Szolgáltatás-külkereskedelem:
tények és tendenciák*
Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu
A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásá- nak nemzetközi tendenciáit elemzi, valamint bemutatja a magyar adatokat is. Az utóbbi évtized gyors növeke- dése ellenére a szolgáltatás-külkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya lényegesen elmarad a szolgáltatási szektor, illetve a külkereskedelmi termékforgalom ha- sonló arányától. Ennek ellenére fontos szerepet játszik a globalizációs folyamatokban és a nemzetgazdaságok versenyképességében, valamint több ország esetében a fizetési mérleget is jelentősen javítja. Az informáci- ós/kommunikációs forradalom és a kormányzati szol- gáltatások piacának liberalizációja jelentősen felgyor- sította az üzleti szolgáltatások külkereskedelmének növekedését. A szolgáltatások külkereskedelmének egyik fontos forrása a szolgáltatási ágazatokba irányu- ló külföldi tőkebefektetés.
TÁRGYSZÓ:
Szolgáltatás- és kereskedelemstatisztika.
* A cikk a szerzőnek a Magyar Közgazdasági Társaság 45. Vándorgyűlésén, 2007 szeptemberében elhang- zott előadása alapján készült.
A
külgazdasági teljesítmények elemzése során a fizetési mérleg és a termék- forgalom alakulása mellett általában kevés szó esik a szolgáltatás-külkeres- kedelemről. Ugyanakkor a globalizációs folyamatokban ez utóbbi fontos szerepet játszik és jelentős befolyást is gyakorol a nemzetgazdaságok versenyképességére.Az Európai Unió 25 tagországának bruttó hazai termékéhez viszonyítva három és fél százalékot tesz ki a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma. Ez az arány ugyan lényegesen kisebb, mint a külkereskedelmi termékforgalom hasonló aránya (10%), de a szolgáltatás-külkereskedelem aránya több tagországban is jóval az át- lag feletti értéket mutat.
1. ábra. Külkereskedelmi forgalom a GDP százalékában, 2005 Százalék
0 20 40 60 80 100
Egyesült Királyság Németország Franciaország Olaszország Lengyelország Ausztria Magyarország Csehország Szlovénia Írország Luxemburg
Termékek Szolgáltatások
Forrás: Eurostat. Strukturális indikátorok. http://epp.eurostat.ec.europa.eu
A termékforgalomhoz hasonlóan a szolgáltatás-külkereskedelem tekintetében is érvényes, hogy a kisebb országok gazdasága nyitottabbak. Az 1. ábrán szerep- lő adatok egyes országok esetében a szolgáltatások külkereskedelmében sajátos komparatív előnyre utalnak: Ausztriában a turizmus, Luxembourgban a pénzügyi szolgáltatások emelik magasra a szolgáltatás-külkereskedelem forgalmát, míg Ír- ország utóbbi években tapasztalható gyors felzárkózásának részeként a számítás- technikai és az üzleti szolgáltatások forgalmának rohamos növekedése tapasztal- ható.
1. A szolgáltatás-külkereskedelem formái
A szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának vizsgálata, nemzetközi összehason- lítása során fontos figyelembe venni, hogy a szolgáltatások köre korántsem homo- gén, igen sokféle tevékenység tartozik ebbe az ágazatba. A szolgáltatások közös jel- lemzője, hogy nem tárgyiasulnak, előállításuk és fogyasztásuk fizikailag nem vá- lasztható el egymástól. A szolgáltatás-külkereskedelem fogalmának és mérésének egységesítését a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) által létrehozott GATS- (General Agrement on Trade in Services – Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről) megállapodás ösztönözte. Többéves szakmai előkészítő munka és a nemzetközi szervezetek együttműködésének eredmé- nyeként, 2002-ben jelent meg az a kézikönyv, amely a szolgáltatás- külkereskedelemre vonatkozó statisztika adatok gyűjtésének és feldolgozásának nemzetközileg egységes alapelveit rögzíti (UN [2002]).
A szolgáltatások külkereskedelmének megfigyelését, csoportosításukat nehezíti, hogy a termékekkel ellentétben fizikailag nem lépik át az országhatárokat, és sokféle módon valósul meg a szolgáltatások fogyasztása során a szolgáltatásnyújtó és a fo- gyasztó találkozása. A fogyasztó és szolgáltató kapcsolata szerint a szolgáltatás kül- kereskedelemnek négy módozatát különböztetjük meg.
1. Határon átlépő szolgáltatás. A szállítási, valamint számos pénz- ügyi üzleti tanácsadási szolgáltatás esetében a szolgáltatásnyújtó megy a fogyasztás helyére.
2. Fogyasztás külföldön. Az idegenforgalomban és például egész- ségügyi szolgáltatások külföldön történő igénybe vétele esetén a fo- gyasztó lépi át a határt a szolgáltatás elérése érdekében.
3. Üzleti jelenlét. Ebben az esetben a szolgáltatásnyújtó települ a fogyasztás helyére (például építés, szerelés tevékenység esetén).
4. Természetes személy jelenléte. Ez külföldieknek a szolgáltatás- nyújtás helyén történő munkavégzését jelenti.
Az elemzések során a szolgáltatás-külkereskedelmen belül legtöbbször három fő területet különítenek el: 1. a szállítást, 2. az idegenforgalmat és 3. az üzleti szolgálta- tásokat. A szolgáltatás-külkereskedelem nemzetközi osztályozása nem egységes. A fizetésimérleg-statisztika 11, a GATS 12 szolgáltatáskategóriát határoz meg. Ezek elég jól fedik egymást: a szállítás és az idegenforgalom kategóriái mellett némileg el- térő az üzleti szolgáltatások bontása, a termék- és szolgáltatáskör elhatárolásának kü- lönbözősége, és bizonyos ügylettípusok eltérő besorolása miatt. A szolgáltatás- külkereskedelem mérésének egységesítése során az OECD, az Eurostat és az IMF
együttműködésével, a fizetésimérleg-statisztika osztályozási rendszerét kibővítették és így alakították ki az EBOPS-ot (Extended Balance of Payments Services Classification) a szolgáltatás-külkereskedelem egységes osztályozási rendszerét.1
A szolgáltatás-külkereskedelemre vonatkozó statisztikai adatközlések értelmezé- sénél a következőket kell figyelembe venni.
– A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok több forrásból származ- hatnak. A rezidensek és nem rezidensek közötti tranzakciók hagyomá- nyos forrása a fizetésimérleg-statisztika. A szolgáltatás-külkeres- kedelem megfigyelésének fejlesztése során számos uniós tagállam (így Magyarország is) ezeknek a tranzakcióknak a megfigyelésére közvet- len vállalati adatgyűjtéseket (illetve az idegenforgalom esetében köz- vetlen kikérdezéseket) fejlesztett ki. Az adatforrások változása az idő- sorokban töréseket eredményezhet, illetve a fizetésimérleg-adatok módszertani okokból eltérnek a közvetlen adatgyűjtések eredményei- től.
– A GATS-megállapodás nyomán a szolgáltatás-külkereskedelem hagyományos értelmezése kibővült az üzleti jelenlét módozattal. En- nek mérésére a FATS- (Foreign Affiliates Trade in Services – külföldi leányvállalatok tevékenységére vonatkozó statisztika) statisztika szol- gál, amely például a külföldi közvetlen tőkebefektetésekre (Foreign Direct Investments – FDI) vonatkozó statisztikához kapcsolódóan ke- rülhet megfigyelésre. Ezt a statisztikát azonban még csak néhány or- szág közli.
– A nem rezidens természetes személyeknek a fogyasztás helyén történő szolgáltatásnyújtását a statisztika nem figyeli meg pontosan. A fizetési mérlegben a külföldi munkavállalók keresetére vonatkozó ada- tok adhatnak alapot a becsléshez.
2. A szolgáltatás-külkereskedelem legfontosabb mutatói
A szolgáltatások világkereskedelme az elmúlt huszonöt évben – a WTO adatai sze- rint (WTO) – évi 7,6 százalékos, a termékforgalomnál 3 százalékkal gyorsabb átlagos növekedést mutatott. 2004-ben a világkereskedelem csaknem egyötödét a szolgáltatás-
1 A szolgáltatáscsoportok és azok tartalma megtekinthető a www.ksh.hu, stADAT- táblák, külkereskede- lem, szolgáltatás-külkereskedelem, módszertan pont alatt.
külkereskedelem adta. Az OECD-országokban 2000 és 2005 között a szolgáltatásex- port évi átlagosan 9,8 százalékkal, az import 7,9 százalékkal növekedett. A szolgálta- tásexport a tagországok teljes külkereskedelmének 22,2, a szolgáltatásimport pedig 17,2 százalékát jelenti (OECD [2007a]). Az OECD-országok aránya a szolgáltatások világpiacán az exportban nagyobb, az importban pedig közel megegyezik az országcsoportnak a termékek világpiacán elfoglalt arányával (OECD [2001]).
A szolgáltatás-külkereskedelem jelentős növekedését a forgalom struktúrájának átrendeződése kíséri. 2004-ben a szolgáltatások világkereskedelmében az üzleti szol- gáltatások aránya 46 százalékot ért el, ez az arány 1990-hez képest 8 százalékkal nö- vekedett. Ezzel egyidejűleg 5 százalékot veszítettek arányukból a szállítási szolgálta- tások és 3 százalékot a turizmus. (Lásd a 2. ábrát.)
2.ábra. A szolgáltatás-külkereskedelemi fajták átlagos évi növekedése az OECD-országokban, 2000–2005
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
Szolgáltatások összesen Szállítás Idegenforgalom Kommunikációs szolgáltatás Építésszerelési szolgáltatás Biztosítási szolgálatatás Pénzügyi szolgálatatás Számítástechnikai és információs szolgáltatás Jogdíjak és licencdíjak Egyéb üzleti szolgálatatások Személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások Máshova nem sorolt kormányzati szolgáltatások Százalék
Export Import
Forrás: OECD [2007]: Structure and Trends in International Trade in services. http://www.oecd.org
Az OECD-országokban szintén a szolgáltatás-külkereskedelem szerkezeti átren- deződését jelzik az átlagos évi növekedésre vonatkozó adatok. A szállítás és az ide- genforgalom exportjának és importjának növekedése az átlagostól elmarad, miköz- ben az üzleti szolgáltatások, ezen belül az informatikai és a biztosítási szolgáltatások növekedési dinamikája kiemelkedően magasnak mutatkozott.
A fejlett országok többségében a szolgáltatás-külkereskedelem pozitív egyenlege jelentősen hozzájárul a külkereskedelmi egyenleg kiegyensúlyozásához. Az OECD- országokban a szolgáltatásexport növekedése az utóbbi öt évben meghaladta az 1980
és 2000 közötti átlagos növekedési ütemet, míg a szolgáltatásimport aktuális növe- kedése elmaradt attól. Az Európai Unió 27 tagállamának fizetési mérlege 2006-ban 169 milliárd euró deficitet mutatott, míg szolgáltatás-külkereskedelmi egyenlege 65 milliárd euró pozitív egyenleggel zárt (Eurostat [2007b]). 2007 első negyedévében az uniós deficit csaknem felét tette ki a szolgáltatások exporttöbblete.
3. Kereskedelempolitikai tendenciák
A gyors növekedés, a külkereskedelemben mutatkozó korántsem jelentéktelen szerep ellenére a szolgáltatások külkereskedelmének arányai messze elmaradnak a szolgáltatási ágazat nemzetgazdasági jelentőségétől. A GDP előállításakor a szolgál- tatások kétharmados és növekvő arányt képviselnek, mely a fejlett országok gazda- ságában nem is tükröződhet a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában, hiszen szolgáltatások kereskedelemre való alkalmassága korlátozott, a szolgáltatás előállítá- sa és fogyasztása leggyakrabban egy helyen és egy időben történik.
Szintén a szolgáltatás-külkereskedelem bővülését korlátozta, hogy számos szol- gáltatás esetében a piaci viszonyok helyett erőteljes állami szerepvállalás és szabá- lyozás érvényesült. Jelentős súlyt képviselő szolgáltatási területeken (vasúti szállítás, hírközlés) az állami tulajdon dominanciája volt sokáig jellemző. Más területek (egészségügy, oktatás) a hagyományos állami szolgáltatási, felelősségi körbe tartoz- tak. Az 1980-as évektől az állami szolgáltatások körének átértékelődésével, a piacok nyitásával párhuzamosan azonban fokozatosan enyhültek a szolgáltatás-külkeres- kedelem piaci korlátai is.
A szolgáltatások külkereskedelemre való alkalmasságát tekintve az informáci- ós/kommunikációs forradalom alapvető változásokat hozott: számos szolgáltatás te- rületén megszüntette a szolgáltatások áramlásának korlátait és új szükségleteket is te- remtett. A szolgáltató és felhasználó közvetlen találkozását az információs hálózatok közvetítése pótolja. Ez a folyamat a hagyományos szolgáltatási területeken (pénz- ügyi, üzleti szolgáltatás) a külkereskedelmi lehetőségek bővülését eredményezte.
Ugyanakkor az informatikai szolgáltatások iránti igényekre válaszolva új szolgáltatá- si területek jelentek meg a nemzetközi piacokon is.
A technikai és szabályozási változások nyitottak utat, a WTO keretében zajló GATS-tárgyalásokhoz és 1995-ben a GATS-megállapodáshoz. A szolgáltatás- külkereskedelemre vonatkozó nemzetközi megállapodás átlátható szabályozási vi- szonyokat teremtett és a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásával hozzájá- rult a szolgáltatási piacok megnyitásához. A világpiacnak ez a szegmense azonban továbbra is szabályozott maradt. Az egyes szolgáltatási területeken nemzeti szabá-
lyozás érvényesül a piacra lépési, illetve működési feltételek meghatározásában: kü- lönböző ágazati törvények írják elő azokat a feltételeket, amelyeket a szolgáltatónak teljesítenie kell (például számviteli előírások, hírközlési szabályok, szállítás- biztonsági előírások stb.). A GATS-szerződésben ugyanakkor minden résztvevő or- szág meghatározta azokat a szolgáltatási területeket, amelyeket megnyit a külföldi szolgáltatók előtt. Ezek a pozitív listák szabályozzák az országok közötti szolgálta- táskereskedelmet, hasonló módon, mint a termékforgalomban a tarifális szabályozás, ami a szolgáltatásoknál nem alkalmazható.
4. Szolgáltatás-külkereskedelem és versenyképesség
Az informatikai forradalom, a nemzeti és nemzetközi piaci liberalizáció megte- remtette a szolgáltatás-külkereskedelem dinamikus növekedésének feltételeit. A szolgáltatások bővülő nemzetközi kereskedelme a világgazdaság globalizációs fo- lyamatának fontos elemévé, hajtóerejévé vált. Az üzleti szolgáltatások köre a világ- gazdaság egyik legdinamikusabban bővülő területe. A termelő ágazatok tevékenysé- gének hátterét, hatékony működésük fontos feltételeit teremtik meg a különböző termelést kiszolgáló szolgáltatási tevékenységek, amelyeket már jellemzően kiszer- veztek a termelő egységektől, azoktól elkülönülten működnek. Az OECD ágazati kapcsolatok mérlegének elemzésére alapozott vizsgálata (OECD [2006]) bizonyítot- ta: a fejlett országokban az üzleti szolgáltatások a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor növekvő arányú inputját képezik. Az üzleti szolgáltatásokból származó input arányai a fejlődő országokban lényegesen elmaradnak a fejlett gazdaságok esetében tapasztalható arányoktól. Az elemzés rámutatott arra is, hogy a vállalkozások számá- ra rendelkezésre álló üzleti szolgáltatások bővebb választéka emeli a feldolgozóipar termelékenységét.
A szolgáltatások külkereskedelmének fejlődése a kisebb országok esetében ki- egészíti a nemzeti piacon beszerezhető szolgáltatások körét, a vállalkozások számára rendelkezésre álló szolgáltatási választék bővülését eredményezi és ezáltal javítja a hatékonyságot. A szolgáltatásimport igénybe vétele a nagyobb országok esetében is a belföldi kínálatnál olcsóbb inputot eredményez.
A WTO a szolgáltatás-külkereskedelem előnyeit a következő hat pontban foglalja össze (WTO).
1. A gazdasági teljesítményt javítja, ha a vállalkozások számára rendelkezésre áll a világszínvonalú szolgáltatási (telekommunikációs, pénzügyi, szállítási) infrastruktúra.
2. A fejlődő országok gazdasági növekedésének lehetőségét szélesíti, ha azoknál a szolgáltatásoknál, amelyekben versenyképesek (például tu- rizmus, építési szolgáltatás), ki tudnak lépni a nemzetközi piacokra.
3. A szolgáltatások nemzetközi piacán kialakuló árverseny a fo- gyasztók számára jelentős megtakarításokkal járhat (például telekom- munikáció).
4. A szolgáltatások külkereskedelme gyorsítja az innovációt. A li- beralizált telekommunikációs piac, a pénzügyi szolgáltatások, az in- formációs technológiák szabad áramlása felszámolja az információk, a tudás, a know-how áramlása előtt álló akadályokat.
5. Kiszámítható üzleti környezetre számíthatnak a külföldi befekte- tők, ugyanis hozzáférhetnek a számukra megszokott üzleti környezet- hez, szolgáltatásokhoz.
6. A szolgáltatás-külkereskedelem a külfölditőke-beáramlás kedve- ző feltételeinek megteremtésén keresztül segíti a technológiatranszfert.
5. A szolgáltatások külkereskedelme és a külfölditőke-beáramlás
A szolgáltatás-külkereskedelem alakulása és a külfölditőke-beáramlás közötti kapcsolatot két ellentétes irányú folyamat jellemzi. A külföldi befektetések és a szol- gáltatás-külkereskedelem egymást erősítik. Az országban megtelepedő külföldi vál- lalkozások a szolgáltatásimporton keresztül alakítják ki szokásos üzleti környezetü- ket, illetve hozzájárulhatnak a szolgáltatásexport bővítéséhez. A szolgáltatási tevé- kenységek jellegéből adódóan ugyanakkor a külföldi vállalkozások betelepedése a szolgáltatás-külkereskedelem egyik formájává válik: külföldi szolgáltató a fogyasz- tás helyére költözik.
A kitágult informatikai lehetőségek ellenére a szolgáltatások nyújtása alapvetően a szolgáltató és a fogyasztó közvetlen kapcsolatát igényli, a szolgáltató üzleti jelenlé- te a fogyasztás helyén változatlanul szükséges és előnyös lehet. Erre utal az IMF becslése, amely szerint a nemzetközi szolgáltatási tranzakciók mintegy 60 százaléka a multinacionális vállalatok külföldi leányvállalatain keresztül valósul meg és az OECD-országok tőkekihelyezésének mintegy fele a szolgáltatási szektorba irányul (IMF [2003]).
A szolgáltatások növekvő gazdasági szerepe, a szolgáltatási piac belépési korláta- inak enyhülése az elmúlt években jelentősen élénkítette a szolgáltatások területén a külfölditőke-áramlást. Ezáltal egyre jelentősebbé válik a szolgáltatók üzleti jelenléte a szolgáltatásnyújtás piacán.
3. ábra. A külföldi vállalatoknál foglalkoztatottak aránya a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, 2004-ben Százalék
0 10 20 30 40 50
Portugália Olaszország Dánia Németország Spanyolország Finnország Ausztria Hollandia Franciaország Lengyelország Svédország Belgium Csehország Magyarország Luxemburg Írország
Feldogozóipar Szolgáltatások
Forrás: OECD [2007]: Factbook. Economic, environmental and social statistics. Paris.
A 3. ábra adatai több ország esetében (Luxembourg, Írország, Magyarország, Csehország) a szolgáltatások területére irányuló jelentős mértékű külföldi tőke jelen- létére utalnak. Ezekben az országokban mindemellett a szolgáltatás-külkereskedelem is jelentős és növekvő szerepet játszik.
A GATS-megállapodás értelmében a külföldi tulajdonú vállalkozások szolgálta- tási tevékenysége szintén a szolgáltatás-külkereskedelem részét képezi, annak egyik módozata, amelyben külkereskedelem az üzleti jelenléten keresztül valósul meg. En- nek a szolgáltatás-külkereskedelmi módozatnak a statisztikai mérésére irányuló mód- szertani fejlesztő munka befejezéshez közeledik. A FATS-statisztika (Foreign Affiliates Statistics) a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó, már hagyo- mányosnak mondható (FDI-) statisztikától eltérő kört ölel fel. A GATS előírásainak megfelelően csak azoknak a vállalkozásoknak a szolgáltatási tevékenysége számít szolgáltatás-külkereskedelemnek, amelyekben a külföldi tőke meghatározó (azaz 50 százaléknál nagyobb) tulajdoni hányaddal rendelkezik. A FATS-statisztika mind az adott országból származó, mind az adott országba irányuló, ott letelepedett külföldi tulajdonú vállalkozások tevékenységét méri.
A FATS-statisztika adatai még csak néhány ország esetében hozzáférhetők. Az Eurostat honlapján (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=0,113617 3,0_45570701&_dad=portal&_schema=PORTAL) nyolc ország külföldön tevé-
kenykedő leányvállalataira vonatkozó adatok olvashatók. Ezek a még hiányos adatok utalnak arra, hogy a külföldre irányuló tőkemozgások eredményeként a forgalom je- lentős részben (például Németország és Ausztria esetében a forgalom fele, Finnor- szág esetében a forgalom negyven százaléka) szolgáltatási tevékenységből szárma- zik.
6. Magyarország szolgáltatás-külkereskedelmének fő jellemzői
2A 4. ábrából jól kirajzolódnak a szolgáltatás-külkereskedelem növekedési folya- mataiban mutatkozó eltérések az európai fejlett országok és Magyarország között.
4. ábra. A szolgáltatáskereskedelem változása
Magyarország m
90 110 130 150
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Százalék m
EU 15
90 110 130 150
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Százalék
Export Import
Forrás: OECD Statistics. http://stats.oecd.org/wbos/default.aspx
A szolgáltatás-külkereskedelemben mutatkozó gyors növekedés a fejlett euró- pai országokban és Magyarországon egyaránt a már korábban bemutatott tenden- ciákon alapul: a szolgáltatás-külkereskedelem liberalizációja, illetve azok a tech- nológiai változások, amelyek a szolgáltatások kereskedelmének korlátait oldották fel. Ugyanakkor a magyar szolgáltatás-külkereskedelem az elmúlt évtizedben a régi uniós tagállamokban tapasztaltnál gyorsabb növekedést mutat. Ez a gyors növekedés az átalakulási folyamat, a gyors gazdasági struktúraváltás és a végbe- ment külföldi tőkebeáramlás együttes következményének tekinthető. A szolgálta-
2 A magyar szolgáltatás-külkereskedelemi adatok 2004-ig a Magyar Nemzeti Bank fizetési mérleg adat- gyűjtéséből származtak. Ez az adatgyűjtés a banki átutalások jogcímezése szerint vette számba a szolgáltatás- külkereskedelmet. A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben kezdte meg a közvetlen vállalati adatok gyűjtését.
2005-től az MNB is ezeket az adatokat használja a fizetési mérleg összeállításánál. A szolgáltatás- külkereskedelemre vonatkozóan az MNB 2000-ig vezette vissza az új módszertan szerint idősorait.
tásimport gyors növekedését az 1990-es évek elején az igen dinamikusan bővülő áruexportot termelő kapacitások szolgáltatásigénye magyarázza. A szolgáltatás- export gyorsuló növekedése pedig a versenyképes szolgáltatási kapacitások foko- zatos kiépülését jelzi.
5. ábra. A szoláltatás-külkereskedelem fogalma szolgáltatásfajtánként EU 15
0 100 200 300 400 500 600
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év
Milliárd dollár Szállítás: export
Szállítás: import
Idegenforgalom: export
Idegenforgalom: import
Üzleti szolgáltatások: export
Üzleti szolgáltatások: import
Magyarország
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1 000 1 100 1 200 1 300 1 400
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év Milliárd forint
Szállítás: export Szállítás: import Idegenforgalom: export Idegenforgalom: import Üzleti szolgáltatások: export Üzleti szolgáltatások: import
Forrás: OECD Statistics. http://stats.oecd.org/wbos/default.aspx, valamint Magyar Nemzeti Bank, fizeté- simérleg-statisztika http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_statisztikai_idosorok&ContentID=9822
A magyar szolgáltatás-külkereskedelem, valamint a gazdasági struktúraváltás és a termelés modernizációjának a kapcsolatára utal, hogy a hazai szolgáltatás- külkereskedelmen belül az üzleti szolgáltatások mutatják a legdinamikusabb fejlő-
dést. Az üzleti szolgáltatásoknak a szolgáltatás-külkereskedelem egészére gyakorolt dinamizáló szerepe a fejlett európai országok adataiból is nyomon követhető, de ez a jelenség különösen jellemző az átalakuló, felzárkózó országokra. Az üzleti szolgálta- tások gyorsan bővülő importja a versenyképes termelés fontos infrastrukturális fel- tételeit teremtette meg. (Lásd a 6. ábrát.)
6. ábra. A magyarországi szolgáltatás-külkereskedelem struktúra, 1995, 2006
Export, 1995
Üzleti szolgáltatások
34%
Szállítási szolgáltatások
8%
Kormányzati szolgáltatások
1%
Idegen- forgalom 57%
Export, 2006
Szállítási szolgáltatások
17%
Kormányzati szolgáltatások
1%
Idegen- forgalom
34%
Üzleti szolgáltatások
48%
Import, 1995
Üzleti szolgáltatások
46%
Szállítási szolgáltatás
13%
Kormányzati szolgáltatások
2%
Idegen- forgalom 39%
Import 2006
Üzleti szolgáltatások
57%
Szállítási szolgáltatás 20%
Kormányzati szolgáltatások
1%
Idegen- forgalom 22%
Forrás: Magyar Nemzeti Bank, fizetésimérleg-statisztika.
http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_statisztikai_idosorok&ContentID=9822
1995-öt követően a szolgáltatás-külkereskedelem dinamikus növekedését a for- galom szerkezetének jelentős átrendezése kísérte. Az idegenforgalmi export és im- port a bevételek és kiadások jelentős növekedése ellenére sokat vesztett arányából.
A szállítási szolgáltatások a nemzetközi tendenciákkal ellentétben növelték ará- nyukat. Ez a magyar termékforgalom nemzetközi összehasonlításban is különösen dinamikus növekedésével áll összefüggésben. Az üzleti szolgáltatások exportban, illetve importban elfoglalt jelenlegi aránya a megegyezik az OECD-országok ha- sonló adatával.
Összességében tehát a magyar szolgáltatás-külkereskedelem alakulásáról el- mondható, hogy hasonló a fejlett országokban megfigyelhetőhöz. Minden jel sze-
rint a szolgáltatás-külkereskedelem hozzájárult a hazai feldolgozóipari vállalkozá- sok versenyképességének megteremtéséhez. Ezt az aggregált adatok mellett alátá- masztják a KSH adatgyűjtéséből származó adatok is. A számítástechnikai szolgál- tatások importja 2000 és 2006 között 35 milliárd forintról 116 milliárd forintra nö- vekedett. (Itt kerül számbavételre a korszerű vállalatirányítási rendszerek kereske- delme). Hasonló példa lehet az ún. egyéb üzleti szolgáltatások kereskedelme, ahol az import 2006-ban 723 milliárd forintot tett ki, 1995-höz képest négyszeresére, 2000-hez képest duplájára növekedett. Ugyanakkor a gazdaság átmeneti jellege is rányomta a bélyegét a forgalom alakulására. Ez utóbbi tényező mutatkozik meg az offshore cégek jelentős szerepében a szolgáltatás-külkereskedelemben, ezen belül a reexportban, az audiovizuális szolgáltatásoknál számba vett filmjog- kereskedelemben. Az importban jelentős tételt (2006-ban 218 milliárd forintot) tesznek ki vállalatcsoporton belüli szolgáltatások. Ez az import tipikus példája le- het a multinacionális vállalatokon belüli, a hazai termelés hatékonyságát javító szolgáltatás igénybevételének. Ugyanakkor azonban itt számos olyan tevékenység is elszámolható, amely az anya- és leányvállalat közötti profit-átcsoportosítást szolgálja. A felzárkózási folyamat részének tekinthető, de egyben a hazai tudásbá- zis nem kielégítő versenyképességére utal a kutatás-fejlesztési szolgáltatások ma- gas importja (2006-ban 112 milliárd forint), és az ennek csak felét kitevő export (64 milliárd forint). A magyar multinacionális vállalatok erősödését jelzi ugyanak- kor, hogy az üzletviteli tanácsadás (mintegy 50 milliárd forint értékű) exportjában már megjelenik a térségben terjeszkedő magyar vállalatok leányvállalataik felé irá- nyuló szolgáltatásnyújtása. Mindemellett a magyar gazdaság szigetszerű verseny- képességének jele lehet a szolgáltatásforgalom koncentráltsága. A szolgáltatásfor- galom 90 százalékát az export esetében 348 vállalkozás, az import esetében 490 vállalkozás adja.
A szolgáltatás-külkereskedelemnek a makrogazdasági egyensúly javításában ját- szott szerepét jelzi, hogy a forgalom egyenlege 1995 óta folyamatosan exporttöbble- tet mutat. (Lásd a 7. ábrát.)
Az elmúlt évtizedben a külkereskedelmi egyenleg alakulásában fontos szerepet játszott a szolgáltatás-külkereskedelem. A szolgáltatás-külkereskedelem pozitív egyenlege teljes egészében fedezte a termékforgalom hiányát 1995 és 1997 között, valamint 2006-ban, majd a termékforgalmi hiány felét (vagy közel felét) 1998-ban és 1999-ben, illetve 2000-ben és 2001-ben, valamint 2005-ben és csak három év- ben (2002-től 2004-ig) volt kiegyensúlyozó szerepe viszonylag csekély. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlegjavító szerepe kizárólag az idegenforgalom bevételi többletének tulajdonítható. Az üzleti szolgáltatások ugyanis az 1990-es évek végétől kezdve 2003-ig egyre jelentősebb negatív kereskedelmi egyenleget mutattak, importtöbbletük 2004-től némileg mérséklődött.
7. ábra. Magyarország külkereskedelmi egyenlege Termékforgalom és szolgáltatások
-1000 -800 -600 -400 -200 0 200 400 600
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Milliárd Ft
Termékforgalom Szolgáltatások Szolgáltatáscsoportok
-400 -200 0 200 400 600 800
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Milliárd Ft
Idegenforgalom Üzleti szolgáltatások Szállítás
Forrás: Magyar Nemzeti Bank, fizetésimérleg-statisztika.
http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_statisztikai_idosorok&ContentID=9822
*
A globalizációs folyamat fontos elemének tekinthető a szolgáltatások nemzetköziesedése. A kommunikációs-informatikai forradalom, illetve a szolgáltatá- sok biztosítása területén az állami szerepvállalás és a nemzeti érdekek újraértékelése kitágította a szolgáltatások kereskedelmének lehetőségeit. Mindez megmutatkozik a szolgáltatás-külkereskedelemi forgalom világméretű növekedésében. A szolgáltatás- külkereskedelmen túl a nemzetközi tőkeáramlás is fontos hordozójává vált a szolgál- tatási piac nemzetköziesedésének: a külföldi szolgáltatók a fogyasztás helyére tele- pülve biztosítják a lakosság és a vállalkozások számára, hogy világszínvonalú szol- gáltatáskínálatból válasszanak.
A magyar gazdaság részévé vált a szolgáltatások területén mutatkozó nemzetköziesedési folyamatnak is. A magyar szolgáltatás-külkereskedelem bővülése az elmúlt évtizedben meghaladta az Európai Unió régi tagállamaiban (EU 15) megfi- gyelhető mértéket és jelentős szerepet játszik gazdaságunk nyitottságában. Az üzleti szolgáltatások kereskedelmének bővülése az import esetében a versenyképes terme- léshez szükséges szolgáltatási infrastruktúra kialakulását jelzi. Ugyanakkor az üzleti szolgáltatások exportja is jelentős növekedést mutat, hozzájárulva ezzel a szolgálta- tás-külkereskedelmi egyenleg javulásához. A szolgáltatás-külkereskedelem további növekedését vetíti elő, hogy a szolgáltatások területén a liberalizációs folyamat vár- hatóan folytatódik. Az Európai Unióban a szolgáltatási piac további liberalizációja ugyanakkor a szolgáltatások területén a tőkeáramlás korlátait enyhíti, és ezáltal a szolgáltatás-külkereskedelem formái közül a szolgáltatók üzleti jelenlétét ösztönzi majd.
Irodalom
EUROSTAT [2007a]: European Union international trade in services. Analytical aspects. Data 1997–2005. Brüsszel.
EUROSTAT [2007b]: Balance of payment. Statistics in Focus 82/ 2007, 95/2007. Brüsszel.
IMF [2003]: International trade in services: Implications for the IMF. New York.
OECD[2001]: Trade in goods and services: Statistical trends and measurement challenges. Statis- tics Brie. October. Paris.
OECD[2006]: Business services, trade and costs. Trade Policy Working Paper. No. 46. Paris.
OECD [2007a]: International trade statistics. News Release. 2007. 04. 17. Paris.
OECD [2007b]: Statistics on international trade in services. Volume I: Detailed tables by service category. 1996–2005. Paris.
OECD [2007c]: Structure and trends in international trade in services.
http://www.oecd.org/document/28/0,3343,en_2649_34235_2510108
UN [2002]: Manual on statistics of international trade in services. Department of Economic and Social Affairs, Statistical Division. New York.
WTO [2006]: Measuring trade in services. New York.
WTO: GATS: Fact and fiction. http://www.wto.org/English/tratop_e/serv_e/gats_factfiction_e.htm
Summary
The article analyses the international tendencies of the evolution of international trade in ser- vices and also presents Hungarian data. Despite the fast growth of the last decade, the ratio of in- ternational trade in services to GDP lags behind considerably the respective ratio of the services sector and trade in goods. International trade in services plays nevertheless an important role in the
globalization processes and the competitiveness of national economies. It improves significantly the balance of payments in the case of several countries. The information/communication technol- ogy revolution and the liberalization of the market of government services have considerably speeded up the increase of international trade in services. Foreign capital investments to service sectors are also an important source of international services trade.
