J000925955
t
1 1 I ° 1
K^
J ^ 7 J.mc"hm wWi nme ®Wi rnmcn ttSiü noöi . . . ! wn ndd nidSh
Aki álmot látott, szól: Álmot láttam, szép álmot! És feleletül a hall- gatók — így mondja a régi tanítás — idéznek három rostban három-három szentírási igét, amely szól változásról, váltságról és békességről.1
Az írás e három hármas igéje vezérfonalat nyújt e mai félszázados évforduló, vezérfonalat a lefolyt félszázad álmainak megfejtésére.
Felidézi az ige március költői álmát, fel a hős küzdelemnek izgalmas álmait, fel a szenvedő nemzetnek fojtó álmait és békés ébredését.
Hüvelyezzük az ige nyomán a nemzet fölserkenését, álmainak v a l ó s u - lását; hüvelyezzük a felriasztott nemzet csodás küzdelmének éber álmait, melyekben megcselekszi ímetten, amit a költő álmában lát vala, h o g y a késő kor szülötteinek a harcok s diadalmak képei merő álomjelenések! H ü v e l y e z - zük végül a bukás irtózatos, álomnak is irtózatos jelenéseit, tizennyolc esztendő álmatlan éjszakáinak ijesztő rémlátásait, álomi nyomasztását, lidérc- nyomását . . .
Az elnémított, alvajáró nemzetet költögette októbernek, februárnak hívó szózata, de a varázsige, melytől az alvajáró felébredett, csak márciusnak megújuló szózata lehetett; nevén, az önálló, az alkotmányos Magyarország nevén kelle őt a haza bölcsének szólítania, hogy szemeiből az álom kipat- tanjon s felocsúdva a valóság nemzeti munkájára ébredjen.
la.
Első izroniban szól a váltsáy i g é j e : nuw o-hvi mo megváltotta, békében az Űr lelkemet.2
Századunk második n e g y e d e legdicsőbb korszaka a magyar nemzet történetének. Halkan megifjodva, fokonként kifejlődve egészen átalakult.3
Csak a betetőzés hiányzott. És íme, a reménytelen parlamenti küzdés után bekövetkezett váratlanul a márciusi napok fenséges mámora.
A forradalom villámai a láthatáron fel-feltünedeztek s az é g távol z e n g é s é n e k moraja megütötte a figyelő fülét.4 Forrongott Európa, és f o r - radalom volt március napja : a dicső reformokat berekesztő, az átalakulást befejező vérnélküli forradalom. Boldogan adhatott hálát a nemzet a Gond- viselésnek, szólván : Békességben váltotta meg lelkemet!
Ib.
És első izromban szól a változás, a fordulat i g é j e : "h SmoV •hboid rocn Körtáncra változtattad gyászolásomat.5 A nemzet gyásza ujjongásra vált.
Bécs e n g e d e t t ! Későn engedett, mert sehol sem ismerték oly jól a mesterséget minden engedménynyel elkésni, mint Bécsben.6
Későn, de engedett.
A király szentesítette az 1 8 4 8 - a s törvényeket. Eljött a trónörökössel, akire jövőben e törvények teljesítése várt, s ápril 1 1 - e d i k é n István nádor, a nemzet hű fia, kinek még neve is bántotta volt az udvaroncokat,7 mert az első magyar király neve volt, István nádor szólt a királyhoz : „Egy b o l - dogított, háladatos nép környezi itt Felséged királyi székét s a nemzet szíve soha forróbb szeretettel, több hűséggel nem dobogott fejedelme iránt, mint dobog most felségedért, ki a jelen törvények szentesítése állal honunk ujjá- alkotója lett."
Az a dráma, mely 18'25-tel kezdődik a nemzet életében, befejeződött a 4 8 - a s törvények királyi szentesítésével.8 Utána a béke korát óhajtotta a
t f
nemzet. De fájdalom, jóslattá vállak a nádor búcsúszavai, melyeket ápril 1 1 - e d i k é n a Rendekhez intézett: „Egyetértés és méltányosság l e g y e n j e l - szavunk, nehogy e g y m á s közt meghasonlva, valamikép akkor játszszuk el az ígéret földét, midőn még küszöbén alig léptünk át."1
I c .
Mert szól ime első izromban a b é k e s s é g igéje : aispSi pmS oiSu diW Békes- séget, békességet közele alának s távolvalónak9 Mindenki e hazában, mindenki részese — így szólt tavaszelő tizenötödike — az új jogoknak ; a magyar faj nem kiváltságot teremtett magának, hanem e g y e n l ő jogot mindenkinek : legyen mindenki részese a k ö z ö r ö m n e k ! Hiszen a márciusi ifjúság maga kinyomatta a tizenkét pont proklamációját németül is! De a trónfeletti, a korona mögötti hatalom nem szentesítette, amit a korona szentesített. Az ő jelszava : visszacsikarni az engedményeket. És megindult a forradalom felül- ről. Nem hiába folytatja így a próféta a b é k e s s é g igéjét : A gonoszok akár a felpaskolt tenger, mely nyugodni nem tud, s vizei sarat kavarnak fel és iszapot. Sarat és iszapot!! Lázító izgatás szülte a közbajt. Teljesíteni soha nem szándékolt Ígéretekkel felbujtották az ország s kapcsolt részeinek külön népfajait ; jött a véres fajháború, horvát berontás, tótok kelése, szerb láza- dás, oláh kegyetlenségek. Nem mehetett békésen és üdvösen át az életbe 10
a dolgok új rendje.
Az átalakulás korszakai válság korszakai. — Igaz ! De a mi átalaku- lásunkat válságossá, mindent megrendítő rázkódtatássá nem az átalakulás, nem a 4 8 - a s törvényhozás telte, hanem az ármány és erőszak,1 1 a t ö r v é n y - telenség és a kényuralom ; nem a magyar függetlenség szülte a szabadság- harcot, hanem a birodalomegységi rögeszme.1 2 A nemzet fegyvert fogott, megvédeni legszentebb ereklyéjét, az ősi alkotmányt, legforróbb érzelmét, a honszerelmet, amelylyel a hazának szabadságához és alkotmányos önállásá- hoz ragaszkodik.1 3
11a.
Szólt másod izromban a változás, a fordulat i g é j e : Dvicrm piruÁ oSun voem
•jw ainmo©i gyászukat ujjongásra váltom, megvigasztalom, örvendeztetem bú- bánatukban, 14 háromszázados honfi-bánatukban.
Csodás napok, d i c s ő s é g örömnapjai következének.
A z ősz gladiátor, a vak W e s s e l é n y i Miklós szólott ápr. v é g é n : F e g y - verre minden! Ha a sors e n y é s z e t e t mér reánk, ne k o r c s o s o d á s és lankadt- s á g sorvasztó rút halálával múljunk ki a nemzetek közül . . . Elet v a g y e n y é s z e t v á r - e nemzetünkre, Isten k e z é b e n áll; de a mi kezünkben van becsületünk s a n e m z e t b e c s ü l e t e .1 5
Sikolt a harczi síp, riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj!
így szólott Czuczor a költő. É s k ö v e t k e z é n e k : . . . Kard villámlása, Ágyúdörgés, vérpatak, Égő fáklya, véres zászló, Öldöklő s leölt hadak !
Fondorlattal, f e g y v e r e s támadással szemben lázas sürgéssel, lelkesült örömmel teremtek elő a h a d s e r e g e k , vitéz nemzetőrök, dicső honvédek. — Idebenn, az országban, s odakünn, túl a határon, minden magyar szív m e g - dobbant.
Ilb.
S másod izromban szól a váltság i g é j e : 't «i t i az, Úr megváltottai hazatérnek.1C Nemcsak a haza területén tölté m e g varázsütésre a l e l k e s e d é s a zászlóaljakat, midőn megszólalt a Kossuth loborzója, a határon túl, i d e - g e n b e v e z é n y e l t m a g y a r ezredeket is elragadta a hazaszeretet l e l k e - s e d é s e .
Az Úr megváltottai hazatérének: hazatértek lengyel földről ezer veszély és száz halál között a Württeinherg-huszárok, Prága alól a császárhuszárok.
Előterem a nemzet hadserege, a dicső honvédség, melyet m é g utolsó túl- élőiben is a nemzet hálája, el nem múló k e g y e l e t e környez.
I I c .
Es akik intézik a nemzet harcát, azokhoz jönnek a vitézek vitézei, a hadvezéreknek született hősök, némelyik ma m é g nem is katona, holnap már hadverő vezér. Jönnek, s a béke második igéjével szólnak a nemzethez : -\11yh niWi -p mSr diS» béke veled s akik téged segítenek, béke vélük is!17 S mint
Dávid a hozzá tért vezéreket, úgy fogadják őket, -n-un •»iün-o corm s a csapatok élére állítják Bemet, Dainjanichot s a többi dicsőt. Halhatatlan nevű vezérei lettek ők a honvédseregeknek. Diadalról diadalra vezették a nemzetet . . . és a világ
Születni hős dicsőséget látott S meghalni e g y hős országot. 18
Észak kolosszusa az érzelemrokon kényuralom szolgálatába állott. De azért méltán szólhatunk a hazához :
Szent földeden nem folyt a vér hiában, A honfi szív mit árként lmllata
mert ha Európa ma bennünket ismer és megbecsül, azt főleg a forradalmi háború dicsőségének és gyászának köszönjük.
Dicsőség és g y á s z ! Oh mi közel estetek e g y m á s h o z !
Ausztria orosz fegyverrel leigázta hazánkat, oly törvénytelen, véres kegyetlenséggel és szándékkal, mint az orosz Lengyelországot. A vert osztrák tábornokok bosszút leheltek, mondja emlékirataiban Fiáth Ferenc, az uralko- dóház e kipróbált híve. Nem azt nézték, ki a bűnös, hanem azt gyilkolták, akit hatalmukba keríthettek. Kezdődött a soldateska rémuralma, b e k ö v e t - kezett a bosszú, embertelen szívtelenség, k e g y e t l e n s é g és borzadály zenithje:
október hatodika.2 0
2*
Illa.
Harmad izromban szól a váltság i g é j e : A nép szála Saulhoz: Vajon Jonatánnak meg szabad-e öletni ? Néki, aki Izraelnek ezt a nagy győzelmet szerzé ! Isten bennünket úgy segéljen, nem fog lehullani egy hajaszála sem!
pjv n.N nyn nci és megráltá a nép Jonatánt és nem őleték meg A1
í g y van az írásban, de máskép van a bosszúnak sötét lapján.
Aki legközelebb állott a trónhoz, mint atyjához Jónathán; aki a forradalomnak minden áron elejét akarta venni ; aki a szakadást a l e g s ú - lyosabb áldozatok árán is meggátolni i g y e k e z e t t : a leghívebb hazafi nemcsak,
de a trón leghívebb támasza, Batthyáni Lajos is vesztőhelyre hurcoltaték.
Iszonyú volt, de a bosszú hevében talán érthető, hogy a megvert osztrák vezérek azok ellen, akik ellen hadat vezényelni képtelenek voltak, most gyáva céllövést vezényeltek, hadvezéri hírüket a bakó véres munká- jával kívánva helyrehozni; de a nemzet hőskölteményének befejezetlen utolsó versszaka után r é m s é g e s tragédiának volt velőkig ható első jelenése, midőn bitóra ítélteték Batthyáni Lajos. Mint a 4 8 - a s márciusi törvények egyik toszerzője, a nemzet alkotmányos, független kormányzati t ö r e k v é - seinek leghívebb kifejezője, mint a magyar nemzetiségnek legtekintélyesebb és legcsatányosabb képviselője vonta ő magára a halálos ítéletet.2 2 Benne a nemzetet akarták halálosan sújtani; benne és véle együtt a nemzeti jogokat, nemzeti államéletet akarták sírba dönteni. VIily szerencse, hogy a nemzet fiainak a nemzeti szent ü g y miatt erőszakosan eloltott élete is a nemzet életének tőkéjét gyarapítja ! Mert az igaz ügynek életgyökereit m e g t e r m é - kenyíti a vértanúknak vére, életerejét hatványozza a martyroknak szent
emléke. ^ Megváltotta volna a nép Jonatánt, de hisz a nép elvérzett vala.
no nSi de azért él ő, élnek meggyilkolt társai a vértanúságban, élnek a nemzet hálás emlékezetében, az utókor kegyeletében, a történelem koszorús hőseinek fénylő csarnokában.
— 13 —
I l l b .
Harmad izroinban szól a változás, a fordulat igéje : nx -ppW 'n -¡S -perm rDiaV nV?pn Es Urad Istened az átkot áldásra változtatta.23
Áldásra fordult az átok !
Nehéz idők. a megpróbáltatásnak zivataros, vészteljes évei zúgtak le s z e g é n y hazánk fölött.
Hosszú, nehez, sötét tőn akkor éjünk, Nyugalma egy álareozott halál.24
Mennyi reményt, mennyi boldogságot dúltak fel az események ! V é g - enyészet szélén állott a nemzet. De az isteni Gondviselés midőn annyi s z e n - vedéssel sújtott, erőt is ébresztett keblünkben, hogy el ne csüggedjünk és a veszélyben forgó hazát még forróbban szeressük.2 6
Túrtünk a szerencsétlenség tiszteletre méltó gyászával, bátor a m é l - tatlan szenvedések özöne minden honfikeblet föllázított. Deák jelszava volt egyetlen vigaszunk, hogy a hatalom törvényével szemben a törvény h a - talma lóg győzedelmeskedni.2 6
Az volt a titkos honfibú és a tiltott honszeretet aranykora, amelyben a Kazinczy-ünnepet 5 9 október v é g é n megülte a nemzet. Az ünnepi lakoma v é g é n felkelt Deák Ferenc és s z ó l o t t : Lakoma után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három szóból áll : Éljen a haza! 2 7
Deákban a nemzet szólt.
i
Az absolutismus megrontotta az állam szerves életének minden m ű - szereit, elköltötte három vagy talán több következő nemzedéknek jövedelmét, kizsarolta az életerőt, földhöz verte az ipart s kereskedést. De mi nem fogjuk engedni, hogy a múlt idők keserű emléke a méltányosság békülékeny indulatját elfojtsa kebelünkben.2 8
Es megírta Deák húsvéti cikkét: Mi a mult eseményeiből azt tanultuk, h o g y a legnehezebb körülmények között fejedelmeink igazsága, b ö l c s e s é g e segített bajainkon, ők mentették meg alkotmányunkat másoknak támadásaitól.
Ez azon hit, melynek élnie kell bennünk,2 9
Deákban most is a nemzet szólt és a szó szíven találta a királyt.
Szíven találta, nem mert az erőszak alkuvásra vált, hanem mivel a Gond- viselés vezette változás elé a király s z í v é t : A trónmögötti ármány csalódott a király szívében, mint hajdan Moab fejedelme a jósban, kit elhívott, hogy átkozná meg Izraelt.
Áldásra fordult, amit átoknak szántak.
1 8 esztendő nyomasztó álmából felocsúdott a n e m z e t : a kiegyenlítés békéjére, a királyi hitlevél örömnapjára ébredett.
N e g y v e n n y o l c törvényein épült fel az új kettős monarchia, amely az összbirodalom csődjéből nagyhatalmi állásba vezette vissza az iker- álladalmakat.
Áldásra fordult a trónmögüli fondorlatok átka. A nagy szakadás nélkül a nagy, az őszinte kiegyenlítés soha be nem teljesült volna. 4 8 t ö r - vénye hatalmasabb lett történelmi súlyában a felfüggesztés és visszahelyezés után, mintha soha a kényuralom a nemzet e kincsét nem akarta volna e l t e - metni örökre, líj vérszerződése a nemzetnek királyával, mert vérével szállott e törvényeért síkra a nemzet, hogy megvédje a királyi szó szentségét a trónmögötti forradalom ellen. És a király a koronázási hitlevéllel egyidőben gondoskodott a nagy harcok rokkant bajnokairól, hirdetve így o r s z á g - világnak, hogy nem forradalmárok voltak, hanem a törvényért, az alkot- mányért és a trónért szállottak síkra 4 8 hősei.
Nem örökölt tanulság, hanem saját szívének vérével, súlyos m e g p r ó - báltatások nehéz gondjainak eredményeid szerzett tudás, meddő kísérletek sikertelenségének mélyen a m e g g y ő z ő d é s b e n gyökeret verő tanulsága, f é l - százados országiásnak viharaiban megérlelődött m e g g y ő z ő d é s e a királynak, hogy a magyar alkotmány a trónnak megvíhalatlan bástyája.
Beteljesült végre, beteljesült nagysokára, amit az utolsó nádor a szentesítésnek most törvénybe igtatandó napján mondott félszázaddal ezelőtt a trónörökös főhercegnek jelenlétében a királynak: „ S z e g é n y a nyelv, hogy
15
felségednek illő köszönetet mondjunk: hálánkat tetteink lógják bebizonyítani.
Mert valamint új, életerős alapra fektettetett ezen törvények által a magyar alkotmány, ú g y biztosabb alapot nyer általuk azon szent frigy is, amely e hazát felségedhez s királyi házához édes kapocscsal köti."
Beteljesültek 4 8 álmai, beteljesültek annyira, amennyire a rideg valóság nyersanyagában az eszmény beteljesülhet és testet ölthet. Beteljesültek a királyi szív bölcsesége által: azért hódoló szeretettel, forró ragaszkodással, tántoríthatatlan hűséggel fordulunk feléje, a koronás király felé, a n a g y idők e mai emléknapján a béke három igéjének utolsójával: dób -jn-oi diSiü nnsi aiStü -f? yí-n Békesség véled, békesség házaddal, békesség minden te népeid- del!30
Amen.
nemzet. De fájdalom, jóslattá váltak a nádor búcsúszavai, melyeket ápril 1 1 - e d i k é n a Rendekhez intézett: „Egyetértés és méltányosság l e g y e n j e l - szavunk, nehogy e g y m á s közt meghasonlva, valamikép akkor játszszuk el az igéret földét, midőn m é g küszöbén alig léptünk át.u
I c .
Mert szól ime első izromban a b é k e s s é g igéje : anpVi pimk diS© qiSiü Békes- séget, békességet közelvalónak s távolvalónak.'9 Mindenki e hazában, mindenki részese — így szólt tavaszelő tizenötödike — az új jogoknak ; a magyar faj nem kiváltságot teremtett magának, hanem egyenlő jogot mindenkinek : legyen mindenki részese a k ö z ö r ö m n e k ! Hiszen a márciusi ifjúság maga kinyomatta a tizenkét pont proklamációját németül is! De a trónfeletti, a korona mögötti hatalom nem szentesítette, amit a korona szentesített. A z ő jelszava : visszacsikarni az engedményeket. És megindult a forradalom felül-
ről. Nem hiába folytatja így a próféta a b é k e s s é g i g é j é t : A gonosz-ok akár a felpaskolt tenger, mely nyugodni nem tud, s vizei sarat kavarnak fel és iszapot. Sarat és iszapot!! Lázító izgatás szülte a közbajt. Teljesíteni soha nem szándékolt ígéretekkel felbujtották az ország s kapcsolt részeinek külön nép fajait; jött a véres fajháború, horvát berontás, tótok kelése, szerb l á z a - dás, oláh kegyetlenségek. Nem mehetett békésen és üdvösen át az életbe 10
a dolgok új rendje.
Az átalakulás korszakai válság korszakai. — Igaz ! De a mi átalaku- lásunkat válságossá, mindent megrendítő rázkódtatássá nem az átalakulás, nem a 4 8 - a s törvényhozás tette, hanem az ármány és erőszak,1 1 a t ö r v é n y - telenség és a kényuralom ; nem a magyar függetlenség szülte a s z a b a d s á g - harcot, hanem a birodalomegységi r ö g e s z m e .1 2 A nemzet fegyvert fogott, megvédeni legszentebb ereklyéjét, az ősi alkotmányt, legforróbb érzelmét, a honszerelmet, amelylyel a hazának szabadságához és alkotmányos önállásá- lioz ragaszkodik.1 3
— 10 —
11a.
Szólt másod izromban a változás, a fordulat i g é j e : o-romi pnÉ? dSsn vuem djws ainnoen gyászukat ujjongásra váltom, megvigasztalom, örvendeztetem bú- bánatukban, 14 háromszázados honfi-bánatukban.
Csodás napok, dicsőség örömnapjai következének.
Az ősz gladiátor, a vak W e s s e l é n y i Miklós szólott ápr. v é g é n : K e g y - vérré minden! Ha a sors enyészetet mér reánk, ne korcsosodás és lankadt- s á g sorvasztó rút halálával múljunk ki a nemzetek közül . . . Élet vagy enyészet v á r - e nemzetünkre, Isten kezében áll; de a mi kezünkben van becsületünk s a nemzet becsülete.1 6
Sikolt a harczi síp, riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj !
így szólott Czuczor a költő. És következének : . . . Kard villámlása, Ágyúdörgés, vérpatak, Égő fáklya, véres zászló, Öldöklő s leölt hadak!
Fondorlattal, f e g y v e r e s támadással szemben lázas sürgéssel, lelkesült örömmel teremtek elő a hadseregek, vitéz nemzetőrök, dicső honvédek. — Idebenn, az országban, s odakünn, túl a határon, minden magyar szív m e g - dobbant.
Ilb.
S másod izromban szól a váltság i g é j e : pm» 'n v-nci az Úr megváltottai hazatérnek.1C Nemcsak a haza területén tölté meg varázsütésre a lelkesedés a zászlóaljakat, midőn megszólalt a Kossuth loborzója, a határon túl, i d e - genbe vezényelt magyar ezredeket is elragadta a hazaszeretet lelke- sedése.
Előterem a nemzet hadserege, a dicső honvédség, melyet még utolsó lűl- élőihen is a nemzet hálája, el nem múló kegyelete környez.
I I c .
És akik intézik a nemzet harcát, azokhoz jönnek a vitézek vitézei, a hadvezéreknek született hősök, némelyik ma még nem is katona, holnap már hadverő vezér. Jönnek, s a béke második igéjével szólnak a n e m z e t h e z : -pry1? diSüi -|S cnW oi1?» béke veled s akik téged segítenek, béke vélük is!17 S mint Dávid a hozzá tért vezéreket, úgy fogadják őket, -inn corm s a csapatok élére állítják Bemet, Damjanichot s a többi dicsőt. Halhatatlan nevű vezérei lettek ők a honvédseregeknek. Diadalról diadalra vezették a nemzetet . . . és a világ
Születni hűs dicsőséget látott S meghalni egy hős országot. 18
Észak kolosszusa az érzelemrokon kényuralom szolgálatába állott. De azért méltán szólhatunk a hazához :
Szent földeden nem folyt a vér hiában, A honfi szív mit árként hullata 1»
mert ha Európa ma bennünket ismer és megbecsül, azt főleg a forradalmi háború dicsőségének és gyászának köszönjük.
Dicsőség és g y á s z ! Oh mi közel estetek e g y m á s h o z !
Ausztria orosz fegyverrel leigázta hazánkat, oly törvénytelen, véres kegyetlenséggel és szándékkal, mint az orosz Lengyelországot. A vert osztrák tábornokok bosszúi leheltek, mondja emlékirataiban Fiáth Ferenc, az uralko- dóház e kipróbált híve. Nem azt nézték, ki a bűnös, hanem azt gyilkolták, akit hatalmukba keríthettek. Kezdődött a soldateska rémuralma, bekövet- kezett a bosszú, embertelen szívtelenség, kegyetlenség és borzadály zenithje:
október hatodika.20
2+
12
Illa.
Harmad izromban szól a r ált súg i g é j e : A nép szála Saulhoz: Vajon Jonatánnak meg szabad-e öletni ? Néki, aki Izraelnek ezt a nagy győzelmet szerzé ! Isten bennünket úgy segéljen, nem fog lehullani egy hajaszála sem !
;njT> nN djti nü>i és megráltá a nép Jonatánt és nem öleték meg.21
í g y van az írásban, de máskép van a bosszúnak sötét lapján.
Aki legközelebb állott a trónhoz, mint atyjához Jónathán ; aki a forradalomnak minden áron elejét akarta v e n n i : aki a szakadást a l e g s ú - lyosabb áldozatok árán is meggátolni i g y e k e z e t t : a leghívebb hazafi nemcsak, de a trón leghívebb támasza, Batthyáni Lajos is vesztőhelyre hurcoltaték.
Iszonyú volt, de a bosszú hevében talán érthető, hogy a megvert osztrák vezérek azok ellen, akik ellen hadat vezényelni képtelenek voltak, most g y á v a céllövést vezényeltek, hadvezéri híröket a bakó véres munká- jával kívánva helyrehozni; de a nemzet hőskölteményének befejezetlen utolsó versszaka után r é m s é g e s tragédiának volt velőkig ható első jelenése, midőn bitóra ítéltetek Batthyáni Lajos. Mint a 4 8 - a s márciusi törvények egyik főszerzője, a nemzet alkotmányos, független kormányzati t ö r e k v é - seinek leghívebb kifejezője, mint a magyar nemzetiségnek legtekintélyesebb és legcsatányosabb képviselője vonta ő magára a halálos ítéletet.2 2 Benne a nemzetet akarták halálosan sújtani; benne és véle együtt a nemzeti jogokat, nemzeti államéletet akarták sírba dönteni. Mily szerencse, hogy a nemzet fiainak a nemzeti szent ü g y miatt erőszakosan eloltott élete is a nemzet életének tőkéjét gyarapítja ! Mert az igaz ügynek életgyökereit m e g t e r m é - kenyíti a vértanúknak vére, életerejét hatványozza a martyroknak szent emléke.
Megváltotta volna a nép Jonatánt, de hisz a nép elvérzett vala.
nc nSi de azért él ő, élnek meggyilkolt társai a vértanúságban, élnek a nemzet hálás emlékezetében, az utókor kegyeletében, a történelem koszorús hőseinek fénylő csarnokában.
I l l b .
Harmad izromban szól a változás, a fordulat igéje : m -ppU '-< -perm nmaV nV?pn Ks Urad Istened az átkot áldásra változtatta.23
Áldásra fordult az átok !
Nehéz idők. a megpróbáltatásnak zivataros, vészteljes évei zúgtak le s z e g é n y hazánk fölött.
Hosszú, nehéz, sötét lőn akkor éjünk, Nyugalma egy álareozott halál.24
Mennyi reményt, mennyi boldögságot dúltak fel az események ! V é g - enyészet szélén állolt a nemzet. De az isteni Gondviselés midőn annyi s z e n - vedéssel sújtott, erőt is ébresztett keblünkben, hogy el ne csüggedjünk és a veszélyben forgó hazát még forróbban szeressük.2 5
Tűrtünk a szerencsétlenség tiszteletre méltó gyászával, bátor a m é l - tatlan szenvedések özöne minden honfikeblet föllázított. Deák jelszava volt egyetlen vigaszunk, hogy a hatalom törvényével szemben a törvény h a - talma fog győzedelmeskedni.2 6
Az volt a titkos honfibú és a tiltott honszeretet aranykora, amelyben a Kazinczy-ünnepet 5 9 október végén megülte a nemzet. Az ünnepi lakoma v é g é n felkelt Deák Ferenc és s z ó l o t t : Lakoma után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három szóból áll : Éljen a haza ! 2 7
Deákban a nemzet szólt.
Az absolutismus megrontotta az állam szerves életének minden m ű - szereit, elköltötte három vagy talán több következő nemzedéknek jövedelmét, kizsarolta az életerőt, földhöz verte az ipart s kereskedést. De mi nem fogjuk engedni, hogy a múlt idők keserű emléke a méltányosság békülékeny indulatját elfojtsa kebelünkben.2 8
És megírta Deák húsvéti cikkét: Mi a múlt eseményeiből azt tanultuk, hogy a legnehezebb körülmények között fejedelmeink igazsága, b ö l c s e s é g e segített bajainkon, ők mentették meg alkotmányunkat másoknak támadásaitól.
Ez azon hit, melynek élnie kell bennünk,2 9
14
I I I c .
Deákban most is a nemzet szólt és a szó szíven találta a királyt.
Szíven találta, nem mert az erőszak alkuvásra vált, hanem mivel a Gond- viselés vezette változás elé a király s z í v é t : A trónmögötti ármány csalódott a király szívében, mint hajdan Moab fejedelme a jósban, kit elhívott, hogy átkozná meg Izraelt.
Áldásra fordult, amit átoknak szántak.
18 esztendő nyomasztó álmából felocsúdott a n e m z e t : a kiegyenlítés békéjére, a királyi hitlevél örömnapjára ébredett.
N e g y v e n n y o l c törvényein épült fel az új kettős monarchia, amely az összbirodalom csődjéből nagyhatalmi állásba vezette vissza az iker- álladalmakat.
Áldásra fordult a trónmögüli fondorlatok átka. A nagy szakadás nélkül a nagy, az őszinte kiegyenlítés soha be nem teljesült volna. 4 8 tör- v é n y e hatalmasabb lett történelmi súlyában a felfüggesztés és visszahelyezés után, mintha soha a kényuralom a nemzet e kincsét nem akarta volna e l t e - metni örökre. Új v é r s z e r z ő d é s e a nemzetnek királyával, mert vérével szállott e törvényeért síkra a nemzet, hogy megvédje a királyi szó szentségét a trónmögötti forradalom ellen. Es a király a koronázási hitlevéllel egyidőben gondoskodott a nagy harcok rokkant bajnokairól, hirdetve így o r s z á g - világnak, hogy nem forradalmárok voltak, hanem a törvényért, az alkot- mányért és a trónért szállottak síkra 4 8 hősei.
Nem örökölt tanulság, hanem saját szivének vérével, súlyos m e g p r ó - báltatások nehéz gondjainak eredményeid szerzett tudás, meddő kísérletek sikertelenségének mélyen a m e g g y ő z ő d é s b e n gyökeret verő tanulsága, f é l - százados országiásnak viharaiban megérlelődött m e g g y ő z ő d é s e a királynak, hogy a magyar alkotmány a trónnak megvíhatatlan bástyája.
Beteljesült végre, beteljesült nagysokára, amit az utolsó nádor a szentesítésnek most törvénybe igtatandó napján mondott félszázaddal ezelőtt a trónörökös főhercegnek jelenlétében a királynak: „ S z e g é n y a nyelv, hogy
felségednek illő köszönetet mondjunk: hálánkat tetteink fogják bebizonyítani.
Mert valamint új, életerős alapra fektettetett ezen törvények által a magyar alkotmány, úgy biztosabb alapot nyer általuk azon szent frigy is, amely e hazát felségedhez s királyi házához édes kapocscsal köti."
Beteljesültek 4 8 álmai, beteljesültek annyira, amennyire a rideg valóság nyersanyagában az eszmény beteljesülhet és testet ölthet. Beteljesültek a királyi szív bölesesége által : azért hódoló szeretettel, forró ragaszkodással, tántoríthatatlan hűséggel fordulunk féléje, a koronás király felé, a n a g y idők e mai emléknapján a béke három igéjének utolsójával : mSiy -jítoi diSiü nrni diStü -f? yí'n Vai. Békesség véled, békesség házaddal, békesség minden te népeid- del.'30
Amen.
nnojj ivy Soj avn mw Tíz koszorú illeti az első hónapnak első napját, a felszabadulás havának első napját őseink hagyománya szerint. 1 Tízszeres
jelentősége van Izrael történetéhen a tavaszhó első napjának és tízszeres jelentősége van hazánk történetében s a hazai Izrael történetében e mai emléknapnak, tavaszelő közbülső napjának.
rr-wn nryrV puton Teremtő napok elseje : teremtő kor felvirradása.
„ í g y szól az U r : ne emlékezzetek meg az előbbiekről és a régiekre ne figyelmezzetek. Mert íme! újat teremtek, immár sarjazik!" 2 Így szólt 1 8 4 8 ápril nyolcadikán, az országgyűlés bezáriakor Istenben boldogult atyám hívei- hez : „Igenis! újat és nagyot hívott létre a mindenható Isten szemünk láttára. í j a t : mert vérontás nélkül lépett a magyar nép az alkotmányos szabadság boldog édenébe, mire példa nincs a nemzetek történetének lapjain.
De nagyot is: mert e hon, mely a mívelt világ legszélső határán fekszik s eddig félvad gyarmatnak tekintetett, rövid és békés forradalom által E u r ó - pának legalkotmányosabb királysága lett. Valóban, atyámfiai, újat és nagyot alkotott az Isten a magyar hazában s ennek szemléletére csodálva kérdezzük Ézsajással: „Ivi hallott valaha ilyesmit, ki látott ehhez hasonlót ? Vajon e g y napon alkottatik-e e g y ország, e g y s z e r r e s z ü l e t i k - e e g y nép ? Mert így szülte Sión gyermekeit" — így szülte Magyarország szabad fiait!3
Teremtő nap volt március 1 5 - ö d i k e ! Az újkor özönvize elsodorta a régi intézményeket.4 E nap megkoszorúzta a nemzeti átalakulás nagyszerű munkáját. A törvényalkotás rövid egypár hét műve volt: hisz a tizenkét pontban is csak az öltött alakot, amit a nemzet 1 7 9 0 óta, és fokozott igényekkel 1 8 2 5 óta a törvényhozás útján folyton sürgetett.
Nem forradalom volt, hanem reform, nagyszerű, mondhatni teljes átalakulás volt, átfogó a nemzet ö s s z e s társadalmi, polgári és politikai életét.
Felszabadította az egyént, a munkát, a gondolatot s a lelkiösmeretet. Eltörülte a középkori hűbériség minden maradványait, eltörülte a kiváltságot s polgári e g y e n l ő s é g e t alkotott jogban és teherben, kivétel nélkül valamennyi o s z - tályra s fajra nézve. És anélkül, hogy akár a királyi jogokat megcsonkí- totta, akár azt a viszonyt, mely az alapszerződés szerint Magyarország és az osztrák örökös tartományok közt törvényesen fennállott, megváltoztatta volna, megorvosolta az alkotmány régi sérelmeit, biztosította az ország önállóságát s kormányzati függetlenségét.5
A nemzet dísztelen pangásából fölemelkedik vala, boldoggá, a trón dicsőségének legerősebb támaszává lesz, ha odaát a közös alkotmányosság érzelemrokonító alapján állanak, ha a teremtő kor alkotásait őszinteség, igazság és jogtisztelet fogadja a fejedelem környezetében.
De az új teremtést összezúzták. Mint ahogy a régiek képzeletének játéka mondja: az Úr teremtett világokat, majd megsemmisíté a teremtést
s újból megalkotó, míg a maradandó alkotással befejezte a teremtés munkáját.
II.
Második koszorúja a nagy napnak: o-win wn~h pe»n
Tavaszelő harmadikán gyújtó beszédben foglalta össze Kossuth az o r s z á g g y ű l é s színe előtt a nemzet kívánalmait. Lélekszakadva ügyelt az ország, az ország szíve. Majd lángra lobbantja az izzó zsarátnokot, hogy Európa megmozdul : a folyton háborgó francia vulkán újból kitör, a türe-
— 21 —
delmes németség megmozdul és a bohózatok k e d é l y e s s é g é b c szunnyasztott, báránytürelmű, lomha Bécs is talpra áll.
- A z eszmék meg vannak é r v e ; az élet szüksége követeli őket. E g é s z Európa mozog. Az idő e g y félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át Európát: hogy a létező állapot tovább nem tartható." í g y szólt a nép szónoka, Irinyi József ma ötven éve a főváros népéhez. A főváros mozgalma magával ragadta a törvényhozást. Kossuth maga nyilvánította, hogy az e s e - mények túlszárnyalták az eddigi higgadt tanácskozás eredményét és célját.6
Felvirradt tavaszelő tizenötödike: a főváros lelkes ifjúsága kivívta a sajtó szabadságát. Megszűnt a könyvek előleges vizsgálata és a „Talpra magyar!" első példányára örömmámorban írta Petőfi: „a magyar szabadság első lélegzete".
Ezért első ünnepe a hazának március 1 5 - ö d i k e , ezért első ez a nap a hazafiak szemében, mint ahogy első havát kezdi a szabadulás niszanjának holdújulása még ma is Izrael házának.
III.
A harmadik koszorú, hogy tavaszelő e napja: njinoV piwo az áldozó papság első napja. Áldozó papsággá avatta a nemességet, amidőn a nemzeti érzület oltárára letette áldozatul kiváltságait és felszabadító a robotos pa- rasztot. Huszonöt évig küzdött a nemesség saját kiváltságai ellen. Széchenyi és Kossuth nem a parasztot izgatták, hogy keljen föl, a nemességet l e l k e - sítették lángszavukkal, hogy mondjon le.
A nép akkor holt anyag volt : nem vitázott, nem gondolkozott. E s z a - vak : haza. nemzet oly ismeretlenek voltak előtte, hogy a haza csak saját otthonát, vályogviskóját, a nemzet pedig csak saját famíliáját jelentette előtte.7
Evvel a néppel osztotta meg a nemesség kiváltságait, ezt emelte a j o g e g y e n l ő s é g , az egyenlő igazságszolgáltatás sáncai közé, ennek k é p v i -
seletét tette a rendi alkotmány helyébe áldozatok, tetemes anyagi á l d o z a - tok árán.
A negyvennyolcas törvénykönyv a népnek arany bullája, de a nemes- ségnek valódi nemesi levele ! 8
És ha a magyar nemzet a törvény előtti e g y e n l ő s é g által a világrész művelt nemzeteinek színvonalára emelkedett, úgy ez a nemesség áldozó pap- jainak el nem évülhető érdeme.
IV.
A negyedik k o s z o r ú : awmb pmi Tavaszelőnek 15-ödike, első a törzs- főknek évkönyveiben. 4K előtt Magyarországban a középszerűségek kormá- nyoztak és a kitűnőségek az ellenzékhez tartoztak.9 A kitűnőségek követelték a nemzet jogát, a középszerűségek bitorolták a nemzet hatalmát. A tömeg többnyire igazságtalan ítéletében, amidőn e g y e s embereket istenít és azt, amin e g y e g é s z korszak dolgozott, egyeseknek tulajdonítja.10 De azért n e g y v e n n y o l c törzsfőiről, a nagyokról és dicsőkről, Széchenyiről és Kos- suthról megfeledkeznie az utókornak nem szabad. Ok azok, akik e l ő k é s z í - tették és megalkották azt a harmincegy törvénycikket, amelyből ama d i c s ő s é g e s törvényhozás áll. E törzsfőknek emléknapja, a magyar nemzet legnagyobbjainak emléknapja lészen mindig, az időknek v é g é i g e mai ünnep- napja a magyarnak.
V.
rrnayV p w i És a szentélynek szolgálata is e napon kezdődött — így mondják a régiek. — A tehernek közös viselése e napnak érdeme, e napnak eredménye, tox miayS pe&n A köznek szolgálata,11 közös szolgálata, kezdve a mágnástól le az utolsó pórig ezen a napon kezdődött: ez egyesítette az összes magyar népet jogban és teherben. Maga a király, Ferdinánd király, mint a n e g y v e n n y o l c a s törvény mondja bevezetésében, - a pozsonyi o r s z á g - gyűlést a nemzet örömének legélénkebb kitörései között magyar nyelven
— 23 —
nyitván meg, saját Felséges személyében vezérlette, hogy az ország b o l d o - gításának növelésére és a közjó gyarapítására kívánt többféle nagyfontosságú törvényes intézkedésekről atyai szívének óhajtása szerint tanácskozhassék." A törvény elmondja, hogy mit várt önmagától az országgyűlés, amidőn a hazának terhét megosztotta az utolsó alattvalóig mindenek között. „Az ország és ahoz kapcsolt részek Karai és Rendei nem késtek Ő Felsége iránti tántoríthatlan hűségük s a haza iránti szent kötelességüknek érzetétől v e z é - reltetve, figyelmüket azokra fordítani, miket az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesítése — az ország törvényes önállása — és függetlensége, a pragmatica sanctio által vele válhatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyai; — a nemzet alkotmányos életének, a kor igényei s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtése; s a szellemi erők és anyagi tehetség azon lelkesült összehangzásának ez alapokoni élénkítése halaszthatlanul megkívánt : melyben a Felséges uralkodóház s az ahoz örök hűséggel ragaszkodó nemzet, a bizonytalan jövőnek minden eseményei között rendíthetlen támaszukat találandják fel."
VI.
D'-rtp dVonS Első volt e nap, amelyen szentelt áldozatokat költöttek el a szentély körében. A szentelt áldozatok, amelyeket a nemesség hozott, korlátokat szabtak az egyesek élvezetének, jogainak. Korlátokat szabtak a nemesség javainak és jövedelmeinek az űj törvények. Megszűnt az úrbér és a robot, a dézsma és a papi tized. A hűbériség minden marad- ványa eltűnt. Eltörülte a nemesség, amit a népnek verejtéke után élvezett századokig.
Birtoka, munkája után akart élni a nemesség, az ősök munkájának, saját tevékenységének verejtékével megszentelt áldozat és nem a földhöz ragadt népnek véres verejtéke után.
VII.
rmnn -noW? pmi Midőn Jeruzsálemnek szent temploma felépült s e l k é - szült a tavasz havában, s felavattatolt Jeruzsálemnek oltára, azon perctől fogva az országban a szentélyen kívül áldozni nem volt szabad sehol. Ezért emléknap a zsidóság történetében niszannak első napja és ezért emléknap Magyarország történetében tavaszelőnek mai évfordulója.
A központi, a közös szentély felépült, létesült a felelős, alkotmányos kormány és mellette évenként az ország szívében, Pesten az országgyűlés.
Ez a központi szentély, amelyet felépített 4 8 - n a k törvényhozása. A hajdani ötvenkét országos szittya k ö z é l e t1 2 helyébe a központi magyar független kormány, a széthúzó elemek helyébe az eloszthatlan, az e g y s é g e s magyar nemzet lépett, amelynek a hon minden polgára egyenjogú tagja. Egy g y ű r ű v é forrott Árpádnak nemzete. A magyar nemzeti állam a m e g y e - szerkezet fölött, a kapcsolt, de elszakadott részek, az unióba foglalt Erdély fölött. Két teslvérhaza helyett e g y közös, e g y erős, e g y hatalmas magyar h a z a ; egy oltár : a hazának o l t á r a ; rajta kívül tilos az áldozás. Maga István, az országnak nádorispánja, méltatta úgy a 4 8 - a s törvényhozást, hogy
„az örökre nevezetes lesz hazánknak évlapjaiban, mert általa nyertük meg azt az alkotmányt, amelyen egy új alkotmánynak dicső temploma emeltetik."
Felemelkedett a dicső templom, 4 8 - n a k alkotmánya, felemelkedett, de ezt a templomot megszentségtelenítették. Alig h o g y megszületett az alkotmány, már életére törtek, még a bölcsőben megakarták fojtani, de ő, mint a g ö r ö g hitregének csecsemő hőse, megfojtá a támadó mérges kígyót.
VIII.
vwn rm-pS pmi Első volt, amelyen tűzláng szállott le az oltárra, hogy m e g e m é s z s z e az áldozatnak máglyába rakott darabjait. Tűzláng szállolt le az égből a magyar népnek lelkébe, amidőn az ármány megtámadta űj alkot-
niányát. Tűzláng szállott le a nép lelkébe, kohószerű, izzó forróság vett rajta erőt.
Az érzület vakhuzgósággá tüzesedett. Égő lángözönbe borult az o r s z á g : Tiporva szent jogunk, szent harccal óvjuk azt!
í g y szólt a költő s lábra kelt a nemzetőrség és előterrnett a h o n v é d s é g n e k sok ezernyi serege. A hősi elszántság, a lelkesedés és az akaraterőnek csodái voltak, amiket a honvédség művelt. A magyar nemzet sohasem volt nagyszerűbb, mint ama két év alatt, melyekben a mindennap változó s z e n - vedélyek dúlták fel kebelét, amelyekben váltakozott diadal mámora és v é g - romlás siralma. A nemzet elbukott, de alkotmányának létjogát beleírta a történetnek könyvébe és új életre ébredett, feltámadott 1 8 6 7 - b e n , amit e l t e - mettek negyvenkilenc nyarán.
rx.
Wvrv: nrrr pr'-> p-rto Kilencedik koszorúja a nagy napnak, hogy e nap volt az első, amelyben a hazai Izraelt a hazaszeretetnek égből eredő tüze m e g - szállotta, amelyen a hazai Izraelt is hevítette a hazafias érzésnek szent indulatja. Izrael akkor előlegezte a nemzetnek az ő lelkesedését, a s z a - badságért való áldozatait. A márciusi pontok negyedike volt az e g y e n l ő - s é g a törvény előtt és mégis — így szól az egykorú író — polgártársaink égnek a szabadságért és e szent tűzben új láncokat kovácsolnak nekünk, zsidóknak. Magasan lobog a szabadságnak zászlaja és akik alatta g y ü l e k e z - nek, a zsidóságnak újabb ghettót decretálnak. Kardot rántanak e g y e s ü l é s é r t és testvérisülésért és a kard lángpallossá válik kezükben, hogy a szabad- ságnak paradicsomából a zsidókat kirekeszszék. De nagy dolgokkal terhes az idő : ami ina lehetetlen, holnap talán befejezett tény lészen. Bár osztaná emancipációnk ezt a s o r s o t!1 3
Fájdalom, nem osztotta!
Szombathely, S z é k e s f e h é r v á r , Vágujhely és P o z s o n y hirdetik 1 4 a g y ű l ö l e t tanát, amidőn n e g y v e n n y o l c ápril elején megrohanják a zsidó lakosságot, amidőn a n e m z e t ő r s é g b e , a m e l y b e jelentkezett a zsidó ifjúság, a zsidókat eleinte be sem akarták fogadni. — Es mivel felelt az o r s z á g z s i d ó s á g a a v é r i g sértő támadásra ? Felelt avval, h o g y kiki elvitte ékszereit, a k ö z s é g e k leszedték a tóráról a szent s z e r e l v é n y e k e t é s elvitték a nemzetnek oltárára, a h a z á - nak ércalapjára, h o g y m e g k e z d h e s s e az ö n v é d e l e m n e k szent háborúját. A z s i d ó s á g e l ő l e g e z t e bizalmát é s honszerelmét, midőn a h o n v é d s é g h ő s s o r a i - ban v é r z e t t e k el fiai s m e g s z e r e z t e evvel azt a jogot, h o g y a nemzettel osztozhatott rabságban, zaklatásban, s z á m k i v e t é s b e n , az ü l d ö z é s minden nemében.
X.
Utolsó d i c s ő s é g e ama n a p n a k : Whe,* hn -paS az a nap volt első, amelyen Áronnak nemzetsége megáldotta Izraelt. Es m é g i s , az e l l e n k e z é s , a fölébredett előítéletek dacára, m é g i s márciusnak tizenötödike hozta meg a hazai zsidóságnak is a hazának áldását, a hazának e l ö s m e r é s é t . J o g - fosztottak voltunk, de csak mi voltunk már j o g f o s z t o t t a k é s a régi rend szernek ez e g y e t l e n utolsó maradéka s e m élhette soká túl a többinek bukását. Itt a mi városunkban, S z e g e d e n , 4 9 nyarán kötelezte magát a h a l - dokló n e m z e t g y ű l é s megadni a z s i d ó s á g n a k az e g y e n j o g ú s í t á s t , a m e l y e t k i - érdemelt é s az a l k o t m á n y o s M a g y a r o r s z á g é l e t r e k e l é s e első percében m e g - adta azt, amit a forradalomnak utolsó p e r c é b e n a hálás nemzet nékünk megígért.
Koszorút fonunk n e g y v e n n y o l c hőseinek, koszorút fonunk, tízszeres, s o k s z o r o s koszorút március e m l é k e z e t é n e k . A nemzettel e g y ü t t ünnepelünk.
Ünnepeljük az új M a g y a r o r s z á g , a m a g y a r , az e g y s é g e s m a g y a r nemzet születésnapját. Századok hosszú éjjelén fogva tartották a n e m z e t alvó lelkét.
Lassú halálnak m é r g é v e l rontották m e g a nemzet éleiét. De e napon f e l é b - redett, életrekelt a nemzet.
— 27 —
Lélekillető fájdalommal emlékezünk meg a nagy időknek nagyjairól, hőseiről, vértanúiról. Szemünkbe könnyet oroz a vitézek emlékezete, a s z á m - űzöttek szenvedése, kik mint a háborgatott, üldött vad vérzettek el v é r - mezőn, vesztőhelyen, külföld rögén. I'orló szívüktől a pázsit kizöldül és felvirul a szabadság, belső b é k e s s é g és osztó igazság viránya, hogy rajta dús aratása legyen a magyar haza boldogságának!
Amen.
1. VÁLTOZÁS, VÁLTSÁG, BÉKESSÉG.
1 Beráchóth 5öb- — 2 Zsoltárok 55. 19. — 3 Horváth Mihály, Magyarorszag függetlenségi harcának 'története 1818 és 1849-ben. I, 4. — 4 Pulszky Ferenc, Életem és Korom. 2. kiadás I. 237. 246. — 5 Zsoltárok 30, 12. — 6 Pulszky, I, 260. — 7 Ugyanott 1, 229. — 3 Horváth, I, XI lap. — » Ézsajás 57, 19. 20. —
10 István nádor 1848 ápril 11-edikén. — 11 Deák Ferenc beszédei, összegyűjtötte Kényi Manó II 292. — 42 Ugyanott Y 248 (Kossuth). — 13 Ugyanott II 320. —
14 Jeremiás 31, 13. — 15 Szilágyi, Forradalom 49. — 16 Ézsajás 35, 10. —
17 Krónika I 12, 19. — 18 Vargha Gyula, Budapesti Szemle 1898 március. —
18 Lisznyai. — 20 Fiáth Ferenc, Életem és élményeim II (1878) 181. 186. —
24 Sámuel, I 14, 45. — 22 Horváth, III 567. 568. - 23 Mózes V 23, 6. —
24 Arany, Széchenyi Emlékezete. — 23 Deák, III 16. 248. — 26 Fiáth, II 198. —
27 Deák, II 194. — 28 Deák, II 306. 376. — 20 Deák, III 313. 1865 ápril. —
30 Sámuel, I 25, 26.
II. TÍZ KOSZORÚ.
4 Szifra, Semíní elején. Sabbath 87b- — 2 Ézsajás 43, 18. 19. — 3 Löw Lipót, Zsinagógai beszédek, (Szeged 1870) 80. — 4 Pulszky I 291. — 3 Horváth III 596. — 6 Fiáth II 95. — 7 Vajda János, Próza, 272. — 8 Fiáth II 224. —
0 Pulszky I 248. — 40 Eötvös, Magyar írók ós államférfiak (Pest 1868) 233. —
44 Rabed és Rasi az 4 alatt idézett helyeken. — 42 Bernáth Gáspár, Lavotta (1857) 42. — 43 Einhorn Ign. (később Horn Ede) Zur Judenfrage in Ungarn. Ofen 1848 Előszó. — 44 V. ö. Einhorn I., Die Revolution und die Juden in Ungarn (Lipcse 1851) és az 1. M. I. T. évkönyve 1895, 100: Bernstein Béla. A zsidók az 1848—
49-ediki szabadságharcban.
