Neveléstudományi Doktori Iskola Tanulás-tanítás Program
Doktori (PhD) disszertáció tézisei
Hoffmann Mária Rita
Felkészítés az inkluzív szemléletű tanárképzésre – A kulturális fogyatékosságtudomány relevanciája és
perspektívái a pedagógusképzésben
Témavezet :
Golnhofer Erzsébet Dr. habil. egyetemi docens
Könczei György PhD, DSc, Dr. habil. egyetemi tanár
Budapest, 2017
BEVEZETÉS: A KUTATÁS TÉMÁJA
Számos vak és aliglátó személy narratívája és ugyancsak számos szakirodalom (vö. Réthyné, 2002; Tóvári– Prisztóka, 2015; Gombocz, 2011; Pet , 2011) szól arról, hogy a fogyatékossággal él személyek integrált oktatása nehézséget jelent a pedagógusoknak, kudarcot a fogyatékossággal él tanulóknak. A problémának számtalan oka lehet, például a tanárok felkészületlensége a feladatra, a fogyatékossággal él személyekkel kap- csolatos hiányos vagy téves információk, az ismeret- lenségb l adódó ellentmondásos nézetek és a félelemb l fakadó tartózkodó attitűd. E disszertáció vak és aliglátó tanulók integrált idegennyelv-tanulásának problémájával foglalkozik, mivel az idegen nyelvek minimum közép- szintű tudása látássérültek esetében szignifikáns, az integrációt el mozdító tényez .
Az értekezésben új megközelítésben fókuszálunk az integrált oktatáson belül az idegennyelv-oktatást érint nézetekre, reflektálunk a pedagógusok vaksággal kapcso- latos attitűdjére, és releváns információkat tárunk fel az inkluzív szemléletű tanárképzés szerepl i számára. Az inkluzív szemléletű tanárképzés e disszertációban els - sorban a fogyatékossággal él tanulók befogadására kész, fogyatékosságspecifikus kontextusokban tájékozott taná- rok képzését jelenti. A kutatásban részt vev személyek vaksággal és együtt neveléssel kapcsolatos nézeteinek feltárásával számos, eddig nem ismert tényez t állítunk a
figyelem középpontjába. Meggy z désünk szerint az esetleges ellentmondások mentén kirajzolódnak, meg- fogalmazódnak azok az inkluzív szemléletű tanárok számára elengedhetetlen kompetenciák fejlesztéséhez szükséges elemek, amelyek ismeretében alternatívák, konkrét programok dolgozhatók ki.
1. A KUTATÁS ISMÉRVEI
1.1. A kutatás alapvetései
Kiindulópontként tanítványok, kollégák narratívái és megélt tapasztalataink alapján az alábbi alapvetéseket fogalmaztuk meg:
1. A fogyatékossággal kapcsolatos sztereotípiák és el ítéletek befolyásolják a nézeteinket.
2. A tanár meghatározó szerepet játszik a sztereotípiák és el ítéletek felülírásában.
3. A tanárképzés jelent s szerepet játszik a szte- reotípiák és el ítéletek felülírására képes tanárok képzésében, valamint abban, hogy olyan kompe- tenciákkal vértezze fel a tanárokat, amelyek birtokában meg tudnak felelni a befogadó oktatás mindennapi gyakorlatában velük szemben tá- masztott elvárásoknak.
4. A fogyatékossággal él személyek „speciális tudása” (Marton–Könczei, 2009) el mozdítja a sztereotípiákon és el ítéleteken alapuló nézetek felülírását.
E négy alapvetés a kutatás bázisa, amelyre a céljai épülnek.
1.2. A kutatás céljai
A kutatás az alábbi célokat kívánta megvalósítani:
– Feltárni vak és aliglátó, a közép- és
fels oktatásban idegen nyelvet, szakmai idegen nyelvet tanulók, valamint idegennyelv-szakos tanulók és nyelv- és szaknyelvtanáraik vaksággal és az integrált oktatással kapcsolatos nézeteit.
– Áttekinteni, miképpen jelenik meg a hazai és a nemzetközi szakirodalomban az integrációra, az inklúzióra, a társadalmi igazságosság
pedagógiáira való felkészítés a hazai és európai tanárképzésben.
– Felhívni a figyelmet egy új szempontra, a fogyatékosság kulturális értelmezésének szerepére.
– Alátámasztani a fogyatékosság
újraértelmezésének szükségességét vak és aliglátó diákok és nyelvtanáraik, szaknyelvtanáraik
tapasztalatai alapján.
– Alátámasztani a kulturális
fogyatékosságtudomány alkalmasságát és relevanciáját a tanárképzésben.
– Felvázolni a kulturális fogyatékosságtudomány perspektíváit a tanárképzésben.
–Feltárni a kutatás résztvev inek aspektusából az integrált idegennyelv-oktatással kapcsolatos kihívásokat.
–Felhívni a figyelmet a megfelel végzettséggel rendelkez fogyatékossággal él oktatók
alkalmazhatóságára.
– Az emancipatív kutatási paradigma, stratégia, módszer elfogadtatása.
1.3. A kutatás módszertani jellemzői
Munkánkban a deduktív és az induktív megismerés is megjelent, a szakirodalom elemz feltárása megalapozta, vezette empirikus kutatásunkat. Az utóbbi alapvet en leíró-feltáró kutatás, ami a vizsgált probléma összetett- ségéb l fakadóan kombinált kutatói megközelítést jelentett, azaz kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtést és adatfeldolgozást.
Kutatásunk – témájából adódóan – nem tűzte ki célul, hogy nagy populációra érvényes általánosításokat fogalmazzon meg, miután az integrált oktatást mint társadalmi jelenséget megélt tapasztalatok kontextusában, az érintett emberek narratíváin keresztül vizsgálta (Falus, 2004). E nézetek, tapasztalatok feltárásához zárt és nyílt kérdéseket tartalmazó kérd íveket szerkesztettünk, valamint félig strukturált, tematikus interjút alkalmaz- tunk. A kérd ívekben szerepeltek metaforákra vonatkozó kérdések, miután mélyen rejl nézetek feltárására
törekedtünk, és úgy véltük, hogy a téma kutatásában érvényesül a következ megközelítés: „egyes metafo- rikus eszközök használata tudományos szükségszerűség, mert sokszor nincs más eszköz helyettük” (Vámos, 2003, 109).
A kutatás alapvet megközelítése és módszere eman- cipatív. E kutatások kiindulópontja, hogy akiknél a speciális tudás, azok az emberek koordinálják és vezes- sék a kutatásokat (Marton–Könczei, 2009). E kutatói attitűd lényege, hogy e releváns, extra tudással egészül- jön ki valamennyi, a fogyatékossággal él személyeket érint kutatást, mivel k ismerik legjobban a saját életüket, szükségleteiket, a gátló és segít körülményeket (Stalker, 1998).
1.4. A kutatásban részt vevő személyek kiválasztásának szempontjai
A résztvev k kiválasztásánál látássérült nyelvtanárként insider kutatói tájékozottságunk, személyes tapaszta- lataink voltak meghatározóak. Hozzáférési alapon – a 2015/2016-os tanévben Magyarországon nappali tagoza- ton tanuló, közép- és fels fokú oktatásban részesült vak és aliglátó hallgatók és idegen nyelvet, szakmai idegen nyelvet vagy idegen nyelven oktató tanáraik körében – 16 hallgatóval és 46 oktatóval kérd íves kikérdezés készült, és 11 személlyel félig strukturált interjú.
2. A KUTATÁS EREDMÉNYEI AZ
ALAPVETÉSEK ÉS CÉLOK KONTEXTUSÁBAN
Alapvetéseink és a kutatási célok mentén összegezzük a továbbiakban a kutatás eredményeit. Résztvev ink állásfoglalása szerint a sztereotípiák és el ítéletek jelen- t s szerepet játszanak a vak és aliglátó személyek és idegen nyelvet, szakmai idegen nyelvet és idegen nyelven tanító tanáraik életében, kapcsolataik alaku- lásában. A kultúránk által átörökített nézeteink jelenleg is dominánsak. Gyakran ismeretlenség és félelem határozza meg a két csoport kommunikációját, bár a közeledési törekvések pozitív elmozdulást mutatnak, ugyanakkor az információ hiánya még mindig jelent sen megnehezíti egymás elfogadását. A kérd íves kikérdezés és a félig strukturált interjú válaszai közvetett és közvetlen módon jelzik a sztereotípiák jelenlétét. El ítéletekkel mindössze- sen egy interjúban találkozunk.
Kutatásunkban a kulturális fogyatékosságtudomány len- cséjén keresztül vizsgáltuk a vaksággal, a vak emberek- kel, valamint lehetséges hivatásukként a nyelvtanárral és az idegennyelv-tudással kapcsolatos metaforákat. A vakság mint fogalom félelmetes, a vak ember tiszteletet érdeml , a nyelvtanár segít , a nyelvtudás pedig integráló tényez az éplátású emberek metaforái, hasonlatai szerint. A vak résztvev k metaforái és hasonlatai tartalmukban megegyeznek a két utóbbi kategória tartalmával, ám a vakság és a vak emberek kategóriái tekintetében teljesen eltérnek.
A hallgatók és a nyelvtanárok nézetei az integrált idegennyelv-oktatással kapcsolatos kihívásokról, nehéz- ségekr l egy irányba mutatnak a kérd ív feldolgozása alapján: a pedagógusok, a nyelvtanárok egyöntetűen úgy látják, hogy egyetemi tanulmányaik során nem készí- tették fel ket a fogyatékossággal él tanulók oktatására.
Jelenlegi felkészítésük nem teszi képessé ket arra, hogy felismerjenek láthatatlan fogyatékosságtípusokat. Nehéz- séget okoz az is, hogy számukra ismeretlenek a vak személyek által leggyakrabban alkalmazott tanulási technikák. A kérd ív és az interjúk válaszai arról tanúskodnak, hogy a tanárok gyakran vak és aliglátó tanítványaikhoz fordulnak segítségért, mivel nem rendelkeznek a vakok idegennyelv-oktatásához szüksé- ges módszertani tudással, annak ellenére, hogy az interneten elérhet módszertani támogató forrás (Flamich, 2006). A nyelvtanárok tanácstalanságának kezelése pluszfeladatot jelenthet a vak és aliglátó tanulók számára.
A középiskolás tanulók nyelvtanulási nehézségeir l, kihívásairól közvetett módon, a kérd ív zárt és nyílt kérdéseire kapott válaszok alapján szereztünk isme- reteket, mivel az egyetemi hallgatók beszéltek közép- iskolai tanulmányaikról is. Narratíváik rávilágítottak arra, hogy számukra azért jelent nehézséget az idegen nyelvek tanulása, mert egyrészt a tananyag elenyész hányada hozzáférhet , másrészt nehéz követni a nyelvórák menetét, mivel a tanárok általában sem a középiskolában, sem az egyetemen nem olvassák fel, amit a táblára írnak, nem ismerik és nem alkalmazzák a látássérülteket segít infokommunikációs eszközök, például a képerny olvasó
szoftverek működését. A legnagyobb nehézséget az jelenti a hallgatóknak, ha nekik kell rájönniük, hogyan oldhatnák meg a tankönyvek feladatait. Bár megtisztelve érzik magukat a velük szemben támasztott bizalom okán, terhes és frusztráló számukra a pedagógusok tanácsta- lansága, és hogy e tanácstalanság miatt gyakran kihagy- ják ket a nyelvórai tevékenységekb l. Nehézséget jelent továbbá az éplátású társaikkal való együtt haladás.
Számos, a tanítási gyakorlathoz köt d kihívást, nehéz- séget tudtunk feltárni, de további kutatások szükségesek a többségi oktatási környezetben történ idegen nyelv, ill.
bármelyik másik tantárgy tanulásának, tanításának meg- könnyítésére.
Az integráció, az inklúzió és a társadalmi igazságosság pedagógiái mint alapvető pedagógiai szemlélet a hazai és európai tanárképzésben témakörb l gazdag szakirodalmi kínálat állt rendelkezésünkre, ezért célszerű volt szűkíteni a területet. Hazánk nemzetközi oktatáspolitikai elkötele- zettségéb l adódóan els sorban az Európai Unió vonatkozó dokumentumaiban tájékozódtunk. A doku- mentumokban megtalálhatók azok az alapkészségek (tudás, attitűd, értékek), amelyekkel minden tanárnak rendelkeznie kell, a tanított tantárgytól és oktatási környezett l függetlenül (Watkins, 2012).
A hazai és európai inkluzív szemléletű tanárok képzésére irányuló szakirodalom áttekintése alátámasztotta, hogy a tanárképzésben, de általában a hazai tudományos életben alig hallhatóan van jelen a fogyatékossággal él szemé- lyek tudományos, kritikus, reflektív hangja. E tudomá- nyos reflektivitás jelent s forrás lehetne az oktatás és a
társadalmi inklúzió vonatkozásában. E hang egyik meg- jelenése a kulturális fogyatékosságtudomány, amelynek insider kutatóként, mint fent már jeleztük, különösen hangsúlyos szerepet szántunk e kutatásban. Eredmé- nyeink szerint a vizsgálatban részt vev k szükségesnek látják a fogyatékosság kulturális ábrázolásainak elemzé- sét célzó kurzusok integrálását a tanárképzésbe.
A tanárok vak és aliglátó hallgatók felkészítésére vonat- kozóan mind a hallgatók, mind az oktatók több alkalom- mal, következetesen jelezték, hogy hiányolják a pedagó- gusképzésb l a felkészülés lehet ségét vak és aliglátó, illet leg egyéb fogyatékossággal él hallgatók oktatására.
Szívesen elemeznék szépirodalmi művekben szerepl fogyatékos karakterek tulajdonságait, hogy beszélhes- senek azokról a témákról is, amelyeket sosem mernének megkérdezni az érintett személyekt l, ugyanakkor több válaszadó ambivalens érzésekkel fogadná fogyatékos- sággal él írók önéletrajzi írásainak elemzését. Az ambivalencia minden bizonnyal a fogyatékosságmemoár műfajának ismeretlenségéb l fakad, bár a kérd ív arra nem tér ki, ismernek-e a válaszadók e műfajban született alkotásokat.
Mivel a kutatás feltárta, hogy a résztvev k igénylik a fogyatékosság kulturális ábrázolásának értelmezését, bemutattunk egy új diszciplínát, a kulturális fogyaté- kosságtudományt mint az értelmezés egyik lehetséges módját. A bemutatással célunk volt alátámasztani e tudomány alkalmasságát és relevanciáját a tanárképzés- ben az inkluzív szemlélet fejlesztése érdekében. Több részletre kiterjed leírása által érvekkel kívántuk igazolni
e diszciplína perspektíváit a tanárképzés számára. A kulturális fogyatékosságtudomány egyik aspektusa egy új, határozott tudományos diskurzus, az irodalmi fogya- tékosságtudomány: ennek rövid történeti bemutatásával két alternatívát vázoltunk fel, a teljesség igénye nélkül.
Az els a fogyatékosság irodalmi ábrázolásainak meg- jelenése, a második a fogyatékosságmemoár. E kutatás- ban az irodalmi fogyatékosságtudomány történetét az angolszász kultúra megközelítésében mutattuk be, miután e diszciplína hazánkban még ismeretlen tudományos diskurzus annak ellenére, hogy fogyatékossággal él személyeket ábrázoló irodalmi művekben a magyar szépirodalom is b velkedik, és a gyógypedagógia hosszú ideje él a művek elemzésében rejl lehet ségek alkal- mazásával. Önálló tudományként azonban még a kezdeti lépéseknél tartunk. A fogyatékosságmemoár vonatko- zásában a műfaj részletesebb bemutatásával, hazai és nemzetközi példák segítségével igyekeztünk megvaló- sítani célunkat.
A kutatás eredményei kritikus szemléletet tükröznek a fogyatékossággal él személyek speciális tudásának a pedagógusképzés keretei között megvalósítható alkalma- zására. Egyértelműen fogalmazzák meg, hogy a fogya- tékosság önmagában akkor sem elegend faktor inkluzív szemléletű pedagógusok képzéséhez, ha „speciális tudás” tekintetében releváns a fogyatékossággal él személyek alkalmazása. A szakmai kiválóság, a megfelel végzettség alapvet elvárás minden fogyatékossággal él pedagógussal, oktatóval, kutatóval szemben is. Elvárások tekintetében megvalósult a társadalmi befogadás. A fels oktatásba való bekerülést segít pozitív diszkri-
mináció befolyásolhatja a speciális tudás és a szakmai felkészültség arányait fogyatékossággal él személyek esetében, amennyiben nem születik a pedagógusképzés egy jelent s részén átível , kötelez en elvégzend program. Interjúalanyaink jelzései alapján bizonyíthatóan mutatkozik igény a fogyatékossággal él tanulók oktatására való felkészülésre. Bizonyítható továbbá, hogy a fogyatékosság nem lehet kizáró tényez egy állás betöltésénél. Amennyiben az elvárásoknak megfelel fogyatékossággal él pályázó elnyer egy meghirdetett oktatói állást, az feladata kell, hogy legyen a pedagó- gusok felkészítése.
Egyik fontos célunk volt az emancipatív kutatási paradigma, stratégia, módszer elfogadtatása a hazai kutatásokban, hazai szakmai közösségben. E célt magával a kutatással kívántuk megvalósítani és érvként alkalmazni. Az emancipatív jelleg számos formában nyilvánult meg. A kutató dönt en olyan módszereket alkalmazott adatgyűjtése során és az adatok feldol- gozásánál, amelyek látássérült személyek számára aka- dálymentesek, így eltekintett például szövegelemz szoftverek alkalmazásától. A dolgozat akadálymentesen hozzáférhet látássérült személyek számára, ugyanis nem alkalmaz lábjegyzeteket.
Mindez abból az újdonságból is adódott, amely az insider kutatói attitűdb l, nézetekb l, tudásból és elköte- lezettségb l következett, ugyanis nem csupán a látássérült és a nyelvtanár-státusz miatt érezzük magun- kat kompetensnek, hanem mert hiszünk abban, hogy a fogyatékosság megjelenésének kulturális feldolgozása
el mozdítja az inkluzív szemléletet, ezért tárjuk fel egy új diszciplina perspektíváit a pedagógusképzésben.
3. KUTATÁSI JAVASLATOK E KUTATÁS EREDMÉNYEINEK KONTEXTUSÁBAN
E kutatás alapvet en két tudományterület találkozási pontján született. Ebb l következ en az eredmények tükrében mindkét tudományterület vonatkozásában külön, ugyanakkor találkozási pontjaikon is fogalmaz- hatunk meg javaslatokat.
A vaksággal, a vak emberrel kapcsolatos metafora- vizsgálatunk eredménye késztet arra, hogy fogyatékos- sággal él személyek saját fogyatékosságtípusukkal kapcsolatos metaforáinak vizsgálatát javasoljuk. Az eredmények abban nyújthatnak jelent s segítséget, hogy a metaforával „megbélyegzett” emberek érzéseinek figyelembevételével tudatosabban és érzékenyebben használjuk, tanítsuk a metaforákat.
Javasoljuk a fogyatékossággal kapcsolatos metaforák és a fogyatékosságra vonatkozó sztereotípiák, el ítéletek összefüggéseinek és hatásainak kutatását.
Úgy véljük, tudományos értékkel bírna kutatásokat folytatni a fogyatékosságábrázolás szépirodalmi ábrázo- lásának hazai történetét illet en, valamint a hazai fogya- tékosságmemoár területén.
Kutatásunk eredményei alapján javasoltuk a kulturális fogyatékosságtudomány integrálását a tanárképzésbe, aminek eredményességét egy követ kutatás mutathatná meg.
Javasoljuk továbbá a fogyatékossággal él személyeket és a többségi oktatást nem általános kontextusban, hanem fogyatékosság- és tantárgyspecifikus megközelítésben vizsgálni, ezáltal többet megtudhatunk a fogyatékosság- gal él személyek er sségeir l. Az így nyert információk jelent s mértékben gazdagíthatják a tanárok tantárgyakat érint módszertani eszköztárát.
Javasoljuk jó gyakorlatok vizsgálatát tantárgymód- szertani szempontból, hogy segítsük a többségi környe- zetben fogyatékossággal él diákok tanárait a hatékony kommunikáción túl az eredményes módszertan tekin- tetében is.
Végül insider kutatóként határozottan javasoljuk a speciális általános iskolák szerepének, feladatainak újragondolását.
A TÉZISEKBEN HIVATKOZOTT IRODALOM
BOLT, D.: Saramogo's Blindness: Humans or animals?, 2007, forrás: <http://disability-
studies.leeds.ac.uk/files/library/bolt-Humans-or- Animals.pdf> (Letöltés ideje: 2016. 07. 13., 12.35) FALUS Iván (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Budapest, Műszaki Könyvkiadó Kft., 2004.
FLAMICH Mária (szerk.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek, tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez:
Idegen nyelv, Budapest, SuliNova, 2006, forrás:
http://www.kooperativ.hu/idegen_nyelv/Ajanlasok/in- 09.pdf (Letöltés ideje: 2016. 04. 03., 11.15)
GOMBOCZ Orsolya: Inkluzív pedagógia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, Pedagógusképzés, 2011, 3–4 szám, 181–185.
HARSÁNYI Ildikó: A fordítás mint kontextus a metaforák konceptualizációs folyamatában. Doktori disszertáció, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar, 2014, forrás:
http://doktori.btk.elte.hu/lingv/harsanyiildiko/diss.pdf.
(Letöltés ideje: 2017. 06. 14., 0.43)
KÖVECSES Zoltán: A metafora a kognitív nyelvészetben, in PLÉH Csaba – GY RI Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása, Budapest, Pólya Kiadó, 1998.
KÖVECSES Zoltán (2005): A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Budapest, Typotext, 2005.
MARTON Klára – KÖNCZEI György: Új kutatási
irányzatok a fogyatékosságtudományban, Fogyatékosság és Társadalom, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai F iskolai Kar, ELTE Eötvös Kiadó, 2009, 1. 1. 5–12.
PÉNZES Éva: Metaforák a (gyógy)pedagógiában, 2009, forrás: http://ofi.hu/penzes-eva-metaforak-
gyogypedagogiaban (Letöltés ideje: 2017. 02. 15., 11.01) PET Ildikó: Az inkluzív nevelés és a debreceni
tanárképzés, Pedagógusképzés, 2011, 3–4. sz., 143–152.
RÉTHY Endréné (2002): A speciális szükségletű
gyermekek nevelése, oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései, Magyar Pedagógia, 2002, 3. sz., 281–300, forrás:
http://www.magyarpedagogia.hu/document/endrene_reth y-
the_education_of_children_with_special_needs_in_the_e u.pdf (Letöltés ideje: 2015. 04. 09., 20.15)
STALKER, K. (1998): Some ethical and methodological issues in research with people with learning difficulties, Disability & Society, 1998, 13 (1), 5–19.
TÓVÁRI Ferenc – PRISZTÓKA Gyöngyvér (2015):
Integrációs és adaptációs lehetőségek az iskolai
testnevelésben, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, forrás: http://tamop-
sport.ttk.pte.hu/files/tananyagfejlesztes/integracios-es- adaptacios-lehetosegek-az-iskolai-testnevelesben.pdf (Letöltés ideje: 2017. 05. 12., 16.24)
VÁMOS Ágnes: Metafora a pedagógiai kutatásban, Iskolakultúra, 2003, forrás:
<http://epa.oszk.hu/00000/00011/00070/pdf/iskolakultura _EPA00011_2003_04_109-112.pdf> (Letöltés ideje:
2016. 05. 12., 07.43)
WATKINS, A. (ed.): Teacher Education for Inclusion;
Profile of Inclusive Teachers. European Agency in Special Needs Education, 2012, forrás:
https://www.unicef.org/albania/Profile-of-Inclusive- Teachers.pdf (Letöltés ideje: 2016. 02. 21., 19.40)
VÁLOGATÁS A TÉMÁVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓKBÓL
FLAMICH Mária – HOFFMANN Rita: „Ízig-vérig része vagy a világnak”: A fogyatékossággal él embert övez paradigmák rövid történeti áttekintése, in DÉRI Balázs – MENCZEL Gabriella – SZIJJ Ildikó (szerk.): Per multos annos: Faluba Kálmán tanár úr 70. születésnapjára, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2011, 120–131.
FLAMICH Mária – HOFFMANN Rita: A sztereotípiákon túl…: A kulturális fogyatékosságtudomány perspektívái a fels oktatásban, in GOLUBEVA Irina (szerk.): A
kulcskompetenciák fejlesztése a formális, a nem formális, valamint az informális tanulás során a társadalmi
kohézió és esélyegyenlőség biztosítása érdekében, Veszprém, Tanárok Európai Egyesülete, 2014, 83–91.
FLAMICH, Mária – HOFFMANN, Rita: They lived
happily(?) ever after: Disability in Fairy Tales in GRUIC, Tamara (szerk.): Competencies of preschool teachers for the knowledge society: International Scientific
Conference, Nagykikinda, Szerbia, 2014, 238–243.
HOFFMANN Rita – FLAMICH Mária: Magányos küzdelem:
akadálymentesítési lehet ségek a pedagógusképzésben, Pedagógusképzés, 2011, 3–4. sz., 225–233.
HOFFMANN Rita – FLAMICH Mária: Inklúzió! Fogalom?
Szemlélet? Együtt nevelés és kontextusai, Új Pedagógiai Szemle, 2014, 11–12. sz., 26–46.
HOFFMANN Rita (2014): Randolph Bourne, a tudós, Fogyatékosság és Társadalom, 2014, 5–6. sz. 105–112.
HOFFMANN Rita – FLAMICH Mária: (Dis)kurzus a sztereotípiákról, Pedagógusképzés, 2014–2015, 93–106.
HOFFMANN Rita – FLAMICH Mária (2015): Meddig kísért még a múlt? A kulturális fogyatékosságtudomány
szerepe, perspektívái a diverzitás megismerésében, elfogadásában és tiszteletében, in HERNÁDI Ilona – KÖNCZEI György (szerk.): A felelet kérdései között:
Fogyatékosságtudomány Magyarországon, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, 48–67.
HOFFMANN Rita – FLAMICH Mária (2016): Words for Dignity: From Budapest to Berkeley and back, in BOLT, David – PENKETH, Claire (szerk.): Disability Avoidance and the Academy: Challenging Resistance, London – New York, Routledge, 2016, 79–88.
KÖNCZEI György – HOFFMANN Rita – FLAMICH Mária:
Adalékok a fogyatékosságelutasítás történetéhez, in KÖNCZEI György – HERNÁDI Ilona (szerk.): Az esélyegyenlőségtől a Taigetoszig:
Fogyatékosságtudományi eredmények a „másik oldal” megértéséhez, Budapest, L’Harmattan, 2016, 29–56.
VÁLOGATÁS A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KONFERENCIAELŐADÁSOKBÓL
FLAMICH, Mária – HOFFMANN, Rita: Música i
Discapacitat: Aspectes específics de la Música executada conjuntament per músics cecs i vidents, Valencia,
Universitat de Valencia, 2011.
FLAMICH, Mária – HOFFMANN, Rita: Humanizing Stereotypes: Disabled Educators’ Role and
Responsibility in (Teacher) Education, (Re)thinking Education International Conference, Christchurch, New Zealand, University of Canterbury, 2013
(webprezentáció)
FLAMICH, Mária – HOFFMANN, Rita: Whose shame is it, anyway? – Contradictions of mainstreaming,
The Inclusive Education Summit, Christchurch, New Zealand, University of Canterbury, 2016
(webprezentáció)
HOFFMANN, Rita: Teaching Diversity Through English as a Foreign Language, American Hungarian Educators Association 40th Annual Conference, Babes-Bolyai Tudományegyetem, 2015.
HOFFMANN, Rita – FLAMICH, Mária: Miser/Abling Images – A case to study, American Comparative Literature Association 2016 Annual Meeting, USA, Harvard University, 2016.
