A bírálóbizottság, ha fejtörés árán is, de köteles volt a há- rom mű között fokozatokat felállítani s azokat rangsorban beál- lítani. Mi úgy érezzük, hogy ez nem feladatunk. Mindhárom munka igen kiváló mű; önálló szempontok szerint, igen magas irodalmi és jogi követelményeket felállítva oldja meg feladatát.
A devizajog fejlődése és feldolgozása e három művel nincs befe- jezve. A szerzők munkája nem mondja ki az utolsó, szót a devi- zajognak a magánjogi rendszerbe való beépítése kérdésében, de mindenesetre határkövet jelent a fejlődésben. H. L.
Az ügyvédi munkadíj az új ügyvédi rendtartásban. (1937;
IV). írták: Dr. Bernhard Miksa a bíró és ügyvédvizsgáló bizott- ság tagja és Dr. Bernhard László. A z új ügyvédi rendtartásnak az ügyvédi m u n k a d í j ! szabályozó, valamint az ügyvédi munkadíj érvényesítését biztosító rendelkezései igen szövevényes magán- jogi kérdéseket vetnek fel. Szerzők rendszeresen tárgyalják az ügyvédi munkadíj megállapításának, biztosításának és érvénye- sítésének egész anyagát, mindig tekintetbe véve az ügyvédi rend- tartás azon rendelkezéseit is, -melyek a törvényben más helyen vannak szétszórva, de a z ügyvédi munkadíjra vonatkozó rész egyes .intézkedéseivel szerves kapcsolatban vannak. így az ügy- védi díjfizetési kötelezettség vizsgálatánál tekintettel kell lenni az ügyvédi megbízási szerződés ¡egész természetére, mert hiszen az ügyvédi díjmegállapodás, díjfizetési kötelezettség csak e szerződésnek egyik része, egyik szolgáltatási kötelezettséget megállapító rendelkezése. A tényvázlat felvételének kötelezett- sége igen szoros kapcsolatban van az ügyvédi munkadíj kérdésé- vel, mert e tényvázlattal igazolhatja a z ügyvéd, hogy nem nyil- ván alaptalan pert vállalt az eléje terjesztett -tényállás figye- lembevételével, A nyilván alaptalan per vállalása tilos -lévén, ez befolyással v-an az ügyfél díjfizetési kötelezettségére is.
A könyv részletesen tárgyalja a z ügyvédi munkadíj esedé-
kességének, valamint az ügyvédi beszámítás, törvényes zálogjog
és megtartási jog nehéz kérdéseit. Igen érdekes okfejtéssel bizo-
nyítja, hogy az ügyvéd beszámítási és törvényes zálogjoga fennáll
az esetben is, ha a z ügyfél a törvény szerint követelhető előleg-
adást elmulasztja. Ezen értelmezés nélkül az ügyvédi beszámí-
tási és törvényes zálogjog rendszerint csak eső után köpenyeg
lenne, mert nem valószínű, ¡hogy az ügyek befejezése és a költ-
ség jegyzék elküldése utáni esedékességkor nagyobb összegek
folynának be az ügyvédihez a fizetni nem akaró ügyfél részére,
aki akkor a beszámítás és törvényes zálogjog intézményét meg-
hiúsíthatná azzal a rendelkezésével, hogy ne az ügyvédnek, ha-
nem az ő kezéhez fizessenek. (Természetesen ez nem állhat a
polgári perben megítélt perköltségre, mely az ügyvéd kezéhez
fizetendő.) Nagyon érdekes a könyvnek a tartásdíjaknál a be-
számítás és a törvényes zálogjog alakulására vonatkozó fejte-
getése.
I I Í U
H e l y e s a szerzők .az a z á l l á s f o g l a l á s a , h o g y az i l y e n t a r t á s i -követelésekkel szemben is csak a l é t m i n i m u m erejéig v a n korlá-
t o z v a a b e s z á m í t á s i é s a törvényes z á l o g j o g , i n e r t v a l ó b a n mél- t á n y t a l a n és a g y a k o r l a t célkitűzéseivel ellenkezne, h a p l . a f é r j t ő l h a v i 500—600 p e n g ő t a r t á s d í j a t k a p ó és egyébként is gazdag, vagy m á s j ö v e d e l e m m e l is b i r ó feleség a keresetére u t a l t és esetleg a tartásdíjlat nehéz ü g y v é d i m u n k á j á v a l az ü g y f é l ré- szére k i h a r c o l ó v a g y o n t a l a n ü g y v é d követelése k i j á t s z á s á v a l fényűzési ¡kiadásokat fedeznie abból az összegből, a m i t a z ü g y v é d .nem tarthat vissza. N a g y o n helyesen jegyzi meg a m ű , h o g y
ezen a z sem v á l t o z t a t , hogy a z ü g y v é d vagyonos ügyfelével szemben k ö r ü l m é n y e s perlési végrehajtási e l j á r á s t folytathat le, m i k o r a kezében l é v ő p é n z t ¡ki k e l l a d n i a .
A fent t a l á l o m r a k i r a g a d o t t egy-két kérdéshez h a s o n l ó a n érdekesen t á r g y a l j a ia ¡mű a z ü g y v é d i díj egyéb kérdéseit is.'
Sz—i.
„Budapesti Lakbérleti Szabályrendelet alapján kialakult ú j bírói gyakorlat." Összeállította: Dr. vitéz .Szent-Iványi Ádám kir. tszéki biró. A mintegy két évvel ezelőtt megjelent ú j székesfővárosi lak- bérleti szabályrendelet megjelenése után rövidesen a rendeletet kom- mentáló és ismertető számos munka jelent meg, melyek több-keve-
¡sebb sikerrel ismertették a rendelet részben eddig ismeretlen és a magyar jogban teljesén újszerű rendelkezéseit. Természetesen az
•eddig megjelent művek a szabályrendelet alapján kialakult bírói gyakorlatot nem ismertették, mert hiszen ilyen bírói gyakorlat csak a rendelet alkalmazását követő bizonyos idő múlva alakulhatott ki.
— Éreztük mindnyájan ennek hiányát és ezért a legnagyobb öröm- mel üdvözölhetjük vitéz dr. Szent-Iványi Ádám könyvét, amely a .szabályrendelet alapján kialakult bírói gyakorlatot dolgozta fel és
állította össze.
Megállapíthatjuk, hogy a könyv igen komoly és rendkívül használható, m u n k a és az nemcsak a jogásztársadalomnak, hanem a bérleti viszonyban akár bérbeadói akár bérlői minőségben érdekelt személyeknek, tehát mondhatni a fővárosi lakosság túlnyomó ré- szének igen nagy segítségére lesz vitás kérdések eldöntésénél.
A könyv beosztása nagyon áttekinthető, mert minden egyes szakasznál ismerteti a kialakult gyakorlatot, sőt olyan bírói dönté- seket, melyek több szakaszban szabályozott kérdéseket érintenek,
mindegyik helyen ismerteti a szerző és ezáltal az áttekintést lénye- gesen könnyebbé teszi. — Nagyon jól szerkesztett tárgymutató egé- szíti ki a könyvet, melyről ilyenformán elmondhatjuk, hogy a lak- bérleti és ezzel összefüggésben álló jogi kérdésekre vonatkozóan min-
•den fontos tudnivalót tartalmaz.
/NYOMATOTT A GYŰRI HÍRLAP NYOMDA VÁLLALAT GYORSSAJTÓJÁN. GYÖR 11328
