A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A 2011. június 10., péntek
Tar ta lom jegy zék
2011. évi LIX. törvény Az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény
módosításáról 13790
2011. évi LX. törvény A mozgóképrõl szóló 2004 . évi II . törvény, valamint a muzeális
intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló
1997. évi CXL. törvény módosításáról 13798
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti
igazolások kiadásának szabályairól 13799
53/2011. (VI. 10.) VM rendelet
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erõforrások megõrzése intézkedés keretében a növényi genetikai erõforrások és mikroorganizmusok ex situ megõrzéséhez nyújtandó támogatások
igénybevételének részletes feltételeirõl 13802
54/2011. (VI. 10.) VM rendelet
A LEADER Helyi Akciócsoportok mûködésérõl 13815
55/2011. (VI. 10.) VM rendelet
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerûsítéséhez, létesítéséhez 2011. évtõl nyújtandó
támogatások igénybevételének részletes feltételeirõl 13864
MAGYAR KÖZLÖNY 62. szám
II. Tör vé nyek
2011. évi LIX. törvény
az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról*
1. § Az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Okjtv.) 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„8. § A miniszterelnöki, miniszteri tisztséget betöltõ, államtitkár, miniszterelnöki biztos vagy kormánymegbízott képviselõ kizárólag az 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 100%-ára jogosult. Az a kormánybiztos vagy miniszterelnöki megbízott képviselõ, aki – nyilatkozata szerint – költségtérítésben (költség átalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékû választókerületi pótlékra jogosult.”
2. § Az Okjtv. a következõ 12. §-sal egészül ki:
„12. § E törvénynek az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8. §-át a Módtv. hatálybalépésekor miniszterelnöki biztos képviselõkre is alkalmazni kell.”
3. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 55. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„55. Szervezett földgázpiac: a szervezett földgázpiaci engedélyes által mûködtetett, a regionális földgázforgalmat elõsegítõ kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.”
(2) A Get. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„46. § (1) A szervezett földgázpiacon földgáz, kapacitás, kiegyensúlyozó földgáz vételére és eladására irányuló ügylet köthetõ, függetlenül attól, hogy azokat pénzben kell kiegyenlíteni, vagy az ügyletben részt vevõ felek valamelyikének választása szerint – a szervezett földgázpiaci szabályzattal összhangban – fizikai leszállítással kell teljesíteni.
(2) A szervezett földgázpiacon a földgáztermelõ, a földgázkereskedõ, a felhasználó, a rendszerüzemeltetõ, valamint az egyablakos kapacitásértékesítõ köthet ügyletet, amennyiben megfelel a szervezett földgázpiaci szabályzatban elõírt feltételeknek, továbbá a szervezett földgázpiaci engedélyessel a kereskedésben történõ részvételre, az elszámolást végzõ szervezettel az ügyletek elszámolására szerzõdést kötött.
(3) A szervezett földgázpiacon a kereskedésben résztvevõk száma nem korlátozható. Ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplõ a jogszabályban, az ÜKSZ-ben és a szervezett földgázpiaci szabályzatban elõírt feltételeket teljesíti, a szervezett földgázpiaci engedélyes a részvételre irányuló szerzõdéskötést nem tagadhatja meg.”
(3) A Get. 47. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A szervezett földgázpiaci engedélyes az adásvételek lebonyolítását elektronikus felületen folyamatosan biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a 46. § (2) bekezdés szerinti résztvevõk jogosultak hozzáférni.”
(4) A Get. 48. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A szervezett földgázpiacot mûködtetõ részvénytársaságban egy részvényes tulajdoni hányada vagy szavazatainak száma – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg a társaság alaptõkéjének vagy a leadható szavazatok számának 10%-át.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2011. június 6-i ülésnapján fogadta el.
(5) A Get. a következõ 48/A. és 48/B. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A szervezett földgázpiaci engedélyes – az ÜKSZ rendelkezéseivel összhangban – szervezett földgázpiaci szabályzatot készít, és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.
(2) A szervezett földgázpiaci engedélyes kötelezõ adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a mûködési engedély tartalmazza.
(3) A szervezett földgázpiaci engedélyes vagy a szervezett földgázpiaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy e törvény szerinti földgáz-kereskedelmi, földgáztárolási, földgázelosztási, egyablakos kapacitásértékesítõi, továbbá a harmadik személy e törvény szerinti szervezett földgázpiac mûködtetési tevékenységet nem folytathat.
48/B. § A szervezett földgázpiacon azonnali és határidõs ügylet, valamint ezek kombinációja köthetõ.”
(6) A Get. 114. §-a a következõ (13)–(16) bekezdésekkel egészül ki:
„(13) Szervezett földgázpiaci engedélyt részvénytársaság vagy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.
(14) A szervezett földgázpiaci engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent a szervezett földgázpiac mûködtetésére.
(15) A szervezett földgázpiaci mûködési engedély kiadását a Hivatal – a (7) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen – megtagadja, ha a kérelmezõ nem felel meg a 48/A. § (3) bekezdés szerinti szabályoknak.
(16) A szervezett földgázpiaci tevékenység fióktelep formájában történõ végzése esetén az engedély kiadását a Hivatal megtagadhatja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelep felügyeletére is kiterjedõ nemzetközi együttmûködési megállapodás a Hivatal és a kérelmezõ székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmezõ nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
c) a kérelmezõ nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, vagy
d) a kérelmezõ központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.”
(7) A Get. 132. § 17. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„17. a szervezett földgázpiaci tevékenységre és a tevékenység engedélyezésére, valamint a szervezett földgázpiac mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(8) A Get. a következõ 143/A. §-sal egészül ki:
„143/A. § (1) A VET szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában lévõ szervezett villamosenergia-piaci engedélyes mûködteti a szervezett földgázpiacot. Ennek érdekében 2011. július 31. napjáig köteles engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz. E kötelezettségnek a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes olyan részvénytársaság útján is eleget tehet, amelyben többségi befolyással rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 48. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) A szervezett földgázpiac elsõ pozitív mérleg szerinti eredménnyel lezárt üzleti évét követõen a Hivatal évente megvizsgálja az engedélyes szervezett földgázpiac létrehozásával összefüggõ befektetései megtérülésének alakulását. Ha a Hivatal megállapítja a befektetések megtérülését, határozatban kötelezi az engedélyest a részvényeinek, vagy a részvények egy részének elidegenítésére. Ez esetben a 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac megszûnik, ha a szervezett földgázpiaci engedélyes ellátja a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac 143. § (1) bekezdés szerinti feladatát.
(5) A szervezett földgázpiaci engedélyes a (4) bekezdés szerinti esetben – az 5. § h) pontjára figyelemmel – köteles a szervezett földgázpiacot mûködtetõ részvénytársaságban egyenként 10% tulajdoni hányadot biztosító részesedést vételre felajánlani annak a földgázipari vállalkozásnak, amely az e § hatálybalépésekor és a felajánláskor földgázszállításra vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
(6) Az (5) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az (5) bekezdés szerinti földgázipari vállalkozás a szervezett földgázpiacot mûködtetõ részvénytársaságban tulajdoni hányaddal rendelkezik.
(7) A napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacot mûködtetõ engedélyes köteles a) együttmûködni a szervezett földgázpiaci engedélyessel, valamint
b) átadni a szervezett földgázpiaci engedélyesnek a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac mûködésére, mûködtetésére és a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piaci ügyletekre vonatkozó információkat.
(8) A szervezett földgázpiaci engedélyes legkésõbb 2013. január 1-jétõl köteles biztosítani a szervezett földgázpiacon történõ kereskedés lehetõségét.
(9) Ha a szervezett földgázpiaci engedélyes a (8) bekezdés szerinti kötelezettségnek nem tesz eleget, a Hivatal az engedélyét visszavonja.”
(9) A Get. 48. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (1) és (2) bekezdésben” szöveg, valamint 138. § (2) bekezdésében a „2011. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2011. október 1-jén” szöveg lép.
(10) Hatályát veszti a Get. 47. § (3) bekezdése és 48. § (4) bekezdése.
(11) Hatályát veszti a Get. 48. § (2) bekezdésében az „és kapcsolt vállalkozásai”, 49. §-ában az „a külön törvényben meghatározott módon” és 143. § (1) bekezdésében „a 46. §–49. §-ok szerinti szervezett földgázpiac létrejöttéig”
szövegrész.”
4. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 55. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy 74. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontja szerint, valamint a harmadik személy a 74. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat.”
(2) A VET. 76. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
[A mûködési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent]
„c) a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére.”
(3) A VET. 89. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szervezett villamosenergia-piaci mûködési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenõen akkor is megtagadja, ha a kérelmezõ nem teljesíti az 55. § (5) bekezdésében elõírt szabályokat.”
(4) A VET. 147. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki.
[Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelezõ befizetésbõl származó pénzeszközökbõl kell biztosítani]
„c) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj”
[finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat.]
(5) A VET. 148. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki.
„(4) A 147. § (1) bekezdés c) pontja szerint megfizetendõ pénzeszköz mértéke 1,20 Ft/kWh.”
(6) A VET. a következõ 171/A. §-sal egészül ki:
„171/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító az 50 MW névleges teljesítõképességet el nem érõ erõmûben kapcsoltan termelt villamos energia átvételére, kiegyenlítésére, értékesítésére és annak elszámolására 2011. július 1-jétõl mérlegkört (a továbbiakban: kapcsolt mérlegkör) mûködtet a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.
(2) Az 50 MW névleges teljesítõképességet el nem érõ erõmûben kapcsoltan termelt villamos energia termelõje az e § hatálybalépését követõ négy napon belül az átviteli rendszerirányító részére nyilatkozik arról, hogy a kapcsolt mérlegkör tagja kíván-e lenni, ha
a) az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör tagja volt (ideértve a felfüggesztett mérlegkör tagságot is) 2011. június 1-jén, és
b) a kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítési jogosultsága
ba) a 171. § (5a) bekezdése alapján 2011. június 30-ig került meghosszabbításra, vagy bb) a 171. § (5f) és (5h) bekezdése alapján 2011. július 1-jétõl megszûnik.
(3) Ha a termelõ megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor az átviteli rendszerirányító a termelõvel az e § hatálybalépését követõ hét napon belül az üzletszabályzatában foglaltak szerint kapcsolt mérlegkörben való tagságra és értékesítésre irányuló szerzõdést (a továbbiakban: tagsági szerzõdés) köt. A termelõ a tagsági szerzõdés hatálybalépése napjával a kapcsolt mérlegkör tagjává (a továbbiakban: a kapcsolt mérlegkör tagja) válik és a tagsági szerzõdésben foglaltak szerint a kapcsolt mérlegkörben villamos energiát értékesíthet. Ha a tagsági szerzõdés megszûnik, akkor tagsági szerzõdés újonnan nem köthetõ.
(4) A tagsági szerzõdés mintáját az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata tartalmazza. Az átviteli rendszerirányító az e § hatálybalépését követõ két napon belül a Hivatalnak jóváhagyásra megküldi a kapcsolt mérlegkör mûködtetése – így különösen a tagsági szerzõdés mintája – vonatkozásában üzletszabályzata módosítását.
(5) Az átviteli rendszerirányító a tagsági szerzõdések megkötésének tényérõl a Hivatalt 2011. július 15-ig tájékoztatja.
(6) A tagsági szerzõdés tartalmazza a villamos energia értékesítésével kapcsolatban
a) a szervezett villamosenergia-piac mindenkori termékstruktúrája szerint az értékesítés módját, formáját a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat figyelembevételével, továbbá az értékesítéssel kapcsolatban a felek közötti eljárásrendet és a felelõsségi szabályokat,
b) az átvett villamos energia elszámoló árának meghatározását,
c) a kiegyenlítõ energia kapcsolt mérlegkörön belüli elszámolását a kereskedelmi szabályzat figyelembevételével, d) a szervezett villamosenergia-piacon való kereskedéssel kapcsolatos díjak megfizetésének, kezelésének, valamint elszámolásának módját, és
e) az átviteli rendszerirányítónak a kapcsolt mérlegkör mûködtetésével kapcsolatos egyéb indokolt költségei elszámolásának meghatározását.
(7) A kapcsolt mérlegkör tagja
a) a kapcsolt mérlegkörhöz tartozó elszámolási pontján keresztül más mérlegkörbe villamos energiát nem értékesíthet, és
b) a villamos energia értékesítésével és a kapcsolt mérlegkör mûködtetésével kapcsolatos költségek megfizetését teljesíti.
(8) Ha a kapcsolt mérlegkör tagja a (7) bekezdés szerinti valamely kötelezettségének nem tesz eleget vagy nem teljesíti a tagsági szerzõdésben foglaltakat, az átviteli rendszerirányító – a kereskedelmi szabályzat mérlegkörváltásra vonatkozó szabályai figyelembevételével – a tagsági szerzõdést felmondja.
(9) Az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint a) a kapcsolt mérlegkört kiegyenlíti,
b) a kapcsolt mérlegkör tagjától menetrend alapján átvett villamos energiát – a tagsági szerzõdésben foglaltak szerint – értékesíti azon a szervezett villamosenergia-piacon, amelyben részesedéssel rendelkezik, és
c) a kapcsolt mérlegkör tagjától átvett villamos energia ellenértékét a szervezett villamosenergia-piacon kialakult elszámoló árak, a szervezett villamosenergia-piacon kereskedéssel kapcsolatos díjak, valamint a mérlegkör kiegyenlítésének költségei alapján havonta számolja el.
(10) A kapcsolt mérlegkör tagjától átvett villamos energia értékesítése céljából a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes az átviteli rendszerirányítóval kereskedésben történõ részvételre irányuló szerzõdést (a továbbiakban: kereskedési szerzõdés) köt.
(11) A kapcsolt mérlegkör mûködtetése során befolyt pénzeszközök nem minõsülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer mûködtetésétõl eltérõ célra nem fordíthatja, azokat egyéb pénzeszközeitõl, valamint egymástól elkülönítetten kezeli. Az átviteli rendszerirányító az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként mutatja ki.
(12) Az átviteli rendszerirányító e § szerinti tevékenységeit nyereségszerzési cél nélkül végzi.”
(7) A VET. 148. § (2) bekezdésében a „mértékét” szövegrész helyébe a „mértékét – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével –” szöveg lép.
(8) A VET. 168. § (15a) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
[Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat]
„d) a magánvezeték üzemeltetésére átmenetileg elosztót jelöl ki.”
(9) A VET. 170. § (1) bekezdés 21. pontjában a „hálózati használati szerzõdés” szövegrész helyébe a „hálózathasználati szerzõdés, a kapcsolt mérlegkör tagsági szerzõdés és a kereskedési szerzõdés” szöveg lép.
(10) A VET. 174. § (4) bekezdésében a „módosítását” szövegrész helyébe a „módosítását a 148. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével –” szöveg lép.
(11) A VET. 177. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Ha a felhasználó az átviteli rendszerre 2011. október 1-jét megelõzõen csatlakozott, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 27. § (3b) bekezdés szerinti feszültségszint-korlátozás a csatlakozási pont tekintetében nem alkalmazható.”
(12) A VET. a következõ 178/D. §-sal egészül ki:
„178/D. § A VET. 171/A. § szerinti kapcsolt mérlegkör keretében való értékesítési jogosultság 2012. június 30-án megszûnik. A kapcsolt mérlegkör keretében való értékesítési jogosultság megszûnésével kapcsolatos elszámolásra a 171/A. §-t kell alkalmazni.”
(13) A VET. a következõ 178/E. §-sal egészül ki:
„178/E. § (1) A 2011. október 1-jét megelõzõen létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 74. § (1) bekezdés h) pontjának hatálybalépését megelõzõen magánvezeték létesítésére, mûködtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint mûködésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelõzõen kiadott egyszerûsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak.
(2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 39. § (3) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelõzõen létesített magánvezeték tulajdonosa legkésõbb 2011. december 31-ig köteles eleget tenni.
(3) A 2011. október 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66–66/A. § hatálybalépését megelõzõen nem engedélyköteles magánvezetéken történõ villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerûen fennmarad azzal, hogy a továbbadás, vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A 2010. október 1-jét megelõzõen létesített, közvetlen vezetéknek minõsülõ vezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. október 1-jét megelõzõen e törvény 74. § (1) bekezdés i) pontja alapján közvetlen vezeték létesítésére kiadott engedélyek továbbra is hatályban maradnak.
(5) A közvetlen vezeték engedélyese, aki 2011. október 1-jét megelõzõen e törvény 74. § (1) bekezdésének i) pontja szerint közvetlen vezetéket létesített, amennyiben a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételezõ a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, köteles a hálózati engedélyessel e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapodni és a megállapodást a Hivatalhoz legkésõbb 2011. december 31-ig benyújtani.”
(14) A VET. a következõ 178/F. §-sal egészül ki:
„178/F. § (1) E törvény 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépését követõen – a kiadott és hatályos engedélyek visszavonásáig – további, szervezett villamosenergia-piaci mûködési engedély nem adható ki.
(2) E törvénynek a szervezett villamosenergia-piacra, a szervezett villamosenergia-piaci mûködési engedélyre és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesre vonatkozó, a 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépésével egyidejûleg hatályba lépõ rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell.”
(15) A VET. 89. § (3) bekezdésében az „a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenõen akkor is” szövegrész helyébe az „ – (2a) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen – ” szöveg, 105. § (6) bekezdésében a „2011. július”
szövegrész helyébe a „2011. október” szöveg lép.
(16) A VET. 168. § (15a) bekezdés c) pontjában a „jóváhagyását. ” szövegrész helyébe a „jóváhagyását, vagy” szöveg lép.
(17) A VET. 171/A. §-a 2012. szeptember 30-án hatályát veszti.”
5. § (1) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 125. §-a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A VET. 57. § (1) bekezdésében a „159. § s) pontja” szövegrész helyébe a „159. § (5) bekezdés” szöveg, 57. § (2) bekezdésében az „a 143. § (5) és (6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 143/A. § (2) és (3) bekezdésében”
szöveg, 62. § (3) bekezdésében az „a 143. § (5) és (6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 143/A. § (2)–(3) bekezdésében” szöveg, 73. § (2) bekezdésében a „szerzõdést és” szövegrész helyébe a „szerzõdést vagy”
szöveg, 73. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 143. § (4)–(6) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „143/A. § (2)–(3) bekezdésében,” szöveg, 73. § (5) bekezdésében az „a szerzõdés felmondására.” szövegrész helyébe az
„a szerzõdést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.” szöveg, 73. § (6) bekezdésében a „szerzõdést.” szövegrész helyébe a „szerzõdést a 62. § (4) bekezdése szerint.” szöveg lép.”
(2) A Módtv. 125. §-a a következõ (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A VET. 85. § (4) bekezdésében a „159. § n) pontjában,” szövegrész helyébe a „159. § (1) bekezdés 9. pontjában,”
szöveg, 86. § (5) bekezdésében a „159. § n) pontjában,” szövegrész helyébe a „159. § (1) bekezdés 9. pontjában,”
szöveg, 89. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „részvénytársaság” szöveg, 92. § (1) bekezdésében az „elõzetes jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „hozzájáruló határozata is” szöveg, a „bejegyzésre irányuló” szövegrész helyébe a „bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló” szöveg, 92. § (3) bekezdésében az „elõzetes jóváhagyó” szövegrész helyébe a „hozzájáruló” szöveg, 92. § (4) bekezdésében az „uralmi szerzõdést érvényesen nem lehet kötni, és” szövegrész helyébe az „uralmi szerzõdés nem köthetõ, és az ilyen szerzõdés semmis, továbbá” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az
„Az (1)–(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az (1)–(2a) bekezdésében” szöveg, a „földgázellátásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Get.” szöveg, 93. § (4) bekezdésében az „Az (2) bekezdés” szövegrész helyébe az
„Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték és magánvezeték engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés” szöveg, 93. § (4) bekezdés c) pontjában az „esetében.” szövegrész helyébe az „esetében vagy” szöveg, 95. § (2) bekezdésében a „megtagadhatja,” szövegrész helyébe a „megtagadja,” szöveg, 96. § (1) bekezdésében az
„az 1228/2003/EK tanácsi” szövegrészek helyébe az „a 714/2009/EK” szöveg, az „iránymutatásokban,” szövegrész helyébe az „általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az Ügynökség az Energiaszabályozók Együttmûködési Ügynökségérõl szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) alapján kiadott kötelezõ erejû határozatában,” szöveg, az „üzletszabályzatokban, illetõleg” szövegrész helyébe az „üzletszabályzatában, vagy” szöveg lép.”
(3) A Módtv. 125. §-a a következõ (24) bekezdéssel egészül ki:
„(24) A VET. 58. § (1) bekezdésében a „szerint” szövegrész helyébe a „szerint írásban” szöveg, 59. § (4) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg, 59. § (7) bekezdésében a „6 hónapon” szövegrész helyébe a „3 hónapon” szöveg, 61. § (1) bekezdésében az „útján” szövegrész helyébe az „útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban” szöveg, 62. § (1) bekezdésében az „az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedõvel”
szövegrész helyébe az „a villamosenergia-kereskedõvel” szöveg, 62. § (1) bekezdés f) pontjában a „szerzõdés megszüntetésének” szövegrész helyébe a „szerzõdés meghosszabbításának, megszüntetésének” szöveg, 62. § (2) bekezdés b) pontjában a „közzétenni,” szövegrész helyébe a „közzétenni, és” szöveg, 62. § (7) bekezdésében a „6 hónapon” szövegrész helyébe a „3 hónapon” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az „Az egyetemes szolgáltatásra jogosult,” szövegrész helyébe az „A” szöveg, 64. § (6) bekezdésében az „aki a (2) és” szövegrész helyébe az „aki a (3) és”
szöveg, 64. § (7) bekezdésében a „felszerelésének költségei” szövegrész helyébe a „felszerelésének és a fogyasztásmérõ bekötéséhez szükséges mérõhely-átalakítás költsége” szöveg, 64. § (8) bekezdésében a „védendõ fogyasztó” szövegrészek helyébe a „szociálisan rászoruló fogyasztó” szöveg, 65. § (5) bekezdésében az „a 64. § (2) bekezdésére,” szövegrész helyébe az „a 64. § (3)” szöveg, az „a (4)–(5) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2), (4)–(5) bekezdés” szöveg, 65. § (6) bekezdésében az „orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan” szövegrész helyébe a „szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján” szöveg, 67. § b) pontjában az
„a villamosenergia-kereskedelemre,” szövegrész helyébe „a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyûjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire,” szöveg, 72. § (3) bekezdésében az „A felhasználókkal” szövegrész helyébe az „A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel a felhasználókkal”
szöveg, az „egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti.” szövegrész helyébe a „lényeges jogos érdeket sért.” szöveg, 72. § (5) bekezdésében a „megfelel a jogszabályokban,” szövegrész helyébe a „megfelel az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban,” szöveg, 74. § (1) bekezdésében a „teljesítõképességû”
szövegrészek helyébe a „névleges teljesítõképességû” szöveg, a „teljesítményének” szövegrész helyébe a „névleges teljesítõképességének” szöveg, 79. §-ában a „törvény alapján” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Get.) alapján” szöveg, 80. § (1) bekezdésében a „teljesítõképességû” szövegrész helyébe a „névleges teljesítõképesség”
szöveg, 80. § (3) és (4) bekezdésében a „teljesítõképességû” szövegrészek helyébe a „névleges teljesítõképességû”
szöveg lép.”
(4) A Módtv. 125. §-a a következõ (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) A VET. 83. § (1) bekezdésében az „A termelõ” szövegrész helyébe az „A termelõi engedélyes” szöveg, a „termelni, felhasználni” szövegrész helyébe a „termelni” szöveg, 85. § (4) bekezdésében az „az egyszerûsített engedélyben”
szövegrész helyébe az „a magánvezeték létesítési engedélyben” szöveg, 86. § (4) bekezdésében az „átviteli rendszerirányítónak.” szövegrész helyébe az „átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.” szöveg, a 86. § (5) bekezdés b) pontjában az „üzemeltetõje” szövegrész helyébe az „engedélyese” szöveg, 88. § (3) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „valamint a feltételek fennállását hitelt érdemlõen igazolja,
és a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetõségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.”
szöveg, 96. § (2) bekezdésében a „nem engedélyköteles magánvezetéken” szövegrész helyébe a „2011. október 1-je elõtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken” szöveg lép.”
6. § (1) A Módtv. 126. §-a következõ (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 3. § 3. pontja, 3. § 37. pontja, 3. § 64. pontja, 6. § (2)–(3) bekezdése, 7. § (3) bekezdése, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint egyéb elsõdleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt villamos energia” szövegrész, 10. § (1) bekezdés d) pontja, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontja, 11. § (3) bekezdésében az „a kapcsoltan termelt hõ felhasználási céljától függõen és” szövegrész, 12. § (2) bekezdésében a „kapcsoltan villamos energiát termelõ az általa termelt hõt nem, illetve nem a külön jogszabályban meghatározott módon hasznosítja vagy” szövegrész, 16. § k) és l) pontja, a 27. § (4) bekezdés utolsó mondata, 59. § (8) bekezdése, 89. § (3) bekezdés d) pontja, 92. § (3) bekezdésében a „ , továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a következõ esetekben:” szövegrész, 106. §-a, 140. § (4) bekezdése, 141. § (1)–(2) bekezdése, 143/A. § (3) bekezdésében a „– a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesítésen túlmenõen –” szövegrész, 151. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban együtt: adatkezelõ) a jelen törvény szerint” szövegrész, 170. § (1) bekezdés 29. pontjában az „a kapcsoltan, illetve” szövegrész, a „kapcsoltan vagy”
szövegrész és a „továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját,”
szövegrész, 171. § (7) bekezdése, 181. § (3) és (4) bekezdése, 183. §-a.”
(2) A Módtv. 126. §-a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Hatályát veszti a VET. 61. § (2) bekezdése, 62. § (2) bekezdés a) pontja, 62. § (5)–(6) bekezdése, 67. § b) pontjában az
„és a szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére” szövegrész, 69. §-ában a „technikai” szövegrész és „közös”
szövegrész, 70. § (5) bekezdése, 70. § (6) bekezdésében a „jogszabályi” és az „egyes felhasználókkal szemben”
szövegrész, 74. § (1) bekezdés a) pontjában a „szüneteltetése” szövegrész, 74. § (2) bekezdése, 85. § (1) bekezdése, 85. § (3) bekezdése, 86. § (1) bekezdése, 86. § (5) bekezdésében az „az azon ellátott vételezõ kérelmére, az e bekezdés c) pontja szerinti esetben hivatalból magánvezetékké, illetve” szövegrész, 86. § (5) bekezdés c) pontja, 88. § (3) bekezdés a) és b) pontja, 88. § (3) bekezdés d) pontja, 88. § (4) bekezdése, 90. § (2) bekezdésében az „a 178. § (1) bekezdés c) pontjában és (7) bekezdésében meghatározott kérelmezõnek, valamint” szövegrész, 125. § (2) bekezdése, 126. § (2) bekezdése, 128. § (2) bekezdés utolsó mondata, 131. § (3) bekezdése, 132. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben nem említett termelõi vezeték,” szövegrész, 178. § (1), (4) és (5) bekezdése, 178. § (7) bekezdése.”
(3) A Módtv. 220. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Hatályát veszti a Get. 3. § 9. és 71. pontja, 29. § (1) bekezdése, 35. § b)–c) pontja, 38. § (1)–(2) bekezdése, 66. § (7) bekezdése, 104. § (1) bekezdése, 114. § (1) bekezdés a) pontja, 133. § (1) bekezdés 7. pontja, 135. § (1) bekezdése, 140. § (1)–(3) és az (5)–(6) bekezdései, 141. § (8) bekezdése, 143. § (8) bekezdése, 145. § (1) és (3)–(4) bekezdései, 148-158. §-a.”
(4) A Módtv. 220. §-a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Hatályát veszti a Get. 37. §-a.”
7. § (1) A Módtv. 210. §-ának a Get. 139. § (4) bekezdését módosító rendelkezése a „2011. július 1-jén” szövegrész helyett a „2011. október 1-jén” szöveggel lép hatályba.
(2) A Módtv. 216. §-ának a Get. 144. §-át módosító rendelkezése a „legkésõbb 2011. július 1-jétõl” szövegrész helyett a „legkésõbb 2011. október 1-jétõl” szöveggel lép hatályba.
8. § A Módtv. 236. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény 22. § (2)–(3), (6), (10), (13), (15)–(16) és (21) bekezdése, 23. §, 25–26. §-a, 29. § (2) bekezdése, 32–39. §-a, 41–47. § (1) bekezdése, 49. §-a, 51–52. §-a, 53. § (2)–(3) bekezdése, 54–55. §-a, 56. § (1) bekezdése, 57–58. §, 60–61. §-a, 64. § (6) bekezdése, 65. § (1) bekezdése, 69. § (3) bekezdése, 73. § (2) bekezdése, 75–77. §-a, 82. § (1) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 97. §, 101. § (2) bekezdése, 103–107. §-a, 109–112. § (2) bekezdése, 112. § (5) bekezdése, 113. §-a, 118. §-a, 120–121. §-a, 123. § (2) bekezdése, 124–125. § (10), (16) és (18) bekezdése, 126. § (1) bekezdése, továbbá 131. § (2) bekezdése, 134. § (2) bekezdése, 138. §, 141. §, 150. §, 154. §, 162–167. §, 176. §, 178–184. §, 190–191. §, 193–194. § (2) bekezdése, 195–199. §, 200. § (2) és (3) bekezdése, 201. §, 204. §, 207. §, 208. §, 212. §, 214. §, 216. §-a, 217. §-a, 218. §-a, 220. § (3) bekezdése, és 223. § (7) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(4a) E törvény 22. § (1), (4)–(5), (9), (12), (14), (17) és (19) bekezdése, 24. §-a, 40. §-a, 47. § (2) bekezdése, 50. §-a, 53. § (1) bekezdése, 56. § (2) bekezdése, 62. § (2) bekezdése, 63–64. § (5) bekezdése, 65. § (2) bekezdése, 66–69. § (2) bekezdése, 71–73. § (1) bekezdése, 78. §-a, 80–81. §, 82. § (2) bekezdése, 88–96. §-a, 112. § (4) bekezdése, 116. §-a, 117. § (1) bekezdése, 119. §, 122. §-a, 125. § (11)–(15), (17) és (24)–(25) bekezdése, 126. § (6) bekezdése, továbbá 127. §-a, 128. § (2) és (4) bekezdése, 129. § (1)–(13), (16)–(19) és (21)–(23) bekezdése, 131. § (1) bekezdése, 132–134. § (1) bekezdése, 135–137. §-a, 139–140. §-a, 142–145. §-a, 147–149. §-a, 151–153. §-a, 155–161. §-a, 168–175. §-a, 177. §-a, 185-187. § (2) bekezdése, 189. §-a, 210. §-a és 220. § (1) és (2) bekezdése 2011. október 1-jén lép hatályba.”
9. § (1) A Módtv. 104. §-ának a villamos energiáról szóló 2007. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: VET.) 152. § (1) bekezdését módosító rendelkezése az „a 2011. július 1-je elõtt” szövegrész helyett az „a 2011. október 1-je elõtt” szöveggel, 112. § (5) bekezdésének a VET. 168. § (15a) bekezdés c) pontját megállapító rendelkezése a „jóváhagyását, vagy” szövegrész helyett a „jóváhagyását. ” szöveggel lép hatályba.
(2) A Módtv. 116. §-ának a VET. 173. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az „az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését” szövegrész helyett a „2011. október 1-jét” szöveggel, 119. §-ának a VET. 176. §-át módosító rendelkezése a „július” szövegrészek helyett az „október” szöveggel, 122. §-ának a VET. 178. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a „július” szövegrész helyett az „október” szöveggel lép hatályba.
10. § Nem lép hatályba a Módtv. 59. §-a, 70. §-a, 125. § (10) bekezdése, 125. § (16) bekezdése, 126. § (1) bekezdése.
11. § (1) Nem lép hatályba a Módtv. 84. § (2) bekezdésének a VET. 95. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése, 112. § (5) bekezdésének a VET. 168. § (15a) bekezdés d) pontját megállapító rendelkezése, 120. §-ának a VET. 177. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése, 123. § (2) bekezdésének a VET. 178. § (3)–(7) bekezdését megállapító rendelkezése.
(2) Nem lép hatályba a Módtv. 146. §-a, 188. §-a, 194. § (3) bekezdése, 219. § (3) bekezdésének Get. 48. § (4) bekezdését módosító rendelkezése és 220. § (1) bekezdése.
12. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) E törvény 10–11. §-a 2011. június 29-én lép hatályba.
(3) E törvény 5. § (1), (2) bekezdése, 6. § (1), (3), (4) bekezdése, 7. § (2) bekezdése, 8. §-a, 9. § (1) bekezdése 2011.
június 30-án lép hatályba.
(4) E törvény 4. § (4), (5), (7), (10), (12), (17) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 5. § (3), (4) bekezdése, 6. § (2) bekezdése, 7. § (1) bekezdése, 9. § (2) bekezdése 2011. szeptember 30-án lép hatályba.
(6) E törvény 4. § (8), (11), (13), (16) bekezdése 2011. október 1-jén lép hatályba.
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2011. évi LX. törvény
a mozgóképrõl szóló 2004 . évi II . törvény, valamint a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról*
1. § (1) A mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mtv.) IV. fejezet alcíme és 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
34. § (1) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) a miniszter irányítása alatt álló, közgyûjteményként mûködõ önálló költségvetési szerv.
(2) A MaNDA alapfeladata, hogy a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (7) bekezdésében meghatározott feladatai mellett ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyûjtésével, feldolgozásával, megõrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlõdéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggõ oktatást.
(3) A MaNDA gondozza a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998.
(III. 27.) Korm. rendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videodokumentumokat.
(4) A MaNDA fõigazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, szervezeti és mûködési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.”
(2) Az Mtv. 35. §
a) (1) bekezdésében a „Filmarchívumhoz” szövegrész helyébe a „MaNDA-hoz” szöveg
b) (2) bekezdésében, és (5) bekezdésében a „Filmarchívum” szövegrész helyébe a „MaNDA” szöveg lép.
2. § (1) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 59. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képezõ kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA), a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelõ Alap, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint médiaszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban õrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyûjtött és õrzött dokumentumokról.”
(2) A Kult. tv. 59. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A MaNDA a miniszter irányítása alatt álló, közgyûjteményként mûködõ önálló költségvetési szerv.
(7) A MaNDA alapfeladata, hogy mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény 34–35. §-aiban meghatározott feladatai mellett, a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a magyar kulturális örökség részét képezõ értékeket, különösen az irodalmi, képzõmûvészeti, zenei, audiovizuális alkotásokat számba vegye, digitálisan rögzítse, ily módon is az utókor számára megõrizze, és széleskörû hozzáférhetõségét megteremtse.”
3. § E törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2011. június 6-i ülésnapján fogadta el.
V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete
a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. A bonus-malus rendszer általános szabályai 1. § E rendelet alkalmazásában:
1. igénylõ: a biztosított gépjármû kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylõ üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármû üzemben tartója által a biztosított gépjármû vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítés alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerõsen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az elsõ kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerõs ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidõn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépõ üzemben tartó: az a szerzõdést kötõ üzembentartó, aki a szerzõdéskötést megelõzõ 2 évben magyarországi telephelyû gépjármû vonatkozásában az adott gépjármû-kategóriában felelõsségbiztosítási szerzõdéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezõgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármû-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerzõdéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási idõszakot közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(4) A biztosító köteles a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási egyedi szerzõdéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
3. § (1) Az érintett szerzõdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elõnyök és hátrányok a szerzõdõ üzemben tartó személyéhez fûzõdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerzõdéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerzõdés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további jármûveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjármûvet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntetõ feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjármûvel okozott kár a szerzõdés besorolását nem érinti.
2. A besorolásra vonatkozó szabályok
4. § (1) A rendszerbe újonnan belépõ üzemben tartó szerzõdése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelõzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerzõdést.
(2) Egy adott biztosítási idõszakon belül a szerzõdés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következõ biztosítási idõszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerzõdéssel érintett gépjármû az új biztosítási idõszakot közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az idõtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármû vonatkozásában – a károkozás idõpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az elsõ kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerõs ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerzõdés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerzõdés megszûnését követõ 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre – az új szerzõdés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerzõdés megszûnés esetén a besorolás másik gépjármûre kötött szerzõdésre nem vihetõ át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármûre már rendelkezik szerzõdéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre is szerzõdést köt, az új szerzõdést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezõbb besorolású gépjármû szerzõdése érdekmúlás miatt megszûnik, akkor a megszûnt szerzõdésen megszerzett besorolás a megszûnést követõ naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerzõdésére – a biztosítási idõszakon belül is – érvényesíthetõ a kedvezõbb besorolású gépjármû elõzõ besorolása által érintett biztosítási idõszak kezdõ napja és az érvényesítés idõpontja közötti idõtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.
5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerzõdés elõzetes besorolását, ennek hiányában a szerzõdést elõzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási idõszak kezdetét követõ 15. és 30. nap közötti idõtartamon belül a Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerzõdés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az elõzõ biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszak kárnyilvántartásban meglévõ adatai (kockázatviselés idõtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási idõszak kezdetét követõ 45 napon belül megállapítja a szerzõdés végleges besorolását a biztosítási idõszak kezdetére visszamenõ hatállyal, egyidejûleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerzõdés besorolásához szükséges adatok a biztosítási idõszak kezdetét követõ 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, errõl a tényrõl a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási idõszak kezdetét követõ 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerzõdés végleges besorolását a biztosítási idõszak kezdetére visszamenõ hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezõbb besorolás érdekében akár a gépjármû beazonosítására, akár a szerzõdés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történõ beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerzõdést M04 osztályba sorolja.
6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelõzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerzõdés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerõsen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, idõben egybefüggõ idõtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.
7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegérõl szóló írásbeli értesítését követõ 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetõen úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részérõl kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a késõbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képezõ kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelõ besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerzõdés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.
8. § A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követõ 15 napon belül – az igénylõ kérésére az igénylést megelõzõ szerzõdéses idõszak vonatkozásában – amennyiben ezen idõszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves idõszakra visszamenõleg – a kárnyilvántartásban meglévõ kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által elõírt felelõsségbiztosítási kötelezettség alapján kötendõ szerzõdéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.
3. Záró rendelkezések
9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerzõdések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelõzõen beérkezett.
11. § E rendelet 8. §-a a gépjármû-felelõsségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésérõl szóló 2009.
szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
12. § Hatályát veszti a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet.
Dr. Matolcsi György s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Kiinduló osztály A megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam kártörténeti adata alapján
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B08 B06 B04 M04
B09 B10 B07 B05 B03 M04
B08 B09 B06 B04 B02 M04
B07 B08 B05 B03 B01 M04
B06 B07 B04 B02 A00 M04
B05 B06 B03 B01 M01 M04
B04 B05 B02 A00 M02 M04
B03 B04 B01 M01 M03 M04
B02 B03 A00 M02 M04 M04
B01 B02 M01 M03 M04 M04
A00 B01 M02 M04 M04 M04
M01 A00 M03 M04 M04 M04
M02 M01 M04 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály A megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam kártörténeti adata alapján
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B09 B08 B07 B06
B09 B10 B08 B07 B06 B05
B08 B09 B07 B06 B05 B04
B07 B08 B06 B05 B04 B03
B06 B07 B05 B04 B03 B02
B05 B06 B04 B03 B02 B01
B04 B05 B03 B02 B01 A00
B03 B04 B02 B01 A00 M01
B02 B03 B01 A00 M01 M02
B01 B02 A00 M01 M02 M03
A00 B01 M01 M02 M03 M04
M01 A00 M02 M03 M04 M04
M02 M01 M03 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04
A vidékfejlesztési miniszter 53/2011. (VI. 10.) VM rendelete
az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erõforrások megõrzése intézkedés keretében a növényi genetikai erõforrások és mikroorganizmusok ex situ megõrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeirõl
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. Értelmezõ rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában
1. ex situ megõrzés: az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrásokról szóló, Rómában, 2001.
november 3-án elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetésérõl szóló 358/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 358/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet] 2. cikkében meghatározott megõrzés,
2. FAO Egyezmény: a 358/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben foglalt elõírások összessége,
3. felszaporítás: mag-alakban fenntartott tételek mintanagyságának növelése legalább 2000 mag/tételig,
4. Nemzeti Génbank: Olyan unikális tételeket fenntartó génforrás gyûjtemény, amelyet országos jelentõsége miatt a Növényi Génbank Tanács (a továbbiakban: Génbank Tanács) javaslatára az agrárpolitikáért, agrár-vidékfejlesztésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nemzeti génbank hálózat részeként, nemzeti jelentõségû, hosszú távú fenntartásra érdemes génbank gyûjteményként ismer el,
5. Nemzeti Génbank Adatbázis: a nemzeti kultúrnövény, illetve mikroorganizmus genetikai anyag-gyûjteményekkel kapcsolatos információk nyilvántartására szolgáló országos számítógépes génbank-adatbázis és információs rendszer,
6. nemzeti gyûjtemény: a növényi genetikai anyagok megõrzésérõl és felhasználásáról szóló 95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § a) pontjában meghatározott gyûjtemény,
7. támogatási idõszak: 2011. január 1-jétõl 2015. december 31-ig tartó idõszak,
8. tétel: különálló megõrzési egység (klón, törzs, vonal, fajta, változat, populáció) a megõrzendõ genetikai anyag típusától függõen.
2. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
2. A támogatás jellege és tárgya
3. § (1) Vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe a mezõgazdasági genetikai erõforrások ex situ megõrzése keretében a) az 1. mellékletben felsorolt növényfajok és -fajták, valamint azok vad- és rokon fajai és fajtái
aa) megõrzéséhez, ab) felszaporításához, és
b) a mezõgazdaság területén hasznos és káros tevékenységet végzõ mikroorganizmusok megõrzéséhez.
(2) Nem vehetõ igénybe támogatás fajta-elõállító nemesítéshez, vetõmag és szaporítóanyag kereskedelem folytatásához.
3. Támogatás mértéke
4. § A támogatás évenkénti mértéke a 3. mellékletben meghatározott eurónak megfelelõ forintösszeg.
4. A támogatás igénybevételének feltételei
5. § Támogatást az a kérelmezõ vehet igénybe, aki az R. 8. § (1) bekezdése alapján a miniszter által kijelölt nemzeti gyûjtemény részét képezõ gyûjteményt a teljes támogatási idõszak alatt fenntartja és rendelkezik
a) a Nemzeti Génbanknál nyilvántartási számmal,
b) az R. szerint létrehozott Génbank Tanácsnak a kérelmezõ szakmai és technikai felkészültségére és a gyûjtemény mezõgazdasági, kultúrtörténeti és genetikai értékeire vonatkozó véleményével, és
c) legalább 50 darabbal az 1. mellékletben felsorolt növényfajok és -fajták, valamint azok vad- és rokon fajai és fajtái vagy a mezõgazdaság területén hasznos és káros tevékenységet végzõ mikroorganizmusok Nemzeti Génbank Adatbázisban 2011. január 1-jéig regisztrált tételei közül, amelyeket az 1. mellékletben meghatározott módon õriz meg.
6. § (1) Egy kérelmezõ csak a különbözõ tételek után jogosult támogatásra, ugyanazon fajtából álló tételekre kizárólag egyszer vehetõ igénybe támogatás.
(2) Az egy tételben foglalt minimális mintamennyiséget a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A támogatási idõszak alatt a támogatásra jogosult köteles
a) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek megvalósítása során az R. 6. § (5) bekezdésében meghatározott elõírásokat betartani, és
b) az 1. mellékletben felsorolt növényfajok és -fajták, valamint azok vad- és rokon fajai és fajtái megõrzése esetén évente a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) számára megküldeni
ba) egy szakmai jelentést az adott évben elvégzett genetikai erõforrásokkal kapcsolatos feladatokról, és bb) egy tájékoztatót az adott évben a felhasználók részére átadott genetikai erõforrásokról, illetve az
esetlegesen megrendezésre került tenyészkerti szemlékrõl.
(4) Ex situ ültetvények esetén a támogatásra jogosultnak a teljes támogatási idõszak alatt be kell tartania
a) az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot fenntartására vonatkozó elõírásokat, és b) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenõrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények
alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben foglalt intézkedéshez kapcsolódó követelményeket.
(5) Maggal szaporított egyévesek és maggal szaporított évelõk közé tartozó tételek esetében a kérelmezõ köteles 2015.
szeptember 30-ig elérni a 2000 db/tétel mintanagyságot, és a felszaporított tételeket a FAO Egyezmény alapján hozzáférhetõvé tenni.
(6) A tételek (5) bekezdésben meghatározott felszaporításáról a támogatásra jogosultnak igazolást kell beszereznie az MgSzH-tól, amelyet 2015. szeptember 30-ig postai úton be kell nyújtania a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megyei kirendeltségéhez.
(7) A felszaporított tételek után nem jár támogatási összeg.
5. Támogatási kérelem benyújtása
7. § (1) A támogatási kérelmet 2011. július 15. és augusztus 10. között lehet postai úton benyújtani a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez, az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon. A formanyomtatványt a következõ adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresítenie:
a) ügyfél-azonosítási adatok, valamint a kapcsolattartó adatai, b) támogatás igényléséhez szükséges nyilatkozatok,
c) kérelmezett tételekre vonatkozó adatok, d) az ügyfél aláírása, és
e) génbanki azonosító adatok.
(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a) a Génbank Tanács véleményét
aa) a kérelmezõ szakmai és technikai felkészültségérõl, és
ab) a gyûjtemény mezõgazdasági, kultúrtörténeti és genetikai értékeirõl, valamint b) elektronikus adathordozón a formanyomtatvány (1) bekezdés a), c) és e) pont szerinti adatait.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidõ elmulasztása jogvesztõ.
(4) Egy kérelmezõ csak egy támogatási kérelmet nyújthat be.
(5) A támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidõ leteltét követõen az ügyfél-azonosítási adatok tekintetében hiánypótlásra nincs lehetõség.
6. A támogatási kérelem elbírálása
8. § (1) A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el, határozatát pedig a 2. mellékletben meghatározott pontrendszer alapján végzett értékeléssel és a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával hozza meg.
(2) Az irányító hatóság közleményben teszi közzé azt a minimális pontszámot, amelytõl támogatás nyújtható.
7. A támogatásra jogosult által vállalt kötelezettségekben bekövetkezõ változás általános szabályai 9. § (1) Amennyiben a támogatási idõszak alatt a támogatási határozatban rögzítetthez képest csökken a támogatásra
jogosult által megõrzött tételek száma, akkor a kipusztult tételek fajának megfelelõen lehetõség van a tételek pótlására. A kipusztult tételek listáját a támogatásra jogosultnak a székhelye vagy a lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére benyújtott, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentenie a kipusztulás idõpontjától számított 14 napon belül.
(2) A kipusztult tételek után adott évben nem jár támogatás, azokat a támogatásra jogosult köteles pótolni a következõ év szeptember 1-jéig. Amennyiben a kipusztult tételek után járó adott évi támogatási összeg már kifizetésre került, azt a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.
(3) A támogatásra jogosult által megõrzésre vállalt tételek számának az (1) bekezdés szerinti pótlása esetén a tételek száma nem haladhatja meg a helyt adó támogatási határozatban foglalt mértéket, támogatásra kizárólag a támogatási határozatban meghatározott mértékben jogosult.
8. A tételek visszavonásának szabályai
10. § (1) A támogatási idõszak alatt a támogatásra jogosult a székhelye vagy a lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére benyújtott, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon visszavonhatja
a) a teljes támogatási kérelmét, vagy
b) a helyt adó támogatási határozatban foglalt tételek legfeljebb 25%-át.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott visszavonás esetében a megmaradó tételek száma nem csökkenhet 50 db tétel alá.
(3) A támogatási idõszak folyamán az (1) bekezdés szerinti visszavonásra vonatkozó kérelem beadási határidõk az alábbiak:
a) 2012. vonatkozásában: 2011. december 31.;
b) 2013. vonatkozásában: 2012. december 31.;
c) 2014. vonatkozásában: 2013. december 31.;
d) 2015. vonatkozásában: 2014. december 31.
9. Kötelezettségátadásra vonatkozó szabályok
11. § (1) A támogatásra jogosult a kötelezettségeit kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt és a Génbank Tanács szakmai és technikai felkészültségére vonatkozó álláspontjának beszerzését követõen ruházhatja át.
(2) Kötelezettségátadás és jogutódlás esetén az átvevõnek meg kell felelnie a jogosultsági feltételeknek. A jogosultsági feltételek megvizsgálásakor a támogatási kérelmek újrapontozására nem kerül sor.
(3) A kötelezettség átvállalása és átadása a támogatási idõszak hátralévõ idõtartamára vonatkozik. Kötelezettségátadás csak teljes naptári évre vonatkozhat és a támogatási idõszak elsõ naptári évére vonatkozóan nincs rá lehetõség.
(4) Kötelezettségátadás és jogutódlás kizárólag a teljes aktuális tételállományra vonatkozóan lehetséges, az aktuális tételszámnál kevesebb tétel nem ruházható át.
12. § A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a következõ naptári évre vonatkozóan az adott év december 31-ig kell benyújtani a Génbank Tanács álláspontjával együtt a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei MVH kirendeltségére. A formanyomtatványt a következõ adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresítenie:
a) a kötelezettséget átadó ügyfél azonosítási adatai, b) a kötelezettséget átvevõ ügyfél azonosítási adatai, c) a kötelezettségátadáshoz szükséges nyilatkozatok, és d) az ügyfelek aláírásai.
10. Kifizetési kérelem benyújtása
13. § (1) A támogatási kérelem magában foglalja az elsõ évre vonatkozó kifizetési kérelmet is.
(2) A további kifizetési kérelmeket évente, szeptember 1. és szeptember 30. között lehet postai úton benyújtani a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez, az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon. A formanyomtatványt a következõ adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresítenie:
a) ügyfél-azonosítási adatok, valamint a kapcsolattartó adatai, b) a kérelmezett aktuális tételek száma tételcsoportonként, c) a támogatás kifizetéséhez szükséges nyilatkozatok, és d) az ügyfél aláírása.
(3) A 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szakmai jelentés és tájékoztató szakmai megfelelõségérõl az MgSzH utólagos, az adott évre vonatkozó igazolást állít ki, amelyet az ügyfélnek a kifizetési kérelemhez kell csatolnia. Az MgSzH az igazolás kiállítása érdekében megkereséssel fordul a Génbank Tanács szakági munkacsoportjához.
(4) A (3) bekezdéstõl eltérõen a 2011. év vonatkozásában az igazolásokat 2011. október 31-ig kell benyújtani a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez.
