Széchenyi képzelete : pályamunka : "Az ész erő s így az ész boldogság" - jelige

Teljes szövegt

(1)jMagyar irodalomtörténeti pálya-| ' munka.. 'pt To'. 0 t~i-)o. "AZ ÉSZ SRO S IGY AZ tsz. Széchenyi képzelete (Pályamunka.) Szeged,. 1935.. BOLDOGSÁG"-. jelige.

(2) Jelige;. Í A A.. ¿sz. srt. s. így. «gz. boldogság.. FLRFNC 7 JÖZSEF TUD, E G Y E F L Í F " 7 1. FT,C3ES2ET-f NYELV- ÉS TÖRT. TUD. KARA /yûCv. h(. Előírd!:. S z é c h e n y i. k é p z e l. e t e .. ^ e i ő. O t Z ) o. ^ • ( J U. •.

(3) •bevezeti.. Az e l h i v a t o t t s á g n a k lan. tántoríthatat-. t u d a t a , a meggyőződésnítk. lansága. és a magabizás. hajlithatat-. lelkesítő. érzése. a nagy szellemek minden tettének dolatának zért. a forrása.. Akiben. és gon-. az érzés a-. lángol,hogy kitűzött,nemes. célokért. k ü z d j ön, f á r a d o z z é k , aki minden h i t é t erőfeszítését lő. eszköznek. és. a mások bol dogításáért tartja,annak. feltétlen. ran a h h o z , h o g y magasabbrendü. rájoga. embernek. ne-. veztessék . G r ó f Széchenyi. Istvánt. a legnagyobb magyar gyanánt, az igazi. nagyság j e l l e m z ő. az u t ó k o r. tiszteli,de. jegyeit. m i n d i g l á t j a meg emberi a l a k j á n a k. nem gigán-.

(4) -. 2 -. t i k u s nagyságában,jel1emének akarásában. és életének. határozottságában.. A z utódok r a j o n g j k u l t u s z a emlékének,legendát veiben. élességében,. szobrokat. formált életébél. az é l e t i g a z s á g o k a t. l e l k é n e k mélységes. emelt és m<L.. észrevette,. összetevői. jobbára. i s m e r e t l e n e k maradtak. a z őt megismerni. követni. Az á l t a l á n o s. akarók. előtt.. nak a kor i z l ée-hull ámzásának módszeTek bizonytal anságának. de. és. jelszavak-. és a különböző áldozatul. esett. a n a g y ember öröksége s ugyanekkor még a z a n a g y kár i s. ért b e n n ü n k e t , h o g y nem is-. merhettük meg g o n d o l k o z á s á n a k , é r z é s é n e k akarásának végső rugóitJ. a lelkét.. h o g y a nagy ember munkálkodása ben l e l k i. Bizonyos,. végeredmény-. összetevőinek hullámzása. tonos a l a k u l á s a .. és. Személyiségének. és. foly-. alapvető.

(5) _. 3 -. összetevői,illetőleg h a nem i s azonos cselekvésével. ezeknek. funkciója. gondolkozásmódjával,. és é r z é s v i l á g á v a l ,mégis. életműködésének. feltételét képezi. munkálkodásának. a megismerésében, érté-. kelésében tényezőt. a vizsgálat. számára. és. szükséges. Jelent.. Széchenyi n a g y alakjának. maradékta-. lan megismerése és megértése tehát következik behat^. be,amikor. vizsgálat. egész. lelkiségét. a l á vesszük és. ösz-. személ y i s égének j e g y e i t müveinek letrajzi. adatainak. akkor. segítségével. és éössze-. állítjuk. Természetesen. elsősorban. azo-. kat a l e l k i megnyilvánulásokat. ele-. mezzük r é s z i etesebben,melyek. müveinek.

(6) - 4 -. létrehozásában mintegy előfeltételül , 1 1 1 . okul. szolgáltak. s csak az. egész 1 el ki Bégéi-. nek megértése végett. térünk ki. mozzanatokra,amelyek. egyéni,belső. sával nül. állottak. kapcsolatban.. az értelmiség a z uralkodó. k o z á s Széchenyi. lelki. tagadhatatlan,hogy. azokra. a. alakulá-. Kétségtelemegnyilat-. él etében, de az. is. ez a z értelmi. természe-. tű t ú l s ú l y saj át ságos, magasrendű. személyi-. ségének hajtó ből. és ható—erejéből*. táplálkozott. Ezen dolgozat. készültséggel haladó. ségét. célja?. és egy,. lélektani. a lelki. rugalmas módszerrel. gyává tenni. kedő. jellemé-. vég3&k. felé. vizsgálat. tár-. Széchenyi magasrendű. és az é r t e l m i s é g képzelet-világát.. fel-. síkjában. értelmielhelyez-.

(7) - 5 -. I. Mi. Fejezet.. a képzelet?. A képzelet. remtő k é p z e l e t ség. és a magasrendű. egymáshoz való. képzelet. viszonya.. és a z é r z e l e m .. zeletének. vizsgálata. dalom—esztétikai. Az. fajai.. értelmi«,. A teremti,. Széchenyi. lélektani. szempontok. és. képiro-. szerint.. emberek á l t a l á b a n. mosak a k é p z e l e t e t. A te-. valamilyen. hajla-. önálló,ön-. magából. táplálkozó megnyilvánulásnak. kinteni. #. 0jc. eT)ne ir. az á l l í t á s n a k. m e g t é t e l é r e n y i l v á n v a l ó a n nem mint. a fantáziának. természete.. látszólag. Ugyanis,míg. tevékenységünk. alapja. és. egész. tea. egyéb, különös értelmi. előfeltétele.

(8) - 6 -. a valósággal foglalás gek. szemben való. és a z "egyetemes. állandó. állás-. törvényszerűsé-. el i s m e r é s e , addig a k é p z e l e t u g y áll. előttünk,mint. a valóságot. meghazudtoló. és annak vonzásán. felülemelkedő. A képzel e t e t , m i n t. az okszerűségen, vi-. szonylatokon tényezőt ról. és a valóságon. átröppenő. a k ö z f e l f o g á s nem meri. következményre és. tőségre jutó. erő.. az. feltételről. ok„ lehe-. értelmi munka v i l á g á b a. s o r o z n i , annál i s inkább,mert. az. be-. értelmi,. munka és a képzel et^megnyilvánulási-mód látszólag. egymástól. teljesen. elüt»'.. különösen hangsúlyoznunk k e l l , h o g y látszólag.. Tudnunk k e l l. ember l e l k i s é g e szet. csak. u g y a n i s , h o g y az.. egy t e l j e s e n. a l k o t , am el yben. Azonban. zárt. ellentétes. egé-. funkciók.

(9) n i n c s e n e k , 1 egf el ,1 ebb csak. erő sebben, vagy. gyöngébben ható m e g n y i l v á n u l á s o k . nem e l l e n t é t e. Az érzelem. a z értei emnek, hanem. e l ő f e l t é t e l e . Mármost lehet. arról. szó,. hogy v a l a k i b a n az érzelmi. elem. ban v a n x a ez a körülmény,. -mint a z. mészetes. i s - okvetlenül. az illető. ráüti. egyes 1 elkimüködés_körök. elszakíthatatlan. a pszichés. az. sajátos. érzelmi. állapot. természetét. váltja. k i s é r i , értelmi megnyilvánulások létéből. részéhez.. alá vesszük,látjuk,hogy. rendszerint. alakul. kt.. is,hogy. kapcsolatok. sík valamelyik. Már p e d i ^ h a a k é p z e l e t vizsgálat. ter-. bélyegét. egybefonódnak,világos. a képzeletet fűzik. túlsúly-. gondolkodásmódjára.. Ha tehát az szorosan. inkább. bár ki,vagy. jelen-.

(10) H a t á r o z o t t a b b a n megfogalmazva azt mondhatj u k , hogy a. t e r e m t ő ,. k é p z e l e t l e. a &. dű. s é g. a l a p f e l t é t e -. é r t e m i. m a g a s r e n -. .. Minthogy a l e g ú j a b b tás. a. élet. egészéből. régebbi. é r t é k e s. fantázia igazi vonja. lélektanok. sága f o l y t á n ,. lélektani. értékét a el,épen. részleges. a képzelet. lelki. azért a beállított-. természetére. fényt vető meghatározásokat zárólagosságában. kuta-. a maguk. nem fogadhatjuk. ki-. el.. Ma már t u d j u k , h o g y a f a n t á z i a nem azonosíthat®' csak az. emlékképek. s á v a l , v a g y a képzetek na l e l k i alapnak. élet. K I»» teltjük,a. felújítá-. reprodukciójával.. egységét. kiindulási. képzeletben. a követ-.

(11) k ező. elemeket, i l l e t ő l e g. különböztethetjük 1.. mozzanatokat. meg;. a z érzékel é s b e n , i l l e t ő l e g ben j e l e n l é v ő képzeteknek. az. eszmélés—. felbontása,. szétoldása, 2.. a z előbbi. elemekeknek. k eretbe—fog! al ása. rendszerezése,. d i s s z o c i á c i ó , asz—. szociáció 3.. valamilyen i r á n y i t ó. alapelvnek. való. engedelmesség.. hagy általánosítással pontot. véve. fajtáját. 1 et e t .. és értékelő. szem-. figyelembe a k é p z e l e t n e k. szokták. megkülönböztetni;. a . ) a teremtő £. aktivy. b. passzív /. a játékos ^. es kép. két.

(12) . 1 0 -. k két k é p z e l e t i. megnyilvánulásmód. kö-. zött minőségi különbség v a n , a m i. ab-. ból. kép-. á l l , h o g y a teremtő. fantázia. z e l et-jriagasabbrendüséget, a j átékos f a n t á z i a p e d i g képzel et-al sóbbrendŰséget j e l e n t .. Ugyanis a teremtő. tázia mindig valamilyen k ^ i f ej tődésének. célt. fan_. tekint. az alapjául,már. d i g a céltudatos működés. sajátos. egységet. és. előtt. ez a körülmény b i z o n y o s ma-. és. egészet. egy. pe-. tart m i n d i g. gasrendűséggel. azonos.. sziv képzelet. bármilyen. Viszont szines. ket, ás érdekes r é s z l e t e k e t alkotása. széthullik. ^észhez Viszonyító rők j el enléte. is. szem. a paszképealkot,. a s z e r v e z ő , a z e—. és egységbevonó. nélkül.. e-.

(13) - 11 -. tia v i l á g o s a n. áll. előttünk. teremtő k é p z e l e t n e k f e l é törekvő tunk annak. a z egység és a. v o l t a , már k ö z e l e b b. cél. ju-. b e b i z o n y í t á a á h o z , h o g y miért. alapfeltétele értelmi. a. a teremtő. fantáziának. az. magasrendűség.. Az egység. felé való h a l a d á s. dóan mély és átfogó kenysz erí ti. állásfoglalásra. az é r t e l m i s é g e t .. miség a l a p j á t. Az. értel-. tebő megnyilvánulások. hát nem l e h e t n e k gek i r á n t i. állan-. egyebek,mint. érzék,továbbá az. nek és a s z i n t e t i k u s. te-. a lénye-. elmélyülés-. egységbevonás-. nak a k é p e s s é g e . Mármost a magasabbrendü k é p z e l e t. is. csak olyan l e h e t ,. ». ame—. l.yik l é n y egek, mélységek, é r t é k e s , átfogó s z i n t é z i s e k m e g r a g a d á s á h o z , V I 1 etől eg.

(14) 12 -. k i a l a k i t á s á h o z , igazság-fel ismerésekhez. segiti. az. egyent.. Az á l t a l á n o s közül,amilyenek gadó , elmélyülő ség,. és. egységbevonó viszonyban. az utolsóval.. nyegében kombinációs ilyen,közel. áll. képességek. tehát a lényegmegra-. legszorosabb. képzelet. értelmi. képes-. van a. A fantázia. tevékenység. a szintétikus. lé— s mint. egységbe-. vonás értelmi k é p e s s é g é v e l .. A kombiná-. c i ó s tevékenység k r i t é r i u m a. a képzetek-. nek. egymással. meghatározott módon való. kapcsolatba-hozása ( szociáció) kapcsolt\ nyába való. disszociáció ,asz-. a képzeleté pedig elemeknek tágabb. az. valamilyen. szervezése. egybe-. cél. irá-. és k i é -. pitése. •i-. Jstvciyy.-A I se-ní té(e* ianához... toűi'ou StWyvU.. Vév{- -f-if/37.. MG^SW.

(15) H a a z értelmi. tulajdonságok. zárt. gában a kombinációs tevékenység ti például behordott. vilájelen-. valamely h á z é p í t é s é h e z anyagot,a. teremtő. k é p v i s e l i magát a f e l é p ü l t A kombiáci^s zelet közötti. tevékenység. képzelet házat. és a.. v i s z o n y tehát 1 .. tevékenység l é t r e h o z t a képzet nagy eltérésében. és 2 .. egy-. kép-. a két számának. valamely el é-. rendŐ, i r á n y i tó célnak j elenl é t é b e n , ¿ 1 1 et Ő l e g hiányában. csúcsosodik. lapján állíthatjuk fantázia ¿. ki.. Ennek a-. azt i s , h o g y a j á t é k o s. bár a l a p j á b a n á l l h a t ugyan-. annyi képzet-kombinációból,mint. a teremtő. képzel etnek valamilyen megnyil vánul ása„7 a z i r á n y í t ó , u t a t mutató ban nem egyébb,mint ós. tevékenység.. célnak. hiányá-. puszta.kombináci-.

(16) - 14 -. H a a teremtő k é p z e l e t k i a l a k u l á s á n a k ¿ t j á t vizsgál j u k , már t i s z t á b b a n a kombinációs. és s z i n t é t i k i s. vonó képesség k ö z ö t t i. eszméletek. az. látjuk. egvségbe. viszonyt.. A fantáziaótevékenység mozzanata. emlékezetben. felidézése. és. el sŐ két. megőrzött. disszociáció—. j a / a z utóbbi k e t t ő / " » a magasrendű telemtől v e z e t e t t kombinációs ség és v a l a m i l y e n. i r á n y i tó. ló. engedelmesség^. működésének. ul. szolgál . V a g y i s az. eszméleteknek szociációja funkciójának. a képzelet. ér-. tevékeny-. elvnek. va-. alapjá-. emlékezésben. felidézése. és ezek. megőrzött disz—. tul aj donkép eni. előzménye.. « képzelet nációs. az. tevékenység. i g a z i munkája a kombimegindulásával. kezdődik..

(17) Míg a z. előbbiekben a kombinációs. kenység. és a s z i n t é l k u s. képesség közti mással. viszonyt. szembe való. minőséginek. szervesnek foghatjuk. egységbevonó azoknak. állítása. vizsgálata. kell. következtében. minősítenünk. okot. azt.. föltétel. mellett. Ügy. közötti. és o k o z a t o t .. bináció s t e v e k e n y s é g r e , m i n t szükséges. fantázia. fel u g y a n i s a k e t t ő. relációt,mint. egy_. folytán. t a l á l t u k , most a. alakulásának. tevé-. A kom-. okra. egy. a képze-. leti. tevékenység mint okozat. követke-. zik. Sz a szükséges. p e d i g nem. t. egyéb,mint zös cél. a két. föltétel. funkcióban r e j l ő. és közös i r á n y , m á s s z ő v a l. m a g a s a b b a endti egységbe. foglalás.. köa.

(18) - 16 -. Már kevébbé képzelet. szoros a. v i s z o n y a. és a lényegmegragadó. képes-. ség k ö z ö t t . J}K 1 ényegmegâgadás. elsőd—. 2.. l e g e s és végső. értelmi. tett. mig a. több rétegből. álló. funkció.. Azonban k é t s é g t e l e n n e k. kell. tarta-. képzelet. nunk a z t , h o g y zeleti. igenis létezik. tevékenységnek. a lényegeket. a kép-. egy faj táj a , m e l y. s a j á t o s módon, a. szokásos. k é p z e l e t i működés k i z á r á s á v a l , k ö z v e t i en ü l , m i n t egy i n t u i t í v e. érzékli,vagy. a z értelmi. tevékenység. férhetővé.. Természetesen. i t i v j el 1 eggel. het a X.. 3zámára hozzá-. rendelkező. csak a magasabb rendű. ez a z i n tus* képzelet. értelmiségnek. tulajdona.. Boolűü.. : A. teszi. eee<.fc(-d-r.«i-12JP.. le-.

(19) - 17 -. Az előzőkben azt t a p a s z t a l t u k , h o g y a képzelet. és a s z i n t é t i k u s. egységbevonás,111 ető-. l e g a lényegmegragadás k ö z t i értelem egységességénél. v i s z o n y az. fogva. szükségsze-. rű , b á r nem á l l a n d ó , a d d i g a f a n t á z i a elmélyülés k ö z ö t t i. kapcsolat. a. gyebet,mint. j á b a n véve azonosul. a képzeleti. ezen utóbbi. elmélyülésnek. eszközéül. ti. al ap-. tevékeny-. funkció. az. s z o l g á l . Ha a. fokú elmélyülésnek. a lehe-. végső vil ág-,mindenség-értelmezí. vet k e l l 1(. Nem e-. elmélyülés. séggel, vagyis. a legnagyobb. bir.. ez a z állítás"?. a z t , h o g y az. tekintenünk,bizonyos,hogy. 3gvéfesŐkig a k é p z e l e t. annak jutni.. az. szükségsze-. rűség és a z állandóság j e l l e g é v e l Mit jelent. es. elezen. irányitása,vagy. tevékenysége nélkül. nem tudunk. el-.

(20) - 18 -. i. Értelmi megnyil vánul ásaink szet. alkotnak,viszont. teljesen lehetetlen képességek. egységes. ebben a z. egé-. egészben. elképzelnünk. az. egyes. funkciój ának , vagy hatásának. a. k i z á r ó lago 3 8 á g á t . Az elmélyülés két irányban Ellször 1 enségek. lehatolhatunk végső. a dolgok. formáihoz,vagy. másodszor k i k u t a t h a t j u k. azokat. lehetséges. és a j eokaihoz,. az. erő-. forrásokat , ,mel yek a 1 é t e z é s , csel ekvé3, tudás,egyszóval terében állanak.. az. egész mindenség. A két. elméiyülési. vagy i r á n y tehát o n t o l ó g i a i. és. hátmód,. transz—. c endens.. A teremtő képzel eti az. érzelmi. tevékenység. hatás j e l e n l é t e nélkül. nehezen.

(21) - 19. képzelhető élet. -. e l . Ha más nem,már. egésze,a lelki. vő dése i g a z o l j a. rétegek. ezt a z. a lelki. egvmésba. szö-. állítást.. Az érzelem a teremtő k é p z e l e t munkájában két. féle-képen vehet. 1.. a fantázia. egyrészt. egy e l ő f e l t é t e l é ü l 2 . másrészt. részt?. funkciójának. szolgál,azt. kiváltja,. a k é p z e l e t i működést. közben k i s é r i .. mint-. alakulás. Természetesen olyan. eset. is. 1 ehetséges, amikor a z érzelem a k é p z e l e t i tevékenységet namcsak k i v á l t j a , d e ri. is. Mármost miképen l e h e t s é g e s. az. kísé-. érzel em a f a n t á z i a működésének. jául. s z o l g á l ? A magyarázat. az,hogy alap-. egyszerű?. bizonyos h a n g u l a t o k r a , érzelmi. állapotok-. r a , belső h i á n y — é r z é s e k r e , v a g y. akarásos.

(22) - 2o -. funkciókra bizonyos irányzóttság,ragy t a n e i t á s m e l l e t t reakció. gyanánt képzel e t _. működés indul meg. F ö l v e t h e t j ü k miért? A felelet a z objektív állapot szont. ez?. a lelki. és a s z u b j e k t í v. felé h a l a d .. spon-. a kérdést?. élet. egésze. tökéletesség!. Ennek a ténynek. vi-. s z e r v e s következménye a z állandó. lásfoglalás. a világ reális. dottságaival. szemben.. l a l á s p e d i g új keresésére. és új. öszténzi. és i r r e á l i s. Az ilyennemű. ála-. állásfog-. kapcsolatok,helyzetek az embert.. A szellemi-. ségnek l e n d ü l e t k e l l , h o g y a valóHág. bilin-. cstlből. tehát. kitörjön.. szükség és értelmi. Lendítő. erre szolgál. erőre van. az érzelem. / J A. tevékenység l e g j e l l e g z e t e s e b b. tériuma a folyamatosság. és a z. tiszta. kri-. állandóság,.

(23) - 21 -. viszont. a természetben minden megnyilvá-. nulás ugrásszerűen organizálódik. értelmi. funkció. jogosultságának pszichés. csak. Ha tehát. önmagában látná. a teljességét. és. tevékenység nem l e n n e. lét-. egyéb. kiegészí-. t ő j e , akkor hamarosan bekövetkeznék jes. az ér-. tel-. c s ő d j e , vagy megt erméketl énül é s e . Az érzelemmel. mét Széchenyi. fűtött. alkotás. a következőképen. irja. öröle». „A teremtés valami könnyen k i nem mondható k e l l e m e s érzést okoz m i n d e n k i n e k , k i már tett. az. emberiség j a v á r a. valamit.... S z a z érzés mintha a h a l l h a t a t l a n o k szágából natban 1. venné. eredetét. él,melyben. o t e s i t é s é n jó. az. s abban a p i l l a -. embeT. sikerrel. or-. valaminek. a. f á r a d o z i k , p r o b l émákat. ol d o z g a t , verset vagy é r t e k e z é s t. ir,ké-. Pet. stb.. fest,házat. épit,. fát ü l t e t.

(24) - 22 -. Ilyen pillanatokban szorított. a z anyag által. össze-. létünk m i n t e g y f e l r á z ó d i k , a. di ragadékokon. túl. föl-. tör és m e n n y e d é *. .... Ez az ösztön megvan m i n d n y á j u n k b a n , h a valaki. épen semmit,annak. nem teremt. csak t u d a t l a n s á g. gyengeseg az o k a . *. Valamilyen l e l k i. t evékenység, vagy. t u l a j d o n s á g mélyébe csak úgy tudunk. be-. tekintést. a. nyerni,ha. vizsgálatunkban. p s z i c h é s megnyilvánulást egészébe i l l e s z t j ü k. a lelki. be és különös. mészetének megfel elő , vagy azzal latban. élet. álló módszerrel. re. 3 ^ i l á g , 1 8 3 1 . 189-190 1 .. bontjuk. ter-. kapcsoelemei-. és.

(25) A k é p z e l e t például alkotó. a lelki. egésznek. elenie,mel ynek értékéről. alakulásáról. és. csak a l é l e k t a n i. való kutatás adhat t e l j e s. és. egyik. sajátos. módszerrel egységes. képet,mégpedig o l y módon,hogy a p s z i c h é s élet. összetevőinek kutatásában. elmegy és ezeknek a végső máshoz való viszonyát Ta. n. tehát i t t e n. is. szó,hogy. i l l a t ő i eg a l e l k i. egész. nyerünk és minthogy. nyú,. vonjunk. az. egy-. Arról. összemélyiség,. mögé. minél. betekintést. több. alá és minél. de a l e h e t ő s é g i g. ményeket. tisztázza.. igy. akad,-á testi és. ki megnyilvánulásokat vizsgálat. tényezőknek. a magyarázásra. elég s z i l á r d talajunk. *<5®yüifck. a végsőkig. egységes. lel-. szempontból több. értékíf. iráered-. le. képjeleiét. Széchenyi. j. '. két sikon i s. vizsgál-.

(26) - 24 -. gálhatjuks másik. az. egyik a. pszichológiai,». az i r o d a i o m _ e s z t é t i k a i. ez esetben a két v i z s g á l a t i. sík.. szempont. melyik. az e l s ő d l e g e s , a z mindenki. lágos.. Kétségtel ebül a. Mint. az. és. egységesitő. sek. felé h a l a d .. gesítő. előtt. emlitettük. bizonyos. szempont. a z egyre végsőbb. ilyenekkel. és. összefüggé-. Egységes iránya. és. dolgozik .Ezzel. ki jelenségek. szemben. vizsgálat. s i k j á n nagyon. egysétisztán. vesz tekintetbe. az irodaiomêsztétikai. már,. jellemzi,mely. összetevők. elemeket. vi-. egységes. e r e j e talán abban áll , h o g v. lélektani. közül. lélektani.. előbbiekben. a lélektani kutatást. Hogy. és pl.. a. lel-. heterogén. természetű. Jellemzi. elsősorban. nyos k ü l s ő s é g . L e l k i. megnyilvánulásokat. nem magyaráz,nem. indokol,vagy. bizo-. viszonyít,.

(27) - 25 -. hanem csak 1 e i r és é r t é k e l . 1 sírás,másrészt ző. szempontok. Egyrészt. az é r t é k e l é s. a. különbö-. s z e r i n t megy r é g b e . A. l e i r á s k r i t é r i m a \ e l s í d l eges nem l e h e t a z i g a z s á g , éspedig hanem ség.. a lényeg. igazsága,. a s z i n e s s é g , v a g y a z él vezet esAz i r o d a l o m - e s z t é t i k a i. értékelésének lom s a j á t o s. irányulás. kiindulópontja. az. ért ék fogai mainak. vétel e, il 1 etől eg t i s z t e l e t b e n Viszont. tudomásultartása.. tudjuk j ó l , h o g y mások a l é l e k -. tan és mások a z irodalomra esztétikai Azonos. iroda-. értékfogalmai. formulák mindkét. h a nem i s mennyiségi. alkalmazott. és m ó d s z e r e i . síkon. sokszor,. el 1 e n t é t e s , d e minőségi értelemben különböző. makat j e l e n t e n e k .. és fogal-. Sz a körülmény már.

(28) - 26 -. magában réve fcs nagyon J e l e n t ő s , d e nem kevésbbé. fontos. egy másik. is.Ugyanis,. amikor a z i r o d a i o m _ e s z t é t i k u s f u n k c i ó t , r a g y Jellemvonást. lelki. akar meg-. k ö z e l í t e n i , J ell emezni, ezt ugyszól ván mindig külsőlegesen. teszi.. így p l .. v a l a k i n a k gazdag és feszülő lete,megállapítja,hogy. ha. a l a l k i é—. az i l l e t ő. di-. namikus 1 elk i s é g . Közben p e r s z e nem veszi. észre,hogy a lelkiség. egységes ból. fogalom,mely különös. tevődik. össze és amelyben. tulaj donságoknak elképzelhetetlen. esetet. ugyanis. is. síkokaz. egyes. a kizárólagossága De ezt a Jellemző. i l l e t ő e n még egy. téved a p é l d á z o t t. maga. tekintetben. esztétikus.. dinamikus l e l k i s é g r ő l. Amikor beszél,.

(29) - 2? -. a z alatt. bizonyára. benső,lényegi. ságot, eseti eg lényeget az tisztán. ért,már. saját-. pedig. formai j e l l e g z e t e s s é g . /. még végsőbb á l l í t á s r a eredményként. azt. is. Ha. törekedünk,. leszögezhetjük,. h o g y temperamentum- j e l l e g z e t e s s é g . / A formai j e l l e g z e t e s s é g e k lelki. pedig a. tevékenységű ex k é t s é g t e l e n ü l. függvényei, azonban annak végső okairól. mélységéről,. f ö l v i l á g o s í t á s t nem ad-. nak . Mindazonáltal kai. szempontnak. van a l e l k i s é g n e k. az. irodaiom-esztéti-. bizonyos. jogosultsága. és a l e l k i. tevékeny-. ségnek a vizsgál atában.Főképen mert kutatásában. és. azért. értékelésében. n i n c s e n e k gátoló momentumokéig pszichológiai. v i z s g á l a t o k mögött. a egy.

(30) - 28 -. hagyományoktól, e l ő í t é l e t e k t ő l. megterhelt. múl t ál 1 . A pszichológiai. alapnak. és hagyo-. mányoknak a hiánya azonban könnyen irányba. sodorhatja. egyrészt. részt. az é r t é k e l ő t .. ségek. csak akkor adnak i g a z. képet a z egyénről,. a iktatót,más-. Ugyanis a l e l k i és. A mélybehatolás. teret. vizsgálati. engedünk. l e l k i mű-. módszereknek. a lelkiség. a. a. a. szabad. terül etén,már. eleve k i t e s s z ü k magunkat annak a nek,hogy. viszont. ismerete nélkül .Amikor p e d i g. különböző. és. élet mélyébe. elképzelhet etl en az alapvstő ködések. J el en-. átfogó. annak munkájáról. él é t é r ő l , ha a p s z i c h é s tudunk h a t o l n i .. téves. k u t a t á s i metódusok. veszély-. szabadsága. f e l f e d e z é s k é t é r t e l m ű s é g é h e z , felül et,es.

(31) f e l i s m e r é s e k h e z , vagy téves megállapításokhoz. vezet. Az i r o d a l o m e s z t é t i k á n a k. akkor van j o g a a l e l k i. tehát. megnyilvánulások. vizsgál a t a h o z , vagy értékel é s é h e z , h a. a. pszichológia. is. kötelező. a l a p j a i t magára n é z v e. alapnak. ismeri. el.. módszere természetesen nem. A lélektan válhatik. s a j á t o s módszerévé,mindazonáltal a lélektani. kutatásokkal. egy determináltsága. a. kapcsolatban. állandó marad és. ez a z , h o g y a l e l k i j e l e n s é g e k e t *"'- k ü l s ő l e g e s e n képes. csak. csak. értelmezni..

(32) -. II.. 35. -. Fejezet.. Széchenyi. értelmisége.. képességei. túliulyban. Általános. Aa értelmiség lévő. lelkivilágának. eleme.. Az értelmiség nemcsak az pszichés nek. tényezője.Igazi. sége abban a körülményben tartalmi kelés. és formai. értelmiség-tudat gedhet etlen. életj el entő-. keresendő,hogy. sajátosságai. számára könnyen. az. f ö l t é t e l e az. vesszük beható. érté-. hozzáférhetők,az. jelenléte pedig. A következőkben miségét. egyén. é l e t é n e k , de a közösségi. i s Központi. értelmi. el en-. életnek.. Széchenyi vizsgálat. értelalá..

(33) - 36 Ebből. a. vizsgálatból. r a és minőségére. nézve jelentőst. k i váriunk n y e r n i , annál a. képzeletének. is. adatokat. inkább,minthogy. fantázia tevékenység maga i s az. miség. síkján helyeződik. Széchenyi. az. értel-. el.. értelmisége. g a z d a g és v á l t o z a t o s .. rendkívül. Kétségtelenül. el3Ő é s z r e v é t e l , m e l y e t müveinek. sása közben minden különösebb módszer nélkül. alkatá-. ez olva-. kutatási. i s megtehetünk. Ha. azonban. már mélyebbre akarunk h a t o l n i , szemügyre kell gét.. vennünk Széchenyi. egész. Tudjuk j ó l , h o g y l e l k i. szet evői, vagy tényezői. személyisééletünk. egymástól. ösz-. telje-. sen. el nem s z i g e t e l h e t i k , és hogy egymás-. sal. a legszorosabb. csolatban. állanak.. összefüggésben,kap-.

(34) -. Mármost,ha. azt a megállapítást. hogy Széchenyi változatosabb. tesszük,. egész személyisége a legformában megn.yilránuló. 1 eg erő sebben ható. lelki. és. tulajdonságok. s z i n t é z i s e , akkor természetesnek kell nunk. értelmi gazdagságát A z értelmiséget. lógiai. tarta-. is. azonban. pszicho-. szemmel nézve a z ugynavezett. gazdagH. ság*. egyáltalán nsn determinál j a , i 11 ető—. l e g annak ról. tartalmi. és formai. nem ad f ö l v i l á g o s í t á s t .. életben. elismerhetjük. általánosságba. vesző. saj átosságaiA hétköznapi. a meghatározásnak al akj á t , azonban a. p s z i c h o l ó g i a i , v a g y irodalmi. munkásságban. nem. Minden m ű , v a g y alkotás. egy saját-. ságos l e l k i. lelkiség-. állapotnak,vagy. nek a terméke, ennél fogva a z iró. lelkisé-.

(35) g é n e k , v a g y a mű egészének ben a p s z i c h o l ó g i á n a k revételek megtételére,. elemzése köz-. több Joga. van. ész-. mint a J e l z ő k k e l ,. a l a k i , vagy tartalmi k a t e g ó r i á k k a l , tág fogalmakkal cizmusriak. Jelent. osztályozó. azt,hogy. szemben. az. sem. irodalom-esztétikai,. szempont a p s z i c h o l ó g i a -. el ¿ m e l l ő z e n d ő , vagy háttér-. be s z o r í t a n d ó . másba. kriti-. Ez azonban még távolról. vagy a k r i t i k a i ival. irodalmi. A két. szempontnak. fonódása néha új irányt. egy-. ad,mely-. ben az irodalom—értékel és e s e t l e g e s negatívuma pozitívummá. válhatik.. Ha Széchenyi gazdagságát lógiai. értelmiségének. és változatosságát. nyelven. mindene*előtt. ki. akarjuk. azt k e l l. pszicho-. fejezni,. mondanunk,hogy.

(36) -. a z. 34 -. értelmisége 1 elki. ban lévő. világának. eleme. Furcsán hathat. állapítás ax*or,amikor Széchenyi líraibb szont ból. túlsúly-. köztudomású,hogy. egyike irodalmi. egyéniségeinek.. a z érzelmi. ez a meg-. életünk 1 eg-. A líraiság. sa.,1 átságo*.. vi-. túlsúlyá-. faicadó t u l a j d o n s á g , m e l y az. értelmiségi. összetevőkkel e l l e n t é t b e n á l l . Az e l l e n t é t . / / azonban l a t s z ó l a g o s és csa*. ugy k é p z e l h e t ő e l , h o g y a z értelmiséget egymással togjuk. ez a. személyiség. fogva 1 ehetetl enség.. é r t é s özéchenyi latban. értelmiségével. talán onnan. A félrekapcso-. szármázhatik,hogy nem. k ü l ö n b ö z t e t j ü k meg szorosabban miségét. érzelmiséget. szembenálló megnyil vánul ásóknak. f e l . Már p e d i g. egységénél. és a z. annax megnyil vánul ási. vett. értel-. formáitól..

(37) - 3R -. u g y a n i s amikor godolatok kelne*. életre. b enne, érzelmisége akár tudottan, akár öntudatlanul ső. i s -gészül. és ez a bel-. f e s z ü l t s é g a meglátásnak. és k i f e -. j e z é s n e k mintegy e l ő f e l t é t e l é v é lik. tai. Azt i s mondhatnók,hogy 1 egnagyobbrészt. ségből. érzelmi. vá-. gondolaelő f e s z ü l t -. származnak. De nemcsak a meglátásnak. és gon-. dol at-t eremtésnek. előfeltétele. nyinél. feszültség,hanem. kép - s hető -. a z érzelmi. ez Írásaiból. szabályos. ni gondolatait,az széttöri. különösen. kifejezés-módjának. - igyexszik. Széche-. is.. fő-. kiveHiába. formába. tör-. érzelem hullámzása. a tormák zártságát. és. szaka-. dozottá teszi őket.Maga i 3 tudatában. van.

(38) - 36 -. stílusa saiban zési. áradó,kemény voltának sürün előfordulnak. és Írá-. a kifeje-. gyengeséget hangoztató. sorok.^. Azok a megkülönböztető j eg y e k , melyeket a l é l e k t a n. általános. értelmi képessége^ gyanánt el,az. könyvel. értelmiségnek m i n t e g y három. irányba. »aló k i t e r j e d é s é t. mutat-. j á k , s i g y annak tul aj donkép eni. ér-. tékéről. adnak. fölvilágosítást.. Ez. a három jegy?. a. elméi yülési. lényegmegragadási,. és s z i n t é t i k u s. egység be-. vonó képesség minden magasabbrendü értelmiségnek szete/ője. három. tulsúlyban lévő. Világos. tehát,hogy. elemi a l a p f e l t é t e l n e k l. ezen. Széchenyi. ' Világ. í ^ a ^ ^ d . k l t a e t e m f o . K.'ft^ Wl. ösz-. l<301..

(39) - 37 -. gondolkozás-módj ában i s tősége v a n , mányozzuk. épen. alapvető. Jelen-. ezért behatóbban. tanul-. őket.. A 1 ényegmegragadáa. Ha a dolgok, tén y e * , élmények. tömegéből. zOkat a vonásokat,. melye* az. * e l , / a g y a tudatos élet vel kapcsolatban a. kényegek. kiválasztják. végső. érzé*elése. ugy,amint. és viszonyodnak. getlenül. értékei-. felé h a l a d u n k . A. mára a legtöbbet J e l e n t i k , a z. beliség. eszmények—. ál 1 a n a k , k é t s é g t e l énül.. dolgokat megismerni. seknek. és a t é r b e l i s é g szemlélni. életünk. szá-. összefüggé-. tormáit a z. idő-. hatásától. ésh megfelelő. ménye* között a l * a l m a z n i , m á r az lényeget J e l e n t i k .. a-. Ha a lényeget. füg-. körülörök az. élet.

(40) - 38 -. céljában akarju*. m e g r a g a d n i , k é t s é g t e l enül. hasznosabb. meretün*ne* egész. egyéni. hatatlan nak. szolgálatot. és önmagunknak,mintha. is-. azt. számára. megfog-. és megismerhetetlen. valóság-. vesszü*. él etünk. fel.. tériumában Mell az. tehetünk. esz*özökne*. melyek a végső. Nem a „magánra! ó". hinnünk,hanem tökéletes. misz-. azoknak. formóiban,. célhoz vezetne*. el. ben-. 1 ényegmegragauó. képes-. nünk e t . Széchenyi. sége értelmiségének nagy kiterjedésű nézzük,az. alapul. sík j a . H a. Ami p e £ i g a minőségét lemző jeggyel egy párat. nagyságát. átlag-kép ességhez. va végtelen nagynak k e l l. szolgáló,. viszonyít-. tekintenünk.. i l l e t i , SOM j e l -. rendelkezik,amelyekből. föl i s. sorolunk..

(41) Lényegmegragadó. képességei. él e t s z e r ű .. A lényeget r e n d s z e r i n t. szavakkal. zük k i. ember a szó. má?al. s í g y a legtöbb. azonos valóságna* i s. módnak. ez a formája, a mély gondolkozás. miatt. nagyon i s. távol. a 1 ényeg vagy nagyon. el fel ej t enünl , h o g y a. formák végtelen is. elméleti. Mármost Széchényi. Azt. sem. kifejezési. sokasága m i a t t , a. végtelen sokká. ele-. esilt, épen e—. izíh, vagy él et szerüti enné v á l i k . szabaa. fogai. tartja.. M i n t h o g y azonban a k i f e j e z é s i. meitől. fejez-. lényeg. válik.. feleljtin*. arraí mit. életszerű. jelent. lényegmegragadó. képessége? Széchenyi előtt t i s z t á n áll £ftt?me. f é r j ü n k nagyok l e n n i , de egyszersmind.

(42) ~ 4o -. bölcsek. i s - mondja. a Vilagban.. ^ínnak. a mondásnak. a gyakorlati. alkalmazása. világosan mutat J a írni t kell. célnak. tekintenünk.. más,mint. és e r * ö l c 9. ségének. elismerése,. a „lelki. függetlenségnek". i g y az életne. való. k b ö l c s e s s é g nem. a szellem. A bölcsesség. életre. 5. a nagyság. és a l e l k i. az. felsőbbpedig. alapja.. függetlenség. legnemesebb. céljaivá. v á l n a k , egyben a f e l s ő b b r e n d ű s é g. szim-. bólumává ist^s i g y é r t h e t ő , h o g y minden csak. a superioritasnak. A lényegmegragaaás. enged. ^. tökél, etess égének. n a g y s z e r ű megnyilvánulása m é n y , h o g y Széchenyi változó. és alakuló. a z a körül-. az életcélokat. a. élet hull ámzásában. 5. V i l á g . M . T . A k . k i a d . Q. U . ott u77 1 .. 19o4.. 146. 1..

(43) - 41 -. látja.. Az i l y e n módon. lán l e l k i s é g é n e *. «aló l á t á s t. dinamikája. tette. hető vé,mely maga i s állandó ben á l l t .. Azonban az é l e t. fejlődését?en minden. tale-. feszülés-. beteljesedő. ember más és más. lényeget j e l ö l h e t ki ma.g„nak, vágy más és más é l e t c é l t valaki. benne él. választhat.. az események. b a n j a z még nem b i z t o s í t é k ve, hogy a z az életnek értelmét. Ha. sodrá-. arra. néz-. az a l a p j á t. a maga szamára. és. tudatosítani. tuidja. j e özécenyi m e g t a l á l t a let. értelmét. és l é n y e g é t . Nem. dogmákban, vagy bonyolult ben,. a z é— elvont,. elméletek-. hanem magában a valóságos. b e n . Mert, ha v a l a k i erkölcsi. a szellemi. tökéletesedéit. tekinti. életés az.

(44) -. 42 -. é l e t 1 é n y e g é n e k , a z már a módon alkalmazkodik az élet. legemberibb. a iejlŐaésnez. végső t ö r v é n y e i h e z .. Aki. és. hisz. abban a c é l b a n , m e l y állandó munkát erőieszitést nem a s z ó ,. követel. tőlünk,annak. hanem a z. élet. Az a mód,ahogyan let. lényegéül. tartott. b o n t j a , el emzi, s z i n t é n. ieriiuhoz. Széchenyi dolgodat az éles. nak. tartja. A. lelki. rend.. tiszta. E fogalmak köz^l. let. tudomány értelmezése. a^. sarkpontját. ismer et, él ettudomány, egészség ni. Lei-. foglalkozás-. és enne* n é g y. a *.övet* ezőjco en i á t j a i. az é—. látás—. törtekvést. egyedül méltó. hite. teljessége.. na*, bélyegét h o r d j a magán. lüggetl enségre való. és. J el k i és. vagyo-. főkép az é-. vet. világot.

(45) - 43 -. j ényegmegragadó rűségére.. képességének. ugyanis. ezt úgy. életsze-. tekinti,. mint a z add>tt körülmény és h e l y z e t követel t e , egyedül csi teg i g a z o l t. 1 ehetséges, erköl-. csel ekvés—módot.. Széchenyi. lényegmegragadó. pességének u j a b b J e l e n t ő s reális. érzék.. azonos nek. vonását. a. Az él e t s z e r ű s é g már. magában véve i s r e á l i t á s t Jóllehet. ké-. Jelent,. a kéfe J e g y e g y á l t a l á n nem. egymással.. Az. életszerűség-. emberi J e l e n t ő s é g e inkább. a. végső. ö s s z e f ü g g é s e k , k a p c s o l atok. célok. i öl ¿ogásaoan n y i l a t k o z i k. míg a r e á l i t á s. a cél. i.el.é vezető. és meg, esz—.

(46) -. ¿4 -. k őzök, c s e l e k e d e t e k , ö o n d o l a t o * s z e t é t e l é b e n . Ha kérdéssel kettőjü*. k ö z ö t t. termáll6. akarjuk. értékére a. a. kül önbsé-. get megvil égi t a n i , a * k o r az szerűség. ösz—. él et-. hogyan,. a re-. ál i t á s é r a r e d i g a milyen k é r d é s. ad. £ öl vil á g o s i t á s t . Ö zéênyi képességének zők a z alábbi a. 1 ényegm egragadó. reális. jellem-. idézetek?„Nem. valódi k i n c s , h a n e m. k é p v i s e l . ' " - „Az a múltat. rolt„ra. amit. emberi. a pénz a pénz. gyengeség. s r é g i t m i n d i g nagyobb. fény-. be szokta áll i t a n i ,mint a j el ent s jövendőt.". - A tett. a szó a második. tehát. s épenugyí. az az. első, ember,. T-'k k e l e t n é p e . MTA. k i a d . 1 9 o 5 . 139 S. V i l á g . MTA. k i a d . 1 9 o 4 . if54 i .. j..

(47) _. 45. -. a hazafi. elöl. az iró.». - A mindennemű ba,1. a pénzbeli. áll. s csa*. azután j ö n főoka a. összeköttetéseink. elrendelése a. az abbul. hibás. természete-. sen következő. tökéletes h i j a. hitelnek"." -. A léleknek. szoros. egybehangzása. a. minden. testtel. tökéletes. élet. s megelégedés.". Széchenyi képességei nak. lényegmegragadó. ioglkus.Gondolkozásunk-. vannsu bizonyos. formai. t é t e l e i , a m e l y e k mindenkor A viszonyom,kapcsolások gések. és. az előfeltételeknek. 5-Világ ^ 157 i . •¿.o. H i t e l • Hev e z . -11 H i t el 54 1 .. előfelugyanazok. összefügleglényege—.

(48) sebb p o n t j a i .. Az okság. mes alkalmazása. és értelmi. ban elő fel t é t e l ü l logikának. elvének. való. ugyszőIrán. Széchenyi. az. alapja.. 1 ényegm.egragadó. benjhogy a l e l t é t e l e k e t. lönnemű. munkánk-. el f o g a d á s a , a. k é p e » s é 6 e l o g i k u s abban a z. ményektől. egyete-. értelem-. a következ-. m e g k ü l ö n b ö z t e t i , h o g y kü-. viszonyokat nem kapcsol. be valamilyen. egynemű i t é l e t. egy-. leveze-. t é s é r e , t o v á b b á , h o g y a z Okság. elvét. mindig. tör-. t i s z t e l etuen tartandó. vényszerűségnek a világosságot vezérfonalául maga mondjál. tartja. és végül , h o g y. gondolkozásának ismeri. el.. a. Egy helyen. K i n c s veszedelmesebb. és. csábi tóbo o l y okoskodásoknál ,mel yek.

(49) - 47 -. csat. suppo s i t i okra s e l ő í t é l e t e. vannak. csat. ú l l i t v a , h a minden. világosítás. és e l i g a z í t. terjedtebb. kört. re. fel-. s nélkül. toglalni. enged-. t étnek. Sgy-két p é l d a dáscinak l o g i k u s. lényegmegraga—. voltárai. (J. Ha. van h i -. degvérű. s indul a t l a n vizsgál atot. érdemlő. tárgy e világon, a z. nem 1 ehet. egyéb,mint. valóban. a z oknyomozás— -13. ra. ¿ordított. összezavarja létét..... figyelem.* a dolgok. Az ideáknak. — Sok. valódi ilyen. r é l é s e p e d i g nem egyébbül hanem hogy a dolgok. "fi V i l á g 1 3 1 . •43. J . o t t 3o 1 .. mibent el c s-e—. ered,tíaö. valódi. h a s z n á t , s z é p s é g é t , s z ó val. ember. belbecsét. miben!étét.

(50) n em szokt^dc tökéletesen. s legmélyebb -iH. v e l e j ö k i g keresztül. nézni.". dönteni. megfontolás. nélkül. akarunk,nem kell. kásságunkat tett. -„Ha. csel ekddnünk,hanem munokokra á l l i t v a. terv » z e r i n t k e l l. kimerí-. elrendei-. 45. nünk ." A „logikai. egymásutánt." . erő-. sen hangoztatja. és érveinek. sorolása közben alkalmazza Az. elméiyül é s .. A. ke. is.. gyakorlati. r e n való nagyobD értékű munkának i s. fel-. té-. szellemi. el engedhetetl en k e l l é -. a iényegérzéknek. gó képességnek. és a z átfo-. viszonylagos. ^ V i l á g 146 1 . •ÍS-k k e l e t népe 52. i.. tejlett—.

(51) - 49 -. sége,. a 1 égért ék e ebb. munkáhozfőképen ezenrelul. az. tudományos. a ti lozó ¿.iához_7. elmélyülésnek. is. rend-. dó kivüli. értéke. szükseges.*. Széchenyit. a közfelfogás. talácari a g y a k o r l a t i bet. cselekvő. legalabb. lángésznek. a tett. Átfogó-. m egál lap itásunl. tejlett. volt. Ha azonban. értelmiségét. az. útjában.. behatóbb. « esszük , akt or. szereznünk. s így. érvényének, u & y 1 át-. »em f e k s z i k. alá. élet-. és a hatniaxa—. szik,seüoni. kell. t a r t j a , vagy. képessége,lényeg-. érzék e rendkívül. vizsgálat. legtöb-. is olyannak,akinek. c é l j a volt ráo.. téren. ál-. arról. -í&.Boda Istvátj-J Bevezető 19 3 4 . ] 4f5 i .. tudomást. i s , n o g y gondol — a 1 él ektanba .Bp ..

(52) - 5o -. kozás—módjában az elmélyülés is. olyan. erősen megnyilvánuló. z ő , mint lényegmegragadó Epen. ezért nem l e h e t. ld.n 6 észna>. Az. Boda I s t v á n. tényei. képessége.. és. teleseti. fölösleges i s Széchenyit lati. legalább. csak. gyakor-. értékelnünk.. elméiyülés. definícióját. után a következőkben. ad-. j uk í „Képesség a dol gOknak, viszonyoknak,. problémáknak. gikai. egyre. végsőbb. a l a p o k , v a g y természeti. va&y c s e l e k v é s i. okok,. motivumojc / él etes-. dinamikus OKO*. / ^strukturális", egyéb f a j t a utján lyülő*. lo-. értelmező. való — tehát. elvek. vagy. és alapok. egyre jobban ^mé-. — értelmezésére.. 17-Boda I . í. A zseni. 1 él ektanához 9. 1..

(53) Mármost,ha jük. ezt a meghatározást. további. elsősorban mellek. vizsg-1 atun*. azt kell. azok. al apj ául , a * k o r. tisztáznunk,hogy. a legvégső motívumok, ame-. 1 yen bzécheúyi. elmélyülés!. ben tovább már nem Minthogy nek. kérességé-. bontható*. fczéchenyl. a z él et—. és a tejlőaésne^. a pró l é t á j a , vi-. l á g o s , hogy az é l e t e s motivumo* nála. tekint-. előtérbe.. Az ú g y n e v e z e t t. ii. dinamikus okok nem a n n y i r a géből,miát. inkább. jtadnajc. H i s z e n miszerint. lépnek „életes—. ,. ,. erteliaise—. érzelmi gégéből.. ta~. azt m^r m e g á l l a p í t o t t u k ,. Özécenyinél. a gondolatnak. elő-. f e l t é t e l e ^ és k i - é r o j e a z — é r z e l e m . Az érzelmiség tal. és a hang l a t. iöl fokozott gondolat. sokszor. álvégső.

(54) - 52 -. transzcendens. tényezőkre u t a l. és. saját-. ságos,megdöobentő. erejű. szolgál. Ahhoz a z ál 1 i t a s h o z. atapj á u l .. p é l a á u l , h o g y az emberek iormána- tartj&Jc és módon. egymást. dedukciónak. egymást. természetellenes. egyszíntre. süllyesztik,. egy n a g y érzelmi n e k i l e n d ü l é s mért , r é s z e k r e osztó el. egy-. és k i -. OkOokOdás után. Széchenyi í „ B o l d o g I s t e n ! Teremtésednek. l i á r d n y i , meg m i l l i á r d n y i két a másiktul. formáik. mondhatatlan fogásunk. o l y különbözőt. s egymáskü-. és vágyaikkal— mely k i v a l t o z a t i d b a n , emberi. szerint,1egbámulatosb. elősejditeni. mil-. számát,egyi-. h o z mégis a n n y i r a h a s o n ! ó t , e z e r n y i lön. jut. =£geded,hogy. fel-. vagy és. kimérhetetlen.

(55) -. különböző. -. alakokban,kudva,nem. den a nagy egyetemoen csak i n d u l - il'yjlcim é r h e t e t l e n ben. ember. ni. embert,mind. egy célnak. különbözőség-. egy formába. önte-. batakodik." Széchenyi. jában. hogy. elmélyülésének. Ez nem j e l e n t. a magasabbrendü. ságit h i r d e t i lét. tartja. és. végpont-. célnak.. életének. a. azt,. kizárólagos-. valósággá. A küzdésben. tiszta gondolatoan.. okok. egyébet,mint. élet. ennek. s z í t é s b e n ugyanolyan. lehet. a. tehát a z él etes-dinamikus. állanak.. a. tudva min-. értéket. és. téteerőfe-. lát,mint. A p a s s z i v i t á s nem. tartalma,akkOT,amikor. állandó m o z g á s r a , g o n d o l k o z á s r a , é r z é k r e és c s e l e k v é s r e lanság é r z é s e ríj. í^.m.. ffc.. teremtetett.. A bizonyta-. s a valóság r e n d j é n e k meg-.

(56) magyarázhatatlan re.. *oltaíi*ték. állandóan. elő-. Egy h e l y ü t t maga mondj aí„ Unsi uherhei t. und U n g e w i s s h e i t gen,als. den Menschen mehr bewe-. das g r ö s s t e und bestimmte. Maga a gondolkozás i s teremtő k e n y s é g . Többször h a n g o z t a t j a h o g y az ész. erő. vágy. s t r e b e n nach dem G l ü c k .. tevé-. Széchenyi, boldogság^0. s í g y az ész. A boldogság utáni. Unglück9. All e Menschen Das i s t. die. Essenz. 21. unserer^. ftaturj?. m e l y egyúttal. az,ami mozgatja. legvégső. irányún^. ző üzéohenyi k ö v e t k e z e t e s e n elmélyülő. és. életünket is.. a'llandóan. beáll i t o t t s á g á r a , h o g y még a. boldogságnak értelmezést. is. életes,tehát. a a . Nem a nyugodt. dinamikus hangulatok. c s ö n d j e , v a g y a z anyagi j ó l é t puha 2o. Jellem-. Naplói I I . 531 1 . V i l á g 197 1 . , H i t e l Naplói I . elf? 1 .. 157. 1.. aimogatáaa.

(57) ennek a tök él et ességi. áilapotnsu. a. ma, hanem valamilyen n a g y lobogó dítő. feszül é s , m e l y a z embert a. sez utján. örökké ű z i. és. tartallen-. történé-. előre.;,Munkálkod-. nunk , fáradoznunk k e l l , h a. tűrhetetlen. unalom-. ra. kárhoztatni. nem. a cselekvés. és. s tán él etgywlöléare 12. akarjuk m i n m a g u n k a t D e azé akarás szerűségnél ba.. egy n a g y természeti fogva i s. A legsürgetőbb. él é g i t é _ é r e. juk,. szükséges a. ki-. természetünkből..... 1 elkün^ röptét nem gátol-. az emberiség „13. 1 e g s z e b b , 1 egdiesőbb. t e t t e i , Nem vonhatjuk ki magunkat állandó h a l a d á s V i l á g 34 1 . 23-U. Ott 22. számunk-. él et szükségeink. ösztönző. fa*adóznak,ha. törvény—. törvényszerűsége. az alól,.

(58) *iszorít. ennek a tör vénysz erű s égne... oldódása újabb. aföl. egyedül a z akarásunk ujabb. állásfoglalása. és. és Csel e*.résünk. 1 aridósága révén l e h e t s é g e s .. ál. Kétségtelen //. hogy természeti. h. él etszükségeink. g í t é s e nem a magasabbrendű ma, inkábo annak kája^. tartal-. előfeltétel e,ugródesz-. Széchenyi. galsián k e r e s z t ü l megaiagyarázásának mélyebb. élet. kielé-. tehát a f e j l ő d é o is. eljutott. az. és értelmének. ío_. élet a leg-. pontjáig.. Szintétikus. egységbevonás.. k magasabb-. rendű értelmiségnek harmadiKpilí ére a.

(59) )(szint. étikas. egységbe vonás" f e j i ettebb. íOku k é p e s s é g e , m e l y a. dolgok,. j el e n Q é g e k , tények. szervesebb golt. végeredményben. és minél. minél. élesebben. összeiüggése^ben. vaJÓ. ta-. rendsze-. r e z é s é t j el e n t i . A s z i n t é t i * u s képesség zódásának a. zét. iránya. van:. az. tagoegyim. t a r t a l o m é , a másik a formáé.. Bár. v i l á g o s , h o g y a forma a tartalom vénye, a s z i n t é z i s s e l önálló. eltekintünk Dan ső. kapcsolatban. iránvú nal adásról. szélhetünk.. való. Ebben a z. mégis. esetben. a tartalómmal. vizsgálatától. s a j á t s á g a i t , j egyeit. ügyre.. függ«. beugyanis. csolat—. és csak vesszük. külszem-.

(60) - sp. _. A forma s z i n t é z i s e leges. saj átság,mel yne*. illetőleg. stilustani. Legmélyebben függés. fe*vő. j e l e n t ő s é g e vata.. alapjai!. elemei. álljanak. külső-. eoztétikai,. és az arányosság.. mondat alkotó latban. tisztán. az. Kell,hogy a. szerves. egymássáJ. össze-. kapcso-. és. tagolt-. ságuk 1 egyenjaro,nyo s . A tartalom máéval. ellentétben. és a z i g a z s á g irányulást. szintézise a esamei. fogalma. jelenti.. for-. jelentőségű. f e l é való. A gondolat. végső gon-. dolatkot. s z ü l / " bár ez a pólyámat a. formána*. állandóan gátló. miatt. nem. egységes. és z a v a r t a ! an_7. miközben a tökéletesedéA tökéletesség. természete. végső. nyil vánul ása p e d i g az. felé. halad.. lOkOn való megigazság..

(61) - 59 -. H o g y az i g a z s á g Széchenyi mennyire. életet lehelő. életének. el eme,mutat,1 a. Hfíi fiHfiJ a az a ki,1 el e n t é s e , h o g y azt min— denen győzedelmeskedő Széchenyi. erőnek. szintetizáló. ¿L,. tartja.. kéressé-. gét i s a. tormán és a tartalmon Ke-. resztül. el 1 vizsgálnunk . í r á s a i n a k. külső j e g y e i n * e r e s z t ü l jobban. el én*. tűnik a z. alkalmazása,mint Mondatai csolódó súlya. bizonyosan. egységbevonás. a tartalmon. át.. ugyanis 1 áncszem-szerüen^ részekből. kap-. ál latiak ,mel yeknejj. egy záró tét élben. elnelyezkedő. tőmondatban, va6.y p e d i g magácai. a z u— g é s z körmondat. e0 yss& éöen. t á s a i , haeonl atai ,mel yen tan Következnek. hat.Állíszakadozot-. egymás u t á n , szoros. 2-í Üd vl el d e . Peot H ? 4 3 .. 18.1..

(62) - 6o -. egységbe k a p c s o l ó d n a k , a z o n D a n torma,hariem az vagy érzelmi. egyes részek. összefüggése. értelmi, révén.. tízétfhér.yi nagy fokú szintétizáló. képességét. g i á j áriak állandó. nem a. lelki. bősége és. tormái ener-. iolyto-. n o s hullámzása magyarázza meg. A b enyomások,kép sk és érzés fél esége* értelmi munica közben egymással. és mikor rendet akar köz-. tük teremteni, reakció. ez a z. a ló. erőfeszítés. több iránya miatt. nehezen történik. gel. összekeverednek. áljanaóan. iormával r ho 1 ott a tormát és j e g y e k. és zutiatagozerüen. nagyon. Kis relül ete*<,ég-. azt mondhat.1 u k :. sajátságok. csaz. a. küzd. determiná-. báségesen. ömlenek. belőle..

(63) - 61 -. 211 eritmondásként hangziJf, de a kifejezés készsége és. igaz,hogy. határozottabban. erőtelesebben élt b e n n e , m i n t a. gondolkozásé.. Ugyanis érzelmi. m i k á j a nagyoob,mint márpedig a forma érzelmi j e g y e k. értelmi. elsősorban. tiszta. dinamozgása,. bizonyos. luggvénye.. A forma s z i n t é z i -ére f e l e s l e g e s példát. f e l n é z n ü n k . Majd minden. körmondata. úgyszólván bizonyságul. gál. árihoz,tyogy mondani való j ának. nyolult. volta. bo-. egy ál 1 i t á s ^ n a t a r o z o t t -. sáfeának a egyben zártságának jezésére. szol-. a kife-. szolgál. Már nehezebb a d o l g u n k , h a. a. tartalom. haladó. szervesebb. egységek. felé. voltát a * a r j uk megvil ági tani ..

(64) - 62 -. I t t már ugyanis gondol at-null amzásról. van s z ó , m e l y a mondanivaló. h a t á r o z o t t pontján magasságát. esik. éri. el. legnagyobb. Sokszor a mondat. az á l l i t á -. egy. elejére. súlya?„Minden. népnek. valamint megvan g é n i u s z a , ú g y megvan saját. el eme is,meJ ybül , h a ki es e i k , vagy. melyből költői. ha kirazedüKl, kéttétörix, zománc,mely nélkül. a hosszot élet*. és mely. megaemmijitésével. azon. frideg. pálya. varázsnak. szárnya. szegetik. a bátÉTr felemelkedésnek. és az. emberi. êoelben rejtező. szikra. álom—. kórságba. isteni 2.5". sülyed. *. Azonban Széchenyi. igazi. záló najlandóoága^, ott meg i g a z á n , a h o l. mutatkozik. az á l l i t á s. ié A kel et népe 8. 1 .. szinteti-. tulajdon-.

(65) 63 -. képeni. t e t ő p o n t j a a mondat. A számtalan p é l d a közu.l ragadunk k i » w. mért. én. vége.. csak. egyet. valamint. axi-. óma— t i s z t a s a g o a n l a t o m , h o g y az órában a rugony és l á n c , katlan. éo r e g u l á t o r. bözőleg működik,. és. egyik a másik szintúgy. státusszerkezetben. ni. és. ugyanazon. valódi. tizéuhenyi. tartom. idétl enség—. egy t e s t ü l e t. ellenőrködni. a. egészen külön—. h e l y é b e nem á l l h a t i. nek,ha. a gőzönyben. a*ar. vezet-. egyszersmind. szintétizáló. ké—. t. p e s s é g é n e ^ nagytokú vall. kiterjedésére. a z a k ö r ü l m é n y , h o g y az a záró-. tét e l , m e l y b e n mondani raló j a akár mailag,akar ra. tartalmilag. emelkedik, ôkszor nem. a. LOr-. tetőpontegy,hanem. ¿¿.Politikai programitöredékek P e s t 14 1.. 1047,.

(66) - 64 -. több h a n g u l a t i , v a g y g o n d o l a t i. ele-. met. igy. t o g l a l magéiban.. Egy h e l y t. ir!/, Alkotmányos s z a b a d s á g , fel emelk e d e t t nemzetiség a mi /. ez azon kut fő ,mel ybül. elemünk. ,. mindennek. //Íj-. folyni. kell.. például a. * é t gondolatnak. s z i n t é z i s e a d j a a z t az. r e az á l ü t á s. Í J .. Ebben a mondatban. A k.. n.. 8. ! •. SwJya. esik.. -. ' --. alapot,mely-.

(67) -. ill.. 66 -. Fejezet.. Széuhenyi képzelete* oógének let. a torráaa.. A teremtő. és kompenzáció a eredetű. tevékenység. az. Kópzelőt evékeYiy-. Bzéchenyi. képze-. fantázia—. képzeletének. alkuiása.. Ha a teremtő h a n g u l a t o t , m e l y a teremtő. tenévenyaég a l a p f e l tétel e,nem. tejcintjük másnap,mint. a z egyéni. tartalmainak, és formájának z á s á t , már magunk kOtás. tényezőinek. tkl aj donkép eni. a föl toko-. eJött l á t j u k és 1 e i x i. torraoát.. j.ét. az. al-. összetevőinek.