AZ Ó-SZÖVETSÉG.

Teljes szövegt

(1)

ELSŐ RÉSZ.

AZ Ó-SZÖVETSÉG.

I. A VILÁG TEREMTÉSÉTŐL ÁBRAHÁMIG.

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

D e a föld puszta volt és üres: nagy sötétség és sok víz volt r a j t a . Azután teremté-Isten a világosságot;

és lön az első nap. Második nap teremté Isten a z égboltozatot; harmadik nap elválasztá a vizet a földtől; s lett tenger és száraz föld ; a föld legottan

nindenféle füvet és gyümölcsöt termett. Negyedik nap teremtette Isten a napot, a holdat, és a csilla- j ó k a t ; ötödik nap a halakat és a m a d a r a k a t ; hato- dik nap a négylábú GS a csúszó-mászó állatokat. — Tat nap teremté tehát Isten a világot! nem mintha

;gy perez alatt meg nem teremthette volna, hanem Ilivel végtelen bölcsességének úgy tetszett.

Hatodik nap végre monda még I s t e n : „Te- remtsünk embert a mi képünkre és hasonlatossá- gunkra." É s teremté az e m b e r t s a j á t képére. É s hatalmat adott neki, hogy uralkodjék a föld állat- jain és használja azokat.

Hetedik nap megszűnt Isten teremteni. Meg- i'.ldá és megszentelő e napot, hogy mi is h a t nap .dolgozzunk, a hetediken pedig nyugodjunk, ezt kü-

lönösen Isten szolgálatára, ájtatos emlékedésekre és más szent lelki foglalatosságokra szentelvén. — Hajdan s z o m b a t volt ez a hetedik n a p ; de mi keresztenyek vasárnap üljük azt meg, Krisztus Urunk feltámadásának emlékezetére.

T a n u l s á g . A világ tehát az Isten műve. 0 teremtette az eget, a földet, és mindent, a mi van.

I. A világ teremtése.

(Mózes I. k. 1. ós 2. r.)

1*

(2)

Egyedül ő m i n d e n h a t ó : csak a k a r , és már meg- van az, a mit akar. () v é g t e l e n ü l b ö l c s : még a legcsekélyebb virág is oly mesterségesen v a n alkotva, hogy, az emberi elme nern győz r a j t a eléggé álmélkodni. 0 v é g t e l e n ü l j ó : a mit csak látunk, minden az ő jótéteménye, a naptól kezdve a legki- sebb harmatcseppig. — Szeressük tehát Ot és imád- juk s vétekkel soha meg ne bántsuk, mert ha az

ég és a föl Teremtője v é t k ü n k miatt ellenünk van, k i lehet akkor m e l l e t t ü n k ?

* Ki teremtette az eget és a földet? milyen volt a föld kezdetben? mit teremtett Isten első, mit második nap stb. ? Hato- dik nap végre még kit teremtett az Isten? Kinek képére és ha- sonlatosságára teremtette az embert? mit tett a hetedik nap a Teremtő? miért áldá és szentelé meg a Teremtő a hetedik na- pot? — mit tanulunk a világ teremtésének történetéből?

2. Ádám és Éva a paradicsomban.

(.Mózes I . k. 2. r.)

Miután az embereken kívül már minden meg vala teremtve, alkotá Isten az e m b e r t : t. i. agyag- ból formált egy testet, s abba halhatatlan lelket lehelt, melynélfogva az ember az Istenhez hasonlít.

Az első ember neve v a l a : Á d á m , mi annyit tesz, mint barna, földszínű; mert földből alkottatott.

Isten az első embert a p a r a d i c s o m b a helyez- te. E z egy igen szép k e r t volt, melyben mindenféle szebbnél szebb és jobbnál jobb gyümölcsöt termő fa, mindennemű állat és a k e r t öntözésére egy szép forrás volt, melyből négy folyó s z a k a d t ki. Az állatok Ádám. lábaihoz simultak és ő neveket adott nekik.

É s monda az Ú r : „Nem jó az embernek egye- dül lennie; teremtsünk neki hozzá hasonló segítőt."

Annakokáért mély álmot bocsátott Isten Á d á m r a : kivette eg}rik oldalcsontját és abból É v á t , alkotta.

Ádám fölébredt, az Úr hozzá vezette É v á t , s meg- áldotta őket. . f

Ádámnak és É v á n a k igen jó dolguk volt a para- dicsomban. Isten szerette őket, mint a jó a t y a gyerme- keit. Szerették ők is Istent, de szerették egymást is.

(3)

Á r t a t l a n s á g b a n éltek, szükséget és fájdalmat nem szenvedtek.

T a n u l s á g . 1. Az ember sokkal fönségesebb teremtmény, mint a többi állat. Testére nézve ugyan a föld porából van alkotva ; de lelkére nézve Isten- hez hasonlít. Ki szennyezné tehát be lelkét vétek- k e l ? Söt inkább ki ne törekednék oly jó, oly töké- letes, oly szent lenni, a milyen I s t e n ? 2. Istennek mily nagy jóságát tanúsítja az, hogy az első ember- nek lakhelyül a paradicsomot rendelte, ott vele társalgott, és neki annyi örömet készített! A para- dicsom birtokát mi ugyan elvesztettük, de örömeit mégis megszerezhetjük az á r t a t l a n s á g á l t a l ; meíy minket oly kedvesekké, tesz Isten előtt, a mily kedvesek voltak Ádám és Éva, mielőtt vétkeztek.

* Mikép teremtette Isten az első embert? mi volt az első ember neve? Hová helyezte Istpn az első embert; mi volt a para- dicsom? mikép alkotta Isten Évát? milyen volt Ádám és Éva dolga a paradicsomban? — milyen teremtmény az ember? mi által szerezhetjük meg az elveszett paradicsom örömeit?

3. Az első emberpár vétke.

(Mózes 1. k. 2. és 3. r.)

Isten Ádámnak a következő parancsolatot a d t a :

„A kertnek minden fájáról elietel; de a jó és a gonosz tudásának fájáról ne egyél; mert a mely nap róla eszel, halandóvá leszesz."

Ámde első szülőink nem t a r t o t t á k meg ezt a parancsolatot. A kígyó t. i., mely alatt az ördög lappangott, azzal hiiegette Évát, hogy ha a tiltott fának gyümölcséből esznek, nemcsak meg nem hal- nak, hanem megnyílnak szemeik és olyanok lesznek, mint Isten, jót és gonoszat tudók. E r r e É v a a til- tott gyümölcsöt megkívánta, szakasztott belőle és evett. Ádámot is megkínálta vele, ki szintén evett. —•

É s így vétkeztek.

Ezen vétek által elvesztették első szülőink á r t a t - l a n s á g u k a t ; kiestek Isten kegyelméből; kezdek szé-

(4)

TJ

gyenleni meztelenégöket, s fügefa-levéllel födték be testöket és félelmükben a kertnek fái között rejtek el magukat Isten elől: Mintha Isten elől el lehetne bújni! Isten előhívta őket és kérdőre vonta. Féltek előtte megjelenni és mentegették magukat. Ádám Évára, Éva a kígyóra tolta a vétket. De Isten men- tegetésöket nem fogadta el, hanem büntetést szabott mind a kígyóra, mind pedig Ádám és É v á r a .

A kígyót megátkozván, végül azt mondotta neki Isten - . E l l e n k e z é s t s z e r z e k k ö z ö t t e d és a z a s s z o n y k ö z ö t t , a t e i v a d é k o d , é s a z ő m a r a d é k a k ö z ö t t ; e z f e j e d e t r o n t j a m e g , t e p e d i g s a r k a u t á n f o g s z l e s e l k e d n i . "

Azaz: Majd egy asszonytól születik valaki, ki az ördög országát el fogja rontani és helyette Isten országát újra fölállítani; vagyis az e m b e r i - n e m e t m e g v á l t a n i . — Évának azt mondotta: „Fájda- lommal szülsz gyermeket; férjed hatalma alatt leszesz, és ő uralkodik rajtad." Ádámnak pedig e z t :

„Töviseket és burjánt terem neked a föld. Arczod verejtékével fogod kenyeredet keresni: míg vissza nem térsz a földbe, melyből alkottatái: mert por valál, és porrá leszesz." Á paradicsomból is kiigazí- totta őket Isten és kerubokat állított a paradicsom- hoz karddal, hogy a bejárást őrizzék.

T a n u l s á g . 1. Ne hallgassunk azokra, kik Isten parancsolotainak megszegésére csábítanak minket.

Soha olyasmit el ne kövessünk, mi miatt Istentől és a jó emberektől félnünk kellene. 2. Kerüljük általában a bűnt, mert a bűn, mint a paradicsomi tiltott gyümölcs, szépnek, jónak látszik ugyan és örömet ígér; de elkövettetvén, csak lelki és testi nyomorúságot okoz. Ez a bűn, melyet Ádám a pa- radicsomban elkövetett, az az e r e d e t i b ű n , mely- lyel Ádám nem csak magának ártott, hanem mind- nyájunknak, a kik tőle származunk: mert ez a bűn minden rossz következésével együtt ránk is át- származott. Nem lehet eléggé imádnunk és áldanunk

(5)

I s t e n jóságát és i r g a l m á t ! íme az első ember vétke- zik, magát és az egész emberi nemet siralmas álla- potba dönti: és a jó Isten azonnal M e g v á l t ó t ígér, ki az embert ezen siralmas állapotból k i s z a b a d í t s a !

* Minő parancsolatot adott Isten az első embereknek a pa- radicsomban? mikép csábította el Évát a kígyó Isten parancsola- tának áthágására? mily szomorú következései lettek ezen vétek- nek? mit mondott Isten a kígyónak? .mit jelentenek a kígyóra mondott szavak? mit mondott Isten Évának? mit Ádámnak ? meghagyta-e Isten első szülőinket a paradicsomban? — milyennek tetszik eleinte a bűn? És ha elkövettetik, mit okoz? minek nevez- tetik az a bűn, melyet első szülőink a paradicsomban elkövettek?

mi által mutatta meg az Isten a bűnbe esett emberi-nem iránt való nagy jóságát és irgalmát ?

4. Káin és Abei.

(Mózes I. k. 4. r.)

Á d á m n a k két fia v o l t : K á i n és Á b e l , Káin földnúvelő ,volt, Ábel pedig juhpásztor, Káin gonosz indulatú, Ábel ellenben istenfélő vala.

E két testvér egykor áldozatot mutatott be Isten nekr hálaadásul. Káin gabonái, Ábel bárányt ál- dozott. Ábel áldozata kedves volt az Úr Istennek, mert nyájának j a v á t választá az áldozatra s azt buzgó szívvel és a Megváltóban való hittel mutatta be az Úrnak. Káin áldozata ellenben nem tetszett Istennek, mert a föld gyümölcseiből a legalábbvalót választá az áldozatra és azt minden buzgóság és bit nélkül m u t a t á be az Ú r n a k .

Ezért Káin elkezdett Ábelre haragudni, irigy- kedni, és őt gyűlölni annyira, hogy még arcza is el- sápadt és beesett. Isten inté Káint, hogy ne hara- gudjék öcscsére; de ő csak megtartá szivében a hara- got, s öescsét egykor színlett b a r á t s á g g a l kihívá a mezőre, s ott agyonütötte.

Káint ezen iszonyú bűntett után kérdezé I s t e n :

„Hol van Ábel öcséd?" Káin, mintha semmi rosszat sem tett volna, mintegy daczolván, azt feleié: „Nem tudom. Vájjon öcsémnek őrzője vagyok-e é n ? " He mi-

(6)

don ót ismét szólít á az Ű r : „Mit (.•»elekedíél:' Úcaéu vérének szava kiált hozzám a főidről." íoléb: edt ben- ne a lelkiismeret. Azonban a helyett, hogy törődött szívvel Istenhez t é r t és tőle bocsánatot kért volna, kétségbeesve fölkiáltott: „Nagyobb az én gonosz- ságom. semhogy bocsánatot érdemeljek!" É s nem találván föl sehol belső nyugalmát, szökevény gya- n á n t bujdosott a földön, és mindig attól félt, hogy

őt is valaki megüli. ;

T a n u l s á g . 1. Mi is, mint Ábel, tiszta és jám- bor szívvel s benső ájtatossággal szolgáljunk Isten- nek. 2. A haragnak, az irigységnek és a gyülölség- nek ne adjunk helyet szivünkben, mert. azok könnyen a legnagyobb gonoszságra viszik az embert. 3. Hall- gassunk lelkiismeretünk s z a v á r a : mert ez által Isten szól hozzánk. 4. Ha vétkezünk, meg ne átalkodjunk a gonoszságban, se kétségbe ne essünk, mint K á i n ; hanem töredelmes szívvel térjünk Istenhez, hogy bocsánatot nyerjünk.

* Kik voltak Ádám első fiai? nőkép tiszteié Istent e két test- vér? Kedves volt-e Istennek áldozatuk? miért volt kedves Ábelé?

miért nem Káiné? mire vitte Káint a harag és az irigység? mi történt Káinnal öcsesének meggyilkolása után? — mikép szolgál- junk az Istennek? Lelkiismeretünk által ki szól hozzánk s mit cselekedjünk, ha vétkeztünk?

5. A világ erkölcsi romlottsága.

(Mózes I. k. 4. 5. 6. r.)

Isten Ádámnak Abel helyett S z e t h nevű fiat adott. Szeth jámbor és istenes életet élt s maradé- kai is szintoly istenfélők voltak, mint Szeth maga.

Azért I s t e n f i a i n a k neveztettek. Szeth maradé- kai közöl különös dicsérettel emlékezik a Szentírás H é n o k r ó l , ki Istennel t á r s a l k o d o t t ; a z a z : Istent szüntelen szeme előtt hordozván, szent életet élt.

„Ki is, mint szent Pál mondja, hitének tekintetéből elragadtaték. hogy ne lá.-son h a l á l t ; és többé a föl- dön nem találtaték. mert elvitte öt Isten." (Zsid.

11, 5.) '

(7)

y Ama korszakban több száz évig éltek az embe- r e k ; így A d á m 930 éves volt, midőn meghalt;

S z e t h pedig 912 éves. M a t h u z a l e m legtovább, t. i. 969 esztendeig élt.

Káin maradékai szintoly romlottak voltak, mint Káin maga; azért e m b e r f i a i n a k hivattak.

Idővel mind Szeth, mind Káin maradékai nagyon elszaporodván, egymással társalkodni és összeháza- sodni kezdettek, s ezektől származtak az ó r i á s o k , kik oly sok erőszakot; követtek el a világon. Mivel pedig miaden ember hajlandó a rosszra, és az erkölcs- telen emberek barátsasra hamar megvesztegeti a jó- kat is: Szeth maradékai is elromlottak; Istennel semmit sem gondoltak: evésben, ivásban, bujaság- ban, erőszakoskodásban töltvén napjaikat.

T a n u l s á g . 1. Istent hordozzuk mi is minden- kor szemünk előtt, mint Hénok, és az Úr jelenlété- ben irtózzunk gonoszat, gondolni, annál inkább cse- lekedni. 2. Őrizkedjünk a gonosz emberek társaságá- tól; mert az minket is megront: mint megronták Káin gonosz maradékai Szeth istenfélő maradékait.

* Micsoda fiat adott Isten Ádámnak Ábel helyett? mily er- kölcsű volt Szeth és maradókai ? minek neveztettek Szeth maradékai?

kiről emlékezik a Szentírás különös dicsérettel Szeth maradékai közöl? mit mond sz. Pál Hónokról? meddig éltek ama korszakban az emberek? mily erkölesűok voltak Káin maradékai? mikép romlottak el Szeth maradékai is ? — Kit hordozzunk mi is min- denkor szemünk előtti Kell-c őrizkednünk a rossz emberek tár- sas igától, és miért?

Látván Isten az emberek gonoszságát, eltökélte magában, hogy vízözön által eltörli az embert a föld színéről, az oktalan állatokkal együtt. N o é mégis ke- gyelmet talált Istennél; mert ő a világ ama nagy

6. A vízözön.

(Mózes I. k. 6 . - 9 . r.l

romlottságában I s t e j f l i e k í ^ E n n e k

AF e

T a z i a i o í V A

Ktomási r JJ

(8)

lo

azt parancsolta Isten, hogy bárkát, azaz nagy ha- jót építsen.

Noé száz esztendeig dolgozott, a bárkán és szün- telen inté az embereket, hogy térjenek Istenhez.

Maga az épülő bárka is emlékeztető az embereket a jobbulásra. De az emberek még sem hagytak fel

gonoszságaikkal.

Minekutánna a bárka elkészült, Isten megparan- csolta Noénak, hogy feleségével, három fiával és ezek feleségeivel menjen a bárkába s vigyen be magával az állatok minden neméből is néhány párt. Azután heted napra megnyíltak az ég csatornái. Negyven nap és negyven éjjel szünet nélkül szakadt az eső;

a folyók és a tengerek kiáradtak, és annyira emel- kedett a viz, hogy a legmagasabb hegyeket is 15 könyöknyire felülhaladta. Az emberek és az oktalan állatok mind elvesztek, kivévén azokat, kik Noéval

a bárkában voltak.

Százötven nap múlva hathatós meleg szelet kül- dött Isten, és a vizek lassanhint elapadtak. Noé bár- kája Örményoi szágban egy hegyen állapodott meg.

Innen Noé negyven nap múlva egy hollót bocsátott ki a bárkából, de ez dögtestre találván, vissza nem tért. Azután egy galambot bocsátott ki, mely nyugvó helyre nem találván, visszarepült. Hét nap múlva ismét egy galambot eresztett ki, mely szintén vissza- tért, szájában egy zöldelő olajfaággál. Végre ismét egy galambot bocsátott ki Noé; de ez többé nem tért vissza.

Ekkor Noé kiszállott a bárkából, azokkal együtt, a kik vele voltak. Oltárt emelt és hálaadásul áldo- zatot mutatott be az Úrnak. Az Úr kedvesen vette Noé áldozatát és megígérte, hogy vízözön által a világot többé el vem veszti. ígéretének emlékeztető jeléül hagyá az égi szivárványt.

T a n u l s á g . Valahányszor a szivárványt látjuk, mindannyiszor jusson eszünkbe a vízözön, és a víz- özönnel az is: hogy a mily jó Isten a jámborok

(9)

iránt, oly rettenetes a gonoszok iránt. 0 sem a bűnt nem hagyja büntetlenül, sem a jámborságot jutalom nélkül.

* Látván Isten az emberek gonoszságát, mit tökélt el magá- ban? Ki nyert mégis kegyelmet Istennél? miért? mit parancsolt Isten Noénak? Hány esztendeig dolgozott Noé a bárkán? Kikkel szállt Noé a bárkába? Hány nap és hány éjjel szakadt az eső?

mily magasra nőtt a víz? H í n y nap múlva kezdtek a vizejc a p a d n i ? mikép szállott ki Noé a bárkából ? Kedvesen vett-e az Úr Noé ál-

dozatát? mi jusson eszünkbe, valahányszor a szivárványt látjuk?

7. Noé é s fiai: Szem, Kám és Jáfet.

(Mózes I. k. 9. r.)

Noé a vízözön után ismét a földet mívelé és sző- lőt is ültetett. Nem ismervén még Noé a bornak ere- jét, egykor belőle többet ivott, megrészegedett és el- aludván, dísztelenül feküdt. — Noé ezzel nem vétke- zett: mivel a bornak erejét még nem ismerte.

Kám, Noé fia, atyját ily állapotban látván, ki- gúnyolta és esetét örvendve beszélte el testvéreinek;

S z e m és J á f e t ellenben elfordult arczczal, palástot vetettek atyjokra. Midőn Noé fölébredt és megtudta, mint bántak vele fiai, Kámot megátkozta, Szemet és Jáfetet pedig megáldotta.

T a n u l s á g . 1. A szemérem és a szülők iránt való tisztelet még akkor is, midőn azok hibáznak, az ifjú- ságnak legszebb ékessége. 2. Noénak atyai áldása és átka fiain beteljesedett. Szemtől származott Isten vá- lasztott népe, s Jáfetnek is igen számos maradékai voltak; Kám maradékai ellenben Szem és Jáfet ma- radékainak szolgáltak. J a j most is azon gyermeknek, ki szülőit keseríti és megveti; boldog ellenben az, ki atyját és anyját tiszteli, s örömet szerez nekik; az ilyen gyermeket Isten áldása kíséri mindenütt.

* Mivel foglalatoskodott Noé a vízözön után? mi történt a borivás következtében? Vétkezett-: Noc részegsége által? mikép bántak Noéval fiai? Fölébredvén Noé, mit fő.i fiaival? — mi éri most is az oly gyermeket, ki szülőit megveti ; s mi éri azt, ki szülőit tiszteli?

(10)

8. A babiloni torony.

i Mózes I. h. 11. r."i

Noé maradékai idővel nagyon elszaporodván, azt mondták egymásnak : „Jertek ! építsünk magunknak várost, és oly tornyot, melynek teteje az égig érjen;

és szerezzünk magunknak nagy hírt és nevet, mielőtt a földön szétoszlanánk." És valóban hozzá is fogtak az építéshez S z é n á i ' mezején. Akkor az emberek a földön csak egy nyelvet beszéltek. De Isten e kevély szándékuk miatt úgy megzavarta nyelvöket, hogy egymást nem érthették. Mi miatt félbe kellett hagy- niok az építést, és elszéledtek a földön.

T a n u l s á g . Hasztalan az ember iparkodása, lia nem járul hozzá Isten áldása. Kábaság Isten nélkül, csupa kevélységből és dicsvágyból, valamit kezdeni;

mert Isten a kevélyeket megalázza.

* Mit tettek Noé maradékai, hogy magoknak nagy hírt sze- rezzenek? Hol kezdték építeni azt a magas tornyot? miért kel- lett félben hagyniok az építést? — mikor hasznos az emberek iparkodása?

II. ÁBRAHÁM, IZSÁK ÉS JÁKOB PÁTRIÁRKÁK.

9. Isten meghívja Ábrahámot.

(Mózes 1. k 4-2. 1·.)

Minél jobban elszaporodtak az emberek a vízözön után, annál jobban megfeledkeztek ismét az igaz Is- tenről és ígéreteiről, s többnyire kőből, fából faragott mindeuféle bálványokat, oktalan állatokat és a csil- lagokat, szóval a teremtményeket imádták a teremtő Isten gyanánt.

De mégis élt akkor egy istenfélő férfiú, kinek neve Ábrahám vala. Ezt választá ki különösen magá- nak az Isten, hogy általa és nemzetsége által az igaz Isten ismeretét, és az ísért Megváltóbani hitet az emberek közt föntartsa és terjeszsze.

(11)

Káldeában, hol Ábrahám lakott, a bálványozás szintén már nagyon elhatalmazott. Azért parancsolá neki az Úr, hogy Káldeából menjen Kánaánba lakni:

megígérvén neki, hogy nagy nemzetre teszi, és hogy ő b e n n e á l d a t n a k m e g a f ö l d n e k m i n d e n n e m z e t s é g e i .

Ábrahám megértvén az Úr akaratát, azonnal egész házi népével Kánaánba költözött; hol megjelen- vén neki az Úr, megígérte, hogy e földet maradékai- nak fogja adni. Es Ábrahám hálaadásból oltárokat emelt az Istennek.

T a n u l s á g . Csodáljuk és áldjuk a szeretettel- jes és bölcs isteni gondviselést, mely a bálványozás- nak közepette az igaz Isten ismeretét, és az ígért Meg- váltóban való hitet, Ábrahám és nemzetisége által az emberek közt fentartotta.

* A vízözön után ismot mit imádtuk az emberek Isten,gya- nánt? Ki volt Ábrahám? Miért választó maginak Isten, Ábra- hámot? mit .parancsolt Isten Ábrahámnak? mit ígért az Ur Áb- rahámnak? Átköltözött-e Ábrahám Kánaánba? megérkezvén ott, hálaadásból mit tett? miért áldjuk Ábrahám törtenetében legin- kább az isteni gondviselést?

10. Ábrahám és Lóth.

(Mózes I. k. 13. 14. r.)

Ábrahám és unokaöcscse Lóth egy ideig együtt laktak, de minthogy mindkettőjüknek nagy gúlyáik és nyájaik voltak, s a határ melyen laktak, szűk lett:

pásztoraik közt a legelők miatt versengés támadt. Ez Ábrahámnak fájt; mert szerette a békességet. Azért mondá Lóthuak; „Hogy ne Egyen viszálykodás köz- tünk és pásztoraink közt, kérlek: váljunk el egymás- tól." Lóth hajlott bátyja szavára, s Jordánnak kies tájékát választván, Szodoma városába ment lakni.

De Lóth Szodoma városában nem sokáig élhetett békességben; mert négy szomszéd király megtámadta Szodoma királyát, azt legyőzte, városát kirabolta, és

(12)

14

Lótliot a többi lakosokkal együtt fogságba vitte. Meg- hallván ezt Ábrahám, azonnal fegyveres népével az ellenség után sietett, Isten segedelmével megverte, és Lótliot a többi néppel együtt a fogságból kisza- badította. Szodoma királya háladatosságból az egész zsákmányt Ábrahámnak akarta engedni; de Ábra- hám nemeslelkíileg ezt el nem fogadta.

Midón Ábrahám az ütközetből hazatért, M e l c li i- z e d e k Szálem, azaz: Jeruzsálem királya ment ele- jébe; ki egyszersmint. az igaz Istennek papja lévén, kenyeret és,bort hozott elé és áldozatot mutatott be Is- tennek, és Ábrahámot megáldá. Ábrahám pedig min- denből tizedet adott neki, hogy megmutassa, miként ö győzedelmet nem saját vitézségének, hanem Is- tennek köszöni.

, T a n u 1 s á g. 1. Szeressük a házi békességet, mint Ábrahám: készen levén érette attól megválni, mi ne- künk különben igen kedves volna. 2. Segítsük ember- társunkat, ha veszélyben és nyomorúságban látjuk, minden haszonlesés nélkül. A jó lelkiismeret és Isten tetszése legyen legkedvesebb jutalmunk. 3. Tiszteljük mint Ábrahám az Úr áldozó papjait, és Isten dicsőíté- sére vagyonúnkból szívesen áldozzunk. 4. Melchizedek a mennyei Jeruzsálem királyának, az új-szövetségi örök főpapnak, — az Úr Jézus Krisztusnak volt előképe; ki az utolsó vacsorán a kenyérben és borban egy új áldo- zatot szerzett, tudniillik a s z e n t m i s e á l d o z a t o t ; és a kiről már Dávid lélekben monda: hogy ő p a p m i n d ö r ö k k é M e l c h i z e d e k r e n d j e s z e r i n t .

* Mi kép támadt Ábrahám és Lóth pásztorai közt versen- gés? mire kérte azért Ábrahám Lóthot? Hova ment Lóth lakniV iiiily szerencsétlenség érte Lóthot Szodomában ? mikép s-abadítá ki Ábrahám Ló hot a fogságból? Ki ment Ábrahám elejébe,,midőn az ütközetből, hazatért? mit áldozott föl Melchizedek az Ú r n a k ? miért adott Ábrahám Melehizedeknek mindenből tizedet? — mit tanulunk Ábrahám és Lóth történetéből: 1-ör, 2-or, 3-or ? Kinek előképe volt Melchizedek? mily áldozatnak előképe volt az ő ál- dozata ?

(13)

fii. Istennek Ábrahám iránt való nagy kegyessége.

(Mózes I. k. l ó . 17. 18. r.)

Isten egykor így szólott Ábrahámhoz : „Ne félj!

én vagyok a te oltalmad és fölötte nagy jutalmad."

Ábrahám azt feleié : „Uram, Istenem, mit adsz énne- kem ? íme, én magzat nélkül halok meg! Az Úr kive- zeté őt, és monda neki: „Tekints az égre, s ha lehet, számláld meg a csillagokat. Ennyi lészen a te ma- radékod." Ábrahám hitt és ez érdemül tulajdonítta- tott neki. ,

Midőn 99, esztendős volt Ábrahám, ismét megje- lent neki az Úr, és így szólott, hozzá: „Én vagyok a mindenható Isten; j á r j előtlem és légy tökéletes."

Ábrahám arczra borult. Es az Ur szövetséget kötött Ábrahámmal; melynél fogva az Úr, maga oltalmát és Kánaán földének birtokát ígéré Ábrahámnak és maradékainak. Ábrahámtól pedig és maradékaitól hű szolgálatot és engedelmességet kívánt. E szövetség jeléül pedig Isten a köriilmetéltetést parancsolá. Azt is mondta az Úr Ábrahámnak, hogy Sára feleségé- től fia fog születni, kinek neve leend I z s á k .

Az Úr később ismét, megjelent Ábrahámnak. Mi- dőn tudniillik egykor Ábrahám sátora előtt egy fá- nak árnyékában ült, látott három idegen vándort közelíteni. Ábrahám eléjökbe sietett, s behíván őket magához, napkeleti szokás szerint megmosá lábaikat, és megvendégelő őket. Ezen vándorok képében maga az Úr jelent meg,, két angyallal. Etel után megjö- veudölé az Úr Ábrahámnak, hogy egy esztendő múlva Sára feleségétől fia születik.

T a n u l s á g . Mily kegyes volt Isten Ábrahám iránt! Azért, mert Ábrahám eltelve élő hittel, tökéle- tes életet élt. Higyünk mi is az Istenben és az ő szent Fiában, Jézus Krisztusban, s legyünk tökéletes éle- tűek: úgy az TJr nekünk is oltalmunk leend és ju- talmunk.

, * Mikép s/ólott egykor a/, Ur Ábrahámhoz? Mit ígért az Űr Ábrahámnak'-. Hitt-e Ábrahám az Urnák? Mikép szólott ismét

(14)

380

a/. 1> .Unriliáiiili·!/ M V s z M i l"s k»rita;!iv Mily kötött :n Ur Al'i iii:!ii mii V Mikt-p tóga illa Atraliám a v h n l c i o st'f —

Miért volt oly Koilres Ahi-utaiui Isten előtt? Ilogyon le»/, IIHK ¡ok is a/. Lr oltalmunk?

12. Szodoma végveszélye.

(Mózes J. k. 18. es. J'J. r.)

A Víiiidui· angyalok Szodoma felé mentek. Ábra- hám kísérie őket. Útközben kijelenté, az Úr Ábra- hámnak, hogy Szodomátaz egész környékkel, nagy vétkei miatt el fogja veszteni. Ábrahám könyörgött az Úrnak, hogy kegyelmezzen meg azon városnak: ha abban ötven, vagy csak negyven is, és így a számmal mindig alábbszálván, bár ha csak tíz igaz találtatnék is. Az Úr megígérte, hogy megkegyelmez Szodoma vá- rosának. ha benne tíz igaz találtatik. Ekkor az Úr el- tűnt. Ábrahám pedig haza tért. — De fájdalom! azon városban még csak tíz igaz sem találtatott.

A két angyal vándorok képében, estve fölé Szo- doma városba érkezett. Lóth épen a város kapujában ült. Behívá őket hajlékába és megvendégelte. Az an- gyalok kinyilatkoztatták Lóthnak, hogy Isten ezen várost az egész környékkel együtt nagy bűneiért el fogja pusztítani, inték őt, hogy övéivel együtt siessen ki a városból, erősen meghagyván nekik, hogy vissza ne tekintsenek, hogy a veszély őket is el ne érje. S Isten legottan kénköves tüzes esőt bocsátott Szodoma és Gomorra városokra s azokat az egész környékkel s lakosaival együtt, fenekestül felforgatta. ·— S így az egész környék dögleletes tóvá változott·, mely sós vize miatt most is S ó s - t e n g e r n e k , mivel benne semmi meg nem élhet·, H o l t - t e n g e r n e k is neveztetik.

Lótli felesége azonban az angyalok intése ellen visszatekintett; azért a veszedelemtől szintén meg- lepetett, és sóoszloppá változott.

T a n u l s á g . 1. Mily jószívű volt Ábrahám! 0 Szodomáért könyörgött. Könyörögjünk mi is Istennek embertársainkért és rajtuk tehetségünk szerint segít- sünk. 2. íme, mily keményen bünteti Isten a megátalko-

(15)

If dott bűnösöket, és mint oltalmazza az Istenfélőket!

3. Ne legyünk kíváncsiak bárha csak látni is azt, a mi tilalmas, mint Lóth felesége cselekedett: mert a rosszat még nézni is veszedelmes.

* Mikép könyörgött Ábrahám az TJrnak Szodoma városáért?

mikép fogadta Lóth Szodomában a vándor angyalokat? mit jelentet- tek ki az angyalok Lóthnak? Es mire intették? mily veszély érte Szo- doma városát? mivé változott azon hely, a liol Szodoma áliott? mi- csoda veszély érte Lóth feleségét? Es miért? mit tanulunk ezekből?

13. Izsák feláldozása.

(Mó/.es I. k. 22. r.)

Isten próbára akarván tenni hű szolgájának Áb- rahámnak hitét és engedelmességét, parancsolá neki, hogy Mória hegyén áldozza, föl neki fiár, Izsákot-

Bármily súlyos volt is Ábrahámra nézve az Úr- nak ezen parancsolatja: még sem rendűit meg hite és engedelmessége. Maga mellé vette - fiát s fölment Mória hegyére: Izsák maga vitte az áldozalfát a hegyre, Ábrahám pedig egyik kezében a tüzet, má- sikban a kardot. Följutván a hegyre, Ábrahám oltárt emelt és rá telte fiát, Izsák, mint ártatlan bárány, ellen nem szegült, Ábrahám már emelte kardját a végső csapásra, midőn egyszerre az Úr angyala Áb- rahámra kiáltott, hogy kímélje meg fiát. És mondá az Úr Ábrahámnak: „Enmagamra esküszöm, mivel- hogy ezt cselekedted és egyetlen egy fiadnak sem kedvezel én miattam, megáldhik téged, és megsoka- sítom maradékodat, mint az ég csillagait. Sőt a te m a r a d é k o d b a n m e g á l d a t n a k a f ö l d n e k m i n d e n n e m z e t s é g e i ! " Azaz: a te nemzetsé- gedből fog származni a Megváltó, az emberi-nem bol- dogítója.

Ábrahám ezután fia helyett egy kosi áldozott föl az Úrnak, mely ott közel, szarvaival egy tövis- bokorba volt, fönnakadva.

T a n u l s á g . 1. Nyugodjunk meg mi is minden- kor Isten akaratján; meg lévén róla győződve, hogy a mit Isten rendel és parancsol, az mindenkor jó és

Nagy-Biblia. 2

(16)

üdvös. 2. Vigyük uii is áldozatul Istennek azt. a mi nekünk legkedvesebb. — szívünket, mindenünket a mink csak van. 3. Izsák itt előképe volt a Világ- megváltónak. ki engedelmességéből a keresztfát vál- lain vitte ki a Kálvária hegyére, hogy azon magát érettünk föláldozza.

* Mikép próbálta meg isten Ábrahám hitét és engedelmes- ségét V mikép viselte magát IzsákV mezengedte-e isten, hogy Ábra- hám föláldozza fiát, és mit mondott Ábrahámnak? mit jelentenek azon szavak: „A te maradékodban megáldatnak a földnek minden nemzetségei.",Mit áldozott föl azután Ábrahám fia helyett? — mit tanulunk itt Ábrahámtól ? Kinek élőképe volt Izsák ?

14. Izsák házassága.

(Mózes 1. k. 22. r.)

Ábrahám már igen elöregedett, s csak az vala fő- gondja, hogy Izsák fiának nem Kánaán, hanem atyja házának leányai közöl szerezzen egy jámbor, istenfélő feleséget. E végre elküldé bű szolgáját E l i e z e r t , kincsekkel megrakott tíz tevével Mezopotámiába.

Eliezer elment; és midőn Háráu városa mellett alkonyatkor, mely időtájban kiszoktak a leányok jönni vizet meríteni, egy kúthoz ért, megnyugodott és imádkozott: hogy azon leány legyen Izsák fele- sége, ki az ő kérésére nemcsak neki fog inni adni, hanem még tevéit is megitatja. '

Alig végzé Eliezer imádságát, jött Rebeka. Bá- thuelnek, Ábrahám atyafiának leánya; ki Eliezer ké- résére. nemcsak neki merített vizet, hanem tevéit is megitatta. Miért a hű szolga arany függőkkel és karpereczekkel ajándékozá meg a jószívű leányt·.

Rebeka pedig azonnal haza sietett, és megjelenté anyjának mindazokat, a mik vele történtek.

Lábán, Rebeka testvére hallván húga beszédét, legottan kisietett Eliezerhez, és behívá őt házukba, hol igen barátságosan fogadtatott. De Eliezer mind- addig semmit sem akart enni, míg el nem beszélé jövetelének okát, és meg nem tudá: oda adják-e Re- bekát Izsáknak feleségül.

Erre Báthuel és Lábán azt mondták: „E dolog

(17)

Istentől van; az ellen, ami neki tetszik, semmit sem szólhatunk." És oda adták neki Rebekát. Ekkor a jó szolga leborulván, hálákat adott Istennek, hogy ura kívánságát, teljesítő: s gazdagon megajándékozta Rebekát, s az egész háznépet. Másnap megáldák Re- bekát szülői és atyafiai, s elment Eliezerrel és Ion Izsák feleségévé.

Ábrahám 175 éves korában halt meg és az ő n é p é h e z g y ű j t e t e k . Izsák eltemeté őt Sára fele- sége mellé.

T a n u l s á g . 1°. Isten tudta és akarata nélkül semmi sem történik. 0 a legkisebb körülményeket is úgy intézi, hogy azok üdvünkre szolgáljanak. 2. Szol- gáljon Eliezer példányul minden cselédnek, mint kell gazdájának valódi javát keresnie s ahhoz híven ra- gaszkodnia. 3. Ábrahámról mondatik: hogy az ő né- p é h e z g y ű j t e t e k ; azaz: Ábrahám lelke átköl- tözött azon helyre — a l i m b u s b a , — hol az ó-tes- tamentomi igazak lelkei tartattak, míg Jézus az ő kereszthalála által nekik az eget megnyitotta.

* Mi volt Ábrahámnak öregségében egyik fő gondja? miért imádkozott Eliezer Hárán városa mellett egy kútnál ? micsoda leány cselekedett Eliezer kívánsága szerint? meddig nem akart Eliezer Eebeka szülőinél semmit sem enni ? mit cselekedett a szolga, lát- ván, liogy sikerrel j á r t el, megbízásában ? mit tanulunk ebből 1-ör, 2-or? Hová költözött el Ábrahám lelke?

15. Izsák és fiai: Ézsau és Jákob.

(.Mózes I. k. 2ö. 27. r.)

Izsáknak két fia volt: Ézsau és Jákob. Ézsau szőrös testű és szilaj természetű volt, Jákob ellenben szelíd és csendes. Ezsau a vadászatot ,és földmíve- lést, Jákob a pásztori életet szerette. Ézsau és Já- kob ikrek voltak. , · •

Midőn egykor Ézsau nagy éhesen a mezőről hazajött, és öcscse előtt egy tál lencsét látott, any- nyira megkívánta·, hogy érette oda ígérte Jákobnak első sziilötti jogát: meg nem gondolván, mit tesz.

Isten megáldá Izsákot; ki midőn éhség támadt 2*

(18)

¿u

az országban, Gerarába költözött. Itt megjelent neki az Úr és moudá neki: „Éu veled leszek, én megál- dalak téged: megsokasítom maradékodat, mint az ég csillagait, é s a t e m a g z a t o d b a n á l d a t n a k meg a földnek m i n d e n n e m z e t s é g e i . " Izsák beveté a földet, mely százszorosan fizetett neki, igen meg- gazdagodott.

Izsák igen nagyon elöregedvén, azt gondolta, hogy nem sokára meg fog halni. Elküldő tehát Ézsaut vadászni, parancsolván neki, hogv a vadat szokása szerint készítse el, és hozza be neki eledelül; ő majd akkor ráadja utolsó atyai áldását. Ézsau elment. Ezt hallván Rebeka, rábeszélte Jákobot, hogy előzze meg Ézsaut., Jákob ráállott. Rebeka tebát hamar leölt egy pár nevendék kecskét, s azt mint a vadhúst szo- kás elkészítő; bőrével pedig Jákob nyakát és kezeit betakarván, beküldő őt az étellel Izsákhoz. Izsák mái- nem látott, kérdezé ,tehát Jákobot, hogy ki volna?

Jákob azt feleié: Ézsau vagyok. Ekkor magához szólítá őt Izsák; és megtapogatá és monda: „A szó ugyan Jákob szava, de a kezek Ézsau kezei." Erre Izsák evett és evés után Jákobra adá atyai áldását.

Alig ment e! Jákob atyjától, megérkezett Ézsau a vadhús étellel; és megtudván, hogy Jákob kapta meg az atyai áldást, annyira megharagudott, hogy öcscsét halálra keresé.

T a n u l s á g . 1. Mily nagy s z e r e n c s é t l e n - s é g volt Jákobban az, hogy éhező testvérének csak a legnagyobb áldozat árán volt kész egy kevés főtt lencsét adni: mert az elsőszülötti joggal az^ örökség két része, és sok más előny vala összekötve: Ézsauban pedig mily k ö n n y e l m ű s é g , hogy egy tál főtt len- cséért odaadta elsőszülött! jogát! Mind az egyiktől, mind a másiktól szorgalmatosan őrizkedjünk: mert

sok rosszra visznek; mindig több fájdalmat és kese- rűséget vonva magok után. 2. Minthogy Rebekának az Isten kinyilatkoztatta, hogy ifjabbik fia, Jákob lesz Ézsaunak ura: Rebeka meg akará akadályoztatni, ne-

(19)

hogy Izsák valamit az Úr akaratja ellen tegyen; de hibázott Jákobbal együtt, midőn czéljok eléi-ésére csa- lárdságot használtak. A miért is sok keserűséget és fájdalmat kelle tapasztalniok. — Óvakodjunk még a jó szándékot is erkölcstelen eszközök által hajtani

végre. Kerüljük a hamisságot és mindenkor igaz úton járjunk. ,

* Kik voltak Izsák fiai? milyen volt Ézsau; milyen J á k o b ? mikép vesztette el Ézsau elsősziilötti jogát? micsoda ígéretet tett Izsáknak I s t e n ? mikép jutott Jákob az atyai áldáshoz mit csele- kedett Ézsau midőn megtudó, hogy Jákob kapta meg az atyai áldást? — mit tanulunk ezekből 1-ör, és 2-or?

16. Jákob viszontagságai.

(Mózes I. k. 28. 29. 30. r.)

Megtudván Rebeka, hogy Ézsau öescsét meg- akarja ölni. Jákobot Lábán nevű bátyjához kúldé H á r á n városába; hogy ott maradjon, míg Ézsau haragja lecsillapodik. Jákob elment. Jákob istenfélő lévén, nagyon fájlalta, hogy hibája által Istent, jó atyját és bátyját megbántotta; törődött szívvel foly- tatta útját és békével tűrte szenvedéseit. Isteu látta szívét és megvígasztalá. Ugyanis útjában ráesteled- vén az idő, kénytelen volt, a mezőn meghálni. Feje alá vánkos gyanánt követ tett. Álmában egy létrát látott, mely a földről egészen az égbe nyúlt, s me- lyen az angyalok föl s alá jártak; felső végénél maga az Úr is látható lévén: ki Jákobhoz szólván, megígérte neki, hogy a földet, melyen nyugszik, neki és maradékainak adja, hogy nemzetségét nagyon megszaporítja, s h o g y m a r a d é k á b a n m e g á l - d a t n a k a f ö l d n e k m i n d e n n e m z e t s é g e i . Fölébredvén Jákob, azon kőből, mely feje alatt volt, emléket állított és olajat öntött rá.

Jákob folytatta útját Háránba, Hárán előtt egy kútnál találkozott Lábán leányával Racbellel, ki atyja juhait legeltető. Jákob megitatá juhait és tud- tára adá, hogy ő Rebekának, Lábán húgának fia.

Ráchel ezt legottan híiiil vitte atyjának, ki Jákobot igen szívesen fogadta.

(20)

Jákob ¡lét évre Lábáu .szolgálatába szegődött Eácind leányáért; azonban bét év eltelvén, Lábán nem. Ráchelt, hanem másik leányát, a fájós szemű Liát adta neki feleségül. Ráchelért pedig Jákobnak még hét esztendeig kellett szolgálni; — azon felül a nyájnak egy részéért más hat. esztendeig.

Jákob szolgálatának ideje alatt Lábán nagyon meggazdagodott; de Jákobot is megáklá Isten sok nyájjal és cseléddel.

T a n n 1 s á g. Fölöttünk is mindenütt Istennek mindent látó szeme őrködik, és az ő szent angyalai, ámbár láthatlanúl, védelmünkre mindenkor készen állnak. Járjunk azért mindenütt, isteni félelemben.

* Hová küldötte Eebeka Jákobot Kzsau haragja elöl? mi 'örtéat Jákobbal útjában? mit ígért Jákobnak az Úr? hol és n ő - kép ismertette meg magát Jákob Ráehcllel, Lábán leányával ? hány esztendeig szolgált Jákob LábánnálV — Orködik-e fölöttünk Istennek mindent látó szeme?

17. Jákob visszatér atyja házába.

(Mózes 1. k. 31. 32. 33. r.)

Húsz esztendő letelte után, Jákob egész házi népévei és nyájaival visszaindult atyjához.

Megtudván Jákob, hogy Ézsau fegyveres néppel jön elejébe, nagyon megijedt. Mindenekelőtt Istenhez folyamodott. Azután, hogy Ézsaut megengesztelje, követeket küldött előre hozzá mindenféle ajándékok- kal. Éjjel megjelent neki egy angyal; és Jákob küz- dött vele, és mondá neki: „El nem eresztelek, míg meg nem áldasz. Akkor mondá az angyal: Ezentúl nem Jákob lészen a te neved, I z r a e l ; " mi annyit tesz, mint I s t e n n e l k ü z d ő . Azért maradékai is I z r a e l i t á k , avagy I z r a e l n é p é n e k nevez-

tetnek. __

Reggel folytatá Jákob útját. És midőn már kö- zel volt Ézsauhoz, hétszer hajtotta meg magát előtte.

Erre Ézsau Jákob nyakába borult és sírt. Jákob azután bemutatta Ézsaunak feleségét és gyerme- keit : kik szintén meghajták magukat előtte. —

(21)

Ézsau semmikép sem akarta elfogadni Jákob aján- dékait. Csak többszöri kéréssel bírhatta őt rá Já- kob, hogy ajándékait meg uem vetette.

T a n u l s á g . 1. Ha szorongattatunk, mindenek előtt, mint Jákob, Istenhez folyamodjunk segítségért, és mintegy küzdjünk vele buzgó imádságunkban a meghallgatásért·. 2. Mily szép, ha az egymásra ne- heztelő atyafiak kibékülnek.

* Hány esztendő eltelte után indult vissza Jákob atyjához ? mit tett Jákob, midőn megtudd, hogy Ezsau jön eleibe fegyveres néppel? mit tett Jákob az angyallal? mire változlatta az angyal Jákob nevét? mit jelent ezen szó izrael ? mikép békült ki Ezsau Jákobbal? — mit tanulunk ezekből?

- III JÓZSEF.

18. Józsefet bátyjai eladják, (Mózes 1. k. 35. 37. r.)

•Jákobnak tízenkét fia volt: R a b é n , S i m e o n , L é v i , J ú d a , I s s a c h á r , Z a b u Ion, D á n , Nef- t a l i , G á d , A s e r , J ó z s e f , és B e n j á m i n . — Ezek valának Izrael népének ősatyái.

Jákob fiai közt legjobb volt J ó z s e f . Bátyjai egykor valami csínt tettek. József nemcsak velők nem tartott, hanem a dolgot atyjának el is beszélte:

hogy attól őket ezentul eltiltsa. Atyja azért őt igen szerette, és szebb ruhát is csináltatott neki: bátyjai pedig irigykedtek rá, és gyűlölték őt.

József egykor azt álmodta, hogy testvéreivel kévéket kötött a szántóföldeken, és hogy az ő kévéi fölemelkedtek és állottak; testvéreié pedig az övéi előtt hajtogatták magukat. Máskor ismét azt álmod- ta, hogy őt a nap, hold és tizenegy csillag imádta, József ezen álmait bátyjainak elbeszélte. Ezek miatt még jobban kezdettek rá haragudni és őt gyűlölni.

Midőn József bátyjai nyájaikat Sichemben legel- tetek, elküldő Jákob Józsefet, hogy nézze meg őket.

Midőn őt távolról jönni látták, összebeszéltek, hogy

(22)

megölik. D e R u b e n , a legidősebb kőztök, kóré őket.

hogy ne ontsák vérét, hanem vessék inkább az ott közel levő száraz kútba. Ruben őt abból titkon ki akará szabadítani. Mihelyt tehát József hozzájok érkezett, tüstént megfosztották ruháitól és bevetették a száraz kútba. Azután hideg vérrel leültek és ettek.

Azalatt izmaelita kereskedők jöttek arra. Júda ta- nácsára ezeknek adták el Józsefet húsz ezüst pén- zen. Ruben épen akkor nem volt jelen; ki midőn

visszatért, és Józsefet a kútban nem találta, meg- szaggatá ruháját és siránkozott. Ennekutánna leöl- tek egy kecskét, és József ruháját ennek vérébe mártván, azt atyjoknak azou hírrel küldék el, hogy Józsefet egy vadállat megölte. Jákob széthasogatta öltönyét, szőrköntösbe öltözködött, és szeretett fiát vígasztalliatlanúl siratta.

T a n u l s á g . íme mily iszonyú bűntettekre viszi az embert az irigység és a gyűlölet! Ezen gonosz indulatok József bátyjait egész a testvérgyilkosságig vitték: melyet habár tettleg nem követtek is el, de

szívok még is annyira megfásult, hogy sem ártatlan öcscsük sírása és könyörgése, sem jó atyjoknak elő- relátott kesei'vei nem valának képesek őket könyö- rületességre bírni.

* Hány fia volt JákobnakV kik valának azok? Ki volt Jákob fiai közt a legjobb? mit álmodott József? mit akartak Józseffel tenni bátyjai ? mire kérte Ruben testvéreit és mit tanácsolt nekik? Kinek adták el Józsefet bátyjai? mennyi pénzen? mikép tudósították Jó- zsef bátyjai öescsiik eltűntéről atyjokat? — mit tanulunk ezekből?

19. József Putifár házában.

(Mózes 1. k. 39. r.)

Az izmaelita kereskedők Józsefet; elvitték Egyiptusba, hol eladták P u t i f á i n a k , a király egyik főtisztjének.

Józsefnek Putifárnál eleinte igen jó dolga volt, mert Putifár, hogy igazán és híven szolgál neki. és hogy minden munkáján Isten áldása van, nagyon megszerette, és egész háza kormányzását rábízta.

(23)

zo . De nem sokáig tartott Józsefnek eme boldog sorsa. Putifár felesége tudniillik Józsefet bűnre akarta csábítani, de József azt mondta: „Hogyan cselekedhetnem ezt a nagy gonoszt; vétkezném Isten ellen ?" És öltönyét, melyet az asszony megragadott, kezeiben hagyván, elfutott. Az asszony vétkes kíván- ságának nem teljesítése miatt, bosszúra gerjedvén, bevádolta Józsefet férjénél, mintha József akarta volna őt elcsábítani. Putifár hitt feleségének, és Józsefet tömlöczbe vetette.

T a n u l s á g . 1. Tiszta erkölcs az ifjúságnak legnagyobb kincse. Legyünk mi is készek, érette minden földi örömet és hasznot odaadni, sőt ha szükséges, tömlöczbe is menni. 2. Soha se felejtkez- zünk meg róla, hogy az Isten mindent tud és l á t : és mondjuk mi is Józseffel, midőn bűnre kísértetünk :

„Hogyan cselekedhetnem ezt a nagy gonoszt: vét- kezném Isten ellen ?"

* Hova vitték Józsefet az izmaelita kereskedők és kinek ad- ták el? milyen dolga volt Józsefnek Putífárnál eleinte? miért volt jó dolga V mit mondott és cselekedett József, midőn Putifár fele- sége őt bűnre akarta csábítani ? mit tett bosszújában P u t i f á r felesége? — mi az ifjúság legdrágább kincse? mit mondjunk

midőn bűnre kísértetünk? · 20. József a tömlöczben.

(Mózses I. k. 39. 40.)

József ártatlanságának: érzetében békével szen- vedte a tömlöczöztetést. 0 Istenre bízta sorsát; ki oly kedvessé tette őt a tömlöcztartó előtt, hogy ez a többi fogoly fölötti őrködést is rábízta.

Nem sokára ugyanazon tömlöczbe, a hol József vala, zártak két királyi tisztviselőt is, tudniillik: a f ő p o h á r n o k o t és a f ő s ü t ő m e s t e r t ; kik szin- tén József fölvígyázása alá bízattak.

József egy reggei bemenvén hozzájok, igen szo- morúaknak találta őket. Kérdé tehát őket, mi volna szomorúságuknak oka. Ok azt felelték, hogy igen különös álmaik voltak; és hogy nincs, a ki nekik

(24)

azokat, megmagyarázza. „Hát nem Istentől jön-e, mondá József, az álom magyarázása V Beszéljétek el

nekem az álmot.-1 ,

Erre a főpohárnok mondá: „Láttam álmaiéiban egy szőllőtöt,, és rajta három vesszőt, melyek bim- bóztak, virágoztak, és végre érett gerezdeket ter- mettek; ezeknek nedvét kifacsartam a király poha- rába s odanyújtottam neki." József erre azt mondta:

„A három szőllővessző három napot jelent: melyek után a király téged ismét viszahelyez előbbi hiva- talodba, s te ismét italt fogsz Dyujtani a királynak.

Emlékezzél meg rólam, ha jól leszen dolgod; és tégy Fáraónak említést: hogy szabadítson ki ezen tömlöczből; mivel én ártatlan zárattam ide."

Látván a fősütőmester, hogy, a magyarázat jól ütött ki, mondá Józsefnek: „Én álmamban feje- men három lisztes kosarat vittem, a legfelsőbbiken mindenféle sütemények voltak a király számára s ebből a madarak ettek." József ezt így magyarázta:

„A három kosár három napot jelent, melyek után a király téged fölakasztat, és a madarak eszik majd testedet."

Három nap múlva a főpohárnok csakugyan visz- szatétetett előbbi hivatalába; a fősütőmester pedig fölakasztatott. De a főpohárnoknak jól lévén dolga, Józsefről egészen megfeledkezett.

T a n u l s á g . 1. Érjen minket bármily szenvedés, az Űr ösvényéről ne távozzunk; ő oltalmunk leend akármily Ínségben, mint vala Józsefé a tömlöczben.

2. Az álmák rendesen az emberi képzelődő tehetség- nek szüleményei; azért nagy tévelygés volna, azok- nak különös jelentőséget tulajdonítani. Néha azonban az álmák Istennek rendkívüli sugallásai: és ez eset- ben valamint az álom, úgy annak helyes magyará- zata is, mint József mondá, csak Istentől jöhet.

* Mikép viselte magát József a tömlöczben? Kik jutottak nem sokára azon tömlöezjbe, melyben József volt ? mit álmodott a főpohárnokV mit

n> sütőmester i mit mondott József általában az álmák magyarázására nézve? mikép fejtette meg József álmai-

(25)

27

katv, Beteljesedteb-e .József jövendölései? — Szabad-e eltávozni az LT ösvényéről a szenvedésekben? mit kell megjegyeznünk az álmák megfejtéséről? / \ ' .

O T

' 21. íózséf fölmagasztaltatása.

(Mózes 1. k. 41. r.) .

Két esztendő múlva Fáraónak is voltak álmai, Látott tudniillik álmában bét kövér tehenet följönni a Nílus vizéből: utánok pedig hét soványát, melyek a hét kövéret felfalták. Erre felébredt a király.

Ismét elaludván, látott álmában hét teljes búzaka- lászt egy szárból felnőni; ezekután pedig hét üres kalászt, melyek amazokat megemésztették.

A király összehívatta bölcseit de senkisem tudta álmait megfejteni. Ekkor emlékezők meg Józsefről a főpohárnok és elbeszélé a királynak, miként fejté meg József az ő és a fősütőmester álmát a tömlöczben.

József azonnal a király elébe hívatott, és Isten segítségével így fejtette meg a király álmait: „A hét kövér telién és hét kövér búzakalász, hét bő esztendőt jelent; melyek után hét terméketlen esz- tendő fog következni." Azért tanácsolá is a király- nak, hogy a hét bő esztendőben a fölösleges gabo- nát, a hét sovány esztendőre magtárakba gyűjtesse.

A király erre Józsefet nem csak a tömlöczből szabadítá ki, hanem országában maga után első sze- mélylyé is tette. Tulajdon gyűrűjét adta József ujjára, bibor ruhába öltöztette, arany lánczot függesztett nyakába, királyi szekerén körülhordoztatta és alatt- valói által úgy tiszteltette, mint Egyiptus kormány-

zóját.

T a n u l s á g . Csodálatosan vezérli övéit az Isten, és nem csak a gonoszok szándékát hiúsítja meg. hanem azt még saját bölcs és szeretetteljes végzéseinek végrehajtására föl 16 használja. íme József eladatott, tömlöczbé vettetett: s épen az által lett sok ember- nek, saját atyjának és testvéreinek is szabadítójává.

Azért: „bízd Istenre ügyedet s benne remélj : ami neked hasznos, ő véghez viendi." (Zsolt. 6, 5.)

(26)

Zn

·-- Két e.s/.-n;. i" mü va mit álmulott Fáraó V megtudták-e Iwlcsei álmait lej'etiiV Ki tette, a királyt figyelmessé Józsefre?

mikéi> fejtette meg József a király álmait? mit tanácsolt József a királynak? miktp tiszteié meg a király Józsefet? mit tanulunk ezekből ?

22. József és testvérei.

(Mózses 1. k. 42. 45. r.)

A hét lő esztendő csakugyan eljött, és József magtárakba gyűjtötte a fölösleges gabonát. De elér- kezett a hét terméketlen esztendő is, és az éhség mindegyre növekedett; úgy. hogy még a szomszéd tartományokból is Józsefhez jöttek gabonát venni.

Végre Kánaánban is éhség lett: és Jákob kénytelen volt fiait Egyiptusba küldeni gabonát vásárolni.

Jákob fiai Egyiptusba érkezvén, megjelentek József előtt és leborultak előtte, nem ismertek rá.

De József megismerte őket s eszébe jutottak ifjú- ságának álmai. 0 mindazonáltal magát meg nem ismertette s kémeknek lenni mondván őket, mint ilyeneket fogságba tétette.

Harmadnap múlva kieresztő őket József a töm- löczböl; s megtöltő zsákjaikat gabonával; kinek- kinek zsákjába a pénzt is visszatétetvén, melyet a gabonáért hoztak; és haza bocsátá őket. Egyedül Simeont tartóztatta le magánál mindaddig, valamíg B e n j á m i n öcscsüket is el nem hozzák.

Haza érkezvén Jákob fiai, elbeszélték atyjoknak, mi velők Egyiptusban történt; de Jákob kijelenté, hogy Benjámin fiát semmiképen sem bocsátja el velők Egyiptusba. Midőn pedig zsákjaikat kinyiták s azok- ban pénzét ki-ki megtalálta, fölöttébb megijedtek.

Azonban az éhség mindegyre növekedett és Já- kob kénytelen volt fiait ismét Egyiptusba küldeni gabonáért. Minthogy pedig ők Benjámin nélkül sehogy sem akartak elmenni, végre csakugyan«. elbocsátá velők Benjámint is. Egyszersmind különféle ajándékot küldött Egyiptus urának; valamint azon pénzt is visszaküldötte, melyet zsákjaikban találtak.

(27)

Megérkezvén Jákob fiai Józsefhez, ismét térdre borultak előtte. József meglátván Benjámint, meg nem tartóztathatta magát a sírástól; azért be ment a mel- lékszobába és sírt. Azután jól megvendégelte őket;

megtöltötte zsákjaikat gabonával és pénzűket ismét visszarakatta. Próbára akarván bátyjait tenni, vájjon viseltetnek-e Benjámin iránt is oly ellenséges szívvel, mint hajdan ő iránta; Benjámin zsákjába még egy eziist serleget is tétetett. Alig távoztak azonban el, már is utánuk küldé házmesterét; ki megállítá őket és arról vádolta, hogy urának ezüst, serlegét ellopták.

Ok ártatlanoknak érezvén magukat, lerakták zsák- jaikat és sorra megoldák. A házmester rendre vizs- gálta a zsákokat, és Benjáminéban csakugyan meg- találta a poharat. Ekkor nagyon megijedtek. Benjá- min visszavezettetett; de visszamentek vele minden testvérei is, és leborulván József előtt, öcscsükért könyörögtek. Leginkább esedezett J ú d a ; mondván, hogy öreg atyjok meghal szívfájdalmában, ha Benjá- min nélkül térnek vissza; azért inkább ő maga akar Benjámin helyett rabszolga lenni.

Ekkor József nem tartóztathatta magát többé, hanem sírásra fakadt és monda: „Én vagyok József 1 a ti öcsétek. Él-e még atyám ?" Bátyjai ennek bal- latára szörnyen megijedtek. De József bátorítá őket:

„Ne féljetek azért, hogy engem eladtatok; mert éle- tetek megmentésére küldött engem Isten ide." És zokogás közt megölelé testvéreit.

József azuián gazdagon megajándékozta testvé- reit, atyjának is küldött ajándékokat: és megizenéneki, hogy fiaival együtt jöjjön mielőbb Egyiptusba lakni.

T a n u l s á g . Mily nemeslelküleg megbocsát József az ő bátyjainak! Még ő mentegeti s vigasztalja őket!

Kövessük példáját. A rosszért fizessünk mi is jóval !

* Bijött-e csakugyan a hét bő esztendő s utánuk a hét sovány is? miért volt Jákob kénytelen fiait szintén Egyiptusba küldeni?

mikép bánt József bátyjaival? micsoda föltétel alatt bocsátá .József bátyjait h a z a ? Kénytelen volt-e Jákob fiait még egyszer Egyiptusba küldeni gabonáért? Kinek kezessége mellett bocsátá el velők Ben-

(28)

jamintv mikép f"iptdta Jöz=>;f bátyjait ? miért akarta József bátyjait megpróbálni? Elhagyták-e Benjámint bátyjai? Ki könyörgött legin- kább Benjáminért? megismertette-e ekkor magát József? mit kérde- zett mindenekelőtt bátyjaitó! ? mikép bátorító József megijedt test- véreit V mit izcut József atyjának? A rosszért mivel fizessünk?

23. Jákobnak Egyiptusba költözése és halála.

(Mózes 1. k. 45. 4 7 - 5 0 . r.)

Jákob fiai liaza érkezvén Egyiptusból, hírül hozák atyjoknak, liogy József fia él még és hogy Egyiptns ura. Jákob alig hihette el nekik azt, a mit mondottak. De látván a szekereket, melyeket József az ő számára küldött, végre csakugyan hitelt, adott neki és egész házi népével átköltözött Egyiptusba.

József megtudván, hogy atyja már közelít, elébe sietett, nyakába borult, és ölelések közt sokáig sírt.

Azután a király elejbe vezette édes atyját. A király örült látásán, és a termékeny ( l e s s e n tartományt adá neki lakásul.

Jákob 147 esztendős korában érezvén halálát közeledni, ágyához hívatá fiait, s egyenkint valameny- nyit megáldá; J ú d á n a k különösen azt mondá: „El nem v é t e t i k a f e j e d e l m i p á l c z a J ú d á t ó l , é s n e m s z ű n i k m e g á g y é k á b ó l v e z é r l e n n i , v a l a m í g c s a k nem jő, a ki k ü l d e t i k ; az, k i t a n e m z e t e k v á r n a k . " Vagyis, hogy Júda nemzetségénél a királyi hatalom mindaddig megma- rad, valamíg el nem jön a Megváltó. — Végül meg- hagyd fiainak, hogy Kánaán földén temessék el. Ezzel lehajtá fejét ágyára s meghalt; József pedig atyjá- nak holt tetemeit nagy pompával Kánaán földére vitette, és Hebron közelében eltemettelte.

József bátyjai félni kezdtek, hogy öcscsük majd bosszút fog most állani azon gonoszságért, melyet vele

cselekedtek; de József bátorítá és vígasztala őket:

megígérvén nekik, hogy gyermekeikkel el fogja őket tartani.

József, kevéssel ha'ála előtt arra kérte egész nem-

(29)

zetségét, hogy lm majd utódjaik vissza mennek Ká- naán földjére, vigyék el magukkal az ő holt tetemeit is; és 110 esztendős korában csendesen elhányt.

T a n u l s á g . 1. Jákob ama nevezetes jövendö- lést Júda fiának nem önmagától tette, hanem Istennek különös sugallásábó!; ki az Ádámnak ígért Megváltó- ban való hitet Ábrahám, Izsák és Jákob által fentar- tani és terjeszteni kívánta·, hogy benne és általa az emberi-nem örök czélját elérje. 2. A jó gyermek emel- tessék bármily magas állásra, szegény és alacsony- sorsú szülői miatt magát sohasem szégyenli; hanem azokat szereti és tiszteli egész a halálig, és még haláluk után is igyekszik akaratjokat teljesíteni.

* Átköltözött-e Jákob Egyiptusba? mikép fogadta ott aty- ját József? mily tartományt rendelt a király Jákobnak lakásul?

mit mondott Jákob különösen Júdálioz kevéssel halála előtt, mikor az atyai áldást ráadta? mit jelentenek Jákobnak J ódához mondott végszavai? Péltek-e és miért József bátyjai atyjok halála után?

mire kérte József kevéssel halála előtt atyafiságát? mit kell ész- revennünk Jákobnak Júdálioz mondott jövendöléséről? mlkép vi- seli magát szülői irányában a jó gyermek?

IV. MÓZES.

2 4 . Mózes a gyékénykosárban.

(Mózes II. k. 1. és 2. r.)

Az izraeliták Egyiptusban idővel igen elszapo- rodtak. A jó király meghalt. Az utána uralkodók gyanús szemmel nézték az izraeliták szaporodását és tartani kezdettek tőlök. Azért fölöttébb nyomták és sanyargatták őket: a legerősebb munkákkal ter- helték ; és úgy bántak velők, mint a rabszolgákkal.

Látván a királyok, hogy mind a mellett is az iz- raeliták csak folyvást szaporodnak, megparancsolák, hogy a bábák minden zsidó iigyermeket mindjárt szü- letésekoröljenek meg. De a bábák istenfélők lévén, ezt nem cselekedték. Meghagyták tehát keményen a zsidó

(30)

anyáknak, hogy minden férfi zsidó kisdedet azonnal születésekor a Nilus vizébe fojtsanak.

Ugyanezen időtájban egy istenfélő zsidó anya fiút szült ; kit is három hónapig házánál rejtegetett, de to- vább őt magánál tartani nem bátorkodván az anya, egy gyékényből font és szurkolt kosárba kötötte fiát, és így a Nílus folyónak sása közé letette. A kisded- nek néDje pedig távolról a folyó partján leste, hogy mi fog történni a kisdeddel. Kevés idő múlva, Isten kü- lönös rendeléséből, arra sétált a király leánya, ki megpillantván az úszó kosárkát, azt a sás közöl ki- vétette, és látván benne a siránkozó kisdedet, meg- esett rajta szíve. Erre a kisded nénje tüstént ott ter- mett és kínálkozott dajka szerzésére: mire felszó- líttatván, a kisdednek saját édes anyját híva el. A ki- rály leánya átadá neki a gyermeket, hogy azt nevelje föl, és még jutalmat is ígért neki érte. A kisdedet tehát édes anyja neveié föl. Később azután általadá öt a király leányának: ki fiának fogadván, M ó z e s - n e k n e v e z é ; mi annyit tesz, mint v í z b ő l k i h ú - z o t t ; és a királyi udvarban az egyiptusiak minden

tudományában oktattatta. (

T a n u l s á g . 1. Az Isten megígéré Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy maradékaikat nagy nemzetté fogja szaporítani. S ime már Egyiptusban annyira megszaporodtak az izraeliták, hogy az egyip- tusi királyok tőlök félni kezdettek! 2. Miiy dicsé- retes a király leányának jószívűsége! 0 a kisded Mózest nem csak a haláltól menté meg, hanem fiává fogadván, föl is neveltette és tauíttatta. Kövessük példáját, leginkább az elhagyott árvák irányában. 3.

Mily különösen őrködött az isteni gondviselés a kis- ded Mózes fölött ! í>y őrködik az fölöttünk is, és minket is nem egy veszélytől ment meg.

* Mint sanyargatták az egyiptusi királyok az izraelitákat?

mikép menekedett meg egy kisded a vízbefulástól ? mikép tör- tént, hogy a kisdedet édes anyja kapta meg fölnevelésre?Kinek ne- vezte a király leánya a megmentett kisdedet? miképen bánt a király leánya Mózessel? Istennek mily ígerete ment teljesedésbe az izrae-

(31)

liták nagy szaporodása á l t a l ? mit tanulunk a király leányának példájából ? Őrködik-e fölöttünk az isteni gondviselés?

25. Mózes a csipkebokornál.

(Mózes II. k. 2. és 4. k.)

Mózes a királyi udvarban egy erőteljes, lelkes és jószívű férfiúvá növekedett. Tapasztalván, hogy sorsosait Egyiptusban oly kegyetlenül sanyargatják, hatalmasan kezdé pártjokat fogni: mi miatt a király az ő élete ellen tört. Ezt észrevevén Mózes, eltávo- vozott Egyiptusból, és elment M á d i á n b a .

M á d i á n b a n egy J e t i i r ó nevű jámbor pap lakott. Ennek leányaival útjában egy kútnál találko- zott. hol azok juhaikat akarták megitatni: de az ugyan- ekkor odaérkezett más pásztorok által elűzettek.

Mózes védelmezé őket, s megitatá juhaikat. Megtud- ván ezt leányaitól Jethró. Mózest házába hívatta, Sze- f o r a nevű leányát neki adta feleségül, és juhainak őrzését rá bízta.

Midőn egykor Mózes Hóreb hegyén Jethró ju- hait legelteté, egy csipkebokort látott égni, a nélkül mégis, hogy leégett volna. Mózes ezen elcsodálkozott, és a bokorhoz közelített. De abból egy szózatot hallott, mely Isten szava volt; s ez őt nevén szólítván inté, hogy ne közelítsen hozzá, míg lábairól saruit le nem oldja; mivel e hely melyen áll, szent. Mózes szent bor- zadással eltelve földre borult. Az Úr pedig parancsolá neki, hogy menjen Fáraóhoz, és kívánja tőle az ő ne- vében, hogy az izraelitákat bocsássa el Egyiptusból.

Mózes erre magát méltatlannak és elégtelennek vallván, Isten bátorítá őt, és megígérte neki, hogy vele lesz; sőt isteni küldetések jeléül, hatalmat adott neki, vesszejével csodákat is tenni. Mózes még azzal is mentegette magát, hogy ő akadozó nyelvű.

Isten,e tekintetben is segedelmet ígért, neki. és báty- ját, Á r o n t is mellé adta segítő társul; hogy ő szól- jon majd, a hol szükség lesz, helyette.

Mózes most elvált Jethrótól, s elindult Egyiptus-

tvagy-BLblia. 3

(32)

34

ba. Útjában Áronnal találkozott, és elbeszélte neki.

mi végre kiilclé őt Isten; s mindketten elmentek Egyiptusba.

T a n u l s á g . 1. Leborulva imádjuk mi is Is- tent. mint Mózes, az égő csipkebokornál; másutt is.

de leginkább templomainkban, liol oly közel van hozzánk. 2. Ne bizakodjunk saját erőnkben, hanem Isten oltalmában; és rá támaszkodva, rendíthetetlen lélekkel teljesítsük akaratját.

* Milyen férfiúvá növekedett Mózes? miéit kellett Mózesnek a királyi udvarból távoznia? minő szívességet cselekedett Mózes Jethró leányainak? mit tett Mózessel Jethró, leányaihoz mutatott szívessége miatt? mit látott egykor Mózes Hóreb hegyén ? K i s z ó - lott a csipkebokorból? mit parancsolt Isten Mózesnek? minő ha- talmat adott Isten Mózesnek követsége jeléül V Kit adott Isten Mózes mellé segítő társai ? mint kell nekünk is Istent imádnunk másutt is, de leginkább templomainkban? magunk erejében bíz- zunk-e vagy pedig isten oltalmában ?

26. Az izraeliták kiköltözése Egyiptusból.

(Mózes II. k. 5. és .13. r.)

Egyiptusba érkezvén Mózes és Áron, megjelentek Fáraó előtt, s az Ur nevében kívánták tőle, hogy bocsássa el országából az izraelitákat. Fáraó büszkén azt moudá: „Ki az az I s t e n , hogy én szavának en- gedelmeskedjem?" És nem csak el nem bocsátá az izraelitákat, hanem még jobban sanyargatta őket.

Isten parancsolatjára Mózes és Áron ismét meg- jelentek Fáraó előtt, és sürgették az izraeliták el- bocsátását. Mózes a király előtt vesszejével cso- dákat is tett, de Fáraó még sem hajlott az Úr akaratjára.

Ekkor Mózes Isten parancsolatjára fölemelé vesz- szejét, és kilencz sanyarú csapás érte Fáraónak orszá- gát. t-ör : A vizek vérré változtak ; úgy, hogy azokból senki sem ihatott", s a halakis elvesztek bennök. E csapás hét napig tartott. 2-or: A tavakból és a folyók- ból annyi béka jött ki, hogy mindent, még a király pa-

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :