• Nem Talált Eredményt

E1 „ILLÚZIÓS INDEX” – EGY ISKOLAFEJLESZTÉSI KÍSÉRLET ELS Ő KÉT ÉVÉNEK TAPASZTALATAI

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "E1 „ILLÚZIÓS INDEX” – EGY ISKOLAFEJLESZTÉSI KÍSÉRLET ELS Ő KÉT ÉVÉNEK TAPASZTALATAI"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

89

E1–SZIMPÓZIUM ÁPRILIS 24.(PÉNTEK)09.30–11.00

Pedagógiai értékelés a sajátos nevelési igényű tanulók hatékony integrációjának … Nagyelőadó

„ILLÚZIÓS INDEX” – EGY ISKOLAFEJLESZTÉSI KÍSÉRLET ELSŐ KÉT ÉVÉNEK TAPASZTALATAI

Báncs-Szendrődi Szilvia, Horváthné Storczer Adrienn Nyitott Iskolákért Alapítvány

Kulcsszavak: sajátos nevelési igény; inklúzió

Magyarországon a sajátos nevelési igényű tanulók több mint fele ma már együtt tanul ép társaival. A minden gyermek igényeihez igazodó, akadálymentes tanulási környezetet, ko- operatív tanulási módszereket és a differenciált tanulás-szervezési módokat alkalmazó való- di inkluzív szemlélet széles körű elterjedése azonban még várat magára. A Nyitott Iskolákért Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy ebben a szemléletváltásban támogassa a köznevelés rendszerében működő hazai általános iskolákat, ehhez az Inklúziós Index iskolafejlesztési programot használjuk.

Az Inklúziós Index egy olyan, rugalmasan alkalmazható iskolafejlesztési program, amely- nek segítségével a fejlesztési folyamat teljes egészében az iskola sajátosságaihoz igazítható.

Segíti az iskolák szemléletváltását, mert az iskola a fejlesztési folyamat során kialakítja saját inkluzív értékrendjét, a pedagógusok feltérképezik, hogy ezek az értékek milyen tevékeny- ségekben jelennek meg az iskola életében, így lehetővé teszi azt is, hogy az intézmény a sa- ját pedagógiai gyakorlatát a kijelölt értékekhez igazítsa. Az Inklúziós Index központi eleme a tanulói sokszínűség tisztelete, a tanulói részvétel növelése és a kirekesztés csökkentése. A fejlesztés kiindulópontja, hogy az iskola reális képet kapjon saját működéséről, feltérképezze erősségeit és a fejlesztendő területeket. Ehhez kikéri a tanulók, a szülők és a pedagógusok iskolaműködéssel kapcsolatos véleményét.

Két éve dolgozunk együtt a Budajenői Általános Iskolával, itt a tanulók és a szülők véle- ményét kérdőívek segítségével mértük fel, a pedagógusok egy iskola-fejlesztési nap kereté- ben tekintették át az intézmény jelenlegi működését. Budajenőn 144 szülői és 179 tanulói (külön alsó és felső tagozatos) kérdőívet értékeltünk ki. Az eredmények számos ponton egy- beestek a pedagógusok és az iskolavezetés meglátásaival, azonban a részletes elemzés során több problémahelyzetet is feltártunk, ezeket a pedagógusok figyelembe vették az iskola fej- lesztési célkitűzéseinek kialakításakor. Az intézmény egy inkluzív fejlesztési tervben foglalta össze a kiválasztott célkitűzéseket, konkrét tevékenységekre bontotta le azokat, és mind- egyikhez felelősöket, határidőket és erőforrásokat rendelt.

A fejlesztési terv megvalósítása jelenleg is folyamatban van. Az előadás célja, hogy be- mutassa az Inklúziós Index fejlesztési program elméleti keretrendszerét, valamint rálátást adjon a gyakorlati megvalósítással kapcsolatos hazai tapasztalatokra.

E1

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az iskola mint a dolgozatírás, értékelés, javítás színtere a felső tagozatos tanulók meghatározásai között szerepel, alsó tagozatban dolgozatra, értékelésre

A kutatási-fejlesztési folyamat során a legfontosabb célkitűzés az volt, hogy olyan prog- ram szülessen, amely mentális modellekkel és technikákkal segíti a tanárok pedagógiai

A másodikat is titkolnunk kellett a felnőttek elől, ezért újabb gödröt ástunk, hogy eldugjuk, majd készítettünk egy harmadikat, ami elvezet a másodikhoz..

Sziránó, aki nyolc éven keresztül vés- te magába ugyanazt a párperces utat az általános iskoláig, eleinte még abban is gyö- nyörködött, hogy most másfelé kell mennie, a

számú az adaptív-elfogadó iskola projekt keretében az ELTE PPK fiatal oktatói – név szerint Rapos Nóra adjunktus, a projekt veze- tője, Gaskó Krisztina tanársegéd,

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs