Ügyvédi elvetést...

76

tiszta pénzgazdaságban is a haszonbér a földjáradék szer- ződéses alakja, azt következteti, hogy a 6140,1923. M. E.

sz. rend. módot n y ú j t arra, hogy most ú j r a visszanyúljunk a régi, kipróbált értékmérőre, a terményre és helyreállítsuk a haszonbér járadéktermészetét. A jogászi gondolkodás ilyenféle experimentumot azonban nain enged meg. A ha- szonbér jogilag nem földjáradék, hanem a haszonbérlő által gyümölcsöző dolg vagy jog időleges haszonvételének át- engedéséért a tulajdonosnak fizetett készpénzösszeg (MT.

1533. §.). Ahhoz, hogy a haszonbérlő kötelezettségét másként j u h i t pénzösszeg fizetésével teljesítse, nekünk a felek ily irányú megegyezésére vagy jogszabályra v a n szükségünk, A jogász nem kérdezi és nem kérdezheti azt, vájjon a

•6140,1923. M. E. sz. rend. „módot ad"-e arra, hogy a haszon- bér terményben is fizettessék, hanem csak azt, v á j j o n ha- tályban álló ós törvényes jogszabályban tényállásként meg- állapított oly tények forognak-e fenn, amelyek esetére a ha- szonbérnek terményben való fizetését teljesítésnek kell el- fogadni. A kormány bölcsesége, amelyre Leopold hivatko- zik, a jogász számára csak annyiban jön tekinterhe, ameny- nyiben e böleseségnek fennálló jogszabályban fogható bizo- nyítéka mutatkozik, a bíróságok bölcsesége pedig annyiban, amennyiben ez a jogalkalmazás kereteit túl nem lépi. De

sem kormány, sem bíróság nem tehet hatályossá oly ren- deletet, amely hatályát vesztette, nem tehet törvényessé oly rendeletet, amely törvényes felhatalmazás nélkül adatott ki, nem adhat hatáskört annak a vegyes bíróságnak, amely- nek nincs hatásköre s nem devalorizálhat oly rendelet alap- ján, amely valorizál. A haszonbérlet jogilag ópoly kevéssé földjáradék, amily kevéssé a tulajdonjognak korlátozása a még oly súlyos örökösödési adó, vagy amily kevéssé kény- szer alapján meg lehetne támadni valamely szerződést azért, mert a determinizmus elmélete szerint minden elhatá- rozás kényszerű módon f ü g g a motívumok hatóerejétől. A jog atmoszférája a konstrukció, s ha abból kiemeljük: meg-

fullad. M.

ÜGYVÉDSÉG

Ügyvédi elvetést a bíróság az ügy méltányos elbírálá- sával helyrehozhat, amint azt a pestv. kir. törvényszék Kail-tanáesa tette Pkf. I. 1298'1931. sz. végzésével. Tényállás:

Eladott ingó vagyon árverési vételárát osztják fel. A ház- tulajdonos elsőbbségi igényt érvényesít. Kifogásolják a ház- bérkövetelést. A háztulajdonost perre utasítják a sorrendi végzésben, hogy 30 nap alatt érvényesítse per ú t j á n házbér-

327

követelését az illetékes bíróságnál. A végzés nem mondja meg, hogy ki ellen kell a pert megindítani. Nem is szüksé- ges, mert az 1881 :LX. te. 119. ut. bek. világosan meg- mondja, hogy ha törvényes zálogjoggal bíró követelés való- diságát vonják kétségbe, a pert a, végrehajtást szenvedő el- len kell megindítani. Ezt véti el a háztulajdonos ügyvédje, amikor a keresetet 39 n a p alatt a kifogást tévő és nem a végrehajtást szenvedő ellen indítja meg. Csak mikor már a II. bíróság is hivatalból visszautasítja a keresetet, kap észbe, ¡megfelebbezi ugyan ezt az ítéletet, de végre helyesen megindítja a pert végrehajtást szenvedő ellen is. Felfolya- modás folytán a pestvidéki kir. törvényszéknek a felett kel- lett dönteni, hogy helyesen sorozott-e a bíróság ház bér- követelés törlesztésére a háztulajdonos javára, azaz kellő -időben beadottnak tekintendő-e még a végrehajtást .szenvedő

ellen jóval a megszabott. 30 napon túl benyújtott kereset, n e m . késett-e ez el. Időközben végrehajtást szenvedő ellen jogerős ítéletet is sikerült a háztulajdonosnak szerezni. A kir.

törvényszék a Pp. 184. §-ára alapította felfogását, hogy a háztulajdonos nem késett el keresetével, mert először helyte- lenül megindított peres eljárás alatt, tehát még a vissza- utasító határozat jogerőre emelkedése előtt indította meg szabályszerű perét s így nem telt el a visszautasító határo- zat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap, a perindítás magánjogi hatályai fennmaradtak, annak dacára, hogy az elkövetett hiba nyilván a törvénynek ügyvéd részéről tör- tént elnézéséből eredt. Dr. Korányi Károly

Az ügyvédség külföldön. Angliában kétféle ügyvéd van:

soliciter és barri ster. A soliciter pályára készülőknek előbb kamarai vizsgálóbizottság előtt felvételi vizsgát kell tenni.

Ezután a jelölt öt; évig egy gyakorló ügyvéd soliciter irodá- jában dolgozik. A második év végén vizsgát kell tenni, majd pedig az ötödik év végén záróvizsgát. H a ezen követehné- nyeknek eleget tett és előzőleg az- egyetem jogi fakultásán legkevesebb egy · évet- hallgatott, úgy jelentkezhet az ügyvé- di karba való felvétel végett- Az ügyvédi kamaráknak fel- lügyeleti és fegyelmi joga van tagjai felett. A solicitorok csak az alsó bíróságok előtt tárgyalhatnak, megbízóikkal ós az ügyvédek másik csoportjával, a barris terekkel köz-

vetlen összeköttetésben állanak. Szigorú felelősséggel tar- toznak a reájukbízott ügyek ellátásáért és díjaikat peres utón h a j t j á k be. Soliciter csak angol állampolgár lehet.

A barristerek gyakorlati kiképzése a négy legrégibb londoni jogászegyesület hatáskörébe tartozik. Ezen jogász- egyesületek fegyelmi jogkört gyakorolnak tagjaik felett és határozataik ellen fegyelmi ügyekben a rendes bírósághoz