KÖNYVISMERTETÉS 103
hogy S z a u d e r József dolgozata a legjobb doktori-értekezések közül való.
F a l u d i r ó l is lesz még mondanivalója. A kis Zrinyí-utalás (másodmagával) följogosít, hogy érdeklődéssel várjuk F a l u d i stíkisfejlődésének vizsgá
latát s F a l u d i költői hatásának ismertetését.
GÁLOS R E Z S Ő .
Bóka László: Vajda János. F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadása. 1941.
158 1. 8°.
Bóka László — mint t a n u l m á n y a utószavában maga is megjegyzi
— nem Vajda-életrajzot szándékozott írni, hanem essayt, a költőt az olvasóhoz közelebb-hozót. Épen ezért Vajda népszerűtlenségének, isme
retlenségének okát keresi. Kiindulópontja az, hogy ennek oka legalább annyira m a g á b a n a költőben rejlik, mint k o r á n a k szellemében. Innen lélektani szempontja: a költő életének körülményeit és verseit finom érzékkel állítja a lélektani m a g y a r á z a t szolgálatába. „ E l v a d u l á s á n a k "
indítékait keresi a rendelkezésre álló, bizony eléggé gyér adatok gon
dos és mérlegelő megvizsgálásával. Különösen verselemzései h a t o l n a k mélyre a magányos, valóságtól elszakadt költő „titkaínak" boncolásá
ban. Megállapítása szerint a költő és műve között mindig van egyfajta idegen elem, mindenbe vegyül valami taszítás, tört élmény lesz minden
ből. Az „elviselhetetlen valóság varázsgyűrűjéből" a k a r t mindig k i t ö r n i : az öregedő Vajda Jánosnak végre sikerült szakítania a kínzó valóság
gal, ekkor emelkedett költészete is a legmagasabbra. Meggyőzően v á lasztja el a jóval fiatalabb Reviczky és Komjáthy költészetétől és helyzetétől az öregebb, Arannyal és Madách-csal k o r t á r s Vajda k ö l t é
szetét és életszemléletét. Sikerrel cáfol meg néhány hosszúéletű iro- dtilomtörténetí hiedelmet Vajda költészetének túlzott bölcseleti jellegé
ről s m u t a t rá eme versek mögött remegő és vergődő lélekre. Bókát nem csábítják kényelmes következtetésekre a kínálkozó látszatok, épen ezeket a látszatokat fejti le Vajda költői és emberi valójáról. Az olvasó nagy érdeklődéssel kísérheti figyelemmel erre vonatkozó fejtegetéseit, annál is inkább, mert minden á r n y a l a t o t kifejezni tudó irálya nemcsak hasznos és okos, hanem kellemes olvasmánnyá is avatja könyvét.
H A R A S Z T H Y GYULA.
Vajda Endre: Vörösmarty Mihály művei regékben. Budapest, Rózsavölgyi és Társa. (1941.) 8-r. 328 lap. (Halhatatlan Írók Regéi.
Szerkeszti Kozocsa Sándor.)
Egy új sorozatos vállalat indult meg ezzel a kötettel. A vállalat címét három változatban közli velünk ez a kötet; a boríték 1. l a p j á n ezt olvassuk: „Halhatatlan írók meséi", 4. lapján ezt: „ H a l h a t a t l a n írók Művei Regékben", de hitelesnek bizonyára a baloldali belső címlap felírását kell tekintenünk: „ H a l h a t a t l a n írók Regéi", A boríték 4. l a p j a