6 Ü N N E P KEDD, 1 9 9 7 . A U G . 19.
• Beszélgetés Makk Ferenc történészprofesszorral
Ami Istvánnak sikerült, az előtte senkinek
Csak visszatekintve nyilvánvaló, hogy a ko- rabeli magyarok legte- hetségesebb vezetői az első évezred fordulóján jól döntöttek. Géza feje- delem és Szent István tetteit nem teóriák, el- vek, koncepciók vezé- nyelték, hanem a konk- rét helyzetek kényszeré- ben a megmaradás kö- vetelményei. S miközben tűzzel és vassal, vérrel és erőszakkal rákény- szerítették népükre a nyugati Európa mintájá- nak követését, elkezdték és jelentős mértékben előrevitték a teljes társa- dalmi átalakulás és az európai integráció folya- matát - a magyarság fi- zetett. Nagy ára volt a megmaradás választott útjának.
Makk Ferenc történész- professzor (JATE) azt vallja:
az integráció akkori és mai folyamataiban párhuzamokat sejtetni - legfeljebb újság- íróknak szabad; a történész bizonyítható tényekkel dol- gozik. Megegyeztünk: bíz- zuk az olvasóra, hogy a ma- gyarság megismert múltjá- nak és megtapasztalt jelené- nek tényeiből miféle követ- keztetésekre ragadtatja ma- gát.
9 Ha nem haragszik ér- le, néhány történelmiet- lennek nevezett, „mi lett volna, ha..."-típusú kér- dést sem kerülnék ki. Itt van mindjárt, hogy mi lett volna, ha kialakulhatnak a magyarság törzseinek államai?
- Tudjuk, hogy a X. szá- zad közepe táján jelentősen megerősödött a törzsi szepa- ratizmus és a nagyobb tör- zsek elindultak az önálló ál- lamiság kialakulása útján.
Kristó Gyula professzor mu- tatta ezt ki. Ha ez bekövetke- zik, tehát 8-10 magyar törzsi állam alakul ki a Kárpát-me- dencében, a magyarság menthetetlenül széthullik és megsemmisül. Géza fejede- lem érdeme, hogy ezt felis- merte és hathatósan szembe- szállt e folyamattal. Több törzsi államkezdeményt vert szét és kényszerített a saját hatalma alá Nyugat-Magyar- országon.
• Szerencsénk volt, mert újból akadt egy nagy for- mátumú vezér, aki válsá- gos helyzetben sikeres uralkodónak bizonyult?
- Fogalmazhatunk így is.
És akkor azt is mondhatjuk, hogy Levedia óta folyamato- san szerencsénk volt. Hiszen minden nagyobb trauma után előállt egy tehetséges vezér, aki képes volt újjászervezni népét és létrehozni a törzsek szövetségét. Ilyen trauma volt a megtelepedés Levediá- ban, ahol Levedi fővajdaként helyreállította a törzsszövet- séget. Majd a besenyőktől el- szenvedett vereség után, Etelközben a teljes politikai struktúra újjászervezését Ál- mos végezte el* s amikor a besenyők és a bolgárok táma- dásai elől tovább kényszerül- tek menekülni eleink, akkor Árpád lett a vezér. Három hónapig tartott a beköltözés, nem akármilyen terepen ve- rekedték át magukat, nagy emberáldozattal. S ezután következett az egész törzsi rendszer újjászervezése, a törzsi szövetség létrehozása, amely az egységes politikai rendszert, a népet összetartó kohéziós erőt j e l e n t e t t e .
Csak megjegyzem: egyálta- lán nem minden népnek si- került itt hont foglalni! A l i . században például a bese- nyők is be akartak jönni a K á r p á t - m e d e n c é b e , hazát akartak maguknak szerezni, de a magyar királyok ezt fegyverrel megakadályozták.
9 Géza fejedelem éppen ezer évvel évvel ezelőtt halt meg - miután meg- tette a sorsdöntő lépést: a német mainzi érsek által felszentelt tértíőpüspök őt magát és egész családját is megkeresztelte. De mi- ért kellett Gézának püs- pök? Kereszténység?
- Éppen száz év történetét kérdezi. Nos, a sikeres hon- foglalás és az ún. nomád ál- lam, vagy törzsszövetség ki- alakítása után a magyarok a Kárpát-medencében ott foly- tatták, ahol Etelközben abba- hagyták, vagyis újra indultak a kalandozások.
• A szó azt fejezi ki, mintha a kíváncsi magya- rok afféle turistautakat tettek volna Nyugat-Eu- rópában.
- Igaza van, túl szép ez a kifejezés arra a vandál pusz- tításra, rablásra, öldöklésre, amit eleink gyakoroltak. A szó valódi értelmében had- ban álltak Európával. Há- romnegyed évszázadig dúl- tak, pusztítottak a náluk sok- kal fejlettebb, magas kultúrá- jú országokban, és a zsák- mány jelentős részeként em- berek ezreit hurcolták haza.
A foglyokat vagy eladták rabszolgának, vagy saját szol- gálatukba kényszerftették.
Európa népei érthetően felet- tébb gyűlölték elődeinket.
• Ehhez képest végül is befogadták őket. Ki akar- ta az integrációt? Európa országai vagy a magya- rok?
- Egyértelműen mindkét fél érdeke volt. Európa orszá-
gai semmit sem akartak job- ban, mint azt, hogy a magya- rok hagyjanak fel a „kalan- dozásokkal", szűnjön meg a templomok felégetése, a fal- vak elpusztítása, a rablás és gyilkolás. Ám az imájuk -
„a magyarok nyilaitól ments meg, Urunk minket" - , az óhajuk az egy dolog; fonto-
sabb, hogy a korabeli forrá- sokból tudjuk: összefogásra készültek a magyarok ellen.
Ebből a szempontból részlet- kérdés, hogy melyik nagyha- talom és milyen koalfció semmisítette volna meg a magyarokat. A spanyolorszá- gi mór kalifa például 955 elején Cordobában tárgyalt a német - akkor még király - Ottó követével, s kijelentet- te: „a magyarok népét meg kell semmisíteni!" Augsburg jött, s nem a német-arab
összefogás, de hát ez a té- mánk szempontjából mind- egy. Ezúttal ugyanis nem- csak néhány törzs, hanem a törzsszövetségi erők szen- vedtek igen súlyos vereséget.
A magyarok féltek. Augsburg után azt írja a kortárs cremo- nai püspök: az Ottótól el- szenvedett vereség óta a ma- gyarok mukkanni sem mer- nek! S aztán jött a bizánci veszedelem, a Száváig értek a légiók, miután a magyarok 970-ben vereséget szenved- tek Bizánctól a Balkánon.
972-ben, 17 évvel Augsburg után Géza elküldi követeit I.
Ottó császárhoz, hogy térítő- papokat kéljenek tőle. A ma- gyarok történetében ekkor, a bizánci veszedelem árnyéká- ban kezdődött a nyugati ori- entáció, ekkor indultunk el
„hivatalosan" az integráció útján.
9 Az augsburgi győzelem után miért nem támadott Ottó?
- Ismét óriási szerencsénk volt: Ottó 962-ig azzal volt elfoglalva, hogy belső erőit megszilárdítsa, megszerezze Itáliát, a császári koronát és a szláv - cseh, lengyel - terü- letek felé kiterjessze hatal- mát. Szokás mondani: ha nem lett volna Mohamed, nem lett volna Nagy Károly sem, hiszen a Karoling biro- dalom jelentős mértékben annak köszönheti létrejöttét, hogy az arabokat egyesült erővel kellett legyőzniük...
Nos, azt szoktam mondani, ha nem lett válna Árpád, nem lett volna I. Nagy Ottó sem. A német centralizáció nagyrészt a magyarok tá- madásainak kivédése érdeké- ben jött létre, Ottó 962-ben német-római császár lett. De
972-ben a magyar kérdés nem volt már olyan érdekes, hiszen 17 éve „nyugton vol- tak". 972-ben azonban nem- csak ezt látta Ottó, hanem a bizánci fenyegetést is. A Kárpát-medence évszázado- kig Eris almája volt a két nagyhatalom - német és bi- zánci - között. A bizánci ex- panzió német hatalmi érde- keket fenyegetett Pannóniá- ban. Amikor Ottó elküldte a mainzi érsek által felszentelt Sankt Gallen-i Brúnót a ma- gyarokhoz térítópüspöknek, majd egy év múlva, 973-ban Quedlinburgban megtörtént a teljes kiegyezés, létrejött a politikai szövetség Géza fe- j e d e l e m m e l , akkor ez azt eredményezte, hogy a Kár- pát-medence a német politi- kai-hatalmi érdekszféra ré- sze lett.
• Vajon hogyan történ- hetett, hogy a magyarok országa megmaradhatott önálló, független állam- nak? Kerülhetett volna akár a német császárság, akár Bizánc szoros füg- gőségébe, de bármelyik fegyveresen is megsem-
misíthette volna.
- Ez rettentő bonyolult kérdés. Mindenesetre a ma- gyar királyoknak mindvégig nagyon észnél kellett lenni- ük, a két nagyhatalom között - egészen Bizánc bukásáig, III. Béla koráig - ügyesen kellett lavírozniuk. Fel kel- lett használni a geopolitikai helyzet előnyeit és figyelem- be venni a mindenkori, konkrét nemzetközi erővi- szonyokat. Géza nagy jelen- tőségű lépései után elmélet- ben István is válaszút elé ke- rült: akár a bizánci orientá- ciót is választhatta volna. Ne felejtsük el: Oroszország 988-ban az ortodoxiára tért át; a horvát fejedelem - akit véletlenül szintén Istvánnak hívtak - Bizánchoz fordult a királyi címért és jelvényekért a X. század végén.
9 Lehet azt mondani, hogy István tudta: a kele- ti Bizánc helyett továbbra is a fejlettebb Nyugat felé kell tartani?
- Nem szabad elfelejteni, hogy eleink döntései nem koncepciózus elvek és nagy
teóriák által meghatározott döntések voltak, hanem a mindenkori konkrét viszo- nyokból következtek. Azt Ist- ván nem láthatta, hogy dön- tése azért is helyes, mert progresszív! Gondoljuk meg, annak idején senki sem tudta előre, hogy a fejlett kultúrájú római világba a germánok Keletről a pogány szabadsá- got hozzák; s a római szolga- ság és a keleti szabadság ke- veredéséből hosszú fejlődés révén létrejön a hűbériség, majd a rendiség. A l i . szá- zadban az egyház indítja a szabadságküzdelmeket, s ez lesz a minta - a nemeseknek, a városoknak, a jobbágyok- nak. Keleten mindez hiány- zik. A Kárpátoktól keletre a középkorban nincs szabad város, nincs nemesi és polgá- ri rend, nincs szabad paraszt, nincs humanizmus és rene- szánsz, de még reformáció sincs. Géza és István ezt elő- re természetesen nem tudhat- ta. De István reálisan felmér- te: ekkor már olyan szorosak voltak a Nyugathoz fűződő szálak, hogy biztonságosabb és ésszerűbb volt kitartani a német szövetség és a nyugati kereszténység mellett. Kato- nai szövetséget is csak német partnerétól, rokonától várha- tott. Azt is láthatta, hogy or- szágában nem elég egyetlen püspök a térítéshez, mert a nép többsége pogány marad és az ellene támad. Tudhatta azt is, ha a pápához fordul, nem haragudhat meg rá a császár sem, hiszen nevelője volt a pápa. És ha Szilveszter pápa önálló érsekséghez se- gíti őt Esztergomban, ez azt is jelenti: önálló marad az országa, s nem kerül veszé- lyesen szoros függőségbe a német birodalomtól. Ez az egyensúlyi játék, lavlrozás a hatalmasok között egyértel- műen a független államisá- gért és a megmaradásért folyt. A siker István tehetsé-
ge, rátermettsége mellett an- nak is köszönhető, hogy sze- rencsére volt idő: két embe- röltő kellett a rendszerváltás- hoz, Géza és István ideje. És az eredmény - vagyis a sike- res honfoglalás után a sike- res rendszerváltás, illetve a független államiság megte-
remtése és megtartása - a konkrét aktuális helyzetnek is köszönhető: a német csá- szár, meg a pápa tudta, ha küldenek szeretetet és koro- nát, akkor a magyarok nem lesznek többé vad, barbár hordák, hanem olyanok, mint ők. Aki elfogadja a szimbó- lumrendszert, az a táborhoz tartozik. Másrészt ha nem ők, akkor a bizánciak külde- nek a magyaroknak koronát.
Harmadrészt: nem kell azt hinni, hogy a nyugati támo- gatás, az integráció folyama- ta - ingyen volt. Meg kellett fizetni kifelé is a segítség
árát, lásd például a német lo- vagok jussát, területben, ja- vakban, funkciókban. Az- után meg kellett fizetni belül:
az integrációs folyamat felté- teleként át kellett esni a hosszas, fájdalmas társadal- mi, politikai, morális átala- kuláson. Nagy ár volt. De ami Istvánnak sikerűit, az előtte senkinek, s utána is csak keveseknek. Az összes környező nép a szomszéd- ságban függőségben élt, a magyaroknak pedig végül is a pápa és a német császár tá- mogatásával önálló, függet- len államuk lett.
9 Beszéljünk még az ár- ról! Nem lehet ráfogni az akkori rendszerváltó elit- re, hogy szociális érzé- kenysége lett volna!
- Hát azt nem. Minden fönt, a hierarchia csúcsán kezdődött, a dolgok ott dől- tek el, s a népet követésre k é n y s z e r f t e t t é k ! A minta nyugati volt, s a magyarok hosszú évszázadokig semmi- ből sem érzékelhették a min- dennapi életükben, hogy ura- ik az ő érdekükben cseleked- tek volna. A történet ugyanis alapvetően arról szólt: ho- gyan lesz a nomád szabadok társadalmából a szolgák tár- sadalma. Miként süllyesztik le a szabadok óriási többsé- gét, hogy dolgozzon az urak számára. A magyarok a sza- badságukkal, a hitviláguk- kal, egész addigi életmódjuk feladásával fizettek. Nem ön- »
ként! A nép tömegei egyálta- lán nem akarták a változást, ellenükre történt; ezt jelzik a pogánylázadások is. Miért is szeretné bárki, aki azt csinál,
amit akar, hogy egyszer csak számára sérelmes módon - és minden vonatkozásban - szabályozzák az életét? Va- sárnap menjen templomba - vadászat helyett? Pénteken böjtöljön, pedig éppen pom- pás vadat ejtett? Nem temet- kezhet úgy, mint addig, nem lehet több felesége, viszont dolgozik és adózik? Miért?
A keresztény egyház és a ke- resztény államszervezet lé- nyegében a XI. század végé- re teljesen kiépült. Ennél sokkal nehezebb volt az új társadalom létrehozása: a magyar társadalom, amely Szent István alatt a szabadok társadalma volt, a XII. szá- zad végére 90 százalékban szolgákból állott. A rend- szerváltás nyomán a szabad- ság világát felváltotta a szol- gaság világa. De ez lett a ké- sőbbifejlődés alapja.
9 Mikor dőlt el, hogy István útja a sikeres út?
- Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy a történe- ti tudatunkban a maga súlyá- val, jelentőségével szerepel-e a tény, hogy tudniillik István legyőzte Koppány vezért.
Pedig nagy volt a tét, hiszen Koppány mindent meg akart semmisíteni, amit addig Gé- za teremtett, és vissza kívánt térni a régi útra. Ezért a nagyfejedelmi trónra tört, feleségül akarta venni Sarol- tot és meg akarta ölni Ist- vánt. A veresége 997-ben sorsdöntő volt: bebizonyoso- dott, hogy a Kárpát-medence nyugati felében a pogány törzsi világot nem lehet res- taurálni. De Koppány leveré- se után is a régi világ híve volt a Kárpát-medence keleti fele. István idejében, Gyula, Keán, Ajtony és mások leve- rése nyomán dőlt el, hogy az egész magvarság elindul az új úton. Es 1030-ban, II.
Konrád óriási erejű támadá- sának visszaverésekor bebi- zonyosodott, hogy István nemcsak létrehozta a nyugati mintájú államszervezetet, a szuverén királyságot és meg- honosította a keresztény kul- túrát - hanem meg is tudja mindezt védeni.
9 Lehet-e évszámhoz kötni a magyarság euró- pai integrációját?
- Ez vitatott kérdés. Szá- mosan vannak, akik szerint a magyar államalapítás, az in- tegráció szempontjából leg- fontosabb dátum 995-996, István házassága a bajor Gi- zellával. Kétségtelen, hogy rendkívüli a dinasztikus há- zasságok j e l e n t ő s é g e az egész középkorban: katonai, politikai, erkölcsi szövetsé- get jelentett. Véleményem szerint 972-973 is fontos dá- tum: akkor indult el a ma- gyarság az integráció felé, s ez egy folyamat, amelynek igen lényeges állomása a há- zasság, betetőzése pedig a koronázás. Istvánt 1000-
1001 fordulóján püspökei pápai áldással keresztény ki- rállyá koronázták; ez üzene- tet tartalmazott befelé és ki- felé szólóan egyaránt: Euró- pa két hatalmassága, a pápa és a császár befogadták őt és országát Európa keresztény népeinek közösségébe. Ide- gen - német és pápai - segít- ség nélkül, saját erőből erre nem kerülhetett volna sor. A magyarok Levediában is Eu- rópában voltak - földrajzi ér- telemben; de civilizációs, kulturális értelemben végleg Szent István idején csatla- koztak Európához.
Sulyok Erzsébet
