T A N U L M Á N Y O K
B A L L É R E N D R E
N A G Y L Á S Z L Ó É L E T M Ű V É N E K B E L S Ő Ö S S Z E F Ü G G É S E I Lucien GOLDMANN „A jelentéssel bíró struktúra fogalma a kultúra történeté- ben" című tanulmányában két alapelvet állapít meg, amelyeknek — szerinte — szabályozniuk kell a történelmi és társadalmi tudománnyal foglalkozó minden
munkát. Ezek a következők:
a) M i n d e n emberi t é n y egy bizonyos s z á m ú általános jelentéssel bíró s t r u k t ú r á b a illeszkedik bele, s csak ezeknek a megvilágítása teszi lehetővé, h o g y a t é n y é k o b j e k t í v t e r m é s z e t é t és jelen- t é s é t m e g i s m e r j ü k .
b) A h h o z , h o g y a realitásból k i e m e l j ü k a t é n y e k e g y c s o p o r t j á t (amely e g y ilyen jelentéssel b í r ó s t r u k t ú r á t képez), „és h o g y az empirikus t é n y e k e n belül elválasszuk a lényegest az eset- legestől, elengedhetetlen az, h o g y ezeket a m é g kellően n e m i s m e r t t é n y e k e t olyan másik, á t - f o g ó b b s t r u k t ú r á b a illesszük bele, a m e l y a z o k a t összefogja anélkül, h o g y u g y a n a k k o r e g y pilla- n a t r a is elfelejtenénk, h o g y a kiindulópontról szerzett ideiglenes ismeretek — p o n t o s a n o l y a n m é r t é k b e n , a h o g y a n ezek egy szélesebb s t r u k t ú r a egyik elemét a l k o t j á k — a l e g f o n t o s a b b t á m a s z p o n t o k ahhoz, h o g y m e g é r t s ü k az u t ó b b i t . "1
A nézőpont és indokolása
E két szempont figyelembevételével kíséreljük meg a továbbiakban áttekin- teni NAGY LÁSZLÓ munkásságát. Nem a szó klasszikus értelmében vett struktura- lista elemzés módszerét alkalmazzuk, hanem a különböző összefüggések feltárá- sának segítségével fejtjük ki mondanivalónkat. LENIN mondta: „Aki az általá- nos kérdések előzetes megoldása nélkül részletkérdésekhez nyúl, az lépten-nyo- mon, anélkül, hogy maga is tudná, beleütközik ezekbe az általános kérdésekbe."2 A szélesebb és szűkebb hatósugarú összefüggések, rendszerek, az egész és a rész kölcsönös kapcsolatait kíséreljük meg feltárni NAGY LÁSZLÓ életművében, mert ezzel a részek, az egyes művek is teljesebb fényt kapnak.
Ennek a nézőpontnak az alkalmazása NAGY LÁSZLÓ munkásságának vizsgála- tánál különösen termékenynek tűnik három okból. Egyrészt éppen az egész életmű rendszere, összefüggései, egysége és ellentmondásai voltak a legvitatot- tabb ak. Másrészt NAGY LÁSZLÓ maga is egyre tudatosabban törekedett munkás- ságában bizonyos rendszerek kidolgozására. Harmadsorban pedig az előzővel összefüggésben egyes művei többnyire egy nagyobb, átfogóbb rendszer részeként értékelhetők csak helyesen.
*
1 LUCIEK GOLDMANN: A jelentéssel bíró s t r u k t ú r a fogalma a k u l t ú r a t ö r t é n e t é b e n . Helikon, 1968. 1. sz. 92.
2 VÖ. KTJBAKIN, NOVIKOVA: A rendszerelemzés a-nevelési p r o b l é m á k v i z s g á l a t á b a n . Szovetsz- k a j a P e d a g o g i k a , 1970. 10. sz. 96—106.
Az életmű egységéről és ellentmondásairól röviddel NAGY LÁSZLÓ halála után
B A R A N Y A I E R Z S É B E T a k ö v e t k e z ő k e t í r t a :
£r „A részletkérdések tisztázásának sürgőssége és vélt kötelessége, hogy az ilyen irányú kutatásban mintát adjon és irányt mutasson, sokszor elterelték a kérdé- seknek nagyobb egységekben való megvilágításától. Ez az összefoglalásra való törekvés éppen most jelentkezik, amikor szempontjai mindinkább közelednek nevelési szempontokhoz; s érdeklődését nagyrészben nevelési kérdések tartják fogva. Ilyen módon elérkezett átfogóbb nevelési kérdések tisztázásához, amiből ugyan nem fejlődött ki határozott rendszer, annak ellenére, hogy vizsgálódásá- nak nagyobb részben, sőt túlnyomó részben lélektani szempontjuk volt. Ez a lélektani szempont azonban termékeny volt a pedagógiára, mert impulzust adott nagy nevelési kérdés-összességek megközelítésére."3
«S BARANYAI ERZSÉBET t e h á t ú g y véli, h o g y NAGY LÁSZLÓ t ö r e k e d e t t u g y a n bizonyos — lélektani — szintézisre, de életművének tulajdonképpen nincs egy- séges rendszere. Ezzel szemben DOMOKOS LÁSZLÓNÉ — BARANYAI ERzsÉBETtel csaknem egyidőben — a következőket írta: „Vizsgálódásainak egész vonalán tekintetét egy strukturális belső hálózatra: a fejlődés egymásutánjára függesz- tette, és a jelenségeket annak megvilágításában rendezte, értelmezte."4
Egy későbbi tanulmányában még konkrétabban ír DOMOKOS LÁSZLÓNÉ erről a belső hálózatról: NAGY LÁSZLÓ „nem írja le egyszerűen a jelenségeket, hanem keresi ezek mélyebb jelentését, és keresi összefüggésüket a teljés fejlődés-folya- mattal . . . A gyermeki fejlődés rétegződésében NAGY LÁSZLÓ a részletjelenségek belső összefüggését, jelentésvonatkozását látta meg, tehát egy jelentésösszefüg- gés jellegzetes belső szerkezetét, a gyermeki magatartásformák belső strukturá- lis fokozatait, fejlődésrendjét és értelmét."5
; DOMOKOS LÁSZLÓNÉ e l s ő s o r b a n a l é l e k t a n i s t r u k t ú r á k r ó l ír. K E M É N Y G Á B O R
ennél szélesebb rendszert lát jelleriizőnek: „Nagy László az életet a maga egészé- ben nézte, kutatásainak végső értelme mindig valami szociális cél volt'. . ., célja mindig szintétikus, összefogó, mindig az egész ember megvilágítása, s nemzeti vonatkozásban az egész magyarság sorskérdése érdekli."6
'• Ennyi is elegendő talán annak indoklására, hogy NAGY LÁSZLÓ életművének értékelésekor az egésznek és a részeknek a viszonya az egyik legfontosabb és leg- vitatottabb kérdés.
*
Ez azonban nemcsak valami kívülről alkalmazott, utólagos vizsgálódási szem- pont. NAGY LÁSZLÓ maga is tudatosan törekedett arra, hogy munkásságában a részek szerves egységbe illeszkedjenek, s egyre szélesebb struktúrákhoz kíván eljutni ezek nyomán. Csak néhány példát említünk erre az életmű különböző korszakaiból.
Első nagyobb önálló kötetében, a Fejezetek a gyermekrajzok lélektanából című tanulmányában (1905) célját abban látta, hogy „a gyermekrajzok fejlődését összekösse az egész gyermek fejlődésével, s a gyermekrajzokat a gyermek általá- nos fejlődése szempontjából tárgyalja."7
3 BARANYAI ERZSÉBET: N a g y László m u n k á s s á g á n a k n e v e l é s t u d o m á n y i e r e d m é n y e i . S z e g e d , 1932. 14.
4 DOMOKOS LÁSZLÓNÉ: N a g y László jelentősége a p e d a g ó g i á b a n . Á „ N a g y László e m l é k é r e "
c. k ö t e t b e n . Bp. 1932. 42.
5 DOMOKOS LÁSZLÓNÉ: AZ Ú j Iskola szellemi ú t v o n a l a . A J ö v ő Ú t j a i n , 1935/36. 148—149.
6 KEMÉNY GÁBOK: E g y m a g y a r k u l t ú r p e d a g ó g u s . N a g y László é l e t m ű v e . B p . 1943. 137.
7 NAGY LÁSZLÓ: F e j e z e t e k a g y e r m e k r a j z o k lélektanából. B p . 1905. 8.
I
A gyermek érdeklődésének kutatásával ismét egy nagyobb összefüggést kívánt feltárni. „A gyermek érzelemvilágából jelenleg az érdeklődést választottam kuta- tásom és művem tárgyául — írta A gyermek érdeklődésének lélektana című, egyik legjelentősebb művében (1908) —, mert az egyik legáltalánosabb jelen- sége a gyermek szubjektív életének. A gyermek érzelmei az érdeklődésen keresz- tül jutnak külső kifejezésre. Ez az a kapu, amelyen át a gyermeki lélek szubjek- tív mozgalmai a külvilágra kerülnek, s viszont, amelyen át az ő belsejéhez férkőzhetünk."8
A háború és a gyermek lelke (1915) című t a n u l m á n y á n a k s u m m á z á s á t a k ö v e t k e z ő k é p p e n fogal- m a z t a meg: „ T a r t s u k szem előtt, h o g y az erkölcsi erők és érzelmek nem elszigetelten, h a n e m e g y m á s b a f o g ó d o t t a n , e g y m á s r a kölcsönösen h a t v a m ű k ö d n e k . Az erkölcsi nevelés fő elve legyen t e h á t az összes erkölcsi tényezőkre k i h a t ó egységes képzés."9 (
A kölcsönös egymásra hatás törvénye a gyermek lelki fejlődésében című munkájá- ban (1919) azért foglalkozott a konvergenciával, mert ,,az összes fejlődési tör- vények közül a konvergencia törvényének van leginkább összefoglaló értéke, amelynek alapján a többi fejlődéstani törvények is megfejthetők . . . ha sikerül a fejlődés jelenségeit és tételeit a konvergencia törvényének alapján, mint egy- séges alapon fejteni meg, úgy ebből levezethetjük az egységes alaptörvényt is."10
Ez a törekvés egyre szélesebb struktúrák, összefüggések feltárására magyarázza a „pedagógiai biológia" szintézisét is pályája vége felé: „A pedagógiai biológia tárgya a gyermek egész személyiségének egyetemesen összefoglaló és egységes vizsgálata . . . A gyereket és az ifjút, mint egységes egészet fogja fel. Biológiai hajlamaikat, lelki motívumaikat, természeti és társadalmi környezetük viszo- nyait kölcsönös egymásra hatásuk szerint vizsgálja. A pedagógiai biológia nem mellőzi a lelki és természeti élet részfunkciójának vizsgálatát, de viszonyítja azo- kat egymáshoz és az egészhez úgy, hogy az egész vizsgálatából az egész egyénnek egységes képe származzék . . . Á pedagógiai biológia az egyes vizsgálatokból törekszik az egyéni típusok és az individuális fejlődés általános és típusos jelen- ségeinek a megállapítására."11
Végezetül csak utalunk NAGY LÁSZLÓnak egy 1929-es hozzászólására a kísér- leti pszichológia művelőinek bécsi kongresszusán. A 7—19 évesek emlékezetének és gondolkozásának fejlődésével kapcsolatban a következő megállapítást teszi:
,,Az emlékezet fejlődése a lélek egész struktúrájának a fejlődésétől függ."12
*
Harmadik megállapításunkat — azt, hogy NAGY LÁSZLÓ művei csak összefüg- géseikbe ágyazya, rendszereik feltárásával értékelhetők helyesen — bármelyik tanulmányának elemzésével igazolhatjuk. Ragadjuk ki példának A gyermek lelki fejlődésének egyik fő törvénye című tanulmányát (A Gyermek 1919. 1—3. számában
A kölcsönös egymásra hatás törvénye a gyermek lelki fejlődéséb en címmel jelent meg)
8 NAGY LÁSZLÓ: A gyermek érdeklődésének lélektana. B p . 1908. 1.
9 NAGY LÁSZLÓ: A h á b o r ú és a gyermek lelke. (Adatok a gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez.) Bp. 1915. 142—143.
1 0 NAGY LÁSZLÓ: A kölcsönös e g y m á s r a h a t á s t ö r v é n y e a g y e r m e k lelki fejlődésében. A Gyer- m e k , 1919. 1—3., 3., 5.
11 NAGY LÁSZLÓ: Pedagógiai biológia. A G y e r m e k , 1928. K ü l ö n l e n y o m a t , 1929.
12 L. NAGY: Experimentelle U n t e r s u c h u n g e n über die E n t w i c k l u n g der Gedachtnissen u n d Denkíormen d e r K n a b e n u n d Mádchen zwischen 7—19 J a h r e n . 1929. Bericht ü b e r den X I . Kongress . . . 120. (Az idézet s a j á t fordításom.)
H a a t a n u l m á n y t ö n m a g á b a n kíséreljük m e g élemezni, a n é l k ü l , h o g y szélesebb ö s s z e f ü g g é s e k b e á g y a z n á n k , téves megállapításokra j u t n á n k . Már az első részben e g y par excettence pszichológiai p r o b l é m a f e l v e t é s t t a l á l u n k : az egyéni h a j l a m o k n a k és a külső h a t á s o k n a k a szerepét, e g y m á s r a h a t á s á n a k a v i z s g á l a t á t t ű z i ki célul. Az egész m u n k a s o r á n látszólag n e m lép túl WiUiam STERN konvergencia elméletén, b á r NAGY LÁSZLÓ a külső, főként nevelési és o k t a t á s i h a t á s o k a t k í v á n j a elemezni és megsokszorozni a — kétségtelenül a l a p v e t ő k n e k t a r t o t t — belső t é n y e z ő k f i g y e l e m b e - vételével. E n n e k a célnak az é r d e k é b e n dolgozza lel és h a s o n l í t j a össze a h á b o r ú v a l k a p c s o l a t o s (gyermekek és f e l n ő t t e k körében v é g z e t t ) felmérések e r e d m é n y e i t , és k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n le a z értelmi és erkölcsi nevelés s z á m á r a . F e j l ő d é s t a n i tételeiben a z u t á n a külső t é n y e z ő k h a t á s á t mégis a h a j l a m o k t ó l teszi f ü g g ő v é : „ M i n d e n külső inger a n n y i v a l i n k á b b képes pedagógiai h a t á s t f e j t e n i ki, minél i n k á b b képes az összes h a j l a m o k a t e g y ü t t - és e l l e n m ű k ö d é s r e k é s z t e t n i , v a g y i s minél i n k á b b t u d j a az egész személy összes h a j l a m a i t f o g l a l k o z t a t n i . "1 3
Ha ezt a tanulmányt önmagában elemezzük, NAGY LÁSZLÓÍ aligha értékelhet- nénk másképp és többre egy kétségtelenül kiemelkedő pedagógusnál, aki a kor nemzetközileg legjelentősebb pszichológiai kérdéseit boncolgatja, de lényegében nem lép túl William STERN és KERSCHENSTEINER idevonatkozó tételein. Valójá- ban azonban ebből az egyetlen munkából is kibontható mindaz, ami N a g y László munkásságát oly jelentőssé teszi, ha megkíséreljük feltárni a mű össze- függéseit.
Először is utalnunk kell arra, hogy a tanulmány megírása idején — az egyik lábjegyzet szerint 1918 októberében fejezte be — NAGY LÁSZLÓÍ nemcsak, sőt nem is elsősorban a konvergencia kérdései foglalkoztatták! A munkát szerves időbeli és tartalmi egységben kell látnunk a forradalmak hatására kibontakozó lázas tevékenységével, nagy beszédével 1918 decemberében („hitem szerint a mi eszméink teljesen illenek a mai korba, amely bizonyára nagy igazságokért foly- tat véres küzdelmet"),1 4 a magyar közoktatásügy és a nevelőképzés megreformá- lására irányuló térveivel. Az elméleti, lélektani kérdések közül ebben az időszak- ban elsősorban a gyermeki személyiség megfigyelése és formálása, a gyermekek tipikus különbségeinek a figyelembevétele, az erkölcsi nevelés kérdései foglalkoz- tatják, s nagy lelkesedéssel segíti az Új Iskola munkáját.
A tanulmány külső összefüggéseit tehát a következőképpen ábrázolhatjuk:
A m a g y a r k ö z o k t a t á s ü g y r e f o r m j a
Erkölcsi nevelés
Tanulói személyiség fejlesztése Az Ü j Iskola segítése
A munka kapcsolata a magyar közoktatás reformtervezetével ugyan indirekt, de nyilvánvaló. Már a kölcsönös egymásrahatást tárgyaló művének elején is kifejezte reményét: „Szolgálom vele az etikát, a lélektant, a gyermektanulmányt s a neveléstudományt, á néhány fontos eredményével közvetlenül a mai kort is."15
Ennél konkrétabb választ kapunk azonban, ha a reformtervezetet vesszük szemügyre. Ugyancsak A Gyermek 1919-es évfolyamában, a kongruenciával fog-
\ 13 NAGY LÁSZLÓ: A g y e r m e k lelki fejlődésének egyik fő t ö r v é n y e . B p . 1919. 52.
14 NAGY LÁSZLÓ: N a g y célok felé. A G y e r m e k , 1918. 382.
15 NAGY-LÁSZLÓ: A g y e r m e k lelki fejlődésének . . . 1.
A g y e r m e k lelki fejlődésének e g y i k fő t ö r v é n y e
k ö z v e t e t t — k ö z v e t l e n összefüggés
lalkozó tanulmány mellett jelent meg A magyar közoktatás reformtervezetéről c.
munkája. A tervezet szövegét NAGY LÁSZLÓ előterjesztése nyomán a Magyar Gyermektanulmányi Társaság igazgató tanácsa által kijelölt 40 tagú bizottság véglegesítette. Ebben az anyagban, amely eltér a BALLAI KÁROLY által 1934-ben kiadott tervezettől, a következőket olvashatjuk:
„Bármely iskola pedagógiai berendezkedése két fő tényezőtől függ:
a) az iskolai oktatás általános kulturális és különösen gyakorlati célmeghatáro- zásától;
b) A gyermek testi és lelki fejlődésétől és egyéni tulajdonságaitól. A filozófiai célkitűzésekből dedukált tanulmányi tervek és módszerek magukban véve elmé- leti értékek, a gyermekre nézve idegen eszmekörben mozgók. Szükség van a filo- zófiai célmeghatározások pszichologizálására, ami azt jelenti, hogy a célkitűzés alapján meghatározott tanulmányi anyagot a gyermektanulmányi szempontok szerint alakítsuk át. Minden egyes évfolyamban az oktatás különös célját, a tan- tervi anyagot és a tanítás módszerét a gyermek'íesít és lelki fejlődésének fokozatai szerint állapítjuk meg. '
Az iskola pedagógiai berendezésének másik vezető motívuma a gyermek egyéni- sége."16
Csak u t a l u n k a r r a , h o g y ez a koncepció n e m c s a k a g y e r m e k lelki fejlődésének fő t ö r v é n y é v e k h a n e m a — p á r évvel később elkészült — Didaktikával is összekapcsolja a r e f o r m t e r v e z e t e t .
Az 1934-ben kiadott reformtervezetben a gyermek lelki fejlődésének szem- pontja más oldalról kap megvilágítást. NAGY LÁSZLÓ az általános alapkövetel- mények között erőteljesen kiemeli a gyermektanulmányozást:
„I. Az iskola tanterve és pedagógiai rendje minden fokon, a kisdédóvóktól az egyetemig alkalmazkodjék a gyermek (ifjú) testi és lelki fejlődésének fokozatai- hoz.
II. Az iskolában mindenütt oly pedagógiai berendezések létesítendők, ame- lyek tekintetbe veszik a gyermekek közötti egyéni különbségeket, intelligencia- fokot, talentumokat, a szellemi elmaradottságokat, beteges idegzetet, a nemi különbségeket. A gyermekek csoportosításában az egyik- iskolából a másikba (magasabb fokú iskolába) való átlépéskor a társadalmi osztálykülönbségek mellő- zendők."17.
Mindezek alapján joggal állíthatjuk, hogy a kölcsönös egymásrahatás törvé- nyét elemző tanulmány és a magyar közoktatás reformtervezete között nagyon is szerves összefüggés áll fenn.
De nézetünk szerint a munka belső struktúrájának az elemzése is tanulságos eredményekkel járhat.
A munkában három rendszer egymásra épülő kifejtését találjuk. Az első az értelmi fejlődés rendszere. Sematikusan a következőképpen ábrázolhatjuk:
K ü l s ő h a t á s o k
Természetes k ö r n y e z e t Mesterséges ( d i d a k t i k a i ) h a t á s o k
H a j l a m o k (hatás) (Belső
tényezők) m ű k ö d é s
m ű k ö d é s alsóbbrendű e l m e m ű k ö - dések
m a g a s a b b r e n d ű értelmi (hatás) m ű k ö d é s
16 NAGY LÁSZLÓ: A m a g y a r k ö z o k t a t á s reformtervezetéről. A G y e r m e k , 1919.
17 A m a g y a r k ö z o k t a t á s r e f o r m j a . K é s z í t e t t e NAGY LÁSZLÓ. K é z i r a t b ó l k ö z r e b o c s á t j a BALLAI K Á B O L Y . B p . 1 9 3 4 . 6 .
Az iskolai oktatással is megteremti itt az összefüggést NAGY LÁSZLÓ. „A h a t osztályú elemi iskolai oktatásnak nincs lényeges hatása a magasabb elmeműkö- dések kialakulására, aminek oka bizonyára egyrészt a gyermek életkora (6—12 év), másrészt az elemi iskolai oktatás iránya. Annál nagyobb s közvetlenebb a hatása a középiskolai oktatásnak, ami a harmadik s negyedik osztályokban (a 13 és 14 éves korban) kezd hatékonyan mutatkozni, s a 15—18 éves korokban (az 5—8. osztályokban) bontakozik ki igazán . . . Ü g y látszik, hogy a Hegel-féle fejlődési formula: thesis, antithesis, synthesis a gyermek gondolkodásának kiala- kulásában is érvényesül."13
A második rendszer a tanulmányban az erkölcsi fejlődés struktúrája. Itt a következő sémát vázolhatjuk fel:
Külső h a t á s o k : értelmi
Külső h a t á s o k : szociális
H a j l a m o k (Belső t é n y e z ő k )
7—ö e v : 9 - 1 2 é v :
12—:
f ü g g é s — u t á n z á s társulási
h a j l a m — k ü z d e l e m társasközösség érzése—közösségi h a j l a m
T u l a j d o n s á g o k
engedelmesség t e k i n t é l y t i s z t e l e t jog, igazságosság erkölcsi r e n d t i s z t e l e t e , h a z a s z e r e t e t , e m b e r b a r á t i érzés, t á r s a d a l m i összetar- t o z á s
NAGY LÁSZLÓ megvizsgálja az értelmi és az erkölcsi fejlődés rendszere közötti összefüggést is. „A magasabb értelmi működések igen kedvező feltételei ugyan a magasabb erkölcsi érzelmek keletkezésének, de létrejöhetnek ezek anélkül is, hogy a magasabb értelmi működések határozottabb formái kifejlődhetnének . . . A szociális benyomások hatása tehát abban megegyezik ugyan az értelmi hatás- sal, hogy a hajlamok minőségi fejlődését, az erkölcsi tulajdonságok kialakulását előmozdítja, de, mint tudjuk, ezen hatásuk is intenzívebb az értelminél. Még inkább különbözik a hatásuk az értelmitől abban, hogy növelik az erkölcsi hajla- mok dinamikáját is, amit a puszta értelmi tényezőkre bizonyítani nem lehet.
Mindkét különbséget az magyarázza meg, hogy a szociális hatás érzelmi mozzana- tokat visz az erkölcsi hajlamok működésébe."19
A harmadik rendszer az egyéniség pedagógiája fő törvényének a rendszere.
Ez a külső tényezők hatásainak a struktúráját elemző törvényszerűség, tehát
„az összes környezeti természetes és mesterséges (pedagógiai, didaktikai) hatá- sokat" figyelembe veszi. Sémája:
18 NAGY LÁSZLÓ: A g y e r m e k lelki fejlődésének . . . 20.
19 Uo. 42.
Ezekből a rendkívül dinamikus, dialektikus rendszerekből vezeti le NAGY LÁSZLÓ végső összegezésként a gyakorlati, pedagógiai következtetéseket: „Azok a hatások, amelyek csak egyes ismeretek közlésére szorítkoznak, pedagógiailag értéktelenek, mert a személyes hajlamoknak csak egy bizonyos részletét készte- tik elszigetelt működésre. Ellenben, ha valamely külső hatás a gyermekben pro- duktív erőkifejtést vált ki, ebben a cselekvésben már megnyilvánul az egész személy összes hajlamaival s ellenhajlamaival együtt. A produktív munkára indító pedagógusok közelítik meg leginkább az igazi pedagógus fogalmát."2 0
E z a r e n d s z e r e k e t kiemelő elemzés t a l á n világosabbá teszi e l ő t t ü n k a z t a t é n y t , h o g y i t t n e m e g y — a szó rossz é r t e l m é b e n v e t t — pszichologizáló, leszűkített n é z ő p o n t ú pedológiai m u n k á r ó l v a n szó. É p p ellenkezőleg, NAGY LÁSZLÓ a külső pedagógiai h a t á s o k fokozását, m é g közelebbről az iskolai o k t a t á s s nevelés rendszerének gyökeres á t a l a k í t á s á t a k a r t a elérni. Ezzel k í v á n t u k i n d o k o l n i a t a n u l m á n y n é z ő p o n t j á n a k h a r m a d i k tételét: a rendszerek elemzésével f e l t á r h a t j u k NAGY LÁSZLÓ é l e t m ű v é n e k az egyes m ű v e k e t is átfonó, egységes s t r u k t ú r á j á t , s csak í g y j u t h a - t u n k el az egyes m u n k á k helyes értelmezéséhez is.
Nagy László életmüvének átfogó rendszere
Bármennyire is bővelkedik jelentős — a gazdasági, társadalmi, politikai és ideológiai fejlődést természetszerűen tükröző — változásokban NAGY LÁSZLÓ közel félévszázados munkássága, az életmű egyik sajátos vonása mégis az, hogy az átalakulásokat szilárd belső egység köti össze. Egy monográfiában megkísé- reltem ennek az egységnek az elemzését, ezért ezúttal csak a tanulmány koncep- ciójának kifejtéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokra szorítkozom.21
NAGY LÁSZLÓ munkásságának egységét az biztosítja, hogy célja végig a magyar közoktatásügy radikális átalakítása, elsősorban a népiskola demokratizálása, korszerűsítése útján. Ez a cél szabja meg pályakezdését, ezért fordul a gyermek- tanulmányozáshoz, ez vezeti a magyar közoktatásügy reformjának a tervéhez, az erkölcsi nevelés kérdéseihez, az Űj Iskola megalakításához, a gyermekfejlődés- tani alapon álló didaktika kidolgozásához, a pályaválasztáshoz és a tehetség- gondozáshoz, sőt a lélektani laboratóriumban a pszichogrammákhoz, a gyermeki személyiség egészét vizsgáló módszerekhez. Ezért helyezi munkássága tengelyébe a gyakorlat szempontját, s jut el nézetünk szerint legmeszebb a polgári nevelés- tudományban az elmélet és a gyakorlat egységének megvalósítása terén. Tevé- kenységének céljaira alkalmazhatjuk LABRIOLA szavait: „Amikor praxist mon- dunk, a totalitás e szemszögéből nézve ki akarjuk küszöbölni az elmélet és a gyakorlat közönséges szembeállítását."22
E z a cél NAGY LÁszLÓnál is a t á r s a d a l m i h a l a d á s egyik legfontosabb kérdése, a z o n b a n a k a p - csolat például a lélektani alapvetésű k u t a t á s , az iskolarendszer á t a l a k í t á s a és a t á r s a d a l m i h a l a - dás szolgálata k ö z ö t t n e m m i n d i g közvetlen, e s e t e n k é n t bonyolult k e r ü l ő u t a k o n á t valósul meg.
S z e r e p e t j á t s z a n a k e b b e n a t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k , a t á r s a d a l m i haladás, f o r r a d a l o m ü g y é n e k előretörése, győzelme, m a j d veresége, de m e g kell említeni NAGY LÁSZLÓ viszonylagos elszigetelt- ségét a politikai progresszió erőitől, a m u n k á s m o z g a l o m t ó l és világnézetének erősen pozitivista jellegű b e á l l í t o t t s á g á t .
2 0 Uo. 52.
2 1 BALLÉR ENDRE : Elmélet cs g y a k o r l a t egysége N a g y László m u n k á s s á g á b a n . B p . 1970.
' 6 7 - 6 8 .
2 2 VÖ.: SZABÓ ANDRÁS GYÖRGY: P r a x i s é s d i a l e k t i k a . B p . 1 9 7 1 . 9 .
NAGY LÁSZLÓ munkásságát megközelítő érvényességgel négy szdkaszra oszt- hatjuk: 1. A magyar tanítóképzés és népiskola ügyének szolgálata (kb. 1903-ig);
2. A magyar gyermektanulmányozás mozgalmának irányítása (kb. 1918-ig);
3. A magyar közoktatásügy radikális reformjának kidolgozása (kb. 1924-ig);
4. A szintézisre törekvés időszaka a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium Lélek- tani Laboratóriumában.
Mindegyik korszakon belül és azok között figyelemreméltó belső rendszer bontható ki.
Az első korszak központjában a magyar tanítóképzés átalakításáért f o l y t a t o t t tevékenysége áll. Ennek főbb kérdései — ahogy később egy kéziratban maradt visszaemlékezésében összefoglalta — a következők: „tanítóképesítés, tanterv, felvétel, tanítóképzés, internátusi nevelés, rendtartás, a tanárok anyagi helyze- tének javítása s az állami beavatkozás megerősödése".23 Mint a Magyar Tanító- képző szerkesztője, a Tanítóképzőintézeti Tanárok Országos Egyesületének a főtitkára, a II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus egyik fő szervezője lankadatlanul dolgozott a tanítóképzés korszerűsítéséért, demokratizálásáért.
Mindez azonban szélesebb összefüggésekhez vezet. A tanítóképzést „népoktatás- ügyünk lelkének" nevezi, s reformjával a népoktatás átalakítását készíti elő.
„Ma már alig kétséges, hogy a népoktatásé a jövő" . . . „Nemzetünk igazi ereje nem a katonaságban, hanem a népiskolákban és az összes népoktatási inté- zetekben, tanítóképzőkben, kisdedóvókban van . . . A népiskola az, amely a benső erőt fejleszti, a nép anyagi és szellemi előrehaladását biztosítja" . . . „ E g é s z iskolai oktatási rendszerünk, amelynek téves irányú haladását már mindnyájan beláttuk, gyökeres újításra szorul" — írja ebben az időszakban.24
Ennek a harcnak az előzményeit keresi EÖTVÖS és SCHVARCZ GYULA munkás- ságának elemzésével, a hagyományok feltárásával is.
Tevékenységének első szakaszában tehát a célok, az elméleti és gyakorlati munka összefüggő rendszere a következőképpen ábrázolható:
NAGY LÁSZLÓ tevékenysége második korszakában látszólag gyökeresen meg- változott, amikor a gyermektanulmányozás lelke, szervezője, tudósa lett. A vál- tozást az is jelzi, hogy megvált a Magyar Tanítóképzőtől és a A Gyermek szer- kesztését vette át. Elméleti munkásságában a lélektan vette át a fő szerepet, első terjedelmesebb művét a gyermek érdeklődéséről írta. A háború alatt készült második könyvében (A háború és a gyermek lelke) az erkölcsi fejlődés lélektani alapjait vizsgálta, s láttuk, ezt kísérelte meg átfogó rendszerbe foglalni a gyer- mek lelki fejlődésének fő törvényével. Az Új Iskola, a Gyermektanulmányi Múzeum, a VI. kerületi Tanítóképző lélektani laboratóriumában végzett tevé- kenysége mind a gyermektanulmányozás ügyét szolgálta elsősorban, s a korabeli iskolarendszert is gyermekfejlődéstani nézőpontból bírálta már ekkor.
23 Fővárosi Levéltár, 1. sz. csomó.
24 M a g y a r T a n í t ó k é p z ő , 1890. 357., 491.
H a g y o m á n y o k
keresése T A N Í T Ó K É P Z É S R E F O R M J A A n é p o k t a t á s r e f o r m j a
A nép szellemi és a n y a g i előre- h a l a d á s a államosítás, korszerűsítés,
a színvonal emelése, szervezeti á t a l a k í t á s , d e m o k r a t i z á l á s
Ez az új út azonban lényegében nem más, mint a korábbi továbbfejlesztése.
Már tevékenysége első szakaszában is jellemző volt NAGY LÁSzLÓra, hogy a kor jelentős politikai-társadalmi harcaitól elszigetelődve — már amikor voltak ilye- nek — elsősorban belső,v oktatásügyi reformokkal kívánta szolgálni a haladás ügyét. Ez a vonás a második korszakban továbbfejlődött, az első szerves folyta- tásaként. Ezt a kapcsolatot 1903-ban az első gyermektanulmányi bizottsági értekezleten NAGY LÁSZLÓ a következőképpen fogalmazta meg: „Az értekezlet a gyermektanulmánynak mint tudománynak a művelése, a nevelés ügyének nem- zeti alapon való építése, s a nevelés és oktatás természetes rendszerének fejlesz- tése végett szükségesnek tartja a gyermek rendszeres tanulmányozásának széles- körű felkarolását."25
Ezt az összefüggést a gyermektanulmányozás és az oktatásügy megreformá- lása, a herbarti alapokon álló módszerek kiküszöbölése között NAGY LÁSZLÓ i<jen sokszor kimutatta.
A második korszak belső összefüggéseinek a sémája a következő:
Az első két korszak tevékenységének szerkezete tehát fő vonásaiban hasonló jellegű: a magyar közoktatásügy megreformálását kívánta NAGY LÁSZLÓ elő- segíteni közvetett úton. Harmadik korszakában azonban ez a rendszer megválto- zik: a közvetett cél közvetlen lesz és a központba kerül, s az eddig alapvető célok fontos, de mégis alárendelt szerepet kapnak.
Ennek az átalakulásnak az oka az, hogy NAGY LÁSZLÓ ekkor kerül közvetlen kapcsolatba a társadalmi-politikai harcokkal, még közelebbről az 1918—19-es forradalmakkal. 1918 decemberének végén ezt így fogalmazta meg: „Elérkezett a mi gyakorlati tevékenységünk, a mi igaz, külső munkálkodásunk időszaka . . . Jelszavunk legyen: ki az életbe!"26
Ekkor dolgozza ki — a korábban már más összefüggésben említett — reform- tervezeteit. Célja „a független Magyarország létesítendő demokratikus állam- szervezetének szolgálata" . . . „A legmagasabb műveltségi nívót biztosító nép- oktatást kíván, amely az általános képzésen kívül a nép speciális követelményeit sem hagyja figyelmen kívül", mert a népköztársaságban a nép önmagát kormá- nyozza." Ez a tervezet mélyen demokratikus, korszerű és magában foglalja
— ahogy említettük — a gyermektanulmányozás szempontjait is.
Ugyanakkor a Tanítóképzőintézeti Tanárok Országos Egyesületének választ- mányi ülésén előterjeszti a nevelőképzés reformjának a tervezetét is. Tehát első korszakának központi eszméje is egységbe olvad a nagy céllal. Az elnöki megnyitó- ban NAGY LÁSZLÓ erről a következőket mondta: „A népiskola az új kulturális fejlődés alapja, amelynek a többi iskola csak továbbépítője és betetőzője lesz.
A népműveltség eszméje fogja megteremteni az új magyar tanítóképző intéze- tet."2 7
2 5 V Ö . B A L L É R i . m . 8 0 .
26 NAGY LÁSZLÓ: N a g y célok . . .
2' Y ö . B A L L É B i . m . 8 6 .
.Figyeljük m e g a befejező m o n d a t szerkezetét: k o r á b b a n a t a n í t ó k é p z é s v o l t az a l a n y és m ű k ö d é s é n e k e r e d m é n y e a n é p m ű v e l t s é g , m o s t p o n t o s a n f o r d í t o t t a h e l y z e t .
Eközben készíti, de már csak a Tanácsköztársaság befejezése után publikálja a Didaktikát, amellyel — amint erre a későbbiek során még visszatérünk — ugyan- csak „az egységes nyolcosztályú népiskola megszervezését" szolgálja.
NAGY LÁSZLÓt a forradalmak bukása után még egy ideig közvetlenül foglalkoz- tatják a társadalmi haladás kérdései. Ezt tükrözi a hivatalos körök mellőzése is.
Egyik levelében, amelyet 1921 novemberében írt DOMOKOS LÁSzLÓNlínak, így jellemzi lelkiállapotát: „Ami azonban a WOLF uramhoz intézendő levelet illeti, arra kérlek, ne küldd el. Különösen a végét hagyd el. Nem lesz annak semmi értelme és haszna. Amiként ezek az emberek engem mellőznek, az nem válik az én szégyenemre. Amit pedig a Magyar Gyermektanulmányi Társasággal t e t t e k , az egyszerűen galádság. De ez a cselekedetük is az ő fejükre száll vissza, s a leg- kevésbé sem képes sem az én, sem a Társaság pozícióját a társadalomban a mun- kásoktól fel a legnagyobb körökig egyáltalán megingatni."28
Közvetlen kapcsolatban van a társadalmi problémákkal A tanulók pálya- választása című tanulmánya is (1924). Ebben a következő kritikát olvassuk:
„Mi a gyökeres megoldás mellett foglalunk állást, aminek fő oka, hogy iskola- rendszerünket elavultnak tartjuk, teljesen megérettnek a gyökeres reformra^
A mai társadalmi felépítéssel nem egyeztethető össze, hogy legyen egy úri iskola, egy félig-meddig úri iskola, egy polgári iskola, s egy iskola a parasztok és kéz- művesek számára . . . Iskolarendszerünkben tulajdonképpen nem szakiskolák- - ról, hanem osztályiskolákról van szó . . . Meg kell teremtenünk iskolaszerveze- tünkben az egyenlőséget, nehogy a ma fennálló egyenlőtlenség a társadalmi osztályok közötti ellentéteket még, élesebbé tegye . . . Mi az egységes 8, illetőleg 9 osztályú népiskola alapján állunk."29
E korszak céljai, eszméi és tevékenysége tehát ismét összefüggő, egységes rendszert alkotnak, amelyet a következő sémával szemléltethetünk:
Magyaro. r a t i z m u s t a n u l m á n y o - szolgálata zás
Utolsó korszakában elsősorban a szintézisre törekvés, a tanulók személyiségé- nek sokoldalú vizsgálata és megismerése a központi gondolat. Számos tanulmá- nyában — többek között A pedagógiai biológiában — fejtette ki ennek a szinté- zisnek a lényegét (bár ez a tanulmánya, illetve előadása csak vázlatosan maradt ránk). Ennek a rendszernek az alapja a pszichogramma. „A pszichogrammában történik a megvizsgált személy egyéniségének teljes felépítése. A pszichogram-
28 N a g y László levele D o m o k o s Lászlónchoz 1921. n o v e m b e r 18-i kelettel. Országos P e d a g ó g i a i K ö n y v t á r és Múzeum.
29 NAGY LÁSZLÓ: A t a n u l ó k p á l y a v á l a s z t á s a . „A p á l y a v á l a s z t á s " című k ö t e t b e n . B p . 1924.
4 9 . , 5 1 .
mából ki kell tűnnie az egész egyén életét mozgató erőknek, akadályoknak, külső és belső nehézségeknek, a hajlamoknak s egymásra vonatkozásuknak, a környe- zet hatásának, egyszóval mindazoknak a pszichológiai és biológiai tényezőknek és jelenségek összeműködésének, melyek az egyén életét meghatározzák. De lehe- tőleg magában kell foglalnia a pszichogrammának a pedagógiai, sőt esetleg didak- tikai eljárásokra vonatkozó tanácsokat is."3 0
K ö n n y ű f e l i s m e r n ü n k az összefüggést a g y e r m e k lelki fejlődésének fő t ö r v é n y e i t vizsgáló t a n u l m á n y á v a l .
A személyiség megismerését szolgálta a tehetségvédelem ügyével, a nevelők és a szülők továbbképzésével is. Mindezek azután ismét kapcsolatban vannak
— bár közvetettebben, mint előző korszakában — az iskolarendszer korszerű- sítésével, átalakításával, mivel a gyermeki személyiség megismerése és teljes kibontakoztatása csak egy gyökeres iskolareformmal képzelhető el.
Ennek a korszaknak a rendszerét a következő séma mutatja:
A G Y E R M E K S Z E M É L Y I S É G É N E K K Ö Z P O N T B A Á L L Í T Á S A
Pedagógiai, lélektani vizsgálatok Pedagógiai, t lélektani
vizsgálatok Pedagógiai
biológia, p s z i c h o g r a m m a Pedagógiai,
lélektani
vizsgálatok Pedagógiai
biológia, p s z i c h o g r a m m a Pedagógiai biológia, p s z i c h o g r a m m a
E n n e k bevezetése az iskolai m u n k á b a , az iskolarendszer á t a l a k í t á s á v a l
Összegezésül azt is megállapíthatjuk, hogy az egyes korszakok rendszerei egy- mással is összekapcsolódnak és egy újabb rendszert alkotnak. Az egyes szakaszok központi gondolatait a következő összefüggéssorba állíthatjuk:
A séma is mutatja NAGY LÁSZLÓ egész életművének központi gondolatát, a magyar közoktatásügy gyökeres átalakítását, amely a praxis vezető, szintetizáló szerepét is adja.
Ezek után nézzük meg kissé közelebbről a Didaktika szerkezetét, rendszerét, mivel ennek elemzése újabb oldalról segítheti megvilágítani NAGY LÁSZLÓ élet- művét.
A Didaktika struktúrája Külső összefüggések
Korábban már utaltunk rá, hogy a Didaktika megírásának egyik fő célja az egységes nyolcosztályú népiskola megteremtésének előkészítése. NAGY LÁSZLÓ már a bevezető tájékoztatóban is hangsúlyozza ezt a gyakorlati célt, amikor azt
3 0 NAGY LÁSZLÓ: A p e d a g ó g i a i b i o l ó g i a . . . 3.
indokolja, miért az 5—8. osztályok anyagát dolgozta ki'először: ,,A 8 osztályú egységes népiskola tantervének és didaktikájának problematikus része a felső négy osztály anyaga és módszertana. Ezen a fokon várnak a pedagógiára a nehe- zebb problémák . . . Tehát az 5., 6., 7. és 8. osztályok didaktikája és tantervének kidolgozása volt fontos és sürgős."
A munka befejezésében NAGY LÁSZLÓ még részletezőbben leírja, hogy célja a módszerek, a tananyag és az egész iskolai szervezet fokozatos de gyökeres átalakítása.3 1
NAGY LÁSZLÓ másik célja ugyanakkor tudományos: „adni kívánjuk az egész tanulmányi rendnek gyermekfejlődéstani alapon való felépítését, a tanterv tehát nem célunk, hanem alkalom, alap a gyermekfejlődéstani alapon álló általános didaktikai elvek kifejtésére." (1. o.)
Itt is együtt tehát szerves egységben a NAGY LÁSZLÓ életmű egészén végig- vonuló két alapvető elem: a gyermektanulmányozás'és a magyar közoktatásügy reformjának a gondolata. Sémával ábrázolva:
A Didaktika alapvető rendszere
NAGY LÁSZLÓ már műve bevezetésében felvázolja az alapvető struktúrát:
„Gyermektanulmányi szempontból az a helyes eljárás, ha minden évfolyam vagy fejlődési ciklus tantervét külön szervezzük meg. Minden fejlődési időszaknak megvan a maga sajátos jellege, amely csak úgy domborítható ki világosan, ha egy-egy osztály egész tanulmányi szerkezetét külön készítjük el. Ezen felfogás szerint minden évfolyam vagy ciklus külön lélektani célt kap, külön problémát old meg a gyermek oktatása számára; egy-egy sajátos pedagógiai eszmének szol- gálatában áíl, amely az illető fejlődéstani korszak lélektanából származik. De nem csupán a célok, hanem a módszerek is változnak a fejlődés időszakai szerint.
Tehát az előrehaladó osztályok szerint változnak a tantárgyak, változik ezeknek egymáshoz és a sajátos pedagógiai célhoz való viszonya, csoportosítása, egyen- súlya. A súlypont egyik tantervcsoportról átszáll a másikra az osztályok szerint, s lényegesen átalakul a módszer is." (4. old.)
Mindez azután egy sajátos rendszert alkot a személyiségformálás érdekében:
,,. . . minden egyes tantárgy és foglalkozás, a számolás, mérés, a kézimunka, az irodalom, az élőbeszéd, a fogalmazás nemcsak a szaktudományt növeli a gyer- mekben, hanem jól megszervezve képes hatni az egész individuumra, bekapcso- lódhatik az összes többi szakmába; azok szövedékéből erőszakos operáció nélkül ki nem szakítható. Sót, valamennyi szakmának hatása csak akkor ertékes, ha bekapcsolódik az egészbe, s a didaktikai hatáskörök egymást támogatva egy- ségesen hozzák létre a személyiség fejlődését." (4—5. old.)
8 1 NAGY LÁSZLÓ: D i d a k t i k a gyermekfejlődéstani a l a p o n . A nyolcosztályú egységes n é p i s k o l a t a n t e r v e . I I . rész. Az 5—8. osztály t a n t e r v e és d i d a k t i k a i p r o b l é m á i . B p . 1921. 1., 113.
Ezt a szerkezeti egységet NAGY LÁSZLÓ következetesen alkalmazza mindkét korcsoportnál. Azonban sajátos különbség figyelhető meg a két struktúrában.
Az 5—6. o s z t á l y o k n á l a nevelési célkitűzések teljesen a l á r e n d e l t e k a gyermekfejlődés lélek- t a n i t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k , csak o l y a n o k lehetnek, melyek az életkori s a j á t o s s á g o k b ó l , a fejlett- ségi szintekből t e r m é s z e t s z e r ű e n ' k ö v e t k e z n e k . Ezzel szemben a 7—8. osztálynál a nevelési célok é p p ú g y a g y ú j t ó p o n t b a n v a n n a k , m i n t a gyermekfejlődés törvényszerűségei, sőt az előbbiek sok e s e t b e n m i n t e g y „elébe m e n n e k " a belső t é n y e z ő k n e k , fejlesztik is a z o k a t . Az egész egység leg- f o n t o s a b b részét, az emberrel foglalkozó különböző t á r g y a k , c s o p o r t j á t épp a nevelési cél fűzi e g y b e : „ E z e n k ü l ö n b e n heterogén t e r m é s z e t ű t á r g y a k r ó l b e h a t ó b b vizsgálat u t á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y egységes pedagógiai rendszerbe foghatók, hogy ezek egységes pedagógiai céljuknál fogva e g y b e h a n g z ó egészet a l k o t n a k , s e g y ü t t e s e n , e g y m á s t t á m o g a t v a h o z z á k létre az egész egyénnek, a g y e r m e k i e g y é n b e n forrongó p r i m i t í v személynek erkölcsi személyiséggé való k i k é p z ő d é s é t . "
(60. o.)
A nevelési célok a külső tényezőket képviselik a személyiség fejlesztésében.
Ezek az első részben is át- meg áthatják az egyes tárgyakat. í g y például: ,,A számtan tanításának jelentékeny pedagógiai hatása lehet. Különösen alkalmas a gyermek szociális, s ezzel kapcsolatos erkölcsi felfogásának fejlesztésére." (28.
old.) A mértan esetében: ,,A gyermek találja örömét új alakviszonyok fölfedezésé- ben, s ápoljuk szakadatlanul a mértan tanításának esztétikai vonatkozásait.
(14. old.) A gazdaságtannál: „Fontos, hogy ezen körben már ne elégedjünk meg a tanulók puszta próbálgatásaival, hanem arra kell törekednünk, hogy okszerűen és tervszerűen tudják végrehajtani az egyszerűbb gazdasági termelő munkákat."
(15—16. old.) De ebben a részben a nevelési célkitűzések érvényesítésénél mégis a meglehetős merevséggel érvényesülő életkori sajátosságok szabják meg a lehető- ségeket.
Ezzel szemben a 7—8. osztály esetében lényegesen nagyobb helyet kap a neve- lési céloknak az életkori sajátosságokat befolyásoló, alakító, de természetesen azokat figyelembe is vevő vonása. *
Az emberrel foglalkozó tantárgycsoportnál ,,e tantárgyak tanításában a neve- lői hatás a fő, s bármely szakismeret csak annyiban értékes és veendő fel a taní- tás elemei közé, amennyiben a kitűzött nevelői cél előmozdítására alkalmas.
Oktatásunk keresztül vitelében tartsuk mindig szem előtt a totalitás, vagyis az egész egyénre való hatás módszertani törvényét. Minden egyes tanításunkat úgy állítsuk be, hogy az hasson az egész gyermekegyénre, tehát a gyermek érzelmeire, erősítse vagy módosítsa társadalmi, erkölcsi, hazafias, vallásos és egyéb felfogá- sát, teremtsünk szellemet a gyermek lelki világában, amely nyilvánuljon meg közvetlenül az ő cselekedeteiben, ítéleteiben" (61—62. old.) „A gazdasági és ház- tartási oktatással elősegíthetjük, hogy a gyermekek munkája erkölcsi magaslatra emelkedjék" (69. old.). „Mindig törekedjünk az értelem gyarapítása mellett az érzelmi hatásokra, az erkölcsi és szociális érzelmek fölkeltésére" (70. old.). „A szám- tan ilyen gyakorlati irányú tanításának természetesen nagy erkölcsi értéke is van." (87. old.)
A tantárgyak rendszere
NAGY LÁSZLÓ igen sokszor utal arra, hogy a Didaktika a tantárgyakat egy átfogó rendszer elemeiként képzeli el. í g y például az 5—6. osztályoknál szoros kapcsolatot teremt a testnevelés és a produktív munka, a munkaoktatás között;
hangsúlyozza, hogy a rajz mint kifejezésmód minden tantárgyban szerepel; a szám- tannal kapcsolatban azt írja, hogy „a gyermek produktív munkája, az összes tan- tárgyak és a számtan tanítása között szoros kapcsolat legyen." (28. old.) „Fontos, hogy vonjuk be a munkatanítást az idegen nyelvi oktatás keretébe." (45. old.)
Különösen erőteljesen érvényesül ez a törekvés a 7—8. osztályok tárgyainál.
Néhány példa ismét csak szemléltetésül: „A természettani és vegytani törvények alkalmazása . . . részint közvetlenül a gyermeki életben, a gyermek kézi alkotásai- ban, gépek és kísérleti eszközök szerkesztésében történik, részint az alkalmazott tudományoknak, a technológiának, a gazdaságtannak és az egészségtannak a természettan és vegytan keretébe való bevonása által" (59. old.). ,,Az emberi testi folyamatok és egészségtan ismertetése nem fogandó fel mint a többitől elzárt, elszigetelt egységes tárgy, azért kapcsolni kell az ott tanultakat a természet- és gazdaságtudományokhoz, a háztartási ismeretekhez (63. old.). ,,A testi élet ismer- tetése és a testnevelés között állandó és belső kapcsolatot tartsunk fenn, olyant, amilyen a gyakorlat és az elmélet között szokott lenni." (64. old.) A számtant, a mértant és a magyar nyelvet és irodalmat azért fogja össze „általános jellegű tantárgyak" címen, mert ezeknek az összes tantárgyra kiható jellegük van.
„A mennyiségtan az exakt kifejezésnek és alkalmazásnak módszerét viszi be az összes tantárgyakba. A magyar nyelvet és irodalmat pedig mint az esztétikai élvezet s a szó- és írásbeli kifejezés általános módját alkalmazzuk az oktatás összes ágaiban. Ez a főszempont jelöli meg ezen két tárgycsoportnak didaktikai és pedagógiai helyzetét az egész oktatásban." (87. old.)
Azonban a tantárgyak rendszere a Didaktikában több, mint egy bizonyos kon- centráció alkalmazása. Ismét megállapíthatjuk, hogy szilárd belső kohéziójú struktúráról van szó. Mindegyik egységnél ugyanis van egy központi tantárgy- csoport. „Az 5—6. osztály egész oktatási berendezésének központjába a gyermeki munka teendő. A munkaoktatás az az alap, amelyen az 5—6. osztály egész okta- tási rendszere felépítendő." (7. old.) „A 7—8. osztályú oktatásnak fő tárgya az ember: az embernek önmagához, a természethez és a társadalomhoz való viszo- nya." (48. o.) E két tárgycsoport központi szerepét terjedelmük is tükrözi. Az első rész 39 oldalából 13 jut az alkotó munka tantárgycsoportjára, a másodiknál
„az ember" gyűjtőnevű tantárgyak a 66 oldalból 25-öt foglalnak el.
N a g y o n lényegesnek t a r t j u k , hogy m i n d k é t központi csoport nevelési célkitűzéseket szolgál elsősorban, az első részben szorosan a gyermeki fejlődés és személyiség belső tényezőivel, a m á s o - diknál — m i n t l á t t u k — fölébük is kerülve.
Az egyes t a n t á r g y c s o p o r t o k t e h á t szerves egységet képeznek. Mindegyikre érvényes lehet az, amit NAGY LÁSZLÓ „az e m b e r " témakörhöz tartozó t á r g y a k k a l k a p c s o l a t b a n í r t : „A t á r g y - csoport egységes természetéből következik azon követelmény, h o g y az egész t a n t á r g y c s o p o r t tanítása lehetőleg egy kézben legyen, v a g y legalább gondoskodás t ö r t é n j e n , h o g y ezeknek t a n í t á - sát egységes felfogás hassa át. A tanítóképzés ebben az i r á n y b a n m ó d o s í t a n d ó . " (2. old.)
A két rész tantárgycsoportjainak rendszere sematikusan:
5—6. osztály:
7—8. osztály:
T ö r t é n e l e m
A t á r s . AZ E M B E R F ö l d r a j z Testi-lelki élet G a z d . t a n
/ \ '
É n e k
Testnevelés
/
Idegen n y e l v e k
Produktív munka K é z i m u n k a H á z t a r t . g y a k o r l a t R a j z Mintázás
Természet- tudományok T e r m . t a n V e g y t a n Technológia
Általános jellegű t á r g y a k
S z á m t a n M é r t a n M a g y a r n y e l v és irodalom
A tananyag és a módszerek egységes rendszere
A Didaktikában a tananyag és a módszerek a gyermekfejlődéstani és a neve- lési alapvetéssel alkotnak szerves egységet. Az anyagban —' elsősorban az 5—6.
osztályokban — háttérbe szorulnak az ismeretek, a fogalomalkotás. A 7—8.
osztályoknál azonban a tartalmi kérdéseknek már nagyobb szerepük van. Pél- dául a természettudományoknál olvashatjuk: „A 13—14 éves korú gyermek az elvont gondolkodás felé haladó fejlődés első átmeneti stádiumában van. Ebből az a didaktikai szabály következik, hogy a tanulókat eljuttatjuk ugyan az álta- lános tételekig, ezek szabatos, világos megfogalmazásáig, azonban figyelmük középpontjában nem a törvényt, hanem a jelenséget s a törvény alkalmazását illeszt- jük" (59. old.).
T e g y ü k hozzá, h o g y ez az álláspont n e m c s a k a fejlődéslélektani alapozásból f a k a d , h a n e m legalább a n n y i r a a korabeli iskola intellektualizmusával való szembenállásából.
Mindez n e m jelenti a z o n b a n azt, h o g y az egyes t á r g y a k a n y a g a teljesen elnagyolt, elasztikus lenne, m i n t kora legtöbb r e f o r m i s k o l á j á n á l . S o k h e l y ü t t részletezve is m e g t a l á l j u k a t a n t e r v i t é m a k ö r ö k felsorolását, igen sokszor a nevelési célokkal szoros összefüggésben.
A tananyagnál nagyobb gondot fordít azonban NAGY LÁSZLÓ a módszerekre.
Ezek alkalmazása meglehetősen egységes elvek alapján áll mindkét csoportnál:
előtérbe kerülnek az érdeklődésre alapozás, az aktivitás, a megfigyeltetés, álta- lában az ismeretszerzés aktív, problémamegoldó útjai, a tanulói önállóság, öntevékenység, képzelet, érzelem szerepe, az individuális különbségek feltárása és alapul vétele az oktatásban, a sokoldalú alkalmazás, a társas kapcsolatok fel- használása.32 A felsőbb korcsoportban már jelentősebb szerepet kap a gondolko- dás fejlesztése, az erkölcsi érzelmek felkeltése, az önismeret erősítése.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a fejlődéslélektani alapvetés és a peda- gógiai célok együttesen határozzák meg a tananyagot; a módszereket pedig mind-
3 2 Vö.: NAGY SÁNDOR: A t a n u l ó i a k t i v i t á s N a g y László p e d a g ó g i á j á b a n . „A m u n k á r a nevelés hazai t ö r t é n e t é b ő l " című k ö t e t b e n . Bp. 1965.; NAGY SÁNDOR: N a g y László felfogása az o k t a t á s lényegéről és szerkezetéről. Adalékok és k o m m e n t á r o k . Pedagógiai Szemle, 1968. 3. sz.
három tényező befolyásolja. Ezeket az összefüggéseket a következőképpen ábrázolhatjuk:
Elemzésünk célja — ismételjük — nem egy életmű strukturalista módszerrel történő vizsgálata volt elsősorban, hanem az, hogy megkíséreljük ezzel is iga- zolni: NAGY LÁSZLÓ munkásságát szilárd belső egység, rendszer jellemzi. Ennek bemutatása közelebb vihet NAGY LÁSZLÓ gazdag hagyatékának feltárásához.
