég g y a k r a n t a p a s z t a l h a t ó az a v á l t o z a t , amikor az í r o t t n a g y ,,Ö"-t a felső vonalon kezdi írni a tanuló. A kezdés minden variációját l á t t a m , s ez az a z eset, illetve betű, amelynek m á r leírt betűképéből — utólag — n e m állapítható meg a kezdés helye, különösen akkor n e m , ha a b e t ű szabályos, kerek.

A II. — III. — IV. „ n é p e s " csoportok mellett, az V. csoportot egyetlen betű az írott, n a g y „ Á " képezi. Az-egyes csoportok egy-egy p é l d á j á t m u t a t j a be az 1. sz. ábra.

TXZ-

m.

lll-

lll.

1. sz. ábra : A téri becslés feladatának 1—5 alkalommal való előfordulása egy-egy írott, kis-, illetve nagybetű esetében.

1 2 3 ú 5 6 7 8 9 10 11 12

2. sz. ábra : Az írófüzet háromsoros vonalközrendszerének különböző téregységei. A példának vett „ b " , „Ív" és „ n y " betűk a vízszintes irányban 3—4, illetve 5, a függőlegesben pedig 2—3,

illetve 2 téregységsorban helyezkednek el.

A betűk kezdő- és végvonalainak eme különbözősége, a vonalközökben való tájékozódás többrendbeli q u a n t i t a t í v és qualitatív feladatok elé állítja a t a n u l ó t .

í r o t t betűink vonalvezetésében általában a „kö- rös" vonalak dominálnak, s ezen az alapon sok hason- latosság fedezhető fel közöttük. A „körös" (vagy göm- bölyített) b e t ű k térbeli kiterjedtsége többek között azzal is jellemezhető, hogy h á n y szabályos kör vetít- hető r á j u k , s ha egy-egy kör által elfoglalt területet

„téregység"-nek fogunk fel, kiderül, hogy betűink már a vízszintes irányban is igen különbözően 2—5 tér- egységnyire terjednek ki. (Lásd a '2. sz. ábrát!) Az író- füzet vonalközrendszerét ilyen téregységekre osztva fel, s figyelembevéve az egyes b e t ű f o r m á k k i t e r j e d t - ségét a vízszintes irányban 12, a függőleges i r á n y b a n — a három vonalköznek megfelelően — 3 téregységsor alakul ki. Az írott kisbetűk kiterjedtségbeni különbö- zőségére jellemző, hogy azok igen változatos f o r m á b a n 2—6 téregységben helyezkednek el.

Az i — 3 , 4—7 és 8—12 téregységsorok meg- különböztetése nem csak a különböző kiterjedésű betűk írását megelőző mozgástervezés q u a n t i t a t í v különböző- sége, h a n e m éppen a téri t á j é k o z ó d á s b a n t á m a s z t o t t fokozatosan nehezebb feladatok m i a t t is indokolt. A 3.sz.ábra azt m u t a t j a , hogy az egyes írott kisbetűknek a téri tájékozódás szempontjából elsősorban kritikus

„ v é g p o n t j a i " a vázolt téregységrendszer melyik tag- jaiban helyezkednek el. Ezeknek figyelembevételével könnyen belátható, hogy írott betűrendszerünk egyes alakjainak kezdő- és végvonalbeli különbözősége rend- kívül bonyolult feladat elé állíthatja a t a n u l ó t .

II.

F e n t e b b jelzett m u n k á n k b a n meggyőző a d a t o k a t m u t a t t u n k be a r r a v o n a t - kozóan, hogy az alapvonalról induló betűkezdővonal segíti a tanulók téri tájékozó- dását, segíti a betűk kapcsolását, s ezeken keresztül gyorsítja az írástempót. Biztos az is, hogy az ilyen kezdővonal nem gátolja az írásmechanizmus kialakulását.

Mivel azonban a betűkezdővonalak alkalmazásának döntő előnyét éppen a téri tájékozódás elősegítésében l á t t u k , további bizonyítást érdemel az, hogy a n é h á n y b e t ű esetében jelenleg is meglevő (egyébként különböző!) kezdővonal v a g y a következetesen az alapvonalról kiinduló kezdővonal felel-e meg az írástanulás kezdeti fokán álló tanuló képességeinek. A kérdés válaszát alábbi kísérletünk eredményei egyértelműen a d j á k meg.

а) A tanulók (47 I. és II., 59 YL, VII. és M I I . osztályos értelmifogyatékos tanuló) 3 percen át két vonal által h a t á r o l t vonalköz középpontjáról kiindulva 45°-os szögben, ferde egyeneseket búztak a felső vonalig.

б) Ugyanazok a tanulók a fenti feltételek mellett, de az egész vonalközt kitöltve, t e h á t az alsó vonaltól a felső vonalig húztak egyeneseket (lásd a 4. sz. ábrát!).

/ 2 3 / » v . _•

• 0

? ^• _• ^{• • •}

0 • •

3

í 5 6 7

2 • 3

8 9 10 11 12

1

2 ' 3

3. sz. ábra : Az írott kisbe- tűk betűkezdő- és végvona- lai, továbbá az ékezetek végpontjai a háromsoros vo- nalközrendszer különböző

téregységeiben.

A b e g y ű j t ö t t m u n k á k a t számszerűen értékeltük, s a két feladat megoldásá- ból származó eredmények összevetéséből kiderült, hogy a második (b) feladat lényegesen könnyebben megoldható a tanulók számára, mint a téri tájékozódás tekin-

tetében is nehézségeket támasztó első (a) feladat. Megfigyeltük, hogy a magasabb osztályok tanulói (VI., VII., VIII. o.) kisebb eltérést m u t a t t a k a két feladat megöl-

a) b)

" " " V77777~

4. sz. ábra : Az érteliuifogvatékos tanulók téri tájékozódásának vizsgálatára alkalmazott fela- dattípusok.

d á s á b a n , mint azok, akik még az írástanulás kezdeti fokán v a n n a k (I., II. o.).

K i s z á m í t o t t u k az egy főre eső átlagteljesítményt (a h á r o m perc alatt húzott vonalak átlagos számát), valamint azt is, hogy egy-egy vonal meghúzása mennyi időt vett igénybe. Az 1. sz. táblázat az 1. és II., a 2. sz. táblázat pedig a VI., VII. és VIII. osztályos tanulók eredményeit m u t a t j a .

1. sz. táblázat Feladat típus

2. sz. táblázat Feladat típus 1. sz. táblázat

a. b. 2. sz. táblázat

a. b.

Átlag telj. 47 70 1 Átlag telj. 97 113

Idő sec.-ban 3,82 2,57 Idő see.-ban 1,85 1,58

Bár a m a g a s a b b osztályok tanulói n e m m u t a t t a k olyan kifejezett különb- ségeket az e r e d m é n y e k b e n , m i n t az alsóbb osztályok tanulói, a különbség azonban m e g m a r a d t . A megvizsgált összes tanulók esetében az átlag idők a következők vol- t a k : ,,a" feladat esetében 2,83 sec. és ,,b" feladat esetében 2,07 sec. Az ,,a" és „b"

feladatok megoldása közti különbség significansnak m o n d h a t ó és ez jelzi azt, hogy a téri tájékozódás elősegítésének, az írástempó gyorsításának egyik lehetséges, helyes módja az alapvonalról kiinduló betűkezdővonal általános alkalmazása.

a) b)

íz í

5. sz. ábra : A főiskolai hallgatókkal végzett térbecslési kísérlet feladattípusai.

Valószínűnek látszott, hogy a téri tájékozódás feladata az automatizált írásban veszít tempólassító jelentőségéből. Ezért vizsgálatainkat kiterjesztettük felnőttek, elsősorban főiskolai hallgatók nagyobb csoportjaira is. Az alábbiakban b e m u t a t - j u k egy ilyen kísérlet eredményeit.

Az írott, kis „ I " b e t ű két alakját Írattuk. Az „ a " alak esetében a betűkezdő- és végvonal e g y a r á n t kritikus, a m e n n y i b e n m i n d k é t esetben vonalközben kell m e g h a t á r o z n i azt a téri egységet,ahol a vonalvezetés indul, illetve ahol befejező-

(lik. A „b" e s e t b e n az indítás is és a végvonni is fix p o n t o k h o z igazodik (lásd az 5. sz. ábrát!). A főiskolai hallgatók egyik 63 főnyi csoport ja a-b s o r r e n d b e n , egy másik 45 főnyi c s o p o r t j a b-a sorrendben írta az „a", m a j d a „b", illetve a ,,b , m a j d az „ a " b e t ű f o r m á t 1—1 percen át. A 108 főnyi kísérleti csoport összesített e r e d m é n y e i szerint az , , a " típusból 1 perc a l a t t á t l a g o s a n 28-at, a ,,!>" típusból 30-at í r t a k . Ez a k ü l ö n b s é g nem significans! Azt m u t a t j a , h o g y ezen a szinten mái- nem okoz nehézséget a vonalközben való téri tájékozódás, illetve legalább olyan mérvű megkötöttséget jelent az a követelmény, hogy a betű kezdő- és végvonala is vonalra essen, mint pl. a pontos vonalközi kezdés.

Milyen legyen a b e t ű k e z d ő v o n a l ? A n é h á n y b e t ű esetében jelenleg is alkal- m a z o t t k e z d ő v o n a l a k b a n a balról-jobbra-föl irányuló vonalvezetés dominál. E z é r t e v o n a l a k kivétel nélkül levezethetők az ú n . sinus g ö r b e azon szakaszából, a m e l y ezt az i r á n y t k ö v e t i (lásd a 6. sz. ábrát!). A m e n n y i b e n a sinus g ö r b é t a h á r o m s o r

közös í r ó f ü z e t v o n a l r e n d s z e r é r e v e t í t j ü k , a z t t a p a s z t a l j u k , h o g y az m i n d e n í r o t t kisbetű lehetséges k e z d ő v o n a l á t m a g á b a n foglalja. A sinus görbe felszálló szárának középső szakasza (a 6. sz. á b r á b a n v a s t a g í t v a ! ) felelhet meg az ú n . ,,általános betűkezdővonalnak". E b b ő l — a 7. sz. ábra szerint — megfelelő idomulás ú t j á n levezethető az összes írott kisbetű k e z d ő v o n a l a . Az ilyen b e t ű k e z d ő v o n a l a l k a l m a - zása mellett í r o t t k i s b e t ű i n k e t 3 csoportba s o r o l h a t j u k :

1. Az első c s o p o r t b a t a r t o z n a k az ú n . k e r e k í t e t t b e t ű k , a m e l y e k alulról-föl és jobbra tartó convex vonallal kezdődnek. I l y e n e k a z a, á, c, cs, d, g, gy, o, ó, ö, ő, r, v a l a m i n t a z és a zs.

2. A m á s o d i k c s o p o r t b a n e g y a r á n t szerepelnek egy-, két- és h á r o m s o r k ö z ö s b e t ű k is. K e z d ő v o n a l u k alulról-föl és jobbra tartó concav j e l l e g ű , d e végső kimenete- lükben nem egységesek.

a) A l e g t ö b b egysorközös és az alsó kétsorközös b e t ű k esetében a felső vonaltól hegyes szögben való törés m u t a t k o z i k az alsó v o n a l i r á n y á b a n . I l y e n e k : i, Í (!) ./', m, n, ny, p, s, sz, u, ú (!) (ü, ű (!), v.

b) A felső kétsorközös és háromsorközös b e t ű k k e z d ő v o n a l a concav j e l l e g ű , a m e n n y i b e n a felső v o n a l k ö z b e n balról-jobbra-föl, m a j d balra-le i r á n y t k ö v e t .

l i v e n e k : b, f. k, h, l, ly,

7. sz. ábra : A betííkezdővonalak levezetése a sinus görbéből. Az „általános betíikezdővonal"

idomulása.

111.

6. sz. ábra : A sinus görbe egy szakasza az ún. „általános betűkezdővonal".

c) E g y felső kétsorközös és egy háromsorközös betű esetében a kezdő concav jelleg m e g m a r a d , de a felső sorközbe eső elemek megközelítik a függőlegest.

E z e k : t, ty,

3. A h a r m a d i k csoportba két betű tartozik. Egy sorközösek, kezdővonaluk balról-jobbra-föl irányuló concav jellegű. Ezek: e, é.

Az általános betűkezdó'vonal idomulására főként az 1. és 3. csoport betűinek esetében v a n szükség. Az idomult kezdó'vonal azonban új alakjában is felfedezhető a sinus görbében.

A b e t ű k e z d ő v o n a l a k eme rendszere kiküszöböli a jelenleg alkalmazott öt-fél:

betűkezdést, a kezdéssel kapcsolatos téri tájékozódás nehéz feladatát, s mint ilyen inkább megfelel az írás elsajátításán fáradozó gyermek képességeinek.

IV.

í r o t t betűink vonalvezetésében a körös (vagy gömbölyített) v o n a l a k , d o m i n á l n a k , ennek ellenére néhány betűalak nein mentes az ún. ,,szögletes"

v a g y ,,függőleges" (merev egyenes!) elemektől. Ilyen írott kisbetűk pl. a követ- kezők: m, n, ny, v. E b e t ű k mindegyike leírható a jelzett "szögletes" elemek nélkül, illetve ismeretes e b e t ű k g ö m b ö l y í t e t t (kerekített!) változata is. E b e t ű k e m e változó a l a k j a i n a k írása alapvetően eltérő egymástól, a m e n n y i b e n a bennük szereplő betűelemek és az ún. nyugvópontok száma és minősége is különbözik. így pl. a g ö m b ö l y í t e t t és szögletes írott kisbetűk egy csoportja betűelemeinek és n y u g v ó p o n t j a i n a k száma a 3. sz. t á b l á z a t b a n foglaltak szerint alakul.

3. sz. táblázat

m

A betűelemek száma A nyugvópontok száma

m

a a

m

gömbölyített | szögletes gömbölyítettj szögletes

m

típusban típusban

m 5 7 2 3

n 3 5 1 2

V 3 5 1 2

n y 7 9 3 4

A 3. sz. t á b l á z a t a d a t a i azt bizonyítják, hogy a szögletes elem jelenléte 1. kettővel növeli a betűelemek számát,

2. eggyel szaporítja a nyugvópontok számát.

A betűelemek s z á m á n a k szaporítása azért is előnytelen m e r t az egyes — különböző t e m p ó v a l írható(!) —elemek közötti átmenetek számának növelését vonja maga után. A solféle átmenet az írásmozgás egyre bonyolultabb tervezését, mennyi- ségi és minőségi váltásait teszi szükségessé, feladattá a tanuló számára. Ez pedig ö n m a g á b a n is az írásbeli feladat q u a n t i t á s á n a k előnytelen növelését jelenti, e l t e k i n t v e pl. a Heron, E. (1961.) által leírt minőségi feladatoktól, amelyeket e váltások az idegrendszeri típusukban különböző tanulók számára külön-külön jelentenek. U g y a n a k k o r a nyugvópontok s z á m á n a k szaporodása sem csak quan- t i t a t í v szaporodást jelent, hanem — mint azt később látni fogjuk — a szögletes elemek között elhelyezkedő nyugvópont minőségileg is új feladatot rejt magában.

Mindezek — m i k é n t a betűkezdő és végvonalak különbözősége is — vég- e r e d m é n y b e n tempólassító tényezőként jelentkeznek a gyakorlati írásban.

V.

A n n a k eldöntésére, h o g y az í r á s t e m p ó s z e m p o n t j á b ó l (lassítás v a g y gyorsí- tás) a szögletes v a g y a g ö m b ö l y í t e t t b e t ű a l a k o k előnyösebbek-e, a k ö v e t k e z ő vizsgálati m ó d s z e r t a l k a l m a z t u k . F é l h o m á l y ú l a b o r a t ó r i u m b a n az asztal l a p j á n elhelyezett, s felülről erősen m e g v i l á g í t o t t f ü z e t l a p r a í r a t t u n k . í r á s k ö z b e n felül- ről mozgófilmet k é s z í t e t t ü n k az író kézről, illetve a kialakuló b e t ű r ő l (szóról), s így

4. sz. táblázat A ráfordított idd

A betüelem

A ráfordított idő A betüelem 1/24 "- bon %-ban A betüelem 1/24" -ban %-ban

6

)

rrrx

7. ,26 9, 45

rrrx

12) 20,00

srr^

rrrx

15

y p n ^ ffi 8, 20

rrrx

3 5,00

19) 25. 60 n r r o 19) 31, 70

4 • 48 5,40

rrxY

A 7 V 25 33, 70 ü T T V , 23, 38,30

Összesen 74 100, 00 Összesen • 60 100,00

a b e t ű (szó) k i a l a k u l á s a a film előhívása u t á n , k o c k á r ó l - k o c k á r a k ö v e t h e t ő volt- M i n t h o g y a f e l v e v ő g é p állandó sebességű, k é t azonos, d e k ü l ö n b ö z ő m ó d o n m e g o l d o t t f e l a d a t esetén a k e z d ő f i l m k o c k á k a t e g y m á s mellé helyezve (a t o v á b b i k o c k á k i d ő b e n fedik egymást!) összehasonlítható volt a k é t b e t ű a l a k globális k é p é n e k k i a l a k u l á s a , de k i a l a k u l á s u k részletei is.

A 4. sz. táblázatban ö s s z e h a s o n l í t j u k a szögletes és g ö m b ö l y í t e t t , , m " b e t ű k egészére és egyes elemeik í r á s á r a f o r d í t o t t idők é r t é k e i t . M i n d e n e k e l ő t t f e l t ű n i k , h o g y a szögletes t í p u s esetében a b e t ű t felépítő elemek s z á m a k e t t ő v e l t ö b b . E z a k ö r ü l m é n y e g y ú t t a l részleges m a g y a r á z a t a lehet a n n a k a szintén szembe- t ű n ő k ü l ö n b s é g n e k is, a m e l y a k é t b e t ű t í p u s r a f o r d í t o t t összidők k ö z ö t t igen k i f e j e z e t t e n m u t a t k o z i k meg.

A k é t b e t ű t í p u s leírására f o r d í t o t t idők k ö z ö t t i 0,5824 s e e u n d u m n y i k ü l ö n b - séget (1/24 sec. = 0,0416 sec.) a k ö v e t k e z ő — t á b l á z a t u n k b ó l l e o l v a s h a t ó — t é n y e z ő k m a g y a r á z z á k :

1. A szögletes t í p u s b e t ű e l e m e i n e k s z á m a 7, a g ö m b ö l y í t e t t t í p u s é 5.

2. A szögletes t í p u s b a n 3, a g ö m b ö l y í t e t t t í p u s b a n 2 n y u g v ó p o n t v a n . 3. A felülről lefelé h a l a d ó , „ f ü g g ő l e g e s " vonal és az alulról, 45°-os szögben fölfelé t a r t ó v o n a l tempólassító h a t á s s a l bír. Ezzel m a g y a r á z h a t ó az is, liogy a gömbölyített elemek közötti nyugvópontokra 3—4, a szögletes elemek közöltiekre pedig 0—7 időegységet fordított a kísérleti személy.

M e g á l l a p í t h a t ó az is, h o g y a k é t b e t ű t í p u s utolsó 3 eleme teljesen megegye- zik. E z a megegyezés v o n a t k o z i k az a l a k r a és a r á f o r d í t o t t idők é r t é k e i r e is.

A lényeges időeltolódás tehát a betűk elülső betűfelében levő tempólassítással magya- rázható.

8. sz. ábra : A gömbölyített és a szögletes betű ki- alakulásának képe filmkockákon. Az egymás mellett

levő kockák időben fedik egymást.

rz ^{/I ^lJ}

n i

9. sz. ábra : A „van" szócska írott képének kezdeti szakasza filmkockákon. Az egymás mellett levő koc-

kák időben fedik egymást.

/

A 8. sz. ábra az „ m " b e t ű k é t t í p u s á n a k k i a l a k u l á s á t m u t a t j a . L á t h a t ó , h o g y az ívelt (gömbölyített) b e t ű befejezésekor a szögletes t í p u s utolsó elemének n a g y része m é g h i á n y z i k . Mivel a felvevőgép sebessége ismert ( k o c k á n k é n t J2 i

sec.) k ö n n y e n k i s z á m í t h a t ó az egy-egy b e t ű , sőt az egyes b e t ű e l e m e k leírásához szükséges idő. J e l e n esetben a g ö m b ö l y í t e t t b e t ű leírása 0,58 sec.Ad r ö v i d e b b i d ő t v e t t igénybe. E kis időmennyiség jelentősége a folyamatos írásban felbecsülhetetlen.

A 9. sz. ábrán a „ v a n " szócska í r á s á n a k kezdeti s z a k a s z á t l á t j u k . M i n d k é t írás u g y a n a z o n személytől származik. L á t h a t ó , h o g y m á r az első kapcsolódó b e t ű k esetében jelentős teljesítménybeli eltolódás jelentkezik a gömbölyített betűalak javára.

irodalom :

B É K É S F E R E N C : AZ eredmény felmérés néhány szempontja. Alsó tagozati oktatás-nevelés (A Közne- velés melléklete) 196:1. 8.

G É M E S Y T I B O R N É : Néhány megfigyelés a hetük alakításával és kötésével ka pcsolatban a II. és III.

osztályban. Gyógypedagógia 1 9 5 8 . 2 . ( 4 9 — 5 3 ) .

H E R O N, E.: AZ ember individuális sajátosságainak megjelenése mozgásának tempójában. Cikkismer- tetés a Magyar Pszichológiai Szle. 1962. 4. számában (515. old.).

H U N Y A D I Z O L T Á N Ó S U D V A R H E L Y I G Y U L Á N É : Iráselemzés — írástanítás. Alsó tagozati oktatás- nevelés (A Köznevelés melléklete) 1958. 8.

I L L Y É S S Á N D O R: Előadás a balatonfüredi Országos Gyógypedagógiai Kongresszuson 1 9 5 9 . I L L Y É S S Á N D O R : AZ írásmozgások tervezése és automalizációja ráírásos és másolásos írástanulásnál.

Pszichológiai Tanulmányok ill. (Bp. Akad. Kiadó) 196:1. (585—596).

• I U S T N É K É R Y H E D V I G : AS írástanítás és az írás megtanulása, közötti, összefüggésekről. Pszichológiai Tanulmányok IV. (Bp. Akad. Kiadó) 1962. (139—154).

J U S T N É K É R Y H E D V I G : AZ iskoláskor előtti íráskészség fejlődésénél: vizsgálata. Pszichológiai Tanul- mányok (Bp. Akad. Kiadó) .1958. (197—203).

M A K O L D I M I H Á L Y N É : A budapesti tantervi vita anyagából. Alsó tagozati oktatás-nevelés (A Közne- velés melléklete) 1961. 9.

S P E I Z E R M Á R T O N : írástanítás az átmeneti tanévben. Alsó tagozati oktatás-nevelés (A Köznevelés melléklete) 1956. 1.

T A B O D I E R N Ő és G Ö L L E S Z V I K T O R : AZ írástanítás-néhány problémája. Gvógvpedagógia 1958. 4.

(106-110). / ' ' 'J

V I N C Z E A N T A L N É : Kiinduló írás — folyamatos írás. Gyógypedagógia 1955. 3. (82—84).

BuKmop Fé/uiec:

T0PM03HH1EE BJ1MHHME OTJJEJlbHblX 3J1EMEHTOB BVKB HA ABTOMATM 3AUHK) riHCbMANkI HA YCKOPEHME TEMnA

A B T O P A H A J I T I 3 N P Y E T I I H C I . M O FLCTEÍI, sanHAUiioiniixcji ^B KJiaccax A E T J T E K T O J I O N I Q E C K H X L U K O I L B HHTepecax OTCTpaHCnUM TOpM03JUUHX B J I I W H H H BblLIieyKaHHBIX (|>aKTopon.

Viktor Göllesz :

TMPEDTNG EFFECT OF CERTAIN LETTER ELEMENTS ON THE AUTOMATI- ZATION AND.SPEEDING OF WRITINC.

An examination into the writing of cbildren nltending classes of defective in tbc interest of the elimination of the impeding effecls mentioned.