ÉRSEKÚJVÁR MÁSODIK ALAPÍTÁSA.
Midőn az 1889-ben megindult «Érsekújvári Lapok» három első számában közölt «Érsekújvár alapítási éve» czímű czikkem,—
melyben azt igyekeztem bebizonyítani, hogy az első Újvár, mely a Nyitra folyó bal partján, Udvard felé feküdt, 1545-ben Várday Pál esztergomi érsek hazafias bőkezűségéből alapíttatott s hogy a vár első kapitánya Zolthay Lőrincz, a híres törökverő volt, — megjelent, ugyanazon lajíok 12-ik számában Conlegner Károly kiérd, műegyetemi rektor s Érsekújvár m ú l t j á r a vonatkozó adatok f á r a d h a t a t l a n gyűjtője, a «Kik voltak Érsekújvár területének leg- régibb lakói?» czíműczikkénekelső jegyzetében elfogadta az alapí- tási évet, de nem látta kellőleg bebizonyítva azt, hogy Zolthay volt Újvár első kapitánya s azonfölül arra buzdított, hogy oszlassam el a még ezen kérdés felett lebegő homályt : hol állott volt az első erősség és mely évben történt az újabb építés í
Mielőtt ezen, nem könnyű kérdés megfejtésére vállalkoztam volna, véglegesen tisztáznom kellett először is az első Újvár alapí- tási évének s első kapitányának kérdését ; mi végre sikerült is a
«Századok» ez idei évfolyamának áprilisi füzetében közölt «Érsek- újvár alapítási éve» czímű czikkemmel.
Ez u t á n m á r áttérhetek a fentebbi kérdés fejtegetésére. Lás- suk tehát a kérdés első részét.
Arra a kérdésre, hogy hol állott az első erősség, csak azt fe- lelhetjük. hogy Nyárhíd alatt, a Nyitra bal partján, közel az Esz- tergomból Pozsonyba vezető országúthoz;1) mert Újvár azért épült,
1) Az idei ezredéves kiállítás több azonkori térképén is az első Újvárt a Nyitra bal partján, a mostani Újvár és Udvard között láttuk meg- jelölve.
hogy. útját állva az esztergomi és budai töröknek, védje a Mátyus- földet s nemileg fedezze Pozsonyt és Bécset is. Az első erőd fek- vesének pontosabb meghatározását is megkiséreltük az 1889-ik év nyarán Fábián Jánossal, Újvár kanonok-plébánosával s történet- írójával, de siker nélkül, mert a gabona még nem lévén learatva,
nem j á r h a t t u k be szabadon a kérdéses területet s így nem is akad hattunk a vár s árkának legalább némi nyomára ; m i könnyebben sikerülne öszszel, midőn minden le van tarolva. Fábián kanonok régóta tanulmányozván a kérdést, azon meggyőződésemet fejezem ki. hogy egyedül ő van hivatva s képes a vár első fekvésének he- lyét legpontosabban megállapítani.
Most következnék a kérdés második része : mely évben tör- tént az újabb építés, vagyis mikor alapíttatott a második, a mos- tani Ú j v á r ? Erre azonban csak akkor felelünk, ha megtudjuk, hogy tulajdonképen miért is rontották le az első erődöt s építették fel a másodikat, a Nyitva jobb partján í
Hibát követtek el akkor, midőn az első Újvárt a Nyitra bal partján, tehát az esztergomi török felé eső nyilt helyen építették. Ez az első ok. Azután gyönge is lehetett az az alkot- mány, mert már nemsokára építése u t á n is folyton kellett tata- rozni s erősíteni. E n n e k bizonyítékául utalunk az 1556. évi XII.
és 1557 :YI. törvényczikkre ; utalunk Oláh Miklós prímás a m a nagy áldozataira, melyeket a vár erősítésére annyiszor s oly mértékben fordított, hogy a várat az iránta, mint úgyszólván második alapítója iránt, ezért érzett hálából 1558-ban s később is nevéről Oláh-Uj- várnak nevezték.
S talán azt gondolhatnók, hogy most m á r annyi áldozat s javítás u t á n megvívhatatlan volt az erősség? Dehogy volt. Hall- juk csak, mint festi le ez annyiszor toldozott-foldozott várat a
magyar kir. kamara Pozsonyban 1574 ápril 3-án kelt s Turócz- vármegyébez intézett következő levelében :
«Kétségkívül tudvalevő lesz uraságtok előtt, hogy mily nagy fontosságú Magyarország f e n m a r a d t részeinek vedelmére Érsek- újvár fentartása, mely belső épületekkel, ú. m. házzal és istálókkal oly rosszid van ellátva, hogy magában a várban is minden csupán szalmával van födve, és tüzveszedelemnek kitéve, mely vagy belül
véletlenségből törhet ki, vagy — a mitől Isten óvjon — kívülről az
ellenség által dobható be. Azért ő cs. és kir. felsége, legkegyelme- sebb u r u n k kegyesen elrendelte, hogy azon várnak minden épüle- tét deszkával kell befödni. 0 felsége nevében tehát sietve megke- ressük nemzetes uraságtokat, hogy tekintetbe vévén a közfentar- tást illető nagy szükséget, az említett vár épületeinek födésére alkalmas deszkát, ebben a vármegyében mindenütt, a neme- sek uradalmainak összes fűrészmalmaiban, minél nagyobb szám- b a n vágassanak, ő felsége számlájára lefoglalják s ő fge adó- szedőjének, a ki a jelen levelet uraságtoknak kézbesíti, t. i. Dávid J á n o s *) kezébe adassák át. Az egésznek méltányos ára ezen vár- megye tizedének bérbeadásából, a mi m a h o l n a p megtörténik, biztosan törlesztetni fog. Nemzetes uraságtok ő fgének igen ked- ves, a közjónak és ezen ország f e n m a r a d t részei védelmére pedig a legüdvösebb dolgot cselekszik.»2)
/
Újvár azonban m i n d e n deszkafödele mellett is gyönge vár volt s nem is falai tartották vissza a törököt, h a n e m vitéz őrsége s különösen fürge huszársága, mely nem a vár falai alatt, hanem kint a nyilt mezőn állította s gyöngítette meg nem egyszer a nagyobb számú ellenséget. Értelmes főkapitánya, Zserotin Frigyes belátta, hogj7 Újvár a mostani helyén m i n d e n javítás és költség mellett s e m lesz képes a török erőnek ellenállani, azért a morva3) rendek segítségével 1579—80-ban más helyen, nem messze az előbbi erődtől, a Nyitra jobb p a r t j á n , nagyobb apparátussal s az akkori modern technika, építészet s hadiczéloknak megfelelőbben, ú j s nagyszabású erősséget építtetett.
1) E szentpéteri Dávid János, m i n t árvái alispán, tagja volt azon biróságnak, mely 1611. jan. 7-én Bitsén a szerencsétlen Báthori Erzsébet ügyében vizsgálatot tartott, mely vizsgálat alapján a nádor Erzsébet czinkos- társait kegyetlen halálra, a szerencsétlen, perversus ösztönök betegét pedig életfogytiglan való fogságra Ítélte.
2) Latin eredetije Turóczmegye levéltárában. Közölte : Sasinek F. V.
Slovensky Letopis. 1879. I I I . k. 18. 1. Ugyaninnen veszszük át az alábbi egykorú morva okmányokat.
3) Mások szerint cseh, morva és sziléziai költségen. «1580. Novy Zamek u Niarhydu, v jinem mistie znovustáven nakladem Czeske, Mo- ravske a Slezske zemie». A magvar-bródi krónikából közli Sasinek i. m . 33. lap.
Az ú j erődnek 1582 október 2-án történt felavatásáról a következő egykorú tudósítást olvassuk :
«Valami csodálatos nyavalyák szállották meg az embereket;
minden erejük aláhanvatlott s egész életökre bénákká lettek.
A mely házba pedig bevette magát e betegség, ott kevesen marad- tak épen. Volt az más országokban is. Zserotin Frigyes úr, ez idő szerint azon Újvárnak főkapitánya, szept. 14-én hozzám írt levelé- ben, melyet ama helyzet emlékére itt előadok, ezen említést teszi róla :
« «Ismerem óvatosságom s minden vállalaton! csodálatos sike- rét, melyen úgy az ellenség, m i n t az idevaló házbeliek s a felsőbb- ség is csodálkoznak stb. H a Isten áldása nem kisér vala, művemet, a melybe fogtam s minden ember reményén fölül úgyszólván már befejeztem,*) nem vihettem volna végbe. Mert az erős ellenség, amely 3, legföljebb 4 óra alatt elérhet (az esztergomi török), m i n t a tenger hullámai, elboríthatott volna stb. s hozzá még ez évi egész augusztus havában az új erűdben oly sok beteg emberem volt, hogy le sem írhatom. Magam is sok napon át rosszúl voltam.
H a n e m most már, Istennek hála, minden jól van s embereim száma is napról-napra növekedik. Egyszóval hogy befejezzem, az
/
Ur Isten elfordította ellenségem szívét, mely árthatott volna s egész vállalatomat tönkretehette volna, ha ismeri nyomorúlt hely- zetemet ; de egyebet sem tett, h a n e m csak levelekkel és üzentge- tésekkel fenyegetett, a mivel én épenséggel nem törődtem. Maga a basa is 2) feljött felém, de az Ur Isten csodálatos módon megvál- toztatta szándékát s visszafordult; pedig megtehetett volna min- dent, amit csak akart.»»
A tudósító, a ki úgy látszik szintén jelen volt a második Újvár felavatásánál, ily szép részletességgel folytatja tudósítását :
Midőn a főkapitány (Zserotin) abban az erődben a templom számára való helyet is kimérte, hogy legalább deszkafödél alatt
*) Az ú j vár építése tehát 1580. szept. 14-én már közel volt a befe- jezéséhez, sőt már augusztusban is a katonaság az ú j várban lakott, jól-
lehet, mint látni fogjuk, még az ó-vár is fennállott.
2) Musztafa budai pasa lehetett, mert Esztergomban csak bégek voltak.
j ö h e s s e n e k ö s s z e t é l e n a z i s t e n i t i s z t e l e t r e a n é m e t e k .1) m a g a a f ő k a p i t á n y a v a t t a f e l a z t i m á d s á g g a l .2)
Az i m á d s á g e l v é g z é s e u t á n a z ö s s z e s k a t o n a s á g m a g y a r k a - t o n a i s z o k á s s z e r i n t f e l k i á l t o t t : J é z u s ! J é z u s ! J é z u s ! 3) A z u t á n a z ú r f e l v o n a t t a l o b o g ó j á t . M i r e a z ó- és ú j v á r b a n a z ö s s z e s á g y ú k - b ó l 5 0 ö r ö m l ö v é s t l ő t t e k . Az ü n n e p s é g u t á n a z u r ( Z s e r o t i n ) l a k o - m á t ú l t Ú j v á r b a n a j e l e n l e v ő v i t é z e k k e l s t i s z t j e i k k e l . O t t v o l t a k a k k o r k i e l m a n n s e g g i K i e l m a n n A n d r á s 4 ) ú r . k o m á r o m i f ő k a p i t á n y , S a m a r j a i N á n d o r ú r , v e s z p r é m i v á r p a r a n c s n o k , é s F o r g á c h I s t v á n ú r . k o m á r o m i h e l y e t t e s f ő k a p i t á n y .
Az n a p a f ő k a p i t á n y ú r a v á r b a n m a r a d t , k ö r ü l j á r v á n é s p a r a n c s o k a t o s z t o g a t v á n , h o g y a n t a r t s á k s v i s e l j é k m a g u k a t , h a
x) A «mérnetek» alatt a tudósító érthette a katliolikusokat, mert m i n t látni fogjuk, voltak a várban magyarok is. kik tehát protestánsok lehettek. Vagy pedig érthette általában a császári őrséget.
2) Precatio in consecrationem novi sedificii et fortalicii Ujvariensis 2. die octob. Anno 1580. ibidem publice a Generoso ac Magnifico Domino Friderico a Zerotin Generali capitaneo prsesidii Ujvariensis in prœsentia magni n u m e r i militum llexis genibus recitata. (Újvár ú j épületének s erődjének fölavatásánál 1580. okt. 2-án ugyanott nagys. és nemz. Zserotin Frigyes iir Újvár erődjének főkapitánya által nagyszámú katonaság jelen- létében nyilvánosan térdenállva elmondott imádság.) Sasinek u. o.
3) Egyesek eddig azt hitték, hogy e jámbor szokás csak a mohácsi vészig dívott. Ez adat megczáfolja ebbeli véleményöket.
4) 1579. júl. 4-én Ungnad Kristóf Kielmann András kapitánytól 16 ezer frtot vett kölcsön, mely összegnek biztosítása fejében Jókeő várát lekötötte. (Jedlicska P á l : Kiskárpáti emlékek. I. k. 234. 1.) Kielmann igen gazdag selmeczi bányapolgár volt s Adler Jeromos mellett második főrész- vényese (1598.) a nevezetes Brenner-féle bányaszövetkezetnek. (Péch Ant.
Alsó-Magyarország bányamívelésének története. Bpest, 1884. I. k. 382—3.
11.). 1602-ben, midőn villongás támadt közte és Adler között s az e miatt támadt becsületsértési pere az országgyűlés előtt is megfordiilt, Kielmann bányarészeit felajánlotta a kincstárnak megvételre, de az erre kiküldött biztosok nem javasolták a megvételt, mert Kielmann vagyonos ember, ilye- nek pedig igen kevesen vannak a bányapolgárok között. (Pécli. II. 22.) 1611. j ú n . 21-én kelt kir. parancscsal a kincstár lefoglalta Kielmann egész bányabirtokát, a lefoglalás okául azt hozván fel, hogy K. régebbi vétségei miatt s különösen azért, mivel a selmeczi Rubigalli-féle házat 7 éven át használta, a nélkül, hogy érte valamit fizetett volna, 40O0 db arany fize- tésre ítéltetett, de ezt mindeddig nem teljesítette, s t újabban is vétkezett ő felsége személye ellen. (Péch, I I . 117—118. 11.).
az ellenség támadással fenyegetné őket s megparancsolta a katona- ságnak, hogy abban az állásban m a r a d j a n a k az egész éjen át.
Este visszatért az ó-várba,1) reggel pedig, vagyis október 3-án meglátogatta Forgách S i m o n t2) s kiadta a további parancsokat.
A vár parancsnokságát á t a d t a Kielmann Andrásnak és Georgh Jánosnak;3) a katonaságnak pedig, ugy a németeknek, mint a ma- gyaroknak és olaszoknak meghagyta az engedelmességet.
Végre búcsút vévén a katonaságtól, elment s még az n a p Salm Gyula gróf úrhoz érkezett Semptere.4)
Most m á r akár be is fejezhetnők, ha a morva rendek iránti elismerés nem késztetne arra, hogy az Újvárra fordított további nevezetesebb költségeiket is felemlítsük.
í m e a következő levél :
«Nemzetes Tuffenpach Kristóf úrnak, a róm. csász., magyar és cseh király ő flge tanácsának stb.
Kgdnek jelentem, hogy ő kmeik Erneszt és Miksa osztrák főlierczeg úrak, az én klmes uraim kívánságára ez őrgrófság (Morvaország) legfőbb tisztjei és birái azt parancsolták nekem, hogy az adópénzböl Újvár erődjének építéséhez 4000 frtot küldjek Bécsbe, a mit a lehető leggyorsabban tényleg elő is segítettem. De oly rövid idő alatt oly pénznemet, melyet Magyarországban töké- letesen értékesíteni lehetne, a 4000-ből alig lehetett 1000 frton felül találni az adópénzben, a többit beváltattam, minden frtra 2 krnyi ráfizetéssel (agio), (nem akarván, hogy annak a pénznek későn történt elküldése által az erőd építésében valami hiány legyen) s ez a m a g a m veszelyére történt, mert nem t u d o m , vájjon azután a rendek jóváhagyják-e azt nekem. Ezzel kívánom, hogy
*) Az ó-várat meghagyták mindaddig, míg az új teljesen fel nem épült. Az ú j vár ekkor még belülről nem volt teljesen kész. 1580. telén a templomot is csak egy deszka-alkotmány pótolta. I n n é t érthetjük azt is, hogy az ú j Újvár alapításának emlékére vert érmeken miért van e f e l i r a t .
«Neuhäusel erbaut lô8i».
*) A Surányban lakó dunáninneni főkapitányt, kinek jelentést tett a vár felépítéséről s további parancsait vette.
3) 1591. ápril 2-án Geöreögli János néven fordúl elő. Jedlicska, I . 112. lap.
4) Akta Jednoty Bratrské. Dílu X I I I . 1. 52—54. Svétozor. Víden.
1859. s. 309. Sasineknél i. h.
/
kgd jól és boldogul éljen. Kelt Olmütz városában 1585. sz. Kilián u t á n i csütörtökön, valdsteini Brtnicky Hynek, brtnici kapitány.»1) Az Újvárra fordított költségek alapján a morva rendek 1606-ban azt bizonyítván, liogy 5 év a l a t t 7x/2 millió frttal járul- tak a török h á b o r ú k költségeinek fedezéséhez, kívánták, hogy Újvár Csehországra s a hozzátartozó területre bízassék, mibe a z o n b a n megint a magyarok n e m egyeztek s követelték, hogy a magyar várak kizárólag magyarokra bízassanak.2) Midőn ezzel Bécsben épen n e m törődtek és Tiefenbach .Rudolfot szándékoz-
/
tak Újvárba küldeni, a m a g y a r n á d o r a morva rendeknek azt írta, hogy j á r j a n a k közben a császárnál, hogy Ú j v á r b a ne helyezzenek n é m e t őrséget s k a p i t á n y á n a k ne Tiefenbach neveztessék ki, mivel ez ellenkezik a bécsi békével s az országgyűlési határozatok- kal. E levél megvitatás alá került Olmützben az 1613-iki szent- jánosi országgyűlésen s n e m kis zavarba hozta a morva rendeket, m e r t épen ők kívánták a császártól, hogy morva parancsnokot nevezzen ki Újvárba, mely úgyszólván kizárólag morva költségen épült. Végre a b b a n állapodtak meg, hogy megírják a n á d o r n a k , hogy az idő rövidsége miatt az ügy eldöntését a jövő b r ü n n i ország- gyűlésre hagyják.3)
Hogy a n á d o r törekvése sikertelen m a r a d t , kitűnik abból, hogy mégis csak Tiefenbach Rudolf lett ú j v á r i és d u n á n i n n e n i f ő k a p i t á n y n y á . Mint ilyentől Mátyás király 12,000 frtot kölcsön- zött Újvár j a v í t á s á r a s 1614. j ú n . 13-án Linczben kelt levelében elismervén ez adósság létezését, kijelenti, hogy 6 % fog fizettetni neki m i n d a d d i g , míg a morva országgyűlés az egész összeget ki n e m fizeti.4)
És így É r s e k ú j v á r m ú l t j á n a k két fő kérdése, első és második a l a p í t á s á n a k okai, ideje s m á s körülményei, meg lévén fejtve, n e m m a r a d m á s h á t r a , m i n t h o g y É r s e k ú j v á r fiai gyűjtsék egybe a tör-
x) Urkundenbuch der Familie Teufenbach. V. Brandl. Brün. 1867. S.
296—7. Sasinek. i. m .
2) Győri tört. s r. füzetek IV. 205—207. 11.
3) Zerotína záp. o soudé panském. I. 156., 164.
*) Urkundenbuch der Familie Teufenbach V. S. 307. Mind a két adat Sasineknél i. m.
ténetére vonatkozó a d a t o k a t s egyikök írja meg szülőföldjének szép történetét.
Az első Újvárét megírta F á b i á n J á n o s és m á r sajtó alatt van.1) A másodikét m á r k ö n n y e b b lesz megírni, m e r t hiszen Pálffy Mik- lós főkapitánysága óta (1590.) oly kiváló szerepet játszik, különö- sen a XVII. és XVIII. századbeli szabadságharczokban s a török világban, hogy t ö r t é n e t e a m a g y a r n e m z e t akkori t ö r t é n e t é n e k jelentékeny részét képezi s a rávonatkozó emlékek többnyire m á r publikálva v a n n a k .
M A T U N Á K M I H Á L Y .
*) Fábián János kis füzete időközben már megjelent. Lásd e füzet irodalmi rovatában.
