658
STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÖ
mezőgazdasági termelés alapigényességét.
az állattenyésztési kapacitások kihasználá- sának hatékonyságát. az állattenyésztő szovhozokban a fluktuáció csökkentésének lehetőségeit. valamint elvégzik a szőlők és gyümölcsösök összeírását.
Az építőipari statisztika foglalkozik majd a termelő állóeszközök kihasználásával. a munkaszervezéssel. a gépesítéssel és a vil- lamosítással. Mintavételes felvételt végez—
nek az építőipari munkatermelékenység színvonaláról. Tö'bb népgazdasági ágazat vállalatainál vizsgálni fogják a beruházó—
sok megvalósításának gazdasági hatékony—
sógát.
A közlekedési és hírközlési statisztika új feladata a hírközlési ágazatok tevékenysé- gére vonatkozó statisztikai rendszer felül- vizsgálata, a tevékenység minőségi ismér- vei—nek a rendszerbe való felvétele. Külön adatgyűjtés keretében vizsgálják a közle—
kedési ágazatban a fluktuáció okait. vala- mint az anyiaggazdálkodást. az anyagtaka- rékosságot — az utóbbit a vasúti és a köz- úti közlekedésre vonatkozóan.
Új és fontos munka a főbb termékek fel- használói készleteinek felmérése, a fel nem szerelt gépek állományának összeírása az 1984. január 1-i állapot szerint, valamint a népgazdaság 1983. december elsején meg- levő gépeinek összeírása.
A természeti kincsek és (: környezetvéde- lem statisztikája körében elsőrendű feladat- ként említi a szerző annak a jelentésnek az elkészítését. amely a szénhidrogének (a kőolaj és földgáz) kutatási tevékenységére irányul. Vizsgálni kívánják ezen kívül az ásványkincsek komplex hasznosítására ho- zott intézkedések megvalósítását, a vízvé- delem 'helyzetét stb.
A munkaügyi statisztikában adatokat gyűjtenek (: megállapított létszámkereteket tartalmazó tervek teljesítéséről, összeállítják a munkaerő-források mér—legét (1983-ról a népgazdaság egészére és többféle területi csoportosításban is). Munkaügyi szempont- ból is megvizsgálják a közigazgatási appa- rátus helyzetét. Fel'mérést készítenek az 1982 májusában hozott párthatározat nyo- mán a szovhozak dolgozóinak átlagbéréről.
A kereskedelemstatisztika rendszerében kidolgozzák a kiskereskedelmi árukészletek nagyságára vonatkozó adatokat. Figyelem—
mel kísérik a kiskereskedelmi árak válto- zását. köztük a szabadpiaci ára-k átlagos változásait is.
Uj mintavételes adatfelvétel keretében mérik fel — többek között -— a kereskedel—
mi szervek munkarendjét, a lakosság által igénybe vett vendéglátási szolgáltatások .mi- nőség'ét és a kereskedelem elfekvő áru- készleteit.
Ugyancsak vizsgálat tárgyává teszik a kommunális ellátás és a lakossági szőlgál- tatások határidőit. minőségét, városban és falun egyaránt.
A népesedésstatisztika keretében 1984.
január 1-i állapot szerint összeírják az ál- landó és a jelenlevő népességet. A ház- tartásstatisztika által felölelt 64 ezer ház- tartás adatai mellett — önálló adatgyűjtés keretében — 310 ezer család adatait vizs—
gálják meg; csoportképző ismérvként el- sődlegesen az egy családtagra jutó jöve- delem na—gyságát alkalmazzák.
Társadalomstatisztikai feladat lesz *1984- ben a társadalmi—gazdaságí tényezők ha- tásának vizsgálata a család fejlődésére,va- lamint a tízosztályos falusi iskolákban ta- Mind az is'koláskor elő—tti gyermekintézmé- nyekről, mind az iskolákról, illetve iskola- otthonos (napközis) tantervű tancsoportok—
ról újszerű felvételt készítenek.
1984—ben elkészítik a népgazdaság rész—
letesebb bontású. 1982. évi adatokat tar- talmazó — ágazati kapcsolatokat feltáró - mérlegét, valamint a kevésbé részletes.
1983. évi adatokon nyugvó összevontalob ÁKM-et.
Az új gazdasági jelenségek népgazda- sági megvalósulásáva'l párhuzamosan a sta- tisztikának tovább kell fejlődnie. Ezért a Hivatal terve 1984-re mintegy 130 módszer- tani téma kidolgozását írja elő. Ezek közül kiemelkednek azok, amelyek az 1985. évi reprezentatív társadalmi—demográfilai adat- felvétel előkészítését szolgálják.
(ism.: Kovács Tamásné)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
ALMEYRA. G.
VÁLASZÚT ELOTT A JUGOSZLÁV MEZÖGAZDASÁGI KOMBlNÁTOK
(Agrocombinats at the crossroads.) — FAO Ceres.
1983. 4. sz. 27—32. p.
Jugoszlávia az elmúlt 40 évben agrár- országből olyan ipari országgá vált, mely jelenleg mezőgazdasági technológiát és
ipari termékeket exportál több fejlődő or- szágba.
1945 és 1950 között az ország vezetése az állam központosítását és a mezőga'z- daság kollektivizálását tűzte ki célul. Mind—
két vonatkozásban a szovjet modellt kö- vették és a Szovjetunióból kapták a szűk- séges teahnológiát és eszközöket is. A me-
STATISZTIKA! IRO DALMI FIGYELÖ 659
zőgazdaság kollektivizálása nem járt si—
kerrel. Az 1950—es években vállalati szin- ten egyre nagyobb teret kapott a munkás önigazgatás —— ezt 1953-ban alkotmányosan is megerősítették -, ami később szocialista irányítássá szélesedett. Az állami gazdasá—
gok társadalmi tulajdonba kerültek. a me—
zőgazdasági kombinátokat pedig a dolgo- zók közvetlenül irányították, önállóan dönt- ve a vállalat működéséről, ugyanakkor összhangban az általános köztársaság—i és szövetségi tervek-kel. Az eredmények az 1970-es években reménytkeltők voltak: az élelmiszer-termelés évi növekedése elérte a 7 százalékot, az életszínvonal és a fogyasz- tás nagymértékben emelkedett.
Jugoszlávia mezőgazdasága ma válaszút előtt áll. Újra felismerték a mezőgazdaság támogatásának és fejlesztésének szükséges—
ségét, és ennek útját a mezőgazdasági kombinátok munkájának javításában és di- namikusaibbá tételében látják. Az export- jog mezőgazdasági komibinátokra való ki—
terjesztését is kezdeményezték. tekintettel az ország nagy külföldi adósságaira.
A mezőgazdasági kombinátok belső szer- vezete kétlépcsős, és emellett külső egy- ségeik—kel is szoros kapcsolatban állnak. A hasonló munkát végző dolgozók ún. társas munkaalap-szervezetekben tömörülnek. Ezek döntenek a munkavégzésről és a munka eredményének felhasználásáról. Az alap—
szervezet-ek közgyűlése delegálja azokat, akik a továbbiakban megválasztják a me—
zőgazdaság'i kombinát vezetőit. A válasz—
tás megerősítéséhez a helyi pártszervezet hozzájárulása szükséges. A vezetőséget vagy egyes tagjait a közgyűlés bármikor
!eválthatja. Az alapszervezetek ún. munka—
szervezeti társulásokban egyesülnek. ami az erők egyesítését és hatékonyabb munka- megosztás kialakítását teszi lehetővé. A munikaszervezeti társulások szoros kapcso—
latot tartanak fenn a községi irányítással.
Utóbbiiaknak az alkotmány értelmében kö—
telessége az önigazgatás támogatása és ellenőrzése. A mezőgazdasági kombinát ve- zetőségének leváltását a községi vezetés is kezdeményezheti. Mindez végül is vertikális és horizontális kapcsolatok rendszerét ered- ményezi.
A szocialista szektorhoz tartozó mezőgaz—
dasági szervezetek száma 1980-ban 3186 volt. Ezen belül a mezőgazdasági kombi- náto—k szere—pe meghatározó. A mezőgazda- sági kombl—nátokban dolgozik a mezőgaz—
dasági munkaerő 15 százaléka. A mező- gazdaság összes termeléséből a szocialista szektor részesedése 1980—ban 27 százalék volt. A traktorok 6 százaléka, a szarvas- marha-állomány 13 százaléka. a művelt te—
rületnek 16 százaléka tartozott a szocialis- ta szektorihoz.
7—
A termésátlagok a mezőgazdasági kom—
binátokban magasabbak. mint a magántu—
lajdonban levő kisüzemekben. (Utóbbiak jogilag engedélyezett felső méret—határa 10 ha. a hegyvidéken 20 ha.) A gabona ter- mésátlag az 1976—1980. évek átlagában a szocialista szektorban 5.1 t/ha, míg a ma- gánszektorban 4,5 t/fha volt. Ez a különb- ség az 1970-es években csökkenő tenden—
ciát mutat és 1990 körül a különbség meg- szűnésére számítanak. E mögött a 2.6 mil- lió parasztcsaládot jelentő kistermelőknek (: szocialista szektorral való fokozódó együttműködése áll. A mezőgazdasági kom—
binátoik —- a szövetkezeteken keresztül - vetőmagot, gépet és szaktanácsot nyújta- nak a kistermelőknek és megszervezik ter- mékeik piaci értékesítését.
A jelenleg megoldásra váró problémák emberi szinten jelentkeznek: nem mindenki törekszik maximális teljesítményre; a veze- tők gyakran inkább rokoni és pártkap—
csolataikra támaszkodnak, ami azt ered- ményezi, hogy a dolgozók pusztán alkal- mazottaknak érzik magukat, és az öntevé- kenység támogatása csak deklarált elv ma- rad; többen szűk látókörű regionális szem- léletre hajlana—k, ami nehezíti a termelés országos szintű összehangolását. Mindezt a demokrácia fokozott érvényesítésével lehet és kell ellensúlyozni, illetve megszüntetni.
Az emberi problémákon kívül — a többi ie'líg iparosodott és importált tedhnológiától és nyersanyag—tól függő országhoz hasonlóan -— Jugoszlávia is erősen érzi a világgazda- ság recesszióját. Az ország kedvezőtlen helyzete érthetően a mezőgazdasági kom- binátok fejlődését is gátolja.
Az önigazgatás. aminek immár mélyre- nyúló gyökerei vannak Jugoszláviában és a mezőgazdasági kombinátok, amelyek bebi—
zonyították életképességüket, továbbra is a jugoszláv gazdaság alapját fogják képez- ni, bár minden bizonnyal módosítani és javítani fognak ezeken a tonmáikon. A me- zőgazdaságban a további út az eddig megtettnek valamilyen folytatása lesz nem pedig visszafordulás: az exportnövelés a mezőgazdasági kombinátok nélkül elkép- zelhetetlen. Valószínűleg az egyéni gazdák—
kal kiépített kapcsolatok kiszélesítésére is szükség lesz.
(Ism.: Szász Kálmán)
Az AUTÓIPAR VILÁGMÉRETÚ FEJLÖDÉSE
(Towards a world auto industry.) — The OECD Observer. 1983. július 3—10. p. "
A világuraingsor első és harmadik legna-l gyobib gépkocsigyártó társaságának — a General Motorsnak és a Toyotának — új
