L'Hardy, Ph.: A háztartások magatartása és ennek jelentősége

STATlSZTlKAl lRODALMI FllGYELÓ

1031

HÁZTARTÁSSTATISZTIIKA

L'HARDY, PH.:

A iHAZTARTASOK MAGATARTASA AES ENINcElK JlELENiTÓSEGE

(Les cttirtudes des ménages: leur signification.)

— Economie et Statisu'aue. 1976. jan. 5—13. p.

1958 óta ez 'llNSlElE (Allami Shamiuszliekiai és Gazdaságkutató Intézet) évente három al- kClllOlmlthEl naduarhgyűsjltiésat végez a lakossag vó- sórlósi szándékaival és más gazdasági mra- glG'UGIFtÓ—SÓMOl ;k—aipc—selalosann. A rlelvé'tel kez—

detben a rövid távú tervezés céljaiiih-oz kí- v-ómit a'dnartaklat iszelgióllbauhnri. *Ké-sőlbib ra cévlkii- tűzeselk kőne bővült; jelenleg az adatgyűj- tés kenetélben behatóan Mizsgiólljwóik (: lerlklOuS- súg vélemé-nyét xa lmsneia gazdaság jelen- legi és várható helyzetére vonatkozóan is.

Minden felvétel 8000 lh'ózmamt'ósna terjed ki; ezek ia ulraikwasusóvg minden mérlegét repre—

zenbórljxólk. Egy hámba-mást két egymást követő alkalommal (és amiixnldösszie iket eseteben) kér—

deznek ki. A lmlnma felét minden olik—allom—

mlafl lkilcsenéllk. A két egymást követő kikér- dezés-sel mód lnyllllk fa len/ezen vósórlú'soik megvalóosiítc'xsa'rn—cmk'u valamint a tervek és a mxaigiatiambósoik wí—dőfbetli vázlbozósó-nioik viz—sga—

l-amóinat.

Az adatgyűjtést lkilkérdieziéses módszer-nel kérdőbiztosok végzik. A kérdőív témái:

——-a 'ha'z'nantós összetétele; a hóztar'aósfő jellem- zői (nremve. ffogldllkozósal, jövedelme. iskolai végzett—

sége):

— a háztartás tartós javakkal! valló ellómottsóga.

e cikkek vásárló'sónwaik időpontja, tovabba a vasar- lés körülményei (új vagy lhiaisznólk termek vétele, a vásárlás már meglevő cikk pótlására szolgált-e stb.), a család vásárlási szándékai;

— a háztartás lekésviszonyvali (salja'lt tulajdonú vagy bérlatkósbaln lakniuk—e. voln—e ezzel kapcsolatos adós- ságuk. szándékoznak—e lakást vásárolni. mi :: véle- ményük ia llalkúsó'ralk alakulásáról);

— a családnak a gazdasági elemei és saját pénz—

ügyi helyzetével kapcsolatos véleménye;

—- üdülésse! kapcsolatos kérdések (májusban és szeptemberben) .

A (szerző elsősorban azzal foglalkozik., hogy a háztartások ihxogylcm érz'éfkelwilk o (gazdasó— , gi élet és saját pénzügyi !h—ellyzelüik ellwalku- lását.

A gazdasági élet allazkuilós'óvael (kapcsolhat- ban a francia lakosság egészére vagy egy nagyobb inebegléne vonatkozóan [kell a csaló- d—akunra—k véleményt nyilvóinví'oainüok. A vizsgalt területek: az "életszínvonal" !(neólibének). (:

miuínlk-ainlélllaülilség, az wóxrailalkluilós jelenlegi és a közeljövőben vámható GlvallklU'lósu, tehát ezek a problémák, amelyekre va *lravkio'ssóg

legérzékenyebben rneaagól.

A feltett kérdések és a lehetséges felele—

bek a következők.

l. — Véleménye szerint hogyan vóulkozoibt egy év óta a franciak életszínvonala?

SL Jelenkősen javult 2. Kissé javult

3. Nem változott Al. Kissé mmilott 5. Jelentősen romlott x Nem tudom_

— Mit gen—dol, hogyan változik a következő egy év alatt?

m. Jelentősen javul l2. lKíssé leMUl

stb.

ll. — Véleménye szerint. annak alapján, amit Ön maga körül! lót. hogyan változtak az utóbbi hównaA poukban (: dolgozók elhelyezkedési lehetőségei?

— Mit gondol hogyaln a-lalkul a mu'nxkiainéillküllíek száma az elkövetkező hónapokban? (A válaszok az előző kérdés VólGSZGll'hOZ hasonlók.)

llil. — Hogyan ítéli meg Un, hogyan alakultak az elmúlt 6 hónap során az ének?

111. Sokol: emelkedtek . Közepesen emelkedtek 3. Kissé emelkedtek 4. Aulig változtak 5

x

N

. Kissé csökken—tek (Nem tudja

—- Az előző néhány hónaphoz képest mit vár az elkövetkező hónapokban?

1. Az eddiginél gyorsabb áremelkedést 2. Az edwdigihez hasonló áremelkedést

stb.

A (háztartásuk magna'earhóisóvt a (gazdasági helyzet általános megítélésén túl elsősorban saját jövedelmű 'l'llelYZletlülk határozza meg.

Kereslellkulatórsi szempontból! lehet nagyon lényeges a háztartásoknak saját helyzetükre vonatkozó véleménye. Ezzel ikiaipc—solartos (!

kérdőív movólbíbi része.

A pénzügyi helyzet megítélésére a love- delem és annak lelh-asznólós—a közötti vi- szonyt tartják kifeiezőnek. amit ,,A háztar- tásunk eladósodik" és "Jelentősebb össze- aiet 'auwdiwnlk rlélreleininii" válaszok közölni skó—

la érzékeltem. További kérdések ludaikoliwóvk (:

háztartások véleményét a pénzügyi helyzetük- ben az elmúlt hat hónap alatt bekövetke- zett változásokról és annak id köv-etkező né—

hóiny hónapba-n vó—nh-cntó o-lalkiu'lrósóról.

Az elmúlt időszak upélnz'ügyli változásáról allkwotio'bt vélemények imvutartószzóimcóinak (: jo- vuílóst érzékelő háztartások és a *r'O'SISZlalb'bO- dólSl: jelző háztartások anc'xlnya ikiözötfi küllői-alb- séget mekirnrtik. A jövőben várható pénzügyi helyzet ,szóimszterűsílbérséne az előzőhöz aha- somlóan la ihlelyzelü'k javulását és a helyzetük neml-óxsólt vóiró lhózl-amlós'ok arró-nyúlnak kü—

lönbségét használják. A jelenlegi helyzet megítélésének imularbószó—rmia: -a jövedelmük- ből lélre'nevő és a korábbi mieg'baskxavrllxósail a(

felhasználó lhlóizhantósolk annównyórnvalk különb- sége.

A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a lakosság általában meglehetősen

realisan lómja mind az álltalános, mind a

S'Clljó't jelenlegi gazdasági helyzemé'c. A vé- leményeket tükröző mubartólk nagyságrendd—

sl-eg viszonylag jól nyomon ?kzövnefrilk (: lény—

legres vó'ltioz'ósokat. Mindamellett rtiszrbólbialn kell lenni azzal, hogy a véleményekben bi—

zonyos időszakokban (erősebben iny'ilvólnul—

1032

nvolk meg egyes rklilmonxdlottan ipsziclhoelógioi tényezők: az emberek tudatában általában nagyobb hangsúlyt kapnak e mego—hív, mint (: pozih'v jelenségek. Az is lkézlenlfekwő. hogy az egyes mársodrolmi rétegek különbözőkép- pen itélik meg rá gazda-sági realitásokat.

A vélemléunyelisérérsek mértéken—elk ismerete kereslefhklurbobársi szemrp—anmból rnuagyon lhasz—

nos.

Aimi 0 gazdasági élet várható oloikru'láf sára vonatkozó véleményeket illeti, ezek reollímáso már kevésbé látszik eláogradshorló- nak. A mutatók sokkal inlkólblb o jelenlegi helyzet jövőbeli vetítés—ét sülkrrözilk. semmi-ni (: várható vlálhozások lowlg—oiaásá't.

(llsm. : Nádas Magdolna)

LEVrllN. A. :

A LAEKOS-SÁGWI KERESLET HOSSZÚ TÁVÚ ELÖREJ—ELZESE

(Dologoszrocsnoe prognozirovanie szproszo nro- szelenijo.) — Voproszü Ekonomiki. WW. 1!. sz. Sill—

óll. p.

A Szovjetunió tizedik ötéves tervében és hosszú lán/on is ra dolgozóik jólétének eme- lése, wo lakossági szükségletek mien—d telje—

sebb lkielégílése o gazdaságpolihlko alan- v—ető Feladom. Ezzel ;laapcsoloilban a szerző hangsúlyozza. hogy a lakosság _jőlé'be vpers—

prektívlilkus alakulásának meghatározósáinrál.

(: termelés anáinyalnlolk és ümemwéwnelk lemezé- E—f'vnuél lkülönrlegles jelentősége van ra lakáos—

Sólgl kereslet hosszú távú előrejelzése—nek. A prognózisok kidolgozásában fontos szeren jut ro gvo'zduasá—gzmoiaemiomiikoi módszereknek.

amelyek nélkül "hosszú távra miegbízlho—bó és nonros becslések a várható ikreresletről gyá- korlotilag anem készíthetők.

Sajnos, ez idő szerint 0 lakossági keres- l-e'c hosszú távú előrejelzésére egységes és teljesen kiforrott koncepció nem áll rendel- kezésre, nincs megoldva sok fontos módszer- toni és gyakorlati kérdés.

Az egyik lényeges lkérdtés o prognosztizál—t

időszak mioxifmál'is hosszának vm—egró'llooltóso.

A szerző velemenye szerint 0 gyakorlat cm mutatja, hogy elsősorban lo tervezési gyo- korlo—t érdekeiből kell kiindulni. Mivel a szo—- oialiizimvusibo-n lo bosszú fián/tú előrejelzések ic perspielkhiivilkxus népgazdasági menvek pontho—

so'bb meghatározására szolgálnak, az előre—

ielzések intervallumánok legalább olyan hossz—írnek (kell lennie, mint amilyen inter- vnollluwmxra ro perspektivikus 'nerv vonloiikozi'k.

Ez képezi az előrejelzési időszak első ho- tár—át.

A hosszú távú terveik [kidolgozásánál ii—

gyelemlbe kell venni lo keresletnek ozdkzat (: henidenicláit is, amelyek lo tervildőszolkion túl is érvényesülnek, hogy ennek alapján

pontosífoani lehessen a terv—időszak második lelkére yonxothozó mrutoitótklot.

[Felmerül a kérdés, hogy .az előrejelzés időszakra mox'irmoáiisoin mennyire ihÚl'Odlhij meg ra 'tienvperivó'd—ust? A szerző Meliemén'ye szerint a lakossági ikieres'let hosszú 'báMú elő—

rejelzésémrél az ún. "szabad prognózis sho—

rizontjo" —— vagyis, hogy o prognosztizólósi ldőszolk imenanyi-re .hio'lgcljo meg o ten/idősza- kot — nem lehet hosszabb 59410 évnél.

A jelenlegi gyakorlovlbon :: lakossági kve—

resllet :alallaulósóro vonatkozó prognózisok álá tozlálb'oln 15 éyr—e készülnek, és (: "szajba—cl prognózis huorizommjro" egyenlő nullával ily módon vo lakossági iksereslevt hempeniódlu-s utálni tendenciái rés lejllődési irá—nyeli nem is- mertek, és 0 már emiliihett korrekciók is el;

mom—dinok e lewiwdőszolktbanu _

A kereslet előrejelzésének mrósilk ironia—s problémája vo prognózis részl—etetésének szilnruje. azaz, hogy o prognózis lmi—lyen ráru-

váloszlékro vonatkozzék?

A szerző szerint ro lolkiossázgi kereslet hosz- szú mán/ú ellőre'jelzésélniek (klizá—róllog olyan aggregált áruacsoportaokro (kell épülnie. .o- melyekre ro lkereslle—t sbabill, mert ez meg- iköinonyírbi 0 hosszú távú előrejelzések kiddi- gozácsót. lF—elmierüll rozonibaan az o (kérdés, hogy milyen legyen ez árurv—álaszvték log-g—

iregáltsálgi iro'kla, milyen elvek sze-rln't kell ezeket az ag—gregáluimuolkiot kialakitani. Egyik ilyen elv o :logyaszt—ás úln. kemplexiibásá—nnofk elve. Ennél az elmnéll ez egész árunómen- kloiiú—ro (ro belkereskedelmi slotisztilkio alap—

ján, (amely mintegy 90 poziciót romhalmaz) nagy iogyosz'cői rk-omipllexwmolkro oszlik, o—

miellyek mindegyike olyan ráfruklat tartalm—oz, ornelyelk valamilyen önálló szükségletet vagy kölcsönnel kapcsolatban álló szükségletek egy csoportját elégítik ki. Azaz az előrejelzést először a nagy, stabil kereslettel rendelkező aggsregró'cwm—dkiro dolgozzak klll, és ezután "tör- bénlilk az uagglregóstumrolklhoz tartozó különféle álrulk eprognoszhlzórl-ása. Természetesen az egyes árukra vonatkozó elkőrejoellfzéiselkrnéll fi—

gyelembe veszlk ez [adott aggregámucmrro vo- n—aixkozó xpmognlózisfc.

Az oggreg-átuxmok ikio'lolkímáso természe- tesen nem egyszerű, több sajátosság mér—

legelését követeli meg. A gyakorlatban pel- clóul (: köyemkező komplexum—cikizi lehet iki- alalcitani: élelmiszerek, rulhváiz—o'ti, egészség- ügyi és higiéniai oíldkek. háztartási citklk-ek, háztartási berendezési tárgyak. hírközlési, kullhumális cilkiloek, ro 'ke'ipizéssell, elk—tív pihe—

néssel és közlekedéssel kapcsolatos cikkek.—

begnogyoeb szerepe az élelmiszereknek (50 százaléka az állami és szeöiveiáloezeüi kie- reskedelem forgalmának), valamint Cl ru'hú- zoli és egészségügyi cikkeknek ;(300/0) van.

Az aggregáltulmok (flogyosztvói komplexu—

mro'k) aránya a belkereskedelmi forgalom- ban állandóan vá'lioziik: például csöklken oz