368
STATlSZTlKAl IRO DALMl FIGYELÖDEMOGRÁFlA — EGÉSZSÉGUGY!
TERMESZETES SZELEKCIÓ AZ EMBERI NÉPESSÉGEKBEN
(Natural selection in human populations.) )New York. 1971. Wiley and Sons. 406 p.
Darwin műve az ember származásáról és a természetes kiválasztásról 1871—ben jelent meg. A most ismertetett kötet az elmúlt években publikált jelentős írásokat tartalmaz a Darwin által tárgyalt kérdésekről.
A természetes kiválasztás fogalmát Darwin óta lényeges mértékben tisztázták. A félreér—
tések kialakulásához Darwin is hozzájárult.
mert a legrátermettebbek életbenmaradá—
sáról írt és ezzel azt a látszatot keltette.
hogy a legtehetségesebb, legjobban alkal- mazkodó emberek választódnak ki. Valójá- ban azonban a természetes kiválasztás azo—
kat szelektálja, akiknek reprodukciós telje—
sitménye a legnagyobb, akik a legtöbb utó- dot (pontosabban: a felnőtt kort megérő utó- dot) hagynak hátra. Tehát a természetes ki- választás tulajdonképpen egyértelmű a dit- ferenciális reprodukcióval. Ilyen értelemben az emberi népességek kiválasztása nem más, mint a demográfiai kutatások hagyományos problémája.
A kötetbe foglalt huszonöt tanulmányt a szerkesztő C. ]. Baíéma öt nagy fejezetbe csoportosította. Ezek:
1. Bevezetés. A természetes kiválasztás, a mutá—
ciák.
2. Természetes kiválasztás. a fizikai jellemzők (test- súLyí. magasság. koponyaalak, fejlődési rendellenessé—
ge .
3. Természetes kiválasztás a különböző betegsé- gekkel szembeni ellenállóképesség vonatkozásában.
4. A természetes kiválasztás hatása az emberi vi- selkedésre.
5. Az emberi népességek jövőbeli genetikai ösz—
szetétele.
A tanulmányok egy része érdekes empi—
rikus kutatási eredményeket mutat be. így például egy lengyel anyagra támaszkodva, az 1920-as évekből származó vizsgálat sze—
rint a szelekció a hosszúiejűség ellen hat, tehát a brachycepializációs folyamat még tart, bár bizonyos kontraszelekció érvénye- sül a szélsőséges kerektejűse'g ellen is. A kötet szerkesztőjének egy kis amerikai min- tán alapuló vizsgálata azt mutatta ki, hogy az intelligencia és a termékenység közötti összefüggés bimodális. Azaz a 120-nál ma- gasabb intelligenciahányadosú emberek az átlagosnál magasabb gyermekszámot érnek el (egy másik modusz a 80—94 intelligencia- hánvadosúaknál van). Ez a magas intelligen—
ciájúak javára mutatkozó kiválasztás az utóbbi évtizedekben jelent meg a termé- kenységi differenciák korábbi sémájának a megváltozása következtében. Eszerint a ter—
mészetes kiválasztás jelenleg a magasabb intelligenciájúak javára dolgozik.
STATISZTl KA
A kötetben közölt több tanulmány látha- tóan nem vesz tudomást erről a nagyon lé- nyeges eredményről, és a modern gazdasági és társadalmi fejlődésnek, valamint az or—
vostudomány eredményeinek káros hatásait hangsúlyozza, mondván, hogy azok rontják a népesség genetikai állományát, mert ki—
kapcsolják a már korábban működő szelek- ciós mechanizmusokat. Kétségtelen. hogy a szelekció feltételeinek változása lényeges genetikai változásokat idéz elő. Kérdés azon—
ban, hogy ezek mennyire károsak, és hogy ellensúlyozásuk mennyire lehetséges egy- szerű eszközök segítségével. Dobzhansky a kötet egyik tanulmányában példaként emliti a rövidlátást. amely recesszív módon örököl- hető lehet. A szemüveg használata meg- szünteti Cl rövidlátók elleni szelekciót. így a rövidlátást okozó gének elterjedhetnek. Még—
sem lenne helyes e kétségkívül káros folya—
mat ellen genetikai eszközökkel fellépni, hiszen rendelkezésre áll egy egyszerű és vi—
szonylag kis költséggel beszerezhető eszköz:
a szemüveg. Nem olyan biztos már a szerző abban, hogy a cukorbetegséget okozó gén elterjedése annak következtében, hogy az inzulinterápia kiküszöböli a cukorbetegség ellen ható szelekciót, ugyanilyen kevéssé problematikus.
A kötet utolsó részében foglalt tanulmá—
nyokban egy vita körvonalai bontakoznak ki.
Az egyik fél álláspontja szerint jelenleg nem ismerjük annyira a genetika törvényeit. hogy egy eugenetikus programot lehessen elkez- deni. Mások viszont nagyon határozottan kö- vetelik az ilyen programok megvalósítását.
Nincs egyetértés a programok eszközei te—
kintetében sem. Vannak, akik a mesterséges megtermékenyítést ajánlják, mint a Nobel- dijas H. ]. Müller a kötet egyik tanulmányá—
ban. Mások egy eugenetikai hivatal engedé- lyéhez kívánnák kötni a gyermekszülést, Vé- gül egyes szerzők ,,demokratikus eugeneti- kát" javasolnak, amely kényszerítő eszközök nélkül öszönzi a házaspárokat az eugene—
tika szempontjából kedvező gyermekszám megvalósitására.
(Ism.: Andorka Rudolf),
;
DAMIANi, P.:
AZ EGÉSZSÉG! SZiNVONAL MERESE
(La mesure de niveau de santé.) — Journal de la Société de Statistiaue de Paris. 1973. 2. sz. 129—
144. p.
Az Egészségügyi Világszervezet meghatá- rozása szerint ..az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota. nem pe- dig csupán a betegség vagy testi fogyaté-
