DEZSŐ MARIANNA*
SZENDI ÁGNES ZENESZERZŐI- ÉS ZONGORAHANGVERSENYE
(ÓBUDAI TÁRSASKÖR, 2020. okt. 11.)
Szendi Ágnes és a mikrofonnál: Dezső Marianna
Sok-sok személyes motivációtól vezérelt, különleges zenei világ ölelte körül a jelenlevő kedves , baráti közösséget Szendi Ágnes szerzői hangversenyén az Óbudai Társaskörben október 11-én vasárnap délutánján. Öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy második alkalommal lehettem mentora a rendezvénynek.
Beszélgetős koncertünk keretében tudhattuk meg tőle, hogy 1994-ben és 1995-ben a Continuo Zeneiskola tartott számára itt szerzői hangversenyt, azután pedig saját maga szervezi bemutatkozó estjeit az Óbudai Társaskör barátságos, meghitt környezetében.
Több, mint 30 éve ismerem Ágit Komárom-Esztergom Megye művészeti iskoláinak közös szakmai találkozóiról, tehetséggondozó programjaiból, melyeken ő a Dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola – én a Tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskola képviseletében voltunk jelen. Ezeken a találkozókon ismerhettem meg számtalan gyerekeknek írt szóló- és kamarazene művét, melyet későbbi munkánk során örömmel tanítottunk és mutattunk be különböző művészeti rendezvényeinken. A megye zenei életében kiemelkedő szerepet tölt be pedagógusként, zeneszerzőként egyaránt. Személyes kapcsolatunk nyomán rendszeres vendége volt iskolánknak, hol zenei versenyek zsűritagjaként, hol az
általam szervezett Őszi Kortársművészeti Napok programjában, ahol
zeneszerzőként, előadóként közelebbről is megismerhettük műveit, személyét, gondolkodását a világról, alkotói hitvallását. Örömmel vállaltam néhány évvel ezelőtt előadóként is, hogy az Óbudai Társaskörben rendezett Szendi Ágnes- szerzői esten Weisz Péter tatabányai gordonkaművész kollégámmal közösen bemutattuk Ágnes egy különlegesen szép alkotását, a „Megszólítás”-t.
Szendi Ágnes
Szendi Ágnes életútja nagyon sokrétű: ének-zene tanári, karvezetői, zongoratanár-kamaraművészi diplomái mellett 1998-ban újságírói, 2000-ben szociológiai diplomát is szerzett. Arra a kérdésemre, hogy zenei munkája hogyan illeszkedik az újságírói és szociológiai tanulmányaihoz, Ági azt válaszolta, hogy mindkét terület egyfajta kirándulás volt számára – amely
fontos, de nem a legfontosabb, elsősorban zenével akar és szeret foglalkozni.
Ahogy elmesélte, mindennapi élete, szakmai munkája, a szűkebb és tágabb környezeti hatások, kapcsolatok elemzése során fontos és meghatározó szerepe van szociológiai tanulmányainak is, az írás pedig nagyszerű kiegészítője a szakmai kommunikációnak. A dorogi zeneiskola tanáraként dolgozik 1988 óta, de 1995-től az Alkotó Muzsikusok Társaságának zeneszerzőtagja, itt 1998-tól sajtóreferensi tevékenységet is ellát. 2018 szeptemberétől az összművészeti egyesület elnöke.
Izgalmas keretet ad szerzői estjeinek, hogy saját műveinek bemutatását az elmúlt években kedvenc zeneszerzőinek alkotásaival kezdi és fejezi be.
Hogy miért? A válasz érdekes, személyes indíttatású volt: édesanyja kérésére kezdte beépíteni kedvenc zeneszerzőinek a műveit saját zeneszerzői előadó
estjeibe, Bartókot éppen azért, mert ő is, mint a nagy zeneszerző március 25-én született. Beethoven pedig 250 éve született.
A koncertet Bartók 14 bagatell sorozatából három különdöző karakterű tétel interpretálásával kezdte a művész. Először a VI. lassú, szemlélődő, titokzatos darabot szólaltatta meg az előadó, majd a II. bagatell ritmikus, izgalmas, nagy szekundokkal és táguló hangközökkel teli műve következett.
Végül a XIV. Valse című záró darab került előadásra sebes tempóban, szeszélyes érzelmeket, izgalmas tempóváltásokat mutatva.
A korábbi, 2018-as zeneszerzői esthez kapcsolódott Szendi Ágnes első új művének bemutatója, mintegy átívelve 2 esztendőt. Ugyanis 2018-ban mutatta be három fiatal zeneiskolás növendék az Op. 379-es Nyári kalandok c.
művének két tételét, a.No.1. Kirándulás-t és a No.2 Fogócská-t. Most 2 évvel később került a sorozathoz a No.3. tétel Muzsikáljunk együtt! címmel. Az előadók valamennyien a Tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskolában kezdték tanulmányaikat, nagyon tehetséges növendékeink, több megyei, regionális és országos verseny díjazottjai voltak. Vida-Kun Áron -zongora, Vida-Kun Dávid – hegedű és Vida-Kun Gábor – gordonka testvér - trió előadásában hallhattuk zeneileg érzékenyen és éretten formálva az új tételt. Az ifjú művészjelöltek időközben folyamatosan fejlődtek jelenlegi tanáraiknál, Eckhardt Gábornál, Szászné Réger Juditnál és Weisz Péternél, amit a harmadik tétel nehézségének kitűnő zenei megoldásai is jeleztek.
Szendi Ágnes: Nyári kalandok. No.3. Muzsikáljunk együtt!
Vida-Kun Áron (zongora), Vida-Kun Dávid (hegedű) és Vida-Kun Gábor (gordonka) https://youtu.be/M6XhEyhWzlg (4:32)
Szendi Ágnes zeneszerzői munkásságának egyik legfontosabb motivációs eleme az emberekkel való kapcsolataira épül. Növendéknek, zeneszerző társaknak, volt tanárainak, barátainak ajánlott különleges hangulatú és karakterű, egy – egy személyt megjelenítő zongoradarabjai mutatják, szavak nélküli, zenei hangokkal kifejezett tiszteletét, érzéseit, gondolatait, szeretetét, kapcsolatainak fontosságát, életében betöltött szerepét.
Az előadói est programja részben az emlékeknek szólt, szeretett, kedves művészbarátok, tanárok, zeneszerzők köszöntése egy-egy alkotással. Öt kompozíció ősbemutatóként hangzott el. A 2002-ben elkezdett Op. 277.
Zongoramuzsika c. sorozata kifejezetten ezeket az emlékeket, a szeretet és tisztelet egy-egy zenei pillanatát gyűjtötte össze. Nagyon nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy No. 49. Dezső Marianna 65. születésnapjára címmel, ajándékként magam is bekerültem ebbe a sorozatba. Hálás szívvel köszönöm Áginak, hogy izgalmas, színes, temperamentumos, de ugyanakkor érzékeny lelkületű képet festett rólam.
Az Op. 386. No.2 Kismadár - három klarinétra mű egy olyan pályázatra íródott 2017 nyarán, amelynek témája népzenei ihletésű alkotások komponálása volt. Ágnes a pályázatra „Az árgyélus kismadár” c. népdal szabad feldolgozását készítette el. A három klarinétra írt mű sokszínű ritmikai és zenei variációkat felsorakoztató kompozíció, melyet a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar tagjai: Gudor Judit, Illés Mihály és a XII. ker. Solti György Zeneiskola tanára, Láng Péter nagyszerűen adtak elő.
Illés Mihály,Láng Péter és Gudor Judit
Hogyan kapta az „Ametiszt” és „Jáde” címet két hegedűduód? – kérdeztem Ágit a következő bemutatásra kerülő mű megszólalása előtt. „A történet személyes motivációból fakad, -válaszolta - van egy szép ametiszt kő a
nyakláncomon és egy jáde kőből készült kiskakasom is, melyeket nagyon szeretek. Ez a két kedves tárgyam volt az ihletője a két duónak. Az Op. 205.
Ametiszt - hegedűduó 1996-ban keletkezett, a kompozíció 3 szakaszból áll:
egy éneklő, egy szenvedélyes és egy szemlélődő, recitáló részből. A művet Frank Oszkár tanár úrnak ajánlottam.Nála tanultam a Continuo Zeneiskolában. Az Op. 230. Jáde – hegedűduó az 1999-es év alkotása és Strém Kálmán 65. születésnapjára készült. (A „hangversenyrendezés művésze” 15 évvel ezelőtt húnyt el, 2005. nov. 27-én. )A drámai hangulatú műben fontos szerepet játszanak a triolák és a kettősfogások. Ennek első
megszólalása is ezen a helyszínen volt.”
A két duót a hazai és nemzetközi zenei élet kiváló művészei mutatták be.
Tóth Judit - jelenleg a váci Pikéthy-Bartók Szakgimnázium hegedűművész- tanára, a bécsi Orchester der Schönen Künste koncertmestere és szólistája. A Danubius Vonósnégyes hegedűseként vonósnégyesével játszott Diana hercegnőnek és Charles hercegnek a budapesti angol nagykövetségen, dolgozott együtt Yehudi Menuhinnal. Korábban a Bartók Konzervatóriumban és a Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében tanított, szólistaként több európai országban koncertezett. Mezei Kármen–hegedűművész korábban a madridi Nemzeti Filharmonikus Zenekar első hegedű szólamvezetője és a Debreceni Zeneművészeti Főiskola tanára volt, jelenleg a váci Pikéthy-Bartók Szakgimnázium művész-tanára.
Tóth Judit és Mezei Kármen
Az Op. 402. Május - szóló oboára írt mű Dudás Ferenc 90.
születésnapjára készült, és most került először bemutatásra. Ismét a szeretet, tisztelet és emlékezés pillanatait élhettük meg. A darab ajánlása Dudás Ferencnek, a dorogi zeneiskola korábbi igazgatójának szól, aki 2020. május 1-
jén töltötte be a 90. évét, a szerző ezzel a művel kívánta köszönteni. A kompozíció 9/8-os metrumú, megtalálható benne egy motívum az ünnepelt nevéből származó abc-s hangokból: D A F E C. Tatabányai igazgatói pályafutásom elején én is megismerkedtem Dudás Ferenccel, aki egyébként oboa szakos volt, hálás vagyok a sorsnak a sorsnak, hogy most én konferálhattam be a neki íródott művet és előadóját. További jó egészséget kívánunk neki!
Horváth Béla oboaművész volt az ősbemutató előadója, aki múlt év decemberében már előadott Szendi Ágnes-művet, az Arabeszk-et. Ez utóbbi alkotás rendszeresen szerepel Lencsés Lajos világhírű oboaművész repertoárján, és CD-re is játszotta. Horváth Béla játszott a Magyar Állami Operaház Zenekarában, a Budapesti Fesztiválzenekarban, a Nemzeti Filharmonikusok tagja, a Concerto Budapest oboa szólamvezetője, továbbá a Grazioso Kamarazenekar vendégművésze, rendszeresen közreműködik az UMZE hangversenyein, szólistaként fellépett pl. Kocsis Zoltánnal, Heinz Holligerrel, a kortárs zene elkötelezett előadója. Különösen szép, érzékeny oboa hangja a zene és természet egybefonódását sugallta előadásában.
Szendi Ágnes: Arabeszk (Horváth Béla-oboa) https://youtu.be/--LmWjQgJzA (5:01)
Szintén személyes indíttatás hozta létre 2020 elején az Op. 401.
Talizmán – szövegtelen szoprán hangra, hegedűre és klarinétra írt kompozíciót. Kedves zenész kollégája, Horváth Györgyi énekes kért egy olyan művet Ágitól, ahol széles íveket lehet megszólaltatni.Egy szövegtelen vokális kompozíció született, amelyben az énekhang hangszerként társul a kamara partnerekhez. Az elkészült alkotásban a szerző a klarinétot és a hegedűt tartotta a legalkalmasabb társnak az énekhang mellé. A bemutató előadáson Horváth
Györgyi énekelt, Gudor Judit klarinéton, Dobai Szabolcs – a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar tagja - hegedűn működött közre.
Dobai Szabolcs,Horváth Györgyi és Gudor Judit
A szerzői est záró részében Szendi Ágnes előadásában hallgathattunk meg két művet.
Az Op. 380. No. 4. Áhítat–zongorára 2019 májusában készült alkotás, kifejezetten abból a célból komponálta a szerző, hogy az Ars Sacra Fesztivál keretében rendezett koncerteken szólaljon meg (klarinétra, fuvolára és zongorára, gordonkára, zongorára, fuvolára és hegedűre írt kompozíciók keletkeztek ezen opuszszám alatt a sorozatban.)
A személyes indíttatásról Szendi Ágnes mesélt: „Középiskolai szolfézs- és zeneelmélet tanárom, Bántainé Sipos Éva tanárnő emlékére íródott ez a mű, aki 2019. februárjában húnyt el (az év júniusában töltötte volna be a 100. évét).
A szomorú helyzet úgy hozta, hogy 2020. júliusában Frank Oszkár, 2020.
decemberében Szőnyi Erzsébet is meghalt. Az Ő emlékük előtt is szerettem volna tisztelegni ezzel a kompozícióval. Különleges hajlékonyságát a 3/4 és 6/8 metrum váltakozása adja.”
A szerzői est közreműködői
A szerzői est zárásaként Beethoven: d-moll szonáta Op. 31. No. 2. III. tételét szólaltatta meg a zongoraművész – zeneszerző. A motiváció ismét nagyon személyes: „Már gyermekkoromban egyik kedvenc művem volt ez a szonáta, akkor még lemezről hallgatva. A zongora érettségire is ezt a darabot választottam. A korábbi műveknél már szó volt Bántainé Sipos Éva tanárnőről. Egyik kedvenc tanárom volt, nagy tisztelettel és szeretettel emlékszem vissza rá. Ő mindenkit elhívott a lakására, hogy az érettségi szonátáját segítse formailag elemezni. Engem mindig nagyon izgatott egy-egy mű formai felépítése, így aktívan közreműködtem abban, hogy Éva nénivel kielemezzük a szonátát. Ráadásul Beethoven itt nem a megszokott utat követi. A III. tétel zakatolása, a többnyire hármashangzat-felbontásokból álló zenei anyag valamiféle végzetszerű kérlelhetetlenséget mutat. Óriási öröm volt számomra ez a felfedező közös munka.”
A világot megszólító, meghódító Beethoveni muzsika erőt, hitet sugárzott a művész előadásában. Köszönjük.
*Zongoraművész, ny. igazgató (Tata)
