Fékek és kétségek a turizmus fejlesztését illetően a hatvanas évek elején

(1)

R E H Á K G É Z A

Fékek és kétségek a turizmus fejlesztését illetően a hatvanas évek elején

N a p j a i n k b a n f ő k é n t a nyári h ó n a p o k b a n százezres, sőt milliós t ö m e g e k kelnek ú t r a , hogy külföldön h ó d o l h a s s a n a k a t u r i z m u s n y ú j t o t t a lehetőségeknek. Nyilvánvaló, hogy ez milyen h a s z o n n a l k e c s e g t e t az aktív f o r g a l o m b ó l r é s z e s e d ő á l l a m o k s z á m á r a , m e l y e k á l t a l á b a n m e g is tesznek m i n d e n tőlük t e l h e t ő t , hogy minél t ö b b vendéget v o n z z a n a k t e r ü l e t ü k r e . Ezek a bizonyosságok azonban k o r á n t s e m voltak ilyen egyértelműek a ' 6 o - a s évek f o r d u l ó - j á n . Jelen t a n u l m á n y b a n előbb r ö v i d e n vázoljuk az idegenforgalom f e l e m á s kibontakozását

1960-ig, a t o v á b b i a k b a n pedig n é h á n y jellegzetes f o r r á s segítségével b e m u t a t j u k a k á d á r i vezetés elbizonytalanodását a szektor fejlesztését illetően.1

Bár a f o r r a d a l o m 1956 őszén elbukott, az októberi események t r a u m á j á t követően gyor- s a n újjászervezett magyar p á r t v e z e t é s s z á m á r a az előző évek elhibázott gazdaság- és t á r s a - d a l o m p o l i t i k á j á h o z való visszatérés t ö b b é n e m j e l e n t h e t e t t alternatívát. 1 9 5 6 - 1 9 5 7 f o r d u - l ó j á n az ország válságos helyzete számos, a m e g ú j u l á s t szolgáló i n t é z k e d é s azonnali beveze- t é s é t k é n y s z e r í t e t t e ki, melyek t ö b b t e k i n t e t b e n a sztálinista á l l a m s z o c i a l i z m u s r a d i k á l i s korrekciójához vezettek.2 A h a t a l o m gyors stabilizálódása (1957 t a v a s z a ) u t á n t e r m é s z e - t e s e n lekerültek a n a p i r e n d r ő l a gyökeres változások, azonban a h a z a i a d o t t s á g o k r a alapozott szocializmusépítés m e g h i r d e t é s e , az életszínvonal, a fogyasztás n ö v e k e d é s é n e k folya- m a t o s biztosítása az ú j vezetés s z e m é b e n a t o v á b b i a k b a n is a t a r t ó s stabilitás kulcsává vált.3

A m ó d o s í t o t t , racionalizáltabb, p r a g m a t i k u s a b b fejlődési pályán a világszerte d i n a m i - k u s a n fejlődő t u r i z m u s n a k is szerep j u t o t t . A n é p e k békés é r i n t k e z é s é n e k t á r s a d a l m i b e - r e n d e z k e d é s r e t e k i n t e t nélküli felkarolása egyrészt a súlyos gazdasági helyzetben k ö n n y e n szerezhető devizális bevételekkel kecsegtetett, m á s r é s z t javíthatta a n y u g a t szemében ille- gitim rezsim nemzetközi megítélését. Az idegenforgalom irányába való nyitást a k á d á r i ve- zetés s z á m á r a m e g k ö n n y í t e t t e , hogy csak követnie kellett az ország m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t

1 A tömegessé váló, mindenekelőtt üdülési, kikapcsolódási céllal folytatott, határokon is átívelő uta- zást az általunk vizsgált időszakban elsősorban idegenforgalom néven illették. Napjainkban azonban már szerencsésebbnek tartják a rokon értelmű turizmus kifejezés használatát. Tanulmányunk a nemzetközi, aktív turizmus kapcsán felmerülő problémákra összpontosít. Ezen belül is elsősor- ban a tőkés forgalomra koncentrálunk, mivel alapvetően e mentén rajzolódott ki a kádári vezetés turizmussal kapcsolatos álláspontja. A baráti államok viszonylatában bonyolódó utazásra ugyanis a kölcsönösség miatt úgy tekintettek, mint amely tényleges hozamot nem jelent.

2 Berend T. Iván: Terelőúton. Budapest, 1999. 140-172.; Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gaz- daság négy évtizedének története 1945-1985. Budapest, 1985.1. 298., 313-318.

3 Lásd: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Budapest, 1964.19-24.; Berend T. Iván: Gazdasági útkeresés 1956-1965. Budapest, 1983.17-28.

(2)

megelőző h a g y o m á n y a i b ó l m e r í t ő , Nagy Imre első m i n i s z t e r e l n ö k s é g é n e k idejétől f o r m á - lódó ú j csapásirányt.

A nemzetközi t u r i z m u s k i b o n t a k o z á s á n a k lehetőségével - a m u n k á s ü d ü l t e t é s e n túl- m u t a t ó a n - az 1955-ös év kecsegtetett először. Az ekkor életre hívott Országos I d e g e n f o r - galmi T a n á c s (OIT) a szektor létjogosultságának ismételt állami e l i s m e r é s é t jelentette.4

1955-ben az erőfeszítések e r e d m é n y e k é p p e n m a j d n e m 5 0 o o o - e n , t ö b b m i n t kétszer any- nyian utaztak be az országba, m i n t az előző évben.5 T e r m é s z e t e s e n ez még igen szerény e r e d m é n y t jelentett, d e jelezte a gyors fejlődés lehetőségét. A s a j t ó 1956 n y a r á n m á r „ör- v e n d e t e s e n f e l l e n d ü l ő b e n lévő idegenforgalmunkról" a d o t t hírt.6 Az M D P Központi Vezető- ségének 1956. j ú l i u s 18-21-i ülésén elfogadott, a z o n b a n a f o r r a d a l o m által elsöpört m á s o - dik ötéves t e r v irányelvei között pedig az ágazat felértékelődésének j e l e k é n t a t u r i z m u s fej- lesztését célzó b e r u h á z á s i elképzelések is szerepeltek.7

így, amikor 1956 d e c e m b e r é t ő l az újjászerveződő p á r t á l l a m a l e g s ü r g ő s e b b gazdaság- politikai d ö n t é s e k e t m e g h o z t a , n e m feledkezett meg a t u r i z m u s b a n rejlő lehetőségekről sem.⁸ Azonban a f o r r a d a l o m v é r b e fojtását rosszalló nemzetközi k ö z v é l e m é n y mellett az 1957-es szezont az erőfeszítések ellenére sem sikerült, n e m is s i k e r ü l h e t e t t m e g m e n t e n i .9

Míg 1956-ban, f ő k é n t az októberi eseményeket megelőzően, m a j d n e m 125 o o o - e n u t a z t a k

4 A Minisztertanács 3010/1955. (I. 12.) számú határozata alapján jött létre 1955 januárjában az idegenforgalom elvi irányítása és az addigiaknál hatékonyabb koordináció érdekében. Dr. Kovács László-Takács János: Az idegenforgalom alakulása és fejlődése Magyarországon 1945-1965.

Budapest, 1966. 77.

5 Idegenforgalmi adattár 1958-1965. Budapest, 1966.13.

6 Például: „Nagyon forgalmas az idén Balatonalmádiban is a magyar tenger partja, és szinte nem múlik el egyetlen nap sem, amikor a sétahajózni akaró, a kikötóT>e igyekvő tömegben itt-ott ne hallatszana külföldiek beszélgetése, mintegy bizonyítékaként örvendetesen fellendülőben lévő ide- genforgalmunknak." Megjegyzés. Veszprém megyei Népújság, 1956. július 13.

7 A turisztikai fejlesztéseket az életszínvonal-politika célkitűzései között „elrejtve" tették közzé, ugyanakkor a megnevezett előirányzatok nem hagytak kétséget afelől, hogy a nemzetközi forgalom fellendülésétől - akár a dolgozók üdültetésének háttérbe szorítása árán is - gazdasági, politikai hasznot várt a vezetés. E szerint: „A szállodai szobák számát öt év alatt legalább 35%-kal, ezen be- lül az igenforgalom követelményeinek megfelelő szobák számát mintegy kétszeresére kell növelni, részben úgy, hogy a régebben szállodai célokra szolgáló épületeket e célra vissza kell adni. Ezzel is elő kell segíteni a kölcsönös, turisztikai célú utazások növekedését." Az ország egyes területeinek fejlesztése kapcsán is kiemelték: „Fokozottabban kell kihasználni országunk adottságait a hazai és külföldi turistaforgalom növelésére." Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez. Veszprémmegyei Népújság, 1956. július 27.

8 Már 1956. december 10-ére készen állt az előterjesztés, amely a „szállodaiparunk és idegenforgalmunk tárgyában soron kívül teendő intézkedésekről" szólt. Az anyag a forradalomnak a nemzet- közi turizmusunkra gyakorolt negatív hatásainak rövid elemzése után meghatározta a legsürgő- sebb feladatokat a „jelentős devizabevételt biztosító idegenforgalmunk" fenntartása és mielőbbi növelése érdekében. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) M-KS 288. f. 23/1957/4.

őe. Előterjesztés a Minisztertanács részére szállodaiparunk és idegenforgalmunk fejlesztése tár- gyában soron kívül teendő intézkedésekről, 1956. december 10.

9 Erről lásd: MOL M-KS 288. f. 23/1957/4. őe. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium előterjesz- tése a Gazdasági Bizottsághoz az 1957. évi idegenforgalomról, 1957. február 5.; MOL M-KS 288. f.

23/1957/4- őe. a Gazdasági Bizottság 1957. február 18-i ülése; 10.142/1957. sz. határozat az 1957.

évi idegenforgalomról, 1957. március 2.

(3)

b e az országba, 1957-ben c s a k 76 0 0 0 t u r i s t a érkezett, r á a d á s u l a visszaesés é p p e n az üd- vösnek t e k i n t e t t tőkés f o r g a l o m t e k i n t e t é b e n volt jelentősebb.1 0

Ez az év t e h á t , ami az i d e g e n f o r g a l o m i m m á r o n kívánatosnak vélt f e l f u t t a t á s á t illeti, in- k á b b a közeljövő l e g s ü r g ő s e b b feladatainak számbavételével, a m a j d a n i fejlesztések elő- készítésével, körvonalazásával telt el.11 A t u r i z m u s felértékelődése k a p c s á n a nyugati turis- t á k f o g a d ó t e r ü l e t e k é n t B u d a p e s t mellett a Balaton-part j ö h e t e t t l e g i n k á b b szóba, turisztikai h a g y o m á n y a i , t e r m é s z e t f ö l d r a j z i adottságai folytán.1 2 A f e l h a l m o z o t t évtizedes l e m a r a - dás, a közművesítettség h i á n y a mellett a z o n b a n a t ó p a r t szinte t e l j e s e n a l k a l m a t l a n volt nagyobb s z á m ú vendég „ e u r ó p a i " nívójú kiszolgálására. A k o m o l y a b b m é r t é k b e n 1958-tól meginduló b e r u h á z á s o k t e h á t elsősorban az addig teljességgel e l h a n y a g o l t k o m m u n á l i s inf- r a s t r u k t ú r a m e g t e r e m t é s é t szolgálták, az idegenforgalmi s z e m p o n t b ó l k i e m e l t n e k m i n ő s í - t e t t településeken. A szálláshely-kapacitást növelő szállodai b e r u h á z á s o k pedig e hiányos- ságok pótlása u t á n voltak lehetségesek.

B u d a p e s t e n legalább a v á r o s egyéb f u n k c i ó i b ó l f a k a d ó a l a p i n f r a s t r u k t ú r a ú g y - a h o g y a turisták rendelkezésére állt. Itt kezdettől fogva a férőhelyhiány j e l e n t e t t alapvető gondot.

A szállodai k a p a c i t á s n a g y m é r t é k ű csökkenésének okai között i d ő r e n d b e n is az első helyen állt a v i l á g h á b o r ú pusztítása okozta súlyos veszteség (Carlton, H u n g á r i a , D u n a - p a l o t a ) . To- v á b b súlyosbította a helyzetet, hogy a m e g m a r a d t létesítmények egy részét is m á s célokra foglalták le, illetve azok a k i é p ü l ő pártállami a p p a r á t u s kezébe k e r ü l t e k (például az Espla- n a d e 3 0 0 , a P a n n ó n i a 176, a W i e n 95, a Bellevue 66 férőhellyel). Végül az ú j j á é p í t e t t Royal Szálló k ö r ü l b e l ü l 6 0 0 férőhellyel a f o r r a d a l o m h a r c a i n a k esett áldozatául.1 3

M i n d e n e s e t r e m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy az ország politikai stabilizálódása, illetve az idegenforgalom felvirágoztatását t á m o g a t ó elhatározást követő kezdeti lépések m á r 1958-ban éreztették pozitív hatásukat.1 4 A beutazó forgalom meghaladta a 150 o o o - e t , ezzel túlszár-

10 1956-ban 11 600 nyugati vendég érkezett az IBUSZ-on keresztül, a következő évben mindössze 2700. MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe. Előterjesztés a Pénzügyminisztérium Kollégiumához idegenforgalmunk helyzetéről, i960, szeptember 6.

11 Ismét megalakították például a kommunista hatalomátvételt követően felszámolt Balatoni Intéző Bizottságot (BIB) a balatoni fejlesztések egységes irányítása, koordinálása érdekében. Ezzel kap- csolatban lásd: Gazdát keres a Balaton. Középdunántúli Napló, 1957. február 10. „Van már erő és igyekezet az illetékesekben is végre, hogy a Balatoni Intéző Bizottságot haladó hagyományaink közé sorozzuk, és közel tízéves tetszhalálából életre támasszuk."

12 Erre vonatkozóan lásd például: Hogy szebb legyen a magyar tenger! A Somogy és Veszprém me- gyei képviselőcsoportok balatonfiiredi ülése. Középdunántúli Napló, 1958. április 9. A tanácsko- záson Jakab Sándor, az Országos Idegenforgalmi Tanács Titkára kifejtette: „Hasznosítsuk a nem- zeti kincset, melyet a Balaton képvisel! [...] A felszabadulás előtt a Balaton és környéke a szűk uralkodó úri réteg kizárólagos birtoka volt, a dolgozó tömegek kiszorultak élvezetéből. A felszaba- dulást követő években a tavat a dolgozó nép vette birtokába, azonban népgazdasági terveinkben a Balatonkörnyék fejlesztése nem kapott megfelelő helyet."

13 Összességében, amíg 1937-ben Budapesten 9498 szállodai férőhelyből 7248 felelt meg az idegenforgalom követelményeinek, addig a város 1959 végén már csak 3267 férőhellyel rendelkezett, amiből mintegy 2000 volt a nyugati igényeknek megfelelő. Ráadásul ennek következtében jelentő- sen nőtt a zsúfoltság, csökkentve a komfortérzetet. Az egy szállodai szobára eső férőhelyek száma az 1937. évihez képest 10-24%-kal növekedett, általánossá vált a pótágyak beállítása. „Az egy- ágyasnak nyilvánított szobák a gyakorlatban sokszor kétágyasak, a kétágyasak pedig három-négy ágyasak" - állapították meg. MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe. Előterjesztés a Pénzügyminiszté- rium Kollégiumához idegenforgalmunk helyzetéről, i960, szeptember 6.

14 1958-tól kezdeményezések történtek az útlevél- és vízumszabályozásnak a turizmus érdekében tör- ténő átalakítására is. Ennek egyik első, kézzel fogható eredménye volt, hogy a brüsszeli világkiál- lításon felállított magyar pavilonban lehetővé tették a nyugati turisták számára, hogy huszonnégy

(4)

nyalta a „felszabadulást" követően addig legsikeresebb, 1956-os év e r e d m é n y e i t . A tőkés országokból m á r t ö b b m i n t 25 o o o - e n keresték fel h a z á n k a t , lényegében u g y a n a n n y i a n , mint az „ellenforradalom" évében.1 5

A t u r i z m u s addigi e r e d m é n y e i n e k mintegy elismeréseként a gazdasági-politikai vezetés 1959-ben első a l k a l o m m a l kerített sort a n n a k alaposabb megvizsgálására, h o g y a hazai a d o t t s á g o k a t , v a l a m i n t a s z o c i a l i z m u s a l a p v e t ő i r á n y e l v e i t f i g y e l e m b e véve m i t v á r h a t e szférától. Egyrészt a k e v é s b é dogmatikus politikai gyakorlat kibontakozásával az addig el- hanyagolt t e r ü l e t e n k í n á l k o z ó lehetőségek a p r a g m a t i k u s a b b a n gondolkodó f u n k c i o n á r i u - sok érdeklődését is felkeltették. A források t a n ú s á g a szerint e b b e n az i d ő s z a k b a n egyesek m á r m i n t egy l e h e t s é g e s „ ú j a b b n é p g a z d a s á g i ágazat"-ot e m l e g e t t é k az i d e g e n f o r g a l m a t a központi vezetés előtt is.16 Másrészt ezzel összefüggésben a t u r i z m u s lehetőségeinek átfogó vizsgálatára k é s z t e t t e a p á r t k ö z p o n t o t az, hogy az ötvenes évek végétől i s m é t n ö v e k e d t e k a gazdasági feszültségek, és újból megindult a kiútkeresés, illetve az alternatív devizaszerzési források felkutatása.1 7

Az idegenforgalom fejlesztése t á r g y á b a n készült első összefoglaló előterjesztés, számba véve az o r s z á g f o g a d ó k é p e s s é g é t , a k o m o l y a b b szállodai b e r u h á z á s o k k ö l t s é g e i t , illetve a várható növekedést, visszafogott előirányzatokat határozott meg. Összességében egy „rea- lista", az ország politikai, gazdasági lehetőségeivel számot vető javaslat született „elmaradt i d e g e n f o r g a l m u n k erőteljes, de reális, illúziómentes fejlesztéséről".1 8 Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy e l s ő s o r b a n Budapest v o n a t k o z á s á b a n i n d í t v á n y o z t a k nagyobb a r á n y ú be-

ruházásokat, figyelembe véve, hogy csak a főváros rendelkezik egész évben k i h a s z n á l h a t ó nemzetközi turisztikai vonzerővel. A férőhelyhiány csillapítása é r d e k é b e n a következő öt- éves t e r v b e n , 1961-1965 között Budapesten körülbelül 9 0 0 olyan szoba létesítését t a r t o t t á k szükségesnek, amely k ü l f ö l d i e k elhelyezésére is alkalmas. Az 1 9 6 5 - 1 9 7 5 - r e v o n a t k o z ó táv- lati tervezés s o r á n is a f ő v á r o s r a kívántak koncentrálni, s k i h a s z n á l v a a gyógyvizeiben rejlő

órán belül vízumot kapjanak. Bencsik Péter-Nagy György: A magyar úti okmányok története 1945-1989. Budapest, 2005. 56.

15 Ebből majdnem 5000-en érkeztek az IBUSZ szervezésében, tehát jóval fele annyian, mint 1956- ban. Mivel a legnagyobb devizabevétellel a szervezett utazással érkező nyugati turisták kecsegtet- tek, ez a visszaesés igen kedvezőtlenül befolyásolta az idegenforgalommal kapcsolatos bevételi cél- kitűzéseket. Idegenforgalmi adattár, 13-17.

16 ,A Bulgáriából hazatért magyar Párt- és Kormányküldöttség nyilatkozata és a kormány eddigi in- tézkedései arra utalnak, hogy az idegenforgalom jelentőségét hazánkban is felismerték. A bolgár példa követése nálunk is azt eredményezheti, hogy az idegenforgalom mint egy újabb népgazda- sági ágazat léphet elő." Bebrits Lajos javaslata hazánk idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználá- sára. MOL M-KS 288. f. 23/1959/2. őe. 1958. november 18. Ennek kapcsán érdemes felidézni Onódy Lajos történetét is. Tischler János: Az Onódy-iigy, 1964. In: Rainer M. János (szerk.): „Hat- vanas évek" Magyarországon. Budapest, 2004. 242-243.

17 Az 1958-tól induló hároméves terv céljainak meghatározásakor a korábbi tapasztalatok óvatos- ságra késztették a gazdaságpolitikát, azonban rövid idő alatt ismét felülkerekedett a gyors növeke- dés alapelve. így annak ellenére, hogy célul tűzték ki a fizetési mérleg egyensúlyba hozatalát, az egyensúly irányába mozdulást csak 1958-ban tudta a gazdaság teljesíteni, inkább az 1957-ben fel- halmozott készleteknek köszönhetően. Ezt követően ismét jelentős külkereskedelmi passzívum keletkezett. Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története, 377., 382-388.; Földes György: Az eladósodás politikatörténete. Budapest, 1995. 24-30.; Berend: Gazdasági útkeresés, 91-111.

18 MOL M-KS 288. f. 23/1959/7. őe. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium „Az idegenforgalom fejlesztése" című előterjesztése a Gazdasági Bizottsághoz, 1959. május 26.

(5)

lehetőségeket, végső célként f ü r d ő v á r o s s á való kiépítését tűzték ki.19 Az e n n e k szellemében h o z o t t p á r t h a t á r o z a t k i m o n d t a , hogy a D u n a - p a r t r a tervezett szállodasor helyét még 1959"

b e n ki kell j e l ö l n i , e m e l l e t t s o r t kell k e r í t e n i a M a r g i t s z i g e t i Y b l - f ü r d ő ú j j á é p í t é s é r e is.

A B a l a t o n - p a r t e s e t é b e n részben a szezonális kihasználtság miatt s e m j a v a s o l t a k nagyobb m é r v ű b e r u h á z á s o k a t . A v á r h a t ó a n itt is növekvő f o r g a l o m elhelyezését a n e m nagy befek- t e t é s s e l j á r ó m o t e l e k és k e m p i n g e k létesítésével kívánták megoldani.2 0

A gazdaságpolitikai vezetés a turizmusfejlesztéséről

1959-ben m á r t ö b b m i n t 189 0 0 0 fő k e r e s t e fel h a z á n k a t , a tőkés országokból érkezők s z á m a m e g h a l a d t a a 37 o o o - e t , a m i az előző évhez k é p e s t m a j d n e m 5 0 % - o s növekedést jelentett.2 1 A m e g i n d u l ó b e r u h á z á s o k , az utazás a d m i n i s z t r a t í v t e r h e i n e k c s ö k k e n t é s e t e h á t m á r i s pozitív e r e d m é n y e k e t m u t a t o t t , ami a t o v á b b i a k tekintetében b i z a k o d á s r a adott okot. Ugyanakkor az ország általános gazdasági m u t a t ó i , m i n d e n e k e l ő t t a tőkés fizetési m é r l e g tovább r o m l o t t .2 2 E n n e k következtében 1 9 6 0 - b a n - az 1959-ben m e g i n d u l t elemzé- seket folytatva - a p á r t k ö z p o n t n a g y o b b intenzitással látott hozzá a n n a k felderítéséhez, h o g y a t u r i z m u s m i n t devizaszerző alternatíva a szocialista gazdaság s z á m á r a milyen lehe- t ő s é g e k e t h o r d o z m a g á b a n .

Lehet-e az i d e g e n f o r g a l o m v a l ó b a n „újabb népgazdasági ágazat"? - a k é r d é s felértéke- l ő d é s é t jelzi, hogy ezúttal a P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m ( P M ) és n e m az i d e g e n f o r g a l o m k a p c s á n egyébként illetékes Közlekedési és Postaügyi M i n i s z t é r i u m készített előterjesztést a p á r t - vezetés részére. Az anyag k i i n d u l ó p o n t j á u l azon nézetek azonnali cáfolata szolgált, melyek s z e r i n t a szektor népgazdasági ágazat lehet: „Ami az idegenforgalmat m i n t bevételi f o r r á s t illeti, szembe kell szállni azokkal az irreális elképzelésekkel, amelyek a f o r g a l o m fejleszté- sétől fizetési m é r l e g ü n k e t lényegesen befolyásoló e r e d m é n y e k e t v á r n a k . "2 3 A kijózanító ellenérvek a k ö v e t k e z ő k é p p e n szóltak: A tőkés t u r i z m u s b ó l s z á r m a z ó bevétel a fizetési m é r l e g n e k m i n d ö s s z e 6,2 ezrelékét fedezi. Még akkor is, h a az ország p e r s p e k t i v i k u s a n cé-

19 Uo.

20 MOL M-KS 288. f. 23/1959/7. őe. A Gazdasági Bizottság június 8-ülése és a Gazdasági Bizottság 10.212/1959. s z- határozata az idegenforgalom fejlesztéséről. A határozattal egy időben nyitottak meg a Balaton mentén az első motelek és kempingek. A brüsszeli világkiállításon vásárolt favázas moteleket a déli parton, Földváron és Siófokon, az északin pedig Tihanyban és Keszthelyen állí- tották fel. Major Béla (szerk.): Balaton. Budapest, 1963. 78. Kempingekből mindjárt 14-et létesí- tettek a tó legalkalmasabb, már korábban is gyakran sátortáborozásra használt területein. Szauer Richárd: Balatoni camping. Budapest, i960. 4.

21 Ezen belül az IBUSZ turistaforgalma - miközben a leghatékonyabb devizaszerzési módot jelentette - 11 877 főre, tehát az előző évi több mint duplájára emelkedett, és először haladta meg az 1956-os rekordforgalmat. Idegenforgalmi adattár, 13-17.

22 A hároméves terv feszültségei 1959-től fokozottan jelentkeztek. A beruházások növekedésével pár- huzamosan 1959-1960-ra az ország keménydeviza-adósságállománya egyharmaddal emelkedett, s ami különösen kedvezőtlen volt, a tartozások kétharmada hat hónapon belül esedékes rövid le- járatú hitel volt. Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története, 390.; Berend: Gaz- dasági útkeresés, 172-179.

23 A mondat igazolja, hogy egyes funkcionáriusi, illetve szakmai körökben valóban élt a hit, hogy a szocializmus felépítésével egy időben professzionális idegenforgalom teremthető, amely politikai haszna mellett az ország devizagondjaira is gyógyírt jelenthet. MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe.

Előterjesztés a Pénzügyminisztérium Kollégiumához idegenforgalmunk helyzetéről, i960, szeptember 6.

(6)

lul tűzi ki, hogy az idegenforgalom a második ötéves terv végére é r j e el az 1937-es szintet,2 4

a t ő k é s i d e g e n f o r g a l m i aktív e g y e n l e g m a x i m u m 3 - 4 millió $ - r a ( 3 6 - 4 8 millió d e v i z a - forintra) volt b e c s ü l h e t ő . Ez a v á r h a t ó fizetési m é r l e g n e k t o v á b b r a is csekély h á n y a d á t , 0 , 5 - 1 % - á t é r n é el.2 5 Az u t a s f o r g a l o m r a és a v á r h a t ó pénzügyi b e v é t e l e k r e vonatkozó előre- jelzések igen j ó z a n o k és b o r ú l á t ó a k voltak; a h a m a r o s a n bekövetkező f o r g a l o m n ö v e k e d é s r e n e m sokan s z á m í t o t t a k .2 6 (Pedig a m i n d e n területet á t h a t ó p e r m a n e n s fejlődés ideologikus hitével felvértezett b ü r o k r a t i k u s a p p a r á t u s r a egyáltalán n e m volt j e l l e m z ő a fejlődési lehe- tőségek alulbecslése.2 7) A negatív megítélés oka t a l á n é p p e n az l e h e t e t t , hogy a t u r i z m u s n e m volt beilleszthető a m a r x i politikai gazdaságtan alapelvei által m e g h a t á r o z o t t célkitű- zések közé. E k k é n t s e m m i k é p p e n sem számíthatott a r r a , hogy a kiváltságolt i p a r - n e h é z i p a r b e r u h á z á s i r a n g j á r a e m e l k e d j e n , a n n á l is inkább, m e r t a „turistaipar" olyan i n f r a s t r u k t u r á - lis fejlesztések sorát követelte volna meg, melyek felkarolására a k o m m u n i s t a vezetés a leg- kevésbé volt fogékony.

Az idegenforgalom lehetőségeinek leértékelése mellett a P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m is leszö- gezte, hogy az ágazat politikai, gazdasági hasznáról a t o v á b b i a k b a n s e m lehet l e m o n d a n i . E n n e k figyelembevételével a PM illetékesei a következő elvi m e g á l l a p í t á s o k r a j u t o t t a k : Az i d e g e n f o r g a l o m b a n a b a r á t i reláció elsősorban politikai és kulturális jelentőségű, a deviza- gazdálkodásra lényegében n i n c s hatással. „Devizabevétel s z e m p o n t j á b ó l kizárólag a nyugati i d e g e n f o r g a l o m j ö n t e k i n t e t b e . Ezen belül is e l s ő s o r b a n az I B U S Z által szervezett, tőkés országokból M a g y a r o r s z á g r a irányuló u t a z á s o k n a k van j e l e n t ő s é g e . " Ezért a bejövő tőkés idegenforgalom fejlesztését - politikai jelentőségét is figyelembe véve - mégiscsak kí- v á n a t o s n a k minősítették, a z o n b a n n e m a népgazdaságot terhelő n a g y o b b arányú b e r u h á - zások által, h a n e m elsősorban a meglevő kapacitás kihasználásával.

Ami a férőhelyhiányt, a szállodai szolgáltatások m o s t o h a helyzetét illeti, a m á r b e - m u t a t o t t l e s ú j t ó a d a t o k a t új, l é n y e g e s észrevétellel egészítették ki: „ M e g á l l a p í t h a t ó , hogy a jelenlegi szállodai kapacitásnak viszonylag kis h á n y a d á t használjuk ki a nyugati idegenfor- g a l o m m a l , j e l e n t ő s e b b h á n y a d á t a szocialista o r s z á g o k b ó l s z á r m a z ó i d e g e n f o r g a l o m és a belföldi f o r g a l o m töltik ki."2 8 Valóban, a kapitalista forgalom a k a p a c i t á s 20%-át s e m érte

24 A turizmus második világháború előtti tetőpontját az 1937-es év jelentette. Ekkor 383 000 külföldi kereste fel Magyarországot. A forgalomból származó bevétel (4-5 millió dollár körül mozgott) el- érte az exportbevétel 7%-át. A külkereskedelmi mérlegben már a harmadik helyen állt az idegen- forgalomból származó bevétel. Az időszakról bővebben lásd: Kudar Lajos: Turizmusunk története dióhéjban. Budapest, 2003.19-30.

25 MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe. Előterjesztés a Pénzügyminisztérium Kollégiumához idegenforgalmunk helyzetéről, i960, szeptember 6.

26 1964-ben, majd 1965-ben is a hazánkba érkező turisták száma meghaladta az 1,3 millió főt. 1964- ben a kapitalista forgalom majdnem 100 millió devizaforint bevételt hozott. Igaz, az aktív egyenleg csak 26,7 millióra rúgott, de ennek fő oka az időközben ugyancsak ugrásszerűen fejlődő, nyugatra irányuló magyar turizmus megnövekedett devizaigénye volt. 1965-ben viszont a tőkés aktív egyenleg már majdnem 85 millió devizaforintot tett ki, szemben az 1960-as, fele ekkora hozammal számoló prognózissal. Idegenforgalmi adattár, 15., 36-37.

27 Berend T. Iván szintén felfigyelt erre. Ennek kapcsán megemlíti, hogy amikor 1960-ban, a tizen- ötéves tervezés előkészítésének keretében a nemzetközi fizetési mérleg áruforgalmon kívüli tételeit igyekeztek felmérni, arra a megállapításra jutottak: „Nagy vonalakban tisztán állhat előttünk, hogy az idegenforgalom általános fejlesztése különösebb eredményekkel nem kecsegtethet." Berend:

Gazdasági útkeresés, 410-411.

28 A csekély kapacitás miatt egyébként a kihasználtsági mutatók impozánsak voltak. A Belkereske- delmi Minisztérium (BKM) adatai szerint az Országos Idegenforgalmi és Éttermi Vállalathoz tar- tozó tizenhárom budapesti szálloda 1959-es éves kihasználása 100%-ot tett ki, de negyedéves le-

(7)

el. Persze ezt sajátságos megvilágításba helyezi és n é m i k é p p meg is magyarázza, h o g y a tő- kés f o r g a l m a t favorizáló á l l á s p o n t ellenére a szállodai szobák 9 0 % - á h o z n e m t a r t o z o t t f ü r - dőszoba, m i n t e g y 5 0 % - u k b a n n e m állt r e n d e l k e z é s r e központi f ű t é s és melegvíz-szolgálta- tás.2 9

Azonban h i á b a h a n g s ú l y o z t á k a t u r i z m u s összefüggéseit j o b b a n ismerő illetékesek, hogy az a d o t t gyenge felkészültség mellett a nyugati forgalom n ö v e l é s é h e z a következő öt- éves t e r v b e n B u d a p e s t e n 9 0 0 férőhely létesítése n e m elégséges, h a n e m legalább 2 0 0 0 - e s k a p a c i t á s b ő v ü l é s szükséges. A Pénzügyminisztérium szerint ez körülbelül h á r o m nagy- méretű első osztályú szálloda építését igényelte volna, amit n e m t a r t o t t a k s e m feltétlenül szükségesnek,3 0 sem m e g v a l ó s í t h a t ó n a k . A tervek realizálása előtt t o r n y o s u l ó legnagyobb akadályt az építőipari k a p a c i t á s hiánya jelentette.3 1

A P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m részéről, s z á m o t vetve a szűkös lehetőségekkel, az 1959-es j a - vaslatok szellemében t o v á b b r a is igen visszafogottan h a t á r o z t á k m e g t e h á t a t u r i z m u s le- hetőségeit. Az egy évvel k o r á b b a n tervezett 9 0 0 szobás D u n a - p a r t i szállodasor helyett egy mintegy 7 0 0 szobás, n y u g a t i i d e g e n f o r g a l o m r a alkalmas, n e m l u x u s kivitelű b u d a p e s t i szálloda é p í t é s é t tekintették lehetségesnek, h a m ó d van rá, tőkés hitel igénybevételével.3 2

Emellett indítványozták, h o g y a nemzetközi elhelyezésre alkalmas szállodakapacitás a bel- földi f o r g a l o m részére csak n y á r i szezonon kívül álljon rendelkezésre. így a lehető legszük- ségesebbre korlátozott r á f o r d í t á s o k k a l m e g v a l ó s í t h a t ó n a k t a r t o t t á k , hogy a célkitűzéseknek megfelelően az ötéves terv v é g é r e a tőkés idegenforgalom közel négyszeresére, a b a r á t i forgalom k é t s z e r e s é r e n ö v e k e d j e n .3 3

A p á r t k ö z p o n t Államgazdasági Osztálya a z o n b a n a P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m túl óvatos anyagát megtárgyalva n e m azonosult az a b b a n m e g f o g a l m a z o t t a k k a l , h a n e m m e r é s z e b b terveket f o g a d o t t el és t e r j e s z t e t t az MSZMP Politikai Bizottsága (PB) elé. E b b e n politikai és gazdasági s z e m p o n t b ó l is előnyösnek és szükségesnek m i n ő s í t e t t é k az idegenforgalom

bontásban előfordult a 113%-os kihasználtság is. Ezt pótágyak beállításával érték el, ami viszont jelentősen növelte a zsúfoltságot. A balatoni szállodák foglaltsága, beleértve a tó partján egész év- ben üzemelő öt szállodát is, egész évre számítva mindössze 38,9% volt, természetesen a szezona- litás miatt. MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe. Előterjesztés a Pénzügyminisztérium Kollégiumá- hoz idegenforgalmunk helyzetéről, i960, szeptember 6.

29 MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe. Az Államgazdasági Osztály jelentése a Politikai Bizottság ré- szére az idegenforgalom alakulásáról, i960, szeptember 19.

30 Az 1959-es számításokra alapozott kalkulációkra hivatkozva megállapították, hogy a javasolt fej- lesztés a magas költségek mellett lassú megtérüléssel kecsegtetne. A szállodai beruházások meg- térülési idejét 15-25 évre becsülték, ugyanakkor elismerték, hogy a befektetés az átlagos exportnál gazdaságosabb deviza kitermelést eredményez.

31 Egyrészt a tervezett építkezések mintegy 25%-át körülbelül három millió dollárnyi importból kellett volna fedezni, másrészt az „építési anyag- és építőkapacitásunk jelenlegi helyzetében még más, az idegenforgalomnál is esetleg kedvezőbb termelőkapacitásokra irányuló beruházások sem kerül- hetnek az ötéves terv során kielégítésre" - szólt az előterjesztés. MOL M-KS 288. f. 23/1960/15.

őe. Előterjesztés a Pénzügyminisztérium Kollégiumához idegenforgalmunk helyzetéről, i960, szeptember 6.

32 További irányelvekként fogalmazták meg, hogy a folyamatban lévő szállodarekonstrukciókat ke- zeljék kiemelt beruházásként, minél előbb fejezzék be őket. Elsősorban a Royal Szálló újjáépítésére gondoltak. Tekintsék át ismét, hogy a korábban turisztikai célt szolgáló épületeket milyen körül- mények között lehetne visszaszolgáltatni eredeti rendeltetésükre. Végül a meglévő kapacitás tőkés célra felszabadítása érdekében elképzelhetőnek tartották, hogy a baráti idegenforgalom jelentős részét a SZOT keretei közötti csereüdültetés felé tereljék. Uo.

33 Uo.

(8)

nagyobb a r á n y ú fejlesztését, megállapítva, hogy az n e m fejlődött a lehetséges, illetve kívá- natos m é r t é k b e n .3 4 Elsődleges célként t o v á b b r a is azt h a t á r o z t á k m e g , hogy a k a p i t a l i s t a országokból nagyobb a r á n y b a n utazzanak be. E n n e k érdekében p e d i g m i n d e n k o r á b b i ja- vaslatot m e g h a l a d ó m é r t é k ű , 4 0 0 0 - e s ágyszám-növekedéssel j á r ó fejlesztést t a r t o t t a k in- dokoltnak, oly m ó d o n , hogy B u d a p e s t e n 2 0 0 0 szállodai, a Balatonnál pedig további 2 0 0 0 motel férőhelyet létesítsenek h á r o m éven belül. E h h e z hozzátették, h o g y komplex fejleszté- sek esetén a szállodai p r o f i t o n túl további évi 2 , 5 - 3 , 5 millió dolláros devizabevételt j e l e n t - h e t n e k a t u r i s t á k által igénybe vett szolgáltatások (vízumdíj, utazási költségek, p é n z b e v á l - tás; szórakozás, ajándékozás, vadkilövés stb.).3 5

Felismerték t e h á t , hogy a szállodai kapacitás növelése ö n m a g á b a n n e m elégséges, h a - n e m szükséges bizonyos j á r u l é k o s feltételeket (benzinkút stb.) is biztosítani. Azaz az idegenforgalom fejlesztése egyéb, addig számításba alig vett területen is b e r u h á z á s i igénnyel jár.3 6 E n n e k k a p c s á n kiemelték a megfelelő színvonalú p r o g r a m o k , p r o p a g a n d a szükséges- ségét.3 7 N é m i k é p p meglepő m ó d o n a k o r s z e r ű t l e n n e k tekintett k i s e b b v e n d é g l á t ó i p a r i üze- meket n e m számítva a v e n d é g l á t á s t alapvetően elfogadhatónak m i n ő s í t e t t é k - hozzátéve, hogy k u l t u r á l t a b b á kell t e n n i a kiszolgálást, illetve egyenletesebbé az áruellátást.3 8 A közle- kedés feltételeit m á r r o s s z a b b n a k ítélték. A nemzetközi i d e g e n f o r g a l o m b a n h a s z n á l t közle- kedési eszközök közül a v o n a t o k a t túlzsúfoltaknak, illetve k u l t u r á l a t l a n o k n a k t a l á l t á k , az autóbusz- és személyhaj ó-kapacitást pedig kevesellték. Megállapították, hogy m i k ö z b e n az autós t u r i z m u s a motorizáció térhódításával érzékelhetően egyre n é p s z e r ű b b , h i á n y o z n a k az autószervizek és fővonali b e n z i n k u t a k .^{3 9}

34 „Erre utalnak azok a tőkés kezdeményezések is, melyek 1800 ággyal rendelkező szálloda megépíté- sére és annak 6o%-os megtöltésére vállalkoznak. Az idegenforgalom növelése döntően politikai szükségszerűség" - tették hozzá. MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe. Az Államgazdasági Osztály jelentése a PB részére az idegenforgalom alakulásáról, i960, szeptember 19.

35 Ennek igazolására kifejtették, hogy a külföldiek általában pénzük 60%-át szállásra, vendéglátó- ipari szolgáltatásokra, 20-25%-át közlekedésre, 15-20%-át pedig ajándékvásárlásra és egyéb cé- lokra költik.

37 Az IBUSZ által kiadott éves balatoni műsorfüzetben 1960-ban például a tihanyi Népművészeti Há- zat az 1940-es, tehát húsz évvel azelőtti állapotok alapján írták le. Balatoni műsorfüzet i960.

Középdunántúli Napló, i960, július 5.

38 Ezen megállapításokat azonban a sajtóban újra és újra ismétlődő panaszok nem támasztották alá.

Ezzel kapcsolatban egyetlen, az időszak vendéglátásának sajátos miliőjét tükröző történetet mu- tatunk be. Egy Balaton-parti bisztróba egy fiatalember érkezett, és azonnal a főnököt kereste, akinek elmondta, hogy egy német, angol, francia és magyar tagokból álló barátságtúra résztvevői sze- retnének tízóraira kakaót, virslit, kiflit, egy-egy pohár sört kapni, ha lehetséges. A személyzet min- den belföldi vendéget „megmozgatott", hogy a mintegy negyven embernek helyet biztosítson. Egy német fiatalember hangos szóval osztotta el az érkezőket. A helyszínen tartózkodó újságíró, mi- után feltűnt neki, hogy az asztaloknál magyarul beszélnek, megkérdezte a mellette helyet foglalót:

Hány külföldi van maguk között? A személyzethez tartozik? - kérdezett vissza a fiatal. Ha nem, el- árulom, magyarok vagyunk, mind egy üzemből. Sehol sem szolgáltak ki bennünket rendesen. Ezért találtuk ki a barátságtúrát. A német igazi. Budapesten egy importgépre felügyel. Ő a mi alibink.

Nélküle megint várhatnánk egy hétig a langyos virslire. Az Alibi. Középdunántúli Napló, 1961. jú- lius 2.

39 Valóban, míg 1937-ben az országban 978 üzemanyagtöltő állomást találhattak az autósok, addig 1960-ban csak 328-at, miközben éves szinten már majdnem 15 000 külföldi személygépjármű rótta útjainkat üdülési céllal. Idegenforgalmi adattár, 131-143.

(9)

A p á r t k ö z p o n t részéről t e r m é s z e t e s e n szükségesnek t a r t o t t á k az illetékes szervek fel- hívását a felsorolt h i b á k mielőbbi korrigálására. E s z e r i n t megfelelő deviza- és f o r i n t k e r e t e t kívántak biztosítani a nyugati idegenforgalmi p r o p a g a n d a s z í n v o n a l á n a k emelésére. N ö - velni s z á n d é k o z t á k a turisztikai célú autóbusz- és h a j ó p a r k o t , a b e n z i n k ú t - és autószerviz hálózatot p e d i g bővíteni akarták. A vendéglátóipar m i n ő s é g é n e k j a v í t á s a érdekében pedig az idegenforgalmi és vendéglátóipari közép- és felsőfokú képzés - baráti országokkal e g y ü t t m ű k ö d ő - megszervezését t a r t o t t á k elsődleges f o n t o s s á g ú n a k .4 0

Ugyanakkor s o k a t m o n d ó a n s e j t e t t é k az előbbiekben kifejtett j a v a s l a t o k megvalósulásá- n a k b i z o n y t a l a n v o l t á t az O r s z á g o s I d e g e n f o r g a l m i T a n á c s r a v o n a t k o z ó m e g á l l a p í t á s o k .

„A továbbiakban javítani kell m u n k á j a színvonalán, és j o b b a n kell harcolnia az idegenforgalommal k a p c s o l a t o s állami h a t á r o z a t o k m a r a d é k t a l a n végrehajtásáért."4 1 Az OIT a r á r u h á - zott irányító, k o o r d i n á l ó f e l a d a t o k n a k az adott k e r e t e k között n e m t u d o t t megfelelni. M ű - ködése alatt s z á m o t t e v ő fejlődést n e m tudott elérni, ezért a p á r t k ö z p o n t b a n is megvizsgá- l a n d ó n a k t a r t o t t á k , hogy szervezete, illetve h a t á s k ö r e elegendő-e a j ö v ő b e n v á r h a t ó a n n ö - vekvő m u n k a ellátására. Konkrét lépéseket az ágazat a p p a r á t u s á n a k á t f o r m á l á s á r a a z o n - b a n n e m k e z d e m é n y e z t e k .

Hiába á l l a p í t o t t á k meg a z o n b a n a komplex turisztikai fejlesztések mielőbbi m e g i n d í t á - sának f o n t o s s á g á t , amíg a b ü r o k r a t i k u s gazdaságirányítás egésze az e r r e vonatkozó j a v a s - latokat egyáltalán n e m t e t t e magáévá. Jellemző m ó d o n az Államgazdasági Osztály m e g - állapításaival egy i d ő b e n - a pártvezetés részéről h o z o t t elvi d ö n t é s e k é r t e l m é b e n - az Or- szágos Tervhivatal felülvizsgálta a m á s o d i k ötéves t e r v előirányzatait, és ideologikus, vo- luntarista s z e m p o n t o k szerint az egyébként is szűkös e r ő f o r r á s o k a t az ipari t e r m e l é s növe- lésére kívánta á t c s o p o r t o s í t a n i .4 2 A t u r i z m u s fejlesztése érdekében szükséges feladatok t e o - retikus rögzítése ellenére a ténylegesen érvényesülő gazdaságpolitika t e r é n a szállodai és egyéb szolgáltatásfejlesztések a m á s o d i k ötéves t e r v v o n a t k o z á s á b a n s e m r e m é l h e t t e k n a - gyobb szabású b e r u h á z á s i lehetőségeket.

1960-ban t e h á t , kiteljesítve az 1959-es vizsgálatokat, arra a következtetésre j u t o t t a gaz- daságpolitikai vezetés, hogy m i n d e n k é p p kívánatos a t u r i z m u s fejlesztése. Egyrészt a sza- b a d u t a z á s s a l j á r ó közvetlen és közvetett politikai előnyök ö n m a g u k b a n is é r d e m e s s é és szükségessé t e t t é k intenzívebb t á m o g a t á s á t . Másrészt, még ha n e m is volt v á r h a t ó tőle az ország devizaegyensúlyát j e l e n t ő s m é r t é k b e n befolyásoló bevétel, olcsón k i t e r m e l h e t ő devi- zaforrást j e l e n t h e t e t t akkor, a m i k o r egyre inkább felértékelődött m i n d e n effajta lehetőség.

Paradox m ó d o n a vezetést ezzel egy időben az idegenforgalom addigi eredményei, a k a p i - talista o r s z á g o k b ó l b e u t a z ó k n ö v e k v ő s z á m a b i z o n y t a l a n í t o t t a el. Az 1 9 6 0 - a s f o r g a l o m a belügyi a p p a r á t u s értékelése szerint több alapvető, az ország b i z t o n s á g á t veszélyeztető

40 Egyidejűleg intézkedések születtek a tőkés turizmus fejlődését gátló további, mindenekelőtt admi- nisztratív akadályok megszüntetésére. E szerint a turista vízumdíjakat 3 - 9 dollárról 1 dollárra mérsékelték, lerövidítették a vízumkiadás idejét, egyszerűsítették az útlevél-ellenőrzést és a vám- kezelést. Döntés született idegenforgalmi képviseleteknek nyugati fővárosokban való létesítéséről is. MOL M-KS 288. f. 23/1960/15. őe. Az Államgazdasági Osztály jelentése a PB részére idegenforgalom alakulásáról, i960, szeptember 19.

42 A korábban elfogadott célokhoz képest az ipari termelés növekedését 1958-1965 között 65-70%- ról 80-85%-ra kívánták fokozni, ugyanakkor a szolgáltatásfejlesztés beruházásait abszolút érte- lemben mintegy hétmilliárd forinttal csökkentették volna. Ez „nehéz helyzetet teremt a nem ter- melő ágazatok területén" - konstatálta az Országos Tervhivatal a várható következményeket. Be- rend: Gazdasági útkeresés, 210-211.

(10)

p r o b l é m á t vetett fel. A Belügyminisztérium előterjesztését - m e l y n e k m á r címe is sokat sejtető volt: „Javaslat az i d e g e n f o r g a l o m növekedésével kapcsolatos ellenséges a k n a m u n k a korlátozására t e e n d ő n é h á n y intézkedésre" - 1961 f e b r u á r j á b a n t á r g y a l t a meg a Politikai Bizottság.4 3

A Politikai Bizottság és az idegenforgalom növekedése

M i n t l á t h a t t u k , az i d e g e n f o r g a l o m fejlesztését v é g s ő s o r o n t á m o g a t a n d ó n a k t e k i n t e t t e a p á r t k ö z p o n t gazdaságpolitikai köre. Azonban a t ő k é s világ felé t ö r t é n ő nyitás, a bel- és külföldön is növekvő utazási k e d v megkönnyítette az „imperialista kémtevékenységet,"

másrészt az ideológiai nevelésben is káros hatásokkal j á r t . Ez ú j k i h í v á s o k elé állította az illetékes belügyi és p r o p a g a n d a s z e r v e k e t . Lássuk t e h á t , hogyan v é l e k e d t e k a Politikai Bi- zottságban az i d e g e n f o r g a l o m növekedéséről.4 4

1960-ban a kapitalista országokból beutazó külföldi á l l a m p o l g á r o k száma m á r m a j d - n e m 60 0 0 0 főt t e t t ki, „ebből adódik a mi nagy g o n d u n k " - jelezte Biszku Béla, hogy az i d e g e n f o r g a l o m n a k politikai előnyei mellett komoly árnyoldalai is l e h e t n e k .4 5 Ilyen volu- m e n mellett az a d o t t eszközökkel m á r n e m lehet megfelelően kiszűrni a n e m k í v á n a t o s ele- meket, u g y a n a k k o r a t u r i z m u s f o n t o s politikai szerepéből következően olyan megelőző in- tézkedéseket igényelne, melyek n e m veszik el a b e u t a z ó k kedvét s e m - tekintette át a bel- ügyminiszter r ö v i d e n a m e g o l d á s r a váró probléma lényegét.4 6

Az illetékesek szerint a növekvő idegenforgalom következtében v a l ó b a n „ m e g d ö b b e n t ő "

e s e t e k e t e r e d m é n y e z e t t a kellő é b e r s é g h i á n y a . „Az e l m ú l t h e t e k b e n a D u n a i V a s m ű b e n a KGST-hez t a r t o z ó országok képviselői t a n u l m á n y o z t a k és m e g v i t a t t a k egy f o n t o s talál- mányt. A t a n á c s k o z á s o n résztvevő szovjet delegátusok figyeltek fel a r r a , hogy a tanácskozá- son jelen van két osztrák m é r n ö k is, akiket a gyár f ő m é r n ö k e hívott meg." Vagy előfordult, hogy „a Központi Fizikai Kutató I n t é z e t b e n egy belga állampolgár k í s é r e t és ellenőrzés nél- kül szabadon j á r t - kelt a l a b o r a t ó r i u m b a n és az Intézet m á s fontos területein".4 7

A felvetett a n o m á l i á k r a vonatkozó reakciók a PB tagjainak a t u r i z m u s s a l kapcsolatos eltérő álláspontjait is jelezték, igaz, anélkül, hogy a n é z e t k ü l ö n b s é g e k egyértelműen kiraj- zolódtak volna, i n k á b b f m o m distinkciókon keresztül. Abban látszólag m i n d e n k i egyet- értett, hogy a f o r g a l o m m e g i n d í t á s a politikailag helyes d ö n t é s volt, s hogy a p r o b l é m á t az

43 Mint már utaltunk rá, ekkoriban indultak meg az útlevél- és vízumrendészet terén a liberalizálás irányába mutató átfogó reformok, melyek aztán végigkísérték a hatvanas évek időszakát. 1959 vé- gén a Belügyminisztérium Kollégiuma megfogalmazta, hogy a vízumrendszert a turistaforgalom érdekében jelentősen egyszerűsíteni kell. A PB i960 októberében utasítást adott, hogy kapitalista országok irányába gyorsítsák, egyszerűsítsék vízumkiadást. A még kiforratlan, nem véglegesített szabályozás nyilvánvalóan több kérdést vetett fel turizmusfejlesztés és az állambiztonság vonatko- zásában is. Bencsik-Nagy: A magyar úti okmányok története, 55-57., 103-104.

44 Ezzel kapcsolatban komoly aggodalmak merültek fel a PB több tagjában már i960 októberében, amikor az útlevél- és vízumrendszer új igényeknek megfelelő szabályozását tárgyalták. Bencsik- Nagy: A magyar úti okmányok története, 59-60.

45 Pontosan 57 389 beutazó tőkés turista érkezett az országba. Ehhez képest néhány év múlva, pél- dául 1965-ben már több mint 300 ooo-en jöttek nem szocialista országokból. Idegenforgalmi adattár, 15.

46 MOL M-KS 288. f. 5/221. őe. Jegyzőkönyv a PB 1961. február 7-i üléséről. Javaslat a kapitalista or- szágokból beutazókkal kapcsolatban.

47 MOL M-KS 288. f. 5/221. őe. A Belügyminisztérium és Központi Bizottság (KB) Adminisztratív Osztálya javaslata a Politikai Bizottsághoz az idegenforgalom növekedésével kapcsolatos ellensé- ges aknamunka korlátozására teendő néhány intézkedésre, 1961. február 20.

(11)

elért e r e d m é n y e k e t n e m k o c k á z t a t v a - M a r o s á n György szavaival élve - „pánikkeltés és l á r m á z á s n é l k ü l kell m e g o l d a n i " .4 8 A különbség a b b a n állt, hogy ez milyen jellegű és m é r - t é k ű korlátozó intézkedéseket j e l e n t s e n . M a r o s á n például n e m c s a k az ellenséges hírszerző tevékenységgel kapcsolatos t á r s a d a l m i felvilágosító m u n k á t h i á n y o l t a , de adminisztratív, korlátozó l é p é s e k bevezetését is szükségesnek t a r t o t t a . M e g e m l í t e t t e például, h o g y m á s n é p i d e m o k r a t i k u s o r s z á g o k b a n csak m e g h a t á r o z o t t területekre szól a vízum, és e n n e k be- vezetését h a z á n k b a n is é r d e m e s lenne m e g f o n t o l n i . Kifejtette, h o g y az a liberalizmus, ami n á l u n k van, n i n c s az egész világon, ezért m i n é l előbb r e n d e t kell t e n n i n e m c s a k a vízum- k i a d á s t e r ü l e t é n , h a n e m a t á r s a d a l m i felelősség, a t o l m á c s k é r d é s v o n a t k o z á s á b a n is, m e r t a turizmus fokozódásával csak egyre bonyolultabbá válik a politikai-állambiztonsági m u n k a .

„Az e l l e n f o r r a d a l o m után, i s m e r t politikai okoknál fogva M a g y a r o r s z á g o n ezen a t e r ü l e t e n széleskörű lazulás következett be. S m i k o r 1 9 5 7 - 5 8 - b a n ezen a v o n a l o n ú j m ó d s z e r e k e t kezdtünk a l k a l m a z n i - s ezek n e m is rosszak - , n e m g o n d o l t u n k a r r a , hogy 1 9 6 0 - b a n mi következik b e nemzetközileg és magyar síkon egyaránt."4 9 Kiss Károly véleménye szerint azzal, hogy m e g g y o r s í t o t t á k a b e u t a z á s i e n g e d é l y h e z j u t á s l e h e t ő s é g é t , e l l e h e t e t l e n í t e t t é k a kívánatos ellenőrzést. T o v á b b á arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenséges a k n a m u n k a a különböző deviza-visszaéléseken keresztül m á r a Magyar N é p k ö z t á r s a s á g valutája, pénze, gazdasági stabilitása ellen is irányul.

Ami a t o l m á c s o k , idegenvezetők kérdését illeti, Kállai Gyula f ű z t e tovább a felvetett gondolatokat: a t o l m á c s g a r n i t ú r á t ki kell cserélni, m e r t jelentős r é s z ü k az úgynevezett „úri osztályból származik, akik s z i n t e örülnek, h a a Nyugatról ide j ö t t e m b e r e k nyelvén beszél- h e t n e k " - szólt a k e m é n y v o n a l a s álláspont. Az e s z m e f u t t a t á s t K o m ó c s i n Zoltán jellegzetes, d o g m a t i k u s f o r d u l a t a i zárták. „Valóban jelenleg B u d a p e s t e n a t o l m á c s szerepet az ö n k é n - t e s deklasszált elemek l á t j á k el. Itt arról v a n szó, h a jól é r t e l m e z e m , hogy m i n i m á l i s t á r s a - dalmi összefogással ellenakciót a k a r u n k csinálni. Azt hiszem, h o g y e r r e m i n d e n l e h e t ő s é - g ü n k megvan. Itt van például az Eötvös Egyetem, ahol a hallgatók közül ki lehetne egy ilyen aktívára való fiatalt válogatni."5 0

Más PB-tagok többre é r t é k e l t é k a t u r i z m u s pozitív politikai v o n a t k o z á s a i t , m i n t esetle- ges árnyoldalait. Szirmai I s t v á n például emlékeztetett: „...már a k k o r is, mikor m e g i n d í t o t - t u k , s z á m o l t u n k azzal, hogy ilyen veszélyekkel j á r , " s egyesek m á r i s olyan általános korláto- zásokat a k a r n a k bevezetni, m i n t például a vízum h a s z n á l a t á n a k m e g h a t á r o z o t t t e r ü l e t h e z kötése. R á m u t a t o t t arra, h o g y Magyarországon a szabad mozgás ilyen jellegű szabályozása az ország m é r e t é b ő l a d ó d ó a n is képtelenség. Mert, h a a b e u t a z á s i engedély csak Buda- p e s t r e szól, az ország akkor is ki van téve m i n d e n biztonsági k o c k á z a t n a k . Itt t a l á l h a t ó az ipar 50%-a, illetve az előterjesztésben szereplő atomfizikai k u t a t ó i n t é z e t , a t u r i s t á k a t pedig m é g s e m l e h e t kitiltani a fővárosból. Az e l l e n t m o n d á s feloldására i n k á b b a t á r s a d a l m i fel- világosító m u n k a , az é b e r s é g r e nevelés erősítését ajánlotta, a m i t á r n y a l t a b b m ó d s z e r n e k tekintett. N e m e s Dezső csatlakozott Szirmai álláspontjához, m o n d v á n , a területi m e g s z o - rítás a k é m g o n d o t n e m oldja meg, a z o n b a n a t u r i s t á k r a gyakorolt „politikai h a t á s t l e r o n t - juk".

Talán M ü n n i c h Ferenc k o r m á n y f ő megfogalmazása jelenítette m e g legplasztikusabban a vezetésben a t u r i z m u s fejlesztése kapcsán felmerült d i l e m m á k a t , illetve az azokra adott e l l e n t m o n d á s o s , k o r l á t o z o t t a n p r a g m a t i k u s válaszokat. „Mi a r r a t ö r e k s z ü n k , hogy minél

48 MOL M-KS 288. f. 5/221. őe. Jegyzőkönyv a PB 1961. február 7-én tartott üléséről. Javaslat a kapitalista országokból beutazókkal kapcsolatban.

49 Uo.

50 Uo.

(12)

t ö b b e n u t a z z a n a k b e az országba, legyen valutáris bevételünk." U g y a n a k k o r egyetértett azzal, h o g y meg kell erősíteni a Belügyminisztériumot, az é r i n t e t t szerveket, a közvéleményt pedig nagyobb éberségre kell nevelni. Például f e n n t a r t á s a i n a k a d o t t h a n g o t , h o g y az IBUSZ a p p a r á t u s a megfelel-e a növekvő f o r g a l o m m a l fokozódó politikai m u n k a megfelelő szín- v o n a l ú ellátására. „Ott v a n n a k m i n d e n f é l e emberek. Találkoztam m á r olyan IBUSZ-alkal- m a z o t t a l , akinek n a g y o n rossz kinézése volt, s ha r a j t a m m ú l o t t volna, n e m sokáig lenne az IBUSZ alkalmazottja."^{5 1}

A Politikai Bizottság t a n á c s k o z á s á t követően az ellenséges a k n a m u n k a korlátozására végül elfogadott intézkedések h ű e n t ü k r ö z t é k a pártvezetés többségi á l l á s p o n t j á t , mely szerint az ország h a t á r a i n a k nyitottabbá tételével j á r ó politikai kockázatokat az elért eredmé- nyek veszélyeztetése nélkül kell csökkenteni.5 2 Ennek szellemében mintegy á l t a l á n o s alap- elvként fektették le: „...olyan intézkedéseket kell tenni, h o g y a becsületes s z á n d é k ú magyar és külföldi állampolgárok zaklatását n e eredményezzék."5 3

A belügyminiszter f e l h a t a l m a z á s t k a p o t t , hogy „az ú j h e l y z e t n e k m e g f e l e l ő e n erősítse az imperialista hírszerző szervek elleni e l h á r í t ó munkát".^{5 4} E n n e k k e r e t é b e n szükségesnek t a r t o t t á k a különlegesen f o n t o s n a k m i n ő s í t e t t üzemek és k a t o n a i o b j e k t u m o k külföldi megközelítését korlátozó, illetve tiltó intézkedések m e g h o z a t a l á t . T o v á b b á helyeselték, hogy a turistaként, r o k o n l á t o g a t ó k é n t b e u t a z ó kapitalista állampolgárok v í z u m á b a n t ü n - tessék fel azt a várost vagy j á r á s t , amelyet fel kívánnak k e r e s n i , és amelyet a belügyi szervek engedélyeztek s z á m u k r a . Az éberség fokozása céljából a B e l ü g y m i n i s z t é r i u m n a k a jö- vőben felvilágosító e l ő a d á s o k a t kellett t a r t a n i a a leginkább é r i n t e t t szervek és intézmények s z á m á r a az ellenség módszereiről.5 5 E n n e k politikai m u n k á j á b a a p á r t - és KISZ-tagok tö- megeit is b e kívánták v o n n i . „Tájékoztatni kell őket, hogy a d o t t esetben az ellenségnek milyen tevékenységével s z á m o l h a t n a k . Ki kell oktatni őket, hogy az ilyen e s e t e k b e n milyen m a g a t a r t á s t t a n ú s í t s a n a k , és milyen segítséget k a p h a t n a k a BM szerveitől" - szólt a párt- k ö z p o n t utasítása.

Az Agitációs és P r o p a g a n d a Osztálynak kellett g o n d o s k o d n i a arról, h o g y a későbbiek- b e n a pártszervezetek r e n d s z e r e s i d ő k ö z ö n k é n t foglalkozzanak a kapcsolatok bővülésével fokozódó imperialista „fellazítással". A ki- és beutazásokkal leginkább é r i n t e t t minisztéri- u m o k n á l és országos f ő h a t ó s á g o k n á l p e d i g a külföldi kapcsolatok osztályainak létrehozásá- val k í v á n t á k növelni az ellenőrzést.5 6 Az idegenvezetők és t o l m á c s o k kiválasztásánál alap- feltétellé tették, hogy politikailag és erkölcsileg megbízható személyek legyenek, akiket ezek u t á n a Művelődésügyi M i n i s z t é r i u m nyilvántartásba kellett, hogy vegyen.5 7

51 Uo.

52 A PB már jelzett, i960, okt. 18-i, a Magyar Népköztársaság útlevél- és vízumrendszeréről tárgyaló ülése hasonlóképp folyt le. A reformellenes hozzászólások ellenére az elfogadott határozat rögzí- tette, hogy szélesíteni kell az utazások körét. Bencsik-Nagy: A magyar úti okmányok története, 5 9 - 6 0 .

53 MOL M-KS 288. f. 5/221. őe. A Belügyminisztérium és a KB Adminisztratív Osztályának javaslata a Politikai Bizottsághoz az idegenforgalom növekedésével kapcsolatos ellenséges aknamunka kor- látozására teendő néhány intézkedésre, 1961. február 20.

54 Uo.

55 A fegyveres testületeket, munkásőrséget, minisztériumokat, a ki- és beutazások intézésében részt- vevő hatóságokat, hadiüzemeket, jelentős kutató és tervező intézeteket sorolták ebbe a körbe. Uo.

s6 Ezeket közvetlenül az illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője alá rendelték, hozzá- téve, hogy „az osztályok élére megbízható, párthű elvtársakat kell állítani". Uo.

57 Uo.

(13)

A pártvezetés t e h á t egyrészt tisztában volt a t u r i z m u s a d d i g elért politikai és gazdasági eredményeivel, a „nagyon j ó politikai levegő", valamint a „valutáris bevételek" t e r e m t e t t e sikerekkel. D o g m a t i k u s ideológiai ösztöne mégis a f o r g a l m a t korlátozó l é p é s e k irányába te- relte volna. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n s a j á t o s k o m p r o m i s s z u m o k k a l - a racionális és ideológiai é r v e k n e k egyaránt megfelelve - kívánták visszaszorítani a negatívnak t e k i n t e t t tendenciá- kat.

A d ö n t é s h o z ó k n a k a t u r i z m u s h o z való e l l e n t m o n d á s o s viszonyulása az a p p a r á t u s m u n - k á j á r a is r á n y o m t a a bélyegét. Miközben a gazdaságpolitikai s z a k e m b e r e k végső s o r b a n po- zitívnak értékelték az ágazat növekvő szerepét, és az Államgazdasági Osztály - mint lát- h a t t u k - a r r a v o n a t k o z ó a n t e t t erőfeszítéseket, hogy a k ö z e l j ö v ő b e n m e g s o k s z o r o z ó d j o n a forgalom, a politikai vezetés egy része vagy a Belügyminisztérium t ú l z o t t n a k tartva a nyi- tással j á r ó kockázati tényezőket, é p p e n ellentétes előjelű javaslatokkal állt elő.

Pedig a b e u t a z á s o k csak ekkor kezdtek a tőkés t u r i z m u s t preferáló fejlesztések néző- p o n t j á b ó l kedvező i r á n y t venni. 1961-ben 70 o o o , 1962-ben pedig m á r t ö b b m i n t 90 0 0 0 n y u g a t i látogató érkezett. A vendégek s z á m á n a k emelkedésével p á r h u z a m o s a n növekedtek a devizahozamok is. 1961-ben 38,6 millió devizaforint, 1 9 6 2 - b e n pedig m á r 49,1 millió devizaforint volt a bevétel.5 8 A forgalom fejlődése rövid idő alatt átírta az 1 9 5 9 - 1 9 6 0 - a s m é r - t é k t a r t ó prognózisokat, szerényebb elképzeléseket. Olyan szállodaépítkezések indultak el- s ő s o r b a n a Balatonnál, melyek szükségessége 1960-ban m é g fel sem m e r ü l t , vagy ha szóba is került, az illetékesek n e m e t m o n d t a k rájuk.5 9 Ennek e l l e n é r e a gazdaságpolitikai vezetés 1963-ban a fejlődést l a s s ú n a k értékelte. Az addigi erőfeszítéseket pedig elégtelennek tar- t o t t a m i n d a szállodai k a p a c i t á s fejlesztése vonatkozásában, m i n d a b e u t a z á s o k elé tornyo- suló adminisztratív a k a d á l y o k l e b o n t á s á b a n .6 0 Rövid idő alatt t e h á t r o b b a n á s s z e r ű változá- sok következtek b e a t u r i z m u s m i n d e n vonatkozásában, az ú j kihívások pedig ú j válaszokat igényeltek. Miközben t e h á t a kádári vezetést 1956-ot k ö v e t ő e n a gazdasági és politikai n y o m á s is arra késztette, h o g y olyan, k o r á b b a n elfeledett ágazatokat, m i n t a t u r i z m u s nagyobb elismertségben részesítsen, a kényszerű és sürgető helyzetben e l m a r a d t a t u r i z m u s szocializmus viszonyai között is ü d v ö s n e k tekintett k e r e t e i n e k kidolgozása. N e m került sor a m e g i n d u l ó f o r g a l o m v á r h a t ó következményeinek f e l m é r é s é r e vagy a szektor távlati cél- j a i n a k m e g h a t á r o z á s á r a . 1 9 6 0 - 1 9 6 1 - b e n sajátságos á t m e n e t i állapotot m u t a t o t t a hazai idegenforgalom fejlődése. A korábbi időszakhoz viszonyítva m á r ekkor j e l e n t ő s e r e d m é - nyeket m u t a t o t t fel, u g y a n a k k o r az ezt követő évek n ö v e k e d é s é h e z viszonyítva csak a tö- m e g t u r i z m u s k i b o n t a k o z á s a felé vezető á t m e n e t i á l l o m á s n a k t e k i n t h e t ő . A közbülső jelleg m e g m u t a t k o z o t t a gazdaságpolitikai a p p a r á t u s által levont m é r t é k t a r t ó következtetésekben és a Politikai Bizottság t a g j a i n a k reakcióiban is.

Összegezve m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a rendszernek az ágazathoz f ű z ő d ő ambivalens viszonyát az okozta, h o g y a m o d e r n é r t e l e m b e n vett t u r i z m u s feltételeinek m e g t e r e m t é s e ú j r a és ú j r a b e l e ü t k ö z ö t t a m i n d e n s z f é r á t d e t e r m i n á l ó i d e o l ó g i a i k o r l á t o k b a . Ez m i n d

58 Idegenforgalmi adattár, 36.

59 Lemondtak az eredetileg a második ötéves tervre tervezett jelentősebb budapesti fejlesztésekről, és a beruházási javakat átcsoportosították a tó partjára. 1961-re rövid idő alatt megépült a Vénusz szálló Siófokon, a hatemeletes Hotel Balaton 1962-re, majd a négyemeletes Napfény Szálló. 1964- ben pedig átadták az új siófoki szállodasor első két tagját, a Lidót és a Hungáriát. Tihanyban 1963- ra elkészült a hatemeletes Yacht Hotel vagy Hotel Tihany.

60 MOL M-KS 288. f. 15/63. őe. Az Államgazdasági Bizottság 1963. július 15-i ülésének jegyzőkönyve.

Az idegenforgalom fejlesztése a tőkés országokkal; MOL M-KS 288. f. 15/63. őe. A KB Ipari és Közlekedési Osztályának előterjesztése az Államgazdasági Bizottság részére az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, 1963. július 10.

(14)

a politikai vezetést, m i n d a m ö g ö t t e álló a p p a r á t u s t s a j á t o s k o m p r o m i s s z u m o k r a vezette.

Például az u t a z á s adminisztratív k o r l á t a i n a k lebontása a racionalitás s z e m p o n t j á b ó l h i á b a volt kedvező h a t á s s a l az országra, a rendszer természetéből következően rögtön felerősöd- tek a nemzetközi osztályharc f o n t o s s á g á r a hivatkozó, megfelelő ellenintézkedések m e g - tételét követelő h a n g o k .

A h a t v a n a s évek elejétől növekvő gazdasági kényszerek egyrészt t e h á t a p r a g m a t i z m u s t erősítették, u g y a n a k k o r a m e g s z o k o t t beidegződések, reflexek ez ellen h a t o t t a k . Az ö n k o r - látozást, korlátoltságot a célszerűségre alapozott innovativitással elegyítő K á d á r - r e n d s z e r s p o n t á n m e g t e r e m t ő d é s é n e k időszaka ez, melynek belső vívódásai a t u r i z m u s o r i e n t á l á s á r a is rávetültek.

A t u r i z m u s fejlődése,6 1 gazdasági szerepének felértékelődése 1964-re érte el azt a szintet, hogy elismerésének j e l k é p e k é n t megszervezték az Országos I d e g e n f o r g a l m i Hivatalt (OIH),6 2 egyúttal önálló népgazdasági ággá nyilvánították a szektort. Az idegenforgalommal való fokozatos „megbarátkozás"-t jelzi, hogy a m i k o r 1965-ben i s m é t a Politikai Bizott- ság elé került, m á r „fejlesztésének elvei" jelentették az elsődleges t é m á t , jóllehet állambiz- tonsági k é r d é s e k ekkor is f e l m e r ü l t e k .6 3 A Kádár-rendszer h e t v e n e s években kibontakozó t ö m e g t u r i z m u s á n a k gazdaságpolitikai, állambiztonsági előfeltételei a z o n b a n csak egy év- tizedes t a n u l á s i f o l y a m a t e r e d m é n y e k é n t , a h a t v a n a s évek végére t e r e m t ő d t e k meg.

61 Az 1964-es nyári szezon hozta a magyar idegenforgalom első komoly erőpróbáját. Összességében több mint 1 300 000 külföldi állampolgár fordult meg Magyarországon. Csak a szocialista orszá- gok viszonylatában átlépte a milliós nagyságrendet (1 100 000 fő), a tőkés turisták száma pedig meghaladta a 200 ooo-et.

62 1017/1964 (VI. 6.) Korm. számú határozat az idegenforgalom szervezetének kialakításáról. Törvé- nyek és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye 1964. Budapest, 1965. A kormányhatározat szerint a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt álló új állami szerv az idegenforgalom országos irányí- tását látta el. A Hivatal önálló tervhatósággá vált, így érvényesülhetett az ágazati szervezési elv. Fő feladatai közé tartozott az állami szervek turisztikai vonatkozású tevékenységének összehangolása, a szektor távlati és éves tervének elkészítése, az országos idegenforgalmi politika kialakítása, a több tárcát érintő kérdések összehangolása.

63 MOL M-KS 288. f. 5/1965/370. őe. Jelentés idegenforgalmunk helyzetéről és fejlesztésének elvei- ről, továbbá az útlevélkiadás helyzetéről, 1965. július 20.