1 3 0 I R O D A L O M .
Matzkó Gyula: Kísérleteztetö fizikatanítás. ( A Gyakőrló Polgári Iskola Könyvtára. V. kötet.) Szeged, 1933. 279 1.
A legutóbbi h a t évben nálunk ismét fellendült munkáltató t a n í t á s iro- dalmának mindenesetre hézagpótló terméke. Eltekintve a természettudományok öntevékenységre alapozott tanításának már a XVIII. századba visszanyúló kez- deteitől, nálunk az egész mozgalom már 25—30 év óta csaknem kizárólag a középiskolák felső osztályaira, később a tanítóképzőkre korlátozódott. Történt ugyan az alsófokú tanításban is ilyen irányú kezdeményezés, de az csak inkább egy-egy iskolára szorítkozott.
A felső osztályok munkáltató fizikatanítását magyar nyelven már több munka is szolgálja, az alsófokú fizikatanításra azonban ilyen irányú munka ezideig hiányzott. Minden ilyen kezdeményezést örömmel kell tehát üdvözölnünk.
A munka két főrészre oszlik. A z általános rész (68 1.) a fizikatanítás módszereinek fejlődésével, az öntevékenységre alapozott t a n í t á s menetével, a számonkérés módjával foglalkozik. Értékeli a tanulók o t t h o n .végzett mun- k á j á t és kísérleteit. Ú t m u t a t á s t ad a tanterem berendezésére, egyes eszközök elkészítésére. Tárgyalja a tanár és a tanulók kísérleteinek viszonyát. Végül gyermekfanulmányi alapon a tanulóktól k a p o t t feleletek alapján kísérli meg a módszernek a tanulók szempontjából való értékelését.
A gyakorlati rész (182 1.) a fizika különböző részeiből kiválasztott kér- déseket tárgyal, mintaleckéket, gondolatokat ad. Bemutatja rajzban és fény- képekben a szerző által használt eszközöket. Végül történelmi a d a t o k a t közöl s a kérdésre vonatkozó magyar és német szakmunkákat ajánl.
Az általános rész bevezető fejezetein megérzik néme.t forrásmunkáinak hatása. A fizikatanítás módszereinek történeti fejlődése e források alapján egy kissé talán egyoldalú. Nem látszik meg a német fejlődésen az angolszász népek- től származó hatás, amelyet a németek sem tagadnak, sőt a szerző által idé- zett H. Hahn, még inkább pedig a bajor kormány által annakidején Angliába küldött Th. Fischer könyvei világosan mutatnak. A magyar viszonyok fejlő- dése — úgy látszik, kellő források hiányában — nagyon gyéren szerepel.
A későbbi fejezetekben mindinkább előtérbe jutnak a szerzőnek s a j á t gondo- latai és tapasztalatai. Sehol túlzás nincs, józan mérsékletet tanúsít az író.
Buzdít a követésre, de maga is elismeri, hogy az általános elvek, példák csak ösztönzésül szolgálhatnak s hogy végeredményben nagyon sók tényezőtől függ az eredmény kialakulása.
A gyakorlati részben, ha talán egyben-másban nem értünk is vele egyet nagyon sok értékes megjegyzést találunk. Tanítási tervei gondolkodásra ösztö- nöznek. Sok olyan készüléket ismertet, amelyet már egyszerűsége m i a t t is érde- mes elkészíteni. Nem hiszem azonban, hogy a 173. és 174. lapon ismertetett zseblámpafoglalat elkészítése megérné a fáradságot, hiszen ma ilyen ipari tömegcikk egypár fillérért kapható. A t a n á r r a is érvényes a 49. lapon a tanulóra helyesen kifejtett alapelv: a cél végeredményben fizikatanítás, nem pedig eszközgyártás. Amit olcsón, megfelelő formában meg lehet szerezni, fel kell használni.
I R O D A L O M . 131
A mintatanításokban található egy-egy vétség a szakszerűség ellen, pél- dául a 208. lapon az 5. kérdésre adott feleletben: az elektromosság nem erő!
A 262. lapon (2. kísérlet, 3. bekezdés) nem mondja meg, milyen elektromos- sággal tölti a rácsot.
Történeti adatainak forrásai nem megbízhatók, egyes adatai tévesek, például Faraday az indukciót nem 1840-ben fedezte fel, hanem 1831—32-ben, Jedlik Ányos a dinamógépet nem 1861-ben szerkesztette, hanem már 1853-ban.
A távolbalátással foglalkozó magyar feltaláló neve helyesen Mihály Dénes.
Történeti adatai közül a kerékpárt még be lehet illeszteni a tanításba, de nehéz megérteni, hogy a könyvnyomtatást, a lőfegyvereket, azután az írógépről, szövő- és fonógépről, varrógépről felsorolt a d a t o k a t hogyan lehet a tanításban
értékesíteni az amúgy is szűkre szabott idő alatt. Fraknóy József.
Dr. F r a n k A n t a l : A tanítóképzés központja: a tanítónövendék. Gondolatok a tanítóképzés belső reformjához. (Különlenyomat a Magyar Tanító- képző XLV. évfolyamából.) 15 1.
A magyar tanítóképzés reformja körül kavargó csaták zűrzavarában megbékítő rendet teremt Frank Antal tanulmánya, melynek az az alaptétele, hogy a tanítóképző-intézet hatványra emelt népiskola s' mivel a népiskola központja ma már mindenütt a gyermek, kell, hogy a tanítóképzés központja is a tanítónövendék legyen. E z t a problémát három oldalról igyekszik meg- világítani: 1. a tanítóképzés célja, 2. az ifjúság testi-lelki fejlődése, 3. a tan- tárgyak szempontjából.
A tanítóképzésnek az Utasításokban k i t ű z ö t t általános célját részlet- célokra bontja s így vizsgálja, vájjon megfelel-e tantervünk szelleme s anyaga annak a célnak, melyet ma tűzünk ki. A vizsgálat részben tagadó választ ad, részben felhívja figyelmünket nagyon sok olyan értékre, mely a jelenlegi kere- tek közt is megvalósítható.
„Megdöbbentően" hiányosnak t a r t j a a szerző tantervünket és utasítá- sunkat azokban a részekben, melyek a növendékeknek erkölcsi személyiségekké való nevelésére vonatkoznak. Negyven olyan erényt sorol fel, amelynek egy tanítóból sem volna szabad hiányoznia, amelyre tehát minden eszközzel nevelnünk kell. Sürgősen módosítani kell tehát a részletes utasításokat (pél- dául magyar nyelv és irodalom), hogy az egyes tantárgyak tanulása ne csak értelmi gazdagodást jelentsen, hanem érzelmi és akarati, azaz erkölcsi gazda- godást is. Nem ad módot tantervünk arra sem, hogy az ifjúság belső problé- máival, válságaival intézményesen - foglalkozzunk, pedig a fejlődést károsan befolyásoló gátlásokat máskép nem lehet megszüntetni. A -növendékek köz- ponti helyzete megkívánná a z t is, hogy heti egy órában emberismeretet tanít- sanak a képzőben.
Hibásnak t a r t j a a szerző a tanításnak mostani módját is, mely sok helyen még most is egyoldalúan az értelem kiművelésére törekszik, de a har- móniát még i t t sem t u d j a biztosítani, mert első helyre az emlékezeti munkát teszi s aránylag kevés helyet biztosít az ítélőképesség gyakorlásának. A harmo-
9 *
