• Nem Talált Eredményt

Ritka genomikai betegségek azonosítása array komparatív genomhibridizációs módszerrel – elsőként Magyarországon

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Ritka genomikai betegségek azonosítása array komparatív genomhibridizációs módszerrel – elsőként Magyarországon"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Ritka genomikai betegek azonosítása array CGH módszerrel Elsőként Magyarországon

Duga Balázs1,2, Czakó Márta dr.1,2, Hadzsiev Kinga dr.1,2, Komlósi Katalin dr.1,2 Sümegi Katalin1,2, Kisfali Péter dr.1,2, Kosztolányi György dr.1,2, Melegh Béla dr.1,2

1Orvosi Genetikai Intézet, Klinikai Központ, Pécsi Tudományegyetem, Pécs

2 Szentágothai János Kutatóközpont, Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Absztrakt

Bevezetés: A genomiális megbetegedések vizsgálata az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelmet kapott. Az array komparatív genomikus hibridizáció (aCGH) egy jól bevált diagnosztikai módszer a genomiális betegségek kutatásában, mely széles körben elterjedt. A szerzők intézetében 2012-ben megkezdődött a módszer beállítása. Célkitűzés: A molekuláris citogenetikai módszer alkalmazásának első célcsoportja olyan komplex fejlődési rendellenességben szenvedő betegek vizsgálata, akiknél hagyományos citogenetikai vizsgálatokkal nem sikerült alátámasztani a fenotípus genetikai hátterét. Módszer: A tradicionális diagnosztikai vizsgálatokat a Magyarországon még rutin diagnosztikában nem alkalmazott array komparatív genomikus hibridizáció módszerrel egészítettük ki.

Eredmények, következtetések: Az új eljárás segítségével 18 komplex fejlődési rendellenességben szenvedő betegből 7-nél sikerült eltéréseket kimutatnunk. Hétből 6 esetben találtunk de novo eltérést, mely feltételezhetően a kóros fenotípus hátterében állhat, míg egy esetben familiáris eltérést detektáltunk. A módszer segítségével sikerült meghatároznunk a betegek genomi eltérésének pontos töréspontját, mellyel így pontosabb képet kaphatunk az érintett génekről és azok fenotípusban közrejátszott szerepéről. Jelen közlemény a szerzők intézetében folyó diagnosztikai vizsgálatokra hívja fel a figyelmet.

„A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

KULCSSZAVAK: array CGH, komplex fejlődési rendellenesség, genomiális megbetegedés

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A jelölt és az értekezés feltétlenül kiemelend ı érdeme a multidiszciplináris megközelítés: korszer ő immunhisztokémiai, citogenetikai, molekuláris biológiai,

A neuromusculáris betegségek közül három terület: a mitochondriális betegségek, az izomdystrophiák és az öröklött neuropathiák molekuláris alapjait, jelenlegi

Ezzel szemben azt találtuk, hogy a tünetes epidermiszben a D1 ciklin mRNS expressziója nem mutat szignifikáns különbséget az egészséges és a tünetmentes

hetében végzett chorion boholy mintavétel (chorionic villus sampling CVS) terjedt el, amelyekkel magzati eredetű sejteket nyerhetünk citogenetikai és molekuláris

BAC = (bacterial arteficial chromosome) bakteriális mestersé- ges kromoszóma; DNS = dezoxiribonukleinsav; FISH = fluo- reszcens in situ hibridizáció; IGH = (immunoglobulin heavy

A BRONJ-ban szenvedő betegek, a biszfoszfonátot szedő, de BRONJ-ban nem szenvedő betegek és a kontrollcsoport CBCT-felvételein mért szürkeárnyalati értékek denzitás, a

Fingas és munkacsoportja 62 HCC-s beteg és ugyanannyi egészséges kontroll vizsgálata során azt találta, hogy a HCC-ben szenvedő betegek szérumában alacsonyabb a D-

Rutin citogenetikai (G-sávos módszer) vizsgálat során a betegek felében, ezt molekuláris ci- togenetikai vizsgálatt al kiegészítve a gyermekek 70%- ában azonosított