Az újrafelfedezett Arisztotelész
Francis Fukuyama: A nagy szétbomlás:
az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése. Fordította: M. Nagy Miklós.
Budapest, Európa, 2000. 4 9 3 old.
Amikor a naptárban kerek évszám kö- zeledik, sokan szinte önkéntelenül ragad- n a k tollat, hogy bemutassák éppen aktuális e l m é l e t ü k e t arról, mi fog t ö r t é n n i ezután - t e r m é s z e t e s e n n é m i v i s s z a t e k i n t é s s e l a
m ú l t r a , legtöbbször v a l a m i l y e n ú j szem- pont szerint csoportosítva az addig történ- teket. így a nemrégen (minden különösebb világvége nélkül) bekövetkezett század/ez- redforduló táján is nagy népszerűségnek örvendtek a különböző prófétikus hang- v é t e l ű k ö t e t e k , m e g n y i l v á n u l á s o k . Ú g y tűnik, hogy sokan továbbra sem képesek at- tól az egyszerű t é n y t ő l e l v o n a t k o z t a t n i , hogy a naptárt egykoron maga az ember konstruálta, éppen ezért nem megalapozott sorsfordulókat kötni bizonyos évekhez csu- p á n azért, mert elérkeztek, s nem kell min- denáron összegzéseket, és ami még rosz- szabb, jövőbelátó kézikönyveket, máskép- pen mondva jóslatokat gyártani.' Az em- beriségen eluralkodó tanácstalanság ily mó- d o n megfertőzi még a t u d o m á n y berkeit is.
1 Vö. m i n d e z t U m b e r t o Eco ironikus meg- jegyzésével: „Az é v t i z e d e k , évszázadok, sőt - rémes, hogy m o s t m á r ez is megy - év- e z r e d e k szerinti k o r s z a k o l á s ö n m a g á b a n véve értelmetlen vagy legalábbis kezdetleges dolog, bár van némi jelképes ereje, és m u - száj elfogadni, hogy h a t az össznépi képze- letre." Eco, U m b e r t o : A z o k a n a g y s z e r ű nyolcvanas évek. In: U m b e r t o Eco: Gyufa- levelek. B u d a p e s t , 2 0 0 1 . 97. Vál., f o r d . Barna Imre. Vö. még N i e t z s c h e , Friedrich:
Emberi - t ú l s á g o s a n is e m b e r i . Szeged, 2 0 0 0 . 26. „A s z á m o k törvényei teljességgel a l k a l m a z h a t a t l a n o k o l y a n világra, a m e l y n e m a mi k é p z e t ü n k : kizárólag az e m b e r világára érvényesek." (I, 1, 19; f o r d í t o t t a : Romhányi T ö r ö k G á b o r )
Bevezetőnk talán ldssé pejoratív kontex- tusba helyezi Francis Fukuyama A nagy szét- bomlás című kötetét, a z o n b a n úgy vélem, mégis fontos, hogy erről az aspektusról is szóljunk, amikor az elkövetkező évek, év- tizedek meghatározó trendjeiről kell beszél- nünk. Mivel magyar nyelven viszonylag ke- vesen keveset publikáltak Fukuyamáról, egy némileg általánosabb áttekintés után térünk rá témánkra, Fukuyama legutóbbi, magya- rul megjelent kötetének ismertetésére.
Francis Fukuyama, a japán származású amerikai szociológus, t ö r t é n é s z , filozófus,
1989-ben r o b b a n t be a politika- és törté- nelemfilozófiába A történelem vége? című ta- nulmányával.2 A rövid tanulmányból vaskos kötetet írt 1992-ben, mely 1994-ben meg- jelent m a g y a r u l is A történelem vége és az utolsó ember címmel.3 Alighanem a z o k n a k van igazuk, akik szerint a k ö t e t a 20. szá- zad legellentmondásosabban megítélt írásai közé tartozik, hiszen éveken keresztül tartó (manapság újra időszerű) vita folyt/folyik alaptézisei körül, s F u k u y a m a ú j a b b és újabb nyilatkozatokban beszél arról, hogy vitapartnerei csupán rosszul interpretálták szövegét, innen ered a sok félreértés. Rövi- den összefoglalva e b b e n a k ö n y v é b e n a nyugati liberális demokrácia4 győzelmét hir-
2 F u k u y a m a , Francis: T h e E n d of Flistory?
N a t i o n a l I n t e r e s t , 1 9 8 9 : S u m m e r . 3 - 1 8 . Magyarul ld. uő.: A t ö r t é n e l e m vége? Ford.
K o n o k István. In: Valóság 1 990/3. 16-31.
3 Francis Fukuyama: T h e E n d of History a n d the Last M a n . New York, 1992. Magyarul:
Francis F u k u y a m a : A t ö r t é n e l e m vége és az u t o l s ó e m b e r . B u d a p e s t , 1 9 9 2 . F o r d í t o t t a : Somogyi Pál László, (a t o v á b b i a k b a n : Fu- kuyama 1992.) Ismertetését lásd: Fehér Fe- renc: A történelem vége és az utolsó ember.
Magyar Hírlap, 1994. június 20.
4 Liberális demokrácián értve a z o k a t az orszá- gokat, ahol a d e m o k r a t i k u s választási rend- s z e r e n ( t ö b b p á r t i s á g , t i t k o s szavazás stb.) túl a k o r m á n y garantálja az ember alapvető jogait, a s a j t ó - , a szólás-, a v a l l á s s z a b a d s á -
deti, hiszen állítása szerint a kommunista (és korábban a monarchikus, fasiszta stb.) rezsimek összeomlásával az emberiség elérte célját, fejlődésének végpontját: a Történe- lem véget ért.' Hangsúlyos a nagy „T" a Tör- ténelem szó elején, hiszen mindez „nem a történések ..., hanem a Történelem vége volt, vagyis az egyetlen, összefüggő és következe- tes fejlődési folyamatként értelmezett tör- ténelemé, amelybe minden idők minden né- pének minden tapasztalata beletartozik."6
A nagy port felkavart kötetet inkább elmé- leti alapvetésnek szánta szerzője, kiinduló- p o n t k é n t későbbi műveihez. A történelem vége... erősen filozófiai ihlet ettségű mű, a leg- többet Hegelnek és Nietzschének köszön- het, de természetesen a darwini evolucio- nista koncepció reinkarnációjaként is olvas- ható, hiszen Fukuyama az emberiség ideo- lógiai evolúciójának végéről beszél, és a nyu- gati liberális demokráciákat az emberi kor- mányzatok utolsó formájaként emlegeti. Tet- szetős statisztika Fukuyamáé, amely egyben i g a z á n a k példájául szolgál: míg 1790-ben mindössze három demokratikus berendez- kedésű állam volt a Földön (Franciaország, az Egyesült Államok és Svájc), ma 6 0 - 6 3 demokratikus országról tudunk, ezekben él az emberiség több mint 40%-a. Azokat pe- dig, akik például a koszovói háborúra, a vi- lágot a 90-es években sújtó monetáris válsá- gokra utalnak, azzal szereli le, hogy mind- ezek a jelenségek csupán arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy Irak, Irán vagy Koszovó a tegnap világához tartoznak, melyet végre fel kell váltania a 'szép új világnak'.
A legnagyobb p r o b l é m a sokak szerint a b b a n rejlik, hogy k é t F u k u y a m á t állít elénk a könyv: az egyik kiváló politikai elemző, aki élvezetes stílusban osztja meg velünk jól argumentált nézeteit arról, mi is t ö r t é n i k k ö r ü l ö t t ü n k a világban. A m á s i k Fukuyama filozófusi babérokra tör, újhege-
got, illetve legfontosabbként a politikai rész- vétel jogát.
1 S milyen kiválóan igazolódtak a prófétikus kinyilatkoztatások, amikor a könyv ameri- kai megjelenése u t á n alig öt h ó n a p p a l le- o m l o t t a berlini fal, magával r á n t v a egy egész rendszert ...
6 F u k u y a m a 1992. 6.
liánus nézőpontból értékel és osztályoz, na- gyobb hangsúlyt fektetve az eszmékre, mint a „tényekre". Ez a másik F u k u y a m a gya- korta beszél a történelem 'irányultságáról', egyetlen lehetséges megváltást felvázolva, ily módon kapcsolódva a kereszténységhez is. A történelem vége u t á n j ö t t a Bizalom,' melyben az itt b e m u t a t á s r a kerülő kötet egyik alapvonását tárgyalja részletesen, ne- vezetesen az emberek közötti bizalom kér- dését, kialakulásának és f e n n m a r a d á s á n a k feltételeit, m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s á t stb.
Izgalmas tézist állít fel itt is: azt bizonyítja, hogy a gazdasági élet és a kulturális meg- határozottság szorosan összefügg, azaz, ha sikerül elérnünk a társadalmi bizalom, a tár- sadalmi tőke növelését, h a m a r o s a n prospe- ráló nemzetgazdaságot látunk magunk előtt.
A b e f e j e z ő d ő T ö r t é n e l e m t é z i s é n e k egyik legnagyobb ellenfele egy másik 'jós' szintén híressé vált művével, melyről i t t részletesebben nem t u d u n k szólni. Sámuel P. H u n t i n g t o n The Clash of Civilizations and the Remaking of the World Order című köny-.
véről van szó.H Huntington számára a világ- történelem egységei, a civilizációk olyan, el- sősorban kulturálisan (nyelvileg, vallási ala- pon, szokásrendszerükkel stb.) meghatáro- zott entitások, amelyek közösségként rea- gálnak a külvilág eseményeire. Vizsgálja azt a ma is fontos kérdést, hogy a Nyugat tech- nológiájának, (a lehető legtágabb értelem- ben vett) kultúrájának befogadása valami- lyen módon befolyásolja-e a többi civilizá- ció alapvető é r t é k e i t . V á l a s z a e g y é r t e l m ű nem, azt állítja, hogy bár egy iszlám ország
7 Fukuyama, Francis: Trust: T h e Social Vir- tues a n d t h e Creation of Prosperity. N e w York, 1 9 9 5 . Magyarul F u k u y a m a , Francis:
Bizalom: A t á r s a d a l m i e r é n y e k és a jólét megteremtése. Budapest, 1997. Fordította:
Somogyi Pál László. Ismertetését lásd Csiz- madia Ervin: A türelem m i n t kultúra. Ma- gyar Hírlap, 1997. aug. 2.
8 H u n t i n g t o n , Sámuel P.: T h e Clash of Civili- zations a n d t h e Remaking of W o r l d Order.
N e w York, 1 9 9 6 . M a g y a r u l H u n t i n g t o n , Sámuel P.: A civilizációk ö s s z e c s a p á s a és a világrend átalakulása. B u d a p e s t , 1998.
F o r d í t o t t a : P u s z t a D ó r a , G á z s i t y Mila és Gecsényi Györgyi.
befogadhatja a Nyugat különböző technikai újításait, ettől azonban kulturális elkülönü- lése, sőt szembenállása a Nyugattal t o v á b b r a is é r v é n y b e n m a r a d . H u n t i n g t o n s z e r i n t a másságot a másságban kell megérteni."
Szerinte igazán nagy konfliktusok az egyes civilizációk k ö z ö t t lehetségesek, példaként idézve az orosz-csecsen konfliktust, Bosz- niát vagy Koszovót. Nyilvánvaló, hogy Fu- k u y a m á t bírálja, a m i k o r a nyugati kultúra hanyatlásáról beszél, és a győzedelmes Nyu- gat helyett hét-nyolc nagy civilizációs körben g o n d o l k o d i k (amelyek k ö z ö t t c s u p á n egy a nyugati kultúrkör!), s ezeknek az össze- ütközésétől várja a jövő nagy háborúit.1 0
Úgy tűnik, hogy Fukuyama 'életművé- nek' kiadását (melynek következő darabja 2002-ben jelent meg Amerikában, s a bio- technológia, a ldónozás kérdéseivel és mind- ezek politikai következményeivel foglalko- z i k " ) Magyarországon az Európa Könyv- kiadó vállalta magára. Érdemes megfigyelni az egyes kötetek megjelenési dátumait, hi-
9 H a s o n l ó tézisből i n d u l ki a magyarul c s a k n e m régen m e g j e l e n t O r i e n t a l i z m u s c í m ű f o n t o s k ö t e t é b e n Edvvard W . Said. ( B u d a - pest, 2 0 0 0 . )
10 A 'rivális' történészek v i t á j á n a k ú j a b b fordu- l ó p o n t j a egyértelműen a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r
1 1 -i merényletekhez köthető. Ehhez lásd F u k u v a m á n a k a T h e G u a r d i a n című lapban 2 0 0 1 . október 11-én megjelent cikkét: T h e W e s t has W o n . Az alcím szerint Radical Islam can't beat d e m o c r a c y and capitalism.
W e ' r e still at t h e e n d of history. A rövid írásban H u n t i n g t o n n a l élesen szemben állva arról beszél, hogy a d e m o k r á c i a , a s z a b a d piacok hogyan k e z d t e k el terjedni olyan te- rületeken, mint Kelet-Ázsia, Latin-Amerika vagy akár Afrika. H i v a t k o z i k azokra a milli- ókra is, akik évente elhagyják a fejlődő or- szágokat, hogy N y u g a t o n próbáljanak tisz- tes megélhetéshez jutni. A két történész vi- t á j á h o z magyarul lásd H u n t i n g t o n , Sámuel:
A civilizációk harca m e g k e z d ő d ö t t , ill. Fu- k u y a m a , Francis: Az az iszlám, amelyik gyű- löli a nyugatot. M i n d k é t cikk az Élet és Iro- d a l o m 2 0 0 2 . j a n u á r 1 1-i s z á m á b a n olvas- h a t ó (9.).
11 F u k u y a m a , Francis: O u r P o s t h u m a n Future:
Consequenses of the Biotechnology Revolu- tion. N e w York, 2 0 0 2 .
szen Fukuyama azon kevés élő szerzők közé tartozik, akiknek könyveit szinte azonnal le- fordítják (többek között) magyarra: első két köteténél nagyjából másfél, míg az utolsó- nál alig egy év telt el az 1999-es amerikai és a 2000-es magyar kiadás között. Ez a gyor- saság akár gyanús is lehetne: a bestseller- szerzők műveire vall, viszont a politikai és történelemfilozófiai művek általában nem állnak a könyveladási listák élén. Valójában Fukuyama könyvei jó stílusban megírt, nagy empirikus adatbázissal dolgozó művek, me- lyeket bárki kézbe vehet és - többé-kevésbé - megelégedve t e h e t le. A Nagy Szétbomlás cí- m ű k ö t e t é t1 2 a n e m r é g i n d u l t , M(emoria) M(undi) című sorozatába illesztette a kiadó, melyben e d d i g a l e g k ü l ö n b ö z ő b b t é m á j ú könyvek jelentek meg, Churchill második világháborús visszaemlékezéseitől egy kü- lönleges Heidegger-, majd Sartre-életrajzig, vagy g o n d o l h a t u n k a J. L. Gaddis-féle Most már tudjuk c í m ű kötetre, m e l y b e n a jeles t ö r t é n é s z a h i d e g h á b o r ú ú j r a é r t é k e l é s é r e vállalkozik. Ami közös mindegyik darab- ban, az újszerű megközelítés, a korábban is ismert tények újfajta csoportosítása, ezáltal ú j f a j t a szemlélet m e g h o n o s í t á s á n a k szán- déka a közgondolkodásban. A szép kiállí- tású F u k u y a m a - k ö t e t b o r í t ó j á n G. Klimt Elet és halál című festményének egy részlete látható, mintegy közvetlenül utalva a Nagy Szétbomlás u t á n a szerző szerint bekövet- kező Nagy Újjáépítésre.
A Nagy Szétbomlás c í m ű k ö t e t h á r o m részből áll: A Nagy Szétbomlás után Az erkölcs genealógiájáról beszél a szerző, majd követ-
kezik A Nagy Újjáépítés zárófejezete, s száz- oldalnyi Függelék zárja a könyvet, további adatokkal, bőséges jegyzetapparátussal és bibliográfiával. Akit pedig nem győztek meg a kimerítő adatok, azok további részlete- sebb tájékoztatást nyerhetnek a szerző in- ternetes honlapján: http://www.francisfuku-
12 F u k u y a m a , Francis: T h e G r e a t Disruption:
H u m á n N a t u r e and t h e Reconstitution of Social O r d e r . N e w York, 1 9 9 9 . M a g y a r u l F u k u y a m a , Francis: A Nagy Szétbomlás: Az emberi t e r m é s z e t és a társadalmi rend újjá- szervezése. B u d a p e s t , 2 0 0 0 . Fordította: M.
Nagy Miklós, (a t o v á b b i a k b a n : Fukuyama 2000.)
vama.com. A könyv beilleszthető egy soro- zatba a fukuyamai írásokon belül: míg A tör- ténelem végében az állami szintet vizsgálta, a Bizalomban a társadalom következett, itt pedig - talán éppen a legérdekesebb módon - az egyes emberrel és kilátásaival foglalko- zik. (Hasonlóan izgalmas olvasmány a kö- v e t k e z ő k ö t e t , ahol m á r az e m b e r e n túli kérdéseket boncolgatva a genetika terüle- tére merészkedik a szerző.)
A könyv kiindulópontja szerint a mo- dern információs társadalmak számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy f e n n t u d j á k - e t a r t a n i a t á r s a d a l m i r e n d e t a z egyre gyorsuló t e c h n o l ó g i a i és gazdasági változások közepette. A liberális demokrá- cia megfelelő m ű k ö d é s e m i n d i g a z o k o n a közös kulturális értékeken alapult, melyek összekötötték az embereket, holott „a mo- dern kapitalizmusnak lételeme, hogy szét- törje a szabályokat, és a régi társadalmi kap- csolatokat, közösségeket és technológiákat elhajítsa az újabbak és hatékonyabbak ked- véért".1 1 A kötet arra vállalkozik, hogy pon- tosan és részletesen leírja, és egyben meg- magyarázza a 60-as évektől a 90-es évekig tartó Nagy Szétbomlás összetett folyamatát.
A Nagy Szétbomlás lényege röviden az, hogy ú j a b b t á r s a d a l m i á t m e n e t t ö r t é n t : a h o g y a n k o r á b b a n a v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő társadalomból a mezőgazdaságiba, o n n a n az ipariba lépett át az emberiség, a 20. szá- zad második felében az ipariból továbblép- t ü n k az i n f o r m á c i ó s t á r s a d a l o m k o r á b a . A Nagy Szétbomlás tehát mindannak a tár- sadalmi értékrendnek a pusztulását jelenti, amely a század közepén uralkodott a vilá- gon. Egyetlen példa a sok közül: a szellemi munka az információ korában előtérbe ke- rült, emiatt nők tömege özönlött a munka- helyekre, s ez szoros összefüggésben áll a családi élet hanyatlásával. Mielőtt bárki m e g i j e d n e , a szerző még a b e v e z e t ő b e n megnyugtat mindenkit, hogy a Nagy Szét- bomlás mára megállt, és a folyamat visszá- jára f o r d u l t (ez lenne a N a g y Újjáépítés), ennek indoklásaként pedig az arisztotelészi 'minden ember társas lény' agyonkoptatott jelmondatát idézi.
13 F u k u y a m a 2 0 0 0 . 29.
Az első k ö n y v é b e n még két, egymástól jól szétválasztható Fukuyama itt m á r ügye- sebben d o l g o z z a össze 'két e g ó j á t ' : saját rendszerébe vetett végtelen h i t é n e k köszön- hetően temérdek mennyiségű adattal dolgo- zik, melyek a l e g k ü l ö n b ö z ő b b t u d o m á n y - ágakból s z á r m a z n a k , s ezek e g y t ő l egyig ugyanoda mutatnak, ti. arra, hogy volt Nagy Szétbomlás, és arra, hogy elérkezett a Nagy Újjáépítés ideje. A fiatalon görög és latin nyelvi t a n u l m á n y o k a t is folytató Fukuya- mától nem túl meglepő, hogy tulajdonkép- pen az arisztotelészi m o n d a t o n alapul az egész könyv (mint ahogy korábban a Biza- lom is). A felvilágosodás egyik kiváló gon- dolkodója is eszünkbe juthat, hiszen a Vol- taire Candide-jában is olvasható Leibniz-té- tel éled itt újra a 'lehetséges világok legjob- bikáról', hiszen bármi is történjen, Fuku- yama bízik abban, hogy az ember társas és - ebből következően - racionális lény. Ha- sonló optimista utópia lengte be m á r A tör- ténelem vége című kötetet is.
A k ö t e t egészére jellemző az óvatos egyensúlyozás a konzervatív és a liberális gondolkodás között. Ezzel a megoldással mindkét oldal meg lehet elégedve, de egyik sem maradéktalanul. Amikor a modernizá- cióról vagy a kapitalizmusról beszél, Fuku- yama azt állítja, hogy a kapitalizmus építi, de rombolja is a társadalmi kapcsolatokat, az erkölcsi normákat, másképpen mondva a társadalmi tőkét.
A kulcsfogalmak Fukuyama számára a társadalmi tőke (social capital) és a bizalom (trust). A társadalmi tőkét (Tocqueville-től kezdve f i l o z ó f u s o k hosszú s o r á b a illesz- kedve) úgy határozza meg, m i n t „azoknak az informális értékeknek és n o r m á k n a k az összességét, a m e l y e k e t egy c s o p o r t tagjai követnek, s amely ezáltal lehetővé teszi az együttműködést közöttük".1 4 A társadalmi tőke ellensége a z a szélsőséges individua- lizmus, mely a 60-as évek ó t a jellemző a nyugati gondolkodásra. Hiszen ha túl sok szabályt irtunk ki, a társadalom egyre kao- tikusabbá válik, s egyre kevésbé lesz képes közös célokat végrehajtani. Az egyes társa- dalmak társadalmi tőkéje közötti különbség
14 Fukuyama 2 0 0 0 . 33.
a bizalmi rádiusszal jelezhető. H a a társa- dalmi tőkét mérni akarjuk, akkor egysze- rűbb, ha a deviancia mértékét térképezzük fel: ezért f o l y a m o d i k F u k u y a m a a b ű n ö - zésre, a családokra, végül a bizalomra és az értékekre vonatkozó a d a t o k részletes vizs- gálatához.
A bizalom a t á r s a d a l m i t ő k é t a l k o t ó kooperatív n o r m á k kulcsfontosságú mellék- terméke, amit a túlzott önzéssé fajuló mo- d e r n individualizmus és/vagv a tisztesség- telen, tehát megbízhatatlan és kiszámítha- tatlan viselkedésre való hajlam (el)pusztít.
Ahol számítani lehet a bizalomra, ott köny- nvebben jönnek létre csoportok, és hatéko- nyabbak lesznek céljaik megvalósításában.
A kötetnek ezek a fejezetei számos tábláza- t o t és kimutatást tartalmaznak, melyekből Fukuyama szerint az derül ki, hogy a társa- dalmi dezorganizáció egyre növekszik.
A Nagy S z é t b o m l á s m a g y a r á z a t a k é n t négy lehetséges o k f e j t é s t i s m e r t e t . A bal- oldali teoretikusok szerint azt a szegénység okozta, a második, kisebb csoport szerint éppen a gazdagodási folyamat. A 'libertariá- n u s o k ' ( F u k u y a m a kifejezése) a k o r m á n y - politikát hibáztatják, míg a konzervatívok a kulturális átalakulást teszik felelőssé. Fuku- y a m a a kulturális értékek hanyatlását tartja a legkielégítőbb magyarázatnak, és egészen Nietzschéig visszavezeti a relativista gon- dolkodást (vö. a híres Nincsenek tények, csak interpretációk mondattal), de fontos szerepet tulajdonít benne a pszichológia, m a j d az antropológia fejlődésének is.
Az első fejezet végén beszámol a Nagy Szétbomlás következményeiről: a csökkenő termékenység tovább gyengíti a rokoni kap- csolatokat, megnő az egyedül élő emberek száma. Azzal a kézenfekvő, és saját szisz- témájából következő megoldási alternatívá- val n e m számol, h o g y a z o k a f e l n ő t t e k , akiknek kevés gyermekük van, vagy n e m is vállalnak gyermeket, t ö b b időt s z á n h a t n a k olyan különböző csoportokban való részvé- telre, mint például az egyházakra vagy poli- t i k a i p á r t o k r a , hiszen ezek a t é n y e z ő k is a civil társadalmat erősítik.
N e m m e g k e r ü l h e t ő a kérdés, h o g y a Nagy Szétbomlás szükségszerű volt-e. Kul- turális különbségekkel magyarázza azt, hogy
a folyamat Ázsiában még nem tetőzött, de jóslata szerint hamarosan megérkezik oda is. Ázsia és az ázsiai értékek kivételessége megmutatkozik például abban az érdekes tényben, hogy az itteni a d a t o k érvénytele- nítik azt a tételt, miszerint az urbanizáció- val és a modernizációval nő a bűnözés.
A második rész, mely Nietzschére utalva Az erkölcs genealógiájáról c í m e t viseli, azzal foglalkozik, hogyan születik a rend, a nor- mák, s idővel mindez miként módosul. Az igazi interdiszciplináris kutatás szép példája ez a f e j e z e t , hiszen a t e r m é s z e t t u d o m á - nyoktól a filozófián át a pszichológiáig, sőt a mozifilmekig, a popkultúráig, a gazdasá- gig és az üzletig terjed az a bázis, amelynek segítségével F u k u y a m a igazolja nézeteit.
A fejezetben való k ö n n y e b b tájékozódáshoz segítséget nyújt az a mátrix, ahol egy víz- szintes egyenes két végén a teljesen hierar- chikusan létrehozott n o r m á k (pl. a Korán a l k o h o l f o g y a s z t á s i t i l a l m a ) és a s p o n t á n módon létrejöttek (pl. az incesztus tabuja) h e l y e z k e d n e k el. A függőleges tengelyen a racionális (azaz tudatosan választott) és az aracionális (Fukuyama rendszerében rövi- den: örökölt) normákig terjed a skála. Ebbe a rendszerbe Fukuyama meggyőző módon sorol be számos társadalmi normát.
Az e b b e n a részben t á r g y a l t a k a t csak röviden foglalom össze. A fejezetek néhol erősen eltérhetnek várakozásunktól, mivel a bizonyítási apparátusba olyan tudományo- san igazolt tételek is megjelennek, amelyek például a férfi promiszkuitásról beszélnek.
A f e j t e g e t é s e k alapja ismét csak Arisztote- lész, illetve az a m o d e r n t e r m é s z e t t u d o - mányok által hangsúlyozott tézis, miszerint létezik ún. emberi természet. Ez a termé- szet szolgáltat magyarázatot arra, hogy az e m b e r n e k szüksége v a n n o r m á k r a , m i n t ahogy Fukuyama szerint szüksége van hie- r a r c h i á k r a is, c s u p á n a z t n e m szereti, ha a hierarchia alján foglal helyet. A mai infor- mációs társadalom erre a problémára is megoldásokat kínál: egyrészt az ember olyan sok közösség tagja, hogy közülük némelyik- ben egészen biztosan a hierarchia csúcsán helyezkedik el, másrészt alternatívaként o t t áll a h á l ó z a t (network) fogalma. A hálózat olyan, e g y é n e n k é n t fellépő e m b e r e k cso-
portja, akik osztoznak bizonyos informális n o r m á k b a n vagy é r t é k e k b e n , túl a z o k o n , m e l y e k a szokásos piaci t r a n z a k c i ó k h o z s z ü k s é g e s e k (a hálózat f o g a l m á t kiválóan megvilágítja Fukuyama akkor, amikor a Szi- likon-völgy óriási jelentőségéről és fejlődése titkáról beszél).
Amikor rátér a kooperáció, az önszerve- ződés, m a j d a h á l ó z a t kérdéseire, megint nem kerül el egy csapdát, és oldalakon ke- resztül taglalja azt a filozófia, majd a pszi- chológia és szociológia által rég b e m u t a t o t t tételt, miszerint minden közösség angya- lokból és ördögökből áll. Ilyen pontokon az ember kénytelen gyanakodni, mennyire ve- heti komolyan az egész könyvet.
A könyv záró része természetesen a Nagy Újjáépítéssel foglalkozik, azzal, van-e k i ú t a t á r s a d a l m i rendetlenségből, létrejöhet-e még valaha a rend stb. A megoldás a kultu- rális normákkal való aktív felfegyverkezés lehet, mindebben nagy szerepe lesz a külön- böző vallásoknak (régi gondolatot ismétel itt is Fukuyama, hiszen szerinte nem a hit miatt követik az emberek a vallásokat, ha- nem azért, mert közösségre vágynak, s ez- által a vallások a normák terjesztésében ki- vételes szerephez jutnak).
A remény már csak azért sem veszett el, mert korábban is volt példa hasonló szét- bomlásra, például az 1830-as éveket köve- tően, amikor a viktoriánus erkölcsök meg- jelenése, majd viharos terjedésük állította meg a társadalmi dezorganizációt. Fuku- yama szerint a lényegi változás nem az in- tézményrendszerekben, h a n e m az értékek- ben történt, hiszen a fiatalokba önuralmat építettek be, s rászoktatták őket olyan eré- nyekre, m i n t a tisztaság, a pontosság és az udvariasság. Zárógondolatai szerint sok jel m u t a t a szélsőséges individualizmus korá- n a k lezárulására (bár n e m említi, de ide- vágó példa lehetne az avantgarde mozgal- mak hanyatlása, melyek esetében egyértel- műen kiderült, hogy a lázadás csupán egy- szer lázadás, és hamar megszokottá és unal- massá válik). Bízik az emberi természetben és a racionalitásban, s abban, hogy segítsé- gükkel újra kialakulnak azok a hétköznapi erények, melyek elvesztek a század második felében.
A záró f e j e z e t talán túlságosan is dia- dalmenet-ízűre sikerült, hiszen a Nagy Új- jáépítés folyamatának elindulását az Ame- rikában újjáéledő konzervatív értékekkel hozza összefüggésbe. A legrosszmájúbb kri- tikusok ezen a p o n t o n kezdenek célozgatni a romantikus lányregényekkel való analó- giára, ti. háromszáz oldalnyi sanyarú múlt és jelen után az utolsó ötven oldalon a győ- zedelmes jövőről olvashatunk - így min- denki fellélegezhet, hiszen n e k ü n k nem kell tenni semmit, a történelemnek van célja (vége!), és efelé halad rendületlenül.1'
Fukuyama két párhuzamos folyamatot lát maga előtt: míg a politikai és gazdasági szférában a történelem progresszívnek és irányítottnak látszik, és a 20. század végére mintegy végpontként eljutott a liberális de- mokráciáig, addig a társadalmi-erkölcsi szfé- rában a történelem ciklikusnak látszik: a tár- sadalmi rend szétbomlik, majd újjáalakul.
A k ö z é p u t a s g o n d o l k o d á s r a jó példa a végső, kissé enigmatikus konklúzió is: az állam nem forrása minden bajnak, de nem is olyan eszköz, amellyel m i n d e n baj meg- oldható, ugyanakkor lépéseivel kicsiben és nagyban éppúgy csökkentheti, mint növel- heti a társadalmi tőkét. A reményre egyet- len okunk van (újra csak Arisztotelésztől kölcsönzött) állítása szerint: ez pedig az ember roppant erejű képessége a társadalmi rend újjáépítésére.
Jászay T a m á s
n A teljesség i g é n y e nélkül n é h á n y recenzió a kötetről: M u r r a y , Charles: T h e G r e a t Dis- ruption ... (Review). C o m m e n t a r y Maga- ziné, July 1999.; Gould, Bryan: T h e Great Disruption (Review). New S t a t e s m a n , 1999.
jún. 14.; G o t t l i e b , A n t h o n y : T h e P o s t i n - dustrial Revolution. New York T i m e s Book Review, 1999. júl. 4. F u k u y a m a magyarul megjelent írásaiból néhány a m á r említette- ken kívül: F u k u y a m a , Francis: Erény és jó- lét. 2 0 0 0 . 1995. okt.; F u k u y a m a , Francis:
N é z ő p o n t . M a g y a r N e m z e t , 1 9 9 7 . február 22.; F u k u y a m a , Francis: Az ázsiai értékek és az ázsiai válság. N é p s z a b a d s á g 1998. jú- nius 20.
