É R T E K E Z É S E K
A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . KIADJA A JIAGYALL TUD. AKADÉMIA.
AZ I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
87.RRKK37.TI
S Z I N N Y E I J Ó Z S E F
O S Z T Á L Y T I T K Á R .
X X . K Ö T E T . 1 0 . S Z Á M .
A j> gy változás
a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban
IRTA
A S B Ó T H OSZKÁR
R. TAG.
(Fölolvastatott a M. Tud. Akadémia 4908 márczius 23-iki ülésében.)
Á r a 1 kor. 20 fill.
B U D A P E S T .
1908.
Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből.
I. k . I. Télfy: Solon adótörvényéről. 20 f. — II. Télfy: Adalék,.k a/, attikai törvénykönyvhöz. 20 f. — I I I . Tarkányi : A legújabb magyar Szentírásról. 40 f. — IV. Szász K . t A Nibelungének keletkezéséről és gyanitliató szerzőjéről 20 f. — V. Toldy F.: Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása. 20 f. — VI. Vámbéry : A keleti török nyelvről. 20 f. — V I I . Imre S.:
Geleji Katona István főleg mint nyelvész. 60 f. — V l l f . Bartalus: A magyar egy- házak szertartásos énekei a XVI. és XVIf. században. Hangjegyekkel. 1 K 20 f. — IX. Toldy : Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. 1 K 20 f. — X.
Brassai: A magyar hővitett mondat. 40 f. — XI. Bartalus I. : A felsöaustriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. 40 1. (1867—1869.) I I . k . I. Matray G : A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codex- ről. 20 f. — II. Szász K. : A tragikai felfogásról. 40 f. — I I I . Joannovics : Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. 40 f. — IV. Finály: Adalékok a magyar rokon- értelmii szók értelmezéséhez. 40 f. — V. Télfy : Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. 40 f. — VI. Zicliy A. : Q. Horatius satirái. 40 f. — V I I . Toldy: Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. 80 f. — VIII.
Gr. Kuun G. : A sémi magánhangzókról és megjelölésük mód jairól. 40 f. — IX.
Szilády: Magyar szófejtegetések. 20 f. — X. Szénássy S. : A latin nyelv és dialek- tusai. 60 f. — XI. Szilády Aron : A defterekről. 40 f.— XII. Szvnrényi J. : Emlék- beszéd Arvay Gergely felett. 20 f. (1869—1872.) — I I I . lt. I Brassai:' Commentator cornmentatus, Tarlósatok Horatius satiráinak magyarázói után. 80 f. — II. Szaba K. : Apáczai Cséri J á n o s Barcsai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. 20 f. III. Szabó I.:
Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. 20 f. — IV. Vadnai : Az első magvar társa oilmi regény. 40 f. — V. Finály : Emlékbeszéd Engel József felett. 20 f. VI. Barna F.:
A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre. 80 f. VII. Itiedl Sz.:
Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső 1. tag felett. 20 f. — VI H. Dv. Goldziher I. : A nemzetiségi kérdés az araboknál. 60 f. — IX. Riedl Sz. : Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. 20 f. — X. Gr. Kuun G. : Adalékok Krim történetéhez. 4'l f. - XI.
Riedl Sz. : Vau-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. 40 f. (1872—1878.) I V . k . I. Brassai : l'araleipomeua kai diorthoumeua. A mit nem mondtuk s. a úrit rosszul mondtak a commentatorók Virgilius Aeneise Il ik könyvéről különös tekin- tettel a magyarra. 80 f. — I I . Bálinth G : Jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. 4-0 f. — III. Bartal A. : A classica philo- logiának és az összehasonlitó árja nyelvtudománynak mivelési- hazánkban. 80 f. — IV. Barna F. : A határozott és határozatlan mondatról. 4-0 f. ,— V. Dr. Goldziher
T. : Jelentés a m. t. Akadémia könyvtára számára keletről hozott könyvekről, tekin- tettel a nyomdai viszonyokra keleten. 40 f. — VI. Hunfalvi/ P.: Jelentések: i. Az orientalistáknak Londonban tartott nemzetközi gyűléséről. — u. Budenz J.:
A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről.
30 f. — VII. Fogarasi. J. : Az uj szókról. 30 f. — VIII. Toldy F. : Az uj magyar orthologia. 30 f. — IX. Barna F. : Az ikes igékről. 30 f. — X. Szarvas G. : A nyelvújításról. 30 f. (1873—1875.) — V. k . I. Barna F.: Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. 50 f. — II. Brassai S. : A neo- és palaeologia ügyében. 60 f. — III. Barna F. : A hangsúlyról a magyar nyelvben. 60 f. — IV. Ballagi ,1/. : Brassai és a nyelvújítás. 30 f. — V. Szász K.: Emlékbeszéd Kriza János 1. t. felett. 50 f. — VI. Bartalus I. : Művészet és nemzetiség. 40 f. — VII. Télfy I. : Aeschylus. 1 K 60 f. — VIII. Barna F.: A mutató névmás hibás használata. 20 f. — IX. Imre S.:
Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. 1 K 20 f. — X. Arany L. • Bérczy Károly emlékezete. (1875—1876.) — VI. k . 1. Mayr A. : A lágy aspiraták kiejtéséről a zendben. 20 f. — 11. Balint G. : A mandsuk szertartásos könyve, 20 f. — III. Dr. Barna I. : A rómaiak satirájáról és sutira Íróikról. 40 f. — IV.
Dr. Goldziher I.; A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. 1 K. — V. Szász K. : Emlékbeszéd Jakab
István 1. t. fölött. 20 f. — VI. Adalékok a m. t. Akadémia megalapítása történe- téhez. I. Szilagyi I. ír Vaszary K. Iii. Révész I. 1 K 20 f. — VII. Bartalus:
Emlékbeszéd Mátray Gábor 1. t. felelt. 20 f. — VIII. Barna: A mordvaiak tör- ténelmi viszontagságai. 40 f. — IX. Télfy: Eratios. 40 f . — X. Joannovics : Az ik-es igékről. 80 f. (1876.) — V II. k . I. Barna F.: Egy szavazat a nyelvújítás ügyében.
1 K. — (I. Budenz .1.: Podliorszky Lajos magya.r-sinai nyelvhasonlitása. 20 f. — I I I . Zichy 4 . : I.essiug. 40 f. — IV. Barna F.: Kapcsolat a magyar és szuoini
A j > gy változás
a hazai szlovének ii ve Ivében és
•idunánt ii I i ma < jyar nyel \ j a ráso kban
IRTA
A S B Ó T H OSZKÁR
P.. T A G .
(Fölolvastatott, a M. Tad. Akadémia 1908 márczius 28-iki ülésében.)
B U D A P E S T .
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1908.
FRANKLIN-TÁRSULAT NVOKDAJA.
A j > gij változás a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban.
ELŐSZÓ.
Első sorban a hazai szlovének nyelvével kívánok értekezé- s e m b e n foglalkozni: a n n a k n e m is csak e g y jelenségével, a
; - n e k gy-\é való változásával, h a n e m több, egymással bizonyos k a p c s o l a t b a n álló sajátságával, de m e r t k u t a t á s a i m k ö z é p p o n t j a é p p e n a j > gy-féle változás és m e r t ez a változás részben leg- a l á b b a szomszédos m a g y a r n y e l v j á r á s o k b a n szakasztott olyan föltételek alatt mutatkozik, értekezésemnek ezt a czímet a d t a m :
<'A j > gy változás a hazai szlovének nyelvében és a d u n á n t ú l i m a g y a r nyelvjárásokban». Illőnek t a r t o t t a m , hogy m á r értekezé- sem czímével is r á m u t a s s a k arra, hogy oly kérdésekről kívánok szólani, a melyekhez a szorosan vett m a g y a r nyelvészetnek is köze van, de félreértések elkerülése végett ki kell j e l e n t e n e m , hogy dolgozatom előkészítése közben önálló k u t a t á s o k a t csakis a szlovén nyelv t e r é n tettem. A d u n á n t ú l i m a g y a r nyelvjárások- b a n észlelhető j > gy változásról csak a n n y i t t u d o k , a m e n n y i t erről a kérdésről egy p á r n a p alatt sebtiben összekereshettem, e n n e k tárgyalása sem n e m kimerítő, sem n e m önálló, nincs is m á s czélja, m i n t hogy azt a kérdést vesse föl, idegen h a t á s nyilatkozik-e meg ebben a változásban, és hogy ezzel egy össze- foglaló, kimerítő tárgyalás szükségére r á u t a l j o n .
^ milyen k ö n n y ű szívvel vallom be azt a fólületességet, a melylyel a d u n á n t u l i magyar nyelvjárások t e r é n éppen csak közvetetlenül értekezésem leírása előtt i p a r k o d t a m tájékozódni, a n n y i r a n y o m j a a lelkemet, hogy a hazai szlovének nyelvét
A K A D . É R T . A N Y E L V * EK 9 Z K P T D D . K Ö R É B Ő L . X X . K Ö T . 1 0 . S Z .
4 ASBcVi'H OSZKÁR.
e d d i g n e m volt m o d o m a liely s z í n é n m e g f i g y e l n i . M i n t h o g y az í r o t t f o r r á s o k é p p e n a s z ó b a n levő j e l e n s é g e t csak n a g y e l v é t v e t ü n t e t i k föl, úgy hogy7 l e g f ö l j e b b h o m á l y o s s e j t e l m e t a l k a l m a s a k a k u t a t ó b a n kelteni, a n é p p e l m a g á v a l való h u z a m o s a b b é r i n t - k e z é s teljességgel n é l k ü l ö z h e t e t l e n l e t t v o l n a , h a n e m a k a d t a m v o l n a egy e g y e t e m i h a l l g a t ó m b a n k i t ű n ő vezetőre, t a n í t ó r a , a k i t ő l l e g a l á b b egy kis vidék n y e l v é r ő l t e l j e s fölvilágositást n y e r - h e t t e m . Az í r o t t f o r r á s o k s z o r g a l m a s f o r g a t á s a az így n y e r t k é p e t csak i t t - o t t egészítette ki. d e a t a n í t ó m h o z i n t é z e n d ő k é r d é s e k ö s s z e á l l í t á s á n á l jó s z o l g á l a t o t t e t t és e g y ú t t a l a r r ó l is m e g g y ő z ö t t , hogy n e m egy kis t e r ü l e t elszigetelt j e l e n s é g e v e i v a n d o l g o m , h a n e m a h a z a i s z l o v é n e k n y e l v é t e g y á l t a l á b a n jel- l e m z ő v o n á s s a l . F á j d a l o m , m e d d ő m a r a d t az a f á r a d o z á s o m , h o g y biztosan m e g á l l a p í t s a m , v á j j o n ez a j e l e n s é g a s z o m s z é d o s S t í r i a keleti r é s z é b e is á t c s a p - e ; egyretlen r e m é n y t k e l t ő a d a t o t t a l á l t a m eddig, az is a m a g a e l s z i g e t e l t s é g é b e n v a j m i g y e n g e t á m a s z t ó p o n t .
M i n t h o g y a m a g y a r o r s z á g i s z l o v é n e k s z á m á r a k i a d o t t k ö n y - v e k a t é n y l e g e j t e t t yy h e l y e t t c s a k n e m k ö v e t k e z e t e s e n j-t í r n a k , m i n d e n adat, a mely7 m e l l e t t n e m t a l á l h a t ó idézet, P Á V E L Á G O S T
b ö l c s é s z e t h a l l g a t ó a n y a n y e l v é b ő l való. Az a d a t o k a t l e g t ö b b eset- b e n , a f o n t o s a k a t m i n d , m a g á t ó l P . - t ö l h a l l o t t a m , n a g y o n sok a d a t o t n e m csak h a l l o t t a m tőle, h a n e m az ő f ö l j e g y z é s é b e n is b í r o m , g y a k r a n a l e g k ü l ö m b ö z ö b b k a p c s o l a t b a n . F i a t a l b a r á t o m szíves volt G Á S P Á R jÁNosnak a n é p i s k o l á k II. o. s z á m á r a k i a d o t t o l v a s ó k ö n y v é n e k v e n d f o r d í t á s á t e l e j é t ő l végig ( m i n d ö s s z e 176 l a p o t ! ) s z á m o m r a g o n d o s a n á t n é z n i , m i n d e n szó h a n g s ú l y á t és v a l ó s á g o s k i e j t é s é t , h a szükség volt r á , b e l e j a v í t a n i , a z o n k í v ü l 1 9 0 7 n y a r á n s ű r ű l e v é l v á l t á s folyt k ö z t ü n k a h a z a i s z l o v é n e k n y e l v é n és P . levelei h í v e n t ü k r ö z i k a n é p k i e j t é s é t . P. t ö b b s z ö r m a g a u t a l t rá, l e v e l e i b e n és s ű r ű szóbeli é r i n t k e z é s ü n k alkal- m á v a l , hogy igenis a h a z a i s z l o v é n e k nyelve n e m m i n d e n ü t t e g y f o r m a , de csak k é s ő b b i részletes k u t a t á s t ó l v á r h a t j u k a n n a k p o n t o s m e g á l l a p í t á s á t , hogy m u t a t k o z n a k - e és m e n n y i b e n az itt t á r g y a l a n d ó j e l e n s é g e k k ö r é b e n is e l t é r é s e k ; k ü l s ő jelek a r r a v a l l a n a k , hogy n a g y j á b a n l e g a l á b b közösek. Még s e m á r t , h a m i n d i g szem e l ő t t t a r t j u k , h o g y e b b e n az é r t e k e z é s b e n első s o r b a n Vashíd ey kút iCünkova) illetőleg Szécsenyfa ( S k á k o v c e )
•P54
A j > gy VÁLTOZÁS. O
n y e l v é r ő l v a n szó, t e h á t k é t , Vasmegye d é l n y u g a t i e s ü c s k é j é b e n , S t í r i a h a t á r á h o z közel f e k v ő község nyelvéről.
B A L O G H P Á L s z e r i n t V a s m e g y é b e n 4 7 , 0 8 0 szlovén (vend) v a n , Z a l á b a n 2 1 , 3 8 0 ; S o m o g y r ó l azt t u d j u k , h o g y az u t o l s ó két é v s z á z a d b a n t ö b b s z l o v é n h e l y s é g m e g m a g y a r o s o d o t t , B A L O G H
5 0 7 - r e teszi a m é g m e g m a r a d t s o m o g y m e g y e i v e n d e k s z á m á t , B a r a n y á b ó l (535 v e n d e t e m l í t , 1. A népfajok Magyarországon
1 9 0 2 , 210. és 2 7 8 . 1. A « v e n d n y e l v t e r ü l e t » (1. B A L O G H e m l í t e t t m ű v é n e k X V I I . m e l l é k l e t é n : I I I c . A n y e l v h a t á r o k és n y e l v s z i g e - tek t ú l a D u n á n ) V a s m e g y e d é l n y u g a t i r é s z é b e n l e h ú z ó d i k a m e g y e déli h a t á r á i g , ezt á t l e p v e Z a l a m e g y e n y u g a t i szélén a M u r á i g t e r j e d . E n y e l v t e r ü l e t északi k i i n d u l ó p o n t j á t B. így h a t á r o z z a m e g : « É r d e k e s a f a j n é p e k m o z g a l m a S z t . - G o t t h a r d k ö r ü l , h o l n y e l v h a t á r a i k t a l á l k o z n a k . É s z a k n y u g a t i i r á n y b a n h ú z ó d i k el a hiencz, d é l n y u g a t n a k a vend n y e l v h a t á r s k ö z t ü k fekszik a szt.-gottha.rdi ék, melylyel a K á b a s á g m a g y a r v i d é k e véget é r » , i. h . 261. 1. M á s helyeken így f o l y t a t j a : «A vendség 118 v a s m e g y e i f a l u j á v a l a m e g y e d é l n y u g a t i s a r k á b a n h ú z ó d o t t m e g . Más f a j n é p a v e n d e k k ö z t n e m a l k o t o t t n y e l v s z i g e t e t , a v e n d e k s e m a l k o t t a k i l y e t m á s f a j n é p e k közt E n é p f a j V a s b ó l a L e n d v a - és Iverka-vidéknek csak z a l a i f o l y t a t á s a felé t e r j e s z k e d e t t s n y e l v h a t á r a a m a g y a r s á g és h o r v á t s á g szélén véget ér» 1. 273. 1. V é g r e , a vasmegyei v e n d f a l v a k elé t e t t
2'of-jelzöre czélozva, a m e l y s z o m s z é d o s t e r ü l e t e n m o s t mái- n e m v e n d falvak előtt is t a l á l h a t ó , azt m o n d j a : «Ez e l s z ó r ó d o t t ,tót-' f a l v a k , a m i k b ő l a v e n d elem k i p u s z t u l t , s a m e g m a r a d t 147 v e n d község ( V a s b a n 118, Z a l á b a n 29), m e l y a M u r a , Iverka és K á b a k ö z t a l i g 130 ezer k. hold t e r ü l e t e n összezsú- f o l v a fekszik, e g y m e n e k ü l t n é p b e n y o m á s á t teszi, m e - lyet a t ö r ö k t ő l n y o m o t t h o r v á t n é p t o l t e l e g y k o r i h e - l y é b ő l » , 1. 277. 1.
1. A j > g y v á l t o z á s a d u n á n t ú l i m a g y a r n y e l v j á r á s o k b a n .
aj S z ó e l e j é n .
A szó e l e j é n j - b ő l lett gy föllépésé vidékek s z e r i n t n a g y o n k ü l ö m b ö z ö ; v a n n a k v i d é k e k , a hol c s a k n e m á l t a l á n o s a szókezdő 7-nek gy-yé való v á l á s a , v a n n a k olyanok, a h o v á a f e j l ő d é s n e k é p e n
405
6 ASBcVi'H OSZKÁR.
csak egy-egy gyenge h u l l á m a j u t o t t el. Az eddig közölt a n y a g vagy n e m elegendő a valóságos állapot p o n t o s m e g h a t á r o z á s á r a , vagy a kérdéssel való n a g y o n is f u t ó foglalkozásomon m ú l i k , hogy n e m tudok m a g a m n a k róla tiszta képet a l k o t n i ; m i n d a k é t esetben a szorosan v e t t m a g y a r nyelvészekre kell h á r í t a n o m a k é r d é s tisztázását. É n a r r a szorítkozom, hogy csak nagy vo- n á s o k b a n j e l l e m e z z e m a jelenséget.
SZABÓ L A J O S A nagykanizsai nyelvjárás czimft értekezésé- ben, Nyelv. füz. 48., r á m u t a t arra, hogy m é l y hangzók előtt r i t k á b b a gy f e j l ő d é s e : «Minden j-vel kezdődő m a g a s h a n g u szó k e z d e t é n gy-1 e j t e n e k : gyég, gyegenye, gyegzö, gyelös, gyiin s t b . T o v á b b á e m é l y h a n g ú a k b a n : gyuss, gyut, gyulius», 1. 13. 1.
A t ö b b i kutatók a r r a n e m vetnek ügyet, hogy m a g a s vagy m e l y h a n g z ó következik-e j-re. V A S S J Ó Z S E F p. o. a Dunántúli nyelv- járás-tói írt nagy t a n u l m á n y á b a n egyszerűen úgy kezdi, hogy
«igen sok szó elején» és a z u t á n a következő eseteket e m l í t i : gyár (jár), gyegy, gyeiül, gyég, gyó, gyiin, gyóvötény, gyötény 1.
M. Nyelvészet 5 : 80. k., de ezeket a z u t á n az egész D u n á n t ú l á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t e k n e k á l l í t j a : <tj = gy, m i n d e n ü t t , kivéve Ormánysdgot, m i n t : jár, gyár; jut, gyut; jég, gyék [!]; stb.»,
1. 1 4 3 . 1. K A R D O S A L B E R T A göcseji nyelvjárás cz. t e r j e d e l m e s d o l g o z a t á b a n így n y i l a t k o z i k : «Homlokegyenest ellenkezik e hanggyöngüléssel a m a sokkal f o n t o s a b b és k i t e r j e d t e b b h a n g - fejlődés, a mely s z e r i n t eredeti j szó k e z d e t é n gy-ve változik, p l . : tíyanku (Jankó), gyár (jár), gyn yó), gyut (jut), gyiin (jön), gyég (jég), gyeles (jeles), gyelez» 1. Nyr. 1 3 : 3 5 5 . VARGA I G N Á C Z
A vépvidéki nyelvjárás hangtaná-ban azt m o n d j a : ej : gy ; a szó elején sokszor gy-1 m o n d a n a k j h e l y e t t : gyiin: j ö n , gyere, gyö:
jövő-, győesztendö, gyökét, gy ölni nap, győtin: j ö v ö t i n i növény), gyut; így m o n d j á k a z o n b a n : jüvódelem, jövendül; gyég, gyeges, gyegy-gyurü; gyei = i s m e r t e t ő jel, «gyelés» az, a m i r e v a l a m i jelről r á lehet i s m e r n i ; h a k i t ű n ő t értenek r a j t a , azt m o n d j á k : jeles. E n n e k megfelelően : gyeiül = jelet tesz v a l a m i r e , jelül —
vmire v. vminek kijelöl». Nyr. 2 9 : 1 7 5 . k. É D E S J E N Ő A balaton- vidéki népnyelv l e í r á s á b a n ( = Nyelv. füz. 40.) is egyszerűen fel- sorolja a s z a v a k a t : *j ~ gy. A szó elején csak a következő sza- v a k b a n : gyiin, gyö [ = j ö v ő ] , gyeg, gyerejde, gyuszop, gyei, gyeid [jelöl], gyut» 1. 1 6 . 1. V . ö. m é g B E K E Ö D Ö N Kemenesalja nyelve,
466
A j > <jy VÁLTOZÁS. /
Nyelv. füz. 33., (J. 1.: «Nemely szó elején is gy-re v á l t o z i k : gyö h ó n a p , gyöti" (jövötény), gyei, gyellül, gyeddzö, gyut» és BEKE
Ö D Ö N A pdpavideki nyelvjárás, Nyelv. füz. 1 7 . , 1 0 . 1 . : «j ~ gy aj s z ó k e z d e t é n : gyárt, gyei, gyeiül, gyegy, gyegyez, gy'ég, gyut, gyutányin vész ( j u t á n y o s á n ) » . A szigetközi és a b a k o n y a l j i nyelv- j á r á s b a n állítólag csak a gyün és gyut s z a v a k b a n t a l á l n i ilyen
gy-1, 1. SZABÓ S Á N D O R A szigetközi nyelvjárás, Nyelv. füz. 3 8 . , 1 5 . 1. és H O R V Á T H E N D R E A bakonyalji nyelvjárás, Nyelv. f ü z .
3 4 . , 1 5 . 1. S I M O N Y I Z S I G M O N D A magyar nyelv2 2 4 8 . 1. n é m i l e g összefoglalja a j e l e n s é g e t , de m ü v é n e k n é p s z e r ű i r á n y a n a g y o n is t o m p í t j a tollát, a k é p n e k n i n c s e n e k éles k ö r v o n a l a i : « K é s - h a n g n a k z á r h a n g r a v á l t o z á s a az e d d i g i e k n é l sokkal r i t k á b b j e l e n s é g . Csak a j : gy v á l t o z á s f o r d u l elő g y a k r a b b a n , de o k á t e n n e k s e m t u d j u k m e g m o n d a n i . N a g y o n el v a n t e r - j e d v e a gyün, gyere e h . jön, jer. A B a l a t o n vidékén és Göcsej- b e n n a g y o n kedvelik a gy-1 n e m c s a k szó elején, h a n e m a -ja, -je-féle r a g o k b a n i s ; pl. gyö, gyár, gyég, tárgya, darabgya».
Az eddig f ö l h o z o t t a k u t á n s e m é r d e k t e l e n e k a M a g y a r T á j s z ó t á r b a n t a l á l h a t ó a d a t o k összeállítása. A gyön-gyün és gyere e l t e r j e d é s é r ő l n e m szólok, azok n e m c s a k d u n á n t ú l i a k , e l l e n b e n k ü l ö n választom a m é l y h a n g ú a k a t a m a g a s h a n g u a k t ó l , h o g y j o b b a n k i d o m b o r o d j é k az a teny, hogy bizony m é l y h a n g ú sza- v a k b a n s e m r i t k a ez a változás.
M é l y h a n g ú s z a v a k b a n : jaj (gyaj P á p a Király Pál).
jár (gyár Vas-m. Ő r s é g ; G ö c s e j : H e t é s , D o b r o n a k ; So- m o g y - m . Kapoly).
jiírás (gyúrás Vas-m. Őrség; Z a l a - m . H e t é s , D o b r o n a k ) : legelő.
járat (Mi gyáratha v a n n a k ? V e s z p r é m - m . ; Mi gyárotba v a n ké V a s - m . Őrség).
bejáró (bigyáró : ajtó V a s - m . Őrség).
járás (begyárás : a h á z h o z n y a l a k o d n i , h í r t h o r d a n i elláto- g a t ó a s s z o n y ] V a s - m . Őrség).
járt (kigyárt: j á r t a s - k e l t e s , v i l á g l á t o t t . Kigyúrt ember Vás- ni. Őrség).
iavas (gyovas Z a l a - m . H e t é s , D o b r o n a k ) .
jó (gyao V a s - m . F a r k a s f a ; gyó Vas-m. Ő r s é g ; Z a l a - m . H e t é s , D o b r o n a k I.
4<i7
8 ASBÓTH OSZKÁR.
jobb (gyobbabb Y a s - m . Őrség).*)
[jobb-anya] ygyóbb-anya Yas-m. Őrség: szép-anya, az öreg- a n v a a n y j a ) .
jól (gyó Z a l a - m . Dobronak).
jószág (gyószág Z a l a - m . Hetés).
[jug, juh] gyuk-szel ( S o p r o n - m . ; Fertő-mell.) déli szél (me- leg, olvasztó, f o n n y a s z t ó szél).
juss, jus (gyus V a s - m . B a l t a v á r : örökség. Gyuzsba szerezte).
jut (gyut Bépcze vid.; G ö c s e j ; Somogy-m. Mesztegnye és N e m e s - D é d ; V e s z p r é m - m . C s e t é n y ; B a k o n y vid.; B a r a n y a - m . I b a f a : O r o s h á z a [Orosháza D u n á n t ú l r ó l j ö t t telep!]).
M a g a s h a n g ú szavakban :
jég (gyeg [? Z a l a - m . H e t é s ; gyég S o p r o n - m . Répcze mell.:
Göcsej, N a g y - L e n g y e l ; Z a l a - m . Gelse és vid.; gy'eg Répcze vid.).
jegy {gyegy Répcze vid.; gyegy-gyürü. Göcsej, Nagy-Lengyel).
jegyes [gyegyes V a s - m . ; Kemenesalja).
jegyző [gyegyzií Vas-m. Őrség).
jel \gyel Zala-m. H e t é s , D o b r o n a k ; V e s z p r é m - m . Csetény).
jelent (gyelent Veszprém-m.).
*) E z a d a t u t á n azt olvassuk «jobbabb Göcsej Nyr. XIV.
166»; ez, m i n t h o g y jó a l a t t nincs említve Göcsejből gy-s ki- ejtés, k ö n n y e n félreértésre a d h a t okot. De az e m l í t e t t jobbabb
K A R D O S A L B E R T értekezéséből való, a m i n t az idézet m u t a t j a , m á r p e d i g K. előbb, a h a n g t a n i részben, m e g m o n d t a , hogy a jó-1 gy-ésen ejtik a Göcsejben, «gyo» Nyr. 13 : 355. k ü l ö m b e n is világosan kitűnik, hogy ott, a hol a középfok képzéséről szól, tisztán csak erre vet ügyet, a szavak h a n g z á s á r a n e m , azt í r j a p. o., h o g y melegjebb, kárjabb, pedig nyilvánvaló, hogy itt is gy hangzik j helyén, 1. Nyr. 13 : 355. k. K. azt a k ö n n y e n téve- désbe ejtő eljárást követi, hogy sokszor egy és u g y a n a n n a k a szónak csak é p p e n azt a részét közli a n y e l v j á r á s n a k megfelelő a l a k j á b a n , a mely az illető s z e m p o n t alá tartozik. H a arról szól, hogy j a szó elején gy-nek hangzik, a jó szót gyó-n&k í r j a , Nyr. 13 : 355, h a azt fejtegeti, hogy ó a Göcsejben uó, h á t u g y a n a z t a szót j W - u a k í r j a , u . o. 213., ha m e g arról van szó, hogy a jószág szó m á s j e l e n t é s b e n h a s z n á l a t o s a Göcsejben, n e m ír se *gyósziigoi, se *juószágot (se *gyuószágot), h a n e m jószágot és i r o d a l m i nyelvbe öltöztetett m o n d a t o k b a n m u - tatja be a szó h a s z n á l a t á t , 1. Nyr. 14 : 449. és v. ö. 12 : 188.
csömpörödni a l a t t !
4 6 s
A j > gy VÁLTOZÁS. 9
jeles Igyelés Z a l a - m . H e t e s : gyelös B a r a n y a - m . I b a f a i . A jegenye szó a l a t t a MTsz.-ban c s a k gegénye v á l t o z a t o t t a l á l u p k a D u n á n t ú l r ó l : gegénye-fa S o p r o n - és Vas-m., de vala- m i n t gyenge szóból D u n á n t ú l is (génge Z a l a - m . Hetés), 110 m e g egészen m á s v i d é k e k e n is genge lett, úgy k e l e t k e z h e t e t t a gegénye is h a s o n u l á s á l t a l gyegenyé-bői, a m i t S Z A B Ó L A J O S a n a g y k a n i - zsai n y e l v j á r á s b ó l említ, 1. i. h. 13. 1. I l y e n j e l e n s é g , h a a régi jógyít-hói a k ö z m a g y a r gyógyít lett. n i n c s is e n n e k s e m m i köze az e d d i g t á r g y a l t e s e t e k h e z , n e m szókezdő j - n e k a D u n á n t ú l t j e l l e m z ő gy-xé való v á l t o z á s a ez, h a n e m az első szótag j - j é n e k h a s o n u l á s a a következő szótag kezdő ;/</-jéhez. A m e g l e p ő szé- kelyföldi gyovit gyovít «gyógyít» (!), gyavul «gyógyul» (!) m e g a h á r o m s z é k i gyovas. a m e l y e k javít, javul és javas a l a t t t a l á l h a - tók a M T s z . - b a n , s z i n t é n n e m t a r t o z n a k i d e , //.f/-jük n e m k e l e t - k e z e t t ú g y m i n t a D u n á n t ú l talált gyaá, gyovas, h a n e m a gyógyít h a t á s á n a k k ö s z ö n h e t i k é l e t ü k e t . A h á r o m s z é k i gyávát «javasol, a j á n l » k e l e t k e z é s e n e m o l y a n világos, a z z a l t e r m é s z e t e s e n n i n c s m e g m a g y a r á z v a , h a egy l e h e t e t l e n « J a v á t »-ot t e s z ü n k elébe.
b) S z ó b e l s e j é b e n m á s s a l h a n g z ó u t á n . A m i l y e n t a r k a és e l m o s ó d o t t az a kép, a m e l y e t a szó e l e j é n álló j v á l t o z á s á r ó l n y e r t ü n k , o l y a n n y i r a egységes és éle- sen k ö r ü l h a t á r o l t a m á s i k , a melyet szó b e l s e j é b e n álló j m u t a t , h a m á s s a l h a n g z ó r a k ö v e t k e z i k . A t é n y e k itt o l y a n v i l á g o s a n és h a n g o s a n s z ó l a n a k , h o g y a l e g ü g y e t l e n e b b leíró sem t u d j a el- h a l l g a t n i . BALASSA, a ki m i n t h a a szó e l e j é n álló j - n e k b i z o n y o s t e r ü l e t e n gy-xé való v á l t o z á s á t észre s e m v e t t e volna, h á r o m h e l y e n is igen h a t á r o z o t t a n kiemeli a szó b e l s e j é b e n m á s s a l - h a n g z ó u t á n t ö r t é n ő v á l t o z á s t . A n y u g a t i n y e l v j á r á s t e r ü l e t j e l - l e m z é s e k ö z b e n azt m o n d j a : « E m l í t é s r e m é l t ó m é g , h o g y a 7-ből m á s s a l h a n g z ó u t á n a megfelelő n é m a h a n g lesz (gy. ty) : borgyu, lajtérgya, sargyv, szárny y as, tömgyén; kargya, bocskor- gyuk, zabgya, kalaptya, széktyé; várgyo, várgyuk, kaptya, rak- ty<ítok». A magyar nyelv járások i 9 . 1. « K i z á r ó l a g d u n á n t ú l i sa- j á t s á g , m o n d j a m á s h e l y e n , hogy á u t á n következő s z ó t a g b a n a
h e l y e t t 0 l e t t : lábam, vállam, váll<>, szobábo, lásso, sajnáto; to- v á b b á , h o g y m á s s a l h a n g z ó u t á n k ö v e t k e z ő j - b ö l gy, ty l e s z :
469
1 0 ASBcVi'H OSZKÁR.
párgyuk, aptyuk, lévdggyo», 1. 44. 1. A hol pedig a <ihangoknak változása»-ról szól, ú j r a foglalkozik a j e l e n s é g g e l : «22. j: gy, ty.
E z a hangváltozás csakis m á s s a l h a n g z ó u t á n fordul elő (párgya, vdrgya ; kalaptya, raktyák), és p e d i g zöngétlen explosiva u t á n ty, zöngés explosiva és r u t á n gy lesz a j'-böl. Magában e vál- t o z á s b a n a h a n g e r ő s b ü l é s é t kell l á t n u n k , mi által az á t m e n e t egyik hangról a m á s i k r a k ö n n y e b b l e t t ; az explosiva u t á n k ö n n y e b b ismét explosivát ejteni, m i n t zöngés spiránst, a m e n n y i - b e n a hangszalagok előbbi h e l y z e t ü k b e n m a r a d n a k , csak a n y e l v z á r j a el egészen a s z á j ü r e g e t a j kep>zésének helyén. T e h á t a k e l e t k e z e t t explosiva m i n ő s é g e is megegyezik az előtte álló m á s s a l h a n g z ó minőségével. E z a h a n g v á l t o z á s a d u n á n t ú l i vidék s a j á t j a ; megvan az egész n y u g a t i és d u n á n t ú l i n y e l v j á r á s t e r ü l e - t e n , sőt á t m e n t a felsődrávai n y e l v j á r á s b a is», 126. k. 1.
I n n e n n y o m b a n á t t é r e k S I M O N Y I leírására, mert úgy látszik, m i n t á u l szolgált egy p á r ú j a b b k u t a t ó n a k : m a g á t az illető he- lyet m á r fönt idéztem, de m á s k a p c s o l a t b a n , azért e l h a g y t a m o t t a zárójel közt álló r é s z t : «A B a l a t o n vidékén és G ö c s e j b e n n a g y o n kedvelik a gy-1 n e m c s a k szó elején, h a n e m a -ja, -je- féle r a g o k b a n i s ; pl. gyó, gyár, gyég, várgya, darabgya t k e m e n y m á s s a l h a n g z ó u t á n ty lesz b e l ő l e : eloptya, aptyuk)», M. Nyelv8 2 4 8 . 1. -Jól esik e kicsit fölületes összefoglalás u t á n V A S S J Ó Z S E F -
n e k 1860-ban összeállított t e r j e d e l m e s , itt-ott nehezkes, sőt k ü - l ö n ö s , de egészben véve mégis s a k k a l tanulságosabb l e í r á s á t e l o l v a s n u n k : «b) Az i m i n t főnévkepző elváltozván j - r a , 's így m i n t középkópző m á s képzők előtt, vagy segédhangzókkal toldva, g y a k r a b b a n fordulván elé, a' balatonmelle la, göcseji, 's rábaközi n y e l v j á r á s b a n gy-re változik, m i n t : epér, epér-\-i-\-e = eperje, eper gye, bojtorján, bojtorgyán ; borjú, borgyu ; lajtorja, lajtorgya;
pozdorja, pozdorgya — k e n d e r t ö r e k ; per je, pergye; sarja, sargyu;
szomj, szomgy, szomjas, szomgyas; t e r j e d = teriied (ü = i), teried — terj-jj-ed, tergyed; tömjén, töm gyén; Tiirje, Tárgye m e z ő v á r o s Z a l á b a n ; varjú, vargyu; 'stb. c) Az igetöhez f ü g g e d n i szokott j a' d u n á n t ú l i h a n g e j t é s b e n gy-re változik, m i n t irj, irgy; törj, törgy; túrj, turgy; tárj, tárgy; 'stb. A' j személyrag előtt á l l v á n ezen m á s s a l h a n g z ó k o n végződő gyök. vagy töszók u t á n : b, d, g, m, r, — gy-re változik a' k ö z n é p nyelvén D u - n á n t ú l , m i n t : búb, búbja, bubgya; nád, nádja, nádgya; nád-
it 0
A j > gy VÁLTOZÁS. 1 1
ray, nadrágja, nadrággya; hám, hámja, hámgya; kar, karja, kargya; küld, küldje, káldgyc; vág, vágja, ü'ággya; nyom, nyomja, nyomgya; vár, várja, vdrgya; tőr, tőrje, tőrgye; tár, tűrje, tár- gye, 'stb. Az f , k, p, t mássalhangzók u t á n p e d i g ty-re, m i n t : csúf, csúfja, csuftya; púp, púpja, púptya itt á s a j t ó h i b a ] ; tok, tokja, toktya ; rét, rétje, réttye ; 'stb. igékben : döf, döfje, dőftye ; csuk, esukja, csuktya; harap, harapja, liaraptya; tanit, tanítja, tanéttya; 'stb.» Magyar Nyelvészet 5 : 8 1 .
A többi f ö n t e m l í t e t t k u t a t ó k m i n d m e g e m l í t i k ezt a j e l e n - séget, hol ügyesebb, hol ügyetlenebb m ó d o n , de h a leírásuk részben hiányos is, a közölt a n y a g azt m u t a t j a , hogy a jelenseg m a g a m i n d e n ü t t u g y a n a z . Ü j m o z z a n a t csakis S Z A B Ó L A J O S érte- kezésében m e r ü l föl, a z é r t b e h a t ó b b a n kívánok vele foglalkozni.
I t t a nagykanizsai nyelvjárásból a szó elején ; - b ö l lett gy-ék u t á n így f o l y t a t j a : «ügyszintén zöngés m á s s a l h a n g z ó k u t á n szó- tag k e z d e t é n : lajtergya, pazdérgya, pörgye, szomgyus, vergye, vdrgyo. H a a z o n b a n zöngétlen u t á n áll a j, a k k o r ty lesz be- l ő l e : aptya, loptyák, raktya», i. h. 13. 1. Ezzel v. ö. m é g a m á s helyen említett k ö z é p f o k o k a t : re'gíjebb, savanyujabb; boldoggyabb, fehérgyebb, kövcrgyebb, k'ónnyiggyehbf) zöggycbb„• deréktyabb, kvk-
tyebb és, a mi legfontosabb, m e r t a fönt e m l í t e t t szomgyus-sal s z e m b e n azt m u t a t j a , hogy n u t á n n e m t a l á l j u k ezt az átala- k u l á s t : szémtelennyebb, ollannyabbl 1. 25. 1. E z összevág azzal, a m i t V A S S J Ó Z S E F m o n d , hisz ő h a t á r o z o t t a n megnevezi a m á s - salhangzókat (b d g m r), a melyek u t á n j gy-\é válik és ezek közt az m-t említi, de az n - t n e m ; a középfok t á r g y a l á s á n á l e h h e z képest vén: ve'nynycbb-et t a l á l u n k bolongy-gyabb, vagy- gyabb, kdrgyabb, sikergyebb alakokkal s z e m b e n 1. i. h . 109. 1.;
v. ö. még a következő birtokragos alakokat i s : búbgya, nád-gya (ndgy-gya), nadrág-gya, kargya, hámgya de kinynya u . o. 105. 1.
és SzABÓnál tehennye 29. 1. De V i s s n a k a n n y i r a részletes t á r - gyalása egy p o n t b a n , ügy látszik, mégis h i á n y o s , n e m említi, hogy l u t á n is hallható, h a n e m is az egész t e r ü l e t e n , de leg-
*) Nem helyeselhető, hogy boldoggyabb, a m e l y b e n yy előtt g h a n g z i k és *kőnnyiggyebb, zöggycbb, a melyek alapfoka könnyid, zöd, a melyek t e h á t kettős yy-\e 1 olvasandók, az írásban n e m k ü l ö m b ö z n e k egymástól.
521
12 ASBÓTH OSZKÁR.
a l á b b lielylyel-közzel gy, sőt t á r g y a l á s á b a n m i n t h a e l l e n m o n d á s volna, míg ugyanis azt m o n d j a , hogy alja a D u n á n t ú l aly-lya- n a k hangzik, 1. 105. és 135. 1., addig unszolja, uralja, kínálja, kímélje u g y a n o t t unszolla, uralla, kinálla, kémélle — 1. 81. 1.
S Z A B Ó ellenben azt m o n d j a , hogy a nagykanizsai n y e l v j á r á s b a n azt m o n d j á k , hogy kanálgyo, kötélgye! 29. k. 1.; itt t e h á t Ij h e l y é n így-1 t a l á l u n k . M á s forrásból n e m ismerek ilyen kiejtést, vagy meg n e m á l l a p í t h a t ó a közölt anyagból, legalább a meny- nyire f u t ó á t t e k i n t é s b ő l szabad következtetnem, vagy a közlő egyenesen m á s kiejtést említ, m i n t pl. K A R D O S a göcseji nyelv- j á r á s b ó l : királla, pisztolla, kazalla, halla (hallja), állon (álljon),
kinálla, kimélle, neveltük, gyomlálták, csúfolták, használlak, tanálla, fenyalla (fenyőalja), nyáralla 1. Nyr. 13 : 494.
A többi, az első f e j e z e t b e n említett n y e l v j á r á s t a n u l m á n y o k közül m é g csak É D E S jENŐnek jellemzésével kívánok foglalkozni, a ki legteljesebben í r j a le a j e l e n s é g e t ; ő azt m o n d j a : " j ^ g y : a j - v e l kezdődő igei és névszói személyragok j-je az r és m zöngék és a v, g, gy, b zöngés hangok u t á n , kivétel n é l k ü l gy-vé v á l t o z i k : várgyák, kérgye, tömgyön, nyomgyuk; kargya, heveder - gye, zsódérgya, halomyya (és n e m h a l m a ! ) , templomgya; du- runggya, darabgya; óvgya, ruggyatok, dobgyon, stb. E g y é b k é n t
szó belsejében is m e g t a l á l j u k ezen változást, de csak az r és m zöngék u t á n : bujtorgyán, per gye, borgyu, sargyú, vargyu, laj- térgya, szomgyas». .4 balatonfelvidéki népnyelv, Nyelv. f ü z . 40.,
16. 1. A szerző h o z z á t e l i e t t e volna még, hogy a ly-bői l e t t j is ilyenkor gy-vé a l a k u l á t : gerébgye, sérággya (saroglya) és kuj- csorgya. A seraggyá-1 m e g az érdekes kujcsorgya szót*) csak a s z ó g y ű j t e m é n y b e n t a l á l t a m , a gerébgyé-1 igaz a h a n g t a n i részben említi É., a hol a leírt tájszólásnak azt az érdekes s a j á t s á g á t t á r g y a l j a , hogy ly h e l y é n itt n e m l hangzik, m i n t a k á r «a belső
*I A kujcsorgya szót a szerző így é r t e l m e z i : «összeerősített r ű d p á r , melyen a h o r d ó k a t gördítik». E z az értelmezés tárgyi s z e m p o n t b ó l véve l e h e t helyes, de m i n t nyelvésznek első s o r b a n azt kellett volna m e g á l l a p í t a n i a , hogy ez s e m m i egyéb, m i n t a korcsolya : e t á j s z ó l á s b a n u g y a n i s o <--> u «egyike a l e g e l t e r j e d t e b b m i n ő s é g i változásoknak», 1. 12. 1., ly helyén j hangzik, korcsolyá- n a k t e h á t *kurcsoja f e l e l h e t n e meg, ebből pedig a h a n g á t v e t é s egy n e m é v e l *ktijcsorja, kujcsorgya lett.
47-2
A j > gy VÁLTOZÁS. 13
p a r t o n » is, h a n e m « t ú l n y o m ó részben y», 1. 10. 1. De hogy ez a j a z u t á n további fejlődéseben s e m m i b e n sem külömbözik ere- deti y-től, azt m u t a t j a a gerébgye, a melvlyel n e m tud mit kez- deni,*) és az e helyen n e m e m l i t e t t seníggya; ez a gerébgye m e g a seníggya azért is érdekesek, m e r t bizonyítják, hogy az m e r ő véletlen, hogy «szó belsejében . . . ezen változást . . . csak az r és m zöngék u t á n » t a l á l j u k , ha t. i. csak az eredeti és n e m a ly-bö\ lett y-t vesszük tekintetbe, t e h á t b á t r a n á l t a l á n o - sabb a l a k b a n l e h e t e t t volna a h a n g t a n i j e l e n s é g föltételeit meg- á l l a p í t a n i tekintet nélkül a r r a , hogy az «r m v g gy b» u t á n következő j «igei vagy névszói személyragok» kezdő része-e vagy a szó tövéhez tartozik-e. A z u t á n m i t keres ebben az összefogla- l á s b a n a gy? P é l d á t n e m hoz föl a szerző gy u t á n álló j-re, m e r t h a fölhozott volna, bizonyosan észre vette volna, hogy a gyj kapcsolatot a köznyelvben is szakasztott ugy ejtik, p. o. a hagyja alakban, m i n t a D u n á n túl, hisz ha n e m a b a l a t o n - felvidéki n é p n y e l v e t a k a r t a v o l n a csak jellemezni szemben a köznyelvvel, akkor ugyanazzal a joggal fölvehette volna a soro- z a t b a még a d-t is, hisz a vádja-félék semmivel sem k ü l ö m b ö z - nek a hagyja-féléktől sem a k ö z n y e l v b e n , sem az illető nyelv- j á r á s b a n .
Végre h a d d említsem még, hogy K A R D O S a szóban forgó j e l e n s é g leírása u t á n ezt m o n d j a : «csakhogy ez a h a n g v á l t o z á s s e m m o n d h a t ó egész G ö c s e j b e n á l t a l á n o s n a k » . Nyr. 1 3 : 3 5 6 . H o g y ez a megszorítás v o l t a k é p p mire értendő, azt l e h e t e t l e n kiolvasni e szavakból és m é g kevésbbé K. egész, elég terjedel- m e s dolgozatából. Meglehet, hogy e megjegyzés csak a szó k e z - d e t é n j helyett tényleg n e m következetesen j e l e n t k e z ő gy-re vonatkozik, akkor nagyon p o n g y o l á n van szerkesztve ez a meg- jegyzés, mert igaz, hogy a szó kezdetéről is beszél a szerző
e b b e n a hosszú, 17 soros m o n d a t elején, de á t t é r a z u t á n a «tő- s z ó b a n » , m a j d p e d i g «a névszó és ige ragozásának személyjelei- ben» y-böl lett gy-re és k ö z v e t e t l e n ü l ez u t ó b b i csoportból föl- h o z o t t hat sor p é l d á h o z és m é g u t á n a vetett «stb.»-hez csatla- kozik az ő «csakhogy»-ja. Magából az értekezés a n y a g á b ó l a z é r t
*) «Két szóban, m o n d j a E.. m á s mássalhangzó lép h e l y é b e : gerébgye, vöfétiy», 1. 11. 1.
521
1 4 ASBcVi'H OSZKÁR.
n e m l e h e t k i o k o s k o d n i , m e r t a m i n t m á r e m l í t e t t e m . K. n e m közli a s z a v a k a t m i n d e n h e l y e n e g y a r á n t és t e l j e s e n a göcseji k i e j t é s s z e r i n t , h a n e m félig v a g y egészen i r o d a l m i a l a k b a öltöz- teti, egy h e l y e n így, m á s h e l y e n m e g a m ú g y , n e m l e h e t t e h á t e g y é b h e l y e n közölt a n y a g b ó l h a n g t a n i m e g f i g y e l é s e i n e k helyes- ségét é s t e l j e s s é g é t e l l e n ő r i z n i .
II. A j >gy v á l t o z á s a h a z a i s z l o v é n e k n y e l v é b e n .
M i n t h o g y , a m i n t l á t t u k , a szó k e z d e t é n j - n e k gy-xé való v á l t o z á s a e r ő s e n i n g a d o z i k a d u n á n t ú l i n y e l v j á r á s o k b a n , t a l á n s e h o l s e m egészen á l t a l á n o s , sok h e l y t m e g é p p e n csak egv p á r e s e t b e n m u t a t k o z i k , e l l e n b e n szó b e l s e j é b e n z ö n g é s m á s s a l h a n g - zók u t á n (nevezetesen r m b g v u t á n , e v á l t o z á s egészen á l t a - l á n o s és m i n t h o g y a h a z a i s z l o v é n e k n y e l v é b e n is csak az u t ó b b i h e l y z e t b e n egészen k ö v e t k e z e t e s a gy ejtése, erősen k í n á l k o z i k itt a s o r r e n d m e g v á l t o z á s a : k e z d e n ő k ott, a h o l a szlovén és a m a g y a r n y e l v t a l á l k o z á s a v a l ó b a n m e g l e p ő és első p i l l a n a t r a s z e m b e s z ö k ő , és csak a z u t á n t é r n é n k á t a r r a a j e l e n s é g r e , a m e l y a s z l o v é n b e n sem o l y a n kivételt n e m i s m e r ő vaskövetke- zetességgel l é p föl, a m a g y a r b a n m e g é p e n vidékek s z e r i n t erő- b e n n a g y o n is k ú l ö m b ö z ő . E n g e m m é g i s m á s t e k i n t e t e k a r r a b í r t a k , h o g y m e g t a r t s a m az I. f e j e z e t b e n k ö v e t e t t s o r r e n d e t . A m e g l e p ő t a l á l k o z á s o k , a m e l y e k az e m l í t e t t j e l e n s é g k ö r é b e n a h a z a i s z l o v é n e k n y e l v é b e n és a vele s z o m s z é d o s d u n á n t ú l i m a g y a r n y e l v j á r á s o k közt é s z l e l h e t ő k , e n g e m is n a g y o n é r d e k e l - n e k , de t a n u l m á n y a i m egész m e n e t é b ő l ö n k é n t következik, hogy k i i n d u l ó p o n t u l n e k e m a h a z a i s z l o v é n e k n y e l v e szolgált és h o g y b e h a t ó b b a n csakis ezzel f o g l a l k o z t a m , h o g y t e h á t f ő f ö l a d a - t o m n a k a z t t e k i n t e t t e m , h o g y e n n e k j e l e n s é g e i t í r j a m le első s o r b a n a l e g n a g y o b b g o n d d a l és a b b a n a s o r r e n d b e n , a m e l y e t m e g v i l á g í t á s u k r a l e g c z é l s z e r ű b b n e k t a r t o k . M i n t h o g y p e d i g itt valóságos t e r r a i n c o g n i t á r a l é p e k és főleg egv, illetőleg két, az ország h a t á r s z é l é n fekvő k ö z s é g a d a t a i r a é p í t e k , igen k í v á n a t o s r á m n é z v e , hogy a j e l e n s é g n e k n y o m á t k i m u t a t h a s s a m m á s , í r o t t f o r r á s o k b ó l is, erre p e d i g szó elején s o k k a l t ö b b a n y a g k í n á l k o z i k . E z volt a d ö n t ő ok, a m e l y a r r a b í r t , hogy itt is először a szó elején j e l e n t k e z ő p y - é k r ö l szóljak, egy m á s i k ok
474
A j > gy VÁLTOZÁS. 15 az. hogy a szó belsejében a hazai szlovének n y e l v é b e n bizonyos foltételek alatt n e m csak mássalhangzó u t á n , h a n e m m a g á n - h a n g z ó u t á n is f e j l ő d ö t t j-böl gy, a mire a m a g y a r b a n nincs e s e t ; tehát é p p e n a szó belsejében t a l á l u n k olyan m o z z a n a t o t is, a mely látszólag élesen m e g k ü l ö m b ö z t e t i a h a z a i szlovének nyelvében m u t a t k o z ó fejlődést a d u n á n t ú l i m a g y a r nyelvjárások- b a n észlelttől.
aj S z ó e l e j é n .
Szó elején j helyett gy szokott a m i szlovéneink nyelvé- ben h a n g z a n i . H o g y egyes szavakban mégis fölváltva vagy ki- zárólag jf-s kiejtés is jelentkezik, a n n a k több oka l e h e t : a nyu- gaton szomszédos stíriai szlovének vagy delfelé h a t á r o s h o r v á t o k h a t á s a n y i l v á n u l h a t b e n n e , de lehet a szlovén i r o d a l m i nyelv- nek a h a t á s a is. a n n a k a törekvésnek a h a t á s a u g y a n i s , hogy
«äzebben» beszéljenek, m e r t akad és meg i n k á b b a k a d t régibb időben tanító, t a l á n lelkész is, a ki a gy-s kiejtést « c s ú n y á » - n a k t a r t j a , illetőleg t a r t o t t a — P. két faluról érdekes p é l d á t m o n - dott el nekem, hogy a tanító valóban kiüldözte iskolájából a gy-1. E kérdésnek m i n d e n részletében való tisztázása csak a k k o r remélhető, ha az egész «vend nyelvterület »-et i s m e r j ü k . Annyira a n y e l v h a t á r szélén fekvő községek, m i n t V a s h i d e g k ú t és Szé- csényfa, a h o n n a n a d a t a i m s z á r m a z n a k , természetesen m á r ma- g á b a n véve sem a legkedvezőbb a l a p egy n y e l v j á r á s s a j á t s á g a i - nak megfigyelésére, de. n e m szólva az így is a n n y i r a t a n u l s á g o s anyagról, ö r ö m m e l m e g r a g a d t a m az a l k a l m a t , hogy egy jeles hallgatom akadt, a kinek ez a nyelv nem csak a n y a n y e l v e , h a - n e m a kiben k ü l ö m b e n is egyesül m i n d e n , a m i ilyen t a n u l - m á n y o k v é g r e h a j t á s á r a k í v á n a t o s : a nyelv alapos ismerete, éles megfigyelő tehetség, a nyelvterülettel való s ű r ű érintkezés, szor- galom, lelkesedés. M i n t h o g y n y u g o d t a n ő r e á b í z h a t o m a m u n k a folytatását es teljes kiépítését, n e m t a r t o t t vissza eddigi k u t a t á - saim e r e d m é n y é n e k közzétételétől az az én viszonyaim közt na- gyon is ketes l e h e t ő s é g sem. hogy valamikor t a l á n mégis sikerül azt a területet b e j á r n o m : kiveszem t e h á t a m a g a m részét a m u n k á b ó l m á r m o s t - egves problémák fölvetésével és m i n d e n oldalról való megvilágításával, egyes szempontok megjelölésével,
475
1 6 ASBcVi'H OSZKÁR.
a k u t a t á s i r á n y í t á s á v a l . E z t az e l h a t á r o z á s o m a t m e g k ö n n y í t e t t e m é g eg}' kedves k ö t e l e s s é g is, a m e l y n e k m e l e g e g y o r s a n meg- érlelte szlovén t a n u l m á n y a i m ez első g y ü m ö l c s é t . F o g a d j a a t e k . A k a d é m i a h á l á m j e l é ü l a z é r t a k i t ü n t e t é s é r t , a mely e t a n u l m á n y o k a t m á r c s i r á i k b a n b e a r a n y o z t a !
A k ö n n y e b b á t t e k i n t é s végett és bogy a k é s ő b b i k u t a t á s e r e d m é n y e i t bele l e h e s s e n illeszteni, b e t ű s o r r e n d b e n k ö z l ö m az a n y a g egy részét, a m e l y e t P Á V E L szóbeli és í r á s b e l i közléseiből ö s s z e á l l í t o t t a m . * )
A következő s z a v a k a t csak gy-és kiejtéssel i s m e r e m : gyablan g e n . gyabláni «almafa» = szlov. j á b l a n . gyaboka és gyaboko «alma» = szlov. j á b o l k o . gyhger = n e m . .Jäger [Jäger], gyagríja « v a d á s z a t » . gyagoda «eper» = szlov. j á g o d a .
gydj «vadászat». A szó j e l e n t é s e a f ö n t e m l í t e t t gyager, gyagríja es a n é m e t Jagd h a t á s a a l a t t f e j l ő d h e t e t t — a n e m e t h a t á s igen e r ő s ! GÁSP. I I : 8 8 . j a h a s «lovas» és j a l i a n y e «lovag- lás», a 90. 1. j á s i «lovagol» t a l á l h a t ó . P . ezeket így j a v í t o t t a k i : gyahis, gyäjanye, gyámi. N e k e m f ö l t ű n t , h o g y P . a gyahas szó- b a n , n y i l v á n s i e t s é g é b e n , m e g h a g y t a a h-t, a m e l y h e l y é n h a n g - zók közt r e n d e s e n y-t e j t e n e k , hacs ak a h n e m h a n g s ú l y o s szó- t a g e l e j é n áll, de k ü l ö m b e n is kíváncsi v o l t a m , h o g y a «lovas »-ra
*) P. = P Á V E L Á G O S T ; P. lev. — P Á V E L l e v e l e i : szlov. = i r o d a l m i szlovén : Gasp. I I . = G Á S P Á R a n é p i s k o l á k I I . o. sz.
írt olvasókönyv 1 8 7 0 b e n m e g j e l e n t szlovén f o r d í t á s a (N<>ve kitige cstenyá za vesznícski soul dríigi zloucs), a m e l y b e n P.
e l e j é t ő l végig m e g j e l ö l t e a h a n g s ú l y h e l y é t és b e l e j a v í t o t t a a k i e j t é s t : az i n n e n i d é z e t t a d a t o k t e h á t s z i n t é n P. k i e j t é s é t a d j á k vissza a fordító a gy-s k i e j t é s t r e n d e s e n n e m jelzi. H a n g - s ú l y t P . csak k é t f é l é t k ü l ö m b ö z t e t m e g (rövid s z ó t a g o n <, hosz- s z ú n »)> hogy a h o s s z ú h a n g s ú l y o s h a n g z ó k o n észlelhetö-e két- féle h a n g h o r d o z á s i e r e s z k e d ő és emelkedő), azt P . - n e k eddig n e m sikerült m e g á l l a p í t a n i a , igaz ö sem z e n e é r t ő . A P L E T E R S N I K
s z ó t á r á b a n jelölt h a n g s ú l y m á s t e r ü l e t r e v o n a t k o z i k , a m e l y n e k h a n g h o r d o z á s a egészen m á s ; m i n d e n e k e l ő t t a m i n y e l v j á r á s u n k n a g y előnye, hogy sok kal h í v e b b e n m e g ő r i z t e az eredetileg r ö v i d h a n g z ó k a t (az i r o d a l m i nyelv rövid h a n g s ú l y o s h a n g z ó t csak a szó utolsó t a g j á b a n ismer!), közelebbi i s m e r e t e t e h á t m á r ezért is r e n d k í v ü l f o n t o s .
47Ö
A j > fly VÁLTOZÁS. 1 7
melyik a r e n d e s e n h a s z n á l t kifejezés. P . erre azt felelte, hogy e n n e k neve r e n d e s e n gyézdec, de hogy a lovaglás ö n á l u k jó- f o r m á n idegen fogalom, hogy gyájati n á l u k azt j e l e n t i hogy
«vadászni», hogy gyajanye «vadászás»-t j e l e n t e n e , de hogy ez elvont kifejezés helyett r e n d e s e n gyaj «vadászat» j á r j a . P L E T E U -
SNiK csak a j á g a szót említi m i n t n é m e t b ő l átvettet a «vadá- szat» jelentésében, a j á h a t i es m i n d e n s z á r m a z é k a csakis a lo- vaglás f o g a l m á t j e l ö l i ; egy *jah képzést, a melyre a m . szlov.
gyaj v a l l h a t n a , n e m említ, csakis egy n ő n e m ű j á h a - t , a m e l y a z o n b a n természetesen m e g i n t csak lovaglást j e l e n t : «das E e i - t e n , der P i t t » .
gyajce tojás szlov. j á j c e .
gyäkti «szebb», najgyäksi «legszebb» - szlov. j á k s i ; elő- f o r d u l az alapfok gyáki is «erős, derék» jelentésben - szlov.
j a k i és gydlco «igen, nagyon» h a t á r o z ó is = szlov. j á k o , de m i n t h o g y ez n e m a n n y i r a n é p s z e r ű m i n t a trno = szlov. t r d n o , jáko kiejtés is h a l l h a t ó ; P . azt m o n d t a egy í z b e n : jáko-1 azt
m o n d j á k , de a ki yyaksi h. *j<tksi-t ejtene, azt k i n e v e t n é k . gydlnoszt «álnokság» — szlov. j á l n o s z t .
gyalova pl. zemla «föld») «meddő» = szlov. jálova.
Gyancsi, Gyancsek, Gyánus «Jancsi, J á n o s » . gyárek «árok» = szlov. j á r e k .
gyásztreb «héja» szlov. jásztreb.
gywux a «egerfa» = szlov. jólsa.
gyé, gyeszte «van», gyéli «van-e, vájjon, ugy-e» = szlov. jé, jést, j e l i ; e m e l l e t t van egy m i n d i g y-vel ejtett e n k l i t i k u s je, a mely n e m tartozik ide, m i n t h o g y r e n d e s h a s z n á l a t á b a n m i n d i g m á s szóhoz t a p a d és csak azzal együtt élhet, y-je t e h á t voltakép n e m is t e k i n t h e t ő szókezdőnek.
Gyeléna «Ilona» Szvéta Gyeié na Szt.-Ilona (helynev), Gye- le'nka «Ilonka», v. ö. szlov. J é l a , Jélica ós hrv. szb. J é l e n a .
gyálics «fenyő» és «karácsonyfa» = szlov. jelié.
gyemáti, prtes. gyemlén «venni, veszek», vögyemati «ki- venni» = jemáti, j é m l j e m ;
gyeréb,gyereblca «fogoly» — szlov. jereb, jerebíca « B e b h u h n » . gyérica (gycra is, h a nagyobb) «jércze» = szlov. j á r i c a — csak véletlen találkozás, hogy a t ő h a n g z ó gyérica-b&n m a g a s , m i n t a m a g y a r jérczé-ben, a u g y a n i s gy u t á n gyakran h a s o n u l
A K A D . KI1T. A N Y K L V - KB B Z K P T U D . K Ö H K B Ő L . X X . K Ö T . 1 0 . BZ. -
18 ASBÓTH OSZKÁR.
nyílt e - h e z : gycsz «én» == szlov. jaz, gyészli «jászol» = szlov.
jásli, gyegnyed «jegenye, h á r s f a » = szlov. j á g n j e d . gyeszi g e n . gyészija «eczet» = szlov. jésili «Essig».
gyészti, gyen « e n n i , e s z e m » = szlov. j é s t i , j é m : GÁSP. I I . - b e n k ö v e t k e z e t e s e n y-vel v a n í r v a ez a g y a k r a n i s m é t l ő d ő ige, P. é p p o l y a n k ö v e t k e z e t e s e n gy-re j a v í t j a a szókezdetet, d e a jelo f ő n é v b e n m e g h a g y j a a j-t (kí nam jclo, pilo ddva 169. 1.
«a ki n e k ü n k ételt, i t a l t á d » ) és azt j e g y z i m e g h o z z á : «ritka szavak, f ő l e g a pilo; a r e n d e s : gyészti, piti» [ a z a z : «enni, inni» .
gyézero «ezer», t ö b b . g e n . gyezér = s z l o v . . j é z e r o .
Gyouzsef «József», Gyozsek, Gyosko «Jóska» = szlov. J ó z e f . gyöukati, gyoucsen «sírni, sírok», gyocs «sírás» = szlov.
j ó k a t i , j ó c e m , jöé.
Gyula «Jülia» - szlov. J u l i j a .
gyng ( e j t s d gyiikl*) «déli szél, o l v a s z t ó s z é l ; d é l » : gyug píse «déli szél f ú j » ; od gyuga voter píse a szél délről f ú j - szlov. j u g , g e n . j ú g a 1. T h a u w i n d , S ü d w e s t w i n d ; 2. S ü d e n ; e l l e n b e n r e n d e s e n ; - v e l a n y i l v á n n e m n é p i e s jíízsni «déli» = szlov. j ü z s n i . V. ö. MTsz. [ J u g , J u h : gyuk-szél S o p r o n - m . ; F e r t ő mell.; H e r m a n n 0 . H a l á s z a t : déli szél (meleg, olvasztó, f o n y - n y a s z t ó szél). P. s z ü l ő h e l y é n egy c s a l á d él, a m e l y Jan k-nak í r j a n e v é t , a m e l y e t a z o n b a n m i n d i g Gyugovi «Jaukék» n é v e n e m l e g e t n e k ; egy s z o m s z é d o s f a l u b a n egy özvegyasszony él, a kit Gyugoica « J u g n é » - n a k h í n a k , a m i t s z l o v é n b e n Jugovica-nak í r n á n a k .
Gyuri g e n . Gyurgya, Gyurko = szlov. J u r i j , gen. J u r i j a . A szlovén n y e l v b e n e r e d e t i , ősszláv di ( d j ) k a p c s o l a t b ó l is m i n d i g j lett és a h a z a i s z l o v é n e k i l y e n k o r s z i n t é n j-t e j t e - nek, h a c s a k ez a j n e m v á l t o z o t t h e l y z e t é n é l fogva s z a k a s z t o t t
*) A szlovén n y e l v b e n a szó végén a z ö n g é s m á s s a l h a n g z ó h e l y e t t z ö n g é t l e n h a n g z i k , de m i n t h o g y ez az i r o d a l m i n y e l v e t é p p a n n y i r a jellemzi, m i n t a m i n y e l v j á r á s u n k a t és m i n t h o g y a r a g o z o t t a l a k o k b a n m e g m a r a d az e r e d e t i z ö n g é s h a n g , m e g - t a r t o m a z ö n g é s m á s s a l h a n g z ó í r á s á t , csak a gyesz «én» = szlov.
j a z s z ó c s k á t , m e l y n e k t ö v e r a g o z o t t a l a k b a n n e m f o r d u l elő, í r o m k ö v e t k e z e t e s e n s^-szel, a h a z a i szlovén i r o d a l o m b a n is m i n d i g s-j-szel írják : jasz !
47S
A j > gy VÁLTOZÁS. 19
az eredeti j-ék m ó d j á r a gy-yé: a *medja tv. ö. lat. media) mi- n á l u n k is meija «mesgye, h a t á r » , m e r t hangzók közt álló j h a n g s ú l y t a l a n szótagban n e m változik gy-yé. E z é r t m e d d ő v o l n a itt az a kérdés, h á t h a t a l á n a szlov. Jurij elején v a l a h a n a g y o n régi időben n e m is j h a n g hallatszott, v. ö. m . György, b r v . szb. Gjüragj, gen. Gjürgja. M E L I C H a m a g y a r n é v b e n h a n g z ó gy-ket így m a g y a r á z z a : «A magyar György a m a g a ó-jével né- m e t Jörj (v. ö. Jörgeni m á s a , s a j-böl, a mely vulg. latin ki- ejtésen alapuló hang, a m a g y a r b a n lett a gy», 1. Szláv jöv.
1 : 2 : 1 7 1 . Ez n a g y o n tetszetős magyarázat volna, h a c s a k M .
n e m beszelne m i n d i g a j > gy változásról úgy, m i n t h a ez közös m a g y a r h a n g s a j á t s á g volna, m e r t a D u n á n t ú l igenis é r t h e t ő volna egy Jörj-höl lett György, de m á s h o l m á r n e m ; a z u t á n h a a György-ben szó elején álló j-böl gy lett a m a g y a r b a n , m i é r t n e m lett János-ban, József-ben, lám a m i szlovénéink azt m o n d - ják hogy Gyános, Gyöuzsef, az «Ilona» is, a melyet a h o r v á t - szerb Jelena-ndk m o n d , n á l u k Gyeléna, és m i é r t m a r a d t m e g u g y a n e b b e n a m a g y a r nyelvben k ú l ö m b e n a szó elején a j, a k á r közönséges szavakban, a k á r n e v e k b e n : Jeruzsálem im. szlov.
Gyeruzsálem), Júlia (m. szlov. Gyula), Jakab. Jónás, Júdás stb.
s t b . ? A m a g y a r György h a t á s á n a k t u d o m be, hogy h a z a i szlo- véneink G y á r i - b e n a gy-s kiejtést az í r á s b a n is jelezni s z o k t á k : a Gönczy-féle Abc (1899) a Gyuri nevet Gy-vel í r j a , 1. 54. 1.
h á r o m s z o r , míg a Gyános, Gyöuzsef, Gyula «Júlia» n e v e t J-vel í r j á k (az 54. 1. kétszer t a l á l h a t ó Gyula a m a g y a r G y u l a ! ) ; a Dober Pajdás k a l e n d á r i o m János-1 és József-et ír, de a mellett Gyári-1 (9 é v f o l y a m b a n , csak 1903-ban április 24-ikén J ári j-t,*) m í g a kevésbbé n é p i e s m á s i k kalendáriom (Kalendar Szrca Jezu- sovoga) következetesen Jiirij-1 ír.
gyiízsina «ozsona» - szlov. júzsina.
Míg az é p p e n e m l í t e t t esetekben és sok m á s b a n , P. a j s
*) De v. ö. a 35. 1. k Gyiirjovomi «György n a p j a felé».
Hogy a Gyuri írást n e m m e r ő e n a kiejtés h ü visszaadására való törekvés szülte, az abból is kitűnik, h o g y a Gyuri ragozott a l a k j a i b a n r u t á n hangzó gy-1 soha, de soha sem í r j á k yy-ve 1, hisz az éppen említett Gyiirjovomi is úgy hangzik, hogy Gyiir- g-y oromi.
47<, -j*
2 0 ASBÓTH OSZKÁR.
ejtést n e m népiesnek, affektáltnak*) t a r t j a , m á s esetekben a gy-s kiejtés mellett a ;'-st is jogosultnak m o n d j a : ilyenek :
gyégnyecl « j e g e n y e ; h á r s f a » , r i t k á n jégnyed = szlov. j á g n j e d . A ja > gye megfelelést illetőleg v. ö. a f ö n t gyérica a. m o n d o t t a - k a t ; a szerint veletlenség, hogy a m. szlov. gyégnyed es a nagy- kanizsai gyegenyc, 1. Ny. f ü z . 4 S : 1 3 , a n n y i r a h a s o n l í t a n a k egy- m á s h o z .
gyäj r i t k á b b a n gyöj,**) de jaj is « j a j ! » .
gyélen és jelen g e n . gyeléna és jeléna «szarvas» = szlov.
jélen, j e l é n a .
gyeszén loc. v gyeszeni és jeszénx jészeni «ősz» — szlov. j e s é n . gyeszenovec és jeszenovec «körisfa» = szlov. jesenovec.
gyézik és jézik nyelv, «Zunge» és «Sprache» j e l e n t é s b e n egyaránt, = szlov. jézik.
gyezíti sze és jeziti sze «haragudni» = szlov. jezíti sze.
jama, ritkán gyáma «gödör» járna, ellenben m i n d i g csakis gyancskati (burgonyaültetesnél) kis gödröcskéket á s n i szlov. jftmickati.
Az utolsó példa fölötte érdekes és éles világot vet az egesz jelenségre. P. a járna szót j ó f o r m á n n e m is ismeri, n á l u k u g y a n i s a gödröt a n é m e t b ő l v e t t szóval grába-nak h í j j á k (v. ö. Gönezy Abc 1899 : 20. szlépi szle'poga v grabo zapela «vak vakot g ö d ö r b e visz»), a jama elsősorban egy gyermekmeséből ismeretes előtte, a m e l y b e n vűcsa ill. vúcska jama «farkasverem»-ről van szó, de a tisztán népies gyáncskati-t csakis gy-s kiejtéssel h a l l o t t a P.
De m i n t h a m á s vidékeken i s m e r n é k a tőszót is, még p e d i g a n y e l v j á r á s n a k teljesen m e g f e l e l ő gy-s ejtéssel. A hazai szlovének s z á m á r a k i a d o t t és a n n y i r a a m e n n y i r e n y e l v j á r á s u k b a n irt könyvek ugyancsak f u k a r k o d n a k a szókezdő j - b ö l lett yy-nek p h o n e t i k u s írásával, mégis é p p e n a gyáma kiejtésnek t ö b b s z ö r találjuk n y o m á t : a Zobriszani Szloven-hen kétszer is olvassuk a
*) S o h a sem szabad a r r ó l megfeledkezni, hogy n e m csak az irodalmi szlovén nyelv í r j a a fölsorolt szavakat j-vel, h a n e m az egy Gyuri-1 kivéve a m i szlovéneink s z á m á r a kiadott köny- vek i s !
**) A rövid a hazai szlovéneink kiejtésében a m a g y a r u - n a k felel m e g és n e m a szláv (szlovén) a - n a k , t e h á t közel áll a z o-hoz v. ö. káj és koj «micsoda».
•480
A j > gy VÁLTOZÁS, 21 gyamo accusativust 87. és 95. 1. (vu djamo neszrecse és vr'zejo x-djamo pokójnoga , Kossics J Ó Z S E F azt írja egy h e l y e n : vu veliko djamo zmetani, 1. Zgodbe vogerszkoga krdlesztva, 1898-iki ki- adás.. 9. 1. Ugyanaz a szerző v e n d ü l irt m a g y a r n y e l v t a n á b a n a szojegyzékben azt í r j a hogy gödör; graba, djama.', 1. Kratki naruk vogrszkoga jezika 1833.
Ezzel k a p c s o l a t b a n e m l í t e m m é g a gyundk szót és változa- tait. Minthogy szlovéneink eredeti ?Í helyett m i n d i g «-t, illetőleg h a n g s ú l y t a l a n szótagban i-t ejtenek, m á r m a g a a gyunák «-ja a r r a vall, hogy ez idegen szó. Az idegen szó, a mely n e m lehet m á s , m i n t horvát,*) a gyunák a l a k b a n csak kezdő m á s s a l h a n g z ó - j á b a n a l k a l m a z k o d o t t , míg a szintén ismert jünák a l a k b a n egy
másik eleme ö l t ö t t népies színezetet, de a k a d bizony változatlan jundk ejtés is és teljesen á t a l a k u l t gyiinák is. P., m i k o r először kérdezősködtem, h a s z n á l t a b b a l a k n a k csak a többes s z á m á t m o n d t a : gyundcke «vitézek» (ii-vel is) és a m e l l e t t egy szólás- félét e m l í t e t t : junácski sztan najlépsi sztan «katonaélet legszebb élet», de egy levelében az -nA-kal képzett szavak közt jünák- jundk-ot említett. í m e egy csak félig-meddig m e g h o n o s o d o t t szó sok színben játszó k é p e ! A I I I . fejezetben azt fogjuk látni, hogy szókezdő j-böl lett gy magas hangzók előtt g y a k r a n g-xé lett és ezzel s ű r ű n váltakozik, n e m lep t e h á t meg, hogy S T R E K E L J nagy szlovén n é p d a l g y ű j t e m é n y é b e n giinák alakot is t a l á l u n k és belőle képezett gündcski melléknevet egy Vasmegyében följegyzett dal- b a n : m i n d az öt szakasz így k e z d ő d i k : Sirmak giinak touzi Po günackoj vouzi,**) 1. az 1159-ik dalt.
Hogy m e n n y i r e hajlik a szókezdő j gy-be való á t m e n e t e i r e , azt legjobban m u t a t j a az a tény, hogy az enklitikákat kivéve szlovén szót egyáltalában n e m sikerült t a l á l n o m , a melyben
* I Igaz v a n a szlovenben is « j u n á k » , de w-ja a velünk szomszédos szlovén területen tt-nek h a n g z i k ! A szlovén szó jelentése is kicsit más.
**> Az a m i n d a két esetben h a n g s ú l y o s és hosszú, de a k ü l ö m b e n elég p o n t o s följegyzés szlovén szokás szerint ezeket n e m j e l ö l i : a magyarországi kiadványok a hosszú hangzót m i n - dig jelölik és ezzel a legtöbb esetben a h a n g s ú l y helyét is meg- határozzák, m e r t h a n g s ú l y t a l a n hangzó csak kivételesen lehet hosszú.
4 S I
2 2 ASBcVi'H OSZKÁR.
eredeti j következetesen j - n e k h a n g z a n é k ; h a szókezdő j m e l l e t t n e m t a l á l u n k cjy-1 illetőleg g-t, vagy idegennek bizonyul a szó (Jakob keresztnevnek szokatlan —, Jézus, júli, júni) vagy a j később keletkezett és csak hébe-hóba h a l l h a t ó kapcsoló h a n g m i n t a jutro és jedíni s z a v a k b a n . Je dini «egyetlen» váltakozik edíni-ve 1, de hogy az e-s szókezdet a régibb, azt m u t a t j a egye- bek közt m i n d i g e-n k e z d ő d ő éden, édna, édno «egy» testvére, az i r o d a l m i nyelvben is e d í n i a h a s z n á l t a b b és e r e d e t i b b a l a k . A r e n d e s utro «reggel» szóval igaz a szlovén i r o d a l m i nyelvben j ú t r o áll szemben, de t u d v a l e v ő dolog, hogy ez a szó eredetileg n e m kezdődött a szláv n y e l v e k b e n j-én; a m i szloveneinknél m e g m a r a d t a régibb, h a n g z ó n kezdődő a l a k : utro (ill. n ő n e m ű útra), azt, hogy « h o l n a p » , m i n d i g csak is úgy m o n d j á k hogy vutro azaz v utro szóról szóra «reggelbe», azt, hogy reggel, «am Morgen», zutra; GÁSP. I I . az utóbbi li. azt í r j a hogy zaiitra, egyébiránt a «reggel» n á l a következetesen iitro vagy ütra, 1. kü- lönösen a 158. 1., jiitro írás n e k e m csak a Dober Pajdás 1900.
évfolyamában t ű n t föl, de kapcsoló h a n g o t bizony n é h a P Á V E L
is e j t : d ö b r o jutro «jó r e g g e l t » !
L á t n i való, hogy P. kiejtése szerint szókezdő j helyén nagy következetességgel jelenik m e g y i j h o g y m a g a s hangzók előtt ez a gy g-vé válhatik, azt eddig éppen csak hogy é r i n t e t t e m , de most, m i k o r a j - n e k gy-vé való változásának gyér í r o t t n y o m a i r ó l a k a r o k szólani, m e g kell előznöm a tárgyalást és a j helyén írt p-ket is a n n a k bizonyítására f e l h a s z n á l n o m , hogy a
jelenség n e m csak kis t e r ü l e t e n ismeretes, h a n e m a szlovéneink nyelvét á l t a l á b a n jellemző sajátság. Hogy az igazi kiejtes m i l y e n nehezen érvényesül az í r o t t emlékekben, a r r a c s a t t a n ó s p é l d a az írott jasz szem «én vagyok», a melyet ügy ejtenek hogy gyész szdnl H a l l o t t u k m á r , hogy GÁSP. II.-ben a gyeszti «enni»
ige alakjai igen gyakran t a l á l h a t ó k és következetesen j - v e l v a n - nak írva, de hogy P. a j-t é p p oly következetesen gy-re javí- t o t t a (én 26 ilyen esetet j e g y e z t e m ki m a g a m n a k l ; k ö n y v b e n mindössze egyszer t a l á l t a m gy-s írást, a p o n y v a i r o d a l o m egy t e r m é k é b e n , a mely elég p o n g y o l á n van írva és h a n y a g u l j a v í t v a , úgy hogy a valóságos kiejtésnek megfelelő alak. mely egy ízben rászaladt az író tollára, szerencsésen ott is m a r a d t a n y o m t a - tásban a nyelvész n a g y ö r ö m e r e ! E r t e m a Sztarisinsztvo i
482
