Szociális kommunikáció és nevelés

Szociális kommunikáció és nevelés

A kommunikáció az egyik legbonyolultabb jelenség számos tudományág tárgya. Az iskolai oktató munkában központi szerepet játszik: az oktatás szinte kizárólagos eszköze; továbbá az anyanyelvi,

a vizuális nevelés, az idegen nyelvek oktatása lényegében a kommunikációs képességek fejlesztését szolgálja, de a művészeti nevelés, avagy a matematikának mint a formalizált kommunikáció eszközének a tanítása szintén hozzájárul a kommunikatív képességek

fejlődéséhez. Az utóbbi évtizedek etológiai (1), humánetológiái (2) kutatásainak, továbbá az érzelmi kommunikáció (3), a közvetlen kommunikációs képességek (4), a szociális készségek (5) pszichológiai

kutatásainak eredményei, valamint a fejlesztő gyakorlat (6) terjedése lehetővé teszi, hogy a szociális kommunikáció fejlődésének szándékos

segítése is az iskolai nevelés kiemelt feladatává váljon. Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy hozzájáruljon e lehetőség

és feladat jelentőségének eddiginél jobb megértéséhez.

A

m á c i ó k közlése és a k ö z ö l t információk vétele valósulhat m e g . A k o m m u n i k á c i ó m i n t e s z k ö z

egyfelől

m á c i ó k k ö z l é s e és vétele. Másfelől komponensrendszer (7), amely k o m p o n e n s e i n e k k é s z l e t é b ő l (öröklött m e c h a n i z m u s o k b ó l , s z o k á s o k b ó l , k é s z s é g e k b ő l , m i n t á k b ó l , ismer­

t e k b ő l ) általános s z a b á l y o k a t k ö v e t v e k o m p o n e n s e k e t aktivál (replikái), a m e g l é v ő k e t módosítja, újakat h o z létre: megvalósítja, kivitelezi a k o m m u n i k á c i ó t . E k ö z b e n m a g a is v á l t o z i k (adaptálódik, g a z d a g o d i k , fejlődik). Vagyis a k o m m u n i k á c i ó t m e g v a l ó s í t ó k o m ­ p o n e n s r e n d s z e r ö n m ó d o s í t ó , t a n u l ó rendszer. A k o m m u n i k á c i ó k o m p o n e n s r e n d s z e r é n e k m ű k ö d é s é t , a k o m m u n i k á c i ó t m i n t v i s e l k e d é s t a k o m m u n i k á c i ó általános szabályait k ö ­ v e t v e a kommunikatív képesség(rendszer) szervezi, valósítja m e g .

A k o m m u n i k á c i ó m i n t e s z k ö z k ü l ö n b ö z ő funkciók, aktuális é r d e k e k teljesülését szol­

gálja. Természetesen a k o m m u n i k á c i ó m i n t e s z k ö z ö n m a g á b a n is v i z s g á l h a t ó j t ö b b t u d o ­ m á n y n a k ez a tárgya). A szociális k o m m u n i k á c i ó e s e t é b e n a z o n b a n a funkcióktól elvá­

lasztott k o m m u n i k á c i ó - l e g a l á b b i s n e v e l é s i s z e m p o n t b ó l - érdektelen. U g y a n a k k o r a z e s z k ö z és a funkció m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k m e l l ő z é s e az e r e d m é n y e s e b b m e g i s m e r é s és h a s z n o s í t á s egyik a k a d á l y a (a p é l d á k a t lásd k é s ő b b ) .

Kampis György különbséget tesz nonreferenciális és referenciális információ között. En­

n e k lényegét így foglalja össze: „Javaslom, hogy az információt mint tudást nonreferenciális információnak, az információt mint akciót pedig referenciális információnak nevezzük. E z a terminológia nemcsak az eddigi fogalmi kifejtést fejezi ki, h a n e m forrása lehet egy új, tartal­

m a s ínformációelmélemek is." (8). A nonreferenciális információ tulajdonképpen kognitív információ, és annak k o m m u n i k á l á s a kognitív kommunikáció. A referenciális információ k o m m u n i k á l á s a pedig a szociális rendszerek kölcsönhatásaira vonatkoztatva szociális kom­

munikációnak nevezhető. E z a K a m p i s Györgynek köszönhető értelmezés a kognitív és a szociális kommunikáció közötti lényegi különbséget emeli ki. Lássuk e különbség tartalmát!

A s z o c i á l i s k ö l c s ö n h a t á s o k (a tettlegességtől r é s z b e n eltekintve) k o m m u n i k á c i ó által v a l ó s u l n a k m e g ; l é n y e g ü k e t tekintve k o m m u n i k a t í v k ö l c s ö n h a t á s o k . M á s szóval: m i n ­ denfajta állati és e m b e r i k o m m u n i k á c i ó szociális k ö l c s ö n h a t á s . E n n e k é r t e l m é b e n m i n ­ den i l y e n k o m m u n i k á c i ó szociális k o m m u n i k á c i ó . Vagyis e l s ő tekintetre a „ s z o c i á l i s "

j e l z ő h a s z n á l a t a fölösleges szószaporítás. A z állati k o m m u n i k á c i ó általános funkciója a k o m m u n i k á l ó felek aktivitásának (érzelmi állapotának, m a g a t a r t á s á n a k , v i s e l k e d é s é n e k ) aktuális b e f o l y á s o l á s a (vagyis a szociális r e n d s z e r b e n lezajló akciók sorozata). E z a szo­

ciális kommunikáció. A z állatok c s a k ilyen k o m m u n i k á c i ó r a k é p e s e k , ezért a „ s z o c i á l i s "

j e l z ő e s e t ü k b e n v a l ó b a n fölösleges. A m i n t az ismeretes, a törzsi t á r s a d a l m a k b a n a k o m ­ m u n i k á c i ó m é g c s a k n e m kizárólag szociális p r o b l é m á k k a l k a p c s o l a t o s (9). A z e m b e r azonban kialakított egy ettől lényegesen eltérő funkciójú k o m m u n i k á c i ó t is: a kognitív kommunikációt. P é l d á u l a z iskolai oktatásnak, egy ismeretterjesztő, egy t u d o m á n y o s e l ő ­ adásnak, v i t á n a k n e m az a funkciója, h o g y befolyásolja az aktuális viselkedést, h a n e m a m e g i s m e r é s , a m e g é r t é s , a t a n u l á s segítése: a m a j d a n i aktivitás e r e d m é n y e s s é g é n e k n ö ­ velése. T e r m é s z e t e s e n ez is szociális k ö l c s ö n h a t á s és befolyásolhatja az aktuális m a g a ­ tartás is, d e d o m i n á n s a n n e m ez a funkciója.

A z interaktivitás s z e m p o n t j a szerint a k o m m u n i k á c i ó közvetlen vagy közvetett attól függően, h o g y a k ö z l ő és a közölt információt v e v ő fél a k t u á l i s a n észlelhetik-e e g y m á s t , vagyis a k o m m u n i k á c i ó interaktív-e v a g y n e m . Közvetlen szociális kommunikáció a b e ­ szélgetés, a vita, a s z í n h á z i e l ő a d á s (az e l ő a d ó is k a p i n f o r m á c i ó k a t a k ö z ö n s é g t ő l ) é s h a ­ sonlók. E z z e l s z e m b e n egy r e g é n y olvasása, egy f e s t m é n y m e g t e k i n t é s e , egy rögzített z e ­ n e m ű m e g h a l l g a t á s a közvetett szociális kommunikáció. R é s z v é t e l egy oktatási f o l y a m a t ­ ban, e g y ismeretterjesztő e l ő a d á s o n : e z k ö z v e t l e n kognitív k o m m u n i k á c i ó . Ezzel s z e m ­ ben egy ismeretterjesztő m ű , egy tervrajz o l v a s á s a közvetett kognitív kommunikáció.

A k o m m u n i k á c i ó k ü l ö n b ö z ő s z e m p o n t o k szerinti sokféle fajtája k ö z ü l (10) a s z é l e s k ö ­ rűen i s m e r t v e r b á l i s és n o n v e r b á l i s k o m m u n i k á c i ó és h a s o n l ó m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k h e ­ lyett a z é r t j e l l e m e z t ü k a k o m m u n i k á c i ó fenti k é t s z e m p o n t szerinti m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é t , m e r t e z e k a s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó é r t e l m e z é s é n e k k i i n d u l ó feltételei. A közvetlen em­

beri szociális kommunikáció a szociális kölcsönhatások megvalósításának alapvető esz­

köze, amelynek az általános funkciója: a kölcsönhatásban résztvevők aktivitásának (mo­

tiváltságának, érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének, tevékenységének) befolyásolása.

A nevelés célja t e r m é s z e t e s e n a szociális k o m m u n i k a t í v k é p e s s é g fejlődésének s e g í t é ­ se, v a g y i s a m a j d a n i szociális k ö l c s ö n h a t á s o k e r e d m é n y e s s é g é n e k n ö v e l é s e . E z a z o n b a n t é n y l e g e s k ö z v e t l e n szociális k o m m u n i k á c i ó k s o k a s á g a nélkül lehetetlen. E z n e m azt j e ­ lenti, h o g y a szociális k o m m u n i k a t í v k é p e s s é g fejlődésének s e g í t é s é b e n n e m j á t s z i k s z e ­ repet a k o g n i t í v k o m m u n i k á c i ó : m a g á n a k a szociális k o m m u n i k á c i ó n a k a m e g i s m e r é s e , m e g é r t é s e , m ű k ö d é s é n e k t u d a t o s u l á s a . P e d a g ó g i a i s z e m p o n t b ó l a közvetett szociális k o m m u n i k á c i ó n a k ( k ü l ö n ö s e n a s z é p i r o d a l o m o l v a s á s á n a k ) is k i e m e l k e d ő a j e l e n t ő s é g e , de e z a t a n u l m á n y a k ö z v e t l e n szociális k o m m u n i k á c i ó v a l foglalkozik.

A szociális k o m m u n i k á c i ó ö r ö k l ö t t a l a p j a i

A k o m m u n i k a t í v k o m p o n e n s r e n d s z e r öröklött és tanult k o m p o n e n s e k r e n d s z e r e . E z é r v é n y e s m i n d a n o n v e r b á l i s , m i n d a v e r b á l i s k o m m u n i k á c i ó r a . E g y m ű s z a k i rajz k é s z í ­ tése és o l v a s á s a is n o n v e r b á l i s k o m m u n i k á c i ó , de j e l - és s z a b á l y r e n d s z e r e n e m öröklött.

E z z e l s z e m b e n p é l d á u l a m o s o l y öröklött n o n v e r b á l i s k o m m u n i k á c i ó s m e c h a n i z m u s . M a m á r á l t a l á n o s a n elfogadott, h o g y a verbális k o m m u n i k á c i ó n a k is v a n n a k öröklött alapjai.

A s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó öröklött alapjait a n o n v e r b á l i s k o m m u n i k á c i ó öröklött k o m ­ p o n e n s e i k é p e z i k . E z t t ö b b f é l e k é p p e n n e v e z i k : Darwin ó t a expressziónak, e x p r e s s z í v vi­

s e l k e d é s n e k , k o m m u n i k á c i ó n a k (11), újabban i n k á b b s p o n t á n v a g y érzelmi k o m m u n i k á -

c i ó n a k (12). M i n t látni fogjuk, n e v e l é s i s z e m p o n t b ó l az „ é r z e l m i kommunikáció" m e g ­ n e v e z é s t c é l s z e r ű h a s z n á l n i .

A z emberi aktivitás öröklött s z a b á l y o z á s a az érzelmi a p p a r á t u s által v a l ó s u l m e g . Er­

r e ugyan r á é p ü l a tanult tapasztalat, az é r t e l m e z ő és a z ö n é r t e i m e z ő t u d a t o s s á g , de ezek

„ a l a t t " szakadatlanul m ű k ö d i k az érzelmi a p p a r á t u s öröklött s z a b á l y o z ó (jelző, késztető) funkciója. A szocializáció (a tapasztalat, a t u d a t o s s á g ) legföljebb c s ö k k e n t e n i , t ö b b - k e ­ v e s e b b sikerrel elfojtani, m ó d o s í t a n i k é p e s a z érzelmi apparátus s z a b á l y o z ó hatását d e - szerencsénkre - kiiktatni n e m . A k t u á l i s é r z e l m e i n k egyfelől ö n m a g u n k n a k j e l z i k b e l s ő állapotainkat, a k ü l s ő helyzeteket, és e j e l z é s e k n e k megfelelő aktivitásra k é s z t e t ­ n e k . Az é r z e l m e k másfelől arckifejezések­

b e n , testtartásokban stb. n y i l v á n u l n a k m e g é s z l e l h e t ő j e l z é s e k e t k ö z v e t í t v e , a m e l y e k a v e v ő félben h a s o n l ó é r z e l m e k e t , k é s z t e ­ t é s e k e t indukálnak.

1) Az érzelmi kommunikáció öröklött komponensei a z é r z e l m e t (megfelelő érzel­

met) közlő (jelközlő) m e c h a n i z m u s o k , v a ­ l a m i n t az é r z e l m i j e l e t felismerő (jelfelis­

m e r ő ) m e c h a n i z m u s o k készletei. F e l t e h e ­ t ő , hogy léteznek olyan é r z e l m e k (az e m ­ b e r b e n és az á l l a t o k b a n egyaránt), a m e ­ l y e k aktiválódása n e m n y i l v á n u l h a t m e g m á s o k által felismerhető, r e z o n a n c i á t ki­

v á l t ó jelként, m i v e l n i n c s e n e k megfelelő ö r ö k l ö t t j e l k ö z l ő , illetve j e l f e l i s m e r ő m e ­ c h a n i z m u s o k . ( A t o v á b b i a k b a n c s a k k o m ­ m u n i k a t í v é r z e l m e k r ő l lesz szó, e z é r t a

„ k o m m u n i k a t í v " j e l z ő m e l l ő z h e t ő . ) A b e l ­ s ő állapotainkat é s / v a g y a k ü l s ő h e l y z e t e ­ k e t felismerő m e c h a n i z m u s o k m ű k ö d é s e á l t a l aktivált érzelmek és a jelközlő mecha­

nizmusok, valamint a jelfelismerő mecha­

nizmusok érzelemaktiválása és egyidejű jelközlése kényszerpályás komponensek

(fixed action p a t t e r n s ) .

A z érzelmi k o m m u n i k á c i ó j e l e i túlnyo¬

m ó a n analóg j e l e k , d e léteznek digitális érzelmi jelek is (13). U g y a n a z az érzelemfajta f o l y a m a t o s a n n ö v e k v ő , c s ö k k e n ő erejű lehet. A j e l k ö z l ő m e c h a n i z m u s n e m c s a k az é r z e ­ l e m fajtájáról ( t a r t a l m á r ó l ) ad hírt, h a n e m a feszültség erejéről is, ami az állapot, a h e l y ­ z e t j e l e n t ő s é g é n e k m é r t é k é t fejezi ki. A z e t o l ó g u s o k a p r ó l é k o s a n föltérképezték a j e l k ö z ­ lés intenzitásának k o m m u n i k á c i ó b a n j á t s z o t t szerepét. Például a félelemérzet a z e n y h e ó v a t o s s á g t ó l a h a l á l f é l e l e m i g terjedhet, amit a j e l k ö z l ő m e c h a n i z m u s kifejezésre is j u t ­ tat. A j e l k ö z l é s intenzitása megfelelő intenzitású érzelmet indukál a v e v ő félben, ami fon­

t o s szerepet j á t s z i k v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y o z á s á b a n . L é t e z n e k digitális (minden v a g y s e m m i ) érzelmi j e l e k is ( p é l d á u l általában ilyen a m a d a r a k vészkiáltásai), a m e l y e k b e n az é r z e l e m erejének n i n c s e n k o m m u n i k a t í v s z e r e p e .

A fentiek a z érzelmi kommunikáció működésének modelljét is j e l l e m z i k . Vegyük p é l ­ d á u l a z állatok vészkiáltását. H a egy állat v e s z é l y t észlel, helyzetfelismerő m e c h a n i z m u ­ sa veszélyérzetet a k t i v á l , a m e l y k é n y s z e r í t ő e n m ű k ö d é s b e h o z z a a j e l k ö z l ő m e c h a n i z ­ m u s t (felhangzik a v é s z k i á l t á s ) . E g y i d e j ű l e g a z é r z e l e m a l k a l m a s kivitelező aktivitásra készteti az állatot. A z ö r ö k l ö t t j e l f e l i s m e r ő m e c h a n i z m u s n a k k ö s z ö n h e t ő e n a többi állat-

Á kommunikáció különböző szempontok szerinti sokféle fajtája közül a széleskörűen ismert verbális és nonverbális

kommunikáció és hasonló megkülönböztetések helyett azért

jellemeztük a kommunikáció fenti két szempont szerinti meg­

különböztetését, mert ezek a szociális kommunikáció értelmezésének kiinduló feltételei.

A közvetlen emberi szociális kommunikáció a szociális

kölcsönhatások meg­

valósításának alapvető eszköze, amelynek az általános funkciója:

a kölcsönhatásban résztvevők aktivitásának (motiváltságának,

érzelmi állapotának, maga­

tartásának, viselkedésének,

tevékenységének) befolyásolása.

ban is aktiválódik a v e s z é l y é r z e t , ami b e n n ü k is kiváltja az alkalmas aktivitást és a v é s z ­ kiáltást is. Ez a m o d e l l é r v é n y e s az e m b e r érzelmi kommunikációjára, az ö r ö k l ö t t és a t a ­ nult k o m p o n e n s e k r e egyaránt. H a a j e l a n a l ó g , akkor az érzelem intenzitását is m e g j e l e ­ níti a j e l k ö z l ő m e c h a n i z m u s , a m i a v e v ő fél érzelmi intenzitását is befolyásolja.

A z etológiai k u t a t á s o k szerint m i n d e n állat j e l k é s z l e t e öröklötten zárt, és m i n d ö s s z e 1 0 - 4 0 j e l e t (jelközlő és j e l f e l i s m e r ő m e c h a n i z m u s t ) tartalmaz. A zártság a z t jelenti, h o g y a készlet tanult j e l e k k e l n e m bővülhet. A z i d o m í t h a t ó állatok megtanulhatják nyelvi j e ­ lek felismerését és az e l v á r t n a k m e g f e l e l ő e n viselkedhetnek, de ez csak feltételes reflex, ugyanis j e l r ő l (a j e l k é s z l e t nyitottságáról) c s a k akkor beszélhetünk, h a a j e l k ö z l ő m e c h a ­ n i z m u s is elsajátítható. A papagáj és m á s állatok tanult J e l h a s z n á l ó " p r o d u k c i ó j a b i z o ­ nyítottan p s z e u d o - k o m m u n i k á c i ó . Vitatott kivétel a m a j m o k n a k m e g t a n í t o t t j e l b e s z é d . S z á m o s faj esetében lehetséges a jelspecifikáció: az öröklött j e l a t á r s a k által h a s z n á l t , részben tanult j e l l é m ó d o s u l h a t ( p é l d á u l v a n n a k ilyen madárfajok). A z állati k o m m u n i ­ káció j e l e i t kényszerpályás m e c h a n i z m u s o k m ű k ö d t e t i k : az érzelem a j e l k ö z l ő m e c h a n i z ­ m u s által k é n y s z e r ű e n kifejeződik, illetve a jelfelismerés k é n y s z e r ű e n kiváltja a m e g f e ­ lelő érzelmet. A fejlettebb fajok e s e t é b e n lehetséges az érzelmi adaptáció is: a zárt c s o ­ p o r t o k b a n élő fajok e g y e d e i ( k ü l ö n ö s e n a s z ü l ő - u t ó d viszonytól függően) a sajátos k ö r ­ n y e z e t b e n sajátos s z o k á s o k a t sajátíthatnak el és származtathatnak át. E z e k a s z o k á s o k hozzájárulnak a v i s e l k e d é s s z a b á l y o z á s á h o z , serkenthetik v a g y gátolhatják az ö r ö k l ö t t érzelmi szabályozás é r v é n y e s ü l é s é t . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n valamely érzelemfajták k o m ­ m u n i k á l á s á n a k átlagos intenzitása, e s e t l e g a g y a k o r i s á g a is szignifikánsan m e g v á l t o z i k .

2) A z e m b e r é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó j á n a k m ű k ö d é s i módja lényegét t e k i n t v e n e m k ü ­ lönbözik az állatok é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó j á t ó l . Ö n m a g u n k és gyerekeink, t a n u l ó i n k ér­

zelmi m ű k ö d é s é n e k j o b b m e g é r t é s e é r d e k é b e n célszerű ezt a m ű k ö d é s t m i n é l a l a p o s a b ­ ban ismerni és f i g y e l e m b e venni. A g e n e t i k a i l a g kódolt a n a l ó g és digitális j e l e k k ü l ö n b ­ ségéről, a z a n a l ó g j e l e k sajátságairól m á r t ö b b , m i n t n e g y e d s z á z a d a t u d u n k . (14) A z e m ­ beri é r z e l m e k k e l foglalkozó k u t a t á s o k a z o n b a n m é g n e m v é g e z t é k el a j e l e k t a r t a l m a és intenzitása közötti k ü l ö n b s é g , v a l a m i n t s z o c i á l i s funkcióik figyelembevételével a z é r z e l ­ m i k o m m u n i k á c i ó j e l r e n d s z e r é n e k teljes feltérképezését. A z érzelmi k o m m u n i k á c i ó t ú l ­ n y o m ó a n analóg j e l l e g e ( u g y a n a n n a k az érzelemfajtának az intenzitási fokozatai) m i a t t érthető, hogy a n y e l v ezernyi s z ó v a l , kifejezéssel n e v e z i m e g az é r z e l m e i n k e t (ezeket k ü ­ l ö n b ö z ő n y e l v e k e n t ö b b k u t a t ó is ö s s z e g y ű j t ö t t e ) .

Sokféle kísérlet történt elméletileg megalapozott, áttekinthető számú listák kidolgozására.

E z e k h e z az érzelmekkel foglalkozó kézikönyvekből j ó l ismert taxonomikus modellekhez k é ­ pest lényeges előrehaladást eredményeztek és kezdeményeztek Hjortsjö (15) kutatásai. E z e k a kutatások az arcizmok (újabban gesztusok, p ó z o k stb.) érzelmeket kifejező öröklött „ b e - idegzettségeit" törekszenek feltárni. Hjortsjö nyolc öröklött arckifejezést kapott (amelyek mint a kommunikáció eszközei k ü l ö n b ö z ő érzelemfajták jelközlő és jelfelismerő m e c h a n i z ­ musainak tekinthetők). Különösen fontos az a törekvése, hogy az érzelem intenzitásának ki­

fejezését is figyelembe veszi. M i n d a nyolc érzelemfajtához három intenzitási fokozatot tu­

dott definiálni. A z így kapott 2 4 arckifejezést megkísérelte az érzelmeket megnevező k ö z ­ nyelvi szavakkal jellemezni. Ezt a célt általában csak több szó felsorolásával tudta közelíte­

ni, amely szavak m a g u k is többjelentésűek. E n n e k következtében a precíz anatómiai-fizio­

lógiai kutatások eredményei bizonytalan, e l m o s ó d ó értelmezést tesznek csak lehetővé. A leg­

egyértelműbb (az F I , F 2 , F3 j e l ű ) arckifejezésekkel szemléltetve: ezek meglepetést, ijedtsé­

get, pánikot jeleznek, amelyek feltehetően a félem különböző intenzitású megnyilvánulásai.

A p r o b l é m á k n a k t ö b b e k k ö z ö t t a z a z o k a , h o g y egy k o m p l e x j e l e n s é g k ü l ö n b ö z ő „ ö s z - s z e t e v ő i " k e v e r e d n e k . N e m a l a k u l t a k m é g ki a z ö s s z e t e v ő k n e k megfelelő fogalmak k é s z ­ letei. A z érzelmi k o m m u n i k á c i ó n a k e z e k e t a z alapvető összetevőit n e m sikerült m é g m e g k ü l ö n b ö z t e t v e együtt k e z e l n i . A szociális kommunikáció összetevői k ö z ü l feltehető­

en a legfontosabbak: a szociális k o m m u n i k á c i ó (viselkedés) funkciója (célja, amit a k ö z -

l ó fél el k í v á n érni), a m o t i v á c i ó , az é r z e l e m , a z e x p r e s s z í v viselkedés (az é r z e l m i j e l k ö z ­ l é s ) , a vevő fél r e a g á l á s a . R ö v i d e n : funkció, m o t i v á c i ó , érzelem, e x p r e s s z i ó , r e a g á l á s . P é l d á u l a

bimlomkeltés

presszió, az elfogadás v a g y a z elutasítás reagálás.

A z érzelmi k o m m u n i k á c i ó k u t a t á s á v a l foglalkozók az érzelem (fajtája, intenzitása) és a z érzelemnek megfelelő e x p r e s s z i ó (fajtája, intenzitása) közötti m e g k ü l ö n b ö z t e t é s , m e g ­ feleltetés problémájának m e g o l d á s á b a n m á r kezdeti sikereket értek el. A funkció témája is e g y r e határozottabban érdekli a kutatókat. (16) A v e v ő fél szociális k o m m u n i k a t í v reagá­

l á s á n a k kutatása m é g n e m b o n t a k o z o t t ki ( m e g b í z h a t ó ismereteket j ó f o r m á n c s a k az álla­

t o k szociális v i s e l k e d é s é v e l foglalkozó k u t a t á s o k kínálnak). E z érthető, hiszen a szociális k o m m u n i k á c i ó és a k o g n i t í v k o m m u n i k á c i ó lényegi különbségének felismerése is k e z d e ­ t i stádiumban van. T o v á b b á a funkció és a reagálás az e m b e r esetében az érzelmi és a ver­

b á l i s szociális k o m m u n i k á c i ó a l a p v e t ő összetevője, közös alapja is, amelytől k ö z v e t l e n szociális k o m m u n i k á c i ó esetén elválaszthatatlanok a h a n g k é p z é s é r z e l e m k ö z v e t í t ő e s z k ö ­ z e i (hangszín, ritmus, intonáció, h a n g e r ő és hasonlók). Ezért a szociális k o m m u n i k á c i ó funkcióival és a reagálással k a p c s o l a t o s kérdésekre majd a k ö v e t k e z ő cím alatt t é r ü n k ki.

3) A z e m b e r szociális k o m m u n i k á c i ó j á n a k m ű k ö d é s i módjától eltérően a k o m p o n e n s ­ r e n d s z e r lényegesen k ü l ö n b ö z i k az állatokétól. A nevelés lehetőségeit, feladatait főleg e z e k a Különbségek adják (a nyitott k o m p o n e n s r e n d s z e r , a szabadpályás k o m p o n e n s e k , a szándékos érzelmi k o m m u n i k á c i ó , a személyiségformáló é r z e l m i a d a p t á c i ó ) .

a) A z e m b e r szociális k o m m u n i k a t í v k o m p o n e n s r e n d s z e r e az állatoktól e l t é r ő e n nyi­

tott. E z azt j e l e n t i , h o g y a z e m b e r j e l t a n u l á s r a k é p e s , vagyis n o n v e r b á l i s j e l e k k e l g a z d a ­ gíthatja a szociális k o m m u n i k á c i ó ö r ö k l ö t t jelkészletét. A k ö z v e t l e n szociális k o m m u n i ­ k á c i ó jelei p é l d á u l a k a c s i n t á s , az i g e n l ő / t a g a d ó bólintás, sokféle k é z - és t e s t m o z d u l a t M i n d e z e k e t m i n t a k ö v e t é s s e l sajátítjuk el. A p e d a g ó g i a i feladat legföljebb a leszoktatás l e h e t a közízléssel ellentétes j e l e k h a s z n á l a t á r ó l . E z e n kívül sokféle n o n v e r b á l i s j e l r e n d ­ s z e r t h a s z n á l u n k a v i s e l k e d é s segítése, s z a b á l y o z á s a é r d e k é b e n (közlekedési t á b l á k , kürt­

j e l e k és h a s o n l ó k ) . E z e k elsajátításának segítése fontos tanítási feladat. V é g ü l az e m b e r a verbális szociális k o m m u n i k á c i ó j e l r e n d s z e r é n e k készletével is r e n d e l k e z i k (erről a k ö ­ v e t k e z ő köztescím alatt lesz s z ó ) .

b) A z állatokban a s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó k o m p o n e n s e i öröklötten k é n y s z e r p á l y á s a k e z z e l s z e m b e n az e m b e r b e n szabadpályásak. E z azt jelenti, h o g y a z é r z e l m i k é s z t e t é s a s z á n d é k és az e x p r e s s z i ó , a k ö z l é s k ö z ö t t l a z á b b v a g y teljesen szabad az e g y m á s t aktivá­

ló kapcsolat. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a h e l y z e t t ő l , a céltól függően a szociális k o m m u n i k á ­ c i ó öröklött és tanult k o m p o n e n s e i n e k m ű k ö d é s e aktuálisan m ó d o s u l h a t : az aktuális tar­

t a l m ú és intenzitású k ö z l é s c s a k r é s z b e n felel m e g az öröklött, a tanult k i f e j e z é s m ó d n a k . E z e k az aktuális s p o n t á n v a g y s z á n d é k o s m ó d o s u l á s o k r ö g z ü l h e t n e k , miáltal m ó d o s u l á s ­ sal új k o m p o n e n s e k s z ü l e t h e t n e k . Vagyis n e m c s a k új j e l r e n d s z e r e k e t t a n u l h a t u n k m e g a nyitottságnak k ö s z ö n h e t ő e n , h a n e m a m e g l é v ő k o m p o n e n s e k is m ó d o s u l h a t n a k a z aktu­

ális feltételeknek m e g f e l e l ő e n , illetve a m ó d o s u l á s o k r ö g z ü l é s é v e l m ó d o s u l t k o m p o n e n ­ s e k születhetnek. A s p o n t á n é s a s z á n d é k o s m ó d o s u l á s k ö z ü l a s z á n d é k o s s á g k ü l ö n ö s fi­

g y e l m e t é r d e m e l .

c) Közismert, h o g y é r z e l m e i n k a k t u á l i s m e g n y i l v á n u l á s á t t ö b b - k e v e s e b b sikerrel s z á n ­ d é k o s a n gátolhatjuk, illetve é r z e l m e i n k t ő l eltérő tartalmú és intenzitású j e l e k e t a k t i v á l ­ hatunk. A z újabb k u t a t á s o k j e l z i k a szándékosság l e h e t ő s é g é n e k és korlátainak okait.

(17) A z é r z e l m i j e l k ö z l ő m e c h a n i z m u s b e i d e g z e t t izmai r é s z b e n s z á n d é k o s a n is m ű k ö d ­ tethetők. E z k ü l ö n ö s e n é r v é n y e s a z é r z e l m e k e t kifejező testtartásra, g e s z t u s o k r a , d e az arckifejezéseket illetően is v a n n a k l e h e t ő s é g e k a s z á n d é k o s s á g r a . M e g lehet t a n u l n i , h o g y milyen p ó z o k , g e s z t u s o k , arckifejezések m i l y e n t a r t a l m ú és intenzitású é r z e l m e t fe­

j e z n e k ki. E z e k e t a j e l e k e t s z ü k s é g s z e r i n t aktiválhatjuk. C s a k h o g y a m i n d e n n a p i t a p a s z ­ talat szerint a szociális k o m m u n i k á c i ó s z á n d é k o s érzelmi j e l e i n e k h a m i s s á g a általában

lelepleződik. A k u t a t á s o k szerint e n n e k az a m a g y a r á z a t a , h o g y az aktuális tartalmú é s in­

tenzitású é r z e l e m az e g é s z s z e r v e z e t ü n k e t „átjárja". M e g v á l t o z i k a s z e m ü n k r a g y o g á s a , a r c u n k színe, s z á n d é k o s a n n e m m ű k ö d t e t h e t ő i z m o k h o z n a k létre finom k i s v á l t o z á s o k a t és így t o v á b b . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a s z á n d é k o s é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó ö s s z k é p e e l t é r a s z á n d é k t a l a n é r z e l m i k ö z l é s ö s s z k é p é t ő l , és ezt a k ü l ö n b s é g e t öröklötten érzékelni t u d ­ j u k . E n n e k az a d o t t s á g u n k n a k a h a t é k o n y s á g a a t a p a s z t a l a t o k alapján n ö v e k e d h e t . H a ­ sonló a h e l y z e t a z é r z e l m e k aktuális elfojtásával is.

A j ó s z í n é s z e k é s az ü g y e s s z é l h á m o s o k n e m az é r z e l m i j e l k ö z l ő m e c h a n i z m u s a i k a t akarják s z á n d é k o s a n m ű k ö d t e t n i , h a n e m megfelelő m o t í v u m o k a t aktiválnak, a m e l y e k k i ­ váltják a kívánt é r z e l m e k e t , ezek p e d i g aktiválják a j e l k ö z l ő m e c h a n i z m u s o k a t . E z t n e ­ vezik átélésnek, illetve a z ü g y e s s z é l h á m o s o k r a azt s z o k á s m o n d a n i , h o g y „ m a g u k is e l ­ hiszik azt, amit m o n d a n a k " . E z a z á t m o t i v á l á s és a z ö n á t m o t i v á l á s témája, a m i n e k a p e ­ dagógiai j e l e n t ő s é g é r ő l k é s ő b b lesz s z ó .

d ) A z e m b e r é r z e l m i a p p a r á t u s á n a k a d a p t á c i ó s lehetősége és ezáltal szociális k o m m u ­ nikatív k o m p o n e n s r e n d s z e r é n e k a l a k u l á s a s z e m é l y i s é g f o r m á l ó , sőt a szociális k ö l c s ö n ­ h a t á s o k kultúráját befolyásoló lehet. A z érzelmi adaptáció nevelési s z e m p o n t b ó l r e n d k í ­ vül fontos témájáról e sorozat t ö b b írásában és k o r á b b i t a n u l m á n y a i m b a n is szó esett.

M o s t az a c é l o m , h o g y a j e l e n t a n u l m á n y r e n d s z e r é b e h e l y e z v e Buck kutatásai alapján (18) összefoglaljam a t é m á t és j e l e z z e m a n e v e l é s lehetőségeit, felelősségét és feladatait.

R é g i v i t a k é r d é s , h o g y az a l t r u i z m u s , a p r o s z o c i a l i t á s , illetve az antiszocialitás ö r ö k ­ lött-e. Tény, h o g y léteznek p r o s z o c i á l i s és antiszociális személyiségek. E z e k az ö r ö k l é s ­ n e k v a g y a s z o c i a l i z á c i ó n a k k ö s z ö n h e t ő e n váltak-e i l y e n n é ? B u c k szerint e z e k n e k a z á l ­ t a l á n o s k a t e g ó r i á k n a k m e g f e l e l ő g é n e k n i n c s e n e k . E z z e l s z e m b e n léteznek az é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó öröklött m e c h a n i z m u s a i ( k o m p o n e n s e i ) : az ö r ö m , a düh, a félelem é s s o k m á s é r z e l e m e x p r e s s z i ó j a és az e z e k n e k megfelelő r e z o n a n c i a a v e v ő félben. A z é r z e l m i a d a p t á c i ó azt j e l e n t i , h o g y a k ö z v e t l e n szociális k ö z e g é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó j á n a k d o ­ m i n á n s j e l l e m z ő j é h e z a d a p t á l ó d i k a v e v ő fél, k ü l ö n ö s e n a g y e r m e k , a fiatal é r z e l m i a p ­ p a r á t u s a . E z az a d a p t á c i ó attól függően alakul, h o g y az é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó m e l y m e ­ c h a n i z m u s a i t m i l y e n gyakorisággal m ű k ö d t e t i a szociális k ö z e g .

H a a szociális k o m m u n i k á c i ó t a r t ó s a n sivár, k ö z ö m b ö s , akkor é r z é k e t l e n n é , a s z o c i á - lissá a l a k u l h a t a s z e m é l y i s é g . K ü l ö n ö s e n s z é l s ő s é g e s e n n y i l v á n u l m e g az a d a p t á c i ó a h o s p i t a l i z á c i ó k ö z i s m e r t j e l e n s é g é b e n . H a a k i s g y e r e k e t c s a k ellátják, a g o n d o z ó k é r z e l ­ m i l e g n e m k o m m u n i k á l n a k v e l ü k ( e z l e g i n k á b b a n e v e l ő o t t h o n o k b a n fordul(t) e l ő ) , ak­

k o r az é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó öröklött m e c h a n i z m u s a i n e m aktiválódnak, n e m g y a k o r - l ó d n a b e , a m i életre s z ó l ó s z e m é l y i s é g k á r o s o d á s t , e s e t l e g klinikai esetté fajuló apátiát e r e d m é n y e z h e t . H a a szociális k o m m u n i k á c i ó szeretetet, biztonságot, k e d v e s s é g e t k ö z ­ vetít, az ilyen é r z e l m i m e c h a n i z m u s o k fognak b e g y a k o r l ó d n i és d o m i n á n s s á válni. H a ­ s o n l ó k é p p e n a félelmet keltő, d ü h ö t , r i d e g s é g e t és h a s o n l ó é r z e l m e k e t közvetítő s z o c i á ­ lis k ö z e g az e z e k n e k m e g f e l e l ő k o m p o n e n s e k e t g y a k o r o l v a ilyenné alakíthatja a s z e m é ­ lyiséget. A z a d a p t á c i ó a z o n b a n n e m ilyen egysíkú folyamat. P é l d a k é n t említem az é r d e k ­ é r v é n y e s í t ő e x p l o r á c i ó t ( e x p l o r á c i ó s a g r e s s z i ó t ) . E n n e k az a lényege, hogy az e m b e r e k , a g y e r e k e k feltárják, „kitapogatják" kivel s z e m b e n m e d d i g lehet elmenni, k i n e k m i l y e n a t ű r ő k é p e s s é g e . H a a szociális k ö z e g túlzottan e n g e d é k e n y , fékevesztetten k ö v e t e l ő d z ő , m á s o k a t k i h a s z n á l ó s z e m é l y i s é g j ö h e t létre. A z é r d e k é r v é n y e s í t ő e x p l o r á c i ó e r e d m é n y e ­ k é n t egy k i s g y e r e k is a c s a l á d fejére nőhet, r é m é v é válhat.

M i n t említettem, n e m c s a k a z e g y é n e k é r z e l m i a p p a r á t u s a a d a p t á l ó d h a t a szociális k ö ­ z e g h e z , h a n e m a csoport, a t á r s a d a l o m szociális kultúrája is k ü l ö n b ö z ő d o m i n a n c i á j ú v á alakulhat. E n n e k két s z é l s ő s é g e s példáját k ü l ö n l e g e s e n fontos pedagógiai t a n u l s á g a i m i ­ att Csányi Vilmos k ö n y v é b ő l (19) szó szerint i d é z e m : ..Rendkívül fontos fajspecifikus j e l ­ legzetessége az e m b e r i a g r e s s z i ó n a k az a tény. h o g y a tanulás és a kultúra igen nagy m é r ­ tékben m e g h a t á r o z z a g y a k o r i s á g á t és formáját. Az etnográfusok a mai társadalmak közül

a dél-amerikai y a n o m a m ó k é t tartják a legagresszívebbnek. A kis y a n o m a m o c s o p o r t o k v a d á s z a t b ó l élnek, és folyamatosan h a r c o l n a k e g y m á s ellen. A y a n o m a m o h a r c o s vad, k e g y e t l e n és agresszív. E z z e l s z e m b e n a b u s m a n o k igen szelíd n é p , g y i l k o s s á g csak el­

v é t v e fordul e l ő k ö z ö t t ü k , személyes érintkezéseikben udvariasak, ritkán agresszívek.

Eibel-Eibesfeldt ( 1 9 8 9 ) a két t á r s a d a l o m b a n élő g y e r m e k e k viselkedését és n e v e l é s i k ö ­ r ü l m é n y e i t h a s o n l í t o t t a össze. A y a n o m a m o anyák és a p á k arra tanítják g y e r m e k e i k e t , h o g y mindenfajta s é r e l m e t a z o n n a l toroljanak m e g . I d ő n k é n t összehívják a j á t s z ó g y e r e ­ k e k e t , és h a n g o s biztatással e g y m á s m e g t á m a d á s á r a , v e r e k e d é s r e késztetik ő k e t . A kicsik e l e i n t e s í r n a k , ezeket kinevetik, m e g s z é g y e n í t i k . A szülők biztatására és azért, h o g y a m e g a l á z ó h e l y z e t e t elkerüljék, egyre a k t í v a b b a n v e r e k s z e n e k kézzel, lábbal, h a r a p á s o k ­ k a l , botokkal. A r e n d k í v ü l fogékony szocializációs p e r i ó d u s b a n a gyerek m e g t a n u l j a t ű r ­ n i a fájdalmat, és m e g t a n u l b i z o n y o s agresszív viselkedésmintákat. A b u z d í t á s , a dicsé­

r e t révén a z a g r e s s z í v v i s e l k e d é s a legfontosabb é r t é k m é r ő v é válik s z á m á r a .

A b u s m a n t á r s a d a l o m b a n a szülők é p p e n e l l e n k e z ő l e g v i s e l k e d n e k . A v e r e k e d ő g y e r e ­ k e k e t szétválasztják, m e g f e d d i k , kibékülésre biztatják, így az e g y ü t t m ű k ö d ő , e n g e d é k e n y v i s e l k e d é s m i n t á z a t válik s z á m u k r a értékessé. T e r m é s z e t e s e n m i n d k é t v i s e l k e d é s f o r m a k i f e j l ő d é s é n e k m e g v a n a m a g a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i gyökere. A v a d á s z y a n o m a m ó k a bra­

z i l ő s e r d ő k b e n n a g y p o p u l á c i ó s n y o m á s alatt élnek, s z ű k ö s e k az ő s e r d ő k b e n k i h a s z n á l ­ h a t ó erőforrások. A b u s m a n o k is s z e g é n y e s területen élnek, d e a n é p e s s é g ritka, és csak k ö z ö s t e v é k e n y s é g e t k í v á n ó n ö v é n y á p o l á s s a l tudják m a g u k a t fenntartani.

E két s z é l s ő s é g e s p é l d a azt mutatja, h o g y a z agresszió e g y e s formái, gyakorisága, m e g ­ j e l e n é s i m ó d j a tanult m i n t á z a t o k o n alapszik, bár biológiai t é n y e z ő i m i n d k é t esetben

a d o t t a k . "

Ha az olvasó belegondol a szociális kommunikáció öröklött alapjairól összefoglalt is­

meretekbe, az érzelmi apparátus adaptációjának lehetőségeibe, következményeibe, felte­

hetően sejteni kezdi az pozitív és negatív irányú személyiségfejlődés okait, és bizonyára szembesül a család, az iskola, a társadalom félelmetesen nagy szocializációs, nevelési fe­

lelősségével. Talán e néhány oldalnyi ismertetés is elegendő annak belátásához, hogy az eredményesebb nevelés érdekében az érzelmi kommunikáció szerepének, az érzelmi ap­

parátus adaptációjának alapos ismerete a jövőben igen nagy szolgálatot tehet a szemé­

lyiségfejlődés eredményes segítése érdekében.

Verbális s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó

A verbális s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó s z ó b e l i ( k ö z v e t l e n ) v a g y írásbeli (közvetett) lehet.

M i v e l ez a t a n u l m á n y a k ö z v e t l e n szociális k o m m u n i k á c i ó v a l foglalkozik, a t o v á b b i a k ­ b a n félreértés n é l k ü l h a s z n á l h a t ó a „ s z ó b e l i k o m m u n i k á c i ó " kifejezés. A szóbeli k o m m u ­ n i k á c i ó a n o n v e r b á l i s s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó kiegészítője: az utóbbi ö n á l l ó m ű k ö d é s r e is képes, e z z e l s z e m b e n a szóbeli k o m m u n i k á c i ó b a n elválaszthatatlanul j e l e n van az öröklött, illetve a t a n u l t n o n v e r b á l i s s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó is. 1) É r d e m e s tudatosítani, h o g y mit j e l e n t a „ k i e g é s z í t é s " , 2 ) m i l y e n a kétféle e s z k ö z r e n d s z e r közötti összefüggés!

3) A z t is láthattuk, h o g y j e l e n l e g k i a l a k u l ó b a n v a n a szociális k o m m u n i k á c i ó k o m p o n e n ­ sei és az a k t i v á l ó d á s u k által m e g v a l ó s u l ó v i s e l k e d é s (közlés, r e a g á l á s ) közötti v i s z o n y fi­

g y e l e m b e v é t e l e . 4 ) T o v á b b á j e l e z t e m , h o g y a szociális k o m m u n i k á c i ó funkcióinak kér­

d é s é r e majd a s z ó b e l i k o m m u n i k á c i ó v a l k a p c s o l a t b a n kerül sor.

1) M i v e l a s z o c i á l i s k o m m u n i k á c i ó a b e f o l y á s o l á s , a b e f o l y á s o l h a t ó s á g k é p e s s é g e , e s z k ö z e , a s z ó b e l i e s z k ö z ö k k é r d é s e k , e l v á r á s o k , k é r é s e k , felszólítások, d ö n t é s r e , cselek­

v é s r e k é s z t e t ő k ö z l é s e k , viszonykifejező é s - f o r m á l ó m i n ő s í t é s e k formájában nyilvánul­

n a k meg. A n y e l v g y a k o r l a t i l a g korlátlan l e h e t ő s é g e k e t kínál m i n d e n s z ó b a j ö h e t ő szoci­

ális k ö l c s ö n h a t á s kifejezésére, m ű k ö d t e t é s é r e . N e m c s a k a t á r s a d a l o m által kidolgozott, felhalmozott k i f e j e z é s k é s z l e t r e n d k í v ü l i g a z d a g s á g á v a l , a z e g y e s e m b e r által elsajátított

készlet relatív g a z d a g s á g á v a l e g é s z ü l ki a nonverbális szociális k o m m u n i k á c i ó e s z k ö z ­ r e n d s z e r e , h a n e m azáltal is, h o g y a m e g l é v ő készletből az aktuális h e l y z e t n e k m e g f e l e l ő új k o m p o n e n s e k e t g e n e r á l h a t u n k gyakorlatilag korlátlan s z á m b a n . A z új k o m p o n e n s e k tárolódhatnak, h a s z n á l a t u k során m á s o k elsajátíthatják, m á s o k t ó l ezeket m e g t a n u l h a t j u k ; elterjedhetnek, vagyis a t á r s a d a l m i k é s z l e t is folyamatosan változhat, g y a r a p o d h a t . E z z e l a gazdagsággal, v á l t o z a t o s s á g g a l , g e n e r á l h a t ó s á g g a l és gyors v á l t o z é k o n y s á g g a l egészíti ki a s z ó b e l i k o m m u n i k á c i ó a n o n v e r b á l i s k o m m u n i k á c i ó korlátozott (bár a z á l l a t o k é h o z képest v á l t o z a t o s ) lehetőségeit. A szóbeli kommunikáció hatékonysága nagymértékben függ a komponenskészlet gazdagságától és az új komponenseket generáló készség fejlett­

ségtől. A spontán szocializáció mellett a szándékos nevelés, ezen belül az iskolai nevelés sokat tehet a szóbeli szociális kommunikáció komponenskészletének gazdagodásáért.

A s z ó b e l i s é g a fenti m e n n y i s é g i g a z d a g o d á s és v á l t o z é k o n y s á g mellett m i n ő s é g i l e g is új lehetőségeket teremtett. A z é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó az itt és m o s t aktuális h e l y z e t e k k e ­ zelésére a l k a l m a s . A szóbeli k o m m u n i k á c i ó kiléphet a j e l e n időből, a j ö v ő b e n i b e f o l y á ­ solás lehetőségét is megoldja, m i á l t a l a térbeli korlátok is áttörhetőkké váltak. T o v á b b á a szociális helyzeteket, a v i s e l k e d é s t , a szociális kapcsolatokat, k ö t ő d é s e k e t és m a g á t a személyt m i n ő s í t ő ( e l i s m e r ő , b í r á l ó ) szóbeli k o m m u n i k á c i ó a szociális t á r s a d a l m i s z o ­ kásrend, kultúra fenntartásának, á p o l á s á n a k és á t s z á r m a z t a t á s á n a k lehetőségét is m e g t e ­ remtette. A szándékos nevelés hozzájárulhat ahhoz, hogy a szóbeli kommunikációnak ezeket az eszközeit a neveltek elsajátítsák, hogy a helyzetnek minél jobban megfelelő komponensek megválasztásának és generálásának készsége optimális szintre fejlődjön.

V é g ü l említést é r d e m e l a z a k ö v e t k e z m é n y is, h o g y a k ö z l e m é n y j e l e n t ő s é g é t , f o n t o s ­ ságát, súlyát, k o m o l y s á g á t n e m c s a k a közlés intenzitásával lehet kifejezni ( p é l d á u l a hangerő fokozásával), h a n e m a k ö z l e n d ő tartalmak információinak, h í r é r t é k é n e k m e g v á ­ lasztásával is ( p é l d á u l halk, m o n o t o n h a n g h o r d o z á s s a l is lehet rendkívül m e g r á z ó , esetleg végzetes cselekvést kiváltó információt közölni). M i n t m i n d e n lehetőséggel, ezzel is v i s z - sza lehet élni, és n e v e l t e t é s ü n k t ő l is függően akarva-akaratlan, gyakran fölöslegesen, ér­

telmetlenül v i s s z a is élünk vele. S z a v a k k a l nyűjük e g y m á s idegeit, csökkentjük m á s o k és ö n m a g u n k életminőségét. A nevelés fontos feladata a szóbeli szociális kommunikáció po­

zitív használatának gyakorlása és korlátlan lehetőségeinek, veszélyeinek megismertetése.

2) A szóbeli k o m m u n i k á c i ó e l v á l a s z t h a t a t l a n az é r z e l m i k o m m u n i k á c i ó t ó t . A k ö z l ő fél motivációját ( h e l y z e t é r t é k e l é s é t , v i s z o n y u l á s á t , m e g g y ő z ő d é s é t , hitét, előítéletét, s z á n ­ dékát stb.) k ö z v e t í t ő é r z e l m e , h a n g u l a t a ö n k é n t e l e n ü l m e g n y i l v á n u l öröklött és t a n u l t j e l ­ közlő m e c h a n i z m u s a i által. T o v á b b á az é r z e l m e k kifejezésre j u t n a k a h a n g h o r d o z á s b a n és befolyásolják a kifejezések m e g v á l a s z t á s á t , generálását is. A m o t i v á c i ó , a z é r z e l e m együtt j e l e n i k m e g a z e x p r e s s z i ó b a n és a szóbeli k ö z l é s b e n . A szóbeli szociális k o m m u ­ nikáció k é n y s z e r ű e n e n é g y ö s s z e t e v ő b ő l s z e r v e z ő d i k . A t e r m é s z e t e s szóbeli k ö z l é s k ü ­ lönböző m é r t é k b e n felel m e g a z e l ő z ő h á r o m ö s s z e t e v ő n e k . E b b e n az esetben a m e g f e ­ lelés m é r t é k e a s z ó b e l i kifejezések készletétől, a kiválasztás, a generálás k é s z s é g é t ő l és aktuális sikerétől függ. A k ö z l ő fél a s z á m o t t e v ő eltérést érzékelheti (ha a v i s s z a c s a t o l ó ö n é r t é k e l ő k é s z s é g e k i a l a k u l t ) és új kifejezésekkel p r ó b á l k o z h a t , esetleg e l n é z é s t k é r h e t az alkalmatlan s z ó h a s z n á l a t é r t . A k i b e n e z a v i s s z a c s a t o l ó ö n é r t é k e l é s kialakulatlan, n e m érzékeli o t r o m b a s á g á t . Ebből nyilvánvaló, hogy a motivációinknak, az érzelmeinknek, az expresszióinknak megfelelő, önértékeléssel működő szóbeli közlés hosszú szocializációs, tanulási folyamat eredménye. Ennélfogva szándékos szocializációval, neveléssel segíthe­

tő az optimális működés elsajátítása.

A szóbeli szociális k o m m u n i k á c i ó ö s s z e t e v ő i közötti megfelelés h i á n y a s z á n d é k o s is lehet. E n n e k kétféle o k a l e h e t s é g e s . A m o t i v á c i ó , az é r z e l e m , az e x p r e s s z i ó leplezése, ezektől eltérő, a v e v ő fél é r d e k e i t n e m sértő, azt f i g y e l e m b e v e v ő szóbeli k ö z l é s s e l . H a h i s z ü n k abban, h o g y a v e v ő fél é r d e k e i t szolgáljuk, ez a m o t i v á c i ó t u l a j d o n k é p p e n b i z o ­ n y o s m é r t é k ű ö n á t m o t i v á l á s , a m i n e k k ö v e t k e z t é b e n k ö z l é s ü n k h i h e t ő , m e g g y ő z ő lehet.

Ennek tudatában az a nevelés feladata, hogy a szándéktalan vagy szándékos leplezés sze­

repet megértsék neveltjeink, hogy tudatában legyenek: ez az eszköz csak a vevő fél érde­

keben es kivételes esetekben használható, és csak akkor lehet eredményes, ha szilárdan hisszük, hogy közlésünk a vevő fél érdekeit szolgálja.

A vevő fél érdekeit f i g y e l m e n kívül h a g y ó , azt s é r t ő szándékos félrevezetés ( h a z u g s á g b e c s a p á s , csalás és h a s o n l ó k ) e r e d m é n y e z i a természetellenes szóbeli kommunikációt A s z á n d é k o s s á g r ó l k o r á b b a n m á r volt szó. Láthattuk, h o g y az érzelmi k o m m u n i k á c i ó s z á n ­ d é k o s m ű k ö d t e t é s é r e v a n l e h e t ő s é g . E z általában lelepleződik. K ü l ö n ö s e n é r v é n y e s ez a s z ó b e l i k o m m u n i k á c i ó r a . A s z ó b e l i közléstől eltérő m o t i v á c i ó , é r z e l e m e x p r e s s z i ó i a ál­

t a l á b a n leleplezi a m e g n e m felelést. Ilyen esetben általában az e x p r e s s z i ó a m e g g y ő ­ z ő b b . A z e r e d m é n y e s ö n á t m o t i v á l á s e b b e n az esetben s z e r e n c s é r e igen n e h é z m i v e l a m e g n e m felelést a félrevezetés s z á n d é k o s s á g a e l l e n t m o n d á s s á változtatja. A h i s z é k e n y ­ s é g k i h a s z n á l á s a azért lehet e r e d m é n y e s , m e r t látszólag a v e v ő fél érdekeiről v a n szó A h i s z é k e n y s é g a k ö z l é s t a r t a l m á n a k , a k ö z -

l ő fél érdekeinek é r t e l m e z é s i , m e g í t é l é s i

k é p t e l e n s é g é b ő l , az ö n é r t é k e l é s fejletlen- A

szóbeli kommunikáció

s é g é b ő l táplálkozik. A nevelés feladata,

hatékonysága nagymértékben

hogy meggyőződéssé váljon: a szándékos

függ a komponenskészlet

felrevezetés (hazugság, csalás stb.) termé-

gazdagságától és az

komponenseket generáló készséQ

nagy a valószínűsége; vegso soron az ilyen

fejlettségtől

jvjietisegioi.

Spontán

vábbáaz,

hogy

hiszékenység-

™

™™ mellett a szándékos

gel szembeni védettség kialakulását

ívelés, ezen belül az iskolai

3) Az érzelem és az e x p r e s s z i ó m e g k ü -

nevelés sokat tehet a szóbeli

lönböztetésének és a k ö z ö t t ü k lévő ö s s z e -

szociális kommunikáció

függés feltárásának p r o b l é m á i r ó l , a kutatá-

komponenskészletének

s o k előrehaladásáról m á r ismerkedhetett az

gazdagodásáért.

o l v a s ó . Említettem, h o g y a m o t i v á c i ó és az é r z e l e m közötti k ü l ö n b s é g és a közöttük lé¬

v ő viszony tisztázásában n i n c s e n előrehaladás. M o s t a szociális viselkedés (kölcsönhatás k o m m u n i k á c i ó ) belső feltételeiről lesz szó. Pedagógiai szempontból e n n e k azért van k i ­ e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g e , mert a n e v e l é s n e k v é g e r e d m é n y b e n az a célja, h o g y ezeknek a bel­

s ő felteteleknek a létrejöttét segítse. A klasszikus v i s e l k e d é s t u d o m á n y az állatok az e m b e r e s z elheto megnyilvánulásait, vagyis a viselkedését t a n u l m á n y o z z a . A m i létrehozza az ak­

tuális viselkedéseket, vagyis a m i n e k k ö s z ö n h e t ő e n a viselkedés m e g v a l ó s u l h a t a n n a k ku­

tatásától elhatárolta m a g á t . E n n e k megfelelően kialakított egy viselkedési fogalomrend­

szert: mindent az észlelhető m e g n y i l v á n u l á s o k nyelvén törekedett leírni. A z etológia a m o ­ d e m pszichológia visszatért a v i s e l k e d é s t u d o m á n y előtti megközelítéshez: a p s z i c h i k u m a személyiség összetevőinek, szerveződésének, m ű k ö d é s é n e k kutatásához. Megkísérelte en­

n e k fogalomrendszerét felhasználni, korszerűsíteni, az új e r e d m é n y e k n e k megfelelő termi­

nológiát kialakítani. M i v e l a s z e m é l y i s é g k o m p o n e n s e i , m ű k ö d é s e és viselkedése e g y m á s feltételei, napjainkban a fogalomrendszerek átjárhatatlanná, áttekinthetetlenné váltak Sajátos m ó d o n , a z e t o l ó g i a i s z e m l é l e t m ó d t ó l eltérően E i b e l - E i b e s f e l d t a szociális k o m m u n i k á c i ó t e g y é r t e l m ű e n a v i s e l k e d é s f o g a l o m r e n d s z e r é v e l kezeli: k o m m u n i k á c i ó s aktusról, stratégiáról, rítusról, szertartásról értekezik. (20) E n n e k n y i l v á n v a l ó a n a z lehet a z oka, h o g y az állatok k o m m u n i k a t í v viselkedése és a n n a k k o m p o n e n s e i r e h a s z n á l t

„ m e c h a n i z m u s " f o g a l m á v a l a z e m b e r i k o m m u n i k á c i ó b e l s ő feltételeit n e m lehet leírni A s z o c i á l p s z i c h o l ó g u s o k a b e l s ő feltételek felől k ö z e l í t e n e k a szociális v i s e l k e d é s h e z k o m m u n i k á c i ó h o z , d e ezt egyetlen komponensfajtával, a szociális készség fogalmával kezelik, mindenfajta k o m p o n e n s t e b b e g y ö m ö s z ö l n e k bele. H a m á s kifejezések is előfor-

dúlnak ( p é l d á u l a „ k é p e s s é g " ) , a z o k a s z i n o n i m á k s z e r e p é t j á t s s z á k . (21) A szociális k o m m u n i k á c i ó k o m p o n e n s e i n e k fő fajtái: m e c h a n i z m u s o k (öröklöttek), s z o k á s o k , m i n ­ ták, k é s z s é g e k , ismeretek. M a g á t a szociális k o m m u n i k á c i ó t m i n t a szociális k ö l c s ö n h a ­ tások, v i s e l k e d é s b e l s ő feltételét k é p e s s é g n e k n e v e z z ü k , a m e l y szervezi, kivitelezi a s z o ­ ciális k o m m u n i k á c i ó t m i n t viselkedést. A szociális k o m m u n i k á c i ó m e c h a n i z m u s a i v a l már i s m e r k e d t ü n k . M o s t a tanult k o m p o n e n s f a j t á k r a v e s s ü n k tekintetet. P e d a g ó g i a i s z e m p o n t b ó l azért s z ü k s é g e s a szociális szokásokat, m i n t á k a t k é s z s é g e k e t és i s m e r e t e k e t m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , m e r t az elsajátítás feltételei, módjai l é n y e g e s e n k ü l ö n b ö z ő e k . ( A t o ­ v á b b i a k b a n a szociális k o m m u n i k á c i ó t ó l e l v o n a t k o z t a t v a , á l t a l á n o s a b b a n f o g a l m a z u n k . )

A szociális szokások olyan összetett tanult k o m p o n e n s e k , amelyek megfelelő szociális k ö z e g b e n szándéktalanul aktiválódnak, amelyekben a felismerés, az érdekértékelés, a d ö n ­ tés, a kivitelezésre késztetés és a kivitelezés egymást kiváltó egységgé épültek össze. Va­

gyis a g y a k r a n ismétlődő h e l y z e t n e k megfelelő specifikus viselkedés teljes folyamatát s z a ­ bályozzák. A fejlettebb állatfajok a z öröklött kényszerpályás m e c h a n i z m u s o k mellett tanult kény szerpályás m e c h a n i z m u s o k k a l , szokásokkal valósítják m e g viselkedésüket. A z e m b e ­ ri szokások a b b a n k ü l ö n b ö z n e k a z állatok szokásaitól, h o g y tudatosulhatnak, ezáltal a z ak­

tuális kivitelezés leállítható. A klasszikus behaviorista p s z i c h o l ó g i a állatokon végzett t a n u ­ lási kísérletei lényegében a s z o k á s o k elsajátítási folyamatainak, szabályainak a m e g i s m e ­ rését szolgálták. Érthető, h o g y e n n e k n y o m á n az e m b e r r e v o n a t k o z ó kutatásokban is s o k évtizeden át központi szerepet j á t s z o t t a k a szokások. A nevelés alapvető céljává és felada­

tává vált a szoktatás, a j ó s z o k á s o k kialakítása, a r o s s z szokások lebontása. A klasszikus b e h a v i o r i z m u s kimerülése, h á t t é r b e szorulása, a manipulálástól, az alattvalóvá neveléstől való félelem a szoktatást m i n t pedagógiai feladatot kiszorította a nevelés elméletéből és gyakorlatából. E z súlyos károkat okozott és o k o z a felnövekvő generációk fejlődésében.

A szociális szokások hasonló helyzetekben mindig hasonlóan megvalósuló magatartás, viselkedés eredményeként alakulnak ki. A szoktatás ennélfogva hasonló helyzetekben ha­

sonló viselkedés, magatartás következetes elvárását jelenti, az elvárásnak megfelelő ma­

gatartás megerősítésével, az eltérő magatartás helyesbítésével (kivételes esetekben elma­

rasztalásával). Az emberek, a tanulók a következetlen, kiszámíthatatlan, rendetlen szoci­

ális közegben nem érzik magukat biztonságban, otthonosan. A pozitív szokások kialaku­

lásának, gyarapodásának optimális szociális közege a szociális lét kedvező feltétele is.

A szociális minták ( p s z i c h i k u s m o d e l l e k ) a m a g a t a r t á s tanult „tervrajzai", a m e l y e k a m e g f e l e l ő h e l y z e t e k b e n v a g y b e l s ő késztetésre e l ő h í v ó d n a k és a kivitelezést a k é p z e t alapján s z a b á l y o z z á k . M á s s z ó v a l a szociális m i n t á k m á s o k szociális v i s e l k e d é s é n e k , m a g a t a r t á s á n a k v i z u á l i s l e k é p e z é s e i , „ d i n a m i k u s k é p z e t e i " , a m e l y e k m i n t e g y tervrajz­

k é n t szolgálják a m e g f e l e l ő v i s e l k e d é s m e g v a l ó s u l á s á t . A szociális m i n t á k a t szociális k ö l c s ö n h a t á s o k , m á s o k v i s e l k e d é s é n e k észlelésével, m e g f i g y e l é s é v e l (utánzással) sajátít­

j u k el. A szociális t a n u l á s e l m é l e t p é l d a s z e r ű kísérletekkel tárta fel a szociális m i n t á k el­

sajátításának, m ű k ö d é s é n e k , v i s e l k e d é s b e n j á t s z o t t s z e r e p é n e k szabályait. (22) A z u t á ­ n o z h a t ó sikeres agresszív, a n t i s z o c i á l i s , illetve proszociális v i s e l k e d é s látványa m e g n ö ­ veli a gyerekek, az iskolás k o r ú a k antiszociális, illetve p r o s z o c i á l i s v i s e l k e d é s é n e k v a l ó ­ színűségét. A t t ó l függően, h o g y a szociális m i n t á k k é s z l e t e m i l y e n a r á n y b a n t a r t a l m a z antiszociális és p r o s z o c i á l i s m i n t á k a t , a s z e m é l y i s é g antiszociális v a g y p r o s z o c i á l i s v i ­ s e l k e d é s é n e k v a l ó s z í n ű s é g e g y a k o r i b b . K ü l ö n ö s e n v o n a t k o z i k e z a g y e r e k e k r e , a s e r d ü ­ lőkre, a fejletlen s z e m é l y i s é g e k r e . A kialakult, szilárd s z e m é l y i s é g e k értékrendjével e l ­ lentétes p o z i t í v v a g y negatív m i n t á k k e v é s s é befolyásolják a viselkedést.

A szociális minták elsajátításához nincsen szükség a megfelelő magatartás tényleges elvégzésére, annak pozitív/negatív megerősítésére, mint a szokások esetében. Elegendő a látvány észlelése, amelynek tárolásával létrejön a szociális mintaként működő dinamikus képzet. A szokásokat a megfelelő specifikus helyzet észlelése aktiválja. Ezzel szemben a minták kötetlenebbek, sokféle külső/belső hatásra aktiválódhatnak, hasznosulhatnak.

A szociális készségek olyan (egyszerű, összetett, illetve k o m p l e x ) tanult p s z i c h i k u s k o m p o n e n s e k , amelyek specifikus célú, t a r t a l m ú szociális viselkedés kivitelezésében m ű ­ k ö d n e k k ö z r e . Például a r ö p l a b d á z á s specifikus s z a b á l y o k n a k megfelelő e g y ü t t m ű k ö d é s i é s versengési k é s z s é g e k n e k k ö s z ö n h e t ő e n folyik. A k é s z s é g e k e t valamely á l t a l á n o s a b b v i s e l k e d é s folyamata aktiválja, eltérően a s z o k á s o k t ó l , amelyek m ű k ö d é s é t a szociális h e l y z e t váltja k i , illetve a p s z i c h i k u s m i n t á k t ó l , a m e l y e k n e k a felidéződése k é s z t e t a m e g ­ v a l ó s í t á s r a . ( P é l d á u l a helyesírás m i n t k o m p l e x k é s z s é g g o n d o l a t a i n k írásbeli k ö z l é s é n e k f o l y a m a t a által aktiválódik, a folyamat e g y e s m o z z a n a t a i h o z z á k m ű k ö d é s b e a k é s z s é g m e g f e l e l ő e l e m e i t ) . E g y s z ó v a l a k é s z s é g e k n e k n i n c s e n e k specifikus kiváltó m o t í v u m a i k e z é r t sokféle célú, motivációjú v i s e l k e d é s b e n aktiválódhatnak. A szociális k é s z s é g e k ö n ­ m a g u k b a n v é v e értékfüggetlen p s z i c h i k u s k o m p o n e n s e k , a viselkedés „technikai e l e m e i " .

A fenti é r t e l e m b e n vett szociális k é s z s é g e k s z á m a sok ezerre tehető, a m e l y e k b ő l az e g y e s személyek s o k s z á z z a l r e n d e l k e z n e k . A szociális viselkedés e r e d m é n y e s s é g e , h a ­ t é k o n y s á g a n a g y m é r t é k b e n függ a szociális k é s z s é g e k k é s z l e t é n e k g a z d a g s á g á t ó l . M i n é l g a z d a g a b b ez a készlet, a n n á l n a g y o b b a z esély arra, h o g y az aktuális helyzet m e g o l d á ­ s á t h a t é k o n y a n segítő k é s z s é g e k aktiválódjanak. A szociális k é s z s é g e k m a m é g t ú l n y o ­ m ó a n a s p o n t á n szocializáció t e r m é k e i . E b b ő l k ö v e t k e z ő e n az a szociális k ö z e g , a m e l y ­ b e n felnövünk, élünk, d ö n t ő m é r t é k b e n m e g h a t á r o z z a , h o g y milyen és m e n n y i k é s z s é g ­ g e l rendelkezünk. M i n é l s z ű k e b b , z á r t a b b a k ö z ö s s é g , a n n á l k i s e b b és a c s o p o r t r a j e l l e m ­ z ő b b a szociális k é s z s é g e k k é s z l e t e . A z ilyen k ö z e g b e n felnövő e m b e r e k szociális v i s e l ­ k e d é s e m á s k ö z ö s s é g e k b e n é l ő , illetve á l t a l á n o s a b b a n szocializált e m b e r e k k e l a l a c s o n y h a t é k o n y s á g ú , diszfunkcionális.

A szociális készségek (sajátosságaikból következően) szándékos gyakoroltatással is fejleszthetők, eltérően a szociális szokásoktól és mintáktól, amelyek elsajátításához tény­

leges vagy szimulált specifikus szociális helyzetek szükségesek. A nevelés feladata nyil­

vánvalóan az, hogy elősegítse a szociális készségek készletének gyarapodását, különös gondot fordítva a leginkább fontosnak minősülőkre. Ez az általános szándékos nevelési feladat három részfeladatra bontható: A sok ezer szociális készség közül a legfontosabb

néhány tucatnyi kiválasztása és kiemelt fejlesztési feladatként kezelése. A szociális közeg olyanná alakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ezáltal kialakulásuk lehetővé válik. A készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása.

K ü l ö n b ö z ő elméleti és gyakorlati m e g f o n t o l á s o k alapján száznál t ö b b szociális k é s z ­ s é g g e l foglalkozik a n e m z e t k ö z i s z a k i r o d a l o m . E l m é l e t i l e g és gyakorlatilag m e g a l a p o ­ z o t t célú k i v á l a s z t á s r a a p e d a g ó g i a e d d i g m é g n e m fordított kellő gondot. P e d i g a s z e m é ­ lyiségfejlesztés s z e m p o n t j á b ó l n a g y s z ü k s é g l e n n e arra, h o g y ismerjük a legfontosabbnak m i n ő s í t h e t ő n é h á n y t u c a t n y i szociális k é s z s é g e t , a m i m a m á r n e m r e m é n y t e l e n feladat. E p r o b l é m a k e z e l é s é b e n a szociális v i s e l k e d é s , a szociális k o m m u n i k á c i ó funkcióinak fel­

t á r á s a segíthet (lásd a 4 . p o n t o t ) .

A szociális ismeretek a z e g y é n - e g y é n , e g y é n - c s o p o r t , a c s o p o r t - c s o p o r t , c s o p o r t - t á r ­ s a d a l o m , t á r s a d a l o m - t á r s a d a l o m közötti k ö l c s ö n h a t á s o k leképezését, m e g é r t é s é t , é r t e l ­ m e z é s é t m e g v a l ó s í t ó p s z i c h i k u s k o m p o n e n s e k , a m e l y e k lehetővé teszik a szociális h e l y ­ z e t e k felismerését, a z újszerű, a b o n y o l u l t h e l y z e t e k m e g o l d á s á t a z e l ő z e t e s e l g o n d o l á s , t e r v e z é s , t o v á b b á a folyamat, a h a t á s e l e m z é s e által. A hajlamok, az attitűdök, a s z o k á ­ s o k , a minták, a k é s z s é g e k a tapasztalati szintű v i s e l k e d é s k o m p o n e n s e i . A z ismeretek le­

h e t ő v é teszik, h o g y a z újszerű, b o n y o l u l t h e l y z e t e k e t e l ő z e t e s e n gondolati ( s z i m u l a t í v ) szinten, vagyis a p r ó b á l k o z á s o k m i n i m a l i z á l á s á v a l oldjuk m e g . Mivel a szociális rend­

szerek egyre bonyolultabbá válnak, a szociális ismereteknek is egyre nagyobb szerepe van és lesz a szociális kölcsönhatások eredményességében. A szociális ismeretek azon­

ban önmagukban mit sem érnek a többi szociális komponensfajta készletei nélkül.

4 ) M i n t e m l í t e t t e m , a szociális k ö l c s ö n h a t á s , v i s e l k e d é s ( a m e l y t ú l n y o m ó a n a szociá­

lis k o m m u n i k á c i ó által v a l ó s u l m e g ) a l a p f u n k c i ó i n a k i s m e r e t é r e azért van szükség, mert

ez t e n n é lehetővé, h o g y a n e v e l é s a z alapvető célokra k o n c e n t r á l h a s s o n , h o g y a r e n d k í ­ vül g a z d a g e s z k ö z r e n d s z e r b e n eligazodjon. Sajnos a kutatások m é g t á v o l á l l n a k attól, hogy az alapfunkciók és a részfunkciók rendszerét feltárják. E b b ő l a z k ö v e t k e z i k , h o g y a k ü l ö n b ö z ő k e z d e m é n y e z é s e k , indirekt m e g k ö z e l í t é s e k felhasználásával k é n y t e l e n v a ­ gyok egy összeállítást kreálni, a m i n e k m i n d ö s s z e az a szerepe, h o g y fölhívja a figyelmet a k u t a t á s o k e l v é g z é s é n e k fontosságára, v a l a m i n t az, h o g y a m í g m e g a l a p o z o t t a b b r e n d ­ szer n e m létezik, a p e d a g ó g i á n a k legyen valamiféle kapaszkodója.

A t é m a k e v é s i s m e r t e t é s e k ö z ü l gyakorlati s z e m p o n t b ó l Eibel-Ebesfeldt r e n d s z e r ér­

d e m e l figyelmet. (23) N é g y alapfunkciót ismertet, a m e l y e k k ö z ü l az egyik k é t k ü l ö n á l l ó alapfunkciónak is t e k i n t h e t ő :

a) A szociális k a p c s o l a t o k k e z d e m é n y e z é s e , létrehozása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése. E n n e k s z á m o s részfunkciója közül ilyeneket sorol fel: ü d v ö z l é s , m e g k e d v e l - tetés, s z e x u á l i s k e z d e m é n y e z é s , flörtölés, udvarlás, j á t é k k e z d e m é n y e z é s , s z i m p á t i a - d e ­ m o n s t r á l á s , k ö t ő d é s e r ő s í t é s , konfliktuskezelés és h a s o n l ó k .

b) A szociális r a n g s o r k é p z é s e , á p o l á s a , v é d e l m e . Részfunkciók: „ b e h ó d o l t a t á s é s b e - h ó d o l á s " , t e k i n t é l y - d e m o n s t r á c i ó , g o n d o s k o d á s , az alárendeltek v é d e l m e stb.

c) C s o p o r t k é p z é s , a c s o p o r t m ű k ö d t e t é s e , a c s o p o r t k o h é z i ó ápolása, a c s o p o r t k o n f l i k ­ tusok k e z e l é s e , a c s o p o r t t a g o k és a c s o p o r t v é d e l m e .

d) H a r c ( v e r s e n g ő é r d e k é r v é n y e s í t é s ) : k i h í v á s , e r ő d e m o n s t r á c i ó , blöff, t á m a d á s , v é d e ­ kezés, m e n e k ü l é s , b é k ü l é s , a l á r e n d e l é s , b e h ó d o l á s , e n g e d e l m e s s é g és h a s o n l ó k .

e) Szociális t a n u l á s és t a n í t á s : é r d e k é r v é n y e s í t ő exploráció, u t á n z á s , biztatás, n e v e l é ­ si é r d e k é r v é n y e s í t é s ( e l v á r á s , k ö v e t e l é s ) , dicséret, elmarasztalás, d e m o n s t r á c i ó stb.

B e l á t h a t ó , h o g y öt a l a p v e t ő funkcióról van szó. A részfunkciók m á r k ü l ö n b ö z ő j e l l e g ű d o l g o k ( e z e k e t a s z e r z ő s t r a t é g i á k n a k n e v e z i ) , d e az is sejthető, h o g y m i n d e z t á v o l v a n a funkciórendszer feltárásától. K ö z i s m e r t , h o g y D a r w i n h a t a l a p e m ó c i ó t e m e l t ki ( ö r ö m , harag, s z o m o r ú s á g , m e g l e p e t é s , undor, félelem). A k é s ő b b i t ö r e k v é s e k s e m j u t o t t a k lé­

n y e g e s e n eltérő e r e d m é n y r e . L á t h a t t u k , h o g y Hjortsjö az é r z e l m i e x p r e s s z i ó n y o l c a l a p ­ típusát tárta föl. F e l t é t e l e z h e t ő , h o g y az a l a p e m ó c i ó k és az a l a p v e t ő e x p r e s s z i ó k a l a p ­ funkciókat szolgálnak. E n n e k a z ö s s z e f ü g g é s n e k a kutatásáról n e m találtam k ö z l e m é n y t . T o v á b b á k é r d é s , h o g y a segítő, a z e g y ü t t m ű k ö d ő , a vezető, a v e r s e n g ő viselkedés, a m e l y a k ö v e t k e z ő f o r r á s t a n u l m á n y t á r g y a ( A szociális k é p e s s é g e k r e n d s z e r e és fejlesztése), alapfunkciónak m i n ő s í t h e t ő - e . E z e k egyikét, a h a r c o t (a v e r s e n g ő v i s e l k e d é s t ) , m i n t lát­

tuk, Eibel-Ebesfeldt az a l a p f u n k c i ó k k ö z é sorolta. M i n d e z e k é r t e l m é b e n p e d a g ó g i a i s z e m p o n t b ó l a z a l á b b i h a t alapfunkciót c é l s z e r ű figyelembe v e n n i ( a m í g a k u t a t á s o k n e m j u t n a k előbbre a t é m a f e l t á r á s á b a n ) .

a ) Viszonyulás-tisztázás. V i s z o n y u l á s a i n k attraktívek, s e m l e g e s e k , averzívek lehetnek.

L é t e z n e k öröklött attraktív m o t í v u m a i n k (például illat, e m b e r i arc) és averzív m o t í v u m a ­ ink ( p é l d á u l b ű z ) . A tanult attitűdök, m e g g y ő z ő d é s e k is v i s z o n y u l á s a i n k a t h a t á r o z z á k m e g . A v i s z o n y l á s t az ö r ö m , a k ö z ö m b ö s s é g és az u n d o r a l a p e m ó c i ó j a és a n e k i k m e g f e ­ lelő e x p r e s s z i ó fejezi ki, a m i n e k t e r m é s z e t e s e n sokféle v á l t o z a t a é s fokozata létezik.

M i n d e z a szociális v i s z o n y u l á s o k r a is é r v é n y e s . A szociális viselkedés, a szociális kom­

munikáció alapfunkciója a szociális viszonyulás tisztázása: saját viszonyulásunk közlé­

se, a másik fél viszonyulásának megismerése. E funkció szolgálatának gazdag eszköztá­

ra van, amely a tudatosult tapasztalat, a szakirodalom, a szociális készségfejlesztő gya­

korlatokból összegyűjthető és a nevelés szolgálatába állítható.

b ) Érdekérvényesítés. A létezés a l a p v e t ő feltétele az é r d e k é r v é n y e s í t é s . E r e n d k í v ü l k o m p l e x funkció a k ö v e t k e z ő n é g y alapfunkció által é r v é n y e s ü l a k ö v e t k e z ő forrástanul¬

m á n y b a n i s m e r t e t e n d ő é r d e k é r v é n y e s í t ő m ó d o k , a szociális k é p e s s é g e k által (segítés, e g y ü t t m ű k ö d é s , v e z e t é s , v e r s e n g é s ) .

c) Kapcsolatkezelés. E z a funkció a k a p c s o l a t k e z d e m é n y e z é s é n e k , kiépítésének, á p o ­ lásának, h e l y r e á l l í t á s á n a k , a s z e m é l y e s konfliktusok k e z e l é s é n e k , a kapcsolat f e l s z á m o -