• Nem Talált Eredményt

CHÉMIA1 ALKATA ÉS KEMÉNYSÉGE A VA S

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "CHÉMIA1 ALKATA ÉS KEMÉNYSÉGE A VA S"

Copied!
28
0
0

Teljes szövegt

(1)

E R I E K E Z E S E K

A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL.

K ia d j a a M agyar Tudományos Ak a d é m ia.

A II I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

S Z E R K E S Z T I

SZABÓ JÓZSEF,

OSZT A b Y T IT K A li

V III. K ÖTET. IX . SZÁM. 1878.

A V A S

CHÉMIA1 ALKATA ÉS KEMÉNYSÉGE

KOZOTT! VONATKOZÁSOK.

KERPELY ANTALTÓL.

Kút t á b l á v a l ás tö b b v a jz z a l JiA zfív i'ír k ö z ö lt

< / v r m >

BU DA PEST, 1878.

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

( A z A k a d é m i a é p ü le t é b e n .)

■■ ...

(2)

E R T Е K E Z E S E К

a természettudományok köréből.

Első kötet. 1807—1870.

I. Az Ó zon képződéséről g yors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elemzése. T h a n . 12 kr. — II. A közép idegrendszer szürke Á llom ányának é r egyes ideggyökök eredeteinek tájviszonyai. L e n n o s s é k . 12 kr. — III. . . állattenyésztés fontossága s jelen leg i állása M agyarországban. Z 1 a m á 1. 30 k r.

— 1У. K ét új szem m érészeti m ód. J e n d r á s s i k. 70 k r . — V. A m agnetikai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l . 30 k r . — VI. A gázok összenyom hatóságáról.

A k i n . 10 kr. — V II. A Szénéleg K énegröl. T h a n . 10 k r. — V III. K ét új kén­

tav as K áli-K adm ium kettőssónak jegeczalakjairól. К r e n n e r. 15 kr. — IX. A dá­

sok a hagym áz oktanához. R ó z s a y . 20 kr. — X. F a ra d a y M ihály. A k i n . 10 k r — XI. J e le n té s a London- és B erlinből az A kadém iának k ü ld ö tt m eteo ritek rő l.

S z a b ó . 10 k r. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r i - v a l d s z k y . 1 f r t 50 kr. — X III. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d . 10 k r. — XIV. A h a rk á n y i kénes viz vegyelemzése. T h a n . 20 kr. — XV. A szulinyi ásványvíz vegyelem zése. L e n g y e l . 10 kr. — XVI. A testeg y en észat újabb h ala­

dása s tudom ányos állása n ap jain k b an , három kiválóbb k ó resette l felvilágosítva.

В a t i z f a 1 v y. 25 kr. — X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о c h 30 k r.

— XVIII. A d ato k a járv án y o k oki viszonyaihoz R ó z s а у 15 k r. — X IX . A sili- k á to k form ulázásáról. W a r t h a 10 k r.

Második kötet. 1870—1871.

I. Az á lla ti m unka és a n n ak forrása. S a y . 10 k r. — II. A mész geológiai technikai jelen tő ség e M agyarországban. B. M e d n y á n s z k y 20 kr. — III.

T apasztalataim a szeszes italo k k al, v a la m in t a doh án y n y al való visszaélésekről, m in t a lá tto m p u la t okáról. H i r s c h l e r . 80 kr. — ÍV. A han g rezg és intensitá- sának m éréséről. H e l l e r . 12 kr. — V. Hő és nehézkedés. G r eg u s s. 12 kr. — VI. A C eratozam ia liim sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n y i . 40 kr. — V II. A kettős torzszülés boncztana. S c h e i b e r . 30 kr. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és a lak jairó l. К 1 e i n. 15 k r. — IX . O edogonium diplan- drum s a nem zési folyam at e m o szatn ál. J u r á n y i , 35 kr. — X. T apasztala­

ta im az a rté z i szökőkutak fúrása k örül. Z s i g m o n d y . 50 kr. — X I. N éhány Floridea K ristallo id jairó l. K l e i n . 25 kr. — X II. Az O edogonium diplandrum (Ju r.) te rm é k e n y íte tt petesejtjéröl. J u r á n y i . 25 kr. — X III. Az esztergom i bu- rán y réteg ek és a kisczelli tá ly a g fö ld tan i kora. H a n t к e n, lo k r — XIV. Sauei Ignácz emléke. Dr. P o o r . 25 kr. — XV. Górcsövi közetvizsgálatok. К о c h. 40 kr.

Harmadik kötet. 1872.

I. A kapaszkodó hajózásról. К e n e s s e y. 20 k r. II. Em lékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y 10 k r. I I I . Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i c h . 20 kr. IV. A d at a s z a ru h á rty a g y u rm ájáb a le rak o d o tt festanyag ism ertetéséhez.

II i r s e h 1 e r. 20 k r. V. K özlem ények a m k. egyetem v eg y tan i intézetéből. Dr.

Fleischer és D r. S te in e r részéről. E lő te rje s z ti T h a n. 20 kr — VI. K özlem ények a m. k. egyetem v e g y ta n i in tézetéb ő l, saját m aga, v a la m in t D r. L engyel és Dr.

R ohrbach részéről. E lő te rje s z ti T h a n . 10 kr. — VII. E m lékbeszéd F ló r Ferencz felett. Dr. P ó о r. 10 kr. — V ili. Az ásványok olvadásának új m eghatározás

(3)

A V A S

CHÉMIAI ALKATA ÉS KEMÉNYSÉGE

KÖZÖTTI У О N AT KOZÁSOK.

KERPELY ANTALTÓL.

Két táb lá v a l ás több rajzzal a szöveg1 között.

B U D A P E S T , 1878.

A M. T. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(Az Akadémia épületében.)

(4)
(5)

A vas chémiai alkata és keménysége közötti vonat­

kozások.

K e r p e l y - í b - n t a l t ó l .

(M int székfoglalót felolvasta a II I. osztály ülésén, 1877. nov. 5.)

A jelen század culturális tényezői sorában a vas kétség­

kívül legfontosabb eszköz gyanánt tekintendő. Szerepe tevé­

kenységünk békés téréin is oly messzeható és köztudomású, bogy jelen előadásom czéljából elég lesz egyikét: a vasutakra való alkalmazását fölemlítenem.

A vasat nem csak olcsó volta és fölötte elterjedt töme­

ges előfordulása tette alkalmasabbá vasúti anyagúi mint a többi fémeket, hanem a mellett sok jó tulajdonsága is, milye­

nek többek között az aránylag nagy szilárdság, szivósság és keménység.

A kisebb vagy nagyobb keménységnek természetszerű következménye, bogy a vas, illetőleg a vaspályasiu, kisebb vagy nagyobb mértékben kopik, és ha tekintetbe veszszük,’ hogy a jelenleg több mint 294,000 kilométernyire terjedő vasúti hálózat évi sínpótlása mintegy 1.600,000 tonnára tétetik, a tartósság egyik főtényezőjét, a k e m é n y s é g e t , vagyis job­

ban mondva: a k e m é n y s é g f o k o z a t á n a k o k o z ó i t , alaposabb tanulmányozás tárgyává tenni, nemzetgazdászati szempontból is, fölötte hasznos és háladatos feladatképen tekinthető; különösen a jelen pillanatban, midőn az eddig alkalmazott, forrasztott vasból készült sínek helyébe, forradás nélküli, úgynevezett folyt-aczél-, vagy tuskó-síneket (ingot- síneket, Bessemer-aczél-síneket) kezdenek majdnem kivétel nélkül alkalmazni.

1*

M . T . A K A D . É R T E K . A T E R M É S Z E T T U D . K Ö R É B Ő L . 1878.

(6)

Ezen utóbbi körülmény legközelebb nem kis mértékben foglalkoztatta hazánk illetékes kormányköreit is ; hogy a for­

rasztott és nem forrasztott sínek előnyeiről, függetlenül az itt-ott még felmerülő nézeteltérésektől, döntő Ítéletet mondani lehessen, a közlekedési és a pénzügyi minisztérium múlt év szeptember havában szakbizottságot küldött ki, melyr.ek több rendbeli forrasztott és nem forrasztott sín — vas- és aczél-sín — megvizsgálása volt a feladata.

Nem volt ugyan szerencsém e bizottság tagjai közt lenni, de egyes tisztelt tagok szívességéből birtokába jutván az illető kísérletek igen érdekes eredményeinek, fölötte hasz­

nosnak látszott, ezen eredményeket tudományos szempontból bővíteni és alapos tanulmányozás tárgyává tenni.

E sokoldalú tanulmánynak hosszú sorából egyiket, a v a s n a k , illetőleg a v a s p á l y a - s í n e k k e m é n y s é g é r e vonatkozót, lesz szerencsém a következőkben tárgyalni.

A v a s n a k k e m é n y s é g é t rendesen a carbon-tar- talomból szokták megitélni, azon tapasztalásnál fogva, hogy a carbonban gazdag vas kemény, a carbonban szegény lágy.

E módszer szerint azonban csak az esetben közelitjük meg némileg a valóságot, ha a vasban a carbonon kívül nincsenek más alkatrészek is ; de ha ilyenek is vannak benne, ezeknek befolyását számon kívül hagyni nem lehet.

Gyakorlati czélokra használt, bármily tiszta és jó minő­

ségű vasfajtákban kivétel nélkül vannak a carbonon kívül még más kisérő vagy mellékalkatrészek, melyek közül egye­

sek a keménységet fokozzák — például a mangán, — mások pedig csökkentik — például a kén.

A vas keménységi viszonyait kutatva, e szerint alapfel­

tételül kell tekintenünk a vas chémiai alkatának ismeretét;

mert csak ez esetben lehet a keménység és az egyes alkatré­

szek között meglevő vonatkozásokat mind kellő figyelemre méltatni és bonczolás alá venni.

E meggyőződésben én is a munkába vett vasfajták analyzisén kezdettem meg a szóban forgó vizsgálódásokat, melyeket 21-féle pályasínen ejtettem meg. E végből a sín fejé­

ből jókora darabot vágattam ki, melyet esztergán gömbölyű

(7)

A VAS CIIÉM. A L K . ÉS КЕМ. K Ö Z Ö T T I VONATKOZÁSOK. 5

rudacscsá esztergályoztattam; a rudacs a keménység megha­

tározására szolgált, a finom eszterga-forgács az analyzisre.

A forrasztott pályasínek fejei rendesen szemcsés, majd finom- majd durvább-szemü vasból állanak, ritkább esetben kavart vagy másnemű aczélból; többi részök pedig inas vas.

A megvizsgált forrasztott sínek közül 11 szemcsés fejű, 4 ka­

vart aczélból való. A tüskó-sínek egynemű anyagból, rendesen Bessemer- vagy Martin-aczélból készülnek; az anyag tehát mind szemcsés, aczélnemü; ilyet 6 félét, és pedig Bessemer- aczél-sínt vettem munkába.

Következőkben adom ezen vas és aczélfajták bővebb leírását.

A) Kovácsvas.

1. sz. Finomszemü, vilá­

gosszürke, erősen csillámló vas, méterenként 47 fontos pályasín fejéből. Készült a brezovai kincs­

tári vasműben, és pedig faszén- nyersvasból, fával tüzelő kavaró és forrasztó pestekben.

2. sz. Ugyanaz, 65 fontos sínből. — (A keménységi kísér­

leteknél kimaradt.)

3. sz. Ugyanaz, csak hogy 71 fontos sínből van véve és tö- rete felváltva finom és durvább szemű; különben világos színű és csillámló.

3. a) sz. Ugyanaz ; tömött, finomszemű, részben nagyobb szemű, világos szinti.

4. sz. Finomszemü, világos színű, csillámló vas, 47 fontos pályasínből. Diósgyőrött készült

1. sz. áb ra.

2. sz. áb ra.

3. sz. á b ra .

(8)

a kincstári új vasgyárban, faszén-nyersvasból, karvini barna­

szénnel fülő kavaró és forrasztó kemenczékben.

5. sz. Ugyanaz, 65 fontos sín fejéből; szövezete finom- szemű, tömött, szürke, kellő fényű.

6. sz. Ugyanaz, 71 fontos sín fejéből; szövezete durva szemű, inas erekkel, világos szinü.

7. sz. A kladnói (Csehország) vasműből való; koksz- nyersvasból készült, kőszénnel tüzelő kavaró és forrasztóban ; 65 fontos pályasín fejéből van véve. Törete gyenge fényű, bá­

gyadt, szövezete túlnyomólag inas, kevés nagyszemü részekkel.

8. sz. Witkovitzi (Morvaország) 65 fontos pályasín fejé-

4. sz. ábra. 5. sz. ábra.

7. sz. ábra.

6. sz. ábra.

8. sz. ábra, 9. sz. ábra.

(9)

A VAS C HEM. AI.K. É S К Е М . K Ö ZÖ TTI VONATKOZÁSOK. 7

b ő i; készült kokszuyersvasból, kőszén tüzelővel. Töreté durva szemű, erős fényű, színe világos.

,9. sz. Zwisclienbrücken-ben (Bécs mellett, megszűnt) kőszéntüzelővel készült, 65 fontos pályasín fejéből való; vilá­

gos színű vas, durva szemű, csiliás szövezettel.

10. sz. Szemcsés vas Teschenből (osztr. Szilézia) koksz- nyersvasból, karvini kőszén tüzelővel gyártott 63 fontos pálya- sín feje.

10. sz. ábra. 11. sz. ábra.

11. sz. Ózd-Nádasdról való, faszén-nyersvasból és bar­

naszénnel fűlő egyéb pestekben készült 61 fontos pályasíu feje. Szövezete palás, levelkés, eres, rosszul forradt és fényes.

B ) Bessemer-aczél- (tuskó-) sínek.

/2. sz. 66.2 fontos pályasín Buchscheidenből (Karintia).

Törete tömött, igen finomszemü, egyenetlen; színe világos, fénye gyenge.

12. sz. ábra. 13. sz. ábra.

13. sz. 65 fontos pályasín ÁVittkovitzról (Morvaország).

Törete egyenes, tömött, szürke színű s gyenge fényű.

(10)

14. sz. 63,68 fontos pályasín, Teschenből (osztr. Szilé­

zia). Tömött, finomszemű, selyemfényű, egyenes törető.

14. sz. ábra. 15. sz. ábra.

15. sz. 63,58 fontos pályasín, Kladnóról (Csehország) Törete tömött, csiliás, fényes, világos színű.

16. sz. 59, 94 fontos pályasín Grátzból (Stiria). Tömött, egyenetlen töretü, szürke szín és gyenge fény mellett.

17. sz. 59,64 fontos pályasín Ternitzről (Osztrák-orszáj Tömött, selyemfényű, kevesbbé egyenes töretü.

C) Aczélfejü vassínek.

18. sz. 73, 76 fontos, kavart-aczélfejü pályasin Brezová- ról, (Zólyommegye, kincstári mű). Törete tömött, finomszemü, egyenetlen ; színe világos szürke.

(11)

A VAS C H É M . Л1Ж. ÉS К Е М . K Ö ZÖTTI VONATKOZÁSOK. 9

19, 19 aj, 19 b) sz. 65 fontos, kavartaczélfejü pályasín Resitzáról (Krassómegye), faszén-nyersvasból; készült kőszén­

nel fülő egyéb pestekben. Törete tömött, egyenes, gyenge fényű ; szine világosabb szürke.

E vasfajták chémiai alkatát az alant következő táblázat tartalmazza.

A k e m é n y s é g f o k á t megbízható, egyszerű módszer szerint kívántam megállapítani. A fönnebb említett szakkbi- zottság egyszerű empirikus eljárást rögtönzött e czélra, de a mint később meggyőződtem, kevés sikerrel. Ugyanis vasveze­

tések között járó 5 kgr. súlyú vaskolonczot huzattak fel zsi­

nórral 1 méterre, s azután leesni hagyták egy, a sín feje fölibe állított aczélszegecsre. A sín fején támadt mélyedés átmérője, mely mikrométer segélyével méretett, képezte a keménység fokának mértékét. Az ily módon támadt eredményeket össze­

hasonlítva az illető vasfajta chémiai alkatával és töretével, azt találtam, hogy minden tekintetben hiányosak. Pontosabb és mindamellett egyszerűen kezelhető eljárásról kellett tehát gondoskodnom. Hosszas combinátió és keresés közben A. v.

W a l t e n h o f e n , prágai műegyetem tanárának egy indít­

ványképen közzétett eljárása kötötte le figyelmemet, melylyel az aczélfajták keménységét e l e c t r o m a g n e t i c u s ú t o n tartja összehasonlíthatónak; természetes, hogy örömmel meg­

ragadtam az alkalmat, hogy v. W a l t e n h o f e n eljárásának gyakorlati értékéről egyáltalán meggyőződjem.

Ez eljárást v. W a l t e n h o f e n a következőképen írja le : Az összehasonlítandó aczélfajták hengeralaku, egyenlő hosszú és egyenlő súlyú rudacsok alakjába hozandók; lehet­

nek pl. 10 cm. hosszúak, 20 gr. súly mellett. A megvizsgá­

landó s rudacsot, a mellékelt I. tábla 1. sz. ábrája szerint, vékony rézhuzal vagy egyáltalán huzal-kengyellel felszerelt к parafa csésze segélyével hydrostaticus A B mérleg jobbfelé eső b karjára függesztjük s megfelelő súlyokkal egyensúlyba hoz­

zuk. A fajtsúly meghatározásánál használt vizedény helyébe körülbelül 10 cm. magas és 2 cm. tág magnetizáló S spirálist teszünk a függő s azélrudacs alá, és pedig úgy, hogy ez utób­

binak körülbelül fele nyúljon a spirális központi üregébe. A. v.

W a l t e n h o f e n a 91 mm. magas és 2 cm. belső átmérőjű

(12)

spirálist 3 mm. vastag s pamuttal kétszer körüliont rézhuzal­

ból készítette; a huzal 24 tekerületü 6 réteget, azaz 144 te- kerületet képezett. Kell továbbá egy B u n s e n - féle к elem mint villanyos láncz, egy R rheostat mint áram-szabályozó, és egy az áram hatásának megfelelő M bussola, hogy a vil­

lanyos áramot az egész kísérleti sorozat tartama alatt állan­

dóvá tenni és az állandóságot megfigyelni lehessen. Czélszerű a villanyos láncz záró körét, az alatt, hogy az áramnak hasz­

nát nem veszszük, félbeszakítani; ily módon a láncz hosszabb ideig megtartja állandóságát.

A mint a lánczot zárjuk, a mérlegen függő aczél- vagy vasrudacs a spirálisba vonatik ; a mérlegcsészére ellensúlyokat rakunk mind addig, a míg észre nem veszszük, hogy azok a vonzó erőt megközelítőleg ellensúlyozzák, mire az ellensúlyt lehetőleg pontosan helyreállítjuk. A spirális vonzásának ki- egyenlítésénél folyton arra kell figyelni, hogy a kezdőleges be­

állítás megtartassék, az t. i. melynél a mérleg-iga állása víz­

szintes és a próbarudacs alsó fele a spirálisba be-, felső fele pedig kinyúlik.

Kezdetben egészen az itt leirt eljárást követtem; ettől csak annyiban tértem el, hogy a 10 cm. hosszú próbarudacsok átmérőjét 1 cm.-re és e szerint egyenkénti súlyát körülbelől 46 gramra vettem. De mivel az első kísérleteknél v. W a 1- t e n h o f e n eredményeitől egészen váratlan s nagymérvű eltérésekre akadtam, a próbarudacsokat leesztergályoztattam 0'5 cm. átmérőig, úgy, hogy a súly — a mint v. W a l t e n - h о f e n kívánja — körülbelül 20 grammig leapadt. Mindamel­

lett sem sikerült a dolgot kellő folyamatba hozni. E g y e t l e n B u n s e n - féle n a g y elemmel még a leglágyabb vasnál sem sikerült a spiralissal 2 gr.-nál nagyobb vonzást elérni, daczára annak, hogy v. W a l t e n h o f e n , a mint állítja, ily körülmé­

nyek között 87 gr.-nyi vonzást ért volna el. Felemeltem lassan a B u n s e n - féle elemek számát, először is azért, hogy meg­

tudjam oly nagy mérvű vonzás hány elemnél érhető el, más­

részt pedig, mivel a nagyobb vonzás mellett nagyobb pontos­

ságú eredményekre véltem számíthatni. A kísérletek 5 nagy­

méretű B u n s e n - féle elem mellett végre megadták a v.

W a l t e n h o f e n által említett 87 grm.-nak megfelelő von­

(13)

A VAS CH ÉM . ALK. ÉS КЕМ . K Ö ZÖ TTI VONATKOZÁSOK. 11

zást, <le sajnálatomra még c mellett sem látszott annak lehe­

tősége, nagyobb számú vaspróbát egymásután s a kellő biz­

tossággal — pontosság tekintetében — kezelhetni, mert már a 4. próbánál a villanyos áram akkora ingadozásokat és oly mérvű rohamos gyengülést mutatott, hogy a közbe iktatott rheostáttal való kiegyenlítés lehetetlenné v á lt; az elemek folyadékának pótlása és az erre következő szabályozás pedig oly körülményesnek és a kísérletek lefolyására oly mértékben gátlólag hatónak mutatkozott, hogy az eljárás alkalmas volta gyakorlati czélokra épen kérdésessé kezdett lenni. Azonkívül a hydro-elemeknél ki nem kerülhető, folytonos ellenáramlások is fölötte kétessé tették az eredmények megbizliató voltát.

D r. S c h w a r t z Ot t o , a mathematika és phyzika tanára a m. k. bányászati és erdészeti akadémián, igen tisztelt barátom tanácsára N о ё - féle thermo-oszloppal folytattam a kísérleteket. A thermo-oszlop 96 elemből álló és megfelel kö­

rülbelül 3 B u n s e n - féle elemnek; ezzel a spirálisban elért vonzás legfölebb 2,5 gr.-nyit tett ugyan, de az áram, melyet tükör-bussolával megfigyeltem, kellő intézkedés mellett nagyon állandónak mutatkozott. Ha ugyanis a mérlegezést ugyanazon szobában végeztem, melyben a thermotelep állott, már a szoba- hőmérsék növekedése és ingadozása akkora és változó ellen­

állást hozott létre a vezető huzalokban, hogy ennek hatása, a többnyire lágyabb s egymás között sem oly nagy eltéréseket mutató vasfajták megvizsgálásánál, nagy hibáknak lehetett az okozója.

E hatás azonban egészen megszűnt, a mint a tliermo- telepet más, elzárható szobába helyeztem el és a mérlegszoba hőmérsékét folyton szabályoztam. A szoba hőmérséke a főki- sérletek alatt csak 16 és 16.8 Celsius-féle fok között inga­

dozott.

Hanem a bevezető kísérletek alatt még más körülmény is lépett hatályba, melyet v. A V a l t e n h o f e n szintén nem említ, mely pedig igen nagyfontosságú, ha a megfigyelt ke- ménységi fokozatokat sikerrel akarjuk egymással összehason­

lítani, kivált ha a súlybeli eltérések oly csekélyek mint a jelen esetben, és mind azon esetekben, melyekben az összes vonzás, súly által kifejezve, csak 1.8 és 2.6 között ingadozik. H a t. i. a

(14)

vonzást, melyet magnetizáló spirális valamely vas vagy aczél- rudacs irányában tanúsít, a fenn leirt módon meg akarjuk határozni és számokkal kifejezni, tekintetbe kell vennünk, hogy először is az i n d u c á l t d e l e j e s m o m e n t u m lép hatályba, mely folyton növekedve, a próbarúd coöricitiv ereje szerint majd elébb majd utóbb éri el maximumát, és ez idő­

ponttól kezdve a vonzás ereje ismét kisebb-nagyobb gyorsa­

sággal alászáll egészen a r e m a n e n s — a rudacsban visz- szamaradó — magneticus momentum mértékéig. v . W a l t e n - h о f e n említi ugyan eredeti értekezésében, hogy a láncz zárásánál a vasrudacsot az egyik kéz két újjával tartani kell, különben hirtelen bevonatik a spirálisba, s a mérlegrúd meg- rezzenését okozza; továbbá, hogy a vonzás súlyának megkö­

zelítő kiegyenlítése után a szabadon bocsátott rudacs pontos egyensúlyba hozandó. Ama hirtelen bevonzás, igaz, az i n d u ­ c á l t áram hatásából ered, — habár én mellékesen legyen mondva, a rudacs tartásának szükségét egészen fölösleges­

nek találtam, mivel a rudacs még 5 B u n s e n - féle n a g y elemnél sem vonatott be oly hirtelen, hogy legalább az álta­

lam használt nagyobb analytikai mérleg megérezte volna;

szintoly kevéssé tapasztaltam, hogy a rudacs, ha a spirális kellő közepében függ, ennek falai felé vonzatnék, a mi a mér­

legelésnél súrlódásból eredő hibákat okozna — s ha lassú kezelés mellett a vonzást elébb körülbelő], azután pontosan egyensúlyba hozzuk, valószínű, hogy a remanens momentumot mérlegeljük, vagy ha az inducált áram még nem érte volna el hatása maximumát, az inducált momentum egy részét. De ha némi gyakorlat után gyorsabban járunk el a kísérleteknél, kevés kivétellel csak az inducált momentum egyik részét fog­

juk meghatározni; szóval, ha e fontos körülményt tekintetbe nem veszszük, majd az inducált, majd a remanens momentum­

hoz közel fekvő hatás mértéke kerül az összehasonlító számok közé, s ez annál nagyobb tévedésekre vezethet, minél kisebb az eltérés az egyes vasfajták keménységében.

A jelen kísérletekkel szerzett tapasztalásaim szerint az inducált momentum hatásából támadó eredmény a pontosabb.

H a ugyan azon vasfajtákkal egyszer az inducált máskor a remanens momentumot határoztam meg, az eredményekben a

(15)

Л VAS CHÍÍM АПК. í:s КЕМ . K Ö Z Ö TT I VONATKOZÁSOK. 1 3

legkisebb összbangzás sem volt található; s lia azokat az illető vasfajták ckémiai alkatával összehasonlítottam, az inducált áram segélyével talált eredmények bizonyultak helyeseknek.

Az inducált momentum mérlegelése 0.5 cm. vastag, kö­

rülbelül 20 gr. súlyú próbarudacsnál, igaz, csak 1—2 perczig ta r th a t; de sőt egyes próbáknál csak 30 másodperczig. Ha azonban néhány előpróbából a vonzás súlyát megközelítőleg ösmerjük és tehát a főpróbánál a villanyos láncz zárása előtt, a súlyokat körülbelül 0.5 gr.-ig rakjuk a mérlegcsészére, a többi apró súlyokat pedig sorba elébe, akkor ezeknek fokoza­

tos pótlása az áram megindítása után és az eredő súlynak mind szükebb határok közé szorítása oly gyorsan halad, hogy a mérlegezés 0.005 gr. eltérésig akadály nélkül eszközölhető, még mielőtt a vonzás csökkenése bekövetkeznék. Hanem a mérleg-nyelvnek oldalbillenése ne legyen soha nagyobb 1—2 mm.-nél, mivel különben a spirálisba mélyebben nyúló vasru- dacs erősebben vonzatik, a mi ismét nagyobb ingadozásokat okoz, és a mérlegelést a kellőnél nagyobb mértékben késlel­

teti. Bal kézzel a mérleg mindenkori beállítását eszközöljük, jobb kézzel a súlyokat rakjuk fel, illetőleg veszszük le mindad­

dig, mig a vonzásnak gyors és folytonos csökkenése be nem következik. A villanyos láncz zárását másra bizhatjuk.

Nagyobb, azaz 1 cm. vastag és 40—46 gr. súlyú próba- rudacsoknál az inducált momentum hatása kétszerte hosszabb ideig tart, mint a vékony könnyű rudacsoknál, úgy, hogy a szóban forgó czélra, pontosabb mérlegelés tekintetéből, a n a- g y o b b v a s t a g s á g ú r ú d á c s o k a l k a l m a z á s á t jó­

nak találom ajánlani.

A kísérleteknél, melyeket a r e m a n e n s m o m e n ­ t u m tekintetbe vételével vittem véghez, az állandó legkisebb súly gyakran már 2—3*/2 perez múlva következett be — az inducált momentum maximál-hatásától számítva; de rendesen tovább tartott, ugyanis 4, б1^, 9, 10 és legfölebb 13 per­

czig, a míg az inducált áram hatása egészen meg nem szűnt.

A vasnak chémiai alkata, úgy látszik, nincsen befolyás­

sal sem az inducált áram hatás tartamára, sem a remanens momentum beálltára; gyakran ugyanazon időt vette igénybe akár a határozottan lágy vasnál, akár a határozattal! kemény­

(16)

nél, azaz aczélnál. Az anyag tömöttsége, a continuitás foka -— egyátalán a moleculáris állapot — valószínűleg bennre­

kedt idegen anyagok (salak, vas-oxyd) kétségkívül nagy sze­

repet játszanak ama hatások nyilvánítása és tartama körül.

A szóban forgó módosított eljárásról azonban minda­

mellett, bogy az említett körülményeket mind számba vesz- szük, nem igen merem állítani, hogy összehasonlításra feltét­

lenül pontos eredményeket ad, különösen oly esetekben, me­

lyekben — mint nekem is volt feladatom — nagyobb számú, absolut keménységében csak keveset eltérő vasfajtát szaka­

datlanul meg kell vizsgálni. Néhány kisebb meg nem magya­

rázható ellenmondás még folyton mutatkozik; az ellenmondá­

sok, mint már fönebb említettük, kétségkívül a próbaanyag moleculáris állapotából eredhetnek.

Vannak például vasfajták, melyeket, a széneny és más alkatrészek tartalm a után ítélve, keményebbeknek kellene tartani, mint milyeneknek az electromagneticus próba szerint mutatkoznak, és szintúgy megfordítva.

Hanem egy és ugyanazon kohó gyártmányai, kivált ha egy bizonyos gyártásmód szerint készültek, például Bessemer - aczél, Martin-aczél, öntő-aczél stb. kíilön-külöu sorozatokban eléggé biztosan vizsgálhatók, módosított eljárásom szerint.

Az általam alkalmazott készülék összeállítása az I. tábla 2. sz. ábrájában látható ; a az analytikai mérleg, Ъ a para­

fával felfüggesztett próbarudacs, c a spirális, mely d para­

fára van állítva, e a bussola és / a N o é - féle tbermotelep.

Vizsgálódásaim eredményeit a következő táblázat első rovata tartalmazza, és pedig a legkeményebb, 1000 egységnek felvett vasfajta szerint sorakozva ; a második rovatban a fön- nebb említett empirikus eljárással eredt fokozatokat közöljük, és végre a többi rovatokban az illető vasfajta főbb alkat­

részeit.

(17)

A VAS CHÉM. АГЛС. ÉS КЕМ. K Ö Z Ö T T I VONATKOZÁSOK. 1 5

A sín száma

K emény­

ség foka A l k a t r é s z e к 100 - b a n

Electromag- neticus úton Empiricus úton | Carbon Silicium

vlíД M

ио rCРн0Q

О

5 4)N Рч Mangán 18 B rezovai aczélfejü

vassín . . . . 1000 995 0,441 0,254 0,035 0,019 0,106 0,160 17 Bessemer-aczélsín,

T ern itz . . . 987 971 0,401 0,050 0,047 0,004 0,022 0,212 14 Bessemer-aczélsín,

Teschen . . . 985 965 0,321 0,022 0,070 0,048 0,180 0,108 12 Bessemer-aczélsín,

Buchscheiden . 980 986 0,261 0,195 0,072 ny. 0,0Ю 0,534 10 Vassín, Teschen . 976 969 0,266 0,175 0,033 0,016 0,301 19 R esitzai aczélfejü

vassín . . . . 970 962 0,261 0,071 0,042 0,059 0,073 *) 8 V assín, W itkovitz 969 1000 0,110 0,150 0,072 0,345 0,033 — 13 Bessemer-aczélsín,

W itko vitz . . 968 966 0,210 0,056 0,055 0,047 0,069 0,104 5 6 5 fontos vassín,

D ió sg y ő r. . . 965 949 0,214 0,121 0,024 0,039 0,170 16 Bessemer-aczélsín,

G rátz . . . . 959 987 0,261 0,227 0,052 0,059 0,042 0,445 15 Bessem er-aczélsín,

Kladnó . . 952 961 0,301 0.027 0,038 0,046 0,058 0,171 19’’ Aczélfejü vassín,

R esitza . . 952 0,192 0,129 0,046 0,038 0,173 0,146 3“ 71 fontos vassín,

Brezova . . . 952 0,133 0,191 0,030 -0- 0 /8 1 19“ Aczélfejü vassín,

R esitza . . 950 0,241 0,064 0,047 0,016 0,093 0,117 7 Vassín, Kladnó . 948 955 0,160 0,135 0,127 0,298 0,018 11 Vassín, Ózd - Ná-

dasd . . . . 943 960 0,120 0,165 0,049 0,164 0,045 9 Vassín, Zwischen-

brücken . . 943 995 0,133 0,158 0,066 -e- 0,172 3 V assín, 71 fontos

B rezováról . . 941 975 0,146 0,250 0,080 0,026 0,090

6 V assín, 71 fontos

D iósgyőrről . 939 967 0,146 0,198 0,024 ■e- 0,122

1 Vassín, 47 fontos

B rezováról . 937 980 0,143 0,219 0,038 0,043 0,081 4 Vassín, 47 fontos

D ió sg y ő rrő l. . 932 950 0,187 0,111 0,025 0,026 0,146

*) A 19. számú p róba m angántartalm a, nincs m eghatározva, m ivel a hasonló minőségű 19“ és 191’ pró b ák tó l a b b a n is aligha különbözik.

(18)

E táblázat főadataival — a második rovatbelit kivéve — a mellékelt 2. számú tábla A és В jelzetű diagrammjait szer­

kesztettem. Ezek azonnal szembetűnővé teszik a keménység és az alkatrészek között fennálló, figyelemre méltó vonatko­

zásokat. A diagramm az aczélpróbákat tartalmazza. В а ко- vácsvas-próbákat; mindamellett bizonyos összefüggésben van a két diagramm egymással, a mennyiben az a b és c d alap­

vonalak hosszában a próbaeredmények folytatólag sorakoz­

nak, akár az egyik akár a másik diagrammba tartozók. E combinált szerkezet lényegesen növeli az áttekintést.

Az egymást kiegészítő a b és c d vízszintes két vonalra az electro-magneticus úton talált keménységi fokozat van fel­

rakva, (5 mm. = 1 fok) a merőleges vonalak pedig az illető próbavas egyes alkatrészeit láttatják °/0-ban.

Gyengeség volna állítani, hogy a diagrammokból a ke­

ménység és az egyes alkatrészek közötti vonatkozásokat első pillantásra és feltétlen szabatossággal ki lehet magyarázni.

A hol annyi a közreműködő tényező, minden körülmény óva­

tos megfontolásával lehet csak némileg kielégítő czélhoz jutni.

Nem csak a moleculáris állapot ki nem puhatolható volta nehezíti meg a tények pontos felismerését, hanem kétségkívül azon körülmény is, hogy a többféle idegen alkatrésznek kü­

lönböző vegy arány szerinti e g y ü t t e s jelenléte oly módosí­

tásokat hoz létre, melyek a vasnak szóban forgó magatartását egészen megmásíthatják.

A mi a diagrammokból gondos, szakavatott megfigye­

lés mellett mindazáltal levezethető, a következőkben foglal­

ható össze.

A c a r b o n , a mint különben a kohászati gyakorlat­

ból is tudjuk, első sorban fokozója a keménységnek. H a t. i.

a két diagramm carbon-vonalának végpontjait egyenes eredő vonal által összekapcsolva képzeljük, e vonal А-ban úgy mint 5-ben, de különösen az elsőben, emelkedést mutat a nagyobb keménység irányában.

A carbonnak közbe eső többi diagramm-pontjaiból pedig eléggé világosan kitűnik, hogy a vasnak idegen alkatrészei majd nevelőleg majd csökkentőleg hatnak a keménységére.

(19)

Л VAS СИ KM. A I.K . ÉS КЕМ. K Ö Z Ö T T I VONATKOZÁSOK. 1 7

Mangán, phosphor és réz az elsők közé sorozhatok, kén és feltételesen silicium az utóbbiak közé.

A diagrammban a 19 a) és 19 6) számú kavart aczél, mely egy gyárból és ugyanegy gyártásból való, közel ugyan- egy keménységű, daczára annak, hogy a l á g y a b b n a k (19 a-nak) carbontartalma 0.05°/o-kal n a g y o b b . Ennek megfejtésére elegendő a 19 b) próbának valamivel nagyobb mangán- és phosphortartalmára, valamint sokkal nagyobb réztartalmára utalni. Hogy ezeknek daczára nem sokkal na­

gyobb a keménysége mint a 19 a) próbáé, az egyúttal jelen lévő nagyobb mennyiségű siliciumnak tulajdonítandó, mely amazok keményítő hatását korlátozza,

A 15. számú aczél sem keményebb mint a 19 b) számú, pedig sokkal több benne a carbon, és a mangán tartalom is valamivel nagyobb. Ennek oka csak amannak sokkal kisebb réztartalmában keresendő.

A 16. számú aczél oly gazdag a mangánban, hogy sok­

kal keményebbnek kellene lennie, mint a jobb és balfelől hozzá közel álló többi aczélpróba; hanem az egyúttal dús silicium és aránylag csekély réz és phosphortartalom, úgy látszik, para- lyzálják á mangán befolyását.

A 13. számú aczél keménységét, hogy mi fokozza az előbbiek fokán túl, azt a chémiai alkatból megmagyarázni nem lehet. Ha valahogy tévedés nem csúszott be, az anyag mole- cularis állapotára vagyunk kénytelenek hivatkozni és hogy nem egészen ok nélkül, azt a mellékelt 3. tábla 3. és 4. számú rajzai mutatják. E rajzok a sínek sima metszetén királyvíz­

zel véghez vitt maratásoknak természeti lenyomatai.

A 3. ábra, a 15. szánra próbának maratása, tökéletesen az aczél szövezetét mutatja, a 4. ábra, a 13. számú próbának maratása pedig párhuzamos sávokat mutat, és azt engedi kö­

vetkeztetni, hogy a 13. számú síneket lassan fejlődő nagy­

számú caliberekben, és egészen más körülmények között (kü­

lönösen kisebb bőmérsék mellett) hengerelték, mint a 15.

számút.

Hogy különbség van a szövezetben az nyilvánvaló, ha­

nem hogy ez miért fokozná a 13. számú Bessemer-aczél ke­

ménységét, azt megközelítőleg csak úgy bírom megmagyarázni,

Ы. T . A K AD . É R T E K . A T ER M ÉS ZE T T U D . K Ö R É B Í i l . . 1878. 2

(20)

ha azt a szénenyben szegényebb vasfajták közé sorozom, minthogy szövezetóben csakugyan már inasnak mutatkozik is ezen aczélfajta. A szénenyben szegényebb vasfajtáknál s így valószinüleg minden inas vasfajtánál, a mint alantabb látni fogjuk, a s i l i c i u m k e m é n y í t ő h a t á s s a l l á t s z i k l e n n i , s ha azt a szabályt a 13. számú, inas aczélra is al­

kalmazzuk, a dolgot közelebb vittük a megfejtéshez.

A 19. számú kavart aczél mangántartalma nincsen meg­

határozva, különben ugyan azt lehetne róla mondani, mint a 16. számúról.

A sorrendben következő 12. számú Bessemer-aczél közel ugyanannyi carbont tartalmaz, mint a 16. számú, de sokkal több mangáflt és kevesebb siliciumot, habár valamivel több ként is. A phosphornak teljes hiánya — daczára a phosphor keményítő hatásának -— természetesen csak előnyére válik a gyártmány minőségének. A phosphor ugyanis nagyon vesze­

delmes ronditója a vasfajtáknak és különösen az aczélnak, és a keménységet fokozó hatás, melyet jelenléte tanúsít, távolról sem hasonlítható össze azzal, mely a carbon vagy mangán jelenlétéből ered.

A 14. számú Bessemer-aczél nagyobb keménységét a carbon, réz és phosphor nagyobb tartalm a okozza; silicium is csak kevés van benne.

A 17. számú Bessemer-aczél csak kevéssel keményebb az előbbinél, daczára a nagyobb carbon- és mangántartalomnak;

annak a sokkal kisebb réz- és nagyobb siliciumtartalom az oka.

Úgy látszik, mintha a r é z n e k bizonyos határokon belől a keménységre egyáltalán sokkal nagyobb a befolyása, mint a mangánnak.

Hogy végre a 18. számú kavart aczél, daczára a nagy siliciumtartalomnak, a legkeményebb, annak oka kétségkívül a nagy carbon- és az egyúttal mérsékelt réz- és mangántarta­

lomban keresendő. Kén is legkevesebb van e próbában. Azon­

ban úgy látszik, bogy a s i l i c i u m sok carbon és aránylag kevés mangán jelenlétében nem gyakorol oly feltűnő hátrá­

nyos befolyást, mint az ellenkező esetekben; de e szabály min­

denesetre csak bizonyos határok közt állhat.

Egyébiránt valószínű, hogy a kavart, buezaalakban eredő

(21)

A VAS CHÉM. АПК. É S К Е М . K Ö ZÖ TTI VONATKOZÁSOK. 1 9

terményeknél, minő a 18. számú is, a siliciumnak egyik része kovasav alakjában van jelen, mint a netalán benrekedt salak­

nak alkatrésze.

A k o v á c s v a s n a k A diagrammjában néhány külö­

nös, az imént állított tételeknek ellenmondó jelenségekre találunk. A s i 1 i c i u m ugyanis, úgy látszik, mintha a car- bonban szegényebb és különösen a forrasztott vasfajtákban megváltoztatná a szerepét. Nem igen valószínűtlen, hogy a silicium e magatartásának a m a n g á n h i á n y a az oka; de épen oly bizonyosnak tartható az is, bogy a kovácsvasban fog­

lalt, salakkal nem vegyült silicium más allotropicus — való­

színűleg amorpb — alakban van jelen, és mint ilyen a kovács­

vasban lévő szintén amorpb szénenyt pótolja, holott a f o l y é ­ k o n y állapotban meglett terményeknél, milyen például a Bes- semer-aczél, az el nem salakult s i l i c i u m krystályos, vagy túlnyomólag ilyen állapotban képzelhető. Az is meglehet, hogy a kovácsvasban mind a két említett körülmény találkozik, de bebizonyítani egyet sem lehet.

Az 1., 3., 3. a), 4., 5., 6. és 9. vaspróbáknál csak is a s i­

l i c i u m és réz együtthatásának tulajdonítható a keménység fokozatos növekedése; a 11. száméiban phosphor lép a meg­

apadt réz helyébe; a 7. számúban a n a g y o b b k é n és k i s e b b r é z t a r t a l o m mérsékli a nagyobb phosphortar- talom hatását; a 8. számú próbában ismét phosphor és silicium lép hatályba, kevesebb kén mellett; s végre a 10. számúban carbon és réz. Az utolsó, carbondúsabb, szemcsés vasban a silicium, úgy látszik, már azon szerepéhez közelit, melyet az aczélfajtáknál tapasztaltunk.

llöviden összefoglalva kétségkiviilinek mondható:

1- ször, hogy a réz, mangán és phosphor az ingotvas és ingotaczél (folyt termények) keménységét fokozza,

2- szor, hogy a silicium és kén azoknak keménységét csök­

kenti ;

3- szor, hogy a réz és phosphor, és ha mangán nincsen jelen, vagy aránylag csekély réztartalom mellett a silicium is,

keményebbé teszi a carbonban szegényebb kovácsvas-fajtákat;

4- szer, a kén pedig ezeket feltétlenül lágyítja.

E szerint a keménységből csak is úgy lehet a vaspálya­

(22)

sínek tartósságára némi valószínűséggel előlegesen következ­

tetéseket vonni, ha a külső próbákon kívül a chémiai alkatot és az alkatrészek szerepét is kellő figyelemre méltatjuk.

Újabb időben, a síneknek megfigyelt átlagos kopási arányából kiindúlva, képleget állítottak a tartósság meghatá­

rozására; de ily képlegnek mily csekély lehet az értéke, ha benne a keménység fokozói és csökkentői figyelembe véve nin­

csenek, azt fejtegetni sem szükséges. Tekintetbe véve azonban, hogy az anyag alkatrészeinek, mennyiség és minőség szerinti aránya és szerepe képlegekben ki nem fejezhető, a sínek tar­

tósságának képlegekkel való kiszámítása mindig csak siker­

telen kísérlet fog maradni.

Hogy az úgynevezett ingotsínek (Bessemer- és Martin- aczélsínek) sokkal tartósabbak mint a forrasztott, szemcsés- fejű vagy aczélfejü-sínek, az minden kételyt kizáró, bebizonyí­

tott tény. E körülményt természetesen oly szembetűnően elő nem tüntetheti sem diagrammunk, sem fönnebbi fejtegetésünk, és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a sínek tartóssága nem egyedül a keménységtől függ, hanem azonkívül a tömeg ép voltától is. É p tömegnek, a szó teljesebb értelmében, pedig csak az mondható, mely öntött tuskó-alaku anyagból került ki, milyenek az említett ingot-sínek — Bessemer- és Martin- aczélsínek — is. A vassínek, vagy aczélfejü sínek ellenben mind, külön-külön rudacsokból rakott és összeforrasztott cso­

magból készülnek, a forradás pedig, ha még oly tökéletesnek is mutatkozik a kész pályasín külsejében vagy még inkább töretében, élénkebb használat, nagy teher alatti folytonos rázkódtatás alatt, könnyen megnyílik és a sín gyors elkopását, oldalos ellapítását okozza.

A forrasztásra vonatkozó vizsgálódásaim, melyek a sín­

lapok megmaratásán alapulnak, külön tanulmány tárgyát képezik; az illető mü, mely a jelen értekezésemmel szorosan összefüggő egészet képez, épen sajtó alatt van.

(23)

Ktquly. A vas kanaujsigi és vitjyaAkxba, közötti varuuhzások.

f t á b l a

/

ábra

'L ábra

M.TujL.Ah Krlrék.tL TermÁsztttud/ kóréból /878

M i Jósíf udv miintézcti Budapester

(24)
(25)

Л. Ja hl а

ш, A v a s k e m é n y s é g e és v e g y a lk a t a közötti v o n a t k o z á s o k

A.Aczél vagy áczelnemii vasfajták.

B. Kovácsvas vagy aczélm inőségii vasfaj Iák.

Pitiki Jóséi udv mtinténít Budapesten

(26)
(27)

m ódja. S z a b ó . 16 кг. — IX. A gom bák je llem e, H a s x l i n s z k y . 10 k r. — X A datok a zsirfelszivódáshos. T h a n h о f f e r. 60 kr. — XI. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á l k o v i c s . 25 k r. — X II.- A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s. 50 kr.

N e g y e d ik k ö te t. 1873.

I. A m ag y ar gom bászat fejlődéséről és jelen állap o táró l. K a l c h b r e n - n e r. 25 kr. — II. Az A eth y lo x alátn ak h a tá s á ró l a N aphtylam inra. В a 11 6. 10 kr. — III. A salvinia n atan s sp ó rá in a k kifejlődéséről. J u r á n y i 20 k r . — IV H y rtl O orrosio-anatom iája. L e n h о s s e k. 10 k r. — V. E gy új m ó d szer a föld p á to k m eg h atáro zására k őzetekben. S z a b ó . 80 k r. — VI. A beoesini m árg a fö ld ta n i kora. H a n t k e n . 10 k r.

Ö tö d ik k ö t e t . 18 7 4 .

I. Em lékbeszéd Kovács G yula fö lö tt. G ö n c z y . 10 k r. — I I . M a g y a ro r­

szág téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y . 40 kr. — III. B e ry lliu m és a lu ­ m inium k ettő s sók. W e l k o v . 10 k r. — IV . Jelen tés a C apronam id e lő á llítá s á ­ n a k egy m ódjáról. F a b i n y i 10 k r. — V. Id ő járási viszonyok M a g y a ro rsz á g b a n 1871. é v b e n ; különös te k in te tte l a hőm érsékre és csapadékra. 7 tá b lá v a l.

S c h e n z 1. 50 k r. — V I. A N u m m u lito k ré te g z e ti (stratig ra p h iai) je le n tő sé g e a délnyugati középm agyarországi hegység ó -harm adkori képződm ényeiben. H a n t ­ k e n 20 k r. — V II. A vizból való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s s e y . 20 k r. — A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d a i ism eretéhez. V III. H i r s c h - j e r . 15 kr. — IX . T anulm ány a ré g i zsidók orvostanáról. I)r. R ó z s a y. 25 kr.

— X. Em lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fö lö tt. M a r g ó . 15 k r. — X I. A r a k ó - váci san id in trach y t (?) és fö ld p átjain ak vegyelemzése. К о c h. 10 kr.

H a to d ik k ö te t. 1875.

I. Em lékbeszéd gr. L ázár K álm án felett. X á n t u s. 10 k r. — П . D o rn er József emléke. K a l c h b r e n n e r . 12 k r. — II I. Em lékbeszéd T ö rö k J á n o s 1.

t. felett. É r k ö v y . 12 kr. — IV . A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről.

S c h u l l e r . 10 kr. — V. V izsg álato k a kolozsvári m. k. tud. egyetem v e g y ta n i intézetéből. Dr. F l e i s c h e r . 20 k r. — VI. A knyahinai m eteorkő m ennyileges vegyelemzése. D r. T h a n . 10 kr. — V II. A Rzinérzésről indirect lá tá s m e lle tt. D r.

К 1 u g. 30 kr. — V III. E gy felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y , 10 k r. — IX.

A m arg itszig eti hévforrás vegyi elem zése. T h a n . 10 kr. — X Öt közlem ény a m.

k. Egyet, vegytani intézetéből. E lő te rje sz ti T h a n 20 kr. — XI. A kőzetek ta n u l­

m ányozásának m ódszerei stb. Dr. K o c h 30 k r. — X II. Nyolcz közlem ény a m. k.

egyetem vegytani intézetéből. E lő te rje sz ti T h a n . 30 kr.

ü e t e d i k k ö te t. 1876.

I. V izsgálatok a kolozsvári m . k. tu d . egyetem vegytani in té­

zetéből. K özli Dr. F 1 e i s c h e r ... 20 kr.

II. B áró P rónay G ábor em léke. H a b e r e r n . . . 12 k r.

II I. A légnyom ás v álto z á sa in a k po n to s m eghatározásáról.

S c h u l l e r ... 10 k r . IV. Négy közlem ény a m. k ir. orvosi tan in tézetb ő l. B em utatja

D r. T l i a n h o f f e r ... 50 k r.

V. P ó ly a József emléke. Dr. T ö r ö k ... 10 kr.

V I. T anulm ányok a ta la j a b so rtió ja fölött. D r. P i 11 i t z . . 20 kr.

V II. A szőlő übölye. H a z s l i n s z k y ... 10 k r.

V III. Az agy féltekéinek és a k is ag y n ak működéséről, В a 1 о h g. 40 k i .

(28)

8 z é о s к а у... зо кг.

X. Az agy b efo ly ásáró l a szívmozgásokra. B a l o g h . . 10 kr.

XI. K ét isom ér M ouobro m itro n ap h th alin ró l. D r. F a b i n y i 10 kr.

X II. K ubinyi F eren cz és Á g o sto n életrajzuk. N e n d t v i c h . . 10 kr.

X III. Jelentés G ö rö g o rszág b a te tt geológiai u ta z á sa iró l. Dr.

S z a b ó ... 10 k r.

X IV . A felsőbányái t r a c h i t w olfram itja. 1 tá b lá v a l. D r. K r e n -

n e r . 10 k r.

XV. V izsgálatok a k o lo zsv ári m. k. tud. egyetem v e g y tan in ­ tézetéből. 6) A cyansav vegyületek szöveti a lk a tá ró l. Dr.

F l e i s c h e r ... 10 kr.

X V I. A villányosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők

oldalinfluent á ja . К o n t ... 10 k r.

N y o lc z a d ik k ö tet. 1 8 7 7 .

I. Az isogonok re n d h a g y ó menetéről M ag y aro rszág erdélyi

részeiben. S c h e n z l ... 40 k r.

II. A h o rto b ág y i k e se rű viz elemzése. D r. S e h v a r e z e r 10 kr.

III. A datok a já ru lé k o s gyökerek fejlődéséhez. S c h n c h ■ 10 kr.

IV. V izsgálatok a fu lm in á to k (dursavvegyek) v e g y a lk a ta fe­

lett. D r. S t e i n e r . . . ... 20 kr.

V. Az em beri vese M alpighi-fóle lobrai. L e n h o s s ó k József. 20 kr.

VI. Adalékok a k á rp á to k földtani ism eretéhez. H a n t k e D

Miksa... 10 kr.

VII. T anulm ányok az aldehydek vegyűleteiről phenolokkal.

(Első értekezés.) D i-liydroxyphenyl-aethan és vegyűletei.

Dr. F a b i n y i R u d o l f . ... 10 kr.

V III. M agyarhoni A nglesitek. Székfoglaló értek ezés D r. К r e li­

nzer J ó z s e f S á n d o r t ó l . (9 tá b lá v a l.) . . . . 20 Кг-

П

Budapest, 1878. Nyomatott « A t h e n a e u m . r. társ. nyomdájában.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

hogy milyen leszel majd tíz év múlva hogy milyen leszel majd tíz év múlva milyen lesz majd a versben lakni tologatni. mint nehéz padokat ugyanazokat a sorokat a jambusokban