STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 1169
adat elvégzése mintegy hét órát vett igénybe, de természetesen ez az idő diákonként igencsak külön- böző volt. A háttérkérdőívek megválaszolására fél órát kaptak a tanulók. Annak érdekében, hogy a kü- lönböző szerkezetű oktatási rendszerek és az eltérő beiskolázási életévek összehasonlíthatók legyenek, életkorra alapozott szúrópróbaszerű vizsgálatokat alkalmaztak, függetlenül az iskolai fokozattól vagy a tanuló által látogatott iskolai évfolyamtól. A PISA által kiválasztott korosztály az 1984-ben születtek csoportja lett. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a PISA a vizsgált országok minden egyes 1984-ben született tanulóját megvizsgálta. A részt- vevő országokban a vizsgálat negyedmillió tanulóra terjedt ki. Ausztriában ez 213 iskolából 4745 tanulót jelentett. 15 százalékuk a magyar általános iskolának megfelelő intézménybe járt, a többiek különböző szintű és fokozatú szakiskolák vagy szakmára orien- táló iskolák tanulója volt.
A PISA Plusz nevű vizsgálat a központilag meg- határozott mérési szempontok nemzeti szempontokkal kiegészített változata. Ausztriában öt járulékos projekt kapcsolódott a PISA 2000-hez: 1. a 15-16 éves osztrák tanulók olvasási szokásai és olvasási szocializációja, továbbá az iskolák olvasmánybiztosítási keretfeltét- elei; 2. az alapvető olvasási készségek és az olvasás sebessége; 3. az érzékenység és iskolai siker; 4. az is- kola minősége, a minőséghez kapcsolódó intézkedé- sek, az iskolai vezetés és a tanulók szempontjainak előtérbe helyezésével; 5. a modern információs tech- nológiák felhasználása a tanításban, a számítógép és az internet tanulói használata.
A PISA OECD-szintű eredményeiről számos publikáció látott napvilágot, már 2001-től kezdődően.
A „Tanulás az életért” című tanulmány többek között foglalkozik a tanulók társadalmi-gazdasági hátterével, az iskoláknak a tanulói teljesítményekre gyakorolt ha- tásával, amelyeknek szerepe országonként igencsak változó volt. 2005-ben Ausztriában jelent meg egy ta- nulmány, amely a szocio-demográfiai változók drámai hatásával foglalkozott. A társadalmi-gazdasági háttér
méréséhez a nemzetközi indexet (International Socio- Economic Index – ISEI) használták. Az index kiindu- lási alapjául a szülők foglalkozása szolgált, amelyhez a foglalkozások, 1988-ban elkészített nemzetközi osz- tályzási rendszerét (ISCO-88 – International Standard Classification of Occupations) használták fel. Az in- dex értékei 0 és 90 között mozognak, és lényegében a szülők foglalkozásának társadalmi presztízsét tükrö- zik. Az anyák képzettsége pozitív kapcsolatban áll a tanulói teljesítményekkel. Az ő képzettségük befolyá- solja, hogy gyermekük milyen szintű képzési formák- ban vesz részt, illetve hat továbbtanulásukra is. A vizsgálatok jelentős része nagy teret szentelt a nem specifikus teljesítménybeli különbségeknek. Szinte valamennyi országban a lányoknál magasabb olvasási szintet regisztráltak. A felmérésben résztvevő orszá- gok felénél statisztikailag jelentős különbségek voltak a matematikai alapképzettségben a fiúk javára. Nagy eltérések voltak az egyes országokon belül is a termé- szettudományok körében.
A PISA-Plusz kérdőíveknél a baráti kapcsolatok, a barátok, barátság és a bizalom közötti összefüggése- ket is vizsgálták, figyelembe véve az iskolatípust, a tanulók nemét és a szocio-ökonometriai indexet. Je- lentős eltérések voltak a nemzetközi kérdőívek, illetve a PISA-Plusz szúrópróbáinak, mintáinak számában, ami érthető, hiszen a kiadott kérdőíveknek csak mint- egy harmadát készítették el a tanulók. Ez azt jelenti, hogy olvasás esetében átlagosan minden ötödik, ma- tematika és természettudományok esetében valamivel több mint minden harmadik tanuló adott értékelhető választ. A változók koefficienseinek különbségeit, azok hatását már a nemzetközi kérdőívek vizsgálata- kor kiszámolták, azokat elsősorban az iskolai tanulói létszámokra alapozták és csak kisebb mértékben egyéb, kevésbé megfogható és mérhető tényezőkre.
Az értékelésből kiderült, hogy a baráti kapcsolatok nincsenek meghatározó befolyással a tanulói teljesít- ményre, viszont a bizalom valamennyi vizsgált terüle- ten fontos tényező.
(Ism.: Rettich Béla)
GAZDASÁGSTATISZTIKA BRAAKMANN, A. – HARTMANN, N.
– RÄTH, N. – STROHM, W:
NÉMETORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁINAK FELÜLVIZSGÁLATA, 1991–2004
(Revision der Vokswirtchaftlichen Gesamtrechnungen 2005 für den Zeitraum 1991 bis 2004.) – Wirtschaft und Statistik. 2005. 5. sz. 425–462. p.
A német hivatalos statisztikai kiadványok között 2005. április végén megjelent a nemzeti számlák tel-
jesen átdolgozott mutatósorozata (jelölése: Revision 2005), az 1991 és 2004 közötti időszakra. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal 5-10 éves időközön- ként készít átfogó felülvizsgálatot. A legutóbbi át- dolgozás eredményeit 1999. április végén adták ki, akkor tértek át az európai nemzeti számlák ESA’95 előírásainak megfelelő mutatósorozatra. Az eddigi átfogó felülvizsgálatok kapcsán történt a nemzeti számlák rögzített bázisévének cseréje is, legutóbb az
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 1170
1995. évi bázisra tértek át. A tanulmányban ismerte- tett 2005. évi felülvizsgálat nem határozott meg rög- zített bázisévet, ezután az indexszámítás az előző évihez viszonyítva történik. A revíziós politika is- mertetése az 1991–2004-es időszak nemzeti számlá- inak folyó áras és az árváltozásoktól megtisztított adatait tartalmazza.
A szerzők kiemelik, hogy a felülvizsgált ered- mények az országos adatokra vonatkoznak, egysége- sen kezelve Németország 1990. október 3-i közigaz- gatási területét. A korábbiakban a nemzeti számlák- ban a nyugatnémet és a keletnémet tartományok ada- tait külön mutatósorokkal is közölték. Ezután az egyes tartományokra vár, hogy az egységes országos adatoknak megfelelő saját területi mutatóikat kiad- ják. A tervek szerint a felülvizsgált nemzeti számlá- kat az 1991 előtti évekre is visszaszámítják, de csak a nyugatnémet tartományokra.
Összehasonlították a 2005. évi felülvizsgálat fo- lyó áron meghatározott eredményeit az 1991–2004- es időszak bruttó hazai termék értékeire (milliárd eu- róban) a korábbi számítások eredményeivel, és ké- pezték az évenkénti különbségeket (értékben és szá- zalékban). Képezték továbbá folyó áron és összeha- sonlítható áron az éves változások százalékos mérté- keit, ez utóbbi adatsort az előző évi, illetve az 1995.
évi árakon (a korábbi indexsorozatokkal) számítot- ták. Hasonló részletességű összehasonlítás készült a GDP negyedéves indexeire, és a kétféle mutatósoro- zattal közel egyező a fejlődési pálya. A volumenin- dexek új sorozatai itt is rendre nagyobbak, mint a korábban számítottak. A konjunktúrára vonatkozó megállapítások ennek megfelelően az új mutatókkal is fenntarthatók.
A tanulmány ismerteti, hogy a nemzeti számlák deflációs eljárásai miként változtak a 2005. évi fe- lülvizsgálatban. Felhasználták az újabb árstatisztikai eredményeket, amelyek bizonyos gazdasági terüle- tekre, illetve termék- és szolgáltatáscsoportokra vo- natkoznak. Ilyen új deflációs eljárásokat alkalmaztak például egyes nem piaci termelő ágazatok teljesít- ményére, valamint a termékek minőségi jellemzőit is érvényesítő hedonikus árindexek birtokában.
A szerzők bemutatják, hogyan érvényesíti a fe- lülvizsgálat a pénzközvetítői szolgáltatás fel nem osztott díja (Financial Intermediation Services Indirectly Measured – FISIM) új módszertanát. Az 1991–2004-es időszak éveiben ennek hatására a bruttó hazai termék mintegy 1,2-2,2 százalékkal meghaladja a korábbi mutatósorozat éves értékeit.
További módszertani változás, hogy az ún. lecseré- léses (swap) ügyleteket a korábbiaktól eltérően számolják el. A lecseréléses ügylet nemzetközi fi- zetéssel is járhat, és ez a bruttó nemzeti jövedelmet
is érinti. A felülvizsgálat a kiinduló adatokra is ki- terjedt.
A cikkben kifejtett módszertani változások kö- zött a legfontosabb, hogy átalakították az ár- és vo- lumenindexek számítását. Ezután a GDP volumen- indexeit az előző évi árbázissal határozzák meg. A rögzített, egyre távolabbi bázisév súlyaival számolt korábbi árviszonyok mindinkább eltértek a valósá- gos és aktuális helyzettől. Ez a változtatás megfelel az Európai Bizottság döntésének. A német statiszti- kában ezt az új súlyozási módszert 2005-től alkal- mazzák.
A szerzők utalnak arra, hogy az általuk ismerte- tett láncolt indexszámítás eredményei nem addití- vak, vagyis az abszolút érték láncolt eljárással szá- mított részadatainak összege eltér attól, amelyet az összegzett adat ennek megfelelő számítása ad. A nemzetgazdasági ágak szerint számított hozzáadott érték abszolút mutatóinak összege pedig eltér attól, amelyet a nemzetgazdaság egészére a láncolt index ad. A térbeli összegzésekre is jellemző ilyen eltérés, például az EU egészét, illetve az egyes tagországok részmutatóinak összegét tekintve. Megegyezés sze- rint nem tüntethetők el ezek az indokolt eltérések, az ebből eredő számítási és elemzési hibák a konkrét felhasználási célok alapján kezelhetők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásokat adott ki a negyedéves GDP-számítás láncolt indexe- inek alkalmazására. A német jegybank és a Szövet- ségi Statisztikai Hivatal próbaszámításokat végzett, és az „annual overlap” elnevezésű eljárás mellett döntött. A cikk az „annual overlap” számítási mód- szer előnyeként említi, hogy így az idősor értékei összegezhetők, tehát a négy negyedév adatának ösz- szege megegyezik az autonóm eljárással számított éves adattal.
A tanulmány a GDP felhasználásának nagy cso- portjai szerint is vizsgálja, hogy milyen mértékben térnek el egymástól a rögzített bázisévvel, valamint az előző évi árbázissal számított összehasonlító áras mutatók. A bruttó hazai termék kétféle deflálása alapján külön elemezték a fogyasztásra, az építési és a többi beruházásra, a kivitelre és a behozatalra, va- lamint a fizetési mérlegre gyakorolt hatásokat. A cikk kifejti az EU előírásainak megfelelő deflációs számítási eljárás hatásait is. A 2005. évi felülvizsgá- lat során, az ezeknek megfelelő következő lényeges módosításokat hajtották végre. Meghatározott ter- mékek minőségi változásait hedonikus árindexekkel veszik figyelembe; bizonyos szolgáltató ágazatok teljesítményére közvetlen volumenmérést vezettek be, ilyen például az oktatás, az egészségügyi és szo- ciális ellátás és nem alkalmaznak az európai előírá- sok szerint nem megengedett módszereket.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 1171
A korábbi deflációs módszer átalakításának egyik fő oka a minőségi változások érvényesítése, vagyis az ún. hedonikus árindexek alkalmazása. A személyi számítógépekre 2002. júniustól állnak ren- delkezésre ilyen németországi indexsorozatok. A tel- jes számítástechnikai termékcsoport hedonikus árin- dexeit 2004. május tárgyhónaptól kezdve adják ki, amelyekbe a termelési, a behozatali, a kiviteli és a nagykereskedelmi árindexek egyaránt érintettek. A felülvizsgálat 1991 és 2004 közötti időtávja szüksé- gessé tette, hogy a 2002 előtti évekre is rendelkezés- re álljanak a számítástechnikai, illetve más gyorsan cserélődő elektronikus termékek árindexsorai. Az Egyesült Államok Munkaügyi Hivatala (Bureau of Labor Statistics – BLS) közölt részletes hedonikus árindexeket a PC-kategóriák szerint, valamint meg- határozott perifériás készülékekre és tároló modu- lokra.
A szerzők rámutatnak, hogy a nem üzleti alapú közszolgáltatások közvetlen volumenmérése azért vált időszerűvé, mert itt a teljesítménymérés eddig az ún.
input-eljárással történt. A ráfordítás volumene alapján mérték a nem üzleti alapú szolgáltatások alakulását, ide értve a folyó termelőfelhasználást, az értékcsökke- nést, a munkavállalói jövedelmet, valamint a termelési adók és támogatások egyenlegét. Az Európai Bizott- ság döntése szerint csak a közfogyasztás körében al- kalmazható ilyen input eljárás, az államot és a háztar- tásokat segítő nonprofit intézmények felhasználásaira.
Át kell térni viszont a kibocsátás közvetlen volumen- mérésére, ahol döntően a nem üzleti szolgáltatást ma- gánszemélyek veszik igénybe. Az outputmérés meg- valósítása Németországban az oktatást, valamint az egészségügyi és szociális ellátás egyik részterültét érinti a nemzeti számlák jelen felülvizsgálata kapcsán.
Az egészségügy és szociális ellátás többi részterületén (a fekvőbeteg-ellátás kivételével) a piaci termelés a meghatározó.
A szerzők a nemzeti számlák felülvizsgálata kapcsán bemutatják a nem megengedett eljárások kiküszöbölésének módszereit is. A szolgáltatások árindexeire 3 éves átmeneti idő érvényesíthető, 2008-ig van haladék a bevezetésükre. Németország- ban megvalósíthatósági tanulmány készült az adó-, és a jogi tanácsadó, a könyvvizsgálói szolgáltatások árstatisztikájára. Előkészítették az árak kísérleti jel- legű adatgyűjtését, valamint e szolgáltatások terme- lői árindexeinek számítását. A 2004. tárgyévtől
kezdve rendelkezésre állnak ezek az árindexek a nemzeti számlák összeállításához. A szórakozás, kultúra, sport volumenmérését is javították, rendel- kezésre állnak a megfelelő árreprezentánsok, a fo- gyasztói árindex módszertana alapján. A cikk részle- tesen ismerteti a pénzintézetek teljesítménye méré- sének új módszerét, valamint részletezi, hogy az egyes gazdasági ágazatok hozzáadott értékére mi- lyen hatással vannak az itt bemutatott módszertani változások, valamint a módosított alapadatok. A szerzők kifejtik a felülvizsgálat sok egyéb eredmé- nyét is, például az értékcsökkenés, a termelékenység új adatsoraira utalva, köztük a háztartások fogyasz- tásának mutatóira gyakorolt hatásait.
A bruttó felhalmozás 2005. évi felülvizsgálata során az alapadatok módosítása a döntő, itt nem tör- tént olyan mély módszertani változás, amely a beru- házási adatsor előző, 1999-es felülvizsgálatát jelle- mezte, az ESA’95 előírásaihoz igazodva. A felhal- mozási adatsor az előző évi árbázis és a láncolt in- dexek alkalmazása miatt változott. A gépek és szállí- tóeszközök beruházási mutatóiban változással jár a hedonikus árindex alkalmazása.
Új eljárás alapján rendelték az ingatlanhasznosí- tás ágazatához a beruházásokat, arra is tekintettel, hogy a lakóépületek bizonyos arányban nem lakás (például kereskedelm) célú helyiségeket illetve bér- leményeket is tartalmazhatnak. Módosították a lí- zinggel kapcsolatos számbavételi módszert, egy gazdaságkutató intézet tanulmányának eredményeit felhasználva. A csatornaszolgáltatás és hulladék- gazdálkodás beruházásainak felmérését is új alapok- ra helyezték.
Felülvizsgálták a készletek változásának eddigi mutatóit is, annak tudatában, hogy – a nemzeti számlák módszertani előírásai szerint – itt jelennek meg a termelési és a felhasználási számlák egyezte- tése során adódó bizonytalanságok. A tárgyi eszkö- zök beruházásában a gépek és szállítóeszközök árin- dexét új módszerrel a hedonikus árindexeket alkal- mazva számították. Az építési beruházás termelői árindexének számításához 8 építményfajtára és 7 termelői csoportra kiterjedő adatgyűjtés áll rendel- kezésre, előzőleg a 2000=100 rögzített bázisévet vet- ték figyelembe. A felülvizsgálatot követően az előző évi árbázisra térnek át a beruházásokban is.
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
