VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÉS AZ AKADÉMIA

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y I O S Z T Á L Y KÖRÉBŐL

K I A D J A A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A A Z I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

SZERKESZTI

S Z I N N Y E I J Ó Z S E F

OSZTÁLYTITKÁR

XXV. KÖTET. 8. SZÁM.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÉS AZ AKADÉMIA

( S Z É K F O G L A L Ó )

ÍRTA

BRISITS FRIGYES

L. TAG

F E L O L V A S T A 1985. Á P R I L I S 1 - É N .

B U D A P E S T

KIADJA A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A 1937.

ÉS AZ AKADÉMIA

(SZÉKFOGLALÓ)

ÍRTA

BRISITS FRIGYES

L. TAG

FELOLVASTA 1935. Á P R I L I S 1-ÉN.

KIADJA A

BUDAPEST

MAGYAR TUDOMÁNYOS 1937.

AKADÉMIA

Felelős k i a d ó : Voinovich Géza

P a l l a s i r o d a l m i és n y o m d a i r -t., B u d a p e s t , V., H o n v é d - u . 10.

( F e l e l ő s : G y ő r r 4 1 a d á r i g a z g a t ó . )

JüSüMBÍ

m e l y e k a n n y i rajongó l i t e r á t o r i lángolásnak s 1790-től kezdve h a r m i n c ö t országgyűlési év küzdelmeinek v á g y á t a nemzetnek ö n m a g á r ó l a l k o t o t t fogalmához méltóan v a l ó s í t o t t á k meg.

Széchenyi, ha eleinte nem gondolt is világosan a k a d é m i a - a l a p í t á s r a — ez a gondolat csak később, november 8-án a l a k u l k i — intő példájával á t s e g í t e t t e a nyelvművelés gondolatát az a n y a g i kérdések h o l t p o n t j á n s u g y a n a k k o r e l t a l á l t a azt a legkedvezőbb lélektani p i l l a n a t o t is, melyben ez a nemzet leg- j o b b j a i n a k v á g y á b a n élő eszme n y i l v á n o s s á g o t . kapott. Az

1825-i országgyűlésen elveszti százados u r a l m á t a latin nyelv, s f e l t a r t ó z h a t a t l a n u l nyomul be helyébe a nemzeti nyelv i g é n y e és győzelme. A «pondus nationis» a n y e l v l e t t . E m a g y a r tör- t é n e t i szükségességből k i n ő t t igényhez hozzá kell még v e n n ü n k a X V I I . és X V I I I . század t u d o m á n y - k u l t u s z a intézményeinek, az a k a d é m i á k n a k és velük a t u d o m á n y n a k a felvilágosultság m ó d j á n értelmezett államéleti jelentőségét, melynek n y o m a i ez i d ő t á j t a mi közgondolkozásunkban is elevenen voltak észlelhe- tők. E z e k e t számbavéve m e g é r t h e t j ü k , mért k a p o t t Széchenyinek

«a nemzeti szellem és n y e l v f e l v i r á g z á s á r a » i r á n y u l ó alapít- v á n y a szükségképen akadémiai formát.

Széchenyi példája vonzóan hatott, s í g y az A k a d é m i a a n y a g i alapvetése b i z t o s í t o t t n a k látszott. Az alsó és felső táblák g y o r s a n elkészülnek az előleges k i r á l y i j ó v á h a g y á s s a l engedé- l y e z e t t «rendszabások és t ö r v é n y e k » kidolgozásával. A végső k i r á l y i j ó v á h a g y á s azonban csak 1830. november 6-án érkezik meg, s az Akadémia i g a z g a t ó s á g a november 17-én k e z d h e t t e meg működését Pozsonyban, a főrendek termében.1

Az Akadémia életbelépésének e kezdetén egy kissé m e g kell állnunk, hogy m e g f e j t s ü n k e g y - k é t olyan kérdést, m e l y - nek következménye m é l y e n b e l e n y ú l t a n n a k későbbi sorsába.

1 Az Akadémia történetére vonatkozó alapvető munkák : Döbrentei Gábor A Magyar Tudós Társaság történetei. A M. T. T. Évkönyvei. I. 3—58. — Szász Károly: Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. Budapest.

1880.107 117. — Hajnóczi R.József: A M.Tud. Akadémia Törvénytárunkban.

Akadémiai Értesítő. 1913. 62 -77. Viszota Gyula: Mi indította Széchenyit az Akadémia megalapítására? 1925. 37—45. — U. a . : Gróf Széchenyi

István naplói. III. k. 1932. I.X—LXXV. 1. — L. még Toldy Ferenc, Viszota Gyula, Rártfai Szabó Bászló később idézendő értekezéseit.

279 1*

76

Az első i l y e n természetű kérdés, melyet i t t épen csak é r i n t e n i k í v á n u n k , az Akadémia és a v á r m e g y é k viszonya. A z a t é n y , h o g y az A k a d é m i a országgyűlésen született meg, legjob- ban b i z t o s í t h a t t a életbenmaradását, de viszont épen ezáltal j u t v a l a m i bele az A k a d é m i a m u n k a f e l a d a t á b a a v á r m e g y é k addigi szerepéből, amelyben aztán m u n k a k ö r ü k találkozik is : a n y e l v n e k mint nemzeti közértéknek szolgálata és g o n d j a . Az A k a d é m i a egy ideig valóban kapcsolatba is kerül a megyék- k e l : j e l e n t é s t küld n e k i k működéséről és a n y a g i helyzetéről.

E z a viszony azonban csakhamar szétlazul, majd megszűnik.

Nem á l l h a t o t t meg e g y m á s m e l l e t t a szellem nemességét és a nemzetiségi gondolatot a t ö r t é n e t i osztályok h a g y o m á n y a n é l k ü l összefoglaló A k a d é m i a meg a nemzeti eszmét o s z t á l y t u d a t o n ápoló és építő nemesi vármegye. A z A k a d é m i á t lelkesen meg- a l a p í t ó nemesi országgyűlés maga sem gondolt arra, h o g y t u l a j d o n k é p e n ezzel a t é n y é v e l m o n d o t t le a maga kiváltságos helyzetéről, s az A k a d é m i a g o n d o l a t á b a n fejezte ki először az egész Magyarországot. Viszont az Akadémia örök és t a l á n leg- n a g y o b b dicsősége az marad, h o g y m i n d j á r t megindulásakor r á t a l á l t egyetemes működésének összefoglaló céljára s tudomá- nyos m u n k á s s á g á n a k szellemi szabadságában először olvasztotta össze és fejezte ki az egész nemzetet. T a l á l k o z u n k u g y a n később, még 1834-ben is o l y a n törekvésekkel, melyek a m e g y é k n e k b e f o l y á s t k í v á n n a k biztosítani az A k a d é m i á b a n azáltal, h o g y csak az lehessen t a g , a k i t a v á r m e g y é k többsége választ, h o g y í g y a m a g y a r nemesség résztvehessen az Akadémia ellenőrzésé- ben t¹ ez azonban elszigetelt kísérlet m a r a d t , türelmetlen vissza- h a t á s az Akadémia első éveinek b i z o n y t a l a n helyzetére, lassú és nehézkes elindulására és n y i l v á n o s s á g r a j u t o t t belső viszály- kodásaira. A m e g y é k m e g h a j o l t a k az A k a d é m i a szellemi fen- sőbbsége és i r á n y a előtt, n y e l v i t é r e n legfelsőbb t e k i n t é l y n e k t a r t o t t á k , jobban és többet bíztak benne, m i n t a közvélemény b á r m e l y más rétege.²

F o n t o s kérdés az is, hogy mit j e l e n t e t t az A k a d é m i a mint a t u d o m á n y intézménye Vájjon nem m a r a d t - e el a n y e l v m ű v e -

1 G. D. J . : Gróf Dessewffy Józsefnek a' Honi-nyelv ügye mellett Szabóles vármegyében szóval tartott 's ország-gyűlési követjeihez felküldött javaslat- j á n a k kivonatja. Felső Magyarországi Minerva. 1834. IV. 727—728. 1.

8 Egy-két adat. 1832-ben Esztergom vm. azzal a kéréssel fordul az Akadémiához, «hogy a nyelvnek a más a j k ú honfiakkal megszerettetése végett, készíttetne népdalokat.» Kis ülési jegyzőkönyv. 1832. 2. — 1832 ben Komárom v m . kéri a Társaságot «pótlaná ki a mesterségbeli műszavak fogyatkozásait s készíttetne és bocsátana ki a nyelv nagyobb megkedvelte- tésére alkalmatos népdalokat.» Kis-ülési jegyzőkönyv. 1832. 400. — 1833-ban Fejér vármegye azzal fordul az Akadémiához, «hogy a módnélküli nyelv- újításokat gátolja», és ne csak mulattató (játékszíni), hanem tudományos m u n k á k a t is adjon ki. Nagygyíilési jegyzőkönyv. 1833. 131. — Az 1839. febr. 4.

.280

lés p r o g r a m m j á v a l ? A f r a n c i a és a német A k a d é m i á k már t ú l v o l t a k azon, hogy nyelvi szolgálatot végezzenek. Tudomány- t ö r t é n e t i szempontból t e h á t az Akadémia t a g a d h a t a t l a n u l késői f e l a d a t t a l j ö t t , de viszont számolnia k e l l e t t szellemi életünk tör- t é n e t i helyzetével. Az, hogv célkitűzésében i n g a d o z i k : nyelv- művelés és t u d o m á n y k u l t u s z közt keresi végleges helyét, épen o l y a n b i z o n y t a l a n n á teszi a t u d o m á n y korszeréi ideáljához való v i s z o n y á t , mint az a helyzete, hogy a t u d o m á n y o s gondolkozás f e l v i l á g o s u l t szabadságának i g é n y é v e l állott e g y rendi ország és e g y abszolutisztikus államforma végletei között. A m a g y a r A k a d é m i a azonban épen ebben a sajátságos, ütközésekkel teli helyzetében a l a k í t j a ki a maga t u d o m á n y - f o g a l m á t : a nemzeti t u d o m á n y eszméjét, melyet a m a g y a r nemzetiség fejlesztésébe á l l í t be. A humánum t u d o m á n y i h l e t e ott rejtőzik az Akadémia kezdetének csirájában. Ez azonban c s a k h a m a r eltűnik s mint- e g y félszázadra átengedi helyét a nemzeti elvű tudományos- ságnak. E n n e k a belső fejlődésnek i r á n y á t n y ú j t j a V ö r ö s m a r t y a k a d é m i a i pályaképe. A m i k o r megjelenik az Akadémiában, a klasszikus humanizmus képviselőjét l á t j á k benne, és végül is e g y nemzeti humánum m i n t á j á t és eszményét dolgozta ki magában.

További k é r d é s ü n k : miért k é s e t t oly soká a k i r á l y i meg- erősítés az Akadémia szervezetére 9¹ E kérdés már v i z s g á l a t t á r g y a volt,^a mindazonáltal még nem oszlott el minden homály e különös tényről.

A kérdés megoldását pusztán állampolitikai szempontból lehet megadni. A X V I I I . század abszolutisztikus monarchiája, k i v á l t úgy, amint azt Bécs Mária Terézia korában képviselte, nem a k a r t t ű r n i maga mellett az egyetemektől v a g y akadémiák- tól felnevelt és intézményesen t á p l á l t olyan tudományos gon- dolkozást, mely a fennálló államforma politikai létét a k á r közvetlenül, akár közvetve a nemzetiség v a g y a haladás esz- méjével t á m a d h a t t a . K i t ű n ő példa erre Mária Terézia válasza e g y névtelen szerzőnek a hozzá beadott s a pétervári akadémia

ülésen Teleki József felolvasta Bars megyének a nádorhoz küldött felírását

«az académia által létrehozandó, a köznevelés czéljához és a köznép értel- méhez alkalmazott magyar könyvek kiadása iránt.» Kis-ülési jegyzökönyv.

1839. 17. — 1842-ben Nógrád vármegye kéri az Akadémiát «miszerint a társaság az összes nevelés rendszerének kidolgozását vállalná magára».

Kis-ülési jegyzökönyv. 1842. 80. — U. ebben az évben Székesfehérvár ír fel az Akadémiához, s kér töle «magyar parancsszavakat» az ottani «polgár- katonaság» részére. Ha ilyeneket összefoglaló munka nem volna, «annak készítésére jutalmat, mellyhez a nevezett város is egész készséggel j á r u l n a , kitűzni ne sajnáljon.» Kis-ülési jegyzökönyv. 1842. 198.

1 «Külön kutatás tárgyául kívánkozik az a kérdés, hogy mily nehéz- ségek és befolyások késleltették Akadémiának létrejöttét». — Berzeviczy Albert:

A százéves Akadémia. Budapesti Szemle. 217. k. (1930.) 459. 1.

s Bártfai Szabó László: Adatok a Maqyar Judomám/os Akadémia és a XIX. század első felének töiiénetéhez. I. füzet. 1926. 19—21. I.

.281

76

m i n t á j á r a t e r v e z e t t Academia A u g u s t a felállításának j a v a s l a - t á r a 1770-ben: «Magyarországban, különösen a k a t b o l i k u s o k k ö z t , alig van a n n y i tudós, hogy belőlük ily tudós t á r s a s á g corpusa k i t e l j é k ; a z t pedig n a g y o b b részben a k a t h o l i k u s hon- f i a k b ó l állítani össze annál a g g a s z t ó b b , m i n t h o g y ezek több- n y i r e német, angol, sőt hollandi a k a t h o l i k u s egyetemeken sze- r e z t é k t u d o m á n y u k a t , ahol n a g y o n i s olyan elvek divatoznak, m e l y e k a fájdalom n a g y mértékben t e r j e d ő gondolkodási sza- b a d s á g g a l v a g y legalább a vallás dolgában való közönösséggel azonosak s i g y e g y monarchiai á l l a m elveivel sem mindig összeegyeztethetők.»1

A közbejött f r a n c i a f o r r a d a l o m n a k a tudomány köntösében meginduló bölcseleti és politikai gondolatai még óvatosabbá és érzékenyebbé t e t t é k a k o r m á n y h a t a l m a t az állampolitikai szem- p o n t o k elvi sérthetetlensége i r á n y á b a n . A húszas években a bécsi k o r m á n y szellemét I z d e n c z y é s B a l d a c c i , majd ezek örököseinek

- W a l l i s és K o l l o w r a t — f e l f o g á s a i r á n y í t j a , mely rebellis mozgalmat, mégpedig ennek «eddig ismeretlen, r e n d k í v ü l veszé- l y e s v á l f a j á t » l á t j á k a nemzeti s n y e l v i mozgalomban is.2 E z a szellem állotta ú t j á t A r a n k a G y ö r g y E r d é l y i Nyelvmívelő T á r s a s á g á n a k ,⁸ melyet az utolsó p i l l a n a t b a n t i l t o t t be a kor- m á n y ; elhatározására n a g y befolyással volt a szászok f é l e l m e is, h o g y a T á r s a s á g f e l á l l í t á s á v a l E r d é l y b e n a m a g y a r n y e l v felsőségbe j u t n a a német nyelv fölött.

A kormány félelme a tudósok szabadelvű, forradalmi gon- dolkozásától v a l a h o g y benne élt a köztudatban is. Jellemző a d a t erre Cserey F a r k a s levele Döbrentei Gáborhoz, a k i az E r d é l y i Nyelvmívelő T á r s a s á g m e g a l a p í t á s á n a k e g y i k leglel- kesebb harcosa és p á r t f o g ó j a v o l t :

«Hogy társaságtokbul a mostani környül álások közt valami lehessen, nem hiszem. Az uralkodók nagy figyelemre vették a Tudósoknak — fattyú Tudományos téveljgéseiket — és méltán is, elég vér foljt már — a Békeség- nek esendességibe lehetet volna nyomos és szembe se tünö progressusát m u n k á l n i a Lélek ereje tökélletes kifejlődésinek — melj ha egyszer m e g v a n

— és h a szinte nem közönségesen is — de nagy számú mennyiségbe, akkor

1 Toldy Ferenc: Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt.

Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. II. 89—10-L 1.

2 Szckfíi Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez.

Budapest, 1926. 67—70. 1.

3 Jakab Elek: Aranka György és az Erdélyi Nyelvmívelő és kézirat- kiadó Társaság. Figyelő, 1884. 264—265. 1. — L. erre vonatkozólag még Teleki Pál gróf levelét Döbrenteihez, Kolozsvár, 1820. ápr. 15.: « Én magam is itten a napokban adtam bé a K. Guberniumba edgy memorialist, melyben a Guberniumot arra kértem, hogy a Felséges Udvarnál sürgetni s kérni méltóztasson a társaság tárgyában a választ: ezt a napokba fogják referálni, s jó néven vették ezt a sürgetést többen némely nem szász tanáts urak.»

Magy. Tud. Akad. kézirattára. M. írod. Lev. — Rubinyi Mózes: Az erdélyi magyar nyelvművelő társaság története. Magyar Nyelv. 1911. 208—210. 1.

.282

önként megy a dolog — és minden szegletbe egy egy diadalmi tropheusa áll fel a Lélek méltóságának. •— Dieses wird aber durch gelehrte Schwärmerey nie erzielt. Gyur(?)ki nézés az — mikor Revolutiok tanitói székektül veszik eredeteket — a Nemzetek- és Népek sorsának el határozása nincs Cathedrakra bizva — abból csupán Lelkeket kell készíteni azon nagy s o r s r a — m e l j a Nem- zeti léteit fent tarthatja, eszközölheti, sőt gyarapíthatja . . . Amidőn tehát a mi Uralkodásunk nyomos intézeteket tészen — azon rosszaknak el távoztatá- sokra — a mik az irás és nyomtatásbul származhatnak — akkor é p p e n n e m lehet néki rossz néven venni, h a csak addig is — még a felbuzdulás hüle- pedik. — Tudományos Szövecségnek fel álását meg nem engedi. Ezen néző pontrul gondolom én — hogy Tudományos Társaságtok még egy ideig fel nem fog állani.»1

Idegenkedett az A k a d é m i á t ó l a k a t o l i k u s főpapság is.

Annak, h o g y az A k a d é m i a felállításakor a n y a g i l a g a r á n y l a g kevesen siettek t á m o g a t á s á r a , oka nem az volt, h o g y a főpap- ság az Akadémiától m i n t a m a g y a r nemzetiség intézményes támaszától elvileg távol m a r a d t volna.² Hiszen az E r d é l y i N y e l v - mívelő T á r s a s á g m e g a l a p í t l i a t á s á n a k legnagyobb bizalmát épen abból m e r í t i , hogy az ország hercegprimása á l l á s á n a k és b e f o l y á - sának egész s ú l y á v a l m e l l e t t e áll.3 A főpapság t á v o l m a r a d á s á t az m a g y a r á z z a , hogy f é l t egyrészt az A k a d é m i a t u d o m á n y á n a k felvilágosult szellemétől, másrészt attól, hogy a k a t o l i k u s elem h á t t é r b e szorul a p r o t e s t á n s mellett, a m i n t az m á r az alapsza- bályok szerkesztésekor 1828-ban is kitűnt.⁴

Ezek u t á n érthető, h o g y a k i r á l y bizalmatlan, s a m e d d i g csak t u d j a , húzza az A k a d é m i a tervezetének megerősítését.

Amikor Teleki József elnöklete a l a t t összegyűlt írók, tudósok

1 Cserey Farkas levele Döbrentei Gáborhoz. Krasznán, 20-ik Decz. 1819- U. o. — L. még Döbrentei levelét Farkas Sándorhoz: «Minap egy Manifes- tumát olvasám ilt a Német Császárnak, mellyet a Német fejedelmekhez és fejedelmecskékhez bocsátott a nápolyi rebellió ellen, s annak egy periódusa elvette tőlem a reményt, hogy megerősitetnék.» Kassán, 1820. okt. 14. U. o._ — Rubinyi Mózes: Döbrentei Gábornak egy akadémiai tervezete. Akad. Ért.

1911. 119—22. 1. — Perényi József: Aranka György Erdélyi Nyelvmivelö Társasága. Irodalomtörténet. 1916. 313—376. 1. U. az: Aranka György Magyar Nyelvmivelö Társasága. IK. 1918. 28—29. 1.

2 A magyar katolikus főpapok közül az Akadémia megindulása után, 1831—32-ben Kopácsy József veszprémi, Szepessy Ignác pécsi püspökök s Villax Ferdinánd zirci apát támogatják anyagilag az Akadémiát. Amikor Kopácsy Józsefet s Horváth János székesfehérvári püspököt az Akadémia igazgató tanácsába választja, Kopácsy az előtte «igen becses megtiszteltetésért háladó köszönetét» fejezi ki Döbrenteihez irt levelében (Veszprém, 1832. szept.

9.), Horváth János pedig a Társaságnak iránta való «vonzó szeretetét és tiszteletét forró köszönettel veszi». (Székesfehérvár, 1832. dec. 8.) A M.

Tud. Akad. kézirattára. M. írod. Level.

8 Döbrentei levele Farkas Sándorhoz. MNémeti, 1820. ápr. 6. A M. Tud.

Akad. kézirattára. M. írod. Levelezés.

4 «A Magyar Akadémia vagy Tudós Társaság fel állásáról hozott alapos végzéseitekkel sok ellenséget tsináltatok leg inkább a Papok kiküszöbölésével»

— írja Sárközy József 1828-ban Kazinczynak. Kaz. Lev. XX. 530. 1.

.283

•

és az alapítók elkészülnek az a l a p s z a b á l y o k k a l s ezeket 1828.

a u g . 18-án a k a n c e l l á r i a ú t j á n a k i r á l y elé terjesztik, a k i r á l y 1829. j ú n 27-én az a l a p s z a b á l y o k a t S e d l n i t z k y József gróf rendőrminiszterhez k ü l d i á t t a n u l m á n y o z á s végett. S e d l n i t z k y csak 1830. j u n . 4-én terjeszti fel v é l e m é n y é t , m i u t á n előbb pesti bizalmas e m b e r é n e k : Steinbacb F e r e n c ü g y v é d n e k küldte el az alapszabályokat, hogy részint ellenőrizze a m a g y a r szöveg- nek l a t i n r a f o r d í t á s á t , részint pedig a részletekre t e g y e meg észrevételeit. S t e i n b a c b 1829. október 12-én felel S e d l n i t z k y kérdéseire.¹ Közben a kancelláriában is v i t a folyik az alap- szabályok egyes pontjairól. Végre is a kancellária 1830. j ú l i u s 5-én két feltételhez köti az alapszabályokhoz való hozzájáru- l á s á t : az egyik, ha a I I . §, mely a politikai természetű kér- dések kizárását t a r t a l m a z z a , új f o g a l m a z á s t kap, mégpedig ú g y , hogy pontosan kifejezésre jusson benne az ország polgári á l l a p o t j á t és polgári a l k o t m á n y á t érintő minden ü g y ; a másik, ha világosan benne lesz az alapszabályokban az is, hogy az elnök megválasztását a királyhoz kell megerősítésre felter- jeszteni.2

A k i r á l y még ezzel sem elégedett meg. Amikor R e v i c z k y Á d á m kancellár 1830. nov. 26-án j e l e n t i , hogy az A k a d é m i a elnökévé Teleki Józsefet, másodelnökévé pedig Széchenyi I s t v á n t v á l a s z t o t t á k meg, a király 1831. j a n u á r 26-án a kancel- lártól azonnal választ kér a r r a vonatkozólag, h o g y a válasz- táshoz nincs-e megjegyezni valója. R e v i c z k y még aznap felelt s mindkét elnökről minden tekintetben m e g n y u g t a t ó jelentést, e g y b e n jellemzést is adott.3 Csak ezek u t á n erősítette meg a

1 Viszota Gy.: Adatok a Magyar Tudományos Akadémia és a X I X . század első felének törtévetéhez. 1. füzet. 1926. 70—72. 1.

2 Bártfai Szabó László id. m. 22. I.

3 A jelentés teljes szövege a kővetkező: Euer Majestät! Mit dem angeschlossenen "/. allerhöchsten Kabinetschreiben vom heutigen Tage geruhen Euer Majestät mir zu befehlen, mich sogleich zu äussern, ob ich gegen die Wahl des Gr. Joseph Teleky zum Präsidenten und des Gr. Stephan Szécheny zum zweyten Präsidenten der ung. Gelehrten Gesellschaft nichts zu erinnern finde. Der Wahl des Gr. Teleky, als eines reifen, massigen, bescheidenen und Euer Majestät treu antüglichen, ausgezeichneten Mannes muss ich in jeder Hinsicht vollen Beyfall zollen. Aber auch die Wahl des Gr. Stephan Széchény lässt sich um so weniger beanständen, als er in seinem bekannten Werke über den Kredit offenkundige Beweise seiner Fähigkeiten, und seines reinen, von den unlauteren Streben nach der Aura popularis unabhängigen Eifers gegeben hat. Während des Landtages habe ich denselben der schärfsten Aufsicht unterzogen. In dem Thun und Lassen seines Privatlebens habe ich nicht das mindeste Bedenkliche entdeckt. In den öffentlichen Verhandlungen aber gehörte er durchaus unter den eifrigsten und thätigsten Anfängern und Vorfechtern der Regierung.

Ich nehme mir demnach in tiefster Ehrfurcht die Freiheit auf die Allergnädigste liestältigung dieser Wahl mit voller Beruhigung angetragen.

Wien, am 26. Jän. 831. ^{1 3 9} Graf Adam Reviczky.

Országos Levéltár. Kancell. ein. -p— 1831.

284

k i r á l y a választást, 1831. j a n u á r 28-án. Ez a végleges jóvá- h a g y á s sem t ö r t é n t volna meg, ha R e v i c z k y Á d á m gróf m a g y a r főkancellár már korábban e g y terjedelmes feliratával nem be- folyásolja a királyt, h o g y j á r u l j o n hozzá az Akadémia meg- indításához.

Reviczky Ádám levelét, mely az Akadémia t ö r t é n e t é n e k e g y i k legfontosabb útjelzője, egész terjedelmében k ö z ö l j ü k :

Euer M a j e s t ä t !

Unter den Gegenständen, welche in Ungarn häufig besprochen werden, gehöret ganz vorzüglich die noch immer nicht erfolgte allerchöshste Rati- fication der Statuten der Kraft des hier angeschlossenen "/• XI. Gesetzartikels des letzten Landlages bestehenden Ungarischen Gelehrten Gesellschaft. Sie hat bereits nach dem Wortlaute dieses Gesetztes durch ihren Protector den Erzherzog Palatin ihren Organisationsplan nebst Statuten vorgelegt, und somit alles erfüllt, was ihr nach diesem Gesetze oblag. Auch wurden diese Statuten Euerer Majestät von Seite der Hofkanzlei mit allerunterthänigstem Vortrage von 18. Oct. 1828. J. - j ^ ' d e r im Gesetze vorgeschriebenen Aller- höchsten Ratification unterzogen. Nun fällt also die verzögerte Consistenz dieser Gesellschaft ganz auf die Staatsverwaltung. Es ist Euerer Majestät be- kannt, mit welchem Eifer u n d Beharrlichkeit von den Ständen das abge- schlossene Gesetz verlangt wurde. Ich darf Eurer Majestät nicht verbergen, wie gehässig und widrig von einigen in dem angeschlossenen "/. XII. Gesetz- artikel aufgezählten Stiftern dieser Gesellschaft, noch mehr aber von ihren Anhängern und manchen bösgesinnten die verzögerte Vollziehung des XI.

Artikels vorgespiegelt wird. So prangen so m a n c h e als grossmüthige Patrio- ten, ohne die Gasten ihrer Offerten zu tragen und schreien über die miss- trauische Zögerung der Regierung, um ja nicht in den Verdacht zu fallen, als wäre es ihnen vielleicht gar verwünscht, ihr übereiltes Versprechen nicht zu halten. Die Gutgesinnten aber bedauern es, dass auf dieser Art so manche oder böse Menschen auf Unkösten der Regierung an Bedeutenheit und Popularität gewinnen, die sonst in ihrer leeren Blosse so stehen würden.

Euer Majestät haben zwar vor längerer Zeit des Umstandes zu erwähnen geruhet, dass in dem Plane dieser Gesellschaft von einem königl.

Kommissär nichts erwähnt wird. Allein da es in dem Gesetze ausdrücklich bestimmt wird, dass der Plan der Gesellschaft in Gemässheit der in den Operata der Regnicoler Deputation enthaltenen und von den Offerenten er- klärten Grundsätze ausgearbeitet werde, da ferner in diesen eines königl.

Kommissärs nicht erwähnt wird, das Gesetz vielmehr das Protectorat dem Erzherzog Palatin zuweiset, so könnte auch in dem nun vorgelegten Plane und Statuten kein königl. Kommissär mehr in Antrag gebracht w e r d e n ; und wenn von Seite der Staatsverwaltung darauf bestanden werden wollte, so würde nicht nur der Persönlichkeit Seiner kaiserlichen Hoheit nahe getretten, sondern den Offerenten auch noch ein Deckmantel geliefert werden, unter schwülstigen Erklärungen sich zurückzuziehen und die Staatsverwal- tung mit dem Vorwurfe zu beladen, dass sie ein erst neuerlich zu Stand gekommenes Gesetz, das allgemeine Beruhigung verbreitete, vereitelt habe.

.285

76

Sollte einst das Protectorat S. Kaiserlichen Hoheit aufhören, dann wird wohl der schickliste Augenblick eintreten, u m einen königlichen Kommissär zu ernennen ; übrigens gewähret die statutenmässige Vorschrift, dass keine religiösen und keine politischen Gegenstände verhandelt werden dürfen ; dass alles, was von der Gesellschaft herausgegeben wird, der Censur unterliegt;

dass alle Verhandlungen und Protocolle der königlichen Inspection vorgelegt werden, eine hinreichende Bürgerschaft, dass bey dieser Gesellschaft nichts Bedenkliches gebrütet werden wird, noch kann.

Ich nehme mir demnach in tiefster E h r f u r c h t die Freyheit den diesfäl- ligen Vortrag der ungarischen Hofkanzley vom 18. Oct. 1828. mit der aller- unterthänigsten Bitte, um dessen allergnädigste Resolwierung auch auf der Rücksicht in Erinnerung zu bringen, weil es besonders zweckdienlich ist n u n m e h r bey herannahendem Landtage die allerhöchste Entschliessung über dieses Sehoosskind der öffentlichen Meinung zu erlassen, indem sie, j e später sie erscheint, in der Folge nur der Scheu vor Reclamationen beym Lan- tage zugeschrieben werden wird, wodurch die allergnädigste Landesväter- liche Absicht Eurer Majestät auf die Stimmung günstig einzuwirken ver- fehlet werden würde. Wien, am 21. j ä n . 830. Graf Adam Reviczky.»1

Az i g a z g a t ó s á g ülései 1830. november 17-én megkezdődtek.

Először f e l o l v a s t á k a k i r á l y i válasszal j ó v á h a g y o t t rendszabá- sokat, a 25 i g a z g a t ó nevét s m e g v á l a s z t o t t á k elölülőnek Teleki Józsefet, másodelőlülőnek pedig Széchenyi I s t v á n t . J e g y z ő

— a n é g y alapító k í v á n s á g á r a — Döbrentei Gábor lett. E z u t á n az i g a z g a t ó s á g hozzáfogott az a l a p r a j z b a n megszabott 42 ren- des t a g kinevezéséhez. Mivel azonban nem t u d t á k betölteni a h a t osztály minden helyét, sem a helybeliekét, sem a vidéki- ekét, csak 23 rendes t a g o t nevezett k i az i g a z g a t ó s á g .

A k i n e v e z e t t t a g o k sorrendje a n y e l v t u d o m á n y i osztály- ban a következő v o l t : H e l y b e l i e k : 1. K i s f a l u d y Károly. 2. Vö- r ö s m a r t y M i h á l y . 3. Schedel F e r e n c . V i d é k i e k : Í . K i s f a l u d y Sándor. 2. Kölcsey Ferenc. 3. H o r v á t Endre. 4. Guzmics Izidor.

A második igazgatósági ülés u g y a n c s a k Pozsonyban decem- ber 12-én volt. Mivel közben K i s f a l u d y K á r o l y november 21-én meghalt, helyébe V ö r ö s m a r t y Mihály lépett, k i n e k helyét Schedel F e r e n c t ö l t ö t t e be. A h a r m a d i k hely üresen m a r a d t . Az igazgató- ság 1831-ben már Pesten f o l y t a t j a üléseit f e b r u á r 1-én, 2-án és 13-án. Ez utóbbin Cziráky József az elnöki t i s z t e t már Teleki J ó z s e f n e k a d t a át, aki f e b r u á r 14-ére összehívta az Akadémia összes t a g j a i t . E napon t a r t o t t a meg az A k a d é m i a első «köz- ülését» P e s t v á r m e g y e termében.2

*

Az A k a d é m i a t e h á t megkezdhette működését. A k o r m á n y azonban az A k a d é m i á v a l szemben m i n d v é g i g b i z a l m a t l a n

1043.

1 Országos Levéltár. Kancell. El. —p— 1830.

2 Döbrentei G. id. m. 59—64. 1.

.286

maradt. Nemcsak a nemzeti t u d a t t á p l á l ó j á t l á t t a benne, hanem a politikai liberalizmus és demokrácia eszmei képviselőjét is. A k o r m á n y n a k ez a n y u g t a l a n s á g a még fokozódott a negyvenes évektől kezdve, amikor a politika m i n d i n k á b b tüzesedni kezdő a r é n á j á n jórészt az A k a d é m i a t a g j a i viszik az i r á n y í t ó szerepet. K i v á l t Toldy, B a j z a és Vörösmarty személye, működése, szereplése, f ő k é n t pedig szerkesztői elvei ellen t á m a s z t a k o r m á n y állandóan kifogást. Már 1835-ben a h e l y t a r t ó t a n á c s ezt az u t a s í t á s t k a p j a : V ö r ö s m a r t y u s vigili oculo tenendus.¹ Mérey Sándor h e l y t a r t ó t a n á c s o s siet j e l e n t e n i : «In P e s t , wo V ö r ö s m a r t y u n t e r den t h ä t i g e n Mitgliedern der Gelehrten Gesellschaft hauset, verdoppelte ich u n t e r einem die erforder- liche A u f m e r k s a m k e i t . »² S e d l n i t z k y J ó z s e f n e k kémei p e d i g j e l e n t i k , hogy az A k a d é m i a n a g y o b b része, k i v á l t a tiszteleti tagok, a francia propagandával állnak összeköttetésben. Az A k a - démiának vannak u g y a n kormányhoz húzó t a g j a i is, ezeket azon- ban csak azért v á l a s z t j á k meg, hogy t a k a r j á k a többiek á r t a l - mas törekvéseit.8 Ugyanezek a besúgók az A k a d é m i á t club-nak minősítik, amelyben F á y , V ö r ö s m a r t y , Toldy, B a j z a és más

«exaltált fejek» veszedelmes elveiket hirdetik épen ú g y , m i n t f o l y ó i r a t u k b a n , az A t h e n a e u m b a n .⁴ E jelentések politikai érzület szempontjából rendkívül szomorúnak mondják az A k a d é m i á t ; megállapítják, hogy v a n n a k t a g j a i között liberálisok: Széchenyi, Andrássy^ Wesselényi, Schedel, Vörösmarty, Bajza, Szemere, Czuczor, Péczely, Kossovics, Vásárhelyi, Szalay, Stettner, Szász K á r o l y , Zsoldos, Bugát, B a l á s h á z y , F á b i á n , Luczenbacher, Hel- meczy, Guzmics; mérsékeltek — a liberálisok ortodoxoknak nevezik ő k e t : Teleki, Balogh, Döbrentei, K á l l a y , Szilasy, Sche- dius, Kiss, Czeh, Biszternitz, Szlokay, Gebhardt, H o r v á t ; i n g a - dozók : Győry, Vállas, Szlemenits, N a g y . A többi t a g nem számít, m e r t nem j á r n a k el az ülésekre. A kolomposok: Schedel, Vörös- m a r t y , Stettner, Bajza, F á y . Nélkülök nem t ö r t é n i k semmi. í g y lesznek pl. az ő h a l l g a t a g beleegyezésükkel, pusztán az elnök a j á n l a t á r a rögtön t a g o k : Vásárhelyi, Szalay, Kossovics és Zsoldos.

P e d i g ez szabályellenes, mert a jelöltek nevét a választás előtt 8 n a p i g az ülésteremben ki kell függeszteni. A demokratikus törekvések főképviselői: Schedel, B a j z a , Vörösmarty b í r j á k Teleki és Széchenyi bizalmát, ezért mindent kivisznek. I r á n y u k lassan többséghez jut, mert a k i k ellenük tudnának á l l a n i : C z i r á k y gróf, M e d n y á n s z k y báró, V a y Á b r a h á m gróf, M a j l á t h G y ö r g y , B a r t a l G y ö r g y , D e s s e w f f y Aurél, V á g h y , Czeh, G y ő r y , Beszédes és Csató r i t k á n v a g y sohasem mennek el a n a g y -

375

1 Orsz. Levéltár. Kancell. ein. - p - 1835.

8 U. o.

8 Orsz. Levéltár. Informations Protokoll. Sitzung von 8. März 1839.

* Orsz. Levéltár. Inform. Protoc. Sitzung v. 9. Jun. 1840.

.287

gyűlésekre.¹ A n n á l n a g y o b b feltűnést k e l t t e h á t , amikor ezek után, sőt ezek ellenére T o l d y t , a h í r h e d t ellenzékit 1841-ben a h e l y t a r t ó t a n á c s a cenzúra-bizottságba első helyen jelöli.

A t i t k o s jelentések e jelölést olybá veszik, m i n t h a az a n a r c h i a kapott volna ezzel n y i t o t t kaput.²

A t i t k o s rendőrség mindezekért T e l e k i Józsefet okolja, aki e g y é b k é n t is személyes összeköttetéseivel megbénítja a cenzúra m u n k á s s á g á t az A k a d é m i á v a l szemben. Különben is ravasz jellemű embernek t a r t j a : minden lehetséges, de soha sem feltűnő módon t á m o g a t j a az A k a d é m i á t s s z í t j a a hangadók túlzásait.⁸

K i f o g á s alá esik az Akadémia t u d o m á n y o s működése is.

1845-ben a titkos rendőrség s t a t i s z t i k á t á l l í t t a t össze az 1844-ben megjelent m a g y a r munkákról. E z összeállítás szerint 400 m u n k a j e l e n t m e g a vallás, nevelés, filozofia, p o l i t i k a és szépirodalom

körében, legnagyobb részt fordításban. Ezzel kapcsolatban h a n g - zik el az A k a d é m i á v a l szemben a vád, h o g y a tudományok művelését kevésbbé mozdítja elő, «und vielmehr als ein Pension- I n s t i t u t f ü r mittelmässige protest. S c h r i f t s t e l l e r zu beobach- ten! sei.»⁴

V a n azonban e t i t k o s jelentésekben néha irodalmi szem- pont is, s ez a r r a enged k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a titkos rendőrség t á j é k o z t a t ó j á n a k az A k a d é m i a v i s z o n y a i t kitűnően k e l l e t t ismernie. 1835-ben p. o. e g y jelentés pontos t á j é k o z t a t á s t n y ú j t az A k a d é m i a p á r t j a i n a k helyzetéről. A konzervatívok feje Döbrentei. Ezek sokan v a n n a k , de nincs t e k i n t é l y ü k . A refor- máló p á r t h o z t a r t o z n a k : Széchenyi, V ö r ö s m a r t y , Bajza, F á y , Helmeczy, B u g á t . E z e k kevesebben v a n n a k , de n a g y tekinté- l y ü k v a n , mert tehetségesebbek. E pártok u g y a n harcban állanak egymással, de a z é r t nem feledkeznek meg az Akadémia rendeltetéséről: a n y e l v intenzív és e x t e n z í v kiműveléséről.⁶

K ü l ö n kell kiemelnünk egy egészen irodalmi szemléletű jelentést, mely az A k a d é m i á t a nemzedék-váltás történetébe helyezi el. E szerint a XIX. századi m a g y a r irodalomnak három korszaka van. Az első 1803-ban Révaival, Verseghyvel s K a z i n c z y v a l kezdődik s 1825-ig t a r t . E z az epocha olyan iskolát t e r e m t e t t , «welche ewig die G r u n d l a g e voller E n t -

1 U. o. Sitzung v. 12. ápr. 1839. — Kivonatosan szól ezekről Viszota Gyula is: Adatok stb. 7tí. 1.

2 Man kann sich in Pest und Ofen nicht genug wundern, dass die Statthalterey den in politischer Beziehung so beriichtigen Dr. Franz Schede!

zum Censurskollegio, und zwar primo loco vorschlagen konnte. Man hält diese Wahl für so viel, als den anarchischen Tendenzen Thür und Fenster zu öffnen. Inform. Protoc. Sitzung von 21. März. 1841.

» U. o. Sitzung v. 30. März. 1839. — 7. Sept. 1841.

4 U. o. Sitzung v. 21. Jan. 1845.

6 Viszota Gy.: Adatok stb. 72—73. 1.

288

w i c k l u n g bleiben wird.» E g y e d ü l ez a nemzedék t u d o t t klasz- szikus műveket leimutatni. A második korszak emberei nem t e r e m t e t t e k fontos műveket, de abban t ű n t e k ki, hogy egyesültek

«und die stilleren Alten mit den grossen Leidenschaften angreifend verdrängten.» Mivel í g y h a t a l o m r a t e t t e k szert, az öregek kénytelenek voltak hozzájuk csatlakozni. í g y közeledett F á y , a k i t mint írót nem sokra t a r t o t t a k , Bajza, Toldy, Kis-

f a l u d y és Czuczor köréhez, s ezáltal m e g m e n e k ü l t a k r i t i k á t ó l . * A z öregek a f i a t a l o k köré csoportosultak, s í g y született meg

az Akadémia. K i s f a l u d y h a l á l á v a l és az A k a d é m i a m e g a l a k u - l á s á v a l esik össze a h a r m a d i k korszak megszületése. E n n e k t a g j a i : Munkácsy, Kunos, G a r a y , F r a n k e n b u r g . «Ez a nemzedék m á r a második korszak írói, t e h á t az A k a d é m i a ellen is harcol.

H e l y z e t ü k kedvező, mert m e l l e t t ü k áll a közönség, amely m á r maga is l á t j a az Akadémiában uralomra j u t o t t második kor- szak íróinak hatalmaskodását.»¹

*

V ö r ö s m a r t y M i h á l y az A k a d é m i á t megszervező m u n k á l a - t o k b a n nem v e t t t e v é k e n y részt. A Teleki József vezetése a l a t t működő bizottság egyik-másik ülésén jelen volt,2 de nincs a d a t u n k arra, h o g y különösebb szerepet v i t t volna. Tartózkodó, szerény, e g y kissé talán passzív természete különben is v i s s z a t a r t o t t a minden nyilvánosságtól. Az Akadémiában később sem v á l l a l t vezető szerepet soha. Az, hogy az A k a d é m i a megalakulásakor jellegét legjobban magánhordozó n y e l v t u d o m á n y i , t e h á t első osztály élére került, úgyszólván első t a g lett, szinte magától adódóan stílszerű volt. Az «élő nemzetiség» intézményének nem l e h e t e t t szebb ékessége, eszméjét igazoló n a g y o b b dicsősége, mint az ő neve. K i a j á n l o t t a rendes t a g u l , nem t u d j u k . A z először kinevezendő t a g o k r a v o n a t k o z ó l a g egyetlen a d a t u n k K i s J á n o s t á j é k o z t a t ó jegyzéke, m e l y e t Széchenyi k í v á n s á g á r a á l l í t o t t össze. Ebben azonban nincs benn Vörösmarty neve.8

Lehet, hogy Széchenyi a j á n l a t á r a nevezte ki az igazgatóság, de lehet, hog}' a maga neve a j á n l o t t a ; nélküle valóban lehe- t e t l e n l e t t volna elgondolni az A k a d é m i á t .

A z Akadémia m i n d j á r t m e g a l a k u l á s a k o r n a g y csalódást szerzett Vörösmartynak, aki «egy kis nevű, kis számú, de cél- i r á n y o s a n szerkesztett s a kor szükségeinek g y o r s a n megfelelő Társaságot» remélt, s e h e l y e t t előtte á l l t «egy nagyobb nevű,

> Orsz. Levéltár. Inform. Prot. Sitzung v. 16. Febr. 1838.

2 Viszota G y.: Széchenyi István naplói. Bitnicz Lajos naplója. 1828.733.1.

3 V. Gy.: Kis János véleménye a m.t. társaság választandó tagjairól.

U. o. 676—680. 1. — L. még: Szász Károly: Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. 1880. 252—57. 1.

.289

76

n a g y o b b számú, a többi nemzetek n a g y példái után rendsze- resen felszabott, de éppen ezért nehézkesebb mozgású s a t a l á n csak p i l l a n a t i g kedvező k o r n a k a r a n y a l k a l m á t k ö n n y e n el- szalasztható Társaság, melynek meggyökerezésre idő kell s h á b o r í t a t l a n béke n y u g o d a l m a . »1 V ö r ö s m a r t y n a k ez a k i á b r á n - lást eláruló vallomása az A k a d é m i a f e n n á l l á s á n a k második évéből való s e g y ú t t a l leplezett k r i t i k á j a az ú j i n t é z m é n y n e k . B o n t s u k fel szavainak r e j t e t t célzásait s nézzünk bele r a j t u k k e r e s z t ü l a t é n y e k b e .

T a g a d h a t a t l a n , h o g y már az Akadémia alapszabály-szervező m u n k á l a t a i közben o l y a n mozzanatok merültek fel, a m e l y e k n y u g t a l a n í t o t t á k az í r ó k a t . í g y n a g y o n idegenül h a t o t t az, h o g y az i g a z g a t ó s á g — j a v a r é s z t a r i s z t o k r a t á k —- ú g y nevezte ki az első 23 tagot. Mivel a t a g o k a t a l i g ismerték,2 a kinevezé- seknél személyi befolyások é r v é n y e s ü l t e k , mint pl. Döbrenteié.

0 v o l t az, aki Szemerét nem engedte kineveztetni. E g y é b k é n t m i n d e n k i be a k a r t j u t n i az A k a d é m i á b a . «A mennyországba sem k í v á n k o z n a k a n n y i r a — í r j a K a z i n c z y D u l h á z y M i h á l y n a k — m i n t oda. Ha száz hely volna kiadó, m i n d a százra lesz száz Aspiráns. S a P á t r o n u s o k hatalmasok. Mindeniknek van Cliense.»3

N a g y b a j volt az is, hogy az A k a d é m i a célkitűzése nem volt világos. Ez a f o g a l m i harc 1827—1843-ig tart. Az 1827. X I . t ö r v é n y c i k k f e l i r a t a a honni n y e l v kimívelésére felállítandó Tudós T á r s a s á g r ó l , v a g y i s A k a d é m i á r ó l beszél, de az országos k ü l d ö t t - ség e l f o g a d o t t j a v a s l a t a m á r első szakaszában a t u d o m á n y o k és művészetek m a g y a r nyelven mívelését t ű z t e ki a felállítandó i n t é z e t teendőjéül, melyet épen ezért M a g y a r Tudós T á r s a s á g - n a k is nevez. Az A k a d é m i á b a n í g y bizonyos kettős elv és g y a k o r l a t alakul ki. E g y r é s z t h a g y o m á n n y á vált maga a n y e l v - művelés, m e l y n e k kedvezett a M. Tudós Társaság Rendszabá- sai első p o n t j á n a k k é t é r t e l m ű m e g f o g a l m a z á s a : «A M a g y a r T u d ó s Társaság a t u d o m á n y o k és szép művészségek minden nemeiben a nemzeti n y e l v kimíveltetésére igyekszik egyedül.»

Másrészt azonban megvolt a t u d o m á n y művelésének gondolata is. í g y támad zavar az Akadémia f o g a l m a és hivatása körül.

E z t az amúgy is különös h e l y z e t e t még jobban összekuszálta S z é c h e n y i 1842-i beszéde, melyben az A k a d é m i á t mint «philo- lógiai társaságot» emlegeti.4 Ez k é s z t e t t e aztán Teleki J ó z s e f e t a r r a , h o g y a következő évi n a g y g y ű l é s megnyitóbeszédében a k é r d é s t véglegesen tisztázza. E t t ő l f o g v a kezdte az A k a d é m i a

1 Viszota: Széchenyi. Vörösmarty és az Akadémia működésének első évei. Budapesti Szemle. 138. k. (1909.) 3—4. 1.

2 Széchy Károly : Kölcsey és az akadémiai titkárság. Erdélyi Múzeum, 1887. 164—75. 1.

3 Kaz. Lev. XXI. k. 434. 1.

4 « . . . m i sem mást, mint philológiai társaságot, sem különbet, mint belterjüleg működöt, állítani nem akarunk.»

.290

nevét félre nem é r t h e t ő teljességgel í g y h a s z n á l n i : M a g y a r Tudományos Akadémia.¹

Amilyen kétes volt az Akadémia célfogalma, épen olyan hibás volt belső életét szabályozó szerkezete, ü g y m e n e t e is.² A kettő különben egymással összefüggött. A m i n t a nyelv- művelés egysége h a t á r o z t a meg az Akadémia működésének i r á n y á t , épen ú g y ez az egység-gondolat lett az Akadémia legféltettebb elve. A tudományszakok osztályszerű elkülönülése teljesen elvi é r t é k ű volt, mert hiszen az Akadémia e g y ü t t e s e n t á r g y a l t le minden, b á r m e l y osztályhoz t a r t o z ó ü g y e t . E h h e z az egységes t á r g y a l á s h o z Teleki a n n y i r a ragaszkodott, hogy amikor Toldy F e r e n c 1844. dec. 19-én beterjeszti j a v a s l a t á t a kis-iilések tudományszakszerű felszabadításáról az e g y ü t t e s ülé- sek alól, ezért a lépéseért forradalminak nevezik, és Teleki az önálló osztályüléseket az Akadémia egysége s í r j á n a k t e k i n t e t t e . P e d i g az e g y ü t t e s ülések lettek s í r j á v á mind az egységnek, mind pedig a tudományos munkálkodásnak. Az e g y ü t t e s ülések u g y a n i s sohasem foglalkoztak tudományos kérdésekkel, i n k á b b adminisztrációs ü g y e k k e l . Dolgozatát senki sem olvasta fel, hiszen nem volt valószínű, hogy az e g y ü t t e s ülés különböző érdek- lődésű t a g j a i t érdekelni fogja. E z é r t a d j á k ki az egyes dolgo- z a t o k a t otthoni elolvasásra. A kölcsönös érintkezés n y o m á n k i a l a k u l h a t ó tudományos gondolatokról v a g y véleményről t e h á t szó sem lehetett. Még nehezebbé t e t t e ennek a szellemi e g y - ségnek a k i a l a k u l á s á t az a szervezeti szabály, m e l y az A k a - démiát helybeli és vidéki tagokra osztotta. Ezzel az A k a d é m i a egészen szétesett. A vidékiek, ha dolgoztak is, állandó talál- kozás h i á n y á b a n , nem t u d t a k összeforrni a helybeliekkel.

Viszont ezek e g y - e g y osztályában csak 3 — 3 t a g g a l lévén kép- viselve, a k ö n y v k i v o n a t o l á s m u n k á j á v a l a n n y i r a meg v o l t a k terhelve, hogy az első években teremtő erejű m u n k á s s á g r a alig volt idejük. V a l a h o g y m i n t h a meglátszanék az Akadémia egész szervezetén, hogy megyei követek országgyűlésén készült. T o l d y találóan m o n d j a : «Az Akadémia helybeli s vidéki t a g j a i v a l , kis- és n a g y g y ű l é s e i v e l az akkor v i r á g z o t t megyerendszernek volt visszatükröződése »^s

Az Akadémia életének l e g f á j d a l m a s a b b jelensége azonban az a személyi ellenségeskedésen alapuló lelki szétszakadás volt,

1 Toldy Ferenc: A Magyar Akadémia eddig és ezután. Új Magyar Múzeum, 1859. I. 4—5. 1.

2 U. a. i. m. 20—22. 1. — A Pesti Hirlap 1841. Télhó 16. számában Töredékes észrevételek a magyar tudós társaságról c. megjelent névtelen cikk kifogásolja: 1. A társaság alkotmánya homályos és kétes. 2. Sok az osztály, ehhez viszonyítva, kevés a rendes tag; ezek is jórészt vidéken lak- nak s Így egytlttmüködésilk nem folytonos. V. ö. ugyanezen tárgykörről V. K. cikkét: Századunk. 1841. 8. sz.

» Toldy id. m. 22. 1.

.291

76

mely alapításától kezdve a szabadságharcig húzódott, á t t ö r t e az A k a d é m i a tudós, z á r t körét s a közvélemény e g y részét is az A k a d é m i a ellen s o r a k o z t a t t a fel. E n n e k a küzdelemnek első része 1831—1835-ig f o l y i k le, s a g y ű l ö l e t középpontjában Döb- rentei Gábor áll. Második része 1835 — 1848-ig t a r t , s éle az ú. n. t r i u m v i r á t u s ellen irányul. H a az A k a d é m i á r ó l mint a m a g y a r nemzetiség intézményes őréről azt mondottuk, hogy e t ö r t é n e t i fejlődés szempontjából a legjobb időben j ö t t , akkor mint írói társaságról viszont azt kell t a r t a n u n k , hogy lélek- t a n i l a g a legrosszabb k ö r ü l m é n y e k között a l a k u l t meg. Szá- mottevő írói m a j d n e m mind egymástól k a p o t t sebekkel lépnek az A k a d é m i á b a s í g y hideg messzeségből, a k ö z t ü k t á m a d t szakadékokon á t t e k i n t e n e k egymásra. A z Akadémia m i n i a t ű r szellemi Magyarország. Arénáján a közelharc n a g y o b b szenve- délyével f o l y i k az a küzdelem, mely n e m r é g z a j l o t t le a n y e l v - ú j í t á s k ö r ü l és a K r i t i k a i Lapok hasábjain. Sem az Akadémia magas h i v a t á s - t u d a t a , sem Teleki és Széchenyi t e k i n t é l y e nem t u d o t t o l y a n erő lenni, h o g y ki t u d t a volna engesztelni e sze- mélyes ellenérzésből táplálkozó pártszenvedélyeskedést. A k ü z - delemben a l e g n a g y o b b vereséget pedig az Akadémia nimbusza szenvedte.

Döbrentei személye már az A k a d é m i a megalakulása előtt ellenszenves volt m i n d Kazinczy, mind B a j z a k o r á n a k írói nemzedéke előtt. Mikor Kazinczy és Döbrentei t a l á l k o z t a k abban az országos «választottságban», melyet Teleki 1828-ban hivott össze az A k a d é m i a szervezeti s z a b á l y a i n a k megszerkesz- tésére,1 a tanácskozások a l a t t is f e l t ű n t K a z i n c z y n a k Döbren- tei nyelv-purizmusra h a j l ó türelmetlensége, melyet vele szemben is kifejezésre j u t t a t o t t , a z o n k í v ü l f ö l é n y e s m a g a t a r t á s a , mely- lyel a t á r g y a l á s o k a l a t t viselkedett.² Az utóbbit t a l á n csak K a z i n c z y érzékenysége l á t t a így, de bizonyos, hogy K a z i n c z y lelkében már akkor m e g f o g a n t a sejtelem, h o g y Döbrentei is a r r a a helyre v á g y ó d i k , amely az ő lelkének is t i t k o s k í v á n s á g a v o l t : a t i t o k n o k s á g r a . S amikor Döbrentei lesz a T á r s a s á g titoknoka, nemcsak ő, hanem hívei is mind Döb- rentei ellen fordulnak, k i v á l t azért, mert neki tulajdoní- t o t t á k a m i n d n y á j u k t ó l kedvelt Szemere P á l k i m a r a d á s á t az első kinevezett tagok sorából. Döbrentei értesülve arról a t i t o k b a n keringő vádról, hogy k e r e s t e a titoknokságot, önérzetes, kemény hangon védi magát ez ellen egyik legbizalmasabb b a r á t j á h o z , Guzraics Izidorhoz írt levelében: « H o g y kevés érdememmel s tisztán j u t o t t a m hozzá, örvendek s pontosan, buzgón és becsii-

1 L. Heinrich Gusztáv: Kazinczy Ferenc és a Akadémia. Akadémiai Értesítő. 1909. 638—40. 1. -— Viszota Gy.: Kazinczy Ferenc működése az Akadémiában. U. o. 651—54. 1.

2 Kazinczy levele Ponori Thevvrevvk Józsefhez. Kaz. Lev. XX. k.

477 78. 1.

.292

lettel akarom v i s e l n i . . . Mind ezt h i t t e m eddig, az á r t a t l a n - s á g minek bosszankodjék hamis vádon, mert Napoleonnal a z t gondolám, la verité seul blesse, de érzém, hogy ez csak apró mende mondakor lehet igaz, hanem midőn tiszta kebelre ala- csonyság mocska feccsen, azt o t t a n csak alacsony tűri.»¹

Döbrentei megválasztása k ö n n y e n m e g m a g y a r á z h a t ó . A z i g a z g a t ó s á g t a g j a i j a v a r é s z t a r i s z t o k r a t á k voltak, s ő már e r d é l y i nevelői állásában, később az E r d é l y i M a g y a r Nyelvmívelő T á r s a - s á g érdekében végzett m u n k á j á b ó l kifolyólag, számos arisz- t o k r a t á v a l k e r ü l t kapcsolatba. E z e k r é v é n ismerkedhetett meg V a y Á b r a h á m m a l és A n d r á s s y G y ö r g y g y e i . V a y h í v j a meg, hogy menjen Pozsonyba a M a g y a r Tudós Társaság _ ügyében, s ő kér részére h á r o m h e t i szabadságot e célra.2 í g y kerül Döbrentei mint Végh I s t v á n koronaőr kísérője az 1825-i pozsonyi országgyűlésre. I t t ismerkedik meg Széchenyivel, aki r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t tesz rá.⁸ V a y később is állandóan értesíti Döb- r e n t e i t az Akadémia elökészitő m u n k á i n a k állásáról. 1825.

nov. 29-én ezeket í r j a n e k i : «A M a g y a r Nemzeti Tudós T á r - saság — mellyel a közönséges j ó É d e s Anya, a Haza, m é g 1790,,e teherbe esett, 35 E s z t e n d e i g viselvén méhében hasznos Gyermekét, — Szent A n d r á s h a v a 3d i k ! U kerületi ülésünkben meg született. E n p ó l y á j á t a hogy lehetett egybe készítgettem.

Minden órán meg lesz n a g y keresztelése is. Tudván azt, h o g y azon néked is kedves lenne megjelenned⁴» — h í v j a őt P o z s o n y b a . Dec. 8-án már erről értesíti ő t : «En a Tudós T á r s a s á g n a k P l á n u m á t kidolgoztam. Sokban vélekedésedet tanoltam. Azon- ban nem t u d j u k ezt a dolgot tovább mozdítani. De t a l á n a n a p o k b a csak még is n y i t j á r a akadok.»⁶ A n d r á s s y G y ö r g y hozzá í r t levele már sejteti, hogy az a l a p í t ó k n a k céljuk van Döbren- t e i v e l : « . . . most már nincs egyéb h á t r a — í r j a neki 1830 okt. 30-án — mint a T á r s a s á g valóságos felállításához fogni.

E n n é l f o g v a , m i n t h o g y Gróf Széchenyi változó egészsége m i a t t t e g n a p Bécsbe ment, k í v á n t a m én Ont az alapítók n e v é b e n a felül tudósítani, hogy a z j g a z g a t ó k a T á r s a s á g felállítása v é g e t t öszve fognak jönni és Ön is November 9 kén itten j e l e n n e meg.»⁶ De bizalmasa volt Döbrentei Széchenyinek is. E n n e k kell t u l a j d o n i t a n u n k , h o g y még az A k a d é m i a a l a p í t á s á n a k t á r g y a l á s a i előtt, már 1828-ban, jegyzője a Kaszinónak és a Lovaregyesületnek.7 Vele szerkeszteti Széchenyi a K a s z i n ó név-

1 Budán, Nov. 7d- 1831. A M. Tud. Akadémia kézirattára. Magyar iro- dalmi levelezés.

2 Vay A. levele Dübrenteihez. Pozsony, 1825. dec. 28. A M. Tud.

Akadémia kézirattára. Magyar irodalmi levelezés.

3 Badics Ferenc: Fáy András életrajza. 1890. 422. 1.

4 A Magyar Tud. Akadémia kézirattára. Magyar irodalmi levelezés.

6 U. o. — 6 U. o.

7 Döbrentei levele Farkas Sándorhoz, Budán, 1828. nov. 6.

293 9

76

k ö n y v é t 1828 és 1829-ben, és a Pesti L ó v e r s e n y k ö n y v e t 1827—

1829-ig.¹ A titoknoksághoz vezető út t e h á t Döbrentei számára

— k i v á l t azután, hogy Széchenyi nem b í z o t t Horvát I s t v á n t u d o m á n y á n a k komolyságában s e l e j t e t t e őt — egyenes vo- n a l b a n n y í l t meg.

Döbrentei lelkesedéssel végzi t i t o k n o k i h i v a t a l á t . «Szenve- delemmel v a g y o k t i t o k n o k — í r j a D e s s e w f f y Józsefnek — égve, ó h a j t v a , hogy minél előbb t u d j a l é t ü n k e t az Ország s a n n á l i n k á b b m e g k í v á n j a becsületérzésem is e sikereltetést.»2

Az A k a d é m i a egész g o n d j a ő reá nehezedik, mert Telekit is, S z é c h e n y i t is országos gondok mindig másfelé foglalják el.³ T i s z t á n l á t j a a T á r s a s á g «bibéjét»: a t a g o k k a l felduzzasztott A k a d é m i á t , «a sok h a l l g a t ó , nem dolgozó rendes tagokat», és

«a m u n k a kiadása nélkül» m e g v á l a s z t o t t levelező tagokat, kik

«nem i g a z o l j á k munka beküldésével v á l a s z t a t á s u k a t . »4 Az ü g y - vezetés m u n k á j á t n a g y buzgósággal végezte, de sem az intéz- mény szervi hibáival, sem a vele szemben k i a l a k u l t közhangu- l a t t a l nem t u d o t t megküzdeni. Mindezeknek oka szerencsétlen természetében volt. Hozzá közelálló b a r á t a i «a szép lélek, h a z a f i s á g , n a g y miveltség, b a r á t i szív»6 p é l d á j á t l á t t á k u g y a n benne, v a l ó j á b a n azonban az Akadémia közösségében mégsem á l l o t t a meg helyét. Az a r i s z t o k r a t á k közt j ó modort s a j á t í t o t t el, bensőleg azonban ez a modor « n y á j a s és pedant fogás» volt csupán, m e l y alól gőgösen, a s a j á t kedvezőbb a n y a g i helyze- tének k ü l ö n b s é g - t u d a t á v a l b u k k a n t ki e g y rosszul k i a l a k í t o t t önismeret emberi kicsinysége. A m i n d e n n a p i hivatal f e l a d a t - körében el t u d t a végezni dolgát, de önálló gondolatai, vezető- képessége, t a p i n t a t a nem volt. T u d o m á n y a , nyelvízlése a puriz- mus t é n y é n é l nem ment tovább, s nem v e t t e észre, hogy abban a nemzedékben, mellyel ő szembenállt, az irodalmi haladásnak milyen szándéka köszöntött be és k é r t bebocsáttatást. Valami kettősség volt b e n n e : személytelenségbe fölemelkedni kívánó h i v a t a l á n a k eszméje egyfelől, i n t r i k u s , bajszerző természete másfelől. Ki a k a r j a egymással békíteni B e r z s e n y i t és Kölcseyt,6

de u g y a n a k k o r f e l b i z t a t j a P . Horvát E n d r é t Kazinczy ellen s v i h a r t k a v a r fel A pannonhalmi ut k ö r ü l : «írd meg, a mit g a r a b a n c z i á s pannonhalmi ú t j á r a nézve t e akarsz, mutasd k i 5 h a z u g s á g á t , nemes erővel, nevelt t ó n u s s a l s küld hozzám.

1 Viszota Gy.: Gr. Széchenyi István naplói. 229. 1. és 2. jegyzet.

2 Budán, 1832. márc. 15. A Magyar Tud. Akadémia kézirattára.

M. irod. levelezés.

3 « . . . m i n d e n rajtam fordul meg, mivel egyik Elölülő sincs jelen» — írja Farkas Sándornak. Budán, 1833. júl. 13. U. o.

4 Dessewffy Józsefhez írt levelében. Budán, 1832. júl. 4. U. o.

6 Szeder Fábián levele Döbrenteihez. Pannónia hegyén. 1831. jan. 6. U. o .

0 Kölcsey Ferenc levele Döbrenteihez. N.- Károly. 1831. okt. 21. U. o.

.294

É n v a g y a Tud. G y ű j t e m é n y b e v a g y a Sasba adom t ü s t é n t »1

— í r j a hozzá. E r r e a megbízásra azonban csak akkor tüzeli, m i u t á n előzőleg ő h í v t a fel P. H o r v á t f i g y e l m é t arra, mily megvetéssel ír k e t t e j ü k r ő l Kazinczy, s pontokra szedve közli vele a k ö n y v részleteit. H o r v á t n a k ezt a m a g a t a r t á s á t K a - z i n c z y n a k az A k a d é m i á b a bekerült b a r á t a i sohasem bocsátották meg. Bár k ö n y v t á r á t — m i n t e g y 677 k ö t e t e t — a z A k a d é m i á r a h a g y t a , halála u t á n nem t a r t a n a k róla emlékbeszédet. Csak 4 0 év múlva, 1879-ben végezte el a tudományos k e g y e l e t n e k ezt a szolgálatát Szász Károly.² I l y e n kétlelkű Döbrentei m a g a t a r t á s a akkor is, amikor t i l t a k o z i k az ellen, hogy őt

« K a z i n c z y és pajtásai perlőnek, házsártosnak» kürtöljék, de másfelől, bukása után, 1839-ben e l f o g a d j a Csató P á l i n g a t a g f e g y v e r b a r á t s á g á t , s ő adja neki a z o k a t az adatokat,³ melyekkel a Hírnök hasábjain m e g i n d í t j a a h a r c o t a t r i u m v i r á t u s ellen.

E küzdelmekben u g y a n a z a sors éri, mint a Lexikon- perben : elveszti a harcot. Most azonban végleg. A t a g v á l a s z - t á s o k során e g y r e n a g y o b b számmal j u t n a k be az A k a d é m i á b a az ő egykori legyőzői és ezek h í v e i : Szemere, Bajza. Czuczor, B u g á t , Kenyéri, B á r t f a y , s m ö g ö t t ü k áll erkölcsi s ú l y á v a l Széchenyi is, a k i n e k kegyét elvesztette. Ezekkel szemben áll az ő p á r t j a , mely «a f i a t a l l i t e r a t o r o k r a duzzogó tudósokból»,⁴

« B a j z a tollának sebesültjeiből», régi írókból állott, m i n t : Des- s e w f f y , Schedius, J a n k o v i c s , Balogh, Thaisz, K i s f a l u d y Sándor és Horvát.6 Az Akadémiában nemzedék-változás f o l y a m a t a i n d u l t meg. E n n e k a f o l y a m a t n a k D ö b r e n t e i gátlója a k a r t lenni, de áldozata lett. Az ú j akadémikusok megválasztásában nem e l v i f o r d u l a t o t lát, hanem p á r t u r a l o m r a törést. Kisfaludy Sán- dor és V ö r ö s m a r t y u a g y j u t a l r a i osztozkodásában Döbrentei K i s f a l u d y p á r t j á n á l l : a jutalom odaítélése módjában «parlamenti fogás» diadalát l á t j a ,6 nem pedig egy ú j izlés-irány küzdelmét az elismertetésért. Az elégtétel-szerzés t i t k o s örömével ü t i el később B a j z á t a n a g y j u t a l o m t ó l . V ö r ö s m a r t y v a l n y í l t a n soha- sem állt szemben. Elismeri róla, h o g y «az az egy m a g y a r költő, a kinek legtöbb színű oldala van»,⁷ de leveleiben, ahol

1 Döbrentei levele Horvát Endréhez. Budán, 1831. május 12. U. o.

s Szász Károly: Emlékbeszéd P. Horvát Endre fölött. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. VIII. 1880. 6—8. 1.

3 «Csak adatokat, adatokat kérek, millyeneket már kegyednek... köszö- nök. Ne feledje kegyed, a' amennyire lehet, minden egyes adatához, ha még olly csekély volna is, az esztendőt és hónapot csatolni.» Csató levele Döbrenteihez. Pozsony, 1839. jan. 15. A M. Tud. Akad. kézirattára. Magyar irod. levelezés.

4 Beöthy Zsolt: Csató Pál szépirodalmi munkái. 1883. XXVIII. I.

6 Széchy K. id. m. 175—177. 1.

8 Dessewffyhez írt levele. Budán, 1836. dec. 12. M. Tud. Akad. kézirat- tára. Magy. irod. lev.

' Horvát Endréhez írt levele. Budán, 1831. jún. 12. U. o.

.295

76

csak t u d j a , kíméletlenül t á m a d j a emberi gyöngeségeit, k i v á l t a n y a g i a s s á g á t , nem m é l t á n y o l v a V ö r ö s m a r t y mérhetetlen sze- g é n y s é g é t . Neveletlennek, i r i g y n e k , dölyfösnek, szívtelen költő- nek nevezi,1 magát m i n d i g csak f i z e t t e t n i a k a r j a , s h i á n y z i k pl. Bölöni F a r k a s n a k a v a g y K ü l k e y H e n r i k n e k az a f i n o - m a b b gesztusa, amellyel — ezek m ó d j á r a — le t u d n a mondani a k a d é m i a i tiszteletdíjáról.² S m i n t h a csak ítéletének igazolását l á t n á , örömmel olvassa B. J ó s i k a Miklósnak Gyulai L a j o s gróf előtt elmondott k r i t i k á j á t : «Vörösmarty szelíd farkas, b á r á n y o s róka.»3 U g y a n i l y e n érzéssel szemléli a Hirnök és az A t h e n a e u m c s a t á j á t : «A Nemesis a k a r á Csatót velek összeveszíttetni — í r j a D e s s e w f f y n e k — hogy cseleiket t u d ó j u k láttassa csalár- doskodásaikat.»⁴ U g y a n í g y olvassa V ö r ö s m a r t y önvédelmét P e t ő f i ellen a Pesti Hírlapban.⁶

E z e n a belső feszültségen, á l t a l á b a n az Akadémia h o l t p o n t r a j u t o t t h e l y z e t é n kíván segíteni F á y András, a m i k o r 1835-ben, az országgyűlés m e g n y i t á s a előtt, Nézetek a Magyar Tudós Társaság dolgaiban c. í r t e m l é k i r a t á b a n f e l t á r j a a h e l y z e t e t az ekkor az A l d u n á n á l tartózkodó Széchenyi előtt.

H o g y e r r e épen F á y gondol, a n n a k egy eddig figyelembe nem v e t t l é l e k t a n i oka van. A m i k o r P e s t megye az 1825-i ország- g y ű l é s r e készíti a követi u t a s í t á s o k a t , F á y , a k i n é l g y a k o r l a t i b b szemmel kevesen szemlélték és ismerték a m a g y a r lelkiséget, P e s t v á r m e g y é h e z beadott r e f o r m j a v a s l a t á b a n sürgeti, h o g y m a g y a r legyen mind a tudományos, mind a törvényes köz- n y e l v , de aztán k i e m e l i : «Sem nyelvmívelő, sőt tudós t á r s a s á g még most nem kell, sőt egyenesen veszedelem lenne a m a g y a r i r o d a l o m r a ; vallás, politika, t u d o m á n y és nyelvbeli szakadások többet á r t a n á n a k , m i n t h a s z n á l n á n a k . »⁶ F á y sejtelme valóra

v á l t . A n n á l nagyobb l e h e t e t t most a lelkiismereti gondja, m e l l y e l e m l í t e t t e m l é k i r a t á b a n az A k a d é m i a helyzetét mint a nemzeti művelődés b e c s ü l e t ü g y é t k í v á n j a megoldani. F á y nem gondol reformra, hanem csak «a munkálkodások f o l y a m a t j á n a k i g a z í t á s á t » sürgeti. Olyan t a g o k a t kell szerinte választani,

« k i k n e k gondolkozásuk nem a régiben tespedésre, hanem h a l a - dásra hajlik.» Mindenek előtt a levelező t a g o k számát k í v á n j a korlátozni, különben a választások teljesen elvesztik é r t é k ü k e t . A h a l a d á s legnagyobb a k a d á l y a azonban Döbrentei, aki e g y e t l e n g á t j a «a társaság idves a m a l g a m a s i t i ó j á n a k . »⁷

1 Farkas Sándorhoz írt levele. Budán, 1835. okt. 3. U. o.

2 U. o.

3 Döbrentei papiros szeletei. IK. 1914. 464. 1.

4 Dessewffyhez írt levele. Budán, 1832. márc. 15. A Magy. Tud.

Akad. kézirattára. M. irod. lev.

6 Pesti Hirlap 1848. szept. 6. 58. sz.

0 Badics F. id. m. 249. 1. — ' U. o. 421—22. 1.

.296