Teljes szövegt

(1)

QJi$/H<t J í CoJ'^o

; . X / f . f á — r x d . 3 . « J ~

MIKLÓSVARSZEKI NAGYAJTAI

CSEREI MIHÁLY HISTÓRIÁJA.

1661-1711.

E z e r hat száz hatvanegy esztendőtől fogva Micsoda fátumokon forgott Erdély dolga , És ki miatt származott nagy nyomorúsága, Ez az irás teneked igazán megmondja. - A ki pedig ezeket e könyvben foglalta, . Cserei Mihály a n e v e , kit sok búval láta

Ez a rosz hitván világ a napnak alatta , * Hogy haja szálait is talán meghaladta.

Tudta volna deákul a dolgokat m e g í r n i , Hoszabb s bővebb stylussal elődbe t e r j e s z t e n i ; De maga nemzetinek akart inkább használni, S magyar nyelven hogy tudja akárki olvasni. . Valaki hát olvasod ez irást j ö v e n d ő b e n , .

Kitanolhadd miképen practicált Erdélyben "

Az ö r e g Teleki Mihály s mint keverte bűzben , A jó hazafiait s ejtette veszélyben.

Második Rákóczi Ferencz azután feltámadván, S római császár ellen Erdélyt fellázasztván, Mély szörnyű pusztulásra magyar nemzetet hozván, Azolta csak n y o m o r g u n k , sokfelé bujdosván. ' Bárcsak ezután tanulj E r d é l y , édes h a z á m , S a magad fiaiddal élj csendesen egy p o r t á n , Magyarországiakkal ne czimborálj oly p u h á n , Hogy, mint most, ne törődjél magad szörnyű kárán.

Tudom, sokaknak nem fog ez írásom tetszeni, Kik igazat nem szoktak örömest hallani;

Én arról nem t e h e t e k , nem akartam hazudni, Kinek nem kell, hagyja el, szabad vele elhagyni.

CSEREI H I S T .

e

7 -f · • '

(2)

3 , =

3 MIKLÓS VÁRSZÉKI NAGY A J T A I

= ö ,

4

llLinekutána a kuruczoknak eröszaktétcli miatt, már egynehány esztendőtől fogva háza- inkból ki kellett bujdosnunk és én is ide Brassóban recipiáltam volna magainot, f e l e - ségemmel, gyermekeimmel együtt, nem levén mivel töltenem az időt, ugy fogtam ez Írás- hoz, in anno 1709. die 16 incnsis decembris Bolonyai kapu felett való utczában való szál- lásomon , Aranymíves Miklós házánál.

Én Miklósvár-széki Nagy-Ajtai Cserei Mihály, életemnek negyvenegyedik eszten- deje után.

A magyar nemzet Isten csudálatos vezér- lésiből iniképen jött ki Scythiából két ízbén, és sok véres harezok után mint telepedett le -Magyarországban; sok száz esztendők múlva mi formában tért meg a keresztény hitre, és a keresztény magok nemzetekből álló k i - rályok alatt minemű nevezetes dolgokat vi- seltenek, épen Mátyás király halálaig: m e g - írta deák nyelven Antonius Bonfinius olasz nemzetből álló historicus, kinek históriája méltó olvasásra, noha, mint pápista ember, sok fabulákkal elegyíti írását, de miracufis sanctorum ; de azokat az igaz református e m - b e r , a minthogy el nem hiszi, ugy könnyen praetereálhatja.

Mátyás dicsőséges magyar király holta után (kivel együtt megholt a magyar nemzet- nek minden szabadsága), Lengyel László m a - gyar király ideitől fogván való dolgokat épen 2 - i k Rudolfus német császár és magyar király ideig egy seculum elforgása alatt, l e g d e r e - kasabban írásban hagyta Islvánfi Miklós m a - gyarországi vice palatínus ; mely históriában nevezetes dolgokot olvashat a ki akar a m a - gyar nemzet dolgairól. Igaz dolog), néholt ö is, vagy nem akart, vagy nyavalyástól nem is lehetett, mint német directioja alatt levő embernek a historicusok igaz szabadságával élni, a kiknek mindenkor igazat mondani s írni szükség, hazudni penig, vagy valamelyik résznek hízelkedni tilalmas. Mindazáltal a ki több historiákot olvasott a magyarok dolgai- ról (mivel irtanak mások is, mint : Turóczi,

Sambucus, magyarok, és P i a s e c c u sl) lengyel historicus , ügy a nagy hírű s nagy emléke- zetű erdélyi urak': Bethlen F a r k a s , Bethlen Elek) könyen megtudja választani az igazat a hamistól, a valóságot a hízelkedéstől.

Az erdélyi dolgokot, mivel a mohácsi s i - ralmas confliclusig Erdély a magyar corona a - latt volt, a fent megnevezett históriákból m e g - érthetni ; minekutána a magyar coronától e l - szakasztatott és különös fejedelemség alá jutott, Első János magyar király és erdélyi vajda idejétől fogva Bethlen Gábor f e j e d e - lemségre való választásáig: mind Istvánfi Miklósból, mind a fennevezett urak históriái-

ból bővön megláthatni. _ Bethlen Gábor viselt dolgairól egyéb irást

nem láttam, hanem néhai Kemény János f é - jedclem maga kézivel írt históriát láttam s

olvastam az öreg Teleki Mihály udvarában. Irt néhai Mikó Ferencz úr is maga kezével egy darab históriát Báthori Zsigmond, Bocskai István, Székely Mózes, Basta, Mihály vajda és Báthori Gábor erdélyi fejedelmek viselt dol- gairól ; mely históriát leírván, nálam is m e g - vagyon.

Bethlen Gábor holla után, Bethlen István- nak, Brandenburgica Catharínának, az Első és Második Rákóczi Györgynek, Barcsai Ákosnak, Kemény Jánosnak, Rhédei Ferencznek erdélyi fejedelmeknek viselt dolgairól épen az Első Apaffi Mihály erdélyi fejedelem válásztásaig, vagyon igen szép história deák nyelven az öreg Bethlen Jánostól íratva.

Vagyon más história is deákul, sub titulo:

História Ecclesiarum Transylvanicarum,°iam inde a primordio Gentium, segesvári lutherá- nus paptól Haner Györgytől íratott: nálam is m e g v a g y o n ; mely história, noha többire az eklézsiai dolgokról tractál, vadnak mindazon- által szép politicumok is benne.

Vagyon más kis história is, szebeni király- bírótól Frank Bálinttól í r a t o t t , de a többire csak az Erdélyben levő szászok origojárol

tractál; az is nálam megvagyon. . Első Apaffi Mihály erdélyi fejedelem idei-

től fogva, micsoda fátuniokon forgott E r d é l y - nek dolga, nem láttam még senkinek írását

(3)

6 CSEREI MIHÁLY IIISTORIAJA. 14 in publico, noha tudom s hallottam hogy so-

kan irtanak s irnak máig is , nevezetes nagy elmeii emberek, s kétség kivül, ha az idő mostohasága megengedi, közönségessé is te- szik írásokat. . -

Én históriát írni nem akarok, mert ha a - karnék is,.ahoz való capacitásom nincsen, bí- ,zom másokra, nálamnál jobbakra s tudósab-

bakra, hanem a heverést megunván ennyi hoszas bujdosás alatt, Apaffi Mihály idejétől fogva rövideden , de merem jó lélekkel mon- dani, bogy igazán, amit vagy más igaz haza- fiaitól s azoknak hiteles relatioiból, vagy ma- gam bizonyosan tudtam s experiáltam s expe- riálok minden napon , azokat irtam le, senki- nek sem nem hízelkedvén, sem penig, a hol a dolognak igazsága s valósága ugy kívánta, nem kedvezvén. Magamon esett dolgokot is, a mennyire eszemben jutnak az elmultak, l e - írtam ; hogy a kik Isten akaratából successo- rairn lesznek, azokból tanuljanak és lássák mennyi változásokon forgatott Isten enge- delméböl e rosz· világ engemet. Ahol az esz- tendők eszembe jutottak, igazán felírtam., a hol nem tudtam , inkább akartam tudatlansá- gomat megvallani, mint expraesumptione ke-

vélykedve hazudni. . Qui nihil aedificas, alios quoque spernere

noli ;·*

Si famam rödis, tii rneliora strue.

1661.Minekutána 2-ikRákóczi György fe- jedelem bolond kevélységből az erdélyi di- csőséges fejedelemséggel meg nem elégedvén, holmi levis lengyel urak biztatásából Len- gyelországba feles hadakkal bemenvén [1657. jan. l - j é n ] királyságot akarván ma- gának halászni, gyalázattal onnat kiszaladolt [julius 22-én] és a vitézlő rendeket a po- gány tatár elrablotta volna : azon rabságból nem régen terhes sarezon szabadulván ki az öreg Apaffi Mihály, és a maga jószágában Ebesfalván laknék, sem maga; sem más senki nem álmadozván arról, hogy még fejedelem- ségre választatnék: Istennek kiváltképenvaló rendelésiből az akkor Erdélyt pusztító török császár hadának generálisától Ali basától

erdélyi fejedelemnek denomináltatik, [sept.

14-én 1661.] és Ebesfalváról kedve s aka- rata ellen a basa táborára kihozatik, onnan pedig országgyűlésiben Kis-Selykre jővén, ott homagiumát praestálja az országnak, az ország is a fejedelemnek [nov. 20-án.] Ke- vés erdélyi urak valónak akkor Apaffi Mihály mellett, nem is volt oly nevezetes ember mel- lette , hanem báromszéki osdolai Kun István.

Daczo János, Naláczi István, kik is akkor el- sőbb emberek voltanak a fejedelem udvará- b a n ; az édes-atyám, öreg Cserei János, fö- ásztalnoka volt. Az erdélyi nagyurak, ki buj- dosójában volt más országban, kik pedig Ke- mény János fejedelem mellett voltanak. Ki is a német császár armadájához bízván, az újon- nan választott Apaffi Mihály jámbor fejedelmet persequálni kezdi ;·kinek nem levén ereje hogy resistálhasson Kemény Jánosnak, Segesvárra recipiálja magát, mellette való egynebány e r -

délyi főemberekkel együtt. Kemény Jánossal mind német mind magyar hadak felesen le- vén, Segesvár mellé száll hadaival . „„„

. ' . i A ír TIT' [tan-1662.]

es valóban spiczen vala Apaifi Mi-

hálynak dolga. De a nagy hatalmú Isten a kit meg akar tartani, talál könnyen módot annak iríegoltalmazásában. Szintén mikor más na- pon akarná Kemény János megostromol- latni Segesvárat (a melyet igen könnyen v é g - hez is viliét vala), Kucsuk basa két ezer v á - logatott török hadakkal beérkezik estve k é - sőn Segesvárra; a kinek is Kemény János ha mellette levő hadaival eleibe ment volna, (a mint mind a német expertus generálisok, mind a magyar hadak tábori tisztei neki ta- nácsolják vala) , azt a kevés számú megfára- dglt hadat dissipálhatta és annakutána az uj fejedelmet Apaffi Mihályt is Segesvárról kive- hette volna. De így jár az a kit Isten el akar veszteni, nem engedi meg annak hogy má- sok hasznos tanácsával éljen.

Más napra kelve, mindeneknek remén- sége kívül Kucsuk basa trombitát futatván, midőn mindnyájan azt gondolnák, hogy oly liószu utakon sietve hozott hadát egynéhány napokig megnyugtatná : a hadait Segesvárból, kivivé, megizenvén Apaffi Mihálynak hogy ül-

(4)

<s>=

7 MIKLÓSVÁRSZÉKI N A G Y A J T A I

8

j ö n veszteg a városban s vigyáztasson, mert ö ma valahol találja Kemény Jánost, felkeresi és ha mind olt kell veszni is a vele való tö- r ö k h a d a k n a k , de megütközik vele. Bizony dolog, a szegény Apafii Mihály a mellcllo v a - lókkal együtt igen nagy félelemben vala, mi- vel Kemény Jánossal olyan szép mind né- met s mind magyar hatlak valának üt annyin is számmal m i n t a t ö r ö k ö k ; ugy annyira e m - beri okoskodás s z e r é n t , desperállanak volt a török had gyözcdelméröl. Dc mivel a had verés Istennek kiváltképenvaló munkája szokott len- ni, és a mely részen nincs az isteni segedelem, haszontalan ott minden emberi erő és készület:

megbizonyítá Isten a maga szabados a k a r a - tát és "hatalmát Kemény János veszedelmé- ben is. Ki is hadaival együtt a török s e g í t - ségnek beérkezése után Segesvárról elszál- lott és egy mérföldnyire, Nagy-Szöllös nevű szász faluban telepedett vala meg; oly inten- tioval levén, az'napon n y u g o d j é k , más napon kiindulván Erdélyből, Magyarországra k i m e n - j e n , és ott hadait m e g t ü b b i t v é n , Erdélybe

visszajöjjön Apaffi Mihálynak e x t u r b á l á s á r a ; azt gondolván ő i s , hogy a török basa fárat hadaival utána nem menne. De m e g c s a l a t k o - zék r e m é n s é g é b e n , mert Iíucsuk basa s e - r é n y vitéz ember l e v é n , épen ebédidő tájban Nagy-Szöllöshüz é r k e z i k , és mihelt m e g - látá Kemény János t á b o r á t , lováról l e - szállván, a földet megcsókolá , ujobban l o - vára f e l ü l v é n , a véle való hadait ütközetre kirendeli. Vala igen dali ifjulegény fia, kit elöszóllitván, a maga kontyában levő k e r e - csenytollak közöl . e g y e t kivona s a fiának kontyába t e v é , ezt mondván n e k i : „Eredj, menj a s e r e g n e k balszárnyában, u g y c s e l e - kedjél , ugy h a r e z o l j , jobb hogy az ellenség fegyvere emésszen,meg s halva lássalak, mint sem elszaladván gyalázatoson, ez az én k a r - dom (megütvén kezével maga oldalán f ü g g ő f e g y v e r é t ) öljön meg.í' A fia fejet hajtván s köntösit megcsókolván az a t y j á n a k , a neki rendeltetett helyre ehnene s vitézül is viselé magát. Azután a basa körülnyargalván e l r e n - delt s e r g e i t , rövideden ezt mondá nekiek:

„ J ó v i t é z e k ! az ellenséget szemetekkel l á t -

j á t o k ; én ncin mondom s o k - e v a g y k e v é s , m e r t magatok nézhetitek. Sokkal többen vadnak minálunknál, mindazáltal bízzatok Istenben és vitézi módra h a r c z o l j a t o k ; jobb hogy dicséretesen itt kezünkön haljunk m e g , mint gyalázatoson elszaladván, hatalmas c s á - szár mind e n g e m e t , mind titeket m e g f o j t a s - son. Azt is m e g g o n d o l j á t o k , E r d é l y n e k épen a küzepetáján v a g y u n k : .ha a harczról e l s z a - ladhatnánk i s , csak a föld népe is a g y o n v e r - ne míg az országból kimehetnénk." Valának a basa táborában egynehány száz havasalföldi k u r t á n y o k , 2) kiket is épen közbül r e n d e l e a török seregek k ö z é , a kikhez mikor j u t o t t volna, nagy h a r a g g a l mondá n e k i e k : „Tudom jól ti k u t y á k , hogy mindjárt megszaladtok, de megparancsoltam a hátatok m e g é r e n d e l - tetett török h a d a k n a k , ha csak visszatekint is valamelyik k ö z ü l e t e k , mindjárt f e j é t v e - g y é k . " Eképen elrendelvén a basa a hadakat és edictumot adván ki hogy mindnyájan a l ö - vök fejéhez lehajoljanak s u g y m e n j e n e k s e - besen az e l l e n s é g r e , trombitát futata és l e g - elöl megyen v a l a ; hátra tekintvén penig, hogy látná hogy a török s z a r a c s i á k , 3) a kik hoszií puskákot szólítanak viselni, puskájokat készítenék , megriasztja ő k e t : „ T e g y é t e k le, úgymond,.a p u s k á t , mert több puska v a g y o n amott (az ellenséget mutatváu) : hanem m i n - den ember a kardhoz nyúljon." A s z a r a c s i á k ezt hallván, puskájokat nyakokba vetik és k a r - dot rántanak. -

K e m é n y János szintén ez időtájban e b é d - hez ült v a l a , a hadaiban is f e l e s e n , tábori szokás szerént, zsákmányra kioszlottanak v a - la , nem gondolkozván senki a r r ó l , m é g az nap harczolni kellene. De mielőtt a strázsák bejövén, hirt hozlanak volna a török hadak k ö - zelítéséről : félben r ú g v á n az ebédet, t r o m b i - tát f u t a t a , és mind magyar mind német h a - dait r e n d b e állitá. Látván a töröknek k e v é s számú hadait, cor.temnálák mindnyájan a v e - le valók és a győzedelmet kezeken tartják vala. Kemény János mikor a s e r g e k e t r e n - d e l n é , hirtelen a lova m e g b o t l é k . h o g y a szájában levő erős zabola k e t t é t ö r é k , mely óment m é g akkor sokan roszra m a g y a -

(5)

C S E R E I MIHÁLY H I S T Ó R I Á J A . 10 r á z á n a k ; a mint az eventus is compro-

bálá. „ Kucsuk basa a maga rendelt seregeivel

mikor annyira érkezett volna a Kemény J á - nos hada felé, a honnan a puskalövés köny- nyen elszolgálhatott: visszafordulván, egyet sem szóla, hanem mind job s mind bal kézre levő sergeit nagy haragoson megtekintvén, azzal adván jelt, mind maga mind a vele levő hadak, az edictum szerént, fejeket lovok n y a - kához lehajtván, nagy sebesen megrugaszko- dának, és minden tartózkodás nélkül Kemény János sergeire rohanának. Noha, kivált a német h a d , erős lövés tett, de többire fent járván a golyóbis, kevés kárt tett a törökök- ben ; ezek penig mihelt közel érkeztenek, karddal fogván a dologhoz, kevés idő alatt megbontják a Kemény János hadait, sokat l e - vágván-bennek, dissipálják, és az egész tábor megfutamodik [januar 23-án.] A basa penig tanúit vitéz okos ember l e v é n , noha a török hadak örülvén a victoriának, az elsza-, ladott Kemény János hadát tovább is iizni akarnák: a visszajövetelre trombitát fútata és ugyanott a harczhelyen megszállván, a holt- testeket megfosztani parancsolá. Kinek eleibe mikor a maga fia visszajött volna az ellenség űzésiből jó egésségben, noha köntösén imitt- amott sok golyóbis ment volt által, de testi- hez közel nem j á r t : eleibe futamodván, m e g - csókolja a fiát; de mikor kevés vártatva egy agának holttestét látná hogy hoznák", megis- mervén (a ki igen vitéz ember és kedves em- bere vala a basának), ráborulván a holttestre, nagy ordítással és jajgatással kezdette sirat- ni , megesküvén szokása szerént a nagy Al- lahra , egész Erdélyországaért nem adta volna el annak az egy embernek életét. Ki- nek is holttestét, a törökök szokása szerént, megmosogatván, hadi pompával eltemetteté;

onnan pedig postán külde Apaffi Mihályhoz Segesvárra jó hírmondással, a k i épen már desperált vala a maga életének s fejedelem- séginek megmaradásáról. így vigasztalá meg Isten csudálatosan. Maga is a basa, g y ő - zedelmes hadaival más nap bemene S e g e s - várra.

Ezen a harczon veszc el Kemény János, ki- nek noha rajta levő köntösét, fegyverét e l - hozták és Segesváratt Apaffi Mihály fejedelem rá ismervén magához is váltotta, s emléke- zetre mind a fogarasi tárházban tartották, ott láttam én is Teleki Mihálynál laktomban: de testét soha fel nem találhatták hogy elte- messék , noha maga Apaffi Mihály fejedelem eleget kerestette; vagy a z é r t , hogy még a harczhelyen lovastól elesvén , a seregektől égybentapodlatott, vagy penig a törökök az elesett testeknek fejeket elszedvén, fő nélkül való teste meg nem ismertetett. És igy nem engedte az igaz itéletü Isten hogy koporsóba tétessék t e s t e , mert teljes életében gonosz;

ambitiosus , kegyetlen, vérszomjuhozó ember volt, és a kire inkább haragudt s a kit m e g - akart öletni, simogatva beszéllett neki; Yissza- dá Isten neki igaz kölcsönnel a jámbor k e - gyes Barcsai Ákos fejedelem ártatlan halálát, kit nem régen Görgény várából hamis hit, alatt kicsalván, az uton, Thorda vármegyében Répa nevü falumellett, diribról darabra v a g - daltata s kegyetlenül megölete, s közel a falu pelengéréhez temetteté [julius elején 1661.]

Több sok istentelen gonoszságival együtt f e - j é r e tére a gyalázatos veszedelem, a sok tel- hetetlen ambitiojának, fejedelemség keresé- sinek a lön jutalma; mert még eddig Erdély- ben valaki a fejedelemséget ugy vadászta magának, nem sokáig örült neki, hanem ma- ga életével együtt elvesztette uraságát.

Kemény János halála után a fia , Kemény Simon Aranyos-Megyesre kimenvén az atyja jószágába, ujabban a német császár prote- ctiojához folyamodék, a honnan is reménséget veszen, hogy erdélyi fejedelemségre behoza- tik. Nem vala Istentől elrendelve, azért füstbe méne minden szándéka. Mert a török r.f i rq császár, manuteneálni akarván Apaffi ' Mihályt az erdélyi fejedelemségben, a német császár ellen nagy haddal küldi fővezérét Ma- gyarországba , és Érsek-Ujvárat obsideáltatja [aug. I5-én-1662.] Amely táborra,parancso-·

lata levén a tatár hámnak[és a két oláh vajdák- nak, hogy táborokkal menjenek, Erdélyen költözvén által Magyarországra, mindenütt

(6)

ff "

I t MIKLÓSVÁBSZÉKI NAGY AJTAI fö sok károkat és prédálást cselekednek. Az e r -

délyi fejedeinnek is megparancsoltaték a fő- vezértől hogy Érsek-Ujvár alá menjen ; a ki, noha sok ideig hol egy hol más excusatiok- kal remorálá útját, de utoljára nem levén mit tenni, minekutána a tatár hám és a két oláh vajda kimentenek vólna az országból, keve- sed magával megindul, és Érsek-Ujvárhoz mégyen a fővezér táborára, a kitől becsület-·

tél acceptáltatik", és ott tartalik a táboron, míg Érsek-Ujvárat a töröknek feladják [scpt.

25-én.] Onnan a fővezértől Erdélybe vissza- bocsátlatik, jelen levén vele együtt az atyáin is. Visszajövő útjokban Budára bemegyen a fejedelem , annak a régi hires dicsőséges ma- gyar királyok residentiájának meglátására;

ott mind a várost, mind a várat megvizsgál- ván, söt*a Mátyás király fegyveres és könyv- tartó házaiba is beeresztetvén ( a hova a tö- rökök kevés keresztény embert szoktanak volt beereszteni, magok pedig nagy vigiliával őrzötték mindenkor es sem a fegyverekhez, sem a könyvekhez különben nem nyultanak, hanem a mikor a rozsdától a fegyvereket, a portól a könyveket esztendőnként megtisztogatták), a városból kijött, a Dunán által akarván jönni E r - dély felé. Mivel penig mind a török végbeli hadak, mind a talárok szintén.akkor költöz- tenek által a hídon, jovallatta az atyám a f e - jedelemnek, ne menjenek a hídra , hanem ha- jókat fogadván, azokon költözzenek által. De a fejedelem mellett levő. más udvari szolgái, bízván alioz hogy két csausz törökök leven a fővezértől a fejedelem mellé rendelve , azok utat csinálnának a hídon a fejedelemnek, egyenesen a hidra fogának. A híd közepén penig meglolyulván a sok nép, mikor sem elé sem hátra nem mehetnének a hídon, és közben szorultak volna: a csausz törökök buzgányokkal kezdék verni az előttük menő törököket, tatárokat, hogy az erdélyi feje-r delmet bocsátanak elé, egy tatár murza meg- fordul, s ugy vágja az egyik csauszt, hogy a földre leesik, és megértvén ugyanazon mur- za, hogy az erdélyi fejedelem ott volna a hí- don , részeg levén (különben is dühösködvén az erdélyi emberekre azért, hogy mikot E r -

délybe bejöttenek vala Érsek-Ujvárhoz a k a r - ván menni, és Brassóba beküldütte volna a tatár hám azon murzának öcsét másod m a g á - val, hogy a táborra élést vitessenek a v á r o s - ból, a brassai szászok reájok támadván, m e g - ölték vala őket) korbácsot r á n t v á n , a f e j e - delmet megakarja vala, verni. De a fejedelem mellett is egynehány vitéz szolgák levén;

egyik közölök a tatárt föbesujtja egy b a l t á - val, és betaszítják mind lovastól a D u n á b a ; a fejedelem lovának penig kantárszárát az atyám megragadván a többivel együtt és a tatárokat kétfelé vervén , nagy bajjal általvi- szik a hidon, olyan szorosságban, hogy a f e - jedelem lován való nyeregnek ezüst k e n - gyele oda szakadott, magokon pedig a f e j e - delem szolgáin kiméletlenöl esett a tatár k o r - bácsolás. '

Ebben az utazásban lőn veszedelme n y a - valyás Haller Gábor urnák, a kit a fejedelem előre a fővezér táborára küldött v a l a ; kit is mikor a fejedelemmel visszajöne, éjszaka, a a mely faluban a fejedelem megszállott vala, a fővezér utána küldvén és a házat , melyben a fejedelem Haller Gáborral együtt nyugosz- nak vala, kürnyül vévén, Haller Gábort o n - nan visszaviszik a fővezér táborára,, kinek is ott fejét véteti (nov. 15-én,). Sok hír vagyon halálának okáról; mondják, hogy mikor a f ő - vezér táborára küldetett volna, a fövezérrtek azt mondotta volna : ha Apaffi Mihály oda m e - g y e n , bár az ö fejét üttesse el a c s á s z á r ; és hogy fejedelemséget sollicitált volna m a g á - nak, s azt megértvén Apaffi Mihály, ugy mun- kálódta volna halálát a fővezér előtt. *) Én . mint bizonytalan dolgot abban hagyom ; h a - nem minden ember tanuljon és ne kösse a maga fejét semminemű dologba, mert olyan- kor maga láttatik az olyan, ember törvényt tenni magára.

1664. Midőn'azért Kemény Simon haszon- talan reménséggel biztatja magát és a.mellette levő erdélyi profugus urakot, kik közül e l - sőbb és tekintetesebb vala Bánffi Dénes, n o - ha Apaffi Mihálynak közel való sógora vala (inert a felesége egy testvér volt Apaffi. Mi- hálynéval) még is nem akart redeálni h ű s é -

(7)

13 CSEREI MIHÁLY IIISTORIAJA. 14 g é r e , sőt nagy kevélyen izcnte egynéhány-

szor a fejedelemnek : hogy rövid nap a zöld bársony dolmányt 'kirántja a nyakából. Nagy anxietásban vala a szegény elpusztult ország, mert a szász városok és a vármegyéknek jobb része Apafii Mihály mellett vala, de a székely- ség Kemény Simon pártját tartják vala alat- tomban , Pelki István csíki főkapitány levén ( a . kiis oka lön a csíki szörnyű romlásnak éselra- boltatásiiak 5), Kolosvárott pedig feles német praesidium yala,niindlovas mind német gyalog- s á g , a kik a körülvaló tartományt a töröknél inkább saczoltatják vala. Es noha Apafii Mihály fejedelem a török armadával együtt obsideál- ta vala [april 25 d. óta], de tartván attól, ha vagy ostrommal veszi meg a török, vagy per accordam adják fel a töröknek, mindjárt tö- rök praesidiumot szállít belé, és soha a ke- resztények kezébe többször nem bocsátja:

azért mind szép szóval, mind sok ajándékok- kal a török basát reá vevé a fejedelem , hogy szálljon el a város alól és bízza ö reája, mert egyátaljában a várost a,németek kezéből ki- szerzi. A minthogy a basa engedvén is a fe- jedelem kívánságának, a város obsidioját fél- benhagyja , és a maga hadaival visszamene.

A fejedelem azért mellette levő tanács- uraknak tetszésiböl, midőn egynehányszor a német commendánstól kézben kérette volna, amaz pedig semmiképen feladni íiein akar- ná : alattomban a fejedelem bizonyos emberei által a német praesidiumot kezdé próbálgat- ni, jó hópénzt Ígérvén nekiek ha, a császár mellől elállván, a fejedelem hűségére állaná- nak. Mely practica szerencsésen is szolgála ; mert midőn látná a praesidium, hogy a német"

császár árinádája a töröktől megveretett és sohunnan ujabb segítség jövetele felöl semmi reménség nincsen·, jó darab időtől fogva pe- dig semmi hópénzt nékiek a császár résziről nem fizetnének: elsőben a német gyalogság magok között conferálván, elvégezik, hogy a fejedelem hűségére álljanak. Mely dolgot is midőn a német commendáns megértett volna, egyiivégyiijtvén az officéreket, tanácskozni kezde velek, mit kellene cselekedni. Kik is azt végezek, hogy elsőben szép szóval csen-

desítsék a gyalogságot , ha a császár hű- ségében conserválhatják , ha- penig nem succedálna, erőszakoson is kénszerítsék, és a rebellionak indítóit példáson meg- büntessék , .bízván alioz , liogy a lovas- hadak még nem inficiálódtanak volna. Mely dologhoz midőn a commendáns készülné és a nemet lovashadakat a kolosvári pia- ezon rendelt seregbe állította volna : a g y a - logság is külön rendbe vervén magát, egye- nesen a lovassereg eleibe megyen, és min- den tartózkodás nélkül tüzet adván a lova- sokra , felesen közülök elhullanak. Látván mind a commendáns, mind a több officérek a dolgot, szép szóval, könyörgéssel eleget pró- bálák a gyalogság indulatát megcsendesíteni;

de semmit ne.in használván, utoljára azt obti- neálhaták csak nagy könyörgésekkel, hogy magoknak az officéreknek szabad legyen el- menni vissza a német császárhoz, mindazál- tal minden javokot egyetmásokot a gyalogság a commendánsnak és officéreknek prédára hánya, szemekre vetvén, hogy az ö hópénze- ket a .tisztek emésztették meg 6). így az of- ficérek kevesed magokkal gyalázattal a vá- rosból kicsapatának, kiket is a fejedelem Ma- gyarországra békével kibocsáttata és elki- sértete; a praesidium penig az országban ma- rada, és magoknak magok közül tiszteket vá- logatván , a fejedelem hópénzét feívevék s hűségére megeskiivének s constanter meg is maradának. Ugyanazon időben a székelyhídi német praesidium is hasonlóképen rebellálván a német császár s tisztei ellen, azok is a f e - jedelein hívségére állanak [1663 dee. 5-d.];

több fortalitiumokban is-Erdélyben, ahol n é - met praesidium volt, a várakat a fejedelemnek feladák ; és igy Isten segítségéből, a sok rab- lás , pusztulás , veszedelem , vérontás után, melyet Második· Rákóczi György - fejedelem ambitioja szerzett vaia a szegény hazának, pihenés és nyugalom adaték Erdélyországá- nak, Kemény Simonnak dolgai fenekestöl fel- fordulván, Apafii Mihály fejedelemsége stabi- liáltaték.

' Ugyanazon esztendőben 1 - a augusti Ma- gyarországban Szent-Gothárdnál a római

(8)

< ) =

15 MIKLÓSVÁRSZÉKI NAGY A J T A I

= ® 16

császár ármádája győzedelmet veszen a t ö - rök táboron. Mert midőn a török' császár nagy hadat küldött volna Magyarországba a főve- zér commendoja alatt, a német tábor is g e - nerál Montecuculi directioja alatt lejöve Szent-Gothárdhoz , levén a franczia királytól küldetett succursus is mellette, kinek g e n e - rál Hohenloe vala előttökjárója. A török, c o n - temnálván a keresztény hadat, a folyóvízen jancsárságát és lovashadának egy részét ál-

talkültözteti; azon éjszaka hirtelen való z á - poreső miatt a víz felette megáradván, a f ő - vezér a hátra maradott hadakkal által nem költözhetik. General Montecuculi élvén a jó alkalmatossággal, a vízen általköltözött p o - gányság ellen rendelt seregekkel elleneme- gyen , és mind a németek, mind a francziák emberül vitézkedven, megverik a törököt, t i - zenkét ezernél többen veszvén el a harczon.

A fővezér csaknem ette meg kezét lábát hogy meg nem segíthette az általment hadát, de nem volt módja benne a nagy vizek miatt;

mégis a beglerbéget mintegy három ezer válogatott hadakkal elküldi; kik is a m e g á r a - dott folyóvízbe ugratván s által nem gázol- hatván, többire ott vesztenek. Látván a föveT

zér a rajta esett szerencsétlenséget, külön- ben is ordere levén a Portától, hogy jó ok- kal s móddal csak megbékéljék a német csá- szárral, mivel már akkor a Velenczések ellen készíti vala a török császár minden erejét cs Candiát akarja vala obsideálni (kit is az előtt sok esztendők alatt bloquadában tartott), és szokása szerint egyszersmind annyi ellensé- get nem akarván tartani: kihez képest a fő- vezér generál Montecuculihoz küldvén e x - pressusát, csakhamar a két nemzet között husz esztendeig való békeség szerezteték , a a német császárnak nagy kisebbségével, Ma- gyarországnak pedig felette nagy kárával s romlásával [ang. 10d.]. Mert noha a német császár hada vett vala győzedelmet a törö- kön , és rendszerént victores solent dare le- ges, mégis a török a mint akará a maga r é - széről, ugy mene véghez a békeség. Ugyanis Ersek-Ujvár több erősségekkel együtt, me- lyeket a török az elmúlt esztendőben vett

vala meg, a török kezénél maradónak, Erdély mellől is el kelle állani a római császárnak, és Kemény Simon manutentiojának renunciál- ni kellett, Erdély a török clientelája alatt, az erdélyi fejedelemség penig Apafii Mihály k e - zénél m a r a d a ; sőt a nagy híres nevezetes erősség i s , Székelyhíd, kinek mása Felső- Magyarországban nem vala , tőből k i h á n y a t - taték. így a békeség concludáltatván, mind a két tábor eloszlék, Kemény Simon is a m e l - lette való erdélyi urakkal együtt, gratiát k é r - vén magoknak az erdélyi fejedelemtől, h o s z - szas bujdosások után Magyarországból m a - gok hazájokban visszajövének. .

1665. Boldogul uralkodhatik vala Apafi Mi- hály Erdélyben, sőt máig is fennállana az erdélyi dicsőséges fejedelemség, ha vagy a f e j e d e - lemben igaz férfihoz annál inkább f e j e d e l e m - hez illendő virtusok lettenek' v o l n a , vagy a fejedelemaszony, Bornemisza A n n a , magát az ura tisztébe és hivatalába nem elegyítette, vagy az akkori erdélyi nagy méltóságos u - rak a fejedelem jámborságával nem abutál- tak, vagy a mi mind azoknál veszedelmesebb, az öreg Teleki Mihály Erdélybe soha be ne jöhetett vagy ne is született volna. De

midőn a fejedelem a munkához és d i r e c - tiohoz rnem szokván, és a mellette, való nagy uraktól megijjedven, minden igazgatást azoknak kezére bízott: könnyű dolog volt minden istentelen gonoszságot a fejedelem neve alatt véghezvinni. Midőn a fejedelem- aszony maga akart mind urának mind a t ö b - binek parancsolni, és a maga váradi szamon- czáját 7) s azok között Teleki Mihály b á t y j á t , minden uton módon promoveálni" s E r d é l y - ben urakká tenni; nem lehetett különben, ha- nem az erdélyi igaz ős hazafiait kellett bűz-:

ben keverni s azokat elveszteni s azoknak j a - vaiból jószágiból Teleki Mihályt úrrá tenni.

Midőn az erdélyi hazafiaiból álló nagy urak a fejedelem lágyságát contemnálják, és Teleki Mihály álnok practicáira nem v i g y á z n a k , h a - nem magok között competálnak, egymást üldözik, vesztik, vagy vendégségben, r é s z e g - ségben töltik haszontalan i d e j e k e t : könnyű volt Teleki Mihálynak, hol egyikhez, hol nní-

(9)

17 C S E R E I MIHÁLY HISTORIAJA. 18 síkhoz csapván m a g á t , egyiket a másiknak

bevádolván s egybenhordván ő k e t , supplán-^

tálni mindeniket, ö azalatt józon levén min- denkor akarmicsoda conversatióban, a többi- nek titkait, részegségekben kifecsegvén, k i - tanulni. Mert különben soha Teleki Mihály nem boldogult volna, ha Bánffi Dénest első- b e n , azután Béldi Pált , hamis uton módon el ne veszesse, és az egész Erdélyországát e b - ben a veszedelemben ne ejtse , melyben ma torkig u s z u n k , s talám soha ítéletnapig a posteritásunk is ki nem feselhetik belőle.

Mely casus felől mivel sokan tudakozódnak, de vagy kevesen tudják i g a z á n , vagy á kik tudják is igazán kimondani nem a k a r j á k : én, a mint a dolgok folytanak, minden hizelkedés nélkül leírtam; lássa meg a posteritas i s , és tanuljon mint nevelje s hizlalja ország v e - szedelmére az idegen fiakot. Mert Erdélynek mindenkor Magyarországból magyar fiáktól történt veszedelme, a mint a ki akarja, a h i s - tóriákból megláthatja. Soha nem akart Erdély találni a maga dolgainak folytatására maga fiaiból capaxszemélyeket, örökké a m a g y a r - országi vertumnusi természetű fiakot admi- rálta, azokat amplectálta, nevelte, g a z d a g í - totta , úrrá t e t t e ; s im bizony a szájában is szegény hazánknak s mindnyájunknak az íze;

azért vésztők el mind a fejedelemséget mind a szabadcságot.

Mivel pedig Teleki Mihály Istennek b ü n - tető ostora volt Erdélyen, ö pedig a m a g y a r - országi motusok alkalmatosságával kapa l á b - ra , s onnan hozá be közinkben ezt a hoszas n y o m o r ú s á g o t ; szükségesnek ítéltem, ab ini- tio rerum rövideden lehozni mind M a g y a r o r - szág veszedelmét, mely magából származott, mind Erdély végső romlását, mely Magyar- országból közinkben becsúszott, s.igy irni le osztán egymás után Teleki Mihály istentelen dolgait.

Minekutána az első, magyar szent István király férfi magva 1 Lajos királyban deficiált volna , kinek fiai nem születvén, maga penig hoszszas esztendőkig dicsőségesen uralkod- ván, és egynehány országokot a magyar c o -

ronához hódoltatván, dicsőségesen megholt volna, maradának két leányi, Mária és A d j u - ga. Adjuga mene férjhez a litvániai h e r c z e g - hez Jagellóhoz, ki is pogány levén, u g y a n - akkor a keresztény hitre t é r v é n , lengyel ki- rályságra coronáztaték. Mária Zsigmondnak a brandeburgumi h e r c z e g n e k , ki annakutána római császár is lön, feleségül adaték, és jure uxorio magyarországi királyságra behozaték, hat esztendeig éle az urával, megbala m a g - talanul. Itt véték el elsőben á magyar urak az u t a t , mert a királyságnak egyenesen s i g a - zán szállani kell vala Adjugára, a Mária n é n - jére; de Zsigmond addig hizelkedék a magyar

urak körül, addig ajándékozd őket, a szegény Adjugát kicsinálák a királyságból, és vér el-

len idegenre .

transferálák bolond tanácsból a magyarországi coronát. Zsigmond király másodszor megházasodék, a czilliai gróf le- ányát Borbárát vévén feleségül; attól lön egy l e á n y a , kit A l b e r t n e k , az austriai h e r c z e g - nek ada feleségül. Meghalván Zsigmond, A l - bert választaték magyar k i r á l y s á g r a , ki is két esztendeig alig uralkodhaték, feleségét terhében h a g y v á n , meghala. Ez a királyné fiat szülvén, kit Posthumus Lászlónak hívnak, a fiát a magyarokkal királyságra coronáztat- j a ; és midőn a coronázás után a c o r o n á t , a mely ládában szokták volt tartani, be akarnák tenni, ördögi szemfényvesztő mesterséggel megcsalja az előtte álló u r a k o t , és az üres ládát bepecsételtetvén v e l e k , a coronát e l - lopja , mind a gyermekkel együtt felviszi Bécsben Fridrik császárhoz, a gyermek báty- jához. . Innen lön Magyarországnak örökös .veszedelme. J •

Ugyanis: minthogy az austriai erez h e r - czegek mindenkor igyekeztenek0 ajion, hogy az magyarországi királyságot elnyerhetnék, midőn látná Fridrik, már a magyar corona (kit á magyarok annyira szoktanak v e n e r á l n i , 'és a mely nélkül legitimus királynak senkit nem tartanak) nála volna: azon kezde alattomban practicálni , és a magyar urak között sok

C S E R E I H I S T .

(10)

19 MI KLÓSVÁRSZÉKT NAGY AJTAI 20 ajándékokkal, ígéretekkel factio t csinálni,

hogy ötét választanák királyságra. Melyet megértvén a magyarok, aina dicsőséges em- lékezetű vitéz fejedelem Hunyadi János ve- zérsége alatt nagy haddal rá menvén a csá- szárra, egész Austriát egyben égették, r o n - tották , pusztították , mégis soha a coronát kezéből „ki nem. tekerhették. Felnevekedvén azalatt László, királyságra beállittatik; de goromba ifjacska levén , a magyarországi nagy urak tanácsából, Hunyadi Lászlót és Mátyást , a Hunyadi János fiait , hite ellen megfogatja, Lászlónak Budán fejét véteti. Az Isten ném szenvedé el hitszegését; eszten- dőre maga is Prágában hirtelen meghal, mi- nekelőtte meg sem házasodhatott volna. László holta után árvaságra maradván a magyar királyság , Hunyadi Mátyás választaték ki- rályságra , de még a corona Frideriknél vala Bécsbén. És noha Friderik valóban utána vala, hogy a királyságot elnyerhetné, s nagy haddal is készült vala Mátyás király ellen:

de Isten megszégyenítő, megveretvén az ifjú- Mátyás király hadaitól a tábora, midőn látná, hogy a coronát tovább magánál nem tarthat- ná , békeségre fogja a dolgot. Addig tractá- lának követek által, végre arra hozák a dol- got, hogy Friderik császár a coronát adná vissza a magyaroknak, a magyarok penig hat- van ezer aranyat adnának a corona váltságá- ban Frideriknek, és ha Mátyás magtalan hal- na m e g , Friderikre szállana a királyság. így bolondulának meg a szegény magyarok, noha valóban nehezen menőnek arra a conditiora : jobb is lett volna örökké oda hadni azt a

coronát

Bíztanak talán ahoz, hogy Mátyás királynak lesznek fiai, de abban meg- csalatkozának; mert két feleségétől egy gyermeke sem lön, hanem özvegységében egy uri aszonytól lett volt egy fia, kit is Hunyadi Jánosnak hívtanak; az is magtalanul ifjú korában hala meg.

Hunyadi Mátyás holta után , midőn Maxi- miliánús, Friderik császár jusán praetendálná a magyar királyságot, és nagy haddal jött

vala be Magyarországban pusztítani: ugyan valóban megbolondulának a magyarok, mert előttök levén az ilju Hunyadi János, a kit il- letett volna a királyság, azt veték okul, hogy nem igaz ágyból származott volna. Mintha sok fattyú fiak nem dicsőséges o r s z á g - i g a z - gató emberek lettenek volna, melyeknek l e - írásával tele vadnak a külső históriák.A Szent- írás is dicséretesen emlékezik Jefte viselt dolgairól , s legközelebb szólván , az öreg Hunyadi János nem igaz ágyból született v a - la , mégis olyan dicsőséges protectora vala Magyarországnak s az egész kereszténység- nek, a kinek viselt dolgait csudául emlegetik minyájan Európában. De így akará Isten megbüntetni a magyar nemzetet, a midőn magok közül is találnak vala királyt, a nagy competentia miatt készebbek lőnek a cseh- országi Lengyel László királyt királyságra behozni, mintsem magok nemzetekből, v é r e k - ből álló királyt uralni. Ám szép hasznát is vevék, mert annál a föld hátán roszabb, hit—

vánabb, puhább ember nem vala; mikor a török vetten vette a szép végházakot, s m e g - hallotta , csak azt felelte: Dobsa, Dobsa; a honnan Dobsa királynak is nevezők. Lengyel László azért beállván a királyságban, hogy magát stabiliálhassa, nem gondolván mint nem ősivel, a magyar birodalommal, titkon, a magyarok híre nélkül, megbékéllék Maxi- milián császárral, hogy az ö holta után , ha magtalan halna meg, a magyarországi corona Maximiliánusra szálljon. Melyet megértvén az u r a k , erősen panaszolkodtanak, contradicál- tanak, sőt az akkori palatinus Prínyi Imreh, köszvényben. feküvén Posonban , szekérre téteté magát, és az utczákon mindenütt fel szóval protestált, contradicált az László k i - rály accordája ellen; kinek is noha mind László mind Maximilián sok ígéreteket t ő - nek, soha rá nem veheték, hogy a contradic- tiot tanquain palatinus Hungáriáé remittálja.

Nem sokára meghala nyavalyás; többire, a mint hiszik, méreggel étetetvén meg.

László király idejében támada a paraszt had Dósa András 0 generálissága alatt;

mely hadat a zászlójokon és köntösökön levő

(11)

21 CSEREI MIHÁLY HISTORIAJA. 22 fejér keresztről cruciatusnak hívtanak, a hon-

nan vett eredetet á k u r u c z nevezet, kiknek istentelen gonoszságokot és a magyar urakon s nemességen való kegyetlenségeket, a ki akarja, Istvánfi Miklós históriájában megol- vashatja ; én sietek feltett czélomra. Midőn sem a király, sem az ország nem sopiálhatná azt a nagy motust, Szapolyai János szepesi gróf levén erdélyi vajda, mind a király mind az ország hozzája küldenek követséget, as- securálván egész országostól, csak keljen fel és azt a paraszt hadat dissipálja, László után egyenesen a királyságot neki conferálják, sőt maga is sánta Báthori István , tömösvári is- pán, a ki nagy aemulusa vala Szapolyainak, a kélelenségtöl viseltetvén, subscribálá az o r - szág assecuratoriáját. Szapolyai azért a condi- tiot acceptálván, hadait egybegyűjti, és meg- ütközvén Tömösvárnál azzal a barom haddal,' győzedelmet veszen rajtok, és az országot szépen megcsendesíti.

Itt már ha Istennek is ugy tetszett volna, a magyarországi birodalom jó karban állíttat—

hátik vala, mert ha László király meg ne há-r zasodjék , a corona. Zapolyaira száll vala.

Nem akará Isten; megházasodék vénségében s fia is lön feleségétől,az utolsó boldogtalanLajós király, kit is két esztendős korában a magya- rok királyságra coronázának Budán, noha eleget protestála, contradicála'Zapolyai, a magyar urak hiteket megszegék, azt vetvén okul, hogy ők arról nem tehetnek, ha László király megházasodott s Isten fiat adott nekie.

Ilyen bolondul veték ki esmét a királyságot kezekből. Vala egy leánya is Lászlónak, a kit Ferdinándusnak, Maximilián császár fiának ada feleségül, a magyarok akarata ellen ujobb kötést szerezvén egymás között, högy a melyik rész magtalan halna, annak o r - szága másikra szállana. Mely kötés ellen a magyarok solenniter contradicálának, s de jur'e annak helye sem lehetett volna a magya-

rok részéről. Ferdinandus ugyan oda köt- hette per defectum séminis a maga haeredi- taria provinciáit a sógorának Ludovicusnak, mert szabad volt vele mint magáéval, de La- josnak a szabad választáson kívül nem levén

semmi jusa Magyarországhoz, a másét nem adhatta sem nem köthette senkinek azoknak akarata s consensusa ellen a kiket illetett a dolog. De mivel Ferdinandus a just in armis tartotta, Julius Caesar módjára , nem bocsátá' törvényre a praetensiot, hanem fegyverrel kapá el a királyságot.

Itt is ha akar vala, könnyen megfordul- hat vala a szegény magyarok dolga, mert La- jos királynak ha feleségétől fia születik vala,

elesett volna Ferdinandus a királyságtól; de már közelget vala a magyarországi fátum.

Lajos, király ugyanis, a ki felöl négy neve- zetes dolgot irnak a historicusok, tudniillik 1) ante diem natus; mert az- anyja holta után metszék fel a holttestet a doctorök s ugy vevék ki mékéböl a gyermeket, s nagy mesterséggel ugy nevelék a mig születésének rend szerint való ideje eljőve; 2) ante di- em barbatus; mert 15 esztendöis korában már bajusza, szakálla nagyon kijött vala; 3) ante diem uxoratus; mert még tíz esztendős nem vala mikor megmátkásodék; 4 ) ante diem mórtuus; mert igen ifjú korában a mo- hácsi mezőn szultán Szuliman török császár nagy erejétől megvereték, a harczon az egész magyarországi püspökök, urak ott veszének.

Az nap lön vége a magyarországi biroda- lomnak, mert maga az boldogtalan király futtában a Carassus8) kit magyarul Cselé pa- taknak neveznek, sáros folyóvízben döle mind lovastól, s ott fulada meg. így fizete meg Is- ten mind a királynak mind az uraknak,' püs- pököknek, mert a szegény lutheránusokot ke- gyetlenül üldözik vala az egész országban, edictumot adván ki a király mindenütt Ma- gyarországban: Lutheranos ubique igne com- burendos. 9) Ezt az igazvallás-égetö tü- zet az igaz itéletü Isten a püspökök, urak v é - rével oltá m e g , a királynak száját penig, k i - nek szájából származott vala az a kegyetlen parancsolat, a folyóvízzel tölté meg s ugy foj- tá m e g , s vagy akarák vagy nem, csak be-, plántálá Isten az igaz Beformatiot az o r - szágban. . ' .

Lajos király veszedelme után, midőn az országot a török mindenütt szörnyüképen el-

2 *

(12)

19 MI KLÓSVÁRSZÉKT NAGY AJTAI 24 pusztította s rabolta volna, esmét deOciálván

a királyi férfimag, bárcsak akkor térnek vala eszekre a magyar urak és Zapolyai János ki- rályságra való választásán egyeznek vala m e g ; még ugy is, annyi romlás után, a ma- gyar birodalom lábra kaphat vala. De amaz istentelen átkozott sánta Báthori István, ma- gyarországi palatínus levén, noha a többivel együtt hitet adott vala Zapolyainak hogy más- ra a királyságot nem transferálja, irigységből és aemulatioból Ferdinan- dus pártjára álla s királyságra felcoronáztatá;

a honnan minemű romlása veszedelme tör- ténék Magyarországnak a két király között, Istvánfi bővön megírja. Utoljára Zapolyai J á - nos is megbolondula, és a török nemzet h í - re nélkül (a ki őtet a magyar királyságban stabiliálta vala) Ferdinánddal megbékéllék, hogy az ő holta után a magyar királyság e - gészlen Ferdinandusra szálljon, Zapolyai J á - nos király fia penig, Zsigmond János, kit Ifjú János királynak is neveznek, Erdélyorszá- gával a Tiszáig és a szepesi jószággal m a - radjon.

Meghal azalatt János király, az özvegy királyné kisded fiával Budán levén, Ferdi- nánd Salmis nevü német ur követe által k é - reti kézben Budát és az egész országot, a királyné nem akarja; rá szállatja Budát, szul- tán Szuliman segítségére jő, a német ármádát megveri, Budát az'obsidio alól megszabadít- j a ; de pogány módon ő is csak a maga hasz- nát keresvén, a királynét fiával együtt E r - délyben beigazítja, Budát török praesidiummal megrakja. Hamisan megesküvék, hogy ha fel- nevelkedik Ifjú János király, mind Budát, mind az egész országot visszaadja. De abban semmi sem telék; és igy a magyarországi bi- rodalomnak jobb részét a török magának ko- porítá, a más része német kézben esék, s ma- gyar uram a sok ambitio competentia mellett, jobbágyságra j u t a , s példa lehet minden ke-

resztény nemzeteknek, hógy

sem ide- gen kecskére bizzák a gyümölcsös kertet.

így szakada el Erdély a magyar coroná- tól és különös titulus alatt fejedelemség alá

juta, melyben a török nemzet tovább egy s e - culumnál nagy boldogságbari s nyugodalom- ban tartá az erdélyi fejedelmeket. De mi is, erdélyieküi, nem tudók megbecsülni az I s - tennek kiváltképen való nagy kegyelmessé- gét, a szép arany békességet contemnólva az igen könnyű fa jármot nehezteljük vala ; az Isten is megharaguvék, s olyan vas jármot vete nyakunkban, a kit sem mi sem posteri- tásink el nem viselhetünk.

1

Minekutána azért a magyar királyságot Ferdinandus elkapta volna, neheztelék mind ő mind successorai Erdélynek elszakadását, és minden uton munkálódának, hogy azt is e l - nyerhessék ; Magyarországban penig a régi fundamentális törvények fenekestül felfordu- Iának , a successivum jus haereditariummá változék, apalatinusi magyar szabadcság-ol- talmazó authoritás tolláltaték, a magyar fiak a magyarországi tisztségektől amoveálta- tának ,· sok helyeken azelőtt Magyarország- ban hallatlan s szokatlan camarák e r i g á l t a - tának , a melyek által régi ős famíliák min- den jószágokból kiforgattatáriak. ,

• Ifjú János király felnevelkedvén, és látván a magyar nemzetnek

. . . . nyomorgatását,, tartván attól i s , hogy idővel Erdélyre is hasonló veszedelem k ö - vetkezik: a török annuentiájából fegyvert köt a német, császár ellen, és sok esztendőkig szerencsésen hadakozik. De ö is . . . . . . . utoljára a török kedve s akarata ellen az austriai házhoz köté mind magát mind holta uton az erdélyi fejedelemség successioját, sigy ada utat a németnek, hogy idővel Erdélyt is occupálhassa. A minthogy még az ö g y e r m e - ki korában óccupálta vala Monachi alias Barát György (ki tutora vala) gonosz practicájából, és akkor a magyar corona is, a ki addig nála vala, kezében esék a.német császárnak, s az- olta oda is vagyon. De csakhamar Erdélyből a német directio kikele, és János király, Len- gyelországból a hová számkivetett vala, E r - délyben visszajőve, s itt isjhala meg. János ki- rály után succedála ama dicsőséges emléke- zetű Somlyai Báthori István fejedelem, ki csakhamar lengyel királyságra promoveálta-

® <s>

(13)

25 CSEREI MIHÁLY IIISTORIAJA. 14 ték ; nem is volt solia a lengyeleknek olyan

királyok, s talám soha nem is leszen. Ennek idejében Erdélyben nagy békeség vala, mind Báthori Zsigmond fejedelemig, a kinek ide- jében származának be derakasabban a j é - zsuiták Erdélybe, s am pro intrada olyan la- byrinthusba is ejték Erdélyországát, mely- nek tarlóját máig is fujjuk. A bolond ifjú, le- vis, liitván embert eláltatá egy Páter Carigli nevü jezsuita; az. ország hire s a török aka- rata ellen, négy ízben elcserélé berélé E r - délyt , s német kezébe ejté. Be is jőve Basta György, a német császár generalja , s olyan kegyetlenül dirigálá", vágy inkább rontá , pusztitá az országot, hogy ma még a nevét is irtózással, átkozódással említik az erdélyiek.

Midőn már épen opprimáltatott vala E r - dély , mert a töröknek is abban az időben roszul szolgál vala szerencse , Isten csudá- latoson a porból feltámasztá a váradi gene- rálist, Bocskai Istvánt; a ki egész Magyaror- szágot? elfoglalá , Erdélyből a németeket ki- irtá, és két esztendei hadakozása után megbé- kéllék'az akkori német császárral Rudolphus- sal, s a magyarországi állapotot jó rendbe s karba állitá. De nem sokáig tarta, mert E r - dély, maga csak nem utolsó veszedelmén t a - nulván, minekutána az egész jezsuitái szer- zetet. (kinek fő szerző okai valának azon szerzetbeli szentséges atyák) mind a négy recepta religioknak közönséges akaratából s végezésiböl, átok alatt Erdélyből proscri- bálá, mint az Approbata Constitutiobe.li arli- culusok megmutatják, Magyarországban fész- ket verének magoknak; és minthogy vala- hová az a szerzet beférliezik, soha'annak a

* . . statusnak békességes nyugodalma nincsen, Magyarországban sem nyughatának, haijem a reformata és lulherána religiok persecutio- jának praetextusával, a Bocskai István f e j e - delemtől szépen felállítatott külső politiát is fel- fordíták, és mind azokal a conditiokat, melye- ket Bocskai kötött vala az austriai házzal, fel- forgattaták; azzal altatván el a császári udvart, hogy mivel Bocskai fegyverrel extorqueálta azokat a conditiókat, nem tartozik a császár,ha szintén hittel conürmálta is, observálni. Mely-

ről ugyan nyomtatásban egy könyvet bocsáta- nak ki váradi püspök Bársony István neve alatt [nálam is meg vagyon az a könyv.]. És így azoknak a gonosz szent atyáknak istentelen practicájával a magyarországi békeség fel- bomlék, s a nyavalyás magyarok minden sza- badságok mellől elesének.

Iktari Bethlen Gábor vala akkor erdélyi fejedelem, ki megértvén a magyarok oppres- sioját, jó alkalmatosság is levén a kezében, mert Csehország épen azon bajóban evezvén mint a magyarok, az austriai háztól elszakad- tanak vala, és hirtelenkedvén a dologgal, Fri- dericust a rhénusi palatínust hozták vala be magoknak királyságra. Bethlen Gábor azért feles hadakkal két izben is kimenvén Ma- gyarországra, gyűlést hirdete, ahol akarata el- len királyságra választaték. És noha kezénél vala a magyar corona, melyet Pozsonyból' elhozott vala, és mind szép szóval mind erő- vel a magyarországi statusok unszolnák, hogy engedné magát megeoronáztatni; és az aus- . triai háztól végképen szakasztaná él a ma- gyar birodalmat:-de Bethlen Gábor, tanult okos ember levén, s tudván az austriai haz- nak nagy potentiáját, hogy sémmiképen az ellen sem magát a királyságban nem conser- válhatja,' sem az országot annak akarata ellen békeségesen nem bírhatja; meggondolván azt is, hogy Isten a bűnért a magyar nemze- tet idegen nemzet directioja alá ejtette : nem akará a coronát fejébe tétetni, hanem a csá- szárt megkináltatván követei által a békeség- g e l , a császár is acceptálván a conditiokat, mind a coronát mind az országot visszaadá, a királyi titulusnak is renunciála", a magyar status szabadcságát penig ismét helybe állitá;

Meghala Bethlen Gábor, áz erdélyi feje- delemség is vele együtt hanyatolni kezde, sőt a magyarországiak békesége is, ajezsui- lák factioja miatt esmét felháborodék, míglen az Első Rákóczi György erdélyi fejédelem, manuteneálni akarván a magyarokat, Ma- gyarorszá'gra, feles hadakkal kimene, és sok expeditiokot tevén, nem csak a magyarok szabadcságát in politicis, hanem az opprimál- tatott reformata religiot is in ecclesiasticis

(14)

6=

27 MIKLÓS V Á R S Z É K I NAGY AJTAI 28

dicséretesen helyreállttá, sőt magának is f e - jedelmi jószágokat nyere azon alkalmatos- s á g g a l , megbékélvén Ferdinandus 2.. római császárral, kinek nagy aemulusa s ellensége vala az Imperiumhan akkor győzedelmesen hadakozó svéciai király, Gustavus Magnus. —

Eddig ugy látjuk a históriákból, hogy I s - tennek ő szent felségének volt kedve s a k a - ratara magyar szabadcságot oltalmazó magyar vezérek segítségéhez, s ki is mutatta ö f e l - sége világos jelekkel, szép gyözedelmeket engedvén a magyaroknak a "német császár hadai ellen, és mindenkor jó s hasznos con-

ditiókkal «oncludálódván a békeség. De I.

Rákóczi György holta után, valamely motusok támadtanak Magyarországban a német csá- szár ellen eddig az 1710-ik esztendeig, mind szerencsétlen tragoedia lön v é g e , és addig keresik ma is a .szegény magyarok a szabad- cságot, mig naponként nagyobb nyomorúság- ba s jobbágyságba ejték mind az országot mind magokat. Könnyű volna ma is Istennél a segítség·; de megszűntek közöttünk a jó cselekedetek, bizony meg is szűntek az i s7

teni csudatételek i s ; hiában álmadozunk J á - nos király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Első Rákóczi fejedelem triumphusival, nem fogjuk utolérni az akkori dolgokat; akkor ugy tetszett Istennek, most másképen akar a mi bűneinkért minkét nemzetestől ostorozni ; vagy nehéz vagy n e m , csak tűrnünk kell, mert. megérd emiettük.

' De hogy visszatérjek az elhagyott dolog- ra ; az öreg Rákóczi holta után ujobban fel- zavarák a jezsuiták a magyarok "szabadcságát, és sok ál utakon módokon kezdék a magya- rokat mind lelki mind testi szabadcságokban háborgatni, midőn penig a nyavalyás magya- rok, mint annakelötte, Erdélyből semmi suc- cursust nem várhatnának, mert II. Rákóczi György magát Erdélyországgal együtt len- gyelországi királyság-vadá'szással elvesztet- te vala. Kinek is felesége, Báthori Zsófia, ki- menvén.Erdélyböl magyarországi jószágiban, egy hitetlen ámító jezsuitától, páter Sámbár- t ó l , megcsalatik, és az igaz r'eformáta reli- g i o t , melyben addig. constans volt, megta-

gadván , pápista leszen, s ugyanazon páter tanácsából, a pataki collegiumot, melyet a Rákóczi fejedelmek építettek és szép r e d i - tusokkal megajándékoztak v a l a , kiforditá s dissipálá, s minden jószágiból a református prédikátorokat kiűzeté , jobbágyait, szolgáit erőszakoson a pápista vallásra hajtá. S ám ugyanazon szent atyák, páter Sámbár és pá- ter Kis, nyelék s emészték meg minden g a z - d a g s á g á t ; mert csalárd szín alatt kicsalták kezéből a nagy királyi clenodiumokat, s alat- tomban kit Nagy-Szombatba, kit Bécsbe a Domus Professába elküldötték; a fiát is, R á - kóczi F e r e n c z e t , a kit még atyja éltében a lengyelek királyságra híttanak oly conditio- val, ha pápista leszen, s még sem cselekedte:

azok a lélekvesztö papok pápistává tevék. S ám az Isten ítélete szállá is azolta arra a f e - jedelmi házra, mint ezután meghalljuk.

Látván, mondom, az akkori magyar, urak, úgymint Zrínyi Miklós, ki horvátországi bán vala, Wesselényi Ferencz palatínus , Nádasdi Ferencz Judex curiae, és t ö b b e k , hogy E r - dély, kinek fejedelemsége Kemény János v e - szedelme után ,· a mint emlitém , Apafii Mi- hályra szállott vala, őket néni segélhető, mert magával is jótehetetlen; elnézvén azt i s , hogy a török naponként harapózik M a g y a r - országban és vetten veszi az erősségeket., a német császár pedig, vagy nem akarja ,. vagy nem is oltalmazhatja az országot, sőt a mi- kor s a mi formában a k a r j a , szabadoson, a magyarok híre nélkül is, a törökkel m e g b é - kéllik, és a végházakot oda engedi nekiek, a mint Érsek-Ujvárat is a Szent-Gothárdnál esett nagy victoria után oda engedé a t ö r ö k - n e k ; meggondolván azt is, h o g y az I. R á k ó - czi György erdélyi fejedelem által békeség tractája szerént felállított magyarok s z a b a d - csága is naponként romol és szállton száll;

kétség kívül remélvén azt i s , hogy a mint annakelötte való motusokban az austriai ház ellen boldogultanak a m a g y a r o k , ugy most is fegyverrel extorqueálhatják a német u d - vartól a violáit conditiokot, és mind m a - g o k o t , mind posteritásokot esmét jó n y u - godalomba állithatják; alattomban magok k ö -

(15)

30 CSEREI MIHÁLY IIISTORIAJA. 14 zö.tt elvégezék, hogy a császár ellen pártot-

üssenek. Mely dolgot is midőn a kikkel akar- tanak s a kiknek hihettenek a magyarok kö- zöl, közlöttenek volna, eszekbevevén, hogy mindnyájoknak tetszenék, szoros kötelesség alatt egyben esküsznek, Első Rákóczi Feren-

czet, a ki még igen ifjú vala, küzikbe beve- vén, ugy Zrínyi Pétert, Frangepán gróffot, Bónis Ferenczet és másokot sokakot, többire az egész magyarországi urakot, fő és nemes rendeket. Zrínyi Miklós mind észszel mind experieiitiával és nevezetes viselt dolgokkal a többi között elsőbb levén, nem jovalja vala, hogy a török császárral tegyenek confoede- ratiot, mind azért, hogy ö a török nemzetet természet szerént gyűlöli vala, a kin sokszor jeles gyözedclmeket is vett vala, úgyannyira, hogy az egész török imperiumban még a.ne- vét is nagy rettegéssel emlegetnék, mind penig tudván azt, hogy a török a maga k o - sarában szokta az eperjet szedni, és se- gítségadásnak színe alatt Magyarországot magának koporitja; a mint példák erre a constantinápolyi utolszori Constantinus Palaeologus imperátor atyafiak, kik nem alk- hatván meg a császárság felett, az egyik atyafi a török fejedelemhez folyamodék se- gítségért; meg is segité valójában,' mert mind a kettőt megfősz lá a birodalomtól, s magá- nak foglalá. így jára a boldogtalan Ifjú János király is a szultán Szulimán tutorságával:

kicsinálta a magyar királyságból. Ezt bölcsen meggondolván Zrínyi Miklós, nem jovallá hogy a török császártól kérjenek succursust, ha- nem inkább a keresztény potentátusok közül valamelyikhez ragaszkodjanak, Mindenek fe- lett tetszék mindnyájoknak a galliai hatalmas király Ludovicus XIV. Ki is jó kedvvel ac- ceptálá a magyarok patrociniumát , régtől fogván igyekezvén s keresvén alkalmatos- ságot hogy az austriai házba belekaphasson, és a római császárságot, melyért az elei 'is annyi száz esztendőtől fogva haszontalanul ha- dakoztanak, a maga famíliájába bevihesse. De mivel Istentől nem vala elvégezve, haszonta- lan lön minden intentioja ,. és a szegény ma- gyarok a galliai király prodectioja mellett

[1666.]

annál nagyobb nyomorúságban veszedelemben esének; a mint ide alább renddel meghalljuk.

Bizony dolog, ha az a két hatalmas, vitéz, okos magyar fejedelmek, Zrínyi Miklós és Wesselényi Ferencz, a mely munkát bölcsen felfogtanak vala, tovább is continuálhatják vala, talám a magyarok is jobban boldogul- nak vala. De csakhamar kimutatá

Isten, hogy nincs ő felségének ked-

véből s akaratából a német császár ellen való insurrectio, hanem a magyar nemzetet a sok nemzetséges gonoszságért ostorozni akarja;

mert ugyanazon esztendőben Zrínyi Miklós véletlenül meghala10), Kinek halálát gróff Beth- len Miklóstól, kJ akkor experientiae ergo Horvátországban, a bán Zrínyi Miklós mellett vala Csák-Tornyán, így hallottam:

A bán vadászai kimenvén ebéd előtt, több elfogatott vadak között hozának e g y vadkant is; kit a bán eleiben vivén, kérdi Bethlen Mik- lóstól : „Öcsém uram! Erdélyben szoktanak-e termeni ilyen vadkanok?" Bethlen Miklós megfelel: „Kegyelmes uram, Nagyságodot a - lázatoson követem, ennél sokkal nagyobbak is termenek." — A bán, mintegy megszégyel- vén magát, mondja neki: „Ha tetszik kegyel- mednek , ebéd után menjünk ki vadászni;

meglátja kegyelmed, itt is , a horvátországi erdőkön találunk ennél nagyobbakot is." Az- alatt az ebéd elkészülvén, a bán szokása el- len kedvetlen állapottal vala, nem tudván senki okát. Ebéd után megindulván feles puskásokkal, egész estig mind hajtatják az

erdőkét, és noha egyéb vadakot verettenek, de vadkant nem találának. Estve felé egybe- gyűlvén mind a vadászok, hogy haza menje-, nek a bánnal együtt, azonban egy jáger elő- f u t , s mondja a bánnak: „Kegyelmes uram!

ihol nem messze egy nagy öreg vadkant lát- tam." A bán örülvén neki, egy hoszu puskát veszen a kezébe s bemegyen egyedül az er- dőbe , megparancsolván , hogy a többi másfelé álljanak lesben. Meglátván a vadkant, hozzá lő , meg is sobesíti; a megsebesedett oktalan vad, szokása szerént, egyenesen a bánra megyen, és mivel hir- telen a puskáját meg nem töltheté, oldalán

® = =@

(16)

31 MIKLÓSVÁRSZÉKI NAGY A J T A I 32 függő pallosát kirántja, s nagy bátran a vad-

kan eleiben futamodik s hozzája vág , de a vadkan agyarát találván , a pallosa ketté t ö - rik, és azon sebességgel a vadkan neki agyar- kodván, az egyik lábát a bánnak erősen m e g - sérti, mely miatt megtántorodik, de ugyan el nem esik. Nem levén már fegyver nála, küz- désbe indul a nagy oktalan vaddal, és a földre lenyomja s a hasára ü l , a két fülét két k e z é - vel erősen megragadván, ugy hogy a vadkan alatta megsem mozdulhatott. Ha akar vala, könnyen kiálthatott volna, mert ott a sűrűben nem messze állottanak lesben sok vitéz szol- gái s puskásai, kik megsegélthetik, és a vad- kant alatta megölhetik vala: de a régi híres vitéz ember szégyennek tartván egy vadkan megölésére segítséget hívni, midőn gondol- kodik miképen ölhetné meg, jut eszébe, hogy az övében hüvelyestől volna k é s e ; azért egyik kezéből a vadkan fülét kiereszti, hogy kését kivonván a torkába v e r j e ; a vadkan is, tágulván egyik füle , erősen megrázkódik, és hirtelen a bán a vadkan hasáról a földre leesik, a vadkan is hevenyében hozzája vág agyará- val, és a torkát kiszakasztja.

Ebben semmit nem tudtanak a vele valók, de midőn az előszöri lövés után annyit kés- nék a bán az erdőben, nem tudván mire vélni a dolgot, arra felé sietnek, szintén akkor ér- kezvén oda, mikor már a földön feküvő bán- nak a vadkan torkát kivágta volna. Megbú- sulván a szolgái, a vadkant ugyan azon hely- ben megölik, a bánt pedig a földről feleme- lik; kinek torkán levő nagy sebét mikor meg- látnák, a maga keszkenőjével beakarván köt- ni, a szinte meghaló nagy vitéz bátor feje- delmi ember azt mondja szolgáinak: „Semmi, édes fiaim, semmi; ne kössétek b e ; " annál többet nem szólhata, hanem meghala. Kinek holttestét hintóra tevén, nagy sírással Csák- Tornyára beviszik, és ott temeték el, nemcsak Horvátországnak, hanem egész Magyaror- szágnak, sőt az egész kereszténységnek nagy keserűségével. így vesze el véletlenül a ha- talmas vitéz fejedelem, a ki teljes életében annyi véres harczokon forgott, a ki annyi sok vitéz pogányokat maga kezével levágott;

egy oktalan utálatos vadkan v é g e z é életét olyan dicsőséges fejedelemnek, kinek mása akkor a magyar birodalomban nem vala. í g y játszodtatá meg Isten a magyarok intentióját s elvevő szemek elöl a z t , a ki az ö szabad- cságokot vitézi erejével s nagy elméjével helybeállíthatja vala.

Vagyon olyan hír is, hogy az austriai udvar, megértvén titkon Zrínyi Miklós s z á n - dékát, hogy a magyarokat a császár ellen felakarná lázasztani, mivel nyilván s erővel nem mernek vala belékapni, alattomban egy német j á g e r t nagy fizetéssel fogadtanak vol- na meg, a ki Zrínyi Miklós szolgálatára k ö t e - lezvén magát, mind keresett alkalmatosságot, hogy valahol vadászatban meglöhesse; és mikor látta volna, hogy a vadkannal tusakodr

nék,· egy sürii helyről, mintha a vadkant a k a r - ná meglőni, ugy lőtte volna meg a bánt f ő - ben, s a miatt kellett volna meghalni. I g a z - e , nem-e ? én bizony nem tudom; a mint h a l - lottam ugy irtam meg,

Zrínyi Miklós véletlen halálán, a mint il- lett ; felette igen megszomorodván a császár ellen confoederált magyar urak ; r j g f j y -1 midőn látnák mely nagy csorba e - ' sett az ö dolgokban Zrínyi Miklós veszedel-

mével, ujobban tanácskozni kezdének e g y m á s - sal , mit kellenék cselekedniek, tartván attól is , ha kitudódik szándékok, egyenként őket a német császár mind megfogatja és m e g - öleti. Azt végezték a z é r t , hogy az elkezdett dolgot tovább is continuálják. Wesselényi Ferencz palatínus, Zrínyi Miklós tanácsát mindenkor előtte forgatván, most is nem j o - valja vala, hogy a törökkel tegyenek confoe- deratiot; de midőn Zrínyi Péter ifjú ember levén, Nádasdi Ferencz penig, a mint az exi- tus megbizonyitá, félénk ember, ugy az Első Rákóczi Ferencz is experientia nélkül való, Frangepánnal s a több azon, ligában levő m a - gyar urakkal együtt azt kezdék forgatni, hogy a franciai király messze levén M a -

gyarországtól , a mig onnan a segítség e l - érkeznék , addig elütnék a németek a roszat a magyarokon, hanem legjobb volna a török császárhoz folyamodni, kinek mind nagy

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :