310 V E G Y E S
való bevezetést eredményesen hallgattak és pályát csak ilyen tudás birtokában választottak.
Azonkívül a kultúrértékeknek és törekvéseknek, általuk a kultúrának:
megbecsültetése végett, a kulturátlanság részéről a kultúrával szemben ko- runkban megnyilatkozó g ő g leküzdése céljából kívánatosnak' tartaná, hogy-a hallgatók egyetemi tanulmányaik utolsó két évében tőlük szabadón választott egyazon' szemináriumban vagy laboratóriumban folyamatosan és rendszeresen dolgozzanak', hogy legalább egy tárgykörben alaposan megismerjék- a kultúr- gondolatok keletkezését, fejlődését,j a kultúra egyetlen részeredményének' ki- munkálásával j á r ó áldozatos emberi teljesítményt, hogy felébredjen bennük a kultúra megbecsülése. Az igazság szerelmjei és a kültúra megbecsülése ugyanis, nem ébredhet' fél azokban, akik a tudomány szellemtörténetét mellőző tömör - jegyzetekből való készülést és ebből vizsgázást tekintik egy tudományegyetem elvégzésének.
Az irány: az suniversítas magistrorum et scholarium« megvalósítása, az:
suniversitas .litterarunf® értékeinek fenntartása, az egyetem tudományos em- beri és nemzeti hivatásának minél teljesebb kifejtése érdekében.
I'me, milyen magasan tündököl e felfogásban az egyetemi hivatás és mennyire, másképen hangzik ez, miint annak utilitarisztikus megfogalmazása,, mely felé napjainkban sokan vergálni látszanak.
Gyulai Ágost..
Tanulók maflókfoglalkozásai. Ezek kétfélék: a) keresetre irányulok, b)>
egyéni kedvtelésből fakadók. Mind. a kettőnek megvárt a maga személyi, em- beri, gazdasági értéke, pedagógiai és társadalmi jelentősége,, amit nem mindig méltányolnak kellőképen. Ámde az'egyikben és a másikban egyaránt óvakodíni.
kell a túlsóktól, nehogy a hivatásbeli kötelességek, az iskolai tanulmányok kárát vallják. Á kenyérkeresetért vállalt mellékfoglalkozásoknak leggyakoribb alakja a korrepetálási: tehetősebb szülők gyengébb előmeneteld gyermeke- inek magántanítása; továbbá a szülőknek megsegítése sajáft foglalkozásukban;, végül az iskolánkívüli időben könnyebb ipari vagy kereskedelmi segítő és ki- segítő szolgálat. Amikor egyik igazgatóm ajánlására és buzdítására 15 éves
koromban egy nálamnál idősebb .osztálytársam német nyelvi tanítására vállal- koztam, az ezzel j á r ó erkölcsi és any!a|gi sajker hatalmasan fellendítette ön- érzetemet : tudatára jébredtem annak, hogy. a társadalomnak hasznos tagjává, lettem és a létért való küzdelemben szüléimét megsegíthettem.
Ezúttal azonban inkább- a tanulók mellékfoglalkozásának másik csoportját óhajtom szóvá tenni: azt, amely mellett szülők' és tanítók, tanárok rendszerint. - megértés nélkül haladnak el. Megállapíthatjuk, hogy az épkézláb gyermek.
Szellemi- lelki szükségletét az iskola távolról sem elégíti ki: szükségét érzi valamely, egyéni hajlamainak megfelelő, azokat kiegészítő szabad foglalkokás- nak, szórakoztató-kedvtelésnek, (különböző játékok és sportok,j zene) a gyűjtés, különböző nemei- stb.). Ezek mintegy üdülőállomásók, oázisok a kötelező- rendes iskolai munka közepette: -örömet szereznek neki és másoknak, szellő- mileg-lelkileg kiegyensúlyozzák, »egész embert« faragnak belőle. Az ilyen, maga választotta aktmtásbeli fiatalkorú megnyilatkozásokat nem szabad le- kicsinyleni, még kevésbbé elnyomni, hanem okkal-móddal istápolni; esetleg- mérsékelni vagy elhatárolni kell, mert fontos szerep ,vá!r rájuk a későbbi férfi—
E L H Ú N Y T P E D A G O G U S O K 311
korban. Jótékony hatásuk főleg a nyugalomba vonulás éveiben érezhetők.
Akit kellemetlenség iért, vagy balsors sújtott, a ezjáfnok és paragrafusok szürke világából, az egyhangú taposó malomból kilépve, ebben a derűs légkörben talál majd enyhülést, vigasztalást ,és szórakozást — szemben azzal, aki iroda és katedra nélkül nem tudja, hogy mihez fogjon és időnek előtte elsavanyodik, elsatnyul, magának és környezetének terhére van.
A mellékfoglalkozások és hasznos kedvtelések' dolgában nagyjaink is követendő példát mutatnak: Széchenyi István kiváló lovas, úszó, korcsolyázó, billiárdozó, evezős, vívó volt; Kossuth Lajos jeles természettudós s gyűjtő, szenvedélye a furulyázás; Petőfi Sándor a szavalásért rajongott; Jókai kertészkedett; Tisza István lóversenyeken győzött, naponta vívott, tornászott, szerette a.magyar nótákat: énekelt, zongorázott; Andrássy Gyula szenvedélye a képek iés szobrok voltak, stb. A külföldiek közül p/lj. a mostani angol Mi- niszterelnök Churchill, mint arcképfestő egy kiállításon első díjat nyert.
—tn—
ELHÚNYT'PEDAGOGUSOK.
Neményi Imre, (1863—1942.)
Neményi Imre, iskolaügyünknek az első világháború előtti évtizedekben alkotó személyisége, Rákospalotán 1863-bah született' s múlt évi május hó 14-én, 79 éves korában hunyt el. Magasan ,ívelő pályát futott be s mindenit önmagának köszönhetett. Pályafutása példája a lankadatlan szorgalomnak, a célratörő erős: akaratnak s a kiegyensúlyozott lelki élet nagyfokú munka- bírásának'.
Tanári pályára készült. Bizonyos, hogy erős hivatásérzet vonzotta erre a pályára. Érdekes, hogy tanári képesítését nem. a szokott módon szerezte.
Jeles érettségi után 1880-ban nem az egyetemre, hanem, a j ó hírnek örvendő budai Paedagogiumba, a polgári: iskolai tanárképzőbe, annak nyelv-történettudor mányi szakcsoportjára iratkozott be. Lehet, hogy ebben szegénységlének is részié volt. O t t hamarább szerezhetett kenyeret. Tudvalevő, hogy a Paedagogiumhan túlnyomó számban tanítói oklevéllel rendelkező hallgatók készültek a polg.
isk. tanári pályára. Ilyen szempontból Neményi sem akart kevesebb lenni s ezért, mint elsőéves hallgató megszereztei a tanítói oklevelet. Szorgalmára ,és akaraterejére jellemző, hogy paedagogiumi tanulmányaival párhuzamosan eljárt az egyetem bölcsészeti fakultására is. így történhetett, hogy két évre polgári iskolai tanári oklevelének megszerzése után m!á|r a középiskolai tanári oklevél és a doktori diploma is a zsebében volt.
1883-ban mint önkéntest Szarajevóban táláljuk, önkéntesi évének még felét sem szolgálta le, amikór az illetékes hatóság az ottani magyar-osztrák iskola igazgatásával mégbízta. Katonai szolgálatának kitöltése után is, egészen áz 1884—85. iskolai év végéig igazgatta: a rábízott iskolát. A kö- vetkező iskolai évben tanári minőségben, a liptószentmiklósi állami polg.
