• Nem Talált Eredményt

Az újrafelfedezett Arisztotelész

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az újrafelfedezett Arisztotelész"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az újrafelfedezett Arisztotelész

Francis Fukuyama: A nagy szétbomlás:

az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése. Fordította: M. Nagy Miklós.

Budapest, Európa, 2000. 4 9 3 old.

Amikor a naptárban kerek évszám kö- zeledik, sokan szinte önkéntelenül ragad- n a k tollat, hogy bemutassák éppen aktuális e l m é l e t ü k e t arról, mi fog t ö r t é n n i ezután - t e r m é s z e t e s e n n é m i v i s s z a t e k i n t é s s e l a

m ú l t r a , legtöbbször v a l a m i l y e n ú j szem- pont szerint csoportosítva az addig történ- teket. így a nemrégen (minden különösebb világvége nélkül) bekövetkezett század/ez- redforduló táján is nagy népszerűségnek örvendtek a különböző prófétikus hang- v é t e l ű k ö t e t e k , m e g n y i l v á n u l á s o k . Ú g y tűnik, hogy sokan továbbra sem képesek at- tól az egyszerű t é n y t ő l e l v o n a t k o z t a t n i , hogy a naptárt egykoron maga az ember konstruálta, éppen ezért nem megalapozott sorsfordulókat kötni bizonyos évekhez csu- p á n azért, mert elérkeztek, s nem kell min- denáron összegzéseket, és ami még rosz- szabb, jövőbelátó kézikönyveket, máskép- pen mondva jóslatokat gyártani.' Az em- beriségen eluralkodó tanácstalanság ily mó- d o n megfertőzi még a t u d o m á n y berkeit is.

1 Vö. m i n d e z t U m b e r t o Eco ironikus meg- jegyzésével: „Az é v t i z e d e k , évszázadok, sőt - rémes, hogy m o s t m á r ez is megy - év- e z r e d e k szerinti k o r s z a k o l á s ö n m a g á b a n véve értelmetlen vagy legalábbis kezdetleges dolog, bár van némi jelképes ereje, és m u - száj elfogadni, hogy h a t az össznépi képze- letre." Eco, U m b e r t o : A z o k a n a g y s z e r ű nyolcvanas évek. In: U m b e r t o Eco: Gyufa- levelek. B u d a p e s t , 2 0 0 1 . 97. Vál., f o r d . Barna Imre. Vö. még N i e t z s c h e , Friedrich:

Emberi - t ú l s á g o s a n is e m b e r i . Szeged, 2 0 0 0 . 26. „A s z á m o k törvényei teljességgel a l k a l m a z h a t a t l a n o k o l y a n világra, a m e l y n e m a mi k é p z e t ü n k : kizárólag az e m b e r világára érvényesek." (I, 1, 19; f o r d í t o t t a : Romhányi T ö r ö k G á b o r )

Bevezetőnk talán ldssé pejoratív kontex- tusba helyezi Francis Fukuyama A nagy szét- bomlás című kötetét, a z o n b a n úgy vélem, mégis fontos, hogy erről az aspektusról is szóljunk, amikor az elkövetkező évek, év- tizedek meghatározó trendjeiről kell beszél- nünk. Mivel magyar nyelven viszonylag ke- vesen keveset publikáltak Fukuyamáról, egy némileg általánosabb áttekintés után térünk rá témánkra, Fukuyama legutóbbi, magya- rul megjelent kötetének ismertetésére.

Francis Fukuyama, a japán származású amerikai szociológus, t ö r t é n é s z , filozófus,

1989-ben r o b b a n t be a politika- és törté- nelemfilozófiába A történelem vége? című ta- nulmányával.2 A rövid tanulmányból vaskos kötetet írt 1992-ben, mely 1994-ben meg- jelent m a g y a r u l is A történelem vége és az utolsó ember címmel.3 Alighanem a z o k n a k van igazuk, akik szerint a k ö t e t a 20. szá- zad legellentmondásosabban megítélt írásai közé tartozik, hiszen éveken keresztül tartó (manapság újra időszerű) vita folyt/folyik alaptézisei körül, s F u k u y a m a ú j a b b és újabb nyilatkozatokban beszél arról, hogy vitapartnerei csupán rosszul interpretálták szövegét, innen ered a sok félreértés. Rövi- den összefoglalva e b b e n a k ö n y v é b e n a nyugati liberális demokrácia4 győzelmét hir-

2 F u k u y a m a , Francis: T h e E n d of Flistory?

N a t i o n a l I n t e r e s t , 1 9 8 9 : S u m m e r . 3 - 1 8 . Magyarul ld. uő.: A t ö r t é n e l e m vége? Ford.

K o n o k István. In: Valóság 1 990/3. 16-31.

3 Francis Fukuyama: T h e E n d of History a n d the Last M a n . New York, 1992. Magyarul:

Francis F u k u y a m a : A t ö r t é n e l e m vége és az u t o l s ó e m b e r . B u d a p e s t , 1 9 9 2 . F o r d í t o t t a : Somogyi Pál László, (a t o v á b b i a k b a n : Fu- kuyama 1992.) Ismertetését lásd: Fehér Fe- renc: A történelem vége és az utolsó ember.

Magyar Hírlap, 1994. június 20.

4 Liberális demokrácián értve a z o k a t az orszá- gokat, ahol a d e m o k r a t i k u s választási rend- s z e r e n ( t ö b b p á r t i s á g , t i t k o s szavazás stb.) túl a k o r m á n y garantálja az ember alapvető jogait, a s a j t ó - , a szólás-, a v a l l á s s z a b a d s á -

(2)

deti, hiszen állítása szerint a kommunista (és korábban a monarchikus, fasiszta stb.) rezsimek összeomlásával az emberiség elérte célját, fejlődésének végpontját: a Történe- lem véget ért.' Hangsúlyos a nagy „T" a Tör- ténelem szó elején, hiszen mindez „nem a történések ..., hanem a Történelem vége volt, vagyis az egyetlen, összefüggő és következe- tes fejlődési folyamatként értelmezett tör- ténelemé, amelybe minden idők minden né- pének minden tapasztalata beletartozik."6

A nagy port felkavart kötetet inkább elmé- leti alapvetésnek szánta szerzője, kiinduló- p o n t k é n t későbbi műveihez. A történelem vége... erősen filozófiai ihlet ettségű mű, a leg- többet Hegelnek és Nietzschének köszön- het, de természetesen a darwini evolucio- nista koncepció reinkarnációjaként is olvas- ható, hiszen Fukuyama az emberiség ideo- lógiai evolúciójának végéről beszél, és a nyu- gati liberális demokráciákat az emberi kor- mányzatok utolsó formájaként emlegeti. Tet- szetős statisztika Fukuyamáé, amely egyben i g a z á n a k példájául szolgál: míg 1790-ben mindössze három demokratikus berendez- kedésű állam volt a Földön (Franciaország, az Egyesült Államok és Svájc), ma 6 0 - 6 3 demokratikus országról tudunk, ezekben él az emberiség több mint 40%-a. Azokat pe- dig, akik például a koszovói háborúra, a vi- lágot a 90-es években sújtó monetáris válsá- gokra utalnak, azzal szereli le, hogy mind- ezek a jelenségek csupán arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy Irak, Irán vagy Koszovó a tegnap világához tartoznak, melyet végre fel kell váltania a 'szép új világnak'.

A legnagyobb p r o b l é m a sokak szerint a b b a n rejlik, hogy k é t F u k u y a m á t állít elénk a könyv: az egyik kiváló politikai elemző, aki élvezetes stílusban osztja meg velünk jól argumentált nézeteit arról, mi is t ö r t é n i k k ö r ü l ö t t ü n k a világban. A m á s i k Fukuyama filozófusi babérokra tör, újhege-

got, illetve legfontosabbként a politikai rész- vétel jogát.

1 S milyen kiválóan igazolódtak a prófétikus kinyilatkoztatások, amikor a könyv ameri- kai megjelenése u t á n alig öt h ó n a p p a l le- o m l o t t a berlini fal, magával r á n t v a egy egész rendszert ...

6 F u k u y a m a 1992. 6.

liánus nézőpontból értékel és osztályoz, na- gyobb hangsúlyt fektetve az eszmékre, mint a „tényekre". Ez a másik F u k u y a m a gya- korta beszél a történelem 'irányultságáról', egyetlen lehetséges megváltást felvázolva, ily módon kapcsolódva a kereszténységhez is. A történelem vége u t á n j ö t t a Bizalom,' melyben az itt b e m u t a t á s r a kerülő kötet egyik alapvonását tárgyalja részletesen, ne- vezetesen az emberek közötti bizalom kér- dését, kialakulásának és f e n n m a r a d á s á n a k feltételeit, m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s á t stb.

Izgalmas tézist állít fel itt is: azt bizonyítja, hogy a gazdasági élet és a kulturális meg- határozottság szorosan összefügg, azaz, ha sikerül elérnünk a társadalmi bizalom, a tár- sadalmi tőke növelését, h a m a r o s a n prospe- ráló nemzetgazdaságot látunk magunk előtt.

A b e f e j e z ő d ő T ö r t é n e l e m t é z i s é n e k egyik legnagyobb ellenfele egy másik 'jós' szintén híressé vált művével, melyről i t t részletesebben nem t u d u n k szólni. Sámuel P. H u n t i n g t o n The Clash of Civilizations and the Remaking of the World Order című köny-.

véről van szó.H Huntington számára a világ- történelem egységei, a civilizációk olyan, el- sősorban kulturálisan (nyelvileg, vallási ala- pon, szokásrendszerükkel stb.) meghatáro- zott entitások, amelyek közösségként rea- gálnak a külvilág eseményeire. Vizsgálja azt a ma is fontos kérdést, hogy a Nyugat tech- nológiájának, (a lehető legtágabb értelem- ben vett) kultúrájának befogadása valami- lyen módon befolyásolja-e a többi civilizá- ció alapvető é r t é k e i t . V á l a s z a e g y é r t e l m ű nem, azt állítja, hogy bár egy iszlám ország

7 Fukuyama, Francis: Trust: T h e Social Vir- tues a n d t h e Creation of Prosperity. N e w York, 1 9 9 5 . Magyarul F u k u y a m a , Francis:

Bizalom: A t á r s a d a l m i e r é n y e k és a jólét megteremtése. Budapest, 1997. Fordította:

Somogyi Pál László. Ismertetését lásd Csiz- madia Ervin: A türelem m i n t kultúra. Ma- gyar Hírlap, 1997. aug. 2.

8 H u n t i n g t o n , Sámuel P.: T h e Clash of Civili- zations a n d t h e Remaking of W o r l d Order.

N e w York, 1 9 9 6 . M a g y a r u l H u n t i n g t o n , Sámuel P.: A civilizációk ö s s z e c s a p á s a és a világrend átalakulása. B u d a p e s t , 1998.

F o r d í t o t t a : P u s z t a D ó r a , G á z s i t y Mila és Gecsényi Györgyi.

(3)

befogadhatja a Nyugat különböző technikai újításait, ettől azonban kulturális elkülönü- lése, sőt szembenállása a Nyugattal t o v á b b r a is é r v é n y b e n m a r a d . H u n t i n g t o n s z e r i n t a másságot a másságban kell megérteni."

Szerinte igazán nagy konfliktusok az egyes civilizációk k ö z ö t t lehetségesek, példaként idézve az orosz-csecsen konfliktust, Bosz- niát vagy Koszovót. Nyilvánvaló, hogy Fu- k u y a m á t bírálja, a m i k o r a nyugati kultúra hanyatlásáról beszél, és a győzedelmes Nyu- gat helyett hét-nyolc nagy civilizációs körben g o n d o l k o d i k (amelyek k ö z ö t t c s u p á n egy a nyugati kultúrkör!), s ezeknek az össze- ütközésétől várja a jövő nagy háborúit.1 0

Úgy tűnik, hogy Fukuyama 'életművé- nek' kiadását (melynek következő darabja 2002-ben jelent meg Amerikában, s a bio- technológia, a ldónozás kérdéseivel és mind- ezek politikai következményeivel foglalko- z i k " ) Magyarországon az Európa Könyv- kiadó vállalta magára. Érdemes megfigyelni az egyes kötetek megjelenési dátumait, hi-

9 H a s o n l ó tézisből i n d u l ki a magyarul c s a k n e m régen m e g j e l e n t O r i e n t a l i z m u s c í m ű f o n t o s k ö t e t é b e n Edvvard W . Said. ( B u d a - pest, 2 0 0 0 . )

10 A 'rivális' történészek v i t á j á n a k ú j a b b fordu- l ó p o n t j a egyértelműen a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r

1 1 -i merényletekhez köthető. Ehhez lásd F u k u v a m á n a k a T h e G u a r d i a n című lapban 2 0 0 1 . október 11-én megjelent cikkét: T h e W e s t has W o n . Az alcím szerint Radical Islam can't beat d e m o c r a c y and capitalism.

W e ' r e still at t h e e n d of history. A rövid írásban H u n t i n g t o n n a l élesen szemben állva arról beszél, hogy a d e m o k r á c i a , a s z a b a d piacok hogyan k e z d t e k el terjedni olyan te- rületeken, mint Kelet-Ázsia, Latin-Amerika vagy akár Afrika. H i v a t k o z i k azokra a milli- ókra is, akik évente elhagyják a fejlődő or- szágokat, hogy N y u g a t o n próbáljanak tisz- tes megélhetéshez jutni. A két történész vi- t á j á h o z magyarul lásd H u n t i n g t o n , Sámuel:

A civilizációk harca m e g k e z d ő d ö t t , ill. Fu- k u y a m a , Francis: Az az iszlám, amelyik gyű- löli a nyugatot. M i n d k é t cikk az Élet és Iro- d a l o m 2 0 0 2 . j a n u á r 1 1-i s z á m á b a n olvas- h a t ó (9.).

11 F u k u y a m a , Francis: O u r P o s t h u m a n Future:

Consequenses of the Biotechnology Revolu- tion. N e w York, 2 0 0 2 .

szen Fukuyama azon kevés élő szerzők közé tartozik, akiknek könyveit szinte azonnal le- fordítják (többek között) magyarra: első két köteténél nagyjából másfél, míg az utolsó- nál alig egy év telt el az 1999-es amerikai és a 2000-es magyar kiadás között. Ez a gyor- saság akár gyanús is lehetne: a bestseller- szerzők műveire vall, viszont a politikai és történelemfilozófiai művek általában nem állnak a könyveladási listák élén. Valójában Fukuyama könyvei jó stílusban megírt, nagy empirikus adatbázissal dolgozó művek, me- lyeket bárki kézbe vehet és - többé-kevésbé - megelégedve t e h e t le. A Nagy Szétbomlás cí- m ű k ö t e t é t1 2 a n e m r é g i n d u l t , M(emoria) M(undi) című sorozatába illesztette a kiadó, melyben e d d i g a l e g k ü l ö n b ö z ő b b t é m á j ú könyvek jelentek meg, Churchill második világháborús visszaemlékezéseitől egy kü- lönleges Heidegger-, majd Sartre-életrajzig, vagy g o n d o l h a t u n k a J. L. Gaddis-féle Most már tudjuk c í m ű kötetre, m e l y b e n a jeles t ö r t é n é s z a h i d e g h á b o r ú ú j r a é r t é k e l é s é r e vállalkozik. Ami közös mindegyik darab- ban, az újszerű megközelítés, a korábban is ismert tények újfajta csoportosítása, ezáltal ú j f a j t a szemlélet m e g h o n o s í t á s á n a k szán- déka a közgondolkodásban. A szép kiállí- tású F u k u y a m a - k ö t e t b o r í t ó j á n G. Klimt Elet és halál című festményének egy részlete látható, mintegy közvetlenül utalva a Nagy Szétbomlás u t á n a szerző szerint bekövet- kező Nagy Újjáépítésre.

A Nagy Szétbomlás c í m ű k ö t e t h á r o m részből áll: A Nagy Szétbomlás után Az erkölcs genealógiájáról beszél a szerző, majd követ-

kezik A Nagy Újjáépítés zárófejezete, s száz- oldalnyi Függelék zárja a könyvet, további adatokkal, bőséges jegyzetapparátussal és bibliográfiával. Akit pedig nem győztek meg a kimerítő adatok, azok további részlete- sebb tájékoztatást nyerhetnek a szerző in- ternetes honlapján: http://www.francisfuku-

12 F u k u y a m a , Francis: T h e G r e a t Disruption:

H u m á n N a t u r e and t h e Reconstitution of Social O r d e r . N e w York, 1 9 9 9 . M a g y a r u l F u k u y a m a , Francis: A Nagy Szétbomlás: Az emberi t e r m é s z e t és a társadalmi rend újjá- szervezése. B u d a p e s t , 2 0 0 0 . Fordította: M.

Nagy Miklós, (a t o v á b b i a k b a n : Fukuyama 2000.)

(4)

vama.com. A könyv beilleszthető egy soro- zatba a fukuyamai írásokon belül: míg A tör- ténelem végében az állami szintet vizsgálta, a Bizalomban a társadalom következett, itt pedig - talán éppen a legérdekesebb módon - az egyes emberrel és kilátásaival foglalko- zik. (Hasonlóan izgalmas olvasmány a kö- v e t k e z ő k ö t e t , ahol m á r az e m b e r e n túli kérdéseket boncolgatva a genetika terüle- tére merészkedik a szerző.)

A könyv kiindulópontja szerint a mo- dern információs társadalmak számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy f e n n t u d j á k - e t a r t a n i a t á r s a d a l m i r e n d e t a z egyre gyorsuló t e c h n o l ó g i a i és gazdasági változások közepette. A liberális demokrá- cia megfelelő m ű k ö d é s e m i n d i g a z o k o n a közös kulturális értékeken alapult, melyek összekötötték az embereket, holott „a mo- dern kapitalizmusnak lételeme, hogy szét- törje a szabályokat, és a régi társadalmi kap- csolatokat, közösségeket és technológiákat elhajítsa az újabbak és hatékonyabbak ked- véért".1 1 A kötet arra vállalkozik, hogy pon- tosan és részletesen leírja, és egyben meg- magyarázza a 60-as évektől a 90-es évekig tartó Nagy Szétbomlás összetett folyamatát.

A Nagy Szétbomlás lényege röviden az, hogy ú j a b b t á r s a d a l m i á t m e n e t t ö r t é n t : a h o g y a n k o r á b b a n a v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő társadalomból a mezőgazdaságiba, o n n a n az ipariba lépett át az emberiség, a 20. szá- zad második felében az ipariból továbblép- t ü n k az i n f o r m á c i ó s t á r s a d a l o m k o r á b a . A Nagy Szétbomlás tehát mindannak a tár- sadalmi értékrendnek a pusztulását jelenti, amely a század közepén uralkodott a vilá- gon. Egyetlen példa a sok közül: a szellemi munka az információ korában előtérbe ke- rült, emiatt nők tömege özönlött a munka- helyekre, s ez szoros összefüggésben áll a családi élet hanyatlásával. Mielőtt bárki m e g i j e d n e , a szerző még a b e v e z e t ő b e n megnyugtat mindenkit, hogy a Nagy Szét- bomlás mára megállt, és a folyamat visszá- jára f o r d u l t (ez lenne a N a g y Újjáépítés), ennek indoklásaként pedig az arisztotelészi 'minden ember társas lény' agyonkoptatott jelmondatát idézi.

13 F u k u y a m a 2 0 0 0 . 29.

Az első k ö n y v é b e n még két, egymástól jól szétválasztható Fukuyama itt m á r ügye- sebben d o l g o z z a össze 'két e g ó j á t ' : saját rendszerébe vetett végtelen h i t é n e k köszön- hetően temérdek mennyiségű adattal dolgo- zik, melyek a l e g k ü l ö n b ö z ő b b t u d o m á n y - ágakból s z á r m a z n a k , s ezek e g y t ő l egyig ugyanoda mutatnak, ti. arra, hogy volt Nagy Szétbomlás, és arra, hogy elérkezett a Nagy Újjáépítés ideje. A fiatalon görög és latin nyelvi t a n u l m á n y o k a t is folytató Fukuya- mától nem túl meglepő, hogy tulajdonkép- pen az arisztotelészi m o n d a t o n alapul az egész könyv (mint ahogy korábban a Biza- lom is). A felvilágosodás egyik kiváló gon- dolkodója is eszünkbe juthat, hiszen a Vol- taire Candide-jában is olvasható Leibniz-té- tel éled itt újra a 'lehetséges világok legjob- bikáról', hiszen bármi is történjen, Fuku- yama bízik abban, hogy az ember társas és - ebből következően - racionális lény. Ha- sonló optimista utópia lengte be m á r A tör- ténelem vége című kötetet is.

A k ö t e t egészére jellemző az óvatos egyensúlyozás a konzervatív és a liberális gondolkodás között. Ezzel a megoldással mindkét oldal meg lehet elégedve, de egyik sem maradéktalanul. Amikor a modernizá- cióról vagy a kapitalizmusról beszél, Fuku- yama azt állítja, hogy a kapitalizmus építi, de rombolja is a társadalmi kapcsolatokat, az erkölcsi normákat, másképpen mondva a társadalmi tőkét.

A kulcsfogalmak Fukuyama számára a társadalmi tőke (social capital) és a bizalom (trust). A társadalmi tőkét (Tocqueville-től kezdve f i l o z ó f u s o k hosszú s o r á b a illesz- kedve) úgy határozza meg, m i n t „azoknak az informális értékeknek és n o r m á k n a k az összességét, a m e l y e k e t egy c s o p o r t tagjai követnek, s amely ezáltal lehetővé teszi az együttműködést közöttük".1 4 A társadalmi tőke ellensége a z a szélsőséges individua- lizmus, mely a 60-as évek ó t a jellemző a nyugati gondolkodásra. Hiszen ha túl sok szabályt irtunk ki, a társadalom egyre kao- tikusabbá válik, s egyre kevésbé lesz képes közös célokat végrehajtani. Az egyes társa- dalmak társadalmi tőkéje közötti különbség

14 Fukuyama 2 0 0 0 . 33.

(5)

a bizalmi rádiusszal jelezhető. H a a társa- dalmi tőkét mérni akarjuk, akkor egysze- rűbb, ha a deviancia mértékét térképezzük fel: ezért f o l y a m o d i k F u k u y a m a a b ű n ö - zésre, a családokra, végül a bizalomra és az értékekre vonatkozó a d a t o k részletes vizs- gálatához.

A bizalom a t á r s a d a l m i t ő k é t a l k o t ó kooperatív n o r m á k kulcsfontosságú mellék- terméke, amit a túlzott önzéssé fajuló mo- d e r n individualizmus és/vagv a tisztesség- telen, tehát megbízhatatlan és kiszámítha- tatlan viselkedésre való hajlam (el)pusztít.

Ahol számítani lehet a bizalomra, ott köny- nvebben jönnek létre csoportok, és hatéko- nyabbak lesznek céljaik megvalósításában.

A kötetnek ezek a fejezetei számos tábláza- t o t és kimutatást tartalmaznak, melyekből Fukuyama szerint az derül ki, hogy a társa- dalmi dezorganizáció egyre növekszik.

A Nagy S z é t b o m l á s m a g y a r á z a t a k é n t négy lehetséges o k f e j t é s t i s m e r t e t . A bal- oldali teoretikusok szerint azt a szegénység okozta, a második, kisebb csoport szerint éppen a gazdagodási folyamat. A 'libertariá- n u s o k ' ( F u k u y a m a kifejezése) a k o r m á n y - politikát hibáztatják, míg a konzervatívok a kulturális átalakulást teszik felelőssé. Fuku- y a m a a kulturális értékek hanyatlását tartja a legkielégítőbb magyarázatnak, és egészen Nietzschéig visszavezeti a relativista gon- dolkodást (vö. a híres Nincsenek tények, csak interpretációk mondattal), de fontos szerepet tulajdonít benne a pszichológia, m a j d az antropológia fejlődésének is.

Az első fejezet végén beszámol a Nagy Szétbomlás következményeiről: a csökkenő termékenység tovább gyengíti a rokoni kap- csolatokat, megnő az egyedül élő emberek száma. Azzal a kézenfekvő, és saját szisz- témájából következő megoldási alternatívá- val n e m számol, h o g y a z o k a f e l n ő t t e k , akiknek kevés gyermekük van, vagy n e m is vállalnak gyermeket, t ö b b időt s z á n h a t n a k olyan különböző csoportokban való részvé- telre, mint például az egyházakra vagy poli- t i k a i p á r t o k r a , hiszen ezek a t é n y e z ő k is a civil társadalmat erősítik.

N e m m e g k e r ü l h e t ő a kérdés, h o g y a Nagy Szétbomlás szükségszerű volt-e. Kul- turális különbségekkel magyarázza azt, hogy

a folyamat Ázsiában még nem tetőzött, de jóslata szerint hamarosan megérkezik oda is. Ázsia és az ázsiai értékek kivételessége megmutatkozik például abban az érdekes tényben, hogy az itteni a d a t o k érvénytele- nítik azt a tételt, miszerint az urbanizáció- val és a modernizációval nő a bűnözés.

A második rész, mely Nietzschére utalva Az erkölcs genealógiájáról c í m e t viseli, azzal foglalkozik, hogyan születik a rend, a nor- mák, s idővel mindez miként módosul. Az igazi interdiszciplináris kutatás szép példája ez a f e j e z e t , hiszen a t e r m é s z e t t u d o m á - nyoktól a filozófián át a pszichológiáig, sőt a mozifilmekig, a popkultúráig, a gazdasá- gig és az üzletig terjed az a bázis, amelynek segítségével F u k u y a m a igazolja nézeteit.

A fejezetben való k ö n n y e b b tájékozódáshoz segítséget nyújt az a mátrix, ahol egy víz- szintes egyenes két végén a teljesen hierar- chikusan létrehozott n o r m á k (pl. a Korán a l k o h o l f o g y a s z t á s i t i l a l m a ) és a s p o n t á n módon létrejöttek (pl. az incesztus tabuja) h e l y e z k e d n e k el. A függőleges tengelyen a racionális (azaz tudatosan választott) és az aracionális (Fukuyama rendszerében rövi- den: örökölt) normákig terjed a skála. Ebbe a rendszerbe Fukuyama meggyőző módon sorol be számos társadalmi normát.

Az e b b e n a részben t á r g y a l t a k a t csak röviden foglalom össze. A fejezetek néhol erősen eltérhetnek várakozásunktól, mivel a bizonyítási apparátusba olyan tudományo- san igazolt tételek is megjelennek, amelyek például a férfi promiszkuitásról beszélnek.

A f e j t e g e t é s e k alapja ismét csak Arisztote- lész, illetve az a m o d e r n t e r m é s z e t t u d o - mányok által hangsúlyozott tézis, miszerint létezik ún. emberi természet. Ez a termé- szet szolgáltat magyarázatot arra, hogy az e m b e r n e k szüksége v a n n o r m á k r a , m i n t ahogy Fukuyama szerint szüksége van hie- r a r c h i á k r a is, c s u p á n a z t n e m szereti, ha a hierarchia alján foglal helyet. A mai infor- mációs társadalom erre a problémára is megoldásokat kínál: egyrészt az ember olyan sok közösség tagja, hogy közülük némelyik- ben egészen biztosan a hierarchia csúcsán helyezkedik el, másrészt alternatívaként o t t áll a h á l ó z a t (network) fogalma. A hálózat olyan, e g y é n e n k é n t fellépő e m b e r e k cso-

(6)

portja, akik osztoznak bizonyos informális n o r m á k b a n vagy é r t é k e k b e n , túl a z o k o n , m e l y e k a szokásos piaci t r a n z a k c i ó k h o z s z ü k s é g e s e k (a hálózat f o g a l m á t kiválóan megvilágítja Fukuyama akkor, amikor a Szi- likon-völgy óriási jelentőségéről és fejlődése titkáról beszél).

Amikor rátér a kooperáció, az önszerve- ződés, m a j d a h á l ó z a t kérdéseire, megint nem kerül el egy csapdát, és oldalakon ke- resztül taglalja azt a filozófia, majd a pszi- chológia és szociológia által rég b e m u t a t o t t tételt, miszerint minden közösség angya- lokból és ördögökből áll. Ilyen pontokon az ember kénytelen gyanakodni, mennyire ve- heti komolyan az egész könyvet.

A könyv záró része természetesen a Nagy Újjáépítéssel foglalkozik, azzal, van-e k i ú t a t á r s a d a l m i rendetlenségből, létrejöhet-e még valaha a rend stb. A megoldás a kultu- rális normákkal való aktív felfegyverkezés lehet, mindebben nagy szerepe lesz a külön- böző vallásoknak (régi gondolatot ismétel itt is Fukuyama, hiszen szerinte nem a hit miatt követik az emberek a vallásokat, ha- nem azért, mert közösségre vágynak, s ez- által a vallások a normák terjesztésében ki- vételes szerephez jutnak).

A remény már csak azért sem veszett el, mert korábban is volt példa hasonló szét- bomlásra, például az 1830-as éveket köve- tően, amikor a viktoriánus erkölcsök meg- jelenése, majd viharos terjedésük állította meg a társadalmi dezorganizációt. Fuku- yama szerint a lényegi változás nem az in- tézményrendszerekben, h a n e m az értékek- ben történt, hiszen a fiatalokba önuralmat építettek be, s rászoktatták őket olyan eré- nyekre, m i n t a tisztaság, a pontosság és az udvariasság. Zárógondolatai szerint sok jel m u t a t a szélsőséges individualizmus korá- n a k lezárulására (bár n e m említi, de ide- vágó példa lehetne az avantgarde mozgal- mak hanyatlása, melyek esetében egyértel- műen kiderült, hogy a lázadás csupán egy- szer lázadás, és hamar megszokottá és unal- massá válik). Bízik az emberi természetben és a racionalitásban, s abban, hogy segítsé- gükkel újra kialakulnak azok a hétköznapi erények, melyek elvesztek a század második felében.

A záró f e j e z e t talán túlságosan is dia- dalmenet-ízűre sikerült, hiszen a Nagy Új- jáépítés folyamatának elindulását az Ame- rikában újjáéledő konzervatív értékekkel hozza összefüggésbe. A legrosszmájúbb kri- tikusok ezen a p o n t o n kezdenek célozgatni a romantikus lányregényekkel való analó- giára, ti. háromszáz oldalnyi sanyarú múlt és jelen után az utolsó ötven oldalon a győ- zedelmes jövőről olvashatunk - így min- denki fellélegezhet, hiszen n e k ü n k nem kell tenni semmit, a történelemnek van célja (vége!), és efelé halad rendületlenül.1'

Fukuyama két párhuzamos folyamatot lát maga előtt: míg a politikai és gazdasági szférában a történelem progresszívnek és irányítottnak látszik, és a 20. század végére mintegy végpontként eljutott a liberális de- mokráciáig, addig a társadalmi-erkölcsi szfé- rában a történelem ciklikusnak látszik: a tár- sadalmi rend szétbomlik, majd újjáalakul.

A k ö z é p u t a s g o n d o l k o d á s r a jó példa a végső, kissé enigmatikus konklúzió is: az állam nem forrása minden bajnak, de nem is olyan eszköz, amellyel m i n d e n baj meg- oldható, ugyanakkor lépéseivel kicsiben és nagyban éppúgy csökkentheti, mint növel- heti a társadalmi tőkét. A reményre egyet- len okunk van (újra csak Arisztotelésztől kölcsönzött) állítása szerint: ez pedig az ember roppant erejű képessége a társadalmi rend újjáépítésére.

Jászay T a m á s

n A teljesség i g é n y e nélkül n é h á n y recenzió a kötetről: M u r r a y , Charles: T h e G r e a t Dis- ruption ... (Review). C o m m e n t a r y Maga- ziné, July 1999.; Gould, Bryan: T h e Great Disruption (Review). New S t a t e s m a n , 1999.

jún. 14.; G o t t l i e b , A n t h o n y : T h e P o s t i n - dustrial Revolution. New York T i m e s Book Review, 1999. júl. 4. F u k u y a m a magyarul megjelent írásaiból néhány a m á r említette- ken kívül: F u k u y a m a , Francis: Erény és jó- lét. 2 0 0 0 . 1995. okt.; F u k u y a m a , Francis:

N é z ő p o n t . M a g y a r N e m z e t , 1 9 9 7 . február 22.; F u k u y a m a , Francis: Az ázsiai értékek és az ázsiai válság. N é p s z a b a d s á g 1998. jú- nius 20.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Továbbá megmutatta, hogy a történeti nézőpont megjelenítésével érzékeltethetjük, hogy a gyermekkor történeti konstrukció, azaz a gyermekkort nem