A FÖLD JÖVEDELMEZŐSÉGE

A NEMZETGAZDASÁGTAN ÉS STATISZTIKA KÖRÉBŐL

A N E M Z E T G A Z D A S Á G I B I Z O T T S Á G M E G B Í Z Á S Á B Ó L S Z E R K E S Z T I

HELLER FARKAS ÉS KOVÁCS ALAJOS

A B I Z O T T S Á G ELNÖKE A BIZOTTSÁG E L Ő A D Ó J A

ÚJ S O R O Z A T . — I. KÖTET.

A FÖLD

JÖVEDELMEZŐSÉGE

I R T A

NAVRATIL ÁKOS

L E V . T A G .

Felolvasta a M. T. Akadémia 11. osztályának 1934. december 3-án tartott ülésén.

BUDAPEST

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1935.

A NEMZETGAZDASÁGTAN ÉS STATISZTIKA KÖRÉBŐL

A N E M Z E T G A Z D A S Á G I B I Z O T T S Á G M E G B Í Z Á S Á B Ó L SZERKESZTI

HELLER FARKAS ÉS KOVÁCS ALAJOS

A BIZOTTSÁG E L N Ö K E A B I Z O T T S Á G E L Ő A D Ó J A

UJ SOROZAT I. KÖTET

BUDAPEST

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1935.

P0B1ZOMÁNYOS : KÓKA1 LAJOS, BUDAPEST KERTÉSZ-NYOMDA, KARCAG.

A FÖLD

JÖVEDELMEZŐSÉGE

I R T A

NAVRATIL ÁKOS

L E V . T A G

FELOLVASTA A M. TUD. AKADÉMIA II. OSZTÁLYÁNAK 1934. DECEMBER 3-ÁN TARTOTT ÜLÉSÉN.

BUDAPEST

K I A D J A A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A

1935.

Ï. R e n d e s e n a gyakorlati életben felmerült g a z d a s á g i kérdések k é s z - tetik a k ö z g a z d a s á g t a n i e l m é l e t művelőit g o n d o l k o z á s r a . — A földdel k a p c s o l a t o s k é r d é s e k mindig aktuálisak. — Ezek közt is n a g y o n fontos é s mindig i d ő s z e r ű a z a kérdés, hogy minő a f ö l d j ö v e d e l e m irányzata a társadalmi fejlődés során. — H e l y e s m e z ő g a z d a s á g i é s á l t a l á b a n földpolilika c s a k úgy űzhető, ha tisztán látunk e b b e n a k é r d é s b e n . — Vannak, akik a földjöve- delem á l l a n d ó voltában b í z n a k , sőt e m e l k e d ő irányzatában i s hisznek. — De sokan é p p e n a z ellenkezőről v a n n a k m e g g y ő - z ő d v e . — Kinek van igaza ?

11. Mi a v é l e m é n y e e b b e n a k é r d é s b e n a k ö z ö n s é g e s j ó z a n e s z ű e m - bernek. — A z újabb e l m é l e t b i z o n y o s irányainak álláspontja e b b e n a k é r d é s b e n . — Miként magyarázta a k l a s s z i k u s a n g o l k ö z g a z d a s á g t a n a f ö l d j ö v e d e l e m irányzatát. — Ricardo é s tár- sainak m u n k á j a e téren. — Malthus segítsége e b b e n a m u n k á - b a n é s a f ö l d j ö v e d e l e m e m e l k e d ő irányzatáról s z ó l ó tanítás ki- induló pontjai. — Statisztikai tábla a n é p e s s é g szaporodásáról é s e n n e k magyarázata. — A g a b o n a n e m ű e k áralakulása é v s z á - z a d o k o n keresztül. — Th. T o o k e , J. E. Thorold Rogers, G. vi- comte d ' A v e n e l é s F ö l d e s B é l a munkái. — Mi a z oka a n n a k , hogy a g a z d a s á g t ö r t é n é s z e k n e m igen v e s z i k é s z r e a földjöve- delem e m e l k e d ő irányzatát. — M e n n y i b e n a k a d á l y o z z a a p é n z - érték v á l t o z á s a a f ö l d j ö v e d e l e m irányzatának pontos megfigye- lését. — Statisztikai táblázatok a s z e m e s termények, k ü l ö n ö s e n a búza árának alakulásáról F r a n c i a o r s z á g b a n é s Angliában é v - s z á z a d o k o n keresztül

311. A m e z ő g a z d a s á g i technika fejlődésére érv gyanánt szoktak hivat- kozni a n n a k b i z o n y s á g á u l , hogy a földjövedelem irányzala n e m lehet e m e l k e d ő . — E t é v e s g o n d o l a t cáfolata.

A szociálpolitikai i s k o l a é s a m a g á n g a z d a s á g i s z e m l é l e t harca a k ö z g a z d a s á g t a n b a n . — A m a g á n g a z d a s á g i s z e m l é l e t egyúttal mindig csak rövid i d ő k ö z ö k r e tekintő s z e m l é l e t is. — S e m a m a g á n g a z d a s á g i s z e m l é l e t , s e m a c s a k rövid időközöket tekintő f e l f o g á s nem v e h e t i é s z r e a f ö l d j ö v e d e l e m e m e l k e d ő irányzatát. — Ennek a s z e m l é l e t n e k a f ö l d j ö v e d e l e m alakulá- s á v a l ö s s z e f ü g g ő g a z d a s á g p o l i t i k a i ítéletei tehát c s a k t é v e s e k lehetnek.

A határtermelékenységi i s k o l a s e m látja h e l y e s e n a prob- lémát. — A c s ö k k e n ő h o z a d é k k é p e s s é g törvényének általánosí- t á s á v a l e z a z iskola t é v e d é s t tanít. — A föld é s a g é p , bar

ipar j ö v e d e l m e z ő s é g é n e k k ü l ö n b ö z ő t e r m é s z e t e .

A határtermelékenységi iskola é s á l t a l á b a n a régebbi a m e - rikai k ö z g a z d a s á g t a n g a z d a s á g p o l i t i k a i c é l k i t ű z é s e i , például, a f ö l d j ö v e d e l e m m a g y a r á z a t é n á l . — Miért vesztett talajt e z a z is- kola a z ú j a b b instiluciós iskolával s z e m b e n . — Az „átmeneti költségek" törvénye é s a „necessity of rent."

A f ö l d j ö v e d e l e m m a g y a r á z a t a e g y s z e r ű érjelenség gyanánt.

— E f e l f o g á s szerint a f e l f o g á s e g y e n l ő a haszonbérrel. — E téves f e l f o g á s bírálata

IV. A gyakorlat e l l e n v e t é s e i a földjövedelem e m e l k e d ő irányzaláról s z ó l ó t a n í t á s s a l s z e m b e n . — A mostani búzaárak, mint főérv.

— E t é v e d é s bírálata.

A gyakorlati élet m á s o d i k érve: a m e z ő g a z d a s á g j ö v e d e l - m e z ő s é g é n e k c s ö k k e n é s e . — A zavart i s m é t a m a g á n g a z d a s é g i á l l á s p o n t o k o z z a . — A g a z d a s á g i politikusnak nem c s u p á n azt kell m e g l á t n i a , ami most történik, h a n e m azt is f i g y e l e m b e kell v e n n i e , a m i majd történni fog. — A h o s s z ú időre szóló s z e m - lélet, mint a k ö z g a z d a s á g i politikus e g y e d ü l h e l y e s álláspontja.

— A f ö l d j ö v e d e l e m e m e l k e d ő irányzatát c s a k a h o s s z ú időre tekintő s z e m l é l e t mulatja meg. — És c s a k a f ö l d j ö v e d e l e m e m e l k e d ő irányzata igazolhatja az állami b e a v a t k o z á s t a föld- j ö v e d e l e m fokozására s z ü k s é g esetén. — A f ö l d j ö v e d e l e m e m e l - k e d ő irányzata é s a z adópolitika.

A gyakorlat harmadik e l l e n v e t é s e : A földjövedelem már csak azért s e m lehet e m e l k e d ő irányzatú, mert hiszen a köztu- lajdoni rend e g é s z e n m e g is szüntetheti a föld j ö v e d e l m e z ő s é - gét. — E f e l f o g á s bírálata. — Egyáltalán n e m v a l ó s z í n ű , hogy a s z o c i a l i z m u s , ha uralomra jutna, k ö n n y e b b e n é s e l ő b b álla- m o s í t a n á a földet, mint a z ipari é s a k e r e s k e d e l m i tulajdont.—

A földreform, mely o k o s a n telepit, t u l a j d o n k é p p e n a m a g á n - tulajdon e s z m é j é t fejleszti, mert kiterjeszti a magántulajdont.

— A k o m m u n i z m u s n e m létesít kis birtokokat, h a n e m n a g y állami m e z ő g a z d a s á g i ü z e m e k e t alkot

A gyakorlat n e g y e d i k e l l e n v e t é s e : h a igaz, hogy a föld- j ö v e d e l e m irányzata e m e l k e d ő , akkor a z é l e i n e k folyton drágul- nia kell. D e mi lesz e b b e n a z esetben a f o g y a s z t ó v a l , k ü l ö n ö s e n a m u n k á s s a l ? — Felelet erre a z a g g o d a l o m r a . — A „párhuza- m o s s á g i " é s a z „ellentétességi" elméletek

V. E r e d m é n y e k . — Elméleti e r e d m é n y : Ricardo n e m e l l e n s é g e a föld- t u l a j d o n o s n a k é s a m e z ő g a z d á n a k . — Ricardo mint elméleti köz- g a z d a é s mint megértő földbirtokos. — V é g s ő álláspontja a ga- b o n a v á m o k k é r d é s é b e n

Gyakorlati e r e d m é n y : m i n d e n g a z d a s á g p o l i t i k a i intézke- d é s t é v e s , mely odahat, hogy az e l h e l y e z k e d é s t kereső tőke rettegve forduljon el a földvagyontól, illetve a m e z ő g a z d a s á g t ó l .

A közgazdaságtan fejlődését elsősorban m a g á n a k a gaz- dasági életnek az alakulása irányítja. A t u d o m á n y csak g a z d a - sági szempontból egészen nyugodt menetű időkben s o r a k o z tathatja m a g a elé rendszeres e g y m á s u t á n b a n az elmélet kér- déseit. Mikor a z o n b a n a z emberiség életének hajója hullámo- s a b b vizeken jár, — és a gazdasági élet tengerén ritka a szél- c s e n d e s idő, — a z elmélet nem válogathat a p r o b l é m á k b a n . Ilyenkor a gyakorlati élet m a g a veti fel a kérdéseket, melyekkel a z elméletnek aztán, a k a r v a - n e m akarva, foglalkoznia kell. Ez is egyik oka a különböző részek aránytalan fejlettségének, illetve fejletlenségének a közgazdaságtan rendszerében.1

1 Mindezt a k ö z g a z d a s á g t a n k é r d é s e i n e k e g é s z sora bizonyítja, ha azt n é z z ü k , hogy mikor kezdett a t u d o m á n y velük foglalkozni. Csak e g y - k é t pél- dát említek. Így a l e g m é l y e b b gyökerű pénzérlékmagyarázatot, a m e n n y i s é g i elméletet, a z Amerika f e l f e d e z é s e utáni idők gyors n e m e s é r c s z a p o r u l a t á n a k , e n n e k a z e l s ő nagy inflációnak é s a n n a k a d r á g a s á g n a k köszönjük, m e l y a p é n z m e n n y i s é g hirtelen m e g s z a p o r o d á s a n y o m á b a n akkoriban Európa-szerte, d e főleg a kontinens nyugati részein mutatkozott. V i s z o n t a mögött a pénz- értékmagyarázat mögött, mely a p é n z értékét a n e m e s f é m e k t e r m e l ő k ö l t s é - géből m a g y a r á z z a , — a XIX. s z á z a d k ö z e p é n e k angol k ö z g a z d a s á g t a n a tanítja ezt a pénzérlékmagyarázatot, é s természetesen, az angoloktól tanult Marxnak is e z a z álláspontja, — n e m n e h é z hatóok gyanánt azt a d ú s aranylermelést é s z r e v e n n i , m e l y a mull s z á z a d ö t v e n e s é v e i b e n Kalifornia b a n é s Ausztráliában indult m e g . É p e n így b i z o n y o s , hogy anélkül a g a b o n a - vém-politika nélkül, melyet A n g l i a a napoleoni háború utáni i d ő b e n volt k é n y t e l e n folytatni, n e m jött v o l n a létre a z angol k l a s s z i k u s iskola földjára- d é k t a n a . B i z o n y o s , hogy a telekjáradék k é r d é s é v e l k a p c s o l a t o s m a g y a r á z a - tokat a v á r o s o k n a k a z a gyors f e j l ő d é s e keltelte életre, mely a XIX. s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n k ü l ö n ö s e n É s z a k - A m e r i k á b a n volt tapasztalható. H o g y a z - tán e kérdés k ö z e l e b b i t a n u l m á n y o z á s á r a e g y e s európai nagy v á r o s o k r o h a m o s f e j l ő d é s e a z említett s z á z a d harmadik h a r m a d á b a n is e r ő s e n ösz- tönzött, magától értetődik. És é p p e n így bizonyos, h o g y a most mór, reméljük, m ú l ó b a n levő v i l á g v á l s á g n a k m i n d e n e s e t r e nagy r é s z e van a b b a n , h o g y a k ö z g a z d a s á g t a n m o s t a n á b a n oly s z í v e s e n veti magát a g a z d a s á g i élet h u l l á m - m o z g á s a i n a k , a konjunktura-alakulásnak, a vizsgálatára. A p é l d á k a t foly- tathatnám. De e n n y i is elég állításunk igazolására.

Az e k k é n t időszerűvé vált és é p p e n felmerülésük idején így vagy úgy megoldott kérdéseket a világ forgása a z u t á n k é s ő b b megint többször is előránthatja, amikor a kérdéseknek ú j a b b taglalásával együtt a régebbi megoldások és m a g y a r á - zatok is bírálat alá kerülhetnek. Ilyen régi, d e ma megint idő- szerűvé vált é s sokat tárgyalt kérdés a föld jövedelmezősége.

Ennek a kérdésnek t ö b b ága van. És ennek megfelelően a cím mögött is, mely e t a n u l m á n y tárgyát jelzi, többféle ér- telem rejtezik. A föld jövedelmezőségét említve, szó lehet pél- d á u l arról, h o g y miként nyújt a föld k ü l ö n b ö z ő jövedelmező- séget aszerint, amint termőképessége v a g y fekvése különböző.

De szó lehet e címen arról is, hogy a m e z ő g a z d a s á g i termékek ára, melytől a föld jövedelmezősége mindenesetre függ, hogy alakul. Sőt, a földtulajdonról, e tulajdon mikénti megoszlásáról is lehetne beszélni, mikor a föld jövedelmezőségét említjük.

Amiről a z o n b a n a következőkben szó lesz, úgy nézem, mind- e z e n értelmezéseknél fontosabb, mert egy örökké időszerű kér- d é s r e irányítja a figyelmet. Azt szeretném vizsgálni, hogy mi- ként alakul a földből eredő jövedelem a z idők hosszú folyását tekintve, magától, s z a b a d o n , minden á l l a m i és e g y é b be- avatkozástól mentesen, vagyis hogy milyen a földből e r e d ő jövedelem természetes irányzata.

Különösen mezőgazdasági termelőlehetőségekkel bő- vebben megáldott országokban függ a g a z d a s á g i politika he- lyes m e g a l a p o z á s a igen nagy mértékben attól, hogy tudunk-e erre a kérdésre egyáltalán válaszolni, és h a igen, hogy mi rá a helyes felelet. Én lehetségesnek tartom a választ, és ilyent a magam részéről a következőkben lehetőleg határozott f o r m á b a n a d n i is igyekszem. Azt hiszem, hogy ez a válasz helyes, és é p p e n azért a r r a is a l k a l m a s n a k tartom, hogy céltűzőül szol- gáljon egy e g é s z s é g e s irányú, követendő mezőgazdasági politika számára. De h a erre a l k a l m a s , úgy a l k a l m a s természetesen a r r a is, hogy igazoljon olyan m e z ő g a z d a s á g i vagy egyáltalán a föld dolgait intéző politikát, mely ezeken a megállapításokon vagy legalább is ezekhez közel álló elgondolásokon fölépülve, esetleg már hozott létre rendelkezéseket. A magyar közgazda- sági politika a földdel összefüggő, e n n e k a jövedelmezőségé- h e z kapcsolódó, főleg a m e z ő g a z d a s á g o t érdeklő nagyfontos- s á g ú kérdésekben a háború óta már többször volt kénytelen

határozottan állást foglalni. Most l e g ú j a b b a n is ebbe a tárgy- körbe vágó n e h é z kérdések megoldása előtt áll. Nem ártana, h a különösen ebből a z alkalomból a l a p o s a b b a n vennék bírálat a l á mindazt, amit nálunk a z utolsó két évtizedben mezőgaz- daságpolitikai téren megvalósítottak. A l a p o s a b b a n , és n e m c s a k úgy, amint ez különben rendesen történni szokott. Mert, bizony rendesen a z embereket mostanság is c s a k a ma szempontjai irányítják és legtöbbször csak a saját m a g á n g a z d a s á g i érdekeik vezetik, mikor a föld dolgairól és az ezzel összefüggő mező- gazdasági kérdésekről beszélnek. Ezzel s z e m b e n az a l a p o s a b b bírálat, amelyet éppen ó h a j t a n é k , igen jelentős mértékben volna segítségünkre a z o n irányelvek megállapításánál, melyek a kö- zeli jövő mezőgazdaság- és egyáltalán földpolitikai feladatainak a megoldásához szükségesek. És hasonlóképpen segítségünkre volna a z ilyen a l a p o s a b b bírálat a konkrét feladatok kitűzésé- nél is. Mondandóimmal azt szeretném elérni, hogy az, aki ezt a pár lapot elolvassa, k ö n n y e b b e n találja meg egy ilyen tár- gyilagos, helyes bírálathoz a kiinduló alapot. És ezt egyformán vonatkoztatom mindazokra, akik a föld, a m e z ő g a z d a s á g dol- gaival foglalkoznak. Vonatkoztatom tehát azokra is, akiknek éppen az a kenyerük, hogy szaktudásukkal intézzék a föld-, illetve a mezőgazdasági politikát. De vonatkoztatom azokra is, akik e z e k b e n a k é r d é s e k b e n magángazdaságilag vannak érdekelve, szóval, akik s z e n v e d ő alanyai a mezőgazdasági politikának.

Vonatkoztatom tehát egyformán úgy az irányítókra, mint a z irá- nyítottakra.

*

Kiindulásul tárgyunkra vonatkozó, e g y m á s n a k ellentmondó, részben eléggé ismert tényeket említek. H a ezeket szembeállí- tom egymással, a n y a g u n k n a k mindjárt a kellős k ö z e p é b e ke- rülünk bele. Azonkívül ez a szembeállítás témánknak a kényes

voltára is eléggé rávilágít.

A tények egyik csoportja itt következik.

Közismert dolog, hogy az állandó jellegű, különösen a régi időkből e r e d ő alapítványok vagyona földbirtok. Ezeknek a z alapítványoknak éppen a z biztosít m a r a d ó életet, hogy földben fekvő vagyonuk v a n . Ezzel s z e m b e n azok a z alapít- ványok, amelyeknek a vagyona, tehát g a z d a s á g i erejük forrása, p é n z vagy értékpapír, a p é n z elértéktelenedése következtében

megsemmisülhetnek. Jól ismert tény, hogy aki ma á l l a n d ó jel- legű alapítványt akar létesíteni, éppen úgy földbirtokot ad, mint a- hogy annak idején régi királyaink földbirtokokat a d o m á n y o z t a k a vallásügyi és oktatásügyi szolgálatokat teljesítő egyháznak, vagy a h o g y például Mária Terézia királyunk földbirtokot a d o m á n y o - zott a pesti egyetemnek.1 Éppen így közismert tény, hogy a

1 Szembeállítottuk ill a f ö l d j ö v e d e l e m m e l r e n d e l k e z ő a l a p í t v á n y o k a t a z o k k a l az alapítványokkal, a m e l y e k vagyonukat, mert e z pénzből v a g y érték- papírokból áll, k ö n n y e b b e n v e s z t h e t i k el. De vájjon n e m f e l e d k e z t ü n k - e m e g e s z e m b e á l l í t á s a l k a l m á v a l azokról az. alapítványokról, a m e l y e k n e k a v a g y o n a n a g y ipari v á l l a l a t o k részvényeiből áll ? Ez a k é r d é s annál k ö n n y e b b e n merülhet fel, mert a mi t u d o m á n y o s életünkben is szerepel j á t s z a n a k az amerikai Carnegie- é s Rockefeller-alapítványok, m e l y e k közül a z e l s ő n e k a v a g y o n a a nagy acéltrust, a m á s o d i k é pedig a S t a n d a r d Oil C o m p a n y , egy a z e g é s z világra kiterjedő üzletkörrel biró kőolajvállalat r é s z v é n y e i b ő l áll.

Azt kérdezhetné v a l a k i , hogy v á j j o n a z ilyen a l a p í t v á n y o k n e m k e l n e k - e v e r s e n y r e a föld-alapítványokkal j ö v e d e l m e z ő s é g ü k á l l a n d ó s á g a tekintetében.

Vitán felül áll, h o g y a z ilyen „ipari alapítványok," — így n e v e z h e t n é k őket,

— d e különösen a z é p p e n említett amerikaiak, n a g y o n jól meg v a n n a k ala- p o z v a . Értékük á l l a n d ó s á g a t e k i n t e t é b e n a z o n b a n m é g s e m v e r s e n y e z h e t n e k a f ö l d - a l a p í t v á n y o k k a l . A mondott amerikai alapítványok m i n d e n e s e t r e igen jó, m é g p e d i g h o s s z ú időre előretekintve is igen j ó n a k mondható ipari válla- latokra t á m a s z k o d n a k . De azért m é g a z ilyen k i t ű n ő e n m e g a l a p o z o t t ipari v á l l a l a t j ö v e d e l m e z ő s é g e sem o l y a n biztos az idő h o s s z ú folyását tekintve, mint a m i n ő a f ö l d b ő l eredő j ö v e d e l e m . Ezt nem kell k ü l ö n ö s e b b e n bizonyí- tani. A legjobb ipari vállalat is m e g s z ű n h e t i k , mig a földvagyon g a z d á t ugyan cserélhet, de m e g n e m szűnik l é t e z n i . A két amerikai alapítvány v i s z o n y l a - g o s anyagi h e l y z e t e különben azt i s jól mutatja, h o g y a z ipari j ö v e d e l m e z ő - s é g mennyire i n g a d o z ó , mennyire a l ó van vetve a konjunktura h u l l á m z á s a i - nak. A Carnegie-alapítvóny a n e h é z ipar p a n g á s a k ö v e t k e z t é b e n e r ő s e b b e n m e g é r e z t e a v á l s á g pusztító hatását, mint a Rockefeller-alapítvány. J ö v e d e l - m e i ma v é k o n y a n csurognak a „prosperity" i d e j é n mutatkozott b ő s é g h e z képest. A Rockefeller-alapítvány v a g y o n a jobban e l l e n t tudott állni a v á l s á g j ö v e d e l m e t c s ö k k e n t ő erejének. T a l á n n e m c s a l ó d u n k , ha a Rockefeller-ala- pítvány v a g y o n á n a k ezt az é r t é k á l l ó b b voltát a z alapjául s z o l g á l ó b á n y a - termék, a kőolaj, „ f ö l d s z e r ű s é g é n e k " tulajdonítjuk. Ez m á s szóval azt akarja m o n d a n i , hogy petróleumra m i n d i g é s állandóan i n k á b b van s z ü k s é g ü k a z e m b e r e k n e k , mint vas- é s a c é l g y á r l m á n y o k r a . A z említett f ö l d s z e r ű s é g o k o z z a azt is, h o g y például a s z é n r é s z v é n y e k m i n d i g b i z t o s a b b a k , mint a vasipariak. T e r m é s z e t e s e n , a f ö l d j ö v e d e l e m sincs m e n t e s í t v e a v á l s á g okozta i n g a d o z á s o k alól. Sőt I De a m e z ő g a z d a s á g i v á l s á g o k , ha l e g t ö b b s z ö r mé- l y e b b e k é s h o s s z a b b ideig tarlók is, m é g s e m oly gyakoriak, mint a z ipariak.

— Célszerű itt m é g rámutatni arra. h o g y a földből eredő j ö v e d e l e m n e m j e l e n t egyet áz ingatlan vagyonból e r e d ő j ö v e d e l e m m e l . Van ugyanis másféle-

nagybirtokot régebben azért kötötték meg hitbizományilag, vagy hogy a parasztbirtokot ma azért i p a r k o d n a k megkötni törzs- öröklés útján, hogy ezekkel a megkötésekkel, illetve rajtuk ke- resztül a föld állandó jövedelmet nyújtó erejével a z előbbi esetben egy főúri c s a l á d , az utóbbiban a parasztosztály fenn- maradását anyagilag biztosítsák. Azt is jól tudjuk, hogy a va- gyont szerzett iparos vagy kereskedő, d e sőt a honorácior is, ott, ahol ezt teheti, szívesen vásárol földet, mégpedig nemcsak azért, mert részese a k a r lenni a n n a k a társadalmi előnynek, melyet különösen régi országokban a földbirtokkal való ren- delkezés nyújt, — a föld, tudvalevőleg, „nemesít ", — hanem egészen bizonyosan azért is, mert a föld v á s á r l á s á v a l a „biztos, ami biztos" jó üzleti elve szerint iparkodik eljárni c s a l á d j á n a k a jövője érdekében.

Ezekkel a közismert tényekkel a tényeknek egy másik, ezeknek ellentmondó sorát állítom s z e m b e , mely ha talán nem is annyira közismert, d e éppen úgy színvalóság.

Ezek a tények pedig a következők.

H o s s z a b b a n tartó alacsony g a b o n a á r idején, tehát ami- kor a földjövedelem kedvezőtlenül alakul, mindig a k a d n a k , akik menekülnek a földtől. Nem azokat értem itt, akik ilyenkor eset- leges adósságaik terhe miatt kénytelenek megválni földbirto- kuktól, h a n e m azokat, akik, mint ők maguk m o n d a n i szokták,

„nem bíznak a földben". Mellesleg mondva, érdekes, hogy ilyenkor mindig a k a d n a k olyanok, akik a z ekként eladóvá tett földeket megvásárolják. Ezek valószínűleg tudják, hogy mért járnak így el. Vagy nézzünk egy másik idevágó esetet. Tavaly ősszel, a fölöttébb alacsony búzaár idején történt, hogy egy

ingatlan v a g y o n is, n e m c s a k a m e z ő g a z d a s á g i földbirtokban fekvő. Ilyen kü- l ö n ö s e n a h é z v a g y o n . Minél k e v e s e b b a h é z v a g y o n b a n a föld értéke, é s minél több a beépített tőkéé, a n n á l k e v é s b b é igazodik a h á z v a g y o n sorsa a földből álló v a g y o n o k é szerint, é s megfordítva. U g y a n e z áll, magától érte- tődik. a h é z v a g y o n b ó l e r e d ő jövedelem természetére n é z v e is. D e ha a ház, melynek a v a g y o n é r t é k é b e n a beépitetl telek eredeti földértékével s z e m b e n túlnyomó a z épület értéke, olyan helyen fekszik, m e l y helyzeti e l ő n y b e kerül, akkor a z ilyen h á z v a g y o n sorsában is d ö n t ő s z e r e p jut a földnek, a földszerűségnek. Ebben a z e s e t b e n a z o n b a n n e m b á n y a t e r m é k e t nyújtó k é p e s s é g é n é l , s e m termőerejénél, hanem a n n á l fogva kezd a föld szerepet játszani, h o g y m i n d e n f é l e c s e l e k m é n y ü n k h ö z földi alapra, „helyzetre" van

s z ü k s é g ü n k .

ismerősöm, mikor beszélgetés közben egy n a g y o b b földvagyon került szóba, mely öröklés ú t j á n éppen akkor cserélt gazdát, azt vetette oda, hogy az ö r ö k ö s ezt a földbirtokol, mint ke- v é s s é jövedelmezőt, hihetőleg minél előbb el fogja adni. Meg- jegyzem, hogy e z a z ismerősöm különben, a maga kis h á z a t á j á n , gazdasági természetű dolgokban meglehetősen jó érzé- ket tanúsító úriember. Még é r d e k e s e b b és még jellemzőbb arra a felfogásra, mely a földben mint jövedelemforrásban n e m bízik, a következő eset. Nem sokkal azelőtt, hogy a z u t ó b b említett beszélgetés folyt, egy társaságban, melyben nagyipa- runk képviselőin kívül főleg ipari érdekeltségű gazdasági poli- tikusok voltak jelen, egy vita alkalmából, mely akörül folyt, hogy magas védővámokkal d o l g o z ó iparfejlesztésünkkel n e m lövünk-e tul a célon, tekintélyes oldalról azt állították, hogy a földvagyonnak immár nálunk is véglegesen befellegzett, és hogy komolyan arra m á r senki sem gondolhat, hogy befektetésül földet vásároljon. Valószínű, hogy azt, aki ezt a kijelentést tette volt, nézetében bizonyos, akkoriban már erősen h a n g o z - tatott ú j a b b földbirtokpolitikai reformtervek előrevetett á r n y é k a is befolyásolta. T é n y a z o n b a n , hogy a kijelentés sokkal i n k á b b a földjövedelem közvetlen e l a p a d á s á r a célozva történt, amint- hogy a z is bizonyos, hogy a megállapítást a társaságban jelen volt ipari érdekeltségű és iparpártoló urak erős helyesléssel fogadták.

Kinek van mármost igaza ?

Azoknak a régi uralkodóknak-e, akik földbirtokban tették alapítványaikat é s velük egyetértésben a z o k n a k a z új b a n k á - r o k n a k , akik sikeres életpályájuk vége felé szívesen öltik m a g u k r a a m e z ő g a z d a bőrbekecsét, avagy a n n a k a z ismerő- s ö m n e k , aki a k e v é s s é j ö v e d e l m e z ő földnek e l a d á s á t tartotta célszerűnek és vele együtt a z o k n a k az iparilag érdekelt urak- nak, akikről legutóbb szóltam ?

Ezzel a kérdéssel nagyonis érdemes foglalkozni. Mert ha a z utóbbi nézet a helyes és a földhöz ragaszkodó, konzerva- tívabb h a j l a n d ó s á g ú ember téved, akkor a z a z állami b e a v a t - k o z á s is kárba veszett fáradság, elhibázott, rossz, a közönség érdekét nem szolgáló gazdasági politika, amely a m e z ő g a z d a - ságot átmeneti b a j a i b a n segíteni, támogatni h a j l a n d ó . Ha igaz a z , hogy a föld mint termelő- é s mint jövedelmet biztosító ténye-

z ő már eljátszotta a maga szerepét, akkor a földdel dolgozó termelőággal sem szabad tulajdonképpen törődni, de különösen n e m szabad azt bajaiban a közösségnek, tehát a többi terme- lőágnak a költségén is, istápolni. Mert nyomorékokat, olya- nokat, akik maguktól életképtelenek, mesterségesen életben tartani és felnevelni, semmiféle gazdasági politikának sem lehet f e l a d a t a .

II.

Ha erre a z előző pont végén felvetett kérdésre egy kö- z e p e s értelemmel bíró olyan embertől kérnénk feleletet, aki kü- l ö n ö s e b b gazdasági képzettséggel nem bír, é s amint m o n d a n i szokták,csak a m a g a józan e s z e után indul é s aki egyik termelőág irányában sincs magángazdaságilag, más szóval, saját helyze- ténél, gazdasági körülményeinél fogva k ü l ö n ö s e b b e n érdekelve, úgy ez az egyszerű ember, azt hiszem, azoknak a párt- j á r a állna, akik a föld értékállandóságában é s vagyontartó ké- p e s s é g é b e n bízva cselekszenek. Azokról pedig, akik a z ellen- k e z ő álláspontot képviselik, e z a mi e m b e r ü n k valószínűleg azt fogja mondani, hogy vagy pillanatnyi h a t á s alatt ítélnek anélkül, hogy a dolgot végig gondolnák, v a g y pedig, hogy egy- oldalú érdekük, mely a mezőgazdasággal s z e m b e n a z iparhoz kapcsolja őket, homályosítja el a látókörüket. Az előbbiek azok, akiknek bizalma, — így m o n d t u k , — „megrendült a földben".

De közéjük sorolható az a z ismerősöm is, aki a kevéssé jö- vedelmező öröklött földbirtokot eladatná. A z utóbbi álláspont híveit mi szintén ismerjük. Mindebben a mi e m b e r ü n k n e k kö- rülbelül igaza is lesz. Sőt, ennyivel mi is eldöntöttnek tekint- hetnők a kérdést, é s napirendre is térhetnénk fölötte, ha ennek a rövid elintézésnek egy komoly, éppen a mai közgazdaság- tani tudomány szempontjából is komoly a k a d á l y a nem volna.

Található ugyanis a közgazdaságtani elméletek között olyan tanítás is, mely a földjövedelem a l a k u l á s á n a k , vagy ne- v e z z ü k még pontosabban a nevén, irányzatának m a g y a r á z a - tával kapcsolatban is mintha azoknak látszanék igazat adni, akiknek az álláspontját mi a véleményadásra felszólított em- berünkkel egyetértően i n k á b b visszautasítandónak látjuk. Éppen a z ú j a b b gazdaságtani elmélet az, mely részint kifejezett t a n i -

tásaival, részint azzal, hogy ezt a kérdési inkább elkerüli és óvakodik a földjövedelem irányzatáról határozott véleményt nyilvánítani, tápot látszik a d n i az említettem földellenes, vagy legalább is a földet mint különleges és mindenesetre jó jöve- delmi forrást el nem ismerő érdekeltségi álláspontnak, illetve gazdaságpolitikai elgondolásnak.

Ha tehát a felvetett kérdésre m a g u n k akarunk megfelelni, de különben is, ha tisztán a k a r u n k látni a z egész kérdésben, úgy előbb ezeknek az elméleti tanításoknak a helyességét kell megvizsgálnunk. Ebből a célból pedig röviden átszaladok azo- kon a magyarázatokon, amelyeket tárgyunkról eddig a tudo- mány adott.

A történeti egymásutánt követem, mikor elsőnek azt a magyarázatot említem, a m e l y e t nem sokkal régebben, mint száz év előtt a z akkori angol közgazdaságtan nyújtott a kérdésről.

Ezt az iskolát m a rendesen klasszikusnak nevezik. Tényleg ez adta a földjövedelem eredetének, a l a k u l á s á n a k , tehát irányza- ta milyen voltának is a z első komoly magyarázatát. A kérdést a z iskola körén belül már régebben jól ismert segítőtársaival együtt David Ricardo fejtette meg,1 aki n e m c s a k jó fejű gon-

1 A földjáradék k é r d é s é v e l t u d o m á n y o s a n e l ő s z ö r a fiziokraták foglal- koztak. A c s ö k k e n ő t e r m é k e n y s é g törvényét már A. R. J. Turgot (1727—1781) felismerte, é s e z z e l közel jutott a földjáradék j e l e n s é g é n e k h e l y e s magyará- zatához, melyet a z o n b a n m é g s e m talált meg. Ennek a z a téves f e l f o g á s volt a z oka, melyet a fiziokraták m a g u k n a k a g a z d a s á g i élet létalapjáról alkottak, é s a m e l y szerint c s a k a föld h o z h a t új javakat, új értéket létre. E n n e k a fel- fogásuknak m e g f e l e l ő e n a fiziokraták a földjáradék alapját a föld termelő- tényezői t u l a j d o n s á g á b a n é s k ü l ö n ö s e n a b b a n keresték, hogy c s u p á n a föld segítségéve! lehet többet termelni, mint a m e n n y i áldozatot a t e r m e l é s fel- e m é s z t . Turgot szerint a föld t e r m é k e két részre o s z l i k . Az egyik a földmű- v e l ő m e g é l h e t é s é n e k eszközeit é s a z ő nyereségét foglalja m a g á b a n . Ez a nyereség a f ö l d m ű v e l ő f á r a d o z á s á n a k a jutalma é s a n n a k a bére, h o g y ő a tulajdonos f ö l d j é n e k a m ű v e l é s é r e vállalkozik. A föld a z o n b a n ö n k é n t e s a d o m á n y k é n t m é g többet is nyújt a földművelő b e f e k t e t é s e i n e k é s m u n k á - j á n a k jutalmán felül. Ez a rész a tulajdonos j ö v e d e l m e , melyből e z munka

nélkül élhet, é s a m e l y e t ott költhet el, ahol neki tetszik. A fiziokraták s z e - rint e z a termelési többlet, e z a r e v e n u , a földjáradék. Azzal, úgy látszik már a fiziokraták i s tisztában voltak, hogy n e m azért van ára a földnek, mert a föld t u l a j d o n o s á n a k j ö v e d e l e m jut, h a n e m , hogy e l l e n k e z ő l e g a z ár- nak k ö v e t k e z m é n y e a f ö l d j ö v e d e l e m .

A földjáradéknak ez a termelékenységi e l m é l e t e a z a n g o l o k h o z is át- kerül. Itt Smith Á d á m ( 1 7 2 3 - 1 7 9 0 ) a l e g é r d e k e s e b b képviselője e n n e k a fel-

dolgozó, hanem m a g a is olyan b a n k á r¹ volt, hogy később föl- det vásárolt.1 Ö és társai a földjövedelem k é r d é s é n e k megtej-

f o g á s n a k . N e m egy e l l e n t m o n d á s t m a g á b a n rejtő k ö n y v é n e k l e g k e v é s b b é e g y s é g e s része a földjövedelemről s z ó l ó tanítás. Ő a földjáradék lényegét a b b a n látja, hogy e z a piacra került földtermékek értöbblete a termelés költ- ségei fölött, mely a föld tulajdonosának jut osztályrészül. Szerinte az élelmi- cikkek után mindig akkora a kereslet, hogy azok óra úgy alakul, hogy a

termelőköllsegek l e v o n á s a utón még marad fenn b i z o n y o s többlet, mely a földjáradékot alkotja. Arra a kérdésre a z o n b a n , hogy e z mért van így, a d ó s marad a feleletlel. Sőt ö s s z e is zavarja a dolgok mert m í g egyfelől a ter- m é s z e t e s ár alkotó e l e m e i között a m u n k a b é r é s tőkekamat mellett a föld- járadékot is felsorolja, a d d i g a földjövedelmet másfelől residuum-szerüen is m a g y a r á z z a . A j e l e n s é g különbözeti m a g y a r á z a t á h o z n e m jut el.

Ezt a magyarázatot a z o k nyújtották, é s ezzel a Smith részéről v á l a s z nélkül maradt kérdésre is azok felellek m e g először, akik a j e l e n s é g meg- fejtésére a föld c s ö k k e n ő t e r m ő k é p e s s é g é b ő l indultak ki, mikor az akkori angol m e z ő g a z d a s á g n e h é z helyzetének okait kutatták, é s ennek or- v o s s z e r e i között a m e z ő g a z d a s á g i v á m o k a t vizsgálva, a v á m o k hatását e l e m e z t é k . A g a b o n a v á m o k hívei azt állították, hogy a m e z ő g a z d a s á g i termelés e r e d m é n y e a v á m o k útján f o k o z h a t ó , a v á m o k e l l e n e s e i e z z e l s z e m b e n arra mutattak ró, hogy a m e z ő g a z d a s á g i termelés e r e d m é n y e s s é g e a föld c s ö k k e n ő h o z a d é k k é p e s s é g é n é l f o g v a egy b i z o n y o s határon túl egyál- talán n e m fokozható, a v á m o k n a k tehát k ö z g a z d a s á g i h a s z n u k nincs. A c s ö k k e n ő h n z a d é k k é p e s s é g törvényének felderítéséhez é s e z z e l a földjáradék l é n y e g é n e k m e g f e j t é s é h e z mind a két tábor hozzájárult. A skót földművelő- c s a l á d b ó l s z á r m a z ó J a m e s Anderson (1739—1808), aki m a g a is g a z d a e m b e r volt, d e irodalmilag is sokat foglalkozott m e z ő g a z d a s á g i kérdésekkel, a g a - b o n a v á m o k híve é s mint a z akkori j ó n e v ű angol m e z ő g a z d a s á g i irók m a j d mind, m é g a föld n ö v e k v ő h o z a d é k k é p e s s é g é l tanítja, d e azt már látja, hogy a földjáradék különbözeti jelenség. Sir Edward W e s t (1783—1828), aki ügy- v é d volt, majd Indiában vállalt hivatalt é s ott m a g a s r a n g ú bíróvá lett. fej- lelte ki e l ő s z ö i egy 1815-ben megjelent t a n u l m á n y ó b a n azt a földjáradékel- m é l e l e l . melyet r e n d e s e n Ricardo n e v é v e l kapcsolatban e m l í t e n e k . Volt r é s z e a z elmélet k i f e j l e s z t é s é b e n Th. R. Malthusnak (1766—1834), a róla e l n e v e z e t t n é p e s e d é s i elmélet híres megalkotójának is. A z ő i d e v o n a t k o z ó m ű v e is 1815- ben jelent meg. A f ö l d j ö v e d e l e m alakulásáról szóló azt a z e l m é l e t e t a z o n b a n , mely ezt a jelenséget különbözeti a l a p o n m a g y a r á z z a é s a m e l y n é l az emlí- tetlek lársszerzősége kétségtelen, l e g n a g y o b b hatással m é g i s David Ricardo (1772—1823) fejlelte ki, e l ő s z ö r egy s z i n t é n 1815-ben m e g j e l e n t dolgozatban.

1 A „bankár" szót itt a rövidség kedvéért h a s z n á l o m . Ricardo n e m volt a s z ó szoros é r t e l m é b e n bankár. Stock-broker volt a l o n d o n i értéktőzs- dén, é s itt szerzett m a g á n a k ügyes üzleti s z á m t a n i - t u d ó s s a l j e l e n t ő s vagyont.

2 A birtok „ G a t c o m b e Park" Minchinhampton v á r o s mellett G l o u c e s - tershireben fekszik. Ricardo 1814-ben vásárolta Philip S h e p p e r d Esq-től. Ter- j e d e l m e kb. 1000 acre volt — 1 acre v a l a m i v e l k e v e s e b b , mint egy magyar

téséül, tudvalevőleg, a járadékelvet alkalmazták, a m i más szó- val azt jelenti, hogy a földjövedelem a földtermékek á r á b ó l magyarázódik és nem fordítva. Vagyis nem úgy áll a dolog, amint azt addig a legtöbben hitték, és még ma is sokan hi- szik, hogy azért v o l n a a föld termékeinek ára, mert a föld tu- l a j d o n o s á n a k j ö v e d e l m e van, h a n e m hogy megfordítva, a föld termékének a z ára miatt van a föld t u l a j d o n o s á n a k jövedelme.

Ez a z angol m a g y a r á z a t mutat rá először világosan a földjö- vedelem természetes o k á r a . És ezzel, nagyon helyesen, a végső, a z alapokot derítette fel. Megmagyarázta, hogy a föld termékéért nem azért kell fizetnünk, mert a föld tulajdonosa is fizetett a földért, h a n e m első é s végső sorban azért, mert éhesek va- gyunk és enni a k a r u n k . Ennek a régi angol m a g y a r á z a t n a k a részletei is nagyon s z é p e k . Különösen szép a különbözeti gon- dolat, mely a földjövedelem n a g y s á g á n a k a m a g y a r á z a t a szem- p o n t j á b ó l bír jelentőséggel. Rendkívül érdekes a határföld kér- dése, a z elméletnek e z a z egyik sarkköve, melyhez a z érde- kesnél é r d e k e s e b b problémák egész sora fűződik, a h o g y ezt a t u d o m á n y fejlődése a z ó t a kimutatta. Mindezek a tanítások most itt nem érdekelnek minket. Nem érdekelnek a z egész el- mélet kétségtelen hiányai és torzításai sem, bár főleg ezek okozták, hogy a k é s ő b b i tudomány a földjövedelem Ricardo nyújtotta értelmezésétől később oly szívesen fordult el. A régi angol tanításokból csak egy érdekel, d e ez aztán teljességében.

Ez a z iskola álláspontja a földjövedelem irányzata tekinteté- b e n . Amikoris irányzaton, ismétlem, a földből e r e d ő jövedelem- nek hosszú időn keresztül mutatkozó alakulását értsük.

Hogy erre a k é r d é s r e a klasszikusok határozott választ a d h a t t a k , azt a n é p e s e d é s t a n á r ó l jól ismert angol pep, Rev.

1200 d - ö l e s hold —, m e l y b ő l kb 250 acre erdő, a többi p e d i g f e l é b e n s z á n t ó é s l e g e l ő . A birtok j ó r é s z e m a is a c s a l á d k e z é n van. M o s t a n i tulajdonosa H. S. Ricardo ezredes, a híres k ö z g a z d a d é d u n o k á j a . A birtokot Ricardo h a l á l a után tőle m á s o d i k fia, akinek n e v e szintén Dávid volt, örökölte. A birtok e g y e s részeinek é s a rajta levő s z é p l a k ó h á z n a k k é p e a budapesti e g y e t e m k ö z g a z d a s á g t a n i s z e m i n á r i u m á b a n látható. (Ezeket a z adatokat, v e l a m i n l a z említett k é p e k e t jelenleg A n g l i á b a n élő h a z á n k f i á n a k , volt k e d v e s tanítványomnak, dr. Balogh T a m á s urnák, k ö s z ö n ö m , aki s z í v e s volt k é r é s e m r e Ricardo c s a l á d j á v a l é r i n t k e z é s b e lépni, hogy a birtokról, m e - lyet a f ö l d j ö v e d e l e m á l l í t ó l a g o s e l l e n s é g e t ő z s d e i j ö v e d e l m e i b ő l szerzett, a.

fentieket megtudhassuk.)

Th. R. Malthus, tette lehetővé. Malthus is jófejű e m b e r volt.

aki nemcsak m e g volt győződve a föld c s ö k k e n ő h o z a d é k k é - pességéről, h a n e m aki ezt a tényt továbbtekintő fejtegetéseiben jól is tudta értékesíteni. N é p e s e d é s l a n á b a n , melyben a földter- mékek p r o d u k á l ó d á s á n a k é s a z emberiség s z a p o r o d á s á n a k el- térő arányairól beszél, és ezekről az arányokról azt hiszi, hogy a z o k pontosan megállapíthatók, arról, amit közelebbről bizo- nyítani akar, mindenesetre, nagyon torz képet nyújt. De s o h a - se felejsük el, hogy mind a két kiindulópontja igaz. A föld csökkenő h o z a d é k k é p e s s é g e nem vitatható természeti tény.

Hogy pedig a z emberiség tényleg igen nagy mértékben bír haj- lamossággal a szaporodásra, azt a l e g ú j a b b idők fejleményei is jól bizonyítják. Az utolsó harminc é v b e n , tehát a s z á z a d elejétől napjainkig, amint ezt a z alábbi t á b l á z a t mutatja, Euró- pa, Ázsia és Amerika népessége, a világháború ellenére is, kereken 400 millió fővel szaporodott, tehát körülbelül é p p e n annyival, a m e k k o r a a mi földrészünk n é p e s s é g e az 1900-as évek elején volt. Ha mármost azt a vitathatatlan fényt, hogy a föld termőerejének növelésére fordított költségek növelik ugyan a termelés eredményét, de nem a ráfordított költségek a r á n y á b a n , h a n e m ennél mindig k e v e s e b b e d ő mértékben, — ezt jelenti a csökkenő hozadékképesség, — ha, mondom, ezt a tényt szembeállítjuk azzal a másik ténnyel, hogy a z e m b e - riség igen gyorsan szaporodik : akkor nem n e h é z ebből a szem- beállításból azt a következtetést levonni, hogy az emberiség ellátása élelmiszerekkel mind n e h e z e b b é válik, vagy e n y h é b b és érthetőbb f o r m á b a n kifejezve, hogy az élelmiszerek utáni keres- let folytonos növekedésével e cikkek ára is nő, és hogy ezzel a föld nyújtotta jövedelemnek is, természetesen, csak a z idők hosszú folyását tekintve, é s magától értetődően, a folytonos szükséges hullámzásokat is s z á m b a v é v e , szintén n ö v e k e d n i e kell. Évszázadokat felölelő statisztikai a d a t o k a g a b o n a á r ala- kulásáról Nyugateurópa országaiban, a h o n n a n ilyen árfeljegy- zések rendelkezésünkre állanak, ezt a levezető okoskodással nyert tételt induktive is bizonyítják.

*

A népesség s z a p o r o d á s á r a , valamint a g a b o n a á r a l a k u l á - s é r a vonatkozó adatok tömegéből, összevethetés céljából, csak a z alábbiakat közlöm.

Az itt következő első táblázat a világ népességének a s z á m á t tünteti fel milliókban, világrészenként elkülönítve, tíz esztendős időközökben, a z utolsó 40 e s z t e n d ő b e n .

Év Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Ö s s z e s e n

1890 3515 832.2 203.7 123.2 5.2 1,515.8

1900 385.8 840.9 179.4 140.9 6.2 1.553.2

1910 435.8 831.2 127.3 167.6 6.9 1,568.8

1920 468.1 8954 1362 204.1 8.0 1,711.0

1930 483.2 1,100.7 142.7 249.9 9.4 1,985.9

Erre a t á b l á z a t r a hivatkoztam fentebb. A táblázat a d a t a i n a k h a s z n á l a t á n á l figyelembe kell venni, hogy míg Európa, Ame- rika és Ausztrália népességi adatai már régebb idő óta eléggé pontosan á l l a n a k rendelkezésünkre, a d d i g Ázsia és Afrika ide- vágó adatairól csak a legutóbbi években kaptunk p o n t o s a b b képet. Ezt megelőzőleg kétes értékű becslések alapján állapí- tották meg e z e k e n a földrészeken sok n é p e s terület lakossá- g á n a k a s z á m á t . A becslések lényegesen eltértek egymástól.

Ez a z oka é p p e n annak a z e r ő s i n g a d o z á s n a k is, mely a fenti s z á m o s z l o p o k b a n Ázsia é s Afrika lakosságánál látható. Afri- k á r a nézve, különben, valószínű, hogy népességét a mult szá- z a d végén túlbecsülték.1

A s z á m o k a t , melyeket e táblázat m a g á b a n foglal, azért teszem az o l v a s ó elé, hogy velük az emberi faj gyors szapo- rodását, illetőleg h a j l a m o s s á g á t a gyors szaporodásra bizonyít-

1 Táblázatunk az 1890 — 1920. évekre vonatkozólag az 0 . Hübner-féle Geographisch-statistische Tabellen c í m ű kiadvány e g y e s évfolyamai, 1930-ra vonatkozólag p e d i g a Magyar Statisztikai Évkönyv alapján készült. A z Annu- aire Statistique d e la Société d e s Nations adatai ezektől némileg eltérnek.

Így e z az utóbbi statisztika a n é p e s s é g számát a z e g é s z világon 1930-ban 2,012.8 milliónak mondja. Eze'k a z eltérések a z o n b a n nem olyan nagyok, hogy azokat a következtetéseket, amelyekel mi a táblázatból a n é p e s s é g s z á m á n a k gyors szaporodására v o n a t k o z ó l a g le akarunk vonni, befolyásolnák.

Én itt, különben, n e m kívánok a né p sza p o r od á s kérdésével közelebbről fog- lalkozni. De akit a kérdés, az általunk felvetett v o n a tk o zá sb a n is, erősebben érdekel, az tanulmányaihoz nagyon jól használhatja bevezetőnek Laky Dezső Népesedéspolitika c í m ű kis munkáját, mely a Magyar Szemle-Társaság Kin- csestárában 1933-ban jelent meg. Ebben további irodalmi utalásokat is talál.

s a m . Állításomat nem érinti z a v a r ó l a g az a körülmény, h o g y a n é p e s s é g s z a p o r o d á s á n a k a r á n y a , amint e z éppen a táblázat- ból is világosan kitűnik, a vizsgált időszak alatt is k ü l ö n b ö z ő volt a különböző világrészekben. így E u r ó p á b a n 37.47°/0, Ázsi- á b a n 32.26 % , Amerikában 102.84 °/0 és Ausztráliában 8 0 . 7 7 % volt a népesség növekedése, míg Afrikában, — ennek é p p e n a fentebb említett becslési h i b a a z oka, — a népességnek tu- lajdonképen 37.70 %-kal csökkennie kellett volna. A világ né- pességének átlagos s z a p o r o d á s a tehát, mind e különbségeket is s z á m b a v é v e , a mondott 40 év alatt, számításom szerint, 32.25 %-ot tesz ki. Nem dönti meg állításom helyességét a z a z esetleges ellenvetés sem, hogy a z időköz, amelyet bemutatok, csak 40 esztendő, mert e b b e a z időszakba, mely az egész em- beriség szempontjából, mindenesetre, fölöttébb rövid idő, é p p e n a világháború esik bele, ez pedig minden világrészben rend- kívüli emberpusztílással járt. És nem dönti m e g végül a z s e m , hogy ebbe a z időszakba esik bele, illetőleg legalábbis szoro- s a n ehhez csatlakozik a mostani nagy mezőgazdasági v á l s á g ideje is, melyet éppen a n a g y túltermelés jellemez mezőgaz- dasági téren. Erről az utóbbi körülményről, é s különösen arról, hogy ez mért n e m bizonyít ellenünk, m a j d alább még b ő v e n lesz alkalmunk szólni.

A népesség s z a p o r o d á s á n á l nem kisebb mértékben érde- kel minket tárgyunkkal k a p c s o l a t b a n a föld nyújtotta, e m b e r i táplálékul szolgáló és mással nem pótolható élelmiszerek, te- hát elsősorban a főbb g a b o n a n e m ű e k árának a z alakulása, lévén a g a b o n a n e m ű e k ára, mindenesetre, legjelentősebb tényezője a föld nyújtotta jövedelemnek. De, amint már előbb is említettük, n e m a rövidebb időközökben mutatkozó á r h u l l á m z á s érdekel minket tárgyunkkal kapcsolatban, hanem a g a b o n a n e m ű e k ár- irányzata, e z e k n e k hosszú idők folyásában, é v s z á z a d o k o n ke- resztül tekintett áralakulása. Idevonatkozólag Thomas T o o k e (1774—1858), J. E. Thorold Rogers ( 1 8 2 3 - 1 8 9 0 ) és főleg G. vi- comte d'Avenel (1855— ) jól ismert nagy gazdaságtörténeti, illetve árstatisztikái munkálataira t á m a s z k o d v a közlöm a z a l á b - bi adatokat. E nagyhírű külföldi munkák mellett k ü l ö n ö s e n h a s z n o m r a volt egy s z e r é n y e b b terjedelmű, d e annál b e c s e - s e b b magyar munkálat. F ö l d e s Bélának a Magyar T u d o m á -

nyos Akadémia k i a d á s á b a n 1905-ben megjelent gabonaárstatisz- tikai t a n u l m á n y a .1

Jellemző, hogy mindezek az adatgyűjtők és feldolgozók, akiket pedig a z általuk gyűjtött és összeállított a d a t o k figyel- meztetnek a g a b o n a á r a k emelkedő irányzatára, nem v o n j á k le

1 Th. T o o k e , A History of Prices, and of the State of the Circulation from 1793 to 1837. preceded by a brief sketch of the State of the Corn Trade in the last two centuries. V o l . I—II., London, 1838. A III. kötet, m e l y Lon- d o n b a n 1840-ben jelent m e g , ugyanezt a c í m e t viseli, de tárgyával a 1838. é s 1839. e s z t e n d ő k b e n foglalkozik, é s a c í m ulóirata szerint m é g : with remarks o n the Corn L a w s , and on s o m e of the a l t e r a t i o n s pro- p o s e d in our B a n k i n g System. A IV. kötet 1839-től 1847-ig b e z á r ó l a g tárgyalja a z áralakulást : with a general r e v i e w of the Currency-question a n d remarks on the operation of the Act 7 a n d 8 Vict. c. 3 2 . Ez a kötet s z i n t é n Lon- d o n b a n 1848 b a n jelent meg. A z V. é s VI. kötet Londonban 1 8 5 7 - b e n látott napvilágot W . N e w m a r c h l á r s s z e r z ő s é g é v e l . E z e k a kötetek a z 1848-tól 1856-ig terjedő i d ő s z a k viszonyait tárgyalják.

J. E. Thorold Rogers, A History of Agriculture and Prices in England from the year after the Oxford Parliament (1259) to the C o m m e n c e m e n t of the Continental W a r (1793). C o m p i l e d entirely from Original a n d Contempo- r a n e o u s Records. Vol. I—II. 1259—1400. Oxford, 1866., Vol. Ill—IV. 1401—1582.

Oxford. 1882., V o l . V - V I . 1583—1702. Oxford, 1887., Vol. VII. Part I—II.

két kötetben 1703—1793. Edited with sundry a d d i t i o n s by o n e of h i s sons.

Oxford, 1902.

D ' A v e n e l , le vicomte G., Histoire é c o n o m i q u e de la propriété, des salaires, d e s d e n r é e s et de tous l e s prix en g é n é r a l depuis l'an 1200 jusqu'en l'an 1800. Négy kötet. Paris. 1894—98., 2-ik k i a d á s 1914. Az e l s ő k i a d á s sze- rint idézek.

F ö l d e s Béla, Statisztikai v i z s g á l ó d á s o k a XIX. század g a b o n a ó r a i n a k alakulásáról. Budapest, 1905., Értekezések a T á r s a d a l m i T u d o m á n y o k köré- ből. Kiadja a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a . XIII. kötet 4. s z á m .

E négy m u n k a , t e r m é s z e t e s e n , nem az e g y e d ü l i terméke a n n a k az iro- d a l o m n a k , m e l y h o s s z ú időket n é z v e szemléli a gabonaárak a l a k u l á s á t Wil- liam F l e e t w o o d (1656—1723), k é s ő b b ely-i p ü s p ö k , Chronicon P r e c i o s u m ; or an Account of English Money, the Price of Corn a n d other C o m m o d i t i e s for the last 600 y e a r s ; in a Letter to a Student in the University of Oxford című 1707-ben megjelent munkájától k e z d v e s z á m o s m u n k a , összeállítás é s gyűjte- m é n y látott napvilágot, mely ilyen adatokat tartalmaz. Én m i n d e z e k közül, mint legjobbakat, a z említetteket h a s z n á l o m , é s ezekből is a z e l s ő ket- tőt i n k á b b c s a k a harmadikon keresztül, mert e z , mint az e l s ő kettőnél újabb, e z e k n e k a z adatait is értékesíti. Persze, h a a z Avenel munkájáról most mint legújabbról szólok, e z n e m jelenti m é g azt, mintha e z a mű a legújabb kori irodalom terméke v o l n a . E l l e n k e z ő l e g . Ez is háború előtti mun- ka. A mai k ö z g a z d a s á g t a n i Írókat inkább a m a i viszonyok, a m a i árstatisz- tikát i n é b b a m o s t a n i á r h u l l á m z á s o k érdeklik, n e m a régi idők árfejlődése^

gyűjtött anyagukból azokat a következtetéseket, a m e l y e k e t én igenis levonok, é s a m e l y e k n e k a jogosultságát bizonyítandó én é p p e n a z ő adataikra is hivatkozom.

Nem nehéz a n n a k a z okát adni, hogy ezt mért nem teszik.

Tooke-ot a z á r a l a k u l á s e b b e n a v o n a t k o z á s b a n nem ér- dekelte. Még k e v é s b b é érdekelte későbbi munkatársát, William Newmarch-ot (1820—1882), aki Tooke munkáját folytatta, és aki társszerzőségben Tooke-kal, ennek hatalmas ártörténeti mun- k á j á t még két kötettel megtoldotta. Tooke csak a XVIII. szá- zad végétől k e z d v e vizsgálja a z áralakulást, és az a rövid váz- rajz is, melyet a gabonakereskedelem történetéről előrebocsájt, csak arra a két s z á z a d r a terjed ki, melyet ő nevezhetett a ma- ga szempontjából akkor utóisónak. M u n k á j a II. kötetének a vé- gén a z o n b a n egy táblázatot közöl, mely a z eton-i kollégium s z á m a d á s k ö n y v e i a l a p j á n 1646-tól k e z d v e tünteti fel a búzaár alakulását. Ez a táblázat különösen b e c s e s a mi szempontunk- ból, bár Tooke m u n k á j á v a l magával k e v é s b b é függ össze.

Még é r d e k e s e b b kérdésünkkel kapcsolatban Rogers esete.

Ő sokkal inkább történész volt, semmint hogy azt a z adattö- meget, mely kutatásai eredményeként k e z é b e került, a mi szem- pontunkból, tehát olyan szempontból is vizsgálja, a m e l y első- sorban, természetesen, a közgazdaságtani elmélet művelőjét ér- dekli, de aztán éppen olyan nagyjelentőségű a g a z d a s á g i po- litika szempontjából is. Arra, hogy éppen ő, aki pedig a z angol levéltárakból kincsetérő ártörténeti a d a t o k a t bányászott ki, még sem vette észre a z igazságot, vagyis hogy nem látta meg a gabo- naár emelkedő irányzatát, v a l ó j á b a n el lehet mondani, hogy a fáktól nem látta meg a z erdőt. De még m á s oka is van az ő tévedésének. Az ő idejében már nem volt szokás Ricardot di- csérni. Rogers a XIX. s z á z a d utolsó évtizedeiben pusztító me- zőgazdasági válság idején írt, és akkor már azt illett tanítani, hogy a tények megcáfolták Ricardot, aki ezeknek a „tényeknek"

a bizonyságaként hibásan hirdette a földjövedelem emelkedő irányzatát.¹ Rogers tévedésére különben majd még egy más vo-

natkozásban is rá kell mutatnunk.

1 Hogy J. E. Thorold Rogers, e z a kiváló g a z d a s á g t ö r t é n é s z , mennyire t é v e s e n ítélte meg a saját adatait, é s hogy m e n n y i r e n e m értette m e g Ricar- do!, a n n a k jó b i z o n y s á g a a T h e E c o n o m i c Interpretation of History című

1888-ban megjelent, k ü l ö n b e n igen jeles m u n k á j á n a k a m e z ő g a z d a s á g i jára-

D'Avenel a d a t t ö m e g e már oly hangosan beszél, hogy en- nek a szerzőnek lehetetlen volt meg nem hallania a s z á m o k figyelmeztetését. É s z r e is vette, h o g y a hosszú időre visszanyúld árstatisztikái adatok a földjövedelem emelkedő irányzatát mu- tatják. De ő ezt c s a k a múltra n é z v e ismeri el. A XIX. szá- zadvégi m e z ő g a z d a s á g i árdepresszió annyira megrémítette a mezőgazdákat, d e a z akkori k ö z g a z d á k a t is, hogy nem mertek már a földjövedelem újra való f e l t á m a d á s á b a n hinni. D'Avenel is áldozatul esett e n n e k a h a t á s n a k . Adatait ő is a mult szá- zad végén, az akkori nagy mezőgazdasági v á l s á g idején gyűjti.

Ez megzavarja a tisztánlátását. 0 például s z é p e n kimutatja, hogy Franciaország egyes részeiben a földjövedelem a XVI.

s z á z a d második felétől kezdve 1890-ig átlag 75 °/0-kal emelke- dett. De aztán azt m o n d j a , hogy e z csak a múltban történhe- tett így, mert az ő idejében a m e z ő g a z d a s á g „már erősen érzi az ú j földek versenyét."1

dékok történetéről s z ó l ó e g é s z fejezete. E b b e n o l v a s h a t ó a következő m o n - dat is : „But that their (t. i. a föld n é p é n e k ) misery w a s to be an ever- i n c r e a s i n g c a u s e of rent, w a s left for the genius of a L o n d o n stock-broker to e n u n c i a t e , for the e c o n o m i s t s and country gentlemen to accept and to be refuted by facts." 181. 1.

1 N e m érdektelen szószerint m e g i s m e r n i azokat a m e g j e g y z é s e k e t , m e - lyeket d'Avenel tárgyunknak szentel. Miután kimulatja, hogy a g a b o n a á r e m e l k e d i k , így folytatja : „Felhozhatnák e l l e n e m , hogy, amikor a földárak- nak é s a f ö l d j ö v e d e l e m n e k az e m e l k e d é s é r ő l s z á m o l o k b e , nem v e s z e m fi- g y e l e m b e azokat a költségeket, amikbe a tulajdonosoknak a föld m ű v e l h e t ő v é tétele, a v i z e s talajok l e c s a p o l á s a , a s z á r a z földek ö n t ö z é s e é s egyáltalán a t r á g y á z á s került, hogy n e m számítom a g a z d a s á g o k h o z v e z e t ő utak é p í t é s é - nek é s a m e z ő g a z d a s á g i ü z e m f o l y t a t á s á h o z s z ü k s é g e s é p ü l e t e k l é t e s í t é s é n e k a költségeit, hogy R i c a r d o é s Mill Stuart elméletér.ek a l a p j á n állok, akik a töldlulajdonost k i v á l t s á g o s lénynek tekintették — a s z ó n a k a b b a n az é r t e l m é - ben, h o g y a földtulajdonos látja a h a s z n á t a civilizáció minden h a l a d á s é - nak, — akik a földtulajdonost a h a l a d o t t a b b társadalmak élősdiféléjének né- zik, aki a z ö s s z e s s é g m u n k á j á n a k , a t á r s a d a l m i b e f e k t e t é s n e k a fő g y ü m ö l - cseit m i n d magának kaparítja meg, m é g p e d i g a nélkül, — mondja t o v á b b Leroy-Beaulieu szavait i d é z v e , — hogy saját s z e m é l y e s t e v é k e n y k e d é s é v e l , s z o r g a l m á v a l , vagy a z z a l a megtarlóztatással, amelyet t a k a r é k o s s á g n a k ne- v e z n e k , e h h e z bármivel is hozzájárulna. Igen, — így folytatja, — nem ha- b o z o m mindezt e l i s m e r n i ; a jelenség n e m tagadható, a z angol k ö z g a z d á k n é z e t e feltéllenül h e l y t á l l ó , d e csak a múltra nézve. A föld birtokosai a né- p e s s é g s z á m á n a k n ö v e k e d é s é b ő l é s m i n d a z o k b ó l a t a l á l m á n y o k b ó l , a m e l y e k ö s s z e v é v e a haladást t e s z i k ki, h o s s z ú s z á z a d o k o n keresztül sokkal több

Földes, aki t a n u l m á n y á b a n k ü l ö n b e n is csak egy s z á z a d - nak, mégpedig éppen a m e z ő g a z d a s á g i árak a l a k u l á s a szem- pontjából oly kevéssé szerencsés XIX-iknek a vizsgálatára vál- lalkozott, bár igen érdekesen közöl s z á z a d o k r a visszanyúló ada- tokat is, e n n e k a hosszú idejű a l a k u l á s n a k szintén n e m tulaj- donít k ü l ö n ö s e b b jelentőséget az említett, századvégi árdepresz- szióval szemben.1

A másik ok, mely azokat, akik e kérdéssel foglalkoznak, visszatartja attól, hogy a g a b o n a á r n a k é v s z á z a d o k o n keresztül emelkedő irányzatot mutató számsoraiban a földjáradék növe- kedő voltának a bizonyítékát lássák, illetve, hogy ezt n e csak észrevegyék, hanem ki is mondják, a bizalmatlanság a z ilyen s z á m a d a t o k k a l szemben. A pénz értéke ugyanis éppen hosszú

h a s z n o t merítettek, mint bármely m á s társadalmi o s z l é l y . Mi is lehetett ter- m é s z e t e s e b b é s k e v é s b b é elkerülhető egy ilyen m o n o p o l h e l y z e t n é l a hajdani E u r ó p á b a n , a régi Franciaországban, ahol egy változatlan n a g y s á g ú terüle- ten kellett a z emberek mind n a g y o b b mértékben s z a p o r o d ó s z á m á n a k táp- lálkozási, r u h á z k o d á s i é s lakhatási lehetőséget találnia ? És s e m m i s e m ter- m é s z e t e s e b b , é s e g y b e n s e m m i s e m k e v é s b b é elszomorító. — leszi h o z z á a szerző, — hogy a földtulajdon m a erősen érzi a z új földek v e r s e n y é t . A ci- v i l i z á c i ó a m a g a fejlődésének e l s ő fokén felszöklelte a föld értékét, m a g a s a b b fokán le fogja azt szállítani, v a g y pedig — m o n d j a a szerző sok k ö n n y e d s é g - gel, de a n n á l k e v e s e b b t u d o m á n y o s e l m é l y e d é s s e l — meg fogja azt a mai értékén rögzíteni." Id. m. II. kötet 368—370 II. A z „új föld", a m e l y r ő l d'Ave- nel itt b e s z é l , a z a tengerentúli nagy terület, a m e l y e t az ő i d e j é b e n v o n l a k először m e z ő g a z d a s á g i m ű v e l é s alá, é s a m e l y n e k a fölös termése okozta a m e z ő g a z d a s á g i termékek árdepressziójál a mult s z á z a d v é g é n . Éppen ezért nem n e h é z e z e k b e n a z ő m e g á l l a p í t á s a i b a n is a XIX. s z á z a d v é g é n mutat- kozott m e z ő g a z d a s á g i v á l s á g hatását észrevenni. D e látható m i n d e z e k b ő l az is, hogy s z e r z ő , sajnos, ílélelnélküli vak híve a klasszikusok tanításainak, m é g a b b a n a k e v é s s é s z e r e n c s é s , a s z o c i a l i z m u s s a l kacérkodó formájukban is, amelyet Mill adott volt nekik. Ezt a hitét a z u t á n csak úgy tudja ö s s z e - egyeztetni a m a g a gazdaságtörténeti a d a t g y ű j t é s é n e k az e r e d m é n y e i v e l , hogy m e s t e r s é g e s e n különbséget konstruál a mult é s jelen életének a g a z d a s á g i törvényei közölt. A nagy adatgyűjtő g a z d a s á g t ö r t é n é s z a z o n b a n v a l ó s z í n ű l e g z a v a r b a jött v o l n a , ha vulaki a következő k é r d é s s e l lép elé : mit gondol, a z ő idejétől k e z d v e immár a z e m b e r i s é g n e k r e n d e l k e z é s é r e álló földterület a n ö v e k e d ő e m b e r i igények a r á n y á b a n majd m i n d i g növekedni fog t u d n i ?

1 F ö l d e s úgy látja, h o g y Ricardo „nagy feltűnést okozott földjáradék- tana" a n a p o l e o n i háborúk, illetve a szárazföldi zárlat idején A n g l i á b a n mu- tatkozott g a b o n a s z ű k é b e n bírja gyökereit. Értsd ; hogy csak e z e k r e a z akkori állapotokra talál, hogy h e l y e s e n csak ezeket a v i s z o n y o k a t m a g y a r á z z a . Id.

m. 8. I.