Borus Gábor

(1)

Borus Gábor

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium XVII. századi nyomtatványai

Mielőtt a feldolgozott állományról és a kötetek egykori tulajdonosairól illetve

„részgyűjteményeikről” beszélnék, vázlatosan szeretném ismertetni a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtárának kialakulását, fejlődésének néhány mozzanatát. A könyvtárra vonatkozó első említés 1727-ből származik, amikor az iskola rektora Erdélyi P. Sámuel négy darab könyvet adományozott az iskolának, megteremtve ezzel a könyvtár alapját. Ezek közül kettőt ebben az összeállításban találunk. (Johann Alsted: Logicae systema (1614); Caspar Barlaeus: Logica major (1625)) Erdélyi 1723 januárjában került Debrecenből az iskola élére, ahol két éven keresztül működött. Az ő kézírásában maradt ránk az iskola első latin nyelvű törvénye is. Az állomány növekedése a hagyományos úton történt. A beszerzésről az egyház gondoskodott, de az iskola rektorai, igazgatói, a volt diákok, a városban szolgáló lelkészek ajándékaként illetve haláluk után örököseik adományaival is szaporodott az alma mater tékája. 1758 és 1799 között több könyvjegyzéket állítottak össze. Az első összeírásból kiderül, hogy a szerény gyűjtemény kizárólag az iskolai oktatást szolgálta. Túri Dániel rektor az itt talált 12 darab mellé, további 27, ajándékként vagy vétel útján bekerült könyvet vett számba.

A gyarapodás sorrendjét nem ismerjük, mert a rektorok változó alapossággal

rögzítették az állomány alakulását, de a jegyzékekben fennmaradt és a possessor

bejegyzésekből megállapítható, hogy a könyvek száma az 1790-es évek közepén

elérte a 300 darabot. Az 1799-es összeírásban már több mint 300 kötet szerepelt. Az

akkori állományban előkelő helyet foglaltak el az antik szerzők latin nyelvű munkái,

(2)

együtt a gyűjtemény színvonalát is visszavető folyamatai - a Martinovics mozgalom utáni megtorlások, az értelmiség tevékenységét korlátozó intézkedések - a gimnáziumot sem kerülték el. 1825-től a tanárok állandósításával, a gimnázium hétosztályossá történő átszervezésével és nyilvánossá válásával jelentősen emelkedett az oktatás színvonala. A minőségi oktatás megfelelő könyvtárat igényelt.

E célból hozták létre 1826-ban Szikszay Benjámin rektorprofesszor kezdeményezésére a könyvtárfejlesztő alapítványt. Ekkor került be a debreceni anyanyelvű tankönyvkiadás szinte minden műve. A rendszeres beszerzések mellett különböző testületi- és magángyűjtemények anyagával is növekedett a könyvtár.

1839-ben, a rövid életű (1833-ban alakult)vásárhelyi olvasótársaság 694, majd 1847- ben Nagy Ferenc megyei ügyész 375 darabos gyűjteménye gazdagította a könyvtárat.

(Nagy Ferenc alapító tagja volt a már említett olvasó társaságnak és ő írta Vásárhelyről az első tudományos igényű leírást is, Hód-Mező-Vásárhely városa rövid rajzolatja címmel, ami a Tudományos Gyűjteményben jelent meg 1819-ben.)Az állomány további gyarapodására fontos gyűjteménytörténeti adatokat találunk az iskola 1914-ig kiadott évkönyveiben. Itt pontosan közölték az adományozó nevét illetve az adományozott könyv címét néhol kiadási évét is. Ezek közül most csak azokat az adományozókat említem meg, kiknek könyveikkel e gyűjteményben is találkozunk. Szél Sámuel lelkész örökösei 202 darabot (1871/72-es évkönyv), Vajda Sámuelé 269 művet 356 kötetben és 47 füzetben valamint Dobossy Lajos Kaszap Mihály hagyatékából 45 művet 49 kötetben és 39 füzetben ajándékoztak az iskolának (1873/74). Tüzetesen végigböngészve az évkönyvekben közreadott „gyarapodási jegyzékeket” további fontos adatokat találtam néhány XVII századi nyomtatványról.

Endrei Aladár ajándékaként került ide az 1601-ben kiadott Aesopus mesegyűjtemény

(1879/80-as évkönyv), Teski Mariskától az 1661-ben megjelent Károli biblia-fordítás

(1895/96-os évkönyv), Garzó Imrétől, az intézmény egykori igazgatójától egy

Amszterdamban, 1612-ben kiadott Európa térkép és egy Cicero összes (1606)

(1901/02-es évkönyv), valamint Szomor Dezső ügyvédtől a Pottendorfban 1668-ban

kiadott magyar törvénytár (1908/09-es évkönyv). A XX században két jelentős

adománnyal gyarapodott a könyvtár, 1938-ban Baranyi Elek orvos, bibliofil

(3)

könyvgyűjtő könyvtárával, és 1957-ben a Kossuth-díját a gimnáziumra áldozó Németh László kollekciójával lett gazdagabb az intézmény.

Az általam feldolgozott XVII. századi állományban a legjelentősebb

„részgyűjtemény” Baranyi Eleké (1862–1910), akinek magánkönyvtárából itt 43 darabot találunk meg. A második legtöbb könyvet tartalmazó állomány Gál Dániel (1796-1863) református lelkésztől származik, akinek 35 könyvében szerepel tulajdonosi bejegyzése. Ezt Kis Bálint (1772-1853) szentesi lelkésznek 16 darabból álló gyűjteménye követi, majd 12-12 kötettel veszprémi Bereczk Ferenc, Rázsó Lajos.

10 kötetben Bíró Mihály, 9-ben Peleskei János, 6-ban süllyei Komáromi Mihály kézjegyét találhatjuk. Bereczk Péter (1764-1811) 5, Szél Sámuel (1797–1871) 4, Kaszap Mihály (1794 -1870) 3, Tóth Ferenc (1790-1869) 3, Vajda Sámuel (1791-1873) 3, Erdélyi P. Sámuel (XVIII. sz.) 2 kötettel szerepel ezen összeállításban. Életrajzukat illetve a róluk feltalált adatokat a bevezető végén a személyek betűrendjében közlöm.

A legtöbbet Baranyi Elek könyvtáráról tudunk, aki még életében felajánlotta

gyűjteményét és Hal téri telkét egy új, állandó városi könyvtár létesítése céljából

azzal a kikötéssel, hogy értékes anyagát külön kezeljék. (Az 1880-ban alapított városi

könyvtár csak 1907. május 12-én nyitotta meg kapuit a városházán lévő főispáni

lakásban.) A város azonban nem tett eleget kérésének. Halála után nővére Baranyi

Irén szerette volna érvényesíteni öccse akaratát. 1934 március 8-án kelt levelében a

gyűjteményen kívül felajánlotta Futó Mihály (korábban Hal) téri házát, valamint

darabka földjét, azzal a kitétellel, hogy neki a város évi rendszeres évjáradékot,

ingyenes kórházi ellátást biztosítson. A hivatal Pákozdy Ferencet küldte ki, hogy

mérje föl a könyvtár értékét, aki bár szakértő nem lévén a következő szavakkal

jellemezte azt: „a könyvtár régiségi, illetve a magyar történetírásra és

(4)

lezárásaképpen a vásárhelyi városvezetés azzal indokkal utasította el a nagylelkű ajánlatot, hogy mivel a „házingatlan csak a közkönyvtár felépítésére szolgálhat és más célra fel nem használható, súlyos megkötést jelent a város számára”. A város szűklátókörű vezetése szerint nem állt arányban a felajánlott ingatlan és a gyűjtemény értéke az ellenszolgáltatások mértékével. Valójában arról volt szó – mint az a fenti idézetből is kiderült – hogy a város nem volt hajlandó ezt a „súlyos”

kötöttséget magára vállalni ezért az 1937. szeptember 18-ai közgyűlésen hozott határozattal elutasította az ajánlatot.A döntést követően Baranyi Irén 1938-ban a Bethlen Gábor Gimnáziumnak adományozta a gyűjteményt. Az 1937/38-as tanévi iskolai értesítőben a következőket olvashatjuk: „Különösen ki kell emelnünk Baranyi Irén őnagysága adományát, ki a híres Baranyi-könyvtárat adományozta a református egyháznak, fivérének, néhai dr. Baranyi Elek orvosnak a gyűjteményét, amely több régi és ritka könyvet tartalmaz. A könyvtár állománya 1484 mű, 2287 kötet, 2139 db.”

Azonban ezek az állományadatok tévesek, ugyanis a beleltározott darabszám 2329 volt.

Könyvtára elsősorban nem mennyiségével, hanem ritkaságai miatt vált értékessé. Baranyi elsősorban a hungaricák gyűjtésére fektette a hangsúlyt, legkorábbi nyomtatványa Temesvári Pelbárt 1514-ben, Lyonban kiadott Sermones c.

munkája. Említésre méltó még a három kiadásban (1568, 1581, 1690) meglévő Bonfini

Rerum ungaricarum decades, Calepinus tizenegy nyelvű szótára (1582), Zsámboki

János Emblematája és az 1684-ben Amsterdamban kiadott a gályarabságra hurcolt 53

magyar prédikátor sorsával foglalkozó Abraham Poot Naauwkeurig Verhaal van de

Vervolginge című munkája. Könyvtárának összetételét a történet- és az

orvostudományi szakmunkák többsége jellemezte. A kollekcióban megtalálható volt

több külföldi utazó Magyarországról szóló művének első kiadása, számos, a nagy

francia forradalommal, a 48-as magyar szabadságharccal, a Dreyfus-perrel

kapcsolatos kiadvány, több polcot töltöttek meg a XVIII. századi kalandor Trenck

Frigyes báró írásai és a róla szóló irodalom. A nagyszámú orvosi szakkönyvön kívül

a kortárs magyar szépirodalom is. Érdekessége gyűjteményének a prostitúcióval

kapcsolatos munkák nagy száma, mely kérdésnek szinte a teljes irodalmát

összegyűjtötte.

(5)

Ezek után vegyük számba a többieket. Előre kell bocsátani, hogy a teljes állomány feldolgozása, ismerete nélkül a tulajdonosok könyveit és könyvtáraikat illetően messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, de az itt feltárt állomány vizsgálata megenged néhány, az alábbiakban kifejtett gondolatot. Gál Dániel, Vajda Sámuel, Tóth Ferenc, Bereczk Péter és Szél Sámuel vásárhelyi, Kis Bálint szentesi, Bíró Mihály mezőkovácsházi lelkészek, Komáromi Mihály vásárhelyi elemi iskolai tanító egymás kortársaiként a XVIII-XIX század fordulóján éltek. Nyelvi és tartalmi szempontból megvizsgálva a köteteiket, melyek nagyon sok esetben egymás kezei között is megfordultak, megállapítható, hogy az egyes gyűjteményekre a latin nyelvű teológiai munkák túlsúlya a jellemző. Ez a tulajdonosok hivatását ismerve természetes. Egyéb irányú érdeklődésüket az itt található könyveikből csak sejteni lehet.

A második legtöbb kötetet felvonultató tulajdonosi gyűjteményről és kialakulásának néhány mozzanatáról szeretnék az alábbiakban szólni. A 35 Gál Dánieltől származó kötet mindegyikében megtaláljuk a birtokbavétel időpontjára vonatkozó évszámot, amellyel így nyomon követhető gyűjteményének genezise. Az 1826-os esztendő fordulópont életében, ugyanis ekkor választották a város egyik lelkészévé. Bár korábbról, 1818-ból és 1820-ból is van egy-egy kötete, de a tömeges, folyamatos gyarapítás a biztos egzisztencia tudatával csak 1826-ban kezdődhetett el.

Míg 1826-ból 6, 1828-ból már 21 kötet XVII századi nyomtatvány került a birtokába.

Itt azonban nem árt még egyszer hangsúlyozni, hogy ebből a kiragadott időszakból nem lehet végleges következtetésre jutni, mert 1829-ből csupán egyetlen kötetben, 1827-ből és a haláláig terjedő időszakból viszont egyáltalán nem szerepel bejegyzése.

Azt, hogy mikortól kezdődhetett tudatos gyűjtő tevékenysége nagy bizonyossággal

(6)

Hódmezővásárhelyre kerülése után vásárolt, de a többi könyvében található possessor bejegyzés azt bizonyítja, hogy természetesen sokkal szerteágazóbb volt a beszerzés iránya. Mindehhez adalékul és bizonyítékul szolgálhat a már feldolgozott antikva állomány. Az itt számba vett könyvei kizárólag a már említett lelkészi gyűjteményekhez hasonlóan a latin nyelvű teológiai munkák közül kerültek ki. Ezt támasztja alá a Futó Mihály-féle iskolatörténetből vett sor: „Nagyobb ajándék Gaal Dániel volt helybeli lelkész özvegyének 300, legnagyobb részt theologiai műből álló ajándéka”.

Komáromi másik két könyvét esetleg fia, Komáromi Dániel, a későbbi gimnáziumi tanár, majd igazgató adhatta át az intézménynek. Fontos megjegyezni, hogy könyveiben minden egyes évszám mellett sorszám is szerepel (no.25, 37, 38), ami talán egy teljes gyűjtemény meglétét feltételezi, de erre valamint az egyes személyek gyűjteményére és olvasmányműveltségére vonatkozóan csak a XVIII.

századi nyomtatványok ill. az egész gimnáziumi könyvtár megvizsgálása után kaphatunk választ.

Kis Bálint könyveiről és gyűjteményének kezdeteire vonatkozólag ugyanaz mondható el, mint ami Gál állományával kapcsolatban. Kis 1799-ban érkezett haza külföldi tanulmányaiból és azt követően 1800-ban foglalta el szentesi lelkészi hivatalt. Az itt található, szinte csak az ő nevét viselő 16 kötet nagy részében századfordulós évszámokat - többségükben 1800 – olvashatunk, melyek túlnyomó része latin nyelvű teológiai munka. Az itt felsorolt kötetek csak töredékei lehetnek tudós műveltségét megalapozó könyvtárának. Sajnos mivel sem forrást, sem utalást nem találtam arra vonatkozóan, hogy hogyan kerültek könyvei a gimnázium könyvtárába, azt feltételezem, hogy az egyház vásárolta meg értékes gyűjteményét az iskola számára.

Rázsó Lajosról (bár róla Szinnyei szócikkén kívül nem tudok semmit) Vajda

Sámuel református lelkész kapcsán szeretnék beszélni. Bizonyítani nem tudom, de

talán megközelítem az igazságot Rázsóval kapcsolatban azzal, hogy könyvei Vajda

hagyatékával együtt kerültek az iskola könyvtárába. Mint már említettem Vajda

(7)

tekintélyes mennyiségű (269 mű, 356 kötet, 47 füzet) hagyatéka – bár ebben az összeállításban mindösszesen 3 darabja lelhető fel - az örökös jóvoltából lett a gimnáziumi könyvtár része. Az ajándékozó, valószínűleg az özvegy lehetett, akit Rázsó Teréziának hívtak. Rázsó Lajos könyveiben 1791, 1795 és 1808-as évszámok szerepelnek, ami elképzelhetővé teszi számomra azt, hogy Lajos esetleg rokonságban állt Teréziával. Talán a lány örökölte apja könyveit, amiket a munkája során férje is forgathatott.

Bíró Mihály személyének meghatározása is közvetett adatokra épül. Bírót én a Csanád megyei [Mező]Kovácsháza lelkészeként azonosítottam. Az, hogy bejegyzéseinél mindig megtalálható a Réthensy, Rhéteiensy, Rheteiensy, Réthensis valamelyik formája, ugyanakkor a neve mellett szereplő évszámok (1795, 1796, 1798) és a református egyházmegyének 1812-ből származó összeírása,amely megemlít egy ilyen nevű lelkészt, alátámaszthatja elképzelésemet. Valószínűleg ő maga vagy örökösei személyes kapcsolatban állhattak a vásárhelyi Gál Dániellel, mert az itt felsorolt 10 könyvéből, 8-ban szintén olvasható Gál neve.

Bereczk Péter (1764-1811) vásárhelyi újtemplomi lelkipásztor minden könyvében ott olvasható édesapjának, Bereczk Péternek (1764) neve is. A Tolna megyéből származó ifjabb Bereczk, a bejegyzések (1785, 1791) szerint még ideérkezése előtt örökölhette apjától a munkájához elengedhetetlen teológiai szakirodalmat. Könyvei Bíró Mihályon (1798) keresztül jutottak Gál (1828) tulajdonába.

Weszprémi Bereczk Ferenc életével kapcsolatban egyetlen, a már említett

adatot (51 tétel: 1722 jul. 16) találtam. Bereczk Ferenc és Bereczk Péter rokoni

(8)

könyveiben lévő évszámok (1760, 1765, 1770, 1786) azt bizonyítják, hogy két különböző személyről van szó.

A bibliográfiában feldolgozott könyvek tartalmi szempontú vizsgálata során megállapítható a szépirodalmi művek nagyon csekély száma. Cicerotól 2, a két Senecától összesen 3 és Terentiustól 2 mű. Az elenyésző számú antik klasszikuson kívül kortárs irodalommal nem találkozunk. A XVII századi állomány szinte teljes egésze szakirodalom, ezen belül is a teológiai munkák túlsúlya a jellemző. Az ebben az összeállításban megtalálható egyházjogi, egyházszervezeti munkák, retorikai és vitairatok a református lelkipásztorok olvasmányízlését tükrözik. A külföldi egyetemeken tanulmányaikhoz beszerzett kötetek mellett a munkájuk során napi rendszerességgel használt művek jelenléte a jellemző. A munkám 225 kötetet és 236 darab művet vesz számba, melynek több mint fele (54%) teológiai irodalom. Ezen kívül jelen van a történettudomány (16%), a természettudomány (6%), illetve a jog (6%) is. Nyelvi megoszlás szempontjából a latin nyelvű munkák adják a gyűjtemény nagy többségét (79%). A fennmaradó részt a magyar 17 db (6%), a német, a francia, az olasz és a holland nyelvű művek teszik ki.

A leírások szerkezete

A művek feldolgozása során nem törekedtem a teljes betűhív bibliográfiai leírásra, de az egyértelmű azonosítást szolgáló adatcsoportokat hiánytalanul felvettem. A leírások elkészítésénél felhasználtam az RMK, RMNy megfelelő köteteit, illetve a külföldi kiadványoknál az egyesített német: Gemeinsamer Bibliotheksverbund (www.gbv.de), és a VD17 (www.vd17.de), az olasz nemzeti:

Istituto Centrale per il Catalogo Unico (opac.sbn.it) és a holland nemzeti könyvtár:

Koninklijke Bibliotheek (www.kb.nl:88/kb) interneten elérhető katalógusait.

Munkámban a művek a szerzők alfabetikus sorrendjében követik egymást, ahol

nincs szerző ott a cím a besorolási adat. Minden egyéb közreműködőt a

névmutatóban tüntettem fel. A kolligátumban szereplő összes művet külön írtam le

és hasonlítottam be, majd a betűrend megfelelő helyére tettem jelölve az egy kötetbe

tartozókat. A kiadói kolligátumokban a más-más hivatkozási számon szereplő

(9)

művek szintén az egységes betűrendben kaptak helyet, de kapcsolatukat a tételszámra való utalással a megjegyzésben jeleztem. A tulajdonosi kolligátumok esetében összetartozókra szintén a megjegyzésben utaltam az. A Biblia külön megjelent könyveit egységesen a Bibliánál találjuk. A leírás folyamatos, csak a terjedelmi adatokat kezdtem új sorba. A számozatlan leveleket szögletes zárójelben jelöltem. A címla p leírá sa utá n a megjegyz ésekben írta m le a z egyes művek egyediségét (hiány, kolligátum). Ez után előfordulás helye szerint közlöm a possessor bejegyzéseket, a pecséteket, a kötés típusát és állapotát, majd a kötet beazonosítását szolgáló hivatkozásokat és legvégül a gimnáziumban használatos raktári jelzeteket. A jegyzék végén a címleírásokban szereplő közreműködői mutató mellett található egy nyomda- és nyomdászmutató, melyben az egyes nyomdahelyek alatt betűrendben találjuk a nyomdászokat valamint a tulajdonosi bejegyzésekben szereplő nevek mutatója. Itt kell megjegyeznem, hogy Baranyi Elekkel kapcsolatban kivételt tettem, ugyanis ő nem minden könyvében írta bele nevét, de mivel könyvtárát külön kezelik, leltározták be ezért a jelzetekből biztosan ismerjük könyveit. Tehát az ő neve mellett az összes könyve megtalálható. A mutatók tárgyszavai mögött szereplő számok a bibliográfiai tételszámra utalnak.

Életrajzok:

Baranyi Elek (H. 1862. március 16. – H. 1910. február 3.)

Vásárhelyi orvos, könyvgyűjtő. A városi pénztárnok apa áldozatvállalása lehetővé

tette, hogy fia előbb a vásárhelyi református főgimnáziumban, majd a bécsi

egyetemen folytathatta tanulmányait, ahol 1890-ben kapott orvosi diplomát. Ez után

egy évig a berlini egyetemi klinikán bővítette tudását, majd hazatért szülővárosába,

(10)

Nagykőrösön tanított. 1796-ban az újonnan alapított és felépült vásárhelyi Újtemplom lelkészi állásába hívták meg, ahol haláláig dolgozott. (Bereczk Ferenccel való rokonságot nem tudtam megállapítani.)

Erdélyi P. Sámuel makói származású tanárember, 1723-tól 1725-ig volt a gimnázium rektora. Az ő működése alatt készült el az iskola első törvénye, mely kézírásában maradt ránk és szintén az ő idejéből származik első könyvtárra vonatkozó adat, mely szerint négy könyvet adományozott a gyűjteménynek, mely aktussal első adományozóként tartjuk számon.

Gál Dániel (Mezőberény, 1796 – H. 1863)

Református lelkész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, apja Gál Pál felügyelete alatt, ki az iskola rektora volt. Teológiát Debrecenben végzett, majd Jászkisérre került rektornak, innen Debrecenbe Budai Ézsaiás püspök mellé káplánnak, majd a Csernovics családhoz nevelőnek. Ő volt Csernovics Péternek, a későbbi 48-as kormánybiztos nevelője. 1826-ban püspöki kérésre a város negyedik lelkészévé választotta meg. Hivatalát haláláig töltötte be. Szorgalmas, tevékeny lelkész volt. Ő kezdte el az újtemplomi orgona építésére szervezett gyűjtést, elkészítette az anyakönyv betűsoros mutatóját. Részt vett a városi közéletben, a politikába is bekapcsolódott és aktív szerepet vállalt a forradalom alatt a Békés-bánáti Református Egyházmegye megreformálásában. Tagja volt a helyi Honvéd Egyesületnek és a város új tisztviselő karának. Kaszap Mihállyal együtt törvényszéki táblabíróvá választották. A szabadságharc leverése után kétszer fogták vizsgálat alá. Mivel senki sem volt hajlandó ellene tanúskodni, sok-sok zaklatás után büntetlen maradt.

Kaszap Mihály (H. 1794. – H. 1870.)

Vásárhelyi ügyvéd, politikus, megyei és városi főtisztviselő. A kiterjedt, ősi Kaszap nemzetség Hódmezővásárhely és Algyő környékén élt az 1600-1700-as években.

Kaszap Péter, Mihály nagyapja 24 éven át volt a város esküdtje, 1768 és 1785 között

pedig négy ízben választották meg főbírának. 1791-ben hazájának tett érdemei

elismeréséül nemesi rangot kapott. Kaszap Mihály nagyapja nyomdokain haladva

(11)

szintén ügyvéd lett. 1818-tól folytatott ügyvédi gyakorlatot, 1826-tól Csongrád megye aljegyzője, 1832-től az 1848-as szabadságharcig főjegyző, egyházmegyei táblabíró, másodalispán volt. A szabadságharc idején, a megyei közgyűlésen megalakított Közcsendi Bizottmány vezetőségi tagja lett. A konszolidáció, az enyhülés kezdetén, 1861-től vállalt ismét közéleti szerepet, de a református egyházban már nem vállalt/nem kapott tisztséget. Haláláig törvényszéki ülnökként tevékenykedett.

Kiss Bálint (Vésztő, 1772 – Szentes, 1853) 1798-tól 1845-ig szentesi református

lelkész, a Tudományos Akadémia levelező tagja. A Debreceni Református

Kollégiumban tanult. 1795-ben Vésztőn rektor majd 1798. nyarától a jénai egyetem

hallgatója lett. 1799-ben hazajött és a Vásárhelyen letett lelkészi vizsga után

Szentesen foglalta el a lelkészi hivatalt, melyet ötvennégy évig viselt. Toldy Ferenc

akadémiai megemlékezésében pedagógiai munkásságát emelte ki, melyet a

népiskolai tankönyv-irodalom terén fejtett ki. (Az általa írott tankönyvek általánosan

használták a református népiskolákban.) Jelentős még egyház-, gyülekezet-, és

helytörténeti tanulmányai valamint néprajzi dolgozatai. (l. Szinnyei) Az akadémia

1839. november 23-án levelező tagnak választotta. Polgári s egyházmegyéje is

tisztelte benne a tehetséget és amaz 1835-ben táblabíróvá, emez 1814-ben a békés

bánáti egyházi vidék konzisztóriumi tanácsbírájává, 1830-ban ugyanennek

jegyzőjévé, 1836-ban esperessé és iskolák felügyelőjévé választotta. Még ebben az

évben elkészült forrásértékű monográfiájával, a Békés-Bánáti Református

Egyházmegye történetének feldolgozásával. (A szentesi ev. ref. eklézsia krónikáját,

melyet 1700-tól 1765-ig készen talált, folytatta 1825-ig 600 lapra terjedő két ívrétű

kötetben; A helvét vallástételt követő békés-bánsági egyházvidék vallási)

(12)

fényes familiáknak ágairól tek. Gödry Siskovics Pál úrnak cs. és kir. fels.

udvarnokának Gödry jószágába tett beiktatása alkalmatosságára fűzött 1808. máj.

Szeged. (Költemény)

Széll Sámuel (Vetés, 1797. – H. 1871.)

Vásárhelyi lelkész, egyházi író, történetíró. 1810-1820 között a debreceni főiskolán tanult. 1820-21-es tanévben már a főiskola költészeti osztályának megválasztott köztanítójaként működött. Ez idő alatt több verse jelent meg a „Pallas debrecina”- ban, melyekkel némi közismertséget és hírnevet szerzett magának Versei a már említett Debreceni Pallason kívül a Lantban és Igaz Sámuel Zsebkönyvében (1828- 1838) jelentek meg. Az 1822-es évben Eperjesre ment német nyelvet tanulni. 1823-ban ismét a debreceni kollégiumban tanított német nyelvet és egyben a főiskolai énekkar vezetője is. A göttingai és a jénai egyetem helyett Bécsben tanult. 1826-ban Zákány József debreceni tanárnak segédkezett francia nyelvtan elkészítésében. 1826-ban Hódmezővásárhelyen lelkipásztornak választották meg, hivatását haláláig, 1871-ig töltötte be. Jeles pap, kiváló szónok volt. 1851-ben részt vett a gimnázium oktatási rendszerének átalakításában, a hat osztályos képzés bevezetésében. 1862-ben elnöke lett a népiskolai felügyelő bizottságot. Utolsó éveiben azonban egyre jobban akadályozta munkájában a különösen veszélyes szembetegsége. A Vásárhelyen eltöltött 44 év alatt a békésbánáti egyházmegye jegyzőjévé, majd tanácsbírájává is választották. Korának széles műveltségű lelkipásztora. A nevelés, az oktatás, valamint a társadalomtudományok terén elismerést vívott ki magának.

Tóth Ferenc (Debrecen, 1790 – H. 1869) református lelkész. 1818-ban Hódmezővásárhely választotta lelkészének, ahol kezdetben az Újtemplomban, majd 1824-től az Ótemplomban teljesített szolgálatot. 1836-tól 1849-ig egyházmegyei jegyző, 1853 és 1860 között pedig esperes.

Vajda Sámuel (Nagyharsány, 1791 – H. 1873) református lelkész. Kecskeméti és

debreceni tanulmányai után előbb nagydorogi rektor, majd Pesten Báthori Gábor

püspök mellett segédlelkész. 1824-től halálig vásárhelyi lelkész. Felesége Rázsó

Terézia volt.

(13)

1. Abbadie, Jacques

Traité de la verité de la religion chrêtienne. Troisiéme edition, reveüe, corrigée, & augmentée. Rotterdam, Reinier Leers, 1689

Premire partie: [10] fol., 544, [4] p. ; 12°

Poss. (címlap): Danielis Gaal 1818.

Pecsét. (uo.): H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA.

Kötés: pergamen.

Holland: 840211937 FO 468

2. Aesopus

Fabellae Aesopicae quaedam notiores et in scholis usitatiae, partim excerptae de priori editionem, pertim nunc primum compositae a Ioachimo Camerario. Ed. Voegeliniana, 1601 [1600!]

[5] fol., 152 p. ; 8°

Poss. (kötéstábla): Johanner [kikaparva] possider libellum 683.

Poss. (előzéklap v.): Christoph Mond libris. [alatta áthúzva] Christoff Mand liber 1615.

Poss. (címlap): Adamus Veliki.

Poss. (uo.): I am Leonhardt Weber

Poss. (152 oldal): Adamus Velikay anno 1727 die 7 mennis january.

Poss. (hátsó szennylap): Leonhardt Weber anno 1655 scines alters.

Kötés: rosszállapotú bőr.

EO 518

3. Aesopus

Fabulae variorum auctorum nempe Aesopi fabulae Graeco-Latinae. Opera et studio Isaaci Nicolai Neveleti cum notis ejusdem in eadem. Cum figuris ligneis. Francofurti, apud Christ. Gerlach & Sim. Beckenstein, 1660

[XVI], 678 p. ; 8°

Poss.: (előzéklap v.): Κτη_α Joh. Hildebrandi Withofii. Anno CI)I)CCXXVII. Symbolum Mundus regitus opinionibus.

Pecsét: H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés: pergamen.

VD 17: 23:284808K EO 427

4. Agenda az az: az anyaszentegyházbéli szolgálat szerént való cselekedet: mellyben az uj testámentomi két sácramentomoknak, a’ szent keresztségnek és az ur vacsorájának kiszolgáltatásának, és az

házassulandóknak egybenadattatásoknak módgya és formaja megirattatik, illyen véggel: hogy az Erdély országi reformáta ecclésiákban, egyenloeképpen szolgáltassanak ezek ki; hogy ebben-is vallásunknak s’

ritusinknak edgyezoe vóltok kitessék. melly szedegettetett a’ b. e. Melotai Istvan agendájából: és kibocsáttatott az erdélyi szent generális koeltségével. Colosvaratt, nyomtatta Veres-egyházi Szentyel

(14)

5. Almers, Sebastian

Manuale Juris, In quo Rerum, verborum, terminorumque juridicorum significationes, definitiones differentiae et ambiguitates, usui cupidae L. L. juventutis ex jure civili, canonico, feudali ac saxonico, nec non ex exquisitis auctorum neotericorum interpretum commentariis compendiose et summatim secundum ordinem alphabeticum sunt concinnatae & collectae. Editio secunda priori auctior. Bremae, Kohler, 1672 [4] fol., 502 p. ; 8°

koll. 1. (-, 122)

Pecsét. (címlap): H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA.

Kötés: bőr.

GO 647

6. Alsted, Johann Heinrich

Logicae systema harmonicum: inn quo universus bene disserendi modus ex authoribus Peripateticis juxtà&

Raméis traditur Per praecepta brevia, canones selectos, et commentaria dilucida. Quibus non solúm scientia nobilissimae artis, sed etiam usus, & is quidem onprimis continentur. Authore Johanne-Henrico Alstedio.

Hernbornae Nassoviorum, 1614 [14] fol., 821 p., [7] fol. ; 8°

Poss.: (2. előzéklap r.): Ex dono Clarissi D(omi)ni Samuelis Erdélyi obtimet Coetus Hód Mező Vásárhelyiensis 1727 1ma xbr. Rect. p(ro) t(empore) Sam(uelis) Endrédi

Poss.: (hátsó előzéklap v.): Liber Coetus H(ód) M(ező) Vásárhelyiensis (XVIII. századi kézírás) Poss.: (uo.): Liber Coetus Scholastis Vásárhelyiensis (XVIII. századi kézírás)

Pecsét: H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés: pergamen.

VD 17: 39:132513K Ca 399

7. Alting, Jacob

Fundamenta Punctationis Linguae Sanctae. Sive Grammatica Hebraea, Perpetuis rationibus ex ipsius linguae natura petitis confirmata. Editio Tertia. Claudiopoli. Ex Officina Nicolai Kis de M(isztótfalu) Anno 1698.

[3], 114 p. ; 8°

Poss. (első szennylap r.): Johannis Bajomi ab anno 1726 die 15 januarius.

Poss. (hátsó kötéstábla): Ex libris Michaelis Zabolai ab anno 1725 3 mart. [lehúzva]

Poss. (uo.): Ex libris Joh. Bajomi anno 1726 die 15 jany.

Kötés: rosszállapotú papír.

RMK II 1917 HO 339

8. Ames, William

Bellarminus enervatus, sive disputationes anti-Bellarminiane, in illustri Frisiorum Academia, quae est Franekerae, publice habitae a Guilielmo Amesio. In quator tomos divisus. Editio nova, ab auctore recognita,

& multis in locis aucta. Londini, apud Ioannem Humpfridum, 1632-1633 [4] fol., 208, 218 p., [1] fol., 401, [10] p. ; 12°

Tom. 2-4 kiadója: Apud Humfridum Robinson. A harmadik és negyedik rész folyamatos lapszámozású.

Poss. (címlap): Steph. S. [lehúzva] 1716 die 9.Maj.

Pecsét:H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés: vászon.

FO 405

9. Ames, William

Bellarminus enervatus, sive disputationes anti-Bellarminiane, in illustri Frisiorum Academia, quae est

(15)

Franekerae, publice habitae a Guilielmo Amesio. In quatuor Tomos divisus. Ab auctore recognitus, &

auctus. Amsterodami, apud Ioannem Ianssonium. 1630 [XXIV], 254 p.; 266 p.; 274 p. ; 218 p. ; 12°

Hiányzik: az első és a második rész.

Poss. (címlap): Val(entini) Kis VDM(inist)ri in Szentes 1803.

Poss. (uo.): Georgii Szalai 1750.

FO 405

10. Anhang An den Jahr-Gang bestehend In Eilff Predigten Welche erklären die Natur des Glaubens und Gehorsams in Ansehung Gottes der geistlichen und weltlichen Obrigkeit Welche alle geprediget und in Druck gegeben sind seit der Wiedereinsetzung des Königes Von dem Hochwürdigen in Gott Vater Jeremia Taylor, gewesenen Bischoffen zu Down und Connor. Anjetzo dem Liebhaber zu gut ins Teutsche übersetzet Franckfurt am Mayn : Oehrling [Frankfurt, Main : Oehrling, Georg Heinrich]1696

520 p., [26] fol. ; 4°

Kiadói kolligátum l. a 225 tételszámon VD 17: 39:135844R

FQ 78

11. Apollonius, Guilielmus

Jus maiestatis circa sacra : Sive Tractatus Theologicus, de jure Magistratus circa res ecclesiasticas;

Oppositus Cl. D. Professoris Nicolai Vedelii tractatui, de Episcopatu Constantini Magni. Per Guilielmum Apollonii. Medioburgi Zelandorum, apud Iacobum Fierensium bibliopolam, 1642

[9] fol., 388, [8] fol. p. ; 8°

koll. 1. (-, 12)

Poss. (címlap): Valentini Kis VDM in Szentes 1800.

Poss. (uo.): Step. Vanci Groninga.

Holland :822718618 GO 636

12. Apollonius, Guilielmus

Juris maiestatis circa sacra : Sive Tractatus Theologicus, de jure Magistratus circa res ecclesiasticas;

Oppositus Cl. D. Professoris Nicolai Vedelii tractatui, de Episcopatu Constantini Magni. Per Guilielmum Apollonii. Magnus Medioburgi Zelandorum, apud Iacobum Fierensium bibliopolam, 1643

[4], 388, [16] p. ; 8°

koll. 2. (11,-)

Poss. (címlap): Steph. Rimaszombati.

Kötés: rosszállapotú bőr.

GO 636

(16)

13. Arnoldus, Nicolaus

Lux in tenebris seu brevis et succincta vindicatio simul et conciliatio locorum Vet. et Novi Testamenti.

quibus omnnium sectarum adversarii ad stabiliendos errores suos abutuntur. Editio tertia. Addita etiam authoris effigie Franequerae apud JoannemGyselaer, 1680

[8] fol., 637, 558, [28] p. ; 8°

Poss. (címlap): Dani Gaal 828.(249)

Poss. (uo.): Francisci Bereczk Weszprémi (XVIII századi kézírás).

FQ 120

14. Articuli iuris thavernicalis.Tyrnaviae, Typis Academicis, Anno 1694.

[19] fol. ; 4°

koll.2. (16,-) RMK II 1780 BKO 871

15. Articuli universorum statuum et ordinum inclyti regni Hungariae ac partim sibi annexarum, in generalibus eorundem conventibus ab a. 1608 usque aba. 1659 ; Adiunctis ... pacificatione Viennensi et tractatu Situatorokiensi. Pottendorff, Verdyssen, 1668

[15] fol., 724 p. ; 8°

Poss. (kötéstábla): Ex libris Nicolay N. Nánásy comparantis in anno 1693.

Poss. (előzéklap): Post obitum genitoris sui desideratissimi Nicolai N. Nánásy successit im possessinem Marius N. Nánásy die 2.May. anno 1731.

Pecsét. (címlap): H. M. VÁSÁRHELYI EV. REF. FŐGYMNÁSIUM KÖNYVTÁRA.

Poss. (hátsó szennylap): Excellenissimus ac Magnificentissimus dominus dominy Ludovicus Carolus Megyesi comes de Liptóvár ppetum? in Németujjvár.

Kötés: nagyon rosszállapotú bőr.

GO 654

16. Aszalai István

Index seu compendium Operis Tripartiti. Tyrnaviae, Typis Academicis, Anno 1694.

[14] fol., 441, [40] p. ; 4°

koll.1. (-,14)

Pecsét (kötéstábla): Dr. Baranyi Elek.

Kötés: bőr.

RMK II 1781 BKO 871

(17)

17. Avancini, Niccolò

Orationes Nicolai Avancini, In tres Partes divisae. Quarum Prima continet Orationes, De Deo Et Deo- homine; Secunda, De B. Virgine & Sanctis; Tertia, Panegyres, Epicedia, Prolusiones, & Exercitationes Oratorias Viennae Austriae, ex officina Ioannis Blaeu, 1661

De Deo Et Deo-homine:152 p., [1] fol.

VD 17: 12:190781M

De Beatissima Virgine Deiparente, Et Sanctis: 285 p.

VD 17: 12:190786Z

Qua continentur Panegyres, Epicedia, Prolusiones Et Exercitationes Oratoriae: 550 p. ; 12°

VD 17:12:190790L

Pecsét (előzéklap r.): Dr. Baranyi Elek

Pecsét (címlap): Rhedigersche Stadtbibliothek zu Breslau.

közös:VD17: 12:190772N BKO 1289

18. Bacon, Francis

Historia vitae et mortis. Lugduni Batavorum. Ex officina Ioannis Maire, 1637 476 p., [23] fol.. ; 12°

Holland: 840198108 BK 1484

19. Balduin, Friedrich

Commentarius In Omnes Epistolas Beati Apostoli Pauli I. Ad Romanos. II. Utramq[ue] ad Corinth. III. Ad Galatas. IV. Ad Ephesios. V. Ad Phillipenses. VI. Ad Colossenses. VII. Utramq[ue] ad Thessalonic. VIII.

Utramq[ue] ad Timotheum. IX. Ad Titum. X. Ad Philemonem. Ita, ut simul repetatur Index Balduinianus Generalis Auctore Johannes Oleario, D., Recognitus, Et ... denuo editus Francofurti Ad Moenum, Wustius, 1664

[20] fol., 9-1114 p. ; 4°

Poss. (első szennylap r.): Valentini Kis VDM in Eccl(esia) Szentesiensi 1803.

VD 17: 1:052582B FQ 38

20. Barclay, John

Argenis. Editio novissima. Cum Clave, hoc est, nominum propriorum elucidatione, hactenus nondum edita.

Lugd. Bat. Ex officina Elzeviriana, 1677 [5] fol., 791, [11] p. ; 12°

(18)

21. Barlaeus, Caspar

Poemata. Editio IV, Altera plus parte auctior. Amstelodami, Apud Ioannem Blaev, 1645 Pars I. Heroicorum [11] fol., 731 p. ; 12°

Poss. (címlap): Michaely Kaszap Debr. Aug. 809.

Kötés: bőr.

Holland 852574983 EO 564

22. Barlaeus, Caspar

Logica major locupletata, ex Aristotele, optimis ejus interpretibus, & propijs insuper meditationibus, continens praecepta, controversias et Praxin, à mendis, quibus variae apud exteros editiones scatent, repurgata, atque jussu sereniss. Daniae, Norvvegiae &c. regis edita. Hafniae, Apud Salomonem Sartorium, 1625

[10] fol., 251 p. ; 8°

Poss.: 1. (előzéklap r.): Fridericus Christierius Fabrie, Manu. Propria (XVII. századi kéz írása) Poss.: 2. (uo.): R. Coetui Hód Mező Vásárhelyino dono dedit Clar. D. Sam(uelis) Erdélyi 172[7]. Xbr.

Rect. P. t. Sam(uelis) Endréd[i]

A kötetben végig latin nyelvű jegyzetek találhatók, a hátsó előzéklap rectón pedig egy latin nyelvű szillogizmus.

Pecsét: H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés Pirossal színezett pargamennel bevont fatábla.

Ca 408

23. Baxter, Richard

Nun oder Niemahls Aus dem Engelischen ins Teutsche übersetzt Hamburg in verlegung Christian Guth Buchhandlers, 1678 380 p. ; 12°

Poss. (előzéklap.): Ludov. Rásó 1801.

Kötés: papír.

VD 17: 1:067022L FO 420

24. Behamb, Johann Ferdinand

Notitia Hungariae antiquo-modernae berneggeriana perpetuis observationibus condecorata nec non indice tum marginali, tum reali illustrata, emendata. Argentorati, sumptibus Georgii Andreae Dolhopffii, 1676 [8] fol., 252, [13] fol., 232 p. ; 8°

RMK III 2773; VD 17: 39:131168D BKO 879

25. Bellinus, Laurentius

Exercitatio anatomica de structura et usu renum, cui renum monstrosorum exempla ex medicorum celebrium scriptis addidit Gerardus Blasius. Amstelodami, Sumptibus Andreae Frisii, 1665 132 p. ; 12°

Poss. (előzéklap r.): J. Malcinius (XVIII századi kézírás).

Holland: 094928142 BKO 1288

(19)

26. Bethabor, Floretus a

Traum-Gesicht Welches Ben-Adam zur Zeit der Regierung Rucharetz des Königes von Adama gehabt und an Tag gegeben hat. Floretus a Bethabor. Mit noch einem andern Tractätlein von der Reise Friederich Galli nach der Einöde S. Michael. Hamburg den Johann Naumann Buchhandl, vor S. Joh. Rirchen im Jahr 1682 [8] fol. ; 8°

koll. 2. (104,-) Kötés: papír.

VD 17: 39:117536L BKO 919

27. Bethlen János

Rerum Transylvanicarum. Libri quator, continentes res gestas principum ejusdem ab anno 1629. usque ad an. 1663. [s.l.] Anno Salutis 1664

[12] fol., 447, [8] p. ; 12°

Pecsét (címlap): Bibliotheca Cranziana Kötés: pergamen.

RMK III 2238 BK 1482

28. BIBLIA

He kaine diatheke. Novum Testamentum. Editio nova, denuo revisa: In qua diligentius quam unquam antea Variantes Lectiones tam ex manuscriptis quam impressis codicibus collectae, & parallela scripturae loca annotata sunt, studio & labore Stephani Curcellaei. Amstelodami. Sumptibus P. & J. Blaeu, Waesbergen.

Boom, a Someren, & Goethals, 1699 [6] fol., 564 p. ; 8°

Poss.: (első kötéstábla, belül): Joh(annes) Szilágyi Poss.: (uo.): Andreae P/Dara.. 17..

Pecsét: H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés: bőr.

F 456

29. BIBLIA

H¯e Palaia Diath¯ek¯e Kata Tus Hebdom¯ekonta. Vetus Testamentum Graecum : Ex Versione Septuaginta Interpretum ; Juxta Exemplar Vaticanum Romae editum, Amstelodami Someren, Boom, Amstelodami, Ex Officina Viduae Joannis a Someren, Henrici & Viduae Theodori Boom 1683

[12] fol., 994 p. ; 8°

Poss.: (előcímlap): Joanny Peleskei comparantiy Franequerae Frisioram 1770.

Pecsét (címlap): H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés: bőr.

(20)

30. Novum testamentum Graece & Latine, Desid Eramo Roterdamo, interprete, cum summariis concordantiis,

& explicationibus difficiliorum vocabulorum, & aliis, in hac editione praestitis, úti ex sequenti praesatione,

& ipsius operis impressione apparet. Editio nova, accuratissime recognita. Cum privilegio saxonico.

Francofurti ad moenum, typis & impensis Baltahasari Christ. Wustin. Anno 1674.

A1-Bbb3. ; 8°

Hiányzik: Tt3-Tt8

Pecsét:H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés: vászon

JO 403

31. BIBLIA

Szent Biblia, Az az: Istennek O és Uj Testamentomaban foglaltatott egész Szent Iras. Magyar nyelvre fordittatott Caroli Gaspar által. Kibocsáttatott. Varadon, Kezdettetett nyomtatása a’ veszedelem előtt: és el- végeztetett Colosvarat, Szenci K. Abraham által. M.DC.LXI. [1661]

[2] fol., 777, 273, [7] p. ; 2°

Hiányzik az utolsó 273 oldal és az index 2-5 oldalait kézírással pótolták.

Poss. (előzéklap r.): 1863 május 5dikén halt meg Kaszapné.

Poss. (uo.): Kaszap Mihály úr meghalt 1870dik év Apri 8ban.

Pecsét. (uo.): Fülöp Károly kötélgyártó H.M.Vásárhely.

Poss. (uo.): Teski Mariska 1896.

Poss. (utolsó szennylap): Ezen könyvet átadás vagy ajándék adás szerint vettem kezemhez T. Ö Kaszap Józsefné asszonyságtól 1842dik évben én Teski István.

Kötés: eredeti bőrkötés.

RMK I 970 FF 29

32. BIBLIA

Szent Biblia az az: Istennek Ó és Uy Testamentomában foglaltatot egész szent Irás. Magyar nyelvre fordittatott Cároli Gáspár által. Es mostan Negyedszer, a Franciai nótákra Molnár Albertül rendelt Sóltár Könyvel, Palatinátusi Catechismussal, s egy-házi koenyoergéseknek és Ceremoniáknak formáival egyetembe ki botsattatott, a Belgiomi Académiákban tanuló Magyaroknak forgolodások által.

Amstelodámban Jansónius János Költségével 1645 [6] fol., 1001, 238, 321, 150 p. ; 8°

Hiányzik: elől a [6] fol., 1-1001 és az utolsó 321, 150 oldalak; csak: [a-p4]

Poss. (kötéstábla): Samuelis Vajda Debrec.19.dec.1815.

Poss. (utolsó lap): Successie in possessionem Johannem Szathmári anno 1730.

Pecsét (címlap ): H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA Kötés: bőr.

RMK I 766 F 561

33. Bochart, Samuel

Hierozoicon, Sive Bipartitum Opus De Animalibus S. Sripturae : Cujus Pars Prior Libris IV. De Animalibus in Genere, & de Quadrupedibus Viviparis & Oviparis ; Pars Posterior Libris VI. De Avibus, Serpentibus, Insectis, Aquaticis, & Fabulosis Animalibus agit ; Cum Indice. Authore Samuele Bocharto. Editio tertia Ex recensione Johannis Leusden. Lugduni Batavorum, Cornelius Boutesteyn & Jordanum Luchtmans ; Trajecti ad Rhenum, Guilielmum vande Water, 1692

[4] fol., 63 p., 1094 col., 91 p. ; [2], 888 col., 79 p. ; 2°

Poss. (kötéstábla): Samuelis Sz.Miklósi comp.Tiguri 1764.

Poss. (címlap): Valentini Kiss VDM(inistr)i Eccl. Ref. Szentesiensi 1800.

FF 2

(21)

34. Bochart, Samuel

Samuelis Bocharti Opera omnia, Hoc Est Phaleg, Chanan, Et Hierozoicon. Quibus accessere Variae Dissertationes, hactenus fere omnes ineditae, in quibus multa phililogica, georgraphica, chronologica, historica. Editio tertia. Johannes Leusden & Petruus de Villemandy. Lugduni Batavorum, Boutesteyn &

Luchtmans ; Trajecti ad Rhenum : Vande Water, 1692 [3] fol., 36 p., [8] fol., 1312 col., [30] fol. ; 2°

Poss. (címlap): Valentini Kiss VDMi in Eccl. Ref. Szentesiensi 1800.

Poss. (uo.): Samuelis Sz.Miklósi comp.Tiguri 1764.

F 1

35. Bonfini, Antonio

Historia Panonica : Sive Hungaricarum Rerum Decades IV. Et Dimidia ; Libris XLV. Comprehensae … ; Accedvnt Tractatvs Aliqvot, Sev Appendices variorum Auctorum & rerum, una cum priscorum Regum Hungariae Decretis & Constitutionibus, Auctore Joanne Sambuco Coloniae Agrippinae, Sumptibus Haeredum Joannis Widenfeldt, & Godofridi De Berges, 1690

16, 702, [4], 79 p., [10] fol. ; 2°

Poss. (szennylap r.): Ex legato Strehliziano.

Kötés: félbőr.

RMK III 3633 BKQ 7

36. Botsaccus, Johannes

Promptuarium allegoriarum sacrarum, praecipua fidei christianae capita illustrantium: Indice quadruplici instructum. Authore Johanne Botsacco. Edito ultima ab innumerabilibus mendis purgata in congruum ordinem redacta. Amstelaedami, ap. Joannem Ravesteinium, 1668

[9] fol., 622 p., [65] fol. ; 8°

Kötés: nagyon rosz állapotú pergamen.

Holland:095172289 FO 499

37. Boxhornius, Marcus Zuerius

Iustinus. Marcvs Zverius Boxhornius recensuit Amstelodami, Apud Ioannem Ianßonium, 1638 [11] fol., 355 p. ; 12°

Poss. (kötéstábla): Posessor Ladislaus Teleki.

Poss. (szennylap 1): Possessor Paulus Teleki de Szék ab anno 1747 cujus symb. Trita beat. Damnat corda superba Deum.

Poss. (szennylap 3): Ex munificentia __ Comitis Pauli junioris Teleki de Szék possider libellum _ ejusdem kő ab anno 1752 mense Augusti.

(22)

38. Browne, Edward

Auf genehmgehaltenes Gutachten und Veranlassung der Kön. Engell. Medicinischen Gesellschafft in Londen Durch Niederland Teutschland Hungarn Serbien Bulgarien Macedonien Thessalien Oesterreich Steirmarck Kärnthen Carniolen/ Friaul/ [et]c. Druck gemein gemacht. Nürnberg Berlegts Johann Zieger Buchhandler. Druchts Johann Michael Spörlin, 1685

[2] fol., 334 p., [12] fol. ; 4°

Hiányzik: 2-7 fol.

Kötés: eredeti bőrkötés.

VD 17: 3:304949Z X 1

39. Brueys, David Augustin de

Réponse au Livre de Mr. de Condom, intitulé Exposition de la Doctrine de l'Eglise Catholique sur les matieres de Controverse. Par Mr. De Brueys. Derniere edition. La Haye, Arnout Leers, 1681

[6] fol., 276 p. ; 12°

Poss. (előzéklap): Danielis Gaal 1828.

Kötés: bőr.

FO 662

40. Bucanus, Giulielmus

Institutiones Theologicae, Sev Locorvm Communivm Christianae Religionis, Ex Dei Verbo, Et

Praestantissimorum Theologorum Orthodoxo consensu expositorum. Editio postrema, prioribus emendatior,

& Dispositione generali Locorum Communium seriem & connexionem monstrante, auctior. Genevae, Excudebat Isaias le Preux, 1609

[13] fol., 891 p., [27] fol. ; 8°

Hiányzik: az utolsó fol.

Poss. (szennylap 1 r.): Ex libris Johanni Kádárthai coparantis Debrecini anno 1686. marc.

Poss. (uo.): Ex oblatione Reverendi domini Patris accepit Josephus Kútasi ab anno 1785.28. oktobr.

Poss. (szennylap 2 v.): Ex oblatione gra__ beati Johannis Kadartai, possider Johnnes Boros.

Poss. (uo.): I am tandem Josephus R. Szombati 760.25.Aug. majd ugyanez tükörírással is.

Poss. (szennylap 2 r.): Varga Jánosé 1841.

Poss. (uo.): Hanc Pius ipse Pater pia mater et ipsa docebit possider Joh. Kútasi ab anno 1763 die12.Sept.

Poss. (címlap): Stephani Szathmari dicatus Joh. F. Losonczi

Kötés: bőr.

FO 523

41. Bucholzer, Abraham

Index Chronologicus, Monstrans Annorum Seriem A Mundo Condito Usque ad annum nati Christi 1634.

Quinta cura Bucholcerorum Francofurti, excudebat Wolfgangus Hoffmannus, Jonae Rosa, 1634 [8] fol., 1004 p., [60] fol. ; 8°

Poss. (kötéstábla): Samuel Heucherius umbszadio? Rhenopalatino.

Poss. (szennylap): Szabó Lászlóé (XIX századi kézírás).

VD 17: 23:248194D KO 305

(23)

42. Burmann, Franz

Synopseos theologiae et, speciatim oeconomiae foederum Dei, ab initio saeculorum usque ad eorum consummationem. Tomus prior praecipue complectitur oeconomiam veteris testamenti. Editio tertia, prioribus correctior, ac duplici Indice insuper exornata. Trajecti ad Rhenum, Apud Cornelium Jacobi Noenaert, 1687

Tomus prior: [18] fol., 771 p., [10] fol. ; 4°

Poss. (címlap): Dan: Gaal 828.

Poss. (uo.): Francisci Bereczk Weszprémi.

FQ 8/1

Tomus posterior: [6] fol., 690 p., [4] fol. ; 4°

Poss. (uo.): Francisci B. Weszprémi.

FQ 8/2

43. Burmann, Franz

Exercitationum Academicarum. Cum indicibus necessariis ac copiosissimis. Roterodami Apud Regnerum a Doesburgh, 1688

[9] fol., 344 p. ; 517 p. ; 4°

Egybekötve a második résszel, aminek nincs címlapja.

Poss. (uo.): Francisci Bereczk Weszpremi.

FQ 17

44. Buxtorf, Johann

Lexicon Hebraicum et Chaldaicum Editio quinta, de novo recognita, & innumeris in locis aucta &

emendata. Basileae, sumptibus Haeredum Ludovici König, 1645 [8] fol., 976 p., [38] fol.. ; 8°

Poss. (első kötéstábla):Sepsi Samuel Szőnyi? 1790 die 22 ja. [nagyon rosszul olvasható]

Poss. (uo.): Johannis Peleskei ab anno 1786.

Poss. (uo.): Pauli Wetsei 1750.

Poss. (uo.): [kikaparva] Wetsei juris possider.

VD 17: 23:243131V HO 306

(24)

45. Buxtorf, Johann

Synagoga Judaica, De Judaeorum Fide, Ritibus, Ceremoniis, tam Publicis & Sacris, quam Privatis, in domestica vivendi ratione: Tertia hac Editione, De novo restaurata, & innumeris acceßionibus in ampliorem

& augustiorem formam redacta, a Johanne Buxtorfio, Filio Basileae, Johan. Jacobum Deckerum, 1661 [17] fol., 779 p., [18] fol. ; 8°

Poss. (szennylap 1. v.): Sum Guilielmi a Gent neomagi.

Poss. (címlap): Ludovici Rázsó.

VD 17: 1:051225Q FO 172

46. Canones ecclesiastici, Ex veteribus qua Hungariensibus, qua Transilvaniensibus, in unum collecti.

Claudiopoli, Ex Officina Nicolai K. de M. Tótfalu. Anno 1698.

[32] fol. ; 4°

Pecsét: H. M. VÁSÁRHELYI REF. FŐGIMNÁSIUM KÖNYVTÁRA Kötés: papír.

RMK II 1918 FO 565a

47. Cartwright, Thomas

Commentarii succincti & dilucidi in Proverbia Salomonis. Authore Thoma Cartwrighto... Quibus adhibita est Praefatio Clarissimi viri Johannis Polyandri Amstelredami, sumpt. Joannis Ravesteinij, 1663

[4] fol., 1332 p., [9] fol. ; 4°

Pecsét (uo.): Címeres viaszpecsét a jobb alsó sarokban.

Holland: 841357943

Metaphrasis et homiliae in librum Salomonis, qui inscribitur Ecclesiastes. Authore Thom Cartwright [2] fol., 459 p.

[a címlap alsó fele levágva]

Holland: 841357439 FQ 93

48. Catechesis religionis christianae, in ecclesiis & scholis plerisque reformatis usitata: Antehac, cum analysi ad marginem, subjectisque S. scripturae locis adornata… Amstelodami. Apud Ioannem Ianssonium, 1643 191 p. ; 8°

Poss. (uo.): Leginmus professores hujus libri Újhelyi [lehúzva].

Poss. (címlap): Martini Némethi[lehúzva].

Kötés: rosszállapotú bőr.

FO 438

(25)

49. Cicero

M. Tullii Ciceronis opera omnia. Praeter hactenus vulgatam Dion. Lambini editionem, accesserunt D.

Gothofredi notae. Genevae, Apud Petrum Chouët, 1646 [3] fol., 435, 958, 635, 714 p., [52] fol.. ; 4°

Poss. (kötéstábla): Ludov. Rázsó 1788.

EO 8

50. Cicero

M. Tullii Ciceronis opera omnia. Praeter hactenus vulgatam Dion. Lambini editionem, accesserunt D.

Gothofredi notae. Apud Iacobum Chouët, 1606 [4] fol., 958 p. ; 4°

Kötés: papír.

EO 9

51. Clauberg, Johann

Disputationes Selectae Quibus Controversiae fidei adversus omnis generis Adversarios, praecipue

Socinianos & Pontificios (speciatim novos Methodistas Veronianos) explicantur: & non paucae in Ecclesia recens motae quaestines enodantur. Cum Indicibus Disputationum, rerum & dictorum S. Scripturae necessariis. Duisburgi Typis Franconis Sas… Prostant apud Joh. Fridericum Hagium, 1665 [6] fol., 584 p., [20] fol. ; 4°

Poss. (uo.): Samuelis P. Mádi compr Franequerae Frisor? anno dno. 1718.12.8bris.

Poss. (uo.): Franciscus B. Weszprémi possider ab anno 1722 die 16. july.

Kötés: papír kötéstábla.

VD 17: 1:053358W FQ 105

52. Clüver, Philipp

Introductio In Universam Geographiam tam Veterem, quàm Novam. Editio quarta prioribus locupletior &

correctior. Impensis heredum Conradi Bunonis. Brunsvigae, Typis Johannis Henrici Dunckeri, 1678 [XXII], 504 p., [50] fol. ; 4°

Poss. (kötéstábla): Samuelis Zoványi Ung.Comparatis sinul cum mapp[leszakítva] Lugduni B[ata] A.1682.

Poss. (címlap): Pápai 1681.

KQ 25

(26)

53. Clüver, Philipp

Introductionis In Universam Geographiam, Tam Veterem Quam Novam, Libri VI. Tabulis aeneis illustrati,

& gemino indice aucti, Cui adiuncta est Danielis Heinsii Oratio in obitum eiusdem Philippi Cluveri[i]

Brunsvigae, Typis Balthasaris Gruberi, sumptibus Gothofredi Mulleri, 1641 [12] fol., 214 p., [38], [34] fol., 33 t. ; 4°

Poss. (kötéstábla): Haator Debrecini 1780.

Poss. (uo.): Est Francisci Saator? dei 21 sept. 1878.

Poss. (címlap): Johannes M. Izdentky? comp. Lauschovia 1733.

Poss. (uo.): Stapehanus Kováts comp. Raulini? 1750.

Poss. (uo.): Bánfy 1836.

Kötés: félbőr.

VD 17: 23:299239D KO 340

54. Coccejus, Johannes

Cogitationes de apocalypsi S. Johannis theologi. Lugduni Batavorum, Ex officina Cornelii Driehuysen, 1665

[4] fol., 280 p., [8] fol. ; 4°

Poss. (kötéstábla): Possider Johannes Csete (XVIII századi kézírás).

Poss. (uo.): Stephanus Nádasdi (XVIII századi kézírás).

Poss. (címlap v.): Clavis petri non valet, valeat Gladii Pauli.

Poss. (utolsó oldal): Ex libris Johannis Csete cujus symbolum Idoneitas nostra ex Deo.

Pecsét. (címlap): H. M. VÁSÁRHELYI EV. REF. FŐGYMNASIUM KÖNYVTÁRA. Kötés: pergamen.

FO 751

Cogitationes de cantico canticorum Salomonis ut icone regni Christi Lugduni Batavorum Apud Cornelium Driehuysen, 1665.

[6] fol., 280 p., [8] fol. ; 4°

koll. 1. (-,213)

Poss. (címlap): Dan. Gaal 828.

Poss. (uo.): Josephi Soboszlai [áthúzva és aláírva a következő].

Poss. (uo.): Samuelis Németi.

FQ 74

Epistolae ad Hebraeos explicatio et veritatis ejus demonstratio, Adornata à Johanne Coccejo. Lugduni Batavorum, apud Johannem Elsevirim, 1659

[6] fol., 655 p., [6] fol. ; 4°

Poss. (uo.): Francisci B. Weszpremi.

FQ 100

57. Concordia. Pia Et Unanimi Consensu repetita Confessio fidei & doctrinae Electorum, Principum Et Ordinum Imperii, atque eorundem Theologorum, qui Augustanam Confessionem amplectuntur Cui E Sacra

(27)

Scriptura, unica illa veritatis norma & regula, quorundam Articulorum, qui post D. Martini Lutheri felicem ex hac vita exitum in controversiam venerunt, solida acceßit Declaratio. Ante haec tempora communi eorundem Electorum, Principum ac Ordinum Imperii consilio, nunc vero singulari Serenissimi Saxoniae Electoris Christiani II. mandato, instituendis & erudiendis subditis, Ecclesiis atque scholis suis, ad posteritatis memoriam typis vulgata. Lipsiae, Abrahamus Lamberg. 1606

[19] fol., 892 p., [14] fol. ; 8°

Pecsét. (címlap v.): H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA.

Kötés: bőr.

FO 608

58. Concordia. Pia Et Unanimi Consensu Repetita Confessio Fidei Et Doctrinae Electorum, Principum Et Ordinum Imperii, Atque Eorundem Theologorum; Qui Augustanam Confessionem Aplectuntur: Cui e Sacra Scriptura, ... qui post D. Martini Lutheri. Editio Melior Et Emendatior. Lipsiae sumptibus Viduae Johannis Grossii, 1698

[1], [18] fol., 882 p., [26] fol. ; 8°

Kiadói kolligátum l. a 182 tételszámon

Poss. (címlap): Valentini Kis VDMri. ecl.ref. szentes 1800.

VD 17: 3:311861M FO 534

59. Confessio et expositio fidei christianae, az az: az keresztyeni igaz hitroel való vallás-tétel. Colosvaratt, Veres-egyhazi Szentyel Mihaly által, 1679

[8] fol., 281, [13] p. ; 8°

Kiadói kolligátum l. a 4 tételszámon

Poss. (címlap): Est Martini P. Samsondi hamicor ejus comp. Claudiopoli 1682.30 Aug.

RMK I 1232 A 417

60. La Consolations de la Philosophie Traduite du latin de Boece. Par le Sieur de Ceriziers, Aumosnier du Roy.

Novelle edition. A Paris, Chez Charles Angot, rue saint Iacques, au Lion d’or 1663 [9] fol., 263 p. ; 12°

Poss. (címlap): Dr. med. Baranyi Elek-é.

Kötés: bőr.

BKO 1224

(28)

61. Crocius, Johannes

Commentarius Epistolarum S. Pauli Apostoli Ad Galatas Cum Tractatu Contra Libertinos, Ephesios, Philippenses Ab Authore Summa Cura Ante Obitum Recensitus Nunc Demum in Gratiam Boni Publici Editus Per Filium, Johannem Georgium Crocium. Marpurgi Cattorum, Typis Salomonis Schadewitzii, Academiae Typographi. Impensis Johannis Schützen, Bibliopolae Cassellensis. Cassellae, Schütz, 1663 Ad Galatas Cum Tractatu Contra Libertinos, Ephesios, Philippenses : [8] fol., 36, 828 p. ; 2°

Poss. (kötéstábla): Johannis Peleskei ab anno 1786.

Poss. (uo.): Pauli Wetsei, compard.13.febr.1744.

VD 17: 1:052662U Üb. Id-Nr.: 1:052659R F 20/1

Ad Colossenses, Thessalonicenses: 23, 370 p. ; 2°

Poss. (kötéstábla): Pauli Wetsei, compard.13.febr.1744.

VD 17: 1:052665S Üb. Id-Nr.: 1:052659R F 20/2

Ad Timotheum, Titum, Philemonem: [1] fol., 71, 579 p. ; 2°

VD 17: 1:052669X Üb. Id-Nr.: 1:052659R Kötés: pergamen.

F 20/2

62. Czeglédi István

Egy veres tromfosdit Iádtzó Sandal Barátomnak, jaték el-vesztéseért valo meg-piricskeltetése. Anno: VraM IesVs ChristVs, DorgaLd meg à sátánt! S.l.(1666).

448 p. ; 8°

Poss. (uo.): Peleskei Jánosé 1786. [többször áthúzva]

RMK I 1052.

A 396

63. Csúzi Cseh Jakab

Edom Ostora. Avagy, Abdias Profeta Latásának, egynéhány Elmelkedesekben foglaltatott világos Magyarazattya. Debreczenben, Rosnyai Janos által, 1682

[8] fol., 307 p. ; 8°

Restaurált és az eredtiben hiányzó: címlap és 236-243 [Hh-Ii] valamint a 300-307 [Qq-Qq3] oldalig másolt lapokkal kipótolt.

Kötés: bőr.

RMK I 1274 A 416

64. Daillé, Jean

De duobus Latinorum ex unctione sacramentis confirmatione et extrema ut vocant unctione disputatio.

Genevae, Sumptib. Ioannis Antonij & Samuelis DeTournes, 1659 [12] fol., 415, 163 p.

koll. 2. (209,-)

Kötés: papír kötéstábla.

FQ 113

(29)

65. Delfosses, Magdeleine

L' Héroine travestie, ou memoires de la vie de mademoiselle Delfosses, ou le Chevalier Baltazard. A Paris, chez Claude Barbin, au Palais, sur le second Perron de la Ste Chapelle, 1695

192 p. ; 12°

Pecsét (címlap v.): Dominicus Siwicki O.P.Prov Liever Kötés: félbőr.

BKO 1299

66. Desmarets, Samuel

Quaestionum aliquot Theologicarum regimen, ordinem praxim et eutaxiam ecclesiae spectantium decisio academica authore Samuele Maresio, Groningae, Nicolai, 1648

[5] fol., 90 p. ; 4°

koll.2. (201,-) FQ 60

67. Diest, Heinrich van

Conciones passionales XXXI. Quibus explicatur historia passionis, mortis, & sepulturae Jesu Christi.

Habitae olim in florentissima ecclesia emricensi reformata; nunc vero ab authore limatae, auctae. Patior út Potiar. Amstelodami, Joannes Janssonium, 1656

[12] fol., 920 p. ; 4°

A második szennylapon kézzel írt magyar nyelvű imádság.

Poss. (szennylap 1.): Fr. lap. Comparantii __ Stijferis Trajecti ab9. july 1791.

Pecsét. (uo.): H. M. VÁSÁRHELYI EV. REF. FŐGIMNASIUM KÖNYVTÁRA. Kötés: rosszállapotú pergamen.

FO 287

68. Diest, Hendrik van

Praxeos Sacrae Specimen.Varadini, Impensis Abrahami Kertesz Szenciensis [1653]

546 p., [1] fol. ; 4°

Poss. (címlap): Dan. Gaal 828.

Poss. (uo.): Michaeli Biro. ministrii Réthiensys ab anno 1799.

Poss. (uo.): Petri Szegedi 1763.?[nagyon halványan]

Poss. (utolsó lap): Ex libri Stephani Igritzi.

Poss. (hátsó szennylap): Possider ab anno 1730 pererendus? Stephanus Igritzi pastor Réthiensis.

Kötés: rosszállapotú pergamen.

RMK II 798; RMNy 2500 FQ 59

(30)

70. Dieterich, Johann Conrad

Specimen Antiquitatum Biblicarum Quo Libris Tribus Varia Instituta, Mores Et Ritus, Formae Civitatum &

Rerumpublicarum, inter Palaestinos, Aegyptios, Syros, Romanosaliosq[ue] populos, e Sacris literis exhibentur. Marpurgi Cattorum, Chemlinus, 1642

[9] fol., 223 p. ; 4°

Poss. (kötéstábla): Steph. Meyer Anno __ Basiliae.

Poss. (1 szennylap r.): Gabr. Komáromi 1795.

Poss. (uo.): Michaelis Sülye Komáromi 1823. 7. Aprily.

Poss. (1 szennylap v.): Dan. Gaal 1827.

Pecsét. (címlap): H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA.

Kötés: pergamen.

VD 17: 23:236166N Üb. Id-Nr.: 23:236165E

Antiquitatum Biblicarum pars altera, qua varia gentium…Marpurgi, Casparis Chemlini, 1642 [4] fol., 144 p.

VD 17 : 23:236167V Üb. Id-Nr.: 23:236165E

Antiquitatum Biblicarum pars tertia, quas incassumé… Marpurgi, Casparis Chemlini, 1642 [4] fol., 90 p.

VD 17: 23:236168C Üb. Id-Nr.: 23236165E FQ 63

71. Drexel, Jeremias

Aurifodina Artium & scientiarum omnium Excerpendi Solertia Omnibus literarum amantibus monstrata Ab Hieremia Drexelio e Societate Jesu Cui annexa est Martini Kergeri, M. D. Methodus Excerpendi Drexeliana Succinctior [S.l.] 1671

[15] fol., 709 p. ; 12°

Poss. (szennylap r.): Emptionis sures possessorem agnosio Johanem Iacobium Haagium Anno 1705.

Poss. (uo.): Dobsa Makai 1739.

Kötés: rosszállapotú papír.

VD 17: 1:044697G LO 502

72. Dürer, Albert

Institutionum geometricarum libri quatuor, … versi olim e Germanica in linguam Latinam, & nunc iterato editi, servato ordine & siguris, sicut ab ipso authore expressae suerunt. Arnhemiae in Ducatu Geldriae. Ex officina Iohannis Iansonii, bibliopolae, 1605. [1606!]

[4] fol, 185 p. ; 2°

A könyvben található papírdarabon: Fülöp Károly és neje Teski Mariska ajándékozák.

Kötés: papír.

KQ 37

73. Eckhard, Heinrich

Fasciculus controversiarum Theologicarum, Quaestiones Fere Omnes Atque Singulas, De Quibus Inter Augustanae Confessionis Theologos & Calvinianos disceptatur, continens: Et Praeter Adversariorum sententias propriis ipsorum verbis in quaestionibus singulis descriptas, eorundem argumenta ex Zvinglii, Oecolampadii, Calvini, Martyris, Musculi, Aretii, Danaei, Bezae, Ursini, Zanchii, Sohnii, Sadeelis, Junii, Polani, Bucani, Piscatoris, Trelcarii, Keckermanni, Perkinsii, Nahumi, aliorumque libris annotata, una cum solida horum refutatione, & sententiae orthodoxae confirmatione exhibens: Iterum nunc editus, auctus &

recognitus ab Auctore Heinrico Eckhardi ...Lipsiae, Excudebat Laurentius Kober, 1619 [24] fol., 668 p., [1] fol. ; 8°

Poss. (1 szennylap r.): Georg Gőőz (XVIII. századi kézírás).

(31)

Poss. (címlap): Georgy Széplaky (XVIII. századi kézírás).

Poss. (uo.): Sigismundi Fekete (XVIII. századi kézírás).

Poss. (címlap r.): Ex oblatione Sigismundi Fekete liber __ librum Georgius Kiss ab anno 1797.

Kötés: rosszállapotú pergamen.

VD 17: 12:108275P (ez az 1622-es kiadás száma, de itt van feltüntetve ez a kiadás is!) FO 543

74. Epictetus

Politische Sitten-Lehre In vier der vornembsten Sprachen Europens übersetzt La Politica Morale D'Epitteto Posta in quatro delle piu celebri Lingua dell' Europa, Distincta in 77. Regole. Einsidla, Henrico Ebersbach, 1694

[8] fol., 127 p. ; 8°

Poss. (előzéklap): Gaal Dánielé 826.

Kötés: bőr.

VD 17: 3:309833P GO 532

75. Epitome Selectarum Historiarum, Fabularum Poeticarum, Insularum, Regionum, Urbium, fluviorum, montiumque celebriorum Ex variis probatis Autoribus collecta, Omnibus iis nunc ... praetermissis et reiectis, Quae Castas Adolescentium aures laedere posse videbantur. Editioni huic accuratiori accessit Quantitas Syllabarum Bambergae, Joannis Arnoldi Cholinus, 1677

235 ; 8°

Kiadói kolligátum l. a 154 tételszámon VD 17: 1:042552D

EO 525

76. Erasmius, Janus

Viri clarissimi, Jani Erasmii, L. A. M. Ultrajectini, opera posthuma: Eruditi ac jucundi argumenti. In usum illustrium scholarum. Tomus I. Editio secundus priori emendatior. Harderovici, ex officina Arnoldi Gualtheri Parck, 1671

[7] fol., 327 p., [1] fol. ; 12°

Poss. (szennylap 1.): Possider Michael Kaszap 28a december 1806.

Poss. (címlap): Michaelis Kaszap mp.

EO 569

77. Erasmius, Janus

Viri clarissimi, Jani Erasmii, L. A. M. Ultrajectini, opera posthuma: Eruditi ac jucundi argumenti. In usum