De csak akkor lehet figyelembe venni a fizetésemelkedést, ha.
a tisztviselőnek ehhez a szolgálatának pontos elvégzésén kívül egyébként közreműködnie nem kell és az automatikus fizetés- emelkedést neki jogszabály vagy szolgálati szerződés garantálja.
Ez a jóhiszem kodifikálása, mert feltételezi minden szolgálati viszonyban állóról, hogy szolgálatát kifogástalanul fogja a.
jövőben teljesíteni. A törvényszék fent ismertetett ítélete, ennek épen ellenkezője, mert indokai közt a munkaadó rosszhiszemű- ségét tételezi fel.
Óvatosan kell eljárni jövőbeli, csak eshetőlegesen bekövet- kezhető tények bírói mérlegelésénél, mert a méltányosság mezé- ben könnyen méltánytalan döntések láthatnak napvilágot.
Dr. Grossmann László.
Hatáskör és illetékesség kit. perekben
Irta: Dr. Bernhard Miksa.
Perjogi kódexünk a vagyonjogi perek hatáskörére és ille- tékességére vonatkozólag generális szabályokat alkotott és e szabályok rendelkezései értelmében a vagyonjogi perek tár- gyuk értéke szerint (pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt) a községi bírósághoz, a járásbírósághoz és a tör- vényszékhez tartoznak, különleges rendelkezéseket tartalmazván a tekintetben, hogy egyes ügyek tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe tartoznak, még pedig a Pp, 2. §. 8.
pontja alapján azok is, melyeket külön törvény a törvényszék hatáskörébe utalt, egyes ügyek pedig a községi bíróság hatás- köréből ki vannak vonva, jelesül a Pp. 758. §. 2. bek.-ben fel-
sorolt ügyek.
A z illetékesség szempontjából pedig a Pp. kizárólagossági illetékességi okokat állapít meg, ugyancsak kizárólag illetékes- séget megállapíthat valamely . különös törvényi rendelkezés is.
Mindezen általános és a Pp. kódexében foglalt rendelkezé- sek ismertetése után vizsgálandó, hogy a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvényünk a hatáskör és illetékesség kérdé- sében magában foglal-e különleges rendelkezéseket és ha igen, ezen különleges rendelkezések mily mérvűek.
I. Ezen fejtegetésnél természetesen csak azon perekre té- rünk ki, amelyek a korlátolt felelősségű társaság viszonyából származnak, mert hiszen azon perek, amelyek akár a korlátolt felelősségű társaság által, akár a korlátolt felelősségű társaság ellen indíttatnak, —- a korlátolt felelősségű társaság, mint ke- reskedelmi társaság (Kft. 6. §., Kt. 4. §. 1. bek.) által vagy el- len folyamatba tétettek, midőn a társaság cége alatt jogokat szerzett, vagy kötelezettségeket vállalt — mint vagyonjogi pe- rek a Pp. kódexének általános rendelkezései alá esnek, tehát értékre való tekintettel (pénz, dolog, munka) a községi bíróság, járásbíróság, vagy törvényszék hatásköréhez tartoznak és az általános és különleges illetékességi okok ezen perekre kiter- jednek.
A helyzet ugyanaz, mint a többi kereskedelmi társaságnál, illetve a többi kereskedelmi társaság aktiv vagy passziv pereinél.
ír. Azon pereknél, amelyek a korlátolt felelősségű társasági viszonyból erednek, maga a Kft. kétirányú rendelkezést tartal- maz, egyrészt a törvény 125. §-a szerint: „az 19T1, évi I. t.-c. 2.
§-ának 5. és 6. pontjait a korlátolt felelősségű társaság . . . te- kintetében megfelelően alkalmazni kell"; másrészt maga a törvény rendelkezik, midőn a Kftt. 36. a tag üzletrészének bevonatá- sát „bírói ítélet"-hez fűzi, a társaság feloszlatásának szabályozá- sánál pedig a Kftt. 83. §-a olyképen .intézkedik, hogy a társaság ellen indítandó keresetre, illetve a perre nézve „kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén a társaságnak szék- helye van" (külföldi kft.-nél a cégbiztos keresetére nézve a 108.
§. 2. bek. megfelelően rendelkezvén).
A törvényhozó intenciójához képest tehát kétségtelenül megállapítható, hogy a törvényszék hatásköre a korlátolt fele- lősségű társaság viszonyából eredő perekben megállapítandó:
1. Azon perek tekintetében, melyeket a korlátolt felelős- ségű társaság tagja a társaság feloszlatása végett indít (Pp. 2, §.
5. pont első mondat, Kftt. 125. §..) és pedig a Pp. rendelkezése a közkereseti, vagy betéti társaság tagjára vonatkozván, a Kftt.
125. §. szerinti „megfelelő" alkalmaztatás a törvény 83. §,. 1.
p.-ában nyer szabályozást, és pedig a társaság céljának elérése lehetetlenné válása, vagy a társaság viszonyaiban rejlő más fon- tos ok miatt a törzstőkének legalább 1/10 részét képviselő tagok keresetével és a 83. §. 3. pont szerint bármelyik tag keresetével, ha valamelyik más tag a társaságra nézve lényeges jelentőség- gel bíró külön szolgáltatás szempontjából kötelezettségének tel- jesítését megtagadja, megsérti, vagy az lehetetlenné vált.
Nyilvánvalóan a Kftt. 125. §-a szerint a Pp. 2. §-ának 5.
pontja megfelelő alkalmaztatásával a törvényszék hatásköre ál- lapíttatott meg és erre vonatkozólag a Pp. 33. §. intézkedik a kizárólagos illetékességről, amennyiben a 2. §, 5. pontjában fel- sorolt ezen per is kizárólag annak a bíróságnak az illetékessé- géhez tartozik, melynél a cég bejegyeztetett.
Minthogy pedig a Kftt. 7. §-a értelmében a társaságot an- nál a cégbíróságnál kell* bejegyeztetni, melynek területén szék- helye van, a 83,. §-nak a törvényszék kizárólagos illetékességére vonatkozó ezen rendelkezése pleonasmus, törvényszerkesztési hiba, különösen akkor, midőn e §. ,a törvényszék hatáskörét meg sem állapítván, a törvényszék hatásköre csak a törvény 125.
§-á'ból folyik, melyből azonban a Pp. 33. §-ának az alkalmazta- tása is szükségszerűen ugyancsak folyik.
2. A Pp. 125. §-a alapján a törvényszék hatásköréhez tar- toznak azon perek is, melyeket a korlátolt felelősségű társa- ság tagja egyes tag kizárása végett indít.
Maga a Kftt. az egyes tag kizáratását, mint ilyet nem sza- bályozza csak következményképpen akkor, ha 83. §. 3. bek.-nek esete forog fent, ha a tag — mint említettük — a társaságra nézve lényeges jelentőséggel biró külön szolgáltatás kötele- zettségének teljesítését megtagadja, kötelezettségét vétkesen sérti, vagy szolgáltatása lehetetlenné vált, mely esetben a tár-
saság foszlatása helyett a többi tag a vétkes tag üzletrészét át- veheti, s a bíróság az üzletrész bevonatását rendeli el, avagy az üzletrész bevonatását a Kiftt. 36. §. alapján az érték meg- térítése mellett maga a társaság kéri, amikor a társaság bevon- hatja a tag üzletrészét, ha a tagnak a társaságban maradása -a társaság célját meghiúsítaná.
Maga a törvény ezen 36. §-nál annyit mond, hogy a bevo- natás történik „bírói ítélet" alapján. Ezenfelül csak annyit, hogy a keresetet a társaság indítja, (mert hiszen a 36. §. 1. bek.
szerint a társaság vonhatja be az üzletrészt). A 83, §. esetében azt, hogy a társaság az alperes, a keresetet a társaság ellen kell indítani (83. §. 4. bek.).
Megfelelő alkalmaztatás alatt a Kftt. 125. §. a Kftt. 36. §-ra való viszonylatban azt érti, hogy a pert a társaság indítja és nem valamely tag, vagy a tagok többsége és a petitum nem ki- záratás, hanem az üzletrész bevonatása.
Egész természetes, hogy a törvényszéki hatáskör a '36. §.
esetében is az alkalmazandó 2. §. 5. pontjából folyik, a korlá- tolt felelősségű társaság székhelye szerinti kizárólagos illetékes- ség pedig a Pp. 33«. §-ból, tehát ugyanaz a törvényhozási szabá- lyozás van, mint a társaság feloszlatásánál a Kftt. 83. §. eseté- ben, de különleges törvényhozási rendelkezés nélkül.
3. Azon további négy eset, melyet a Pp. 2. §-ának 5.
pontja említ, még „megfelelő alkalmaztatás" esetében sem je- lent hatásköri és illetékességi törvényhozási rendelkezést, mert
a) a képviseleti jog magát a tagot nem illetvén meg, csak az ügyvezetőt, (tehát a tagot csak ügyvezetői minőségében), az ügy- vezetői jogosultság visszavonatása tárgyában rendelkező 62. §.
értelmében a kirendelés visszavonása az ügyvezetőhöz intézett egyoldalú bejelentés alakjában történvén, bírói úton és peres eljárás útján érvényesítendő „képviseleti jog" visszavonása helyt nem foghat.
b) Ugyanez az eset az üzletvezetési megbízás visszavonása esetében, mely megbizatás visszavonása ugyancsak a 62. §. sza- bályozása alá esik. Amennyiben az ügyvezető a képviseleti, il- letve üzletvezetési megbízás visszavonásából kifolyólag sérelmet szenvedett, ezen sérelmét, mint kártérítési követelést, mint va- gyonjogi igényt, a vagyonjogi igényekre nézve általában fenn- álló törvényes — hatásköri és illetékességi — rendelkezések szerint érvényesítheti.
c) A Pp. 2. i§. 5. pontjába eső ellenőrzési jogot a korlátolt felelősségű társaság tagja peres úton nem tartozik érvényesíteni, hanem a Kftt. 46. §. értelmében, ha az ügyvezetők a megfelelő felvilágosításokat nem adják, a cégbíróság jogorvoslattal meg nem támadható, nyomban végrehajtható határozatot hoz, „nem peres úton" az ellenőrzési jog érvényesítésében sérelmet szen-.
vedett. tag kérésére.
A Kftt. rendelkezései értelmében az ellenőrzési jog gyakor- lásához peres eljárás nem szükségeltetvén, perre vonatkozó ha- tásköri és illetékességi rendelkezés kívánalma és szükségessé
elesik; _ d). A Pp. 2. §. 5. pontjában még'említett per, melyet a tag .
magánhitelezője a társaság feloszlatása végett indíthat, (amennyi- ben a közkereseti, vagy betéti társaság tagja magánhitelezőjével .szemben kötelezettségének meg nem felelve, a magánhitelező a Kt.
101. és 144.§§. értelmében végrehajtás alá vonta a tag magánvagyo- nát és eredménytelensége után a feloszlatás esetére jutandó illet- ményeket és a társasviszonyt felmondotta), „megfelelően" sem nyer alkalmazást a korlátolt felelősségű társaságnál, mert a kor- látolt felelősségű társaság tagjának magánhitelezője a tag üzlet- részét lefoglalja a Kftt. 22. §-a értelmében, a tag üzletrésze a 22. §. 2. bek.-nek rendelkezései értelmében eladatik és az ár- verési vevő a társaságnál bemutatott tanúsítványával válik a tár- saság tagjává, tehát peresuti és ítélet alapján való beavatkozás nincs.
3. A Kftt. 125. §-a megfelelően alkalmazandónak mondja ki a Pp. 6. §.-a szerint „a részvénytársaság, vagy a szövetkezet közgyűlési határozatának megtámadása iránt indított perek"-et.
A részvénytársaság, vagy a szövetkezet közgyűlési határo- zatának megtámadása „megfelelően" szabályozva van a Kftt.
40. §-ban.
Ezen 40. §. értelmében a taggyűlési határozat a társaság ellen indított keresettel támadható meg, rendelkezik e §. a fel- perességről, az alperesként perbevont társaság képviseletéről, a keresetindítás záridejéről, a taggyűlési határozat ideiglenes fel- függesztésének módozatairól, az alaptalan megtámadás szank- ciójáról és a- helytadó ítéletnek valamennyi tagra nézve hatá- lyos voltáról.
Hatáskör és illetékesség kérdésében ezen 40. §. nem ren- delkezik, nyilván tehát a törvényszék hatásköre megállapítandó a Pp. 2. §. 6. pontja alapján, a cégbejegyzés szerinti kizárólagos illetékesség pedig a Pp. 33. §-a alapján.
Ilii. A korlátolt felelősségű társasági viszony alapján igen sok vagyonjogi per van, amelyekről maga a törvény a hatáskör és illetékesség szempontjából rendelkezést nem tartalmaz.
Törvényhozási és törvényszerkesztésí hibából folyik azon mulasztás, hogy a törvényhozó ezen, a korlátolt felelősségű tár- sasági viszonyból folyó perek tekintetében, a községi bíróság hatáskörét nem vonta ki, úgy, amint azt perjogi kódexünk a
•részvénytársasági vagy szövetkezeti viszonyból származó perek tekintetében a Pp. 738. §. 3. pontja teszi.
Minthogy pedig a Kftt. 125. §-a szrint megfelelően alkal- mazandók a Pp. 2. §. 5. és 6. pontjai, de nem rendelkezik meg- felelő alkalmaztatásról a 738. §>. 3. pontja tekintetében, nyilván- valóan községi bíróság hatáskörébe tartoznak a 100.— P-n aluli korlátolt felelősségű társasági viszonyból eredő perek, amennyi- ben a per tárgyát pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó do- log képezi. Ezen perek tekintetében a Kftt. -kizárólagos illeté- kességet sem állapít meg, következőleg ezen perekben 200 P-ig a járásbíróság fellébbvitel kizárásával dönt, mint utolsó fórum.
A járásbíróság hatásköréhez tartozó perekben pedig, — tehát a 200 P-n felüli és 3000 P-n aluli ügyekben és ezentúl a tőrvény-
szék hatáskörébe tartozó ügyekben is, — a fellebbvitel a fellebb- viteli értékhez fog a Te. rendelkezéseinek megfelelően irányulni.
Gyakorlatilag igen nagy jelentőségű a hatáskör és illeté- kesség eme szabályozása, mert nyilvánvaló elnézés a Kftt. 125;
§-ának olyképeni magyarázata, mint azt Glücksthal—Huppert magyarázatukban tették, mintha a 125. §. „törvényszéki hatás- kört állapít meg a társasági viszonyból folyó perekben".
Ezzel éppen ellentétben a Pp. 758. §. 3. pontjának a Kftt, 125. §-ában való „megfelelő" fel nem vételéből következik, hogy a korlátolt felelősségű társaság viszonyából folyó perek a va- gyonjogi perekre vonatkozó általános rendelkezések alá esnek.
Ezen perek még komplikáltabbak, mint a részvénytársasági vagy szövetkezeti viszonyból származó perek, a tény és jogkér- dés a bagatell összegeknél is magasabb jogi készültséget kiván, úgy, hogy kizárólag törvényszerkesztési hibának' mondhatjuk
ezen pereknek bagatellizálását, községi híróság elé utalását, IV. Már a társaság megalakulása idejéből a társasági vi- szonyból folynak: a bejelentők felelőssége (azon nyilatkozat tartalmáért, hogy a tagok törzsbetétjüket befizették, apportjukat beszolgáltatták Kftt. 10. §. 18. §.), az apportot behozó és az ap- port értékét a valóságnál magasabb értékkel elfogadtató fele- lőssége (11. §.), az alapítók követelése költségmegtérítés iránt
(19. §.) és felelőssége (13. §.), minthogy ezeknél a társasági vi- szony, a keresetileg érvényesített jog alapja, s az érvényesített követelés vagy az okozott kár 100 P-n aluli, mint'pénztartozá- sok, községi bíróság alá esnek.
A korlátolt felelőssségű társaság működésének tartama alatt, ha a kártérítési követelés alapja a tagok visszafizetési kö- telezettsége, •— ha. fizetést felvesznek a törzstőke és tartalékok fedezésére szükséges vagyonból (33. §., 34. §. 1. bek.) és e címen egyetemleges felelőssége az ügyvezetőknek és felügyelőknek, a társasági viszonyból erednek, a perek érték szerint, mint vagyon- jogi perek bírálandók el a hatáskör szempontjából és az általá- nos és különleges illetékességi rendelkezések alá esnek.
A tag felelőssége, ha szavazatával hozzájárult a többség oly határozatához, mely a társaság jelentős érdekeit nyilván- valóan sértette, a károsulttal szemben a tagsági viszonyból fo- lyik' (Kftt. 41. §.), ugyancsak a korlátolt felelősségű társasági viszonyból folyik az ügyvezetők versenytilalmi, kártérítési fele- lőssége (54. §.), a károsulttal szembeni kártérítési kötelezettség, amennyiben a rendes kereskedő gondosságával nem jártak el (59. §.) a társaság kártérítési felelőssége ügyvezetői és alkal- mazottai vétkes cselekményeiért (65. §.), a felügyelők törvényes
felelőssége a rendes kereskedői gondosság elmulasztásáért (72.
§.), a revizorok felelőssége (73. §. 5. bek.), ügyvezetők és fel- ügyelők felelőssége a materiális csőd tartama alatt történt fize- tésekért és igénybevett hitelekért (85. §,.) és a tagok visszatérí- tési kötelezettsége a csődtömeggel szemben (86; §. 1. bek.) a feloszlás alatt a külföldi korlátolt felelősségű társaságok kép- viselőinek felelőssége (107. §, 5. bek.), felszámolók felelőssége (96. §. 3. bek.), — mind a korlátolt felelősségű társasági viszony- ból erednek, pénz fizetése iránti vagyonjogi perek és különleges törvényhozási rendelkezések hiányában a perrendi kódex hatás- köri és illetékességi általános rendelkezései alá esnek.
Mindezeknek felismerése fontos a mai jog szempontjából,
— fontos azonban törvényhozói szempontból is — de lege fe- renda, mert a törvényhozó kimutatható akaratával szemben áll a tényleges szabályozás.
Ezzel kapcsolatosan megállapítandó az is, hogy ezen va- gyonjogi perekben, amelyek a Kftt. törvény rendelkezései sze- rint a törvényszék hatáskörébe és a székhely szerint, illetve cég- bejegyzés szerinti törvényszék kizárólagos illetékességéhez nem 'tartoznak, a hatáskör a Pp. 1. §-ának 2. pont a) kikötés alá eshetik és a járásbíróság hatásköre kiköthető; a Pp. 45. §. sze- rinti alávetésnek helye van és a társasági szerződésnek oly ren- delkezése, mely szerint a korlátolt felelősségű társaságot alkotó tagok alávetik magukat a járásbírósági hatáskörnek és valamely járásbíróság illetékességének, törvényes, helytálló, — természet- szerűleg azon keretben, amennyiben a cégbejegyzés szerinti, tör- vényszék ex lege hatásköre és illetékessége meg nem állapít- ható, amint egyébként is, a kikötés és alávetés mindig csakis a kogens, törvényi korlátozások mellett joghatályos.
Alkalmazható-e a T. E. 12» §»a a
A fizetési meghagyások gyakorlatában igen sűrűn fordul elő, hogy a fizetési meghagyás az illetékes járásbíróság terüle- tén, vagy székhelyén adósnak nem kézbesíthető,. mert az idő- közben onnan — a hitelező tudtán kívül — elköltözött. E tény a fizetési meghagyás kibocsájtása iránti kérelemben megjelölt adósi „lakás", vagy „esetleg tartózkodási hely" szerint eredeti- leg illetékesnek mutatkozó járásbíróság kompetenciáját a to- vábbi eljárásra megszünteti, mert a törvényi konstrukció szerint a fizetési meghagyás szigorúan helyi jogérvényesítési eszköz, mely adósnak csak az iletékes bíróság területén, vagy székihelyén, kézbesíthető (Pp. 589. §. és 594. §. 1. bek.). E tétel a T. E.
életbelépte előtt soha vita tárgya nem volt. Újabban azonban egyre sűrűbben fordulnak a hitelezők azzal a kérelemmel az ere- detileg illetékesnek jelölt bírósághoz, hogy a fizetési meghagyás kibocsájtására irányuló kérelmüket tegye át az adós időközbeni új lakhelye szerint illetékes járásbírósághoz — a T. E. 12. §-a alapján! E kérelemhez legtöbbször hozzáfűzik —- bár kissé bi- zonytalan hangon — a felebbvitelről való lemondás bejelentését is, habár e bejelentésnek felesleges és félszeg voltát rendszerint maga a kérelmező is érzi, A járásbíróságok pedig e kérelemre igen sok helyen azt a gyakorlatot követik, — nyilván az analó- gia alapján —, hogy a fizetési meghagyást a T. E. 12. §-ára hivatkozással valóban átteszik további eljárás végett az illeté- kes'bírósághoz, előzőleg azonban'rendszerint felhívják a felet megfelelő számú újabb, bélyegmentes fizetési meghagyás kiad- mány-tervezet becsatolására. Holott: az áttételi kérelemnek a fi- zetési meghagyásos eljárásbán törvényes, alapja, nincs és a kifej-
