ÍOJTÓ //^[L
/ •-•rl' KFT '^-^..^^' ^'-'-1- '- -
:ési és kereskedelmi folyóirat
Tempo ELÖSZEZON
Rendelje meg időben!
Az előszezoni akció feltételei:
Az akciő időtartama: 2020. június 1-2020. szeptember 30.
Az akcióban részt vevő géptípusok: minden Tempo vetőgépmodell, valamint FH 2200 front műtrágyatartály.
Szállítási feltételek: a vevő kérésére, vagy október-februári szállítással gyári opciók szerint.
Fizetési feltételek: 10% előleg megrendeléskor.
Halasztott fizetés akár 2021. február 15-ig.
(A tájékoztatás nem teljes körű!)
Vaderstad Kft.
2475 Kápolnásnyék, Összekötő út 1.
+36 22/709-000 infohu@vaderstad.com www.vaderstad.com/hu
Ahol a gazdálkodás kezdődik
N^ia^a
tfíiegl lAMfa/e SOKORÖ
IPAMÉSKERESKEDElMIKfT
BELARUS TRAKTOR
ÍÜ^GÉPl ^QS.)
NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Ahogy minden ágazatban, a mezőgazdasági ter- melésmindenterületén isszükséges,hogygaz- dasági döntés előtt a tervezett lépésről öko- nómiai számítás (kalkuláció) készüljön, ki- mutatásra kerüljön a különbözőtényezők alapján, hogy a tervezés megvalósítása milyen eredményrevezethet.
Napjainkban a mezőgazdasági termelés egyik nélkülözhetetlen eszköze a gép. A gépek megfelelőkihasználása,korszerűsítéseésgazdaságosüzemelteté- sea hatékonytermelésalapja. Fokozottfigyelemmel kellkísérni a munkavégzést, a költségeket és az önköltség alakulását. A gépek használata többféle módon értékelhető, de a legátfogóbb az öko- nómiai értékelés. A gépüzemeltetés során tehát csak úgy lehetjó eredménytelérni,ha azökonómiai kérdésekismegfelelőfigyelmet kapnak.
Az üzemeltetési költségek ismerete fontos a jó döntésekhez minden mezőgazdasággal foglalkozó (termelő, kutató, oktató, dön- téshozó, irányító, szaktanácsadó) számára. Ezek a költségek a ter- melési ráfordításokjelentős részétteszik ki és a gazdálkodás ered- ményességét alapvetően befolyásolják. A különböző mezőgazda- sági gépi munkák költségeinek megítélése a termelésgazdaságos- sági-jövedelmezőségi kérdéseinek elemzése alapján lehetséges, melyhez a gyakorlatból vett tényszámok szükségesek. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI) egyikfeladatánaktekinti, hogytájékozódjon és
A középmélyszántás önköltsége és aránya a tábla méretétó'l függően (Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2020-ban c. kiadvány, NAIK MGI)
Atábla mérete 45-50
[ha]
Onköltség [Ft/ha] Arány [%]
175 45-50 70 125 175 kW teljesítményű traktor kW teljesítményű traktor 0,5
2,0 4,5 18,0 50,0 98,0
70437 48964 43566 39049 37488 36863
65733 42177 36401 31663 30059 29422
58718 31538 25244 20333 18756 18148
60144 28479 21390 16033 14376 13750
512,3 356,1 316,8 284,0 272,6 268,1
478,0 306,7 264,7 230,3 218,6 214,0
427,0 229,4 183,6 147,9 136,4 132,0
437,4 207,1 155,6 116,6 104,5 100,0
tájékoztasson a gépüzemeltetés adatainak alakulásáról, ezért az intézetmagyarországi bázisgazdaságokban évrőlévrefigyelemmel kíséri a mezőgazdasági gépek üzemeltetési adatait és minden év- ben költségelőrejelzést készít. Az adott évre vonatkozó várható árakkal, bérekkel, valamint egyéb költségekkel kalkulálva kidol- gozza és közreadja a mezőgazdaságban használatos erő- és mun- kagépek(gépcsopori:ok)átlagosteljesítéseitésköltségeittartalma- zó kiadványát, melyben összefoglalja, hogy a kűlönböző gépekkel elvégzett munka mennyibe kerül. A kiadványtöbbek között előse- gíti a technológiai tervezést, a vezetési és szervezési feladatokat, a megfelelő gépkiválasztást, lehetőséget kínál a gépek üzemeltetési költségének ellenőrzéshez, segítséget nyújt a különböző költség- kalkulációkhozstb.. A kiadvánnyal kapcsolatban bővebb tájékoz- tatást a kosi.agnesiaimgi.naik.hu e-mail címen kaphat.
TARTALOM (kivonat) MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKA
Agabonaszalma hasznosítási lehetőségei-avagyagabonaszalma,
mintbeágyazottenergia(Dr.NagyValéria)...2 LANDTECHNIK
Nagyteljesítményű, csuklós kormányzású traktorok
°p^ajdú^ozsefrZ^^.^.^^.^Z„^...l6 AGRICULTURAL ENGINEERING
„Profilváltás'atraktorgumiabroncsoknál ^ Tudományos, műszaki-fejlesztési
(Dr. Hajdú József...21 ' *""^" '7."''."^"'.'"^'"'.'^ ."'Í'-'
A KITE őszi kalászos és őszi káposztarepce technológiája (MT) ...26
Növelni kell a mezőgazdaság hatékonyságát (1. rész) Fős.f,erke^zt?:
(Dr. Gockler Lajos) ...1...:...1...;...:...37 Dn Tóth Lász10
Főszerkesztő-helyettes:
INHALTSVERZEICHNIS (Auszug) Pálinkás Gábor Verwendungsmöglichkeiten von Getreidestroh - oderGetreidestroh, Korrektor:
als eingebettete Energie (V. Nagy) ...2 Richterné Rubes Zsuzsanna
Hochleistungs-Gelenkschlepper Szerkesztőbizottság:
(J. Hajdu)...I..„... 16 Dr- szendro péter eln°k
Antos Gábor
„Profilwechsel" bei Traktorreifen ^ Beke'rón'os
(J.Hajdú)...,^ Dr FenyvesiLászló
KITE-Technologie für Herbstgetreide- und Herbstraps (MT)...26 Dr. Harsányi Endre DieEffizienzderLandwirtschaftmussgesteigertwerden (I.Teil) Dr- HaJ'dú -lózsef
(LGockler)...^...L...37 HarsányiZsolt
Dr. Horváth Béla CONTENTS (outline) Dr.l<átaij-ász10-
Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor Utilization possibilitiesofcerealstraw-orcerealstraw, Pállnk'ás Gábor
asembeddedenergy(V.Nagy)...2 Dr. Szabó István
High-performance articulated steeringtractors Dr. Tóth László
(J.Hajdú)...„...,...l6 Szerkesztőség:
„Profil change" on tractortires 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4.
(J. Hajdú)...,,...,...„...21 Telefon: (28) 51 1 662,511 678
KITE autumn cereal and winter rapeseed technologies (MT)...26 E~ma";„m.9it!c.h®h.u';.nter'net
The efficiency ofagriculture needs to be increased (part 1.)
(L. Gockler)... 37 A Mezőgazdasági Technika a MEGOSZ írottmédia-partnere.
Felelős kiadó:
Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Dr. Béres András ügyvezető Kiadó:
NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Dr. Harsányi Endre intézetigazgató
Elofizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága
1008 Budapest, Orczy tér 1.
Előfizethetó' a www.mgitech.hu weboldalon az
Előfizetés menüpontban E-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu További információ: +36 (1) 767-8262
Előflzetési díj 1 évre: 3600 Ft
Nyomda:
Multiszolg Bt.-Vác Nyomdavezető: Kajtor István
Index: 25 569 HUISSN 0026 1890
r
Tudomány - TechnológiaAgabonaszalma hasznosítási lehetőségei - avagy a gabonaszalma, mint beágyazott energia
Dr. Nagy Valéria, főiskolai docens, Szegedi Tudományegyetem MK, Műszaki Intézet Számos hazai és nemzetközi kutató foglalkozik napjainkban is a különféle
gabonaszalmák mezőgazdasági termelésben betöltött szerepével, mégpedig a talajok szervesanyag-készletének utánpótlása, illetve a talajállapotra, talajéletre gyakorolt hatások okán. Ugyanakkor a mezőgazdasági igényeken túlmutató ga- bonaszalma-hasznosítási lehetőségek ok-okozati vizsgálata (többnyire a szalma- bála-tüzelés vonatkozásában) is egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat. E rövid közlemény hazai és külföldi kutatók kutatási eredményeit felhasználva arra a kérdésre keresi a választ, hogy hozzávetőlegesen mennyi szalma szükséges a ta- lajok (a szántó művelési ágban lévő földterületektalajai) C:N arányának és szer- vesszén-készletének a növénytermesztés számára elfogadható intervallumban tartásához vs. mennyi szalma hasznosítható egyéb (közvetlen eltüzeléssel) mó- don? A vizsgálatok tárgya az előbbiekben leírtak okán is a búzaszalma volt. A ki- választott közlemények tézisei alapján a búzaszalma C:N arányának a talaj C:N arányára gyakorolt hatása vonatkozásában az a következtetés igazolódott, hogy a betakarítás után keletkező búzaszalma mennyiségének - talajtípustól és talaj- állapottól függően - kb. 30-50%-a szükséges a talaj „optimális" C:N arányának, illetve az egészséges talajélet biztosításához.
Kuksszavak: szalmahasznosítás, beágyazott energia, ökológiai fenntarthatóság, transzdiszciplináris párbeszéd
Bevezetés
A gabonaszalma (a betakarításkor keletkezőszáréslevél),mintaszántóföldi gazdálkodás egyik leggyakoribb mellék- terméke, igen sokoldalúan hasznosítható.
A hasznosítási lehetőségek között elsőd- leges a mezőgazdasági igények kielégíté- se, úgymint a talaj szervesanyag-készle- tének utánpótlása, a kérődzőktakarmá- nyozása, illetve az alomanyag biztosítása.
Ezen igények kielégítése után kínálkozhat lehetőségként- különösen a búzaszalma esetében, amelynek rosszabb emészthe-
tősége miatt például a takarmányozás- ban elhanyagolható a szerepe - az egyéb (pl. energetikai, építészeti, művészeti stb.) hasznosítás. Agabonaszalmára tehát úgy tekinthetünk,mintbeágyazottenergiára, hiszen a mezőgazdaságitermelés (növény- termesztés) vonatkozásában a talajálla- potra, talajéletre, talajenergiára (az ener- gia itt „lehetőség az aktivitáshoz" értelem- ben használatos) lehetkedvező hatással, ugyanakkoraszervesanyagutánpótlásá- hoz szükséges mennyiségen túlmenően a direktenergetikaicéllaltörténőhasznosí-
1. ábra Szántóföldi növények termésátlaga és a betakarított szántóterület nagysága (Forrás: KSH: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp)
7000 n
-SJ 6500
.% 6000
k(U
a>
5500 -f
5000 -I
4500 -]
4000 J
Szántóföldi növényektermésátlaga (kg/ha'
•Betakarított szántóterület nagysága (hektár)
2 900 000
~5 2800000 -S
fl) -E
2700000 %
'ro
2600000 ?
(Oc 2 500 000 S
:3
2400000 S
•o
2 300 000 -S
t
'ca
- 2200000 2 100 000 2 000 000 2013.év 2014.év 2015.év 2016.év 2017.év 2018.év
Lap feltételek: Szántóföldi növények és zöldségfélék: gabonafélék; Terület: mmdösszesen terüiet
tás (szalmatüzelés) esetében pedig a ga- bonaszalmából kinyerhető energiameny- nyiség kerül előtérbe. E szintetizáló közle- ményahasznosítástmegalapozóválasz- táshozjlletőlegazagrártájakfenntartha- tóságához is információkkal szolgál. A té- ma jelentősége elvitathatatlan, hiszen ha- zánkterületénektöbbmint60%-aagrártáj, és az agrártájak ökoszisztéma-szolgáltatá- saitfenntarthatóföldhasználattalbiztosít- hatjukhosszútávon.
A Központi Statisztikai Hivatal idősza- konként megjelenő agrárstatisztikai gyors- tájékoztatóit és kiadványait figyelemmel kísérve (1. ábra) Magyarországon a búza- termesztés vonatkozásában átlagosan 1 millió hektár betakarítottterületvehető figyelembeaszalmamennyiségénekmeg- határozásakor. A búza termésmennyisége
~5 tonna hektáranként, a szem-szalma arányáravonatkozóanpedigelmondható, hogy az utóbbi évtizedekben a gabona szemesprodukciómegháromszorozódott, ugyanakkoracélzottnemesítésitevékeny- ség miatta szalma mennyisége nem sokat változott.
A korábbi búzafajtáknál a szemtermés mennyiségéhez viszonyított szalma ará- nya 1:2-2,5 volt, az „új" fajtáknál a szem:
szalma arány 1:0,7-0,9. [Kismányoky2012], ilyen módon átlagosan 3-5t/ha szalma ke- letkezikévente,decsapadékosidőszakok- ban és az intenzív N-trágyázás hatására a szalmatermés meghaladhatja a 10 t/ha mennyiséget is [Árendás eí- al. 2013]. Ez a mennyiség nyilvánvalóan növényfajtán- ként is eltérő lehet. Weiser et al. 2014 ku- tatásaiazelméleti,agyakorlati(technikai) és a fenntartható szalmahozam megha- tározásához szolgálnak útmutatással.
Az elméleti szalmahozamot a szem:szal- ma arányésa betakarítottterületfüggvé- nyében határozzák meg, míg a gyakorlati (technikai) hozam meghatározásánálfigye- lembeveszik a vágási magasságot (30% a tarlón marad, mintnem betakarítható rö- vid szár és pelyva) és az állattenyésztés igényét (kb. 15%), a fenntartható szalma- mennyiségetpedigahumuszmérlegalap-
ján kalkulálják.
Atalajbakerülőszervesanyagok-kö- zöttüka búzaszalma - lebontását, átalakí-
Tudomány - Technológia
J
tásátelsősorban a mikroszervezetekvég- zik, azonban a nehezen, lassan bomlószer- vesanyagok(nagyC:Narány)feltárásában a talaj faunája isfontosszerepetjátszik.
AtalajmikroorganizmusainakQNará- nya nagyjából8:1 közelébenvan.Alapvető- enC-hezésN-hezkelljutniuk,hogyfenn- tartsákszervezetükCésNarányát,vagyis anyagcseréjük fenntartásához energiára - C-re -, testük felépítéséhez pedig N-re van szükségük. A C egy része a légzés során el- távozik, hozzávetőlegesen a szervezetük energiaigényéhez és fenntartásához 24:1 C:N arányú szerves anyag lebontása a leg- kedvezőbb.
A szerves anyagok bonthatósága és C:N aránya közöttszorosösszefüggésvan:
a kis N-tartalom, illetve a N-hiány erősen korlátozza a lebontást. Mivel a búzaszal- ma lassan bomló növényi maradvány, C:N aránya nagyobb, mint80:1 ésa lebontás- hoz N is szükséges, ezért a talaj ásványi N-készletecsökken,atalajmikroszerveze- tei időlegesen nitráthiánytokozhatnaka talajban (pentozánhatás), N-pótlásra le- het szükség növénytermesztéskor. Meg- jegyzendő továbbá, hogy a szerves anya- gok bontásának ideális körűlményei a 25 és40 °C közötti hőmérséklettartomány, a nedves talaj és a 6-8 pH. Szintén fontos megemlíteni, hogy a talajokban a C, N és S mennyisége között (is) szoros összefüg- gésvan:atalajokátlagosC:N:Sarányameg- közelítőleg140:10:1,3. Ha atalajjól levegő- zik, a szerves Sszulfáttá oxidálódik (mine- ralizálódik),amitalegtöbbnövényfeltud venni. Ha tehát az adott növényi marad- ványokQS aránya 200 alattvan, ez követ- kezik be, ha azonban a C:S arány400fölött van, akkor nettó immobilizáció áll fenn [Stefanovits1999].
E rövid közlemény célkitűzése, hogy hazai és külföldi kutatók kutatási eredmé- nyeitfelhasználvaválasztadjon arra a kér- désre, hogy hozzávetőlegesen mennyi szal- ma szükséges a talajok (a szántó művelé- si ágban lévő földterületek talajai) szer- vesszén-készletének, „optimális" (tulajdon- képpen a növénytermesztésszámára elfo- gadható intervallum) C:N arányának bizto- sításához (fenntartás, visszapótlás, növe- lés), illetóleg mennyi szalma hasznosítha- tó egyéb módon (közvetlen eltüzeléssel)?
Ahhoz,hogyaC:Narányvonatkozásában ténylegesoptimalizálásrólbeszélhessünk, szűkségeslenneegyolyankontrollterület vizsgálat alá vonása, ahol a természetes élettér az uralkodó, hiszen a mezőgazda-
ságitájakatalkotó mezőgazdasági műve- lés alatt lévő földterűleteink mindegyike már antropogén hatással terhelt. llyen módon az ökológiai szemlélettel (is) átha- tottemberitevékenységbioinspiráltvolta hozzájárul a talaj kompetenciáinak meg- őrzéséhez. Ideális esetben az ökológiai rendszerek, életközösségek természetes folyamatainakésviszonyainakbefolyáso- lása a lehető legkisebb mértékű lehet.
Anyag és módszer
A közlemény célkitűzésének megvaló- sítása néhány hazai és nemzetközi kutató rövidebb és hosszabb távú kísérleteinek ésvizsgálatainak (rész)eredményein ala- pul. Ezekneka (rész)eredményeknekjelen keretek között a szintetizáló összegzése és értékelése történik meg. A kiválasztott közlemények között megtalálhatók mind a talajtani, mind az energetikai, mind pe- dig a gazdasági-társadalmi vonatkozású kutatási eredményeketfelvonultató köz- lemények. Az adott körülményekhez il- leszkedő optimális búzaszalma hasznosí- tási kombináció(k) tudományos alapokon nyugvó meghatározása ugyanis a mező- gazdaságterületén tevékenykedő kutatók és gyakorló szakemberek, a műszaki mér- nökökés kutatók, illetvea gazdasági éstár- sadalomtudományiterületekentevékeny- kedőszakemberekegymástevékenységé- re nyitottés konstruktívegyüttműködésé- benvalósulhatmeg.
Akutatásokközösjellemzőjekéntem- lítendő, hogya hasznosítási lehetőségek vizsgálata során kevésbé figyelembe vett szempont a hozzáadott érték teremtése, illetveazinnovatívszemlélet,továbbáegy- egy hasznosítási lehetőségelőnye(i) mel- lett mindenkor fontos annak hátrányaira isfelhívniafigyelmet.Sokesetbenugyan- is a gazdasági előnya szalma hasznosítá- sának legfőbb szempontja.
Akiválasztottésfeldolgozottközlemé- nyektézisei alapján a következő fejezet összegzi azokat a kutatási eredményeket, amelyek alapján a körülményekhez legin- kább igazodó szalmahasznosítási lehető- ség meg/kiválasztható.
A gabonaszalma, mint beágyazott ener- gia
Árendáseí-al. (2013) szabadföldi kis- parcellás kísérletekkel igazolták, hogy a búzaszalma atalajban olyan „javító közeg"
lehet,amelyanövényekgyökérzónájának szerkezetessége, átlevegőzöttsége, vízház-
tartása, illetve a talajélet szempontjából értékkel bír. A 100 kg/ha N hatóanyaggal trágyázott parcellákon 11 szalma átlago- san 7 kg N-t tartalmazott, a szalmával el- vihetőP-tartalom 2-2,4 kg/t.Afejtrágyaként kiadott N-trágya adagja érdemben nem befolyásolja ugyan a P-tartalmat, viszont nagymértékben hat a szalmában mért K-tartalomra, ami a 100 kg/ha-os N-adag esetében meghaladja a 13 kg/t-t. Itt meg- jegyzendő, hogy ez utóbbi információ a búzaszalma eltüzelése kapcsán leszfon- tos.
Afentiekbenbemutatottkutatásiered- mények megerősítették, hogy a tarlóma- radványok kritikus szerepetjátszanak a talaj szervesanyag-tartalmának fenntar- tásában, ugyanis a termőföldeken a szer- ves anyag mennyiségének fenntartása előfeltétele a magas és a stabil termésho-
zamoknak.
Az a mennyiségtehát, amelyet a talaj egészségének megőrzéséhez a tarlón kell hagyni, bizonyos mértékig bizonytalan, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a ta- lajtípus, a növénytermesztési rendszerés a talaj meglévő szervesanyag-szintje, va- laminta nitrátkimosódásveszélye, ugyan- isa szalmahagyás csökkenti a nitrátkimo- sódást.Azonbana búzaszalma hatásátegy adott talajra, talajtípusra számos egyéb tényezőisbefolyásolja,ezérttöbbtalajta- ni paraméter együttes meghatározása, illetve a tápanyagforgalom monitorozása isszükséges.
Ugyanakkor a szalma jelenléte olyan változásokat indukál a talaj nyírási tulaj- donságaiban, aminek következményeként jelentősen megnövekszik a vonóerő a ta- lajművelés során. Ez pedigtovábbi vizs- gálatokatigényelazerőgépekenergiafel- használásáragyakorolthatásvonatkozá- sában [Eltom et a\ 2015]. llletve változó
„szalmasűrűségű" terepi talajminták és modellezetttalajmintákvizsgálatávaliga- zolható, hogy a talaj növekvő szalmatar- talma növeli a talaj nyírószilárdságát, il- letőleg a kohéziós értéket (a teljes nyírószi- lárdság azon része, amely a szemcseközi erőkből adódik), továbbá, hogy a kohézió ésaszalmatartalomközöttlineáriskapcso- latvan [Fangeíal.2016]. Ezekazeredmé- nyek arra engednek következtetni, hogy a szántóföldeken a teljes szalmahagyás túlzottnak minősíthető és talajművelési nehézségekhezvezethet,illetólegazeset- leges művelés (talajba forgatás) többlet- energia-bevitelleljár.
- Technológia
1. táblázat A búzaszalma tulajdonságai
Elemi összetétel Lebontáshoz szükséges N Nyírószilárdság (nedvességtartalom)
Kohézíós értékek
(szalmatartalom) Szalma összetétele C - 45,7 m/m%
H- 4 m/m%
O - 36,25 m/m%
N - 0, 38 m/m%
S - 0, 11 m/m%
Cl - 0,4 m/m % K - 1 m/m%
Szemmelveisz. 2006
0,5-1 kg/100 kg szalma
Fox, 1981
7,92 MPa (10,2%) 19,85MPa
(20,5%) 21,56 MPa
(29,6%)
Fang etal., 2016
49,36 kPa (0,27%) 53,52 kPa
(0,48%) 61,86 kPa
(0,70%) 77,24 kPa (0,91%) 82,69 kPa
(1,12%) Fangetal.,2016
hemicellulóz 39,4 m/m%
cellulóz 38,8 m/m%
lignin 18,6 m/m%
Demirbas, 2004 Megjegyzés: Az adatok a hivatkozott közleményekben bemutatott „Anyag és módszer" alapján nyert adatok.
A szalma sza. 80-90%, a K és Cl tartalom magas, ha a betakarítás előtti hetekben nincs csapadék.
2. táblázat A búzaszalma eltüzelhetősége Szalmahagyás
0,3-0,5 kg/m2
Monteleoneefal., 2015
Elemi összetétel C - 45,7 m/m%
H - 4 m/m°/o O - 36,25 m/m%
N - 0,38 m/m%
S-0,11 m/m%
Cl - 0,4 m/m % K- 1 m/m%
Szemmelveisz, 2006
Tüzeléstechnikai paraméterek
H,-15,5 MJ/kg fíxC-25,71%
illó - 60,79%
hamutartalom - 6,09%
nedvesség -7,41%
Demirbas, 2004
Hamu összetétele K;0 - -27%
P;05-~1,7°/o SO^ - -3%
Cl - -9%
Ca0-~12%
SiO; - -45%
Dodson, 2011
Az1. táblázat a teljesség igénye nélkül foglalja össze azokat a jellemzőket a bú- zaszalmára vonatkozóan, amelyek a kü- lönböző publikációkban fellelhetők.
Atalaj és a búzaszalma kapcsolatá- nak megismerése után kitekintést kell tennünk a tüzeléssel történő hasznosítás előnyeireéshátrányairais.Aszalmaener- giaforráskéntvaló hasznosítása konku- renciátjelent a humuszvisszapótlásban betöltött szerepével. Figyelembe véve a humuszvisszapótlás szükségletét, a szal- matermés30-60%-a a mezőgazdasági kör- forgalmonkívülfelhasználható.Afelhasz- nálás mértéke azonban függ az adott ter- mőterűlethumuszmérlegénekállapotától [Kismányoky 2012]. És mindenkorfígye- lembe kell venni a talaj textúráját, a talaj nedvességtartalmát és a talaj hőmérsék- leteáltalbefolyásoltszervesszéndinami- káját. Felmérésekszerint a gabonafélék eltávolítási aránya Németországban (34%), Magyarországon (33%) [Kluts et al. 2017].
Amennyiben a búzaszalmára tüzelő- anyagkénttekintünk,akkorelsődlegesin- formáció a búzaszalma energiatartalma, ami gyakorlatilag a fűtőértékét jelenti.
A búzaszalmában, mint tüzelőanyagban, kémiailag kötött formában jelen lévő energia kinyerésétsegíti atüzelésoptimá- lis feltételrendszerének/kritériumfelté- teleinek megteremtése.
Tüzeléstechnikai szempontból tehát fontos a nedvességtartalom -10% értéken
tartása (a betakarítás időablaka és a táro- lásjelentősen befolyásolhatja), illetőlega tárolhatóság/szállíthatóságmegteremté- se(folyamatostüzelőanyagellátásindokán) és az energiasűrűség növelése tömörítés- sel (bálázás, bálázási technikák). Ugyan- akkora tűzelés hulladékai okán figyelem- mel kell lenni a K-, N-, és S-tartalomra is.
A K a szilárd égéstermékben jelenik meg, míga N és a S a füstgázban is megjelenhet módosultformában.
A 2. táblázat azokat ajellemzőket ösz- szegzi a teljesség igénye nélkül, amelyek a tüzelési célú hasznosítással közvetlen összefűggésben vannak.
A hamu összetétele (2. táblázat) rönt- gendiffrakciós vizsgálattal detektálható, melynek alapján - a talajjal összefüggés- ben - megállapítható, hogy K-ban gazdag és a P-tartalma isjelentős [Dodson 2011].
Ahamuhasznosításánálfontosszempont, hogyminél kevesebb kerüljön belőle hulla- déklerakókba,egyrésztazért, merta hamu- termelés exponenciális növekedése vár- hatóazegészvilágon(ahamumennyisé- ge 5-15 m/m%-a a felhasznált biomasszá- nak),másrésztpedigfontostápanyagokne kerüljenek a hulladéklerakókba. A hamu felhasználásátazonban korlátozza a fen- tebb is részletezett összetétel, de lehető- ségként kínálkozik az erdei talajokon tör- ténő elhelyezés, vagy éppen az el nem égett széntartalmánakköszönhetőenatüzelőa- nyagkénttörténő hasznosítás (szitafrakci-
onálást alkalmazva a szétválasztásra), il- letve az építőanyagok adalékanyagaként való hasznosítás.
Itt megjegyzendő, hogy a környezeti kihívások mellett még akkora kihívástje- lentenekatárolás,szállítás,felhasználás/
ártalmatlanítástechnológiaimegoldása- inakkidolgozása,illetveszinténnemelha- nyagolandószempontezekköltségvonza- ta sem. A búzaszalma mezőgazdasági, va- lamintenergetikai célú hasznosítása kon- textusában tehát környezeti modellezések, fenntarthatósági elemzések, valamint gaz- dasági számítások elvégzése is indokolt.
Szükségesvizsgálniafenntarthatóságotis a szalma hasznosításánál, ezt azonban a teljesfelhasználásiláncvonatkozásában kell megtenni, különös tekintettel az erő- forrás-ésenergiapotenciálokra[Weisereí- al. 2014].
A mezőgazdaság nem csupán mező- gazdaság, azonban nyilvánvaló, hogy az összesszalma talajróltörténő eltávolítása veszélyeztetheti az ökológiai funkciókat, ezért meg kell határozni a maximálisfenn- tarthatóeltávolításiarányt.Afenntartha- tó eltávolítási arányt a helyspecifikusak, a gazdálkodási gyakorlatok, a betakarítá- si felszerelések, valamint a helyi területi és éghajlati viszonyok befolyásolják.
Következtetések
A feldolgozott irodalmakban közölt eredményekarraengednekkövetkeztetni,
Tudomány - Technológia-]
hogya mezőgazdasági gyakorlatok helyes ki/megválasztásával a szalmahasznosí- tásraalapozottenergiaelőállításoptimá- lisan összekapcsolható a gabonatermesz- téssel anélkül, hogy káros hatással lenne a talajtermékenységére,illetőlegazökológi- ai hatások isfigyelembe vehetők. Az adott körülményekhez illeszkedő optimális bú- zaszalma-hasznosítási kombináció(k) al- kalmazása a mezőgazdasági termelés ha- tékonysága tekintetében egyébirántjáru- lékos előnyökkel járhat, ha és amennyi- ben a felgyorsulttechnológiai/technikai fejlődés indukálta kiforrott megoldások elterjesztése során törekszünk azok elő- nyeinekéshátrányainakobjektívmegmu- tatására.
Azeredményekalapjánmegállapítha- tó továbbá, hogy a búzaszalma, mint be-
ágyazottenergia, -„energia"atalajnak, - energia a társadalomnak.
A hasznosítási lehetőségeket az ún.
„szalma-trilemma"rendeliössze,amelyaz ökológiaiszempontokatisfigyelembeve- vő, racionalizáltfelhasználáson (talajszer- vesanyaga,alomanyag,energetika/egyéb felhasználás) alapul, kitekintéssel a hamu hasznosíthatóságára is. Hivatkozással a feldolgozott irodalmakban foglaltakra, kijelenthető,hogymindigtöbbtudomány- ágegyüttgondolkodásagarantáljaazop- timális megoldásokat. Ugyanakkor kije- lenthető az is, hogy a környezet, az agrár- tájak, azenergiatájak, illetve a fenntartha- tóságfigyelembevételévelvégzettmérnö- ki tevékenység kreativitást és innovációt rejtmagában. llyen módon környezetmen- torálássalfigyelemmellehetünkazemberi tevékenységekökológiai hatásaira, lévén, hogy a természeti erőforrások nem helyet- tesíthető kulcserőforrások: (tulajdonkép- pen ökológiai korlátok az életünkben).
A búzaszalma beltartalmi jellemzői egyértelműen igazoljáka komplexhaszno- sítási lehetőséget: a búzaszalma C:N ará- nyának a talaj C:N arányára gyakorolt ha- tásával kapcsolatban az a következtetés igazolódott, hogy a betakarítás után ke- letkező búzaszalma mennyiségének-ta- lajtípustóléstalajállapottólfüggően-kb.
30-50%-a szükséges a talaj „optimális"
C:N arányának biztosításához, a többi egyéb célokra hasznosítható.
A közvetlen eltüzelés után keletkező hamutekintetébennincsegyetlenolyanal- kalmazás,amely mindenféle hamu számá-
ra megfelelő lesz, a közeljövőben sürgető a „hamumenedzser" kutatásokvégzése.
E közlemény megerősíti továbbá azt is, hogytranszdiszciplináris párbeszédre van szükség ahhoz, hogy döntéseinket a természettel együttműködésben (szimbi- ózisban) hozhassuk meg, hogy a későbbi- ekben elkerülhessük az alkalmazkodás szü kségességét a tevékenységei n k okozta megváltozott környezethez. llyen módon a gazdasági előny nem lehet a szalma- hasznosítás fő meghatározója, de a szal- ma időjárási viszonyoktól erősen függő évenkéntirendelkezésreállásátfigyelem- bekellvenni.mivelazalacsonyszalmael- látás éveiben az energiapiac és a meglévő szalmapiacok közötti verseny miatta nem optimális kapacitással működő energia- termelőlétesítményeknekvagyaszalma- felhasználóknak alternatív erőforrásokat kellvásárolniuk.
Summary
Nowadays,manynationalandinterna- tional researchers deal with the role of various cereal stmws in agricultural pro- duction, namely due to the replenishing so/7 organic matter and the effects on soil condition and soil life. At the same time, beyond agricultural use, researchers are o/so increasinglyinterestedin causalstud- ies ofstraw utilization opportunities (most- ly for straw bale combustion). Using the research results of national and foreign researchers, this shortpaperseeks to an- swer the question ofhow much stmw is needed to keep the C: N mtio ofsoils (soils in arable land) and organic carbon stocks within an acceptable range for crop pro- duction vs. how much straw can be utilized in other ways (direct combustion)? So the subject of the studies was wheat straw.
Sosea' on the theses ofthe selected publi- cations (regarding the effect ofthe C:N ra- tio ofwheatstraw on the C:N ratio ofthe soil), it is concluded thatapprox. 30-50%of theamountofwheatstrawafterharvestis required (depending on soil type and con- dition) to ensure an "optimal" C:N ratio in the soil anda healthy soil life.
Keywords: utilization ofstraw, embed- ded energy, ecological sustainability, transdisciplinary dialog
Lektorálta:
Dr.JoóKatalinPhD talajvédelmi szakértő joo.talajvedelem@gmail.com
Irodalomjegyzék
[1] ÁRENDÁS T., VIDA GY., VEISZ O. (2013):
Mennyit terem, mit vihetünk? In: Marton- vásár, 25 (1) pp. 16-17 p.
[2]DEMIRBAS,A.(2004)Combustionchar- acteristics of different biomass fuels. In:
Progress in Energy and Combustion Sci- ence,30(2)2019-230p.
[3] DODSON, J. R. (2011) Wheat straw ash and its use as a silica source. Dissertation.
UniversityofYork, United Kingdom,York, 302 p.
[4]ELTOM,A.E.F„DINGW.,DINGQ,ALI,A.
B., ADAM, B. E. (2015) Effect oftrash board on moldboard plough performance at low speedandundertwostrawconditionsjn:
JournalofTerramechanics (59) 27-34 p.
[5] FANG, H., ZHANG, Q, Jl, C., GUO, J.
(2016): Soil shear properties as influenced by straw content: An evaluation offield- collected and laboratory-remolded soils.
[n-.JournaloflntegrativeAgriculture, 15 (12) 2848-2854 p.
[6] FOX, R. (1981) Abdeckmaterialen für Steilagen. In: Der Deutsche Weinbau, 25 (26), 1075-1076 p.
[7] KISMÁNYOKY,T. (2012): Szalmahaszno- sításalternatívenergia-és/vagyhumusz- forrás? \n:Agro Napló 16(2) 27. p.
[8] KLUTS, I., WICKE, B„ LEEMANS, R, FAA- IJ, A. (2017): Sustainability constraints in determining European bioenergy poten- tial:Areviewofexistingstudiesandsteps forward. In: Renewable and Sustainable Energy Reviews, 69 719-734 p.
[9]MONTELEONE,M.,GAROFALO,P,CAM- MERINO,A. R. B, LIBUTTI.A. (2015): Cereal straw management: a trade-off between energy and agronomic fate. In: Italian JournalofAgronomy, 10 (655) 59-66 p.
[10] STEFANOVITS, P, FILEP, Gy., FÜLEKY, Gy. (1999): Talajtan. 166-194 p. https://regi.
tankonyvtar.hu/hu/tartalom/
tamop425/2011_0001_521_Talajtan/index.
html
[11]SZEMMELVEISZ,T. (2006) Fás-és lágy- szárú biomasszáktüzelhetőségi feltétele- inek. Disszertáció. Miskolci Egyetem, Mis- kolc,100p.
[12] WEISER, C., ZELLER, V, REINICKE, F. et al. (2014): Integrated assessment ofsus- tainable cereal straw potential and differ- ent straw-based energy applications in Germany. fn'.AppliedEnergy, 114749-762 p.
